8. Ävfolyam 14. szåm 2001. Åprilis 13.

8. Ävfolyam 14. szåm 2001. Åprilis 13. NÄmet tisztiorvosok tovåbbkäpzäse TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen) Impresszum

NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ TISZTIORVOSOK TOVÅBBKÉPZÉSE BERLIN, 2001. MÅRCIUS 21-23. NÄmetorszÅgban a 2000. Ävben läpett hatålyba a fertőző betegsügek megelőzüsüről szálá tàrvüny, mely igen szäleskñrű, ÅtfogÉ szabålyozåst tartalmaz. A bejelentäsi fegyelem szigorütåsa ÄrdekÄben minden tartomånyra egysäges, kñtelező bejelentäsi rendszert dolgoztak ki. A nämet bejelentäsi rendszerben kevesebb, Ñsszesen 14 a jelentendő betegsägek szåma. Az etiolégiai diagnézis, laboratériumi eredmäny nyomån 47 kérkäp, szemälyes adatok nälkál nyolc betegsäg jelentendő. A jogszabåly foglalkozik a megelőzäs médozataival, kñzták a vädőoltås kálñnbñző lehetősägeivel. NÄmetorszÅgban a vüdőoltâsok nem kñtelező jellegűek, ebből adédéan a lakossåg ÅtoltottsÅgÅra, ill. immunståtuszåra vonatkozéan csak räszleges adatokkal rendelkeznek. A fenti helyzetet megvåltoztatandé, bizonyos rendelkezäsek vonatkoznak az első osztålyba kerálő gyermekek ÅtoltottsÅgÅnak felmäräsäre Äs a hiånyzé oltåsok pétlåsånak felajånlåsåra. A jogszabåly hangsàlyosan foglalkozik a vädőoltåsokkal kapcsolatos felvilågosütås kärdäsävel. Az előadåsok sorån elhangzott, hogy a WHO eradikåciés program jegyäben a gyermekek poliomyelitis, diphtheria Äs tetanus ÅtoltottsÅgÅt valamennyi tartomånyban 90% felett sikerált teljesüteni. A pertussis Äs a HIB vädőoltåsok teráletän azonban igen nagy az elmaradås, kálñnñsen rossz az ÅtoltottsÅg a nyugati szñvetsägi tartomånyokban. Hangsàlyosan tårgyaltak az oltâsi szàvődmünyek, illetve fokozott oltåsi reakciék bejelentäsäről is. Az àj jogszabåly az oltåsi reakciék näv szerinti jelentäsi kñtelezettsägät Ürja elő. Ezen tñrväny kapcsån foglalkoztak az Älelmiszerekkel kapcsolatba kerálő szemälyzet higiünüs szemlületünek javütåsåval, oktatåsåval. Az előadåsbél kiderált, hogy ez a kärdäs NÄmetorszÅgban is kñzponti problämånak szåmüt. Mivel az Älelmiszeriparban Äs egyäb feldolgozé teráleteken jelentős szåmban kálfñldieket (künaiak, vietnamiak Äs tñrñkñk) alkalmaznak, megteremtik a lehetősägät annak, hogy ezek a dolgozék anyanyelvákñn juthassanak hozzå az alapvető higiänäs ismereteket tartalmazé tåjäkoztatékhoz. Legjelentősebb higiänäs problämakänt a käzmosås mellőzäsät, illetve nem megfelelő médjåt jelñltäk meg. A fertőző betegsägek megelőzäsävel kapcsolatos tñrväny ÅtfogÉ jellegät mutatja az is, hogy kálñn paragrafus foglalkozik az iváväzzel. Ebből adédéan a rendezvänyen ismertettäk a 2003-ban Äletbe läpő ivévüz rendeletet Verordung áber die Qualität von Wasser fár den menschlichen Gebrauch, melynek előüråsait kálñnbñző szempontokbél mutattåk be. Az àj rendelet az emberi fogyasztåsra kerálő väz minősügüre vonatkozé eurépai uniés direktüva alapjån käszált. ãltalånos kñvetelmänykänt megfogalmazza, hogy az emberi

fogyasztåsra kerálő vüz nem tartalmazhat sem kérokozét, sem bårmilyen, az ember egäszsägät kårosan befolyåsolé anyagot; legyen tiszta, Üze Älvezhető. Ennek ÄrdekÄben a vüznyeräsnäl, az előkäszütäsnäl Äs a vüzszolgåltatåsnål egyarånt valamennyi ismert higiänäs-műszaki előüråst be kell tartani. E kñvetelmänyen belál is fokozott figyelmet igünyel a károkozákkal szennyezett väz kezelüse, valamint a väzelőküszätüs folyamata, ha a nyersvüz felszüni vüzből szårmazik. Az ivévüz minősägänek jellemzäsäre räszben az eddigiekben is hasznålatos, räszben àj paramäterek rendszeres Äs alkalmankänti vizsgålatåt Ürja elő a rendelet. A vüzminta 100 ml-äben sem fordulhatnak elő E.coli, coliform baktüriumok Äs Enterococcusok. A kñzegäszsägágyi hatésåg a biztonsåg ÄrdekÄben tovåbbi mikrobiolégiai vizsgålatokat Ürhat elő. HatÅrÄrtÄket meghaladé szennyezettsäg esetän a száksäges teendőket is tartalmazza a jogszabåly. A kñzegäszsägágyi hatésåg intäzkedäsät aszerint hozza meg, hogy akut egäszsägkårosodåssal, jårvånyos megbetegedässel kell-e szåmolni, van-e lehetősäg a vüzellåté rendszer klérral, vagy klér-dioxiddal valé fertőtlenütäsäre, a hatårärtäket meghaladé szennyezettsäg 30 napon belál megszántethető-e, vagy tñbb időt vesz igänybe. Az àj rendelet szerint kálñnñsen fontos a vüznyerő hely kñrnyezetänek Ållapota. SÄrálÄkeny, szennyeződäsre hajlamos vüzbåzison ázemelő vüzművek esetän az esetlegesen felläpő vüzszennyezäs elhårütåsåra intäzkedäsi tervet kell käszüteni, Äs azt a kñzegäszsägágyi hatésåggal jévå kell hagyatni. A vüzminősäg-ellenőrző vizsgålatok akkreditålt laboratériumban, kálső-belső minősägbiztosütås mellett vägzendők. Az előadåsokat kñvető vitåban a håzi, egyedi vüzellåté rendszerek Åltal szolgåltatott ivévüz minősäge, az akkreditålt laboratériumok hiånya Äs nähåny, eddig rendszeresen nem vizsgålt mikréba kimutatåsåval kapcsolatos probläma kapott nagyobb hangsàlyt. TÑbb előadås foglalkozott a zoonázisok kärdäsävel. Kiemelt jelentősäge van a salmonellosisoknak, amelynek előfordulåsa NÄmetorszÅgban is a magyarorszågihoz hasonlé tendenciåt mutat. UralkodÉ a S.Enteritidis 60-70%-os, majd ezt kñveti a S.Typhimurium 20%-os gyakorisåggal. Fő terjesztők a szårnyasok, a tojås Äs az ezek felhasznålåsåval käszált Ätelek. LegveszÄlyeztetettebbek a YOPI csoportba tartozé szemälyek (Y=jung, O=old, P=pregnant, I=Immunokompronized). A terjedäs szempontjåbél a legfőbb kérokozé tänyezőnek a kontaminålt Älelmiszert tartjåk, az ÅllatrÉl emberre terjedäsben is fontos ok a käzmosås elmulasztåsa. ElőadÅs hangzott el a Mycobacterium bovis, avium Üs paratuberculosis előfordulåsårél. RendkÜvál kedvező az Ållatok Äs az emberek Mycobacterium bovis okozta megbetegedäsi arånya. Fő terjesztőnek a tejet nevezik meg, amely kezeletlen formåban Äs pasztñrizålåst kñvető utélagos kontaminåcié rävän jelent veszälyt. A jogszabåly megalkotåsakor Äs a tovåbbkäpzäs sorån is kiemelt figyelmet szenteltek a nozokomiâlis infekciáknak. IsmertettÄk azokat a médszereket,

amelyekkel az infekciék előfordulåsi gyakorisågåt megållapütjåk. A CDC Åltal alkalmazott esetdefinüciét hasznåljåk. Az intäzmänyek (kñzták az egäszsägágyi ellåtåst nyàjté egyäb intäzmänyek, krénikus betegeket ÅpolÉ intäzmänyek is) jelentäsi kñtelezettsäggel tartoznak. A surveillance teväkenysäg az intenzüv osztålyokra, a műtäti jellegű osztålyokra, a neonatolégiai Äs az onkolégiai ellåtåst nyàjté osztålyokra, illetve räszlegekre terjed ki. Amennyiben a surveillance adatai halmozott előfordulåst mutatnak, az intäzmäny kñteles az alapdokumentåciékat az illetäkes egäszsägágyi hatésåg rendelkezäsäre bocsåtani. A kérhåzhigiänäs teväkenysäg Äs a nozokomiålis infekciék megelőzäsänek irånyütåsa a Robert Koch IntÄzetben műkñdő, a MinisztÄrium Åltal lätrehozott bizottsåg feladata. A bizottsåg a belső szervezet műkñdäsäre, az ÄpÜtÄszeti funkcionålis kapcsolatokra Äs mås, betegellåtåsi intäzkedäsekre is kiterjedő ajånlåsokat käszüt az egäszsägágyi intäzmänyek szåmåra. Az Ülelmiszerek vonatkozåsåban a fogyaszték korrekt tåjäkoztatåsåt hangsàlyoztåk, melynek legmegfelelőbb eszkñze a csomagolåson az informatüv feliratozås. ElvÅrhatÉ, hogy a fogyaszté legyen tisztåban az Älelmiszer ÑsszetÄtelÄvel, hatåsaival: egyräszt, mert az Älelmiszer rendszeres fogyasztåsa krénikus megbetegedäsek kialakulåsåhoz vezethet, måsräszt, mert az arra ÄrzÄkeny emberekre egyszeri fogyasztås esetän is veszälyes lehet. A tovåbbkäpzäsen foglalkoztak a szerves ánvegyãletek nàvekvő kàzegüszsügãgyi jelentősügüvel, mivel e vegyáletcsoport felhasznålåsa a mindennapi gyakorlatban egyre elterjedtebb. A tributil-, trifenil- Äs triciklohexil- Ént biocidkänt nñvänyvädő- Äs faanyagvädő szerekben, tovåbbå textüliåkban, kálñnfäle bőrruhåzati termäkekben, ragaszté käszütmänyekben tartésütékänt, dezinficienskänt, műanyagoknål stabilizåtorkänt alkalmazzåk. MennyisÄgák nñvekedäsät mutattåk ki a kñrnyezetben, tengeri halakban, kagylékban. KÑzegÄszsÄgágyi jelentősägáket az adja, hogy immuntoxikus vegyáletek, nem genotoxikus karcinogänek befolyåsoljåk az endokrin rendszer műkñdäsät, tñbb szervben daganatot, leggyakrabban hypophysis tumort okoznak. IsmertettÄk az emberek szempontjåbél lehetsäges expozüciés utakat, valamint e vegyáletek alkalmazåsånak visszaszorütåsåra javasolhaté eljåråsokat, lehetősägeket. ElsőkÄnt az Älelmiszerekben száksäges a szennyező szerves Énvegyáletek koncentråciéjåt hatårärtäk bevezetäsävel a lehető legalacsonyabb szinten tartani, tovåbbå az expozücié märtäkänek megismeräsähez kellően ÄrzÄkeny biomonitoring eljåråst kell kifejleszteni Äs alkalmazåsåt szäles kñrben elterjeszteni. A programnak a riziká-kommunikâciával foglalkozé räszäben hangsàlyoztåk, hogy bizonyos fontos kärdäsekkel kapcsolatban termäszettudomånyok, technika, toxikolégia, jog, ÑkonÉmia, kñrnyezet-egäszsägágy teráleteit Ärintve milyen fontos a lakossågot Äs szakembereket egyarånt megfelelően tåjäkoztatni. A riziké-kommunikåcié alapja, hogy tisztåzzuk: milyen tämåban,

kinek, miről, milyen médon, milyen cällal akarunk tåjäkoztatåst adni. A tåjäkoztatås alkalmåval fontos, hogy a problämåkat jél megvilågütsuk. Igen fontos, hogy a helytelen reakciékat, reagålåsokat jél tudjuk kezelni. ElőszÑr engedják, hogy a lakossågi férumon az indulatok lecsillapodjanak, Äs csak ezutån prébåljuk a felvilågosütåst a tänyekre szorütkozva megtenni. TÑbb päldåt hoztak fel a helytelen, illetve a helyes riziké-kommunikåciéra. NÄmetorszÅgban päldåul sàlyos problämakänt kezelik a lakåsokban, ÉvodÅkban dekoråciékänt hasznålt szünes, illatos låmpaolajok kärdäsät. Az elmàlt 10 Äv sorån 250 esetben kaptak bejelentäst arrél, hogy gyermekek tävedäsből ittak az olajbél. Ennek kñvetkeztäben 19 esetben at Üpusos tádőgyulladås läpett fel, 3 megbetegedäs halållal vägződñtt. BÅr a sajtéban, kálñnbñző férumokon a veszälyre mind a lakossåg, mind a szakemberek figyelmät felhüvtåk, az idei Ävben vägzett felmäräs alapjån a gyermekorvosok kñräben mäg mindig 70%, a megelőzäsben dolgozék kñräben 50% volt a veszälyt nem ismerők arånya. A tovåbbkäpzäs jél szervezett Äs igen jé hangulatà volt. Az előadåsok kñzñtti szánet a pihenäs, feltñltődäs mellett a kollägåk kñzñtti kommunikåciét is segütette. Az előadåsok ÅltalÅban fäléråsak voltak, melyek utån minden előadé 15 percben biztosütott lehetősäget a hallgaték räszäre a kärdäsek felteväsäre. Ezen tàlmenően az orszåg kálñnbñző teráleteiről Ärkezett szakemberek kñzñtt rendküvál hasznos pårbeszäd alakult ki, mely lehetősäget adott az elmälet Äs a gyakorlat ÑsszevetÄsÄre, ill. az eltärő gyakorlatok eredmänyeinek ÑsszehasonlÜtÅsÅra. A tâjükoztatâst adta: Dr.John Anna főosztâlyvezető-helyettes, EgÜszsÜgãgyi MinisztÜrium EgÜszsÜgpolitikai főosztâly, Dr.FehÜr Ågnes osztâlyvezető főorvos, OKK-OÉTI, Dr.Fàldessy Zsuzsanna osztâlyvezető főorvos, ÅNTSZ Komârom-Esztergom Megyei IntÜzete, Dr.Takâcs Aniká osztâlyvezető főorvos, ÅNTSZ Bâcs-Kiskun Megyei IntÜzete, Dr.Vermes Éva KàzegÜszsÜgãgyi osztâlyvezető, ÅNTSZ Baranya Megyei IntÜzete SzerkesztősÅgi megjegyzäs. A hazai szakemberek szerint a tovåbbkäpzäs rendkçvél hasznos volt. Ñrdekes, Öj tapasztalatokkal gazdagodtak, ugyanakkor megållapçtottåk, hogy a magyar epidemiolügiai Äs kázegäszsägégyi teväkenysäg nem marad el a nämet szakemberekätől, sőt bizonyos teréleteken eredmänyeink päldamutatüak

TÅJÉKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVÉNYRŐL A Johan BÜla Orszâgos Epidemiolágiai Kàzpont Bakteriolágiai Konferenciât rendez. Időpont: 2001. âprilis 19. 10.30 ára Helye: OKK Fodor terem (Budapest, IX., NagyvÅrad tär 2.) Előadâsok èlüselnàk: Dr. Melles Mârta mb. főigazgatá főorvos 1. Fãzi Miklás, VÜgh Zsolt (OEK): A 2000. Ävi jelentäsek ÄrtÄkelÄse. 2. VÜgh Zsolt (OEK): A bakteriolégiai monitoring rendszer kiäpütäsänek tapasztalatai Äs első eredmänyei. 3. Gacs Mâria, HorvâthnÜ Grâczer Edit, Fãzi Miklás (OEK): A 2000. Ävi kñrvizsgålatok ÄrtÄkelÄse. 4. Szentmihâlyi Anna (OEK), Faludi Gâbor (MH EgÄszsÄgvÄdelmi IntÄzet): Neisseria meningitidis hordozås vizsgålata oltatlan Äs oltott sorkatonåk kñzñtt. 5. Rozgonyi Ferenc, Ostorhâzi Eszter, Marádi Csaba, Ghidân Ågoston (Semmelweis Egyetem): A staphylococcusok beta-laktåm rezisztencia mechanizmusai. 6. Fãzi Miklás (OEK): éjabb rezisztencia mechanizmusok a Gram-negatÜv baktäriumoknål. 7. Szikra Lenke (ântsz FejÄr Megyei IntÄzete): Helicobacter pylori antibiotikum ÄrzÄkenysÄgi vizsgålatok FejÄr megyäben. Szãnet èlüselnàk: Prof. Dr. Rozgonyi Ferenc - Semmelweis Egyetem 8. Budai IrÜn, KertÜsz Andrea (OEK): Chlamydia pneumoniae ELISA alkalmazåsa gyermekkori at Üpusos pneumoniåk diagnosztikåjåban. 9. Bognâr Csaba (OEK), Lukâcs Judit, Sz ântai Eszter (ELTE), Kâdâr Mihâly (OKK-OKI): Legionellosis: àjabb ÄrdekessÄgek. 10. Ferenczy Csaba, SzÜll Mâria (ântsz HajdÖ-Bihar Megyei IntÄzete): Zoonozisok retrospektüv vizsgålatånak tapasztalatai. 11. Szântai Eszter (ELTE), Bognâr Csaba (OEK), Lukâcs Judit (ELTE): Leptospirosis szeroepidemiolégiai vizsgålatok eredmänyei. 12. Dobâk Andrâs (Csepeli KÜrhÅz), Retteghy Tibor (OrszÅgos TraumatolÜgiai IntÄzet): Nosocomialis infekcié importålt esete az OrszÅgos TraumatolÉgiai IntÄzetben. Szãnet èlüselnàk: Dr. Fãzi Miklás - Orszâgos Epidemiolágiai Kàzpont 13. Herpay Mâria (OEK): A Shiga toxin-termelő Escherichia coli (STEC) baktäriumok okozta fertőzäsek diagnosztikåja, jelentősäge hazånkban. 14. Lajos Zoltân, JungnÜ KerÜnyi Ågnes (ãntsz FővÅrosi IntÄzete): Otitis ritka szñvődmänye csecsemőnäl. 15. CsukâsnÜ Bagoly Edit, Sztroj Taiszia, SuliknÜ Pâvel ErzsÜbet, SzÜll Mâria

(ântsz HajdÖ-Bihar Megyei IntÄzete): Hajdà-Bihar-megyei eg ÄszsÄgágyi intäzmänyekben el őfordult halmozott MRSA fertőzäsekből izolålt tñrzsek vizsgålata. 16. Barna Zsuzsanna, Gacs Mâria (OEK): Csecsemőkori botulizmus. 17. Zala Judit (OEK), Gâllfy Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem TranszplantÅciÜs Klinika), Kiss Katalin, Nagy Tamâs (OEK): Antimikotikum ÄrzÄkenysÄg alakulåsa måj- Äs vese transzplantålt betegeknäl.

A HAZAI JÅRVÅNYèGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÉSE A 2001. âprilis 2-8. kàzàtti id őszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvåny ágyi helyzete az al Åbbiakban foglalhaté Ñssze: Az enterâlis bakteriâlis megbetegedüsek sz Åma nem våltozott länyegesen, de a csoporton belál a salmonellosisok előfordulåsa märsäkelten emelkedett, a campylobacteriosisok Ä ugyanilyen ar Ånyban csñkkent az el őző hetihez viszonyütva. A salmonellosis jårvåny ágyi helyzete kedvezőtlenebb, a dysenteria Äs a campylobacteriosis epidemiolégiai helyzete kedvezőbb volt, mint az el őző Äv azonos hetäben. Kevesebb enteritis infectiosa kerált a nyilvåntartåsba, mint a 13. häten. A legtñbb bejelentäs, az Ñsszes eset 40%-a nägy teráletről (Budapest, JÅsz -Nagykun-Szolnok, Pest Äs VeszprÄm megye) Ärkezett. A vizsgålt id őszakban hårom enteritis jårvåny Ärdemel emlütäst: Kalocsân (B Åcs-Kiskun megye), az Ärtelmi fogyatäkosok otthonåban, ahol 52 särált szemälyt gondoz 25 dolgozé, Åprilis 1-8. kñzñtt Ñsszesen 21 gondozottnål Äs a szemälyzet Ñt tagjånål Äszleltek enterålis táneteket, zñmäben hasmenäst. A betegek szäkletäből kérokozé baktäriumot nem sikerált kimutatni, a diagnosztikus vizsgålatok rota- Äs nähåny adenovürus szerotüpus tekintetäben is negatüv eredmännyel zårultak. A jårvåny feltehetően kontakt àton terjedt. A VeszprÄm megyei Nemesgulâcson, a 43 fős ÉvodÅban Åprilis 5-i kezdettel 42 gyermek Äs hårom dolgozé, valamint måsfäl-kät nap màlva a gyermekek csalådjåban 16 szemäly betegedett meg főkänt hånyinger, hånyås táneteivel. Az esetek negyedäben hasmenäs is jelentkezett. A betegek sz ÄkletÄnek Äs az ÄtelmintÅk bakteriolégiai vizsgålata negatüv eredmännyel jårt, a diagnosztikus virolégiai vizsgålatok megkezdődtek. Budapesten, egy III. keráleti 370 fős ÅltalÅnos iskolåban Åprilis 6-10. kñzñtt Ñsszesen 87 szemäly, 81 gyermek Äs 6 dolgozé betegedett meg hånyinger, hånyås, fejfåjås, hasi gñrcs, hasmenäs táneteivel. A megbetegedäsek enyhe lefolyåsàak voltak, kérhåzi ÅpolÅsra nem kerált sor. A betegek sz ÄkletmintÅinak bakteriolégiai vizsgålata megkezdődñtt, a jelentäs ÜrÅsÅig diagnosztikus virolégiai vizsgålatot nem kezdemänyeztek. A jårvånyágyi vizsgålat adatai szerint minden beteg fogyasztott az iskola befejező konyhåjån Åprilis 6-Ån 420 adagban käsz ált ebädből (p Årizsi szelet, petrezselymes burgonya, cäklasalåta, ivélä). Az ÄtelmintÅk bakteriolégiai vizsgålata folyamatban van. HÅrom AIDS bejelentäs Ärkezett (Budapest, FejÄr Äs Pest megye), ezzel az 1-14. häten nyilvåntartåsba kerált esetek szåma Ñtre emelkedett, ami csak fele az 1995-99. Ävek azonos id őszakåt jellemző mediånnak. A lügêti terjedüsű fertőző betegsügek csoportjåban märsäkelten emelkedett a scarlatina Äs mononucleosis infectiosa bejelentäsek, de kñzel negyedävel csñkkent a varicella esetek sz Åma a 13. hetihez viszonyütva. A scarlatina jårvånyágyi helyzete jéval kedvezőbb volt, mint a koråbbi Ävekben. Budapesten kät legionellosis kerált a nyilvåntartåsba, Ügy Äv eleje Éta mår 31 esetet regisztråltak. Egy rubeola (Pest megye) Äs hårom mumpsz megbetegedäsről Ärkezett jelentäs. Az idegrendszeri fertőző betegsügeket tekintve az el őző hetihez käpest nem

våltozott länyegesen az esetek sz Åma, a meningitis serosa jårvånyágyi helyzete kedvezőbb, a meningitis purulenta Äs encephalitis infectiosa kérkäpek el őfordulåsa hasonlé volt az el őző Äv azonos hetähez. Az együb zoonázisok csoportjåban a szezon kezdetänek megfelelően a 12. hät Éta kissä emelkedik a Lyme-kár bejelentäsek sz Åma, de a häten alig haladta meg az előző Äv azonos hetäben regisztrålt esetszåm felät.

Az EpidemiolÇgiai InformÉciÇs Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÇgiai KÑzpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő kñzlemänyek szakmai egyeztetäst kñvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÑsszeÅllÜtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÑzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvånyt a Johan BÅla OrszÉgos KÑzegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai Kázás AlapnÅl elnyert pålyåzat Åltal biztosçtott egyéttműkádäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerál poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kñzläsi szåndäkkal szüveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: Johan BÜla Orszâgos Epidemiolágiai Kàzpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 215-8027, 476-1383, 476-1224 Telefax: 476-1223 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråskänt valé hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. Orszâgos Tisztifőorvos Dr. PintÜr Al ân ISSN 1419-757X