Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai
Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi Irányelv Élőhelyvédelmi Irányelv NATURA 2000 területek
Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek 1. IUCN (1948): International Union for Conservation and Nature Resources) Célok: nemzetközi együttműködés segítése ökológiai szemlélet érvényesítése fajok kihalásának megelőzése természetes környezet védelme Államok, kormányzati és nem kormányzati szervek együttműködése semleges fórum Egyetlen összetett program Bizottságok
2. WWF (1961): World Wildlife Fund Kiemelkedő természetvédők alapítják Cél: elsősorban a harmadik világ veszélyeztetett fajainak védelme 1986-től már nem egyes fajok védelme átfogó intézkedések: Biodiverzitás Erőforrások fenntartható használata Környszenny. és E-felhaszn. minimal. 1998. Élő Bolygó Jelentés Élő Bolygó Mutató (LPI)
3. Vörös Könyv (1966): Red Data Book IUCN javaslatára egy-egy ország vagy nagyobb terület kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajait ismerteti (kép, elterjedési terület, veszélyeztetettség foka) Fekete Lista: 1600 óta kihalt fajok listája Zöld Listák: helyreállított fajok
4. Római Klub (1968) Tagjai: tudósok, oktatók, közéleti személyiségek Cél: a Föld globális problémáinak hosszú távú, holisztikus szemléletű vizsgálata 1972: A növekedés határai Kay Forrester Figyelemfelhívás a kormányzatoknak 100 éven belül feléljük a Föld tartalékait!
5. UNEP (1972): ENSZ Környezetvédelmi Programja Katalizátor szerep: javasolja és kidolgozza a programokat a végrehajtás az ENSZ egész szervezetének és más szervezeteknek a feladata Éves jelentés a környezet állapotáról Globális Környezeti Megfigyelő Rendszer (GEMS) létesítése INFOTERRA: környezeti információs rendszer IRPTC: Potenciálisan Toxikus Vegyi Anyagok Regisztere
Fontosabb természetvédelmi egyezmények 1. Ramsari Egyezmény (1971) - UNESCO: Nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízi madarak élőhelyeiről Cél: A vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése jogi, intézményi keret megalapozása Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzéke (Ramsari Lista) 1616 helyszín, 1 455 000 km2 Magyarország 1979-ben lépett be
2. 1972. Világ Kulturális és Természeti Örökségének Konvenciója UNESCO 936 helyszín 153 államban 725 kulturális 183 természeti 28 vegyes ezeken belül néhány különösen veszélyeztetett kategória
2. Washingtoni Egyezmény (1973) A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES) Nemzetközi kormányközi egyezmény Cél: ellenőrzött keretek közé szorítsa a nemzetközi állat- és növénykereskedelmet Különösen veszélyeztetett fajok és veszélyeztetet fajok Vonatkozik: Élő állatokra Preparátumokra A belőlük készült dísztárgyakra, eszközökre Magyarország 1985-ben csatakozott
3. Berni Egyezmény (1979) Az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről Vezetője az Európai Tanács Strassbourg Céljai: Faj- és élőhely-védelem Kutatási és tájékoztatási együttműködés Visszatelepítési programok nem őshonos fajok betelepítésének szigorú ellenőrzése A tagok az alapelőírásnál szigorúbb intézkedéseket is hozhatnak (pl.: Mo-on hiúz) Magyarország 1989-ben csatlakozott
4. Bonni Egyezmény (1979) (CMS) vándorló vadon élő fajok és élőhelyeik védelme Célok: Jogi védelem Nemzetközi megállapodások kötése Élőhelyek megőrzése és helyreállítása A vándorlást gátló tevékenységek megakadályozása A fajokat veszélyeztető tényezők csökkentése, megszűntetése betelepített fajok Nemzetközi megállapodások Magyarország 1983-ban csatlakozott
A természetvédelmi szabályozás az Európai Unióban
Az EU természetvédelmi szempontból jelentős intézményei 1. Európai Bizottság Jogszabályok megalkotásának kezdeményezése Jogszabályok nemzeti végrehajtásának ellenőrzése Környezetvédelmi főigazgatóság Természet és Biodiverzitás egység 2. Élőhelyvédelmi szakbizottság Az EB munkáját segíti Tagállamonként egy képviselő Munkájukat tudományos munkacsoport is segíti 3. Európai Környezetvédelmi ügynökség Adatszolgáltatás a tagállamok számára Európa környezeti állapotáról nem csak EU! 4. Európai Bíróság Eljárás tagállamok ellen
Az EU természetvédelmi szempontból jelentős jogszabályai Irányelvek: csak a célt vagy célokat fogalmazza meg a tagállamoknak el kell érniük, de a megvalósítás módját és eszközét a tagállamok választják meg, minimum irányelvek Rendelet: valamennyi tagállamban hatályba lép, végrehajtási módokat is megállapítanak Vélemény és javaslat: nem kötelező
Az Európai Unió Természetvédelmi Irányelvei Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) NATURA 2000 Irányelv
Madárvédelmi Irányelv Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) 1979 A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban.
Madárvédelmi Irányelv Alapvetően 3 témával foglalkozik: 1. Különleges madárvédelmi területek megalkotása 2. Szándékos pusztítás megakadályozása 3. Vadászat módjának és a vadászható fajok körének megállapítása
Madárvédelmi Irányelv A tagállamok a számuk és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges madárvédelmi területekké minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell.
Madárvédelmi Irányelv
Különleges Madárvédelmi Területek (SPA)
Élőhelyvédelmi Irányelv Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) 1992 Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei.
Élőhelyvédelmi Irányelv Az Élőhelyvédelmi Irányelv a madarakon kívül minden más élőlény és ezek élőhelyeinek védelme érdekében Különleges Természetmegőrzési Területek (Special Areas of Conservation, SAC) kijelölését írja elő a tagországok számára.
Élőhelyvédelmi Irányelv A Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése három lépcsőben történik: Az Élőhelyvédelmi Irányelv függelékeiben szereplő élőhely- és fajlisták alapján a tagországok kötelezettsége a javasolt Különleges Természetmegőrzési Területeket tartalmazó nemzeti lista elkészítése. A tagországokkal együttműködve az Európai Bizottság által megbízott tudományos munkacsoport feladata a nemzeti listák alapján a Közösségi Jelentőségű Területek (Sites of Community Interest SCI) kiválasztása. A Közösségi Jelentőségű Területek kiválasztása után a tagországok kötelezettsége a kiválasztást követő hat éven belül a Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése.
Élőhelyvédelmi Irányelv
Különleges Természetmegőrzési Területek
NATURA 2000 A Natura 2000 hálózat létrehozásának célja az Európai Unió területén vadon élő növény- és állatfajok, valamint azok természetes élőhelyeinek védelme. Ezek az élőhelyek Európát behálózva alkotják a vadon élő élőlények egyre fogyatkozó menedékeit. A Natura 2000 tudományos szempontok alapján kijelölt összefüggő európai ökológiai hálózat.
NATURA 2000 A Natura 2000 hálózat kijelölésének és fenntartásának jogi hátterét az 1979-ben megalkotott, a vadon élő madárfajok védelméről szóló Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive), valamint az 1992-ben a tagországok által elfogadott, a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive) rendelkezései alkotják.
Magyarországon a Natura 2000 területek kijelölésére a kormány 2004-ben alkotott rendeletet, majd a területek határait a 2006-os környezetvédelmi miniszteri rendelet véglegesítette. A nemzeti jogszabályok által korábban is védett területek mind a részei lettek az ökológiai hálózatnak. Az újonnan kijelölt területekkel együtt Magyarország területének közel 21%-át fedi le az új típusú védelem. A szabályozás célja a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolása.
NATURA 2000
NATURA 2000 Az Élőhelyvédelmi Irányelv egyértelműen kifejezi, hogy a Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden emberi tevékenység tiltott. Egy terület Natura 2000 hálózat részévé történő kijelölése nem jelenti az emberi tevékenységek korlátozását, ha azok környezetvédelmi szempontból fenntarthatóak, nem veszélyeztetik a terület, vagy a területen megtalálható élőhelyek egységét, valamint a területre vonatkozó fajvédelmi terveket.
NATURA 2000 Magyarországon is vannak példák, amelyek bizonyítják, hogy a természetvédelmi szempontok összhangba hozhatók a gazdasági tevékenységek életképességével: Természetkímélő mezőgazdaság pl.: Apaj-puszta, Kiskunság Tartamos erdőgazdálkodás pl.: Királyréti Erdészet, Börzsöny Fenntartható vadgazdálkodás pl.: Moson Projekt, Kisalföld
NATURA 2000 Vizes élőhelyek létrehozása, rekonstrukció pl.: Hevesvezekény Oktatás, környezeti nevelés pl.: Madarász suli Közlekedési infrastruktúra alternatívákkal pl.: Hagymás-mocsár, Hortobágy, HNPI Természetvédelmi vagyonkezelés pl.: Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, HNPI Fenntartható turizmus pl.: Medves-hegység
2012 Egerészölyv Zselnicemeggy Imádkozó sáska
2013 gyurgyalag Európai vidra Házi berkenye Nyári tőzike
Szibériai nőszirom 2014 Mezei juhar túzok Mocsári teknős
2015 búbosbanka Fehér tollas szegfű Kocsányos tölgy ürge
2016 haris Mezei szil Hazai denevérfajok Mezei kockásliliom Kockás sikló
Köszönöm a figyelmet!