ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);. Fizikai paraméterek; 3. Kémiai vízminõsítés; 4. Biológiai vízminõsítés; 5. Bakteriológiai vízminõsítés. 1. FELFÖLDI (1987). MSZ 1749: 1996 3. DÉVAI ÉS MTSAI (199) 4. MAKROZOOBENTON CSALÁD- TAXON PREZENCIA PONTRENDSZER 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok) szín, szag, íz stb.. Fizikai paraméterek; viszkozitás, (a víz folyósságát és nyúlósságát jellemzõ anyagállandó), hõmérséklet, vezetõképesség, zavarosság, átlátszóság stb. Vegyületek Aminok Ammónia Diaminok Kénhidrogén Merkaptánok Szerves szulfidok Szkatol Néhány szennyezõanyag szaghatása Képletek CH 3 (CH ) n NH NH 3 NH (CH ) 4 NH H S CH 3 SH; CH 3 (CH ) n SH (CH 3 ) S; CH 3 SS CH 3 C 8 H 5 NHCH 3 Jellegzetes szaghatás hal vizelet (ammónia) romlott hús romlott tojás borz ürülék rothadó káposzta emberi ürülék 1
3. Kémiai vízminõsítés - kémiai jellemzõk (összsótartalom, az oldott sók koncentrációja, keménység, ph, oldott oxigén, BOI, KOI stb.); - szerves mikroszennyezõk; - szervetlen mikroszennyezõk; - stb KOI kémiai oxigén igény: A vízben lévõ anyagok redukáló képessége Oxidálószer: KMnO 4 ; K Cr O 7 BOI biológiai oxigén igény: Az az oxigén mennyiség, amely térfogategységben lévõ oldott, kollodiális és szuszpendált, bomlóképes szerves anyagok lebontásához szükséges. Biológiai vízminõsítés Halobitás; Trofitás; Szabrobitás; Toxicitás. Halobitás Halobitás szervetlen kémiai tulajdonságok összessége. Összes sótartalom, ph, vezetõképesség, ionösszetétel; Egyszerû és egzakt módon mérhetõ; Fõleg a vízgyûjtõterület jellemezõi befolyásolják. HALOBITÁS Trofitás Trofitás a növényi szervesanyag termelés intenzitása a vizekben. A vízben lévõ beépíthetõ szervetlenanyagtartalom, a primer produktivitás, azaz a fotoszintézis intenzitásának a mértéke. Energia megkötés. Megfelelõ hullámhosszú és spektrumú fény. Klorofiltartalom, összes algaszám, P és N vegyületek stb.
TROFITÁS Fõbb zónák a tavakban AZ EUTROFIZÁCIÓ FOLYAMATAI 3
Szaprobitás Szaprobitás Szaprobitás a víz szervesanyag lebontó képessége. Energiaveszteség. Oxigénhiány. A fajok száma általában csökken, az egyedszám növekszik. Toxicitás Toxicitás a víz mérgezõanyag tartalma Exogén és endogén eredet. H S NH 3 Cianotoxinok. Fokozat 1 3 4 5 6 7 8 9 Megnevezés Nem mérgezõ Közepesen mérgezõ Közepesen mérgezõ Igen erõsen mérgezõ Toxicitás * közepes tûrés határa a hatóanyag százalékos töménységben kifejezve TLm*, % nincs válasz > 1 (válasz 1%) > 1 (válasz 1 5%) 1 5 5 1 1 1 1,1,1,5,5,1 <,1 5. BAKTERIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS AZ IVÓVÍZ BAKTERIOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEI az MSZ 45-3 alapján Bakteriológiai A kolititer az a ml-ben kifejezett legkisebb vízmennyiség, határértékek amelybõl koli baktérium kitenyészthetõ. A B C Ha 1 kolibaktérium található 1 ml vízben, akkor a víz tiszta, Paraméterek Megengedhetõ mennyiségek 1 ml vízben, akkor elég tiszta 1 ml vízben, akkor gyanús,,1 ml vízben, akkor szennyezett, használtra Coliformszám Telepszám alkalmatlan. 37 o C-on 1 5 1 ml-ben A koliform szám a 1 ml vízben lévõ Coli baktériumok száma. Az ivóvíz mikrobiológiai követelményeit az MSZ 45-3 alapján közöltek írják elõ. Telepszám o C-on 1 ml-ben 1 5 5 4
BAKTERIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS Paraméterek Pseudomonas aeruginosa 1 ml-ben Fekális Streptococcus 1 ml-ben E coli vagy fekális coliform 1 ml-ben Szulfitredukáló anaerob spórás baktérium (Clostridium) 5 ml-ben Enterális vagy egyéb kórokozó mikoorganizmus 5 ml-ben Enterális bektériumokat oldó bakteriofág 1 ml-ben Megengedhetõ mennyiség Enterális vagy egyéb kórokozó mikroorganizmus lehet pl. Campylobacter, Salmonella, Shigella, Staphylococcus aureus, kórokozó gomba, protozoon, féregpete, humánpatogén vírus. ELÕADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Organoleptikus vízminõsítés; Fizikai vízminõsítés; Kémiai vízminõsítés; Biológiai vízminõsítés; Halobitás Trofitás Szaprobitás Toxicitás Bakteriológiai vízminõsítés ELÕADÁS ELLENÖRZÕ KÉRDÉSEI ISMERTESSE A VIZEK ORGANOLEPTIKUS ÉS FIZIKAI JELLEMZÕIT! ISMERTESSE A VIZEK KÉMIAI TULAJDONSÁGAIT! JELLEMEZZE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS MUTATÓCSOPORTJAIT! ISMERTESSE A VIZEK BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZÕIT! Szakirodalom: Felhasznált források - Thyll Sz. (1998.): Vízszennyezés - vízminõségvédelem. DATE, Debrecen Ajánlott irodalom: - Pásztó P. (1998.): Vízminõségvédelemvízminõségszabályozás. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém - Fekete E. et al.(1991.): A vízszennyezés ökológiája. Pro Natura Kiadó, Budapest - Felföldi, L. (1987): A biológiai vízminõsítés. (4. javított és bõvített kiadás) Vízügyi hidrobiológia. 16. VGI, Budapest. Németh, J. (1998): A biológiai vízminõsítés módszerei. Környezetgazdálkodási Intézet 1998. Thyll, Sz. Bíró, T. (1): Alkalmazott hidrológia. DE ATC Debrecen. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! 5