Mérlegképes továbbképzés 2013 A könyvviteli zárlat korrekciós, helyesbítő és rendező tételei Pópity István
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása ÜZLETI ÉV Közzététel Fordulónap Elfogadás Mérlegkészítés napja A vagyon megjelenítése (mérleg) A vagyon nyomon követése (könyvvitel) A vagyon kommunikálása (beszámoló) Törvényben meghatározott időpontig
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása Mivel foglalkozik a számvitel? Mint tudomány és gyakorlat kizárólag a vagyonnal és a vagyonváltozással foglalkozik Mi a vagyon? Azoknak a jelenségeknek (vagyonelemeknek) az összessége, amelyek egy gazdasági szervezet számára egy adott időpontban gazdasági tartalommal (értékkel) bírnak és értékelhetők (mérleg) Mi a vagyonváltozás? A vagyonelem mozgását, irányát és a vagyonra gyakorolt hatását kifejező jelenség (kettős könyvvitel)
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása A számvitelnek választ kell tudni adni a következő a kérdésekre A számvitel a felmerülő kérdésekre a választ megadja Mikor és milyen vagyonelemnek tekinthető egy jelenség? Milyen értéket képvisel az adott jelenség? az aktiválás és passziválás kritériumaival értéktanával A vagyon és a vagyonváltozások kommunikálása a beszámolók segítségével történik. Valódiság Teljesség A kommunikálásra szükség van, mert Folytonosság Következetesség a szervezetet irányítani, a változásokra rugalmasan reagálni, a változásokat aktívan befolyásolni a vagyonváltozások ismerete nélkül lehetetlen. a gazdaság külső szereplőit információval kell ellátni.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Bekerülési érték Előállítási költség Beszerzési érték Ehhez kapcsolódik - terv szerinti értékcsökkenés - értékvesztés - terven felüli értékcsökkenés + értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, akkor a rendelkezésre álló információk alapján kell a bekerülési értéket meghatározni. A meghatározott érték és a tényleges érték eltérhet egymástól Ha az eltérés jelentős az eszköz bekerülési értékét kell módosítani. (Ha még megvan) Ha az eltérés nem jelentős a különbözetet egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni. A módosítás nem visszamenőleges hatályú! Példa: ingatlanvásárlás esetén a vagyonátruházási illeték
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Kérdés Hogyan kell elszámolni a beruházási pályázatkészítés ráfordításait? Válasz A beruházási számlán elkülönítetten kell kimutatni a mások által végzett szolgáltatás ellenértékét az adott cégnél felmerült költségeket Ha a pályázat sikertelensége miatt a beruházás nem valósul meg terven felüli értékcsökkenési leírás!
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Kérdés Hogyan kell eljárni több eszköz beszerzése estén, ha a beszerzés hitelből finanszírozott? Válasz A költségek, kamatok arányosítása szükséges! Vagy a hitelszerződésben meghatározottak szerint Vagy az értékelési szabályzat alapján A hitelszerződés vonatkozó rendelkezéseinek hiányában jellemző a vételár alapú megosztás
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Nem része a bekerülési értéknek A levonható ÁFA A folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemelést szolgáló javítási, karbantartási költségek A bevétel arányában megosztott le nem vonható ÁFA Az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújíítási munkák költségei Saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási, és egyéb általános költségek
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Beruházás, felújítás, karbantartás (Szt. 3. (4) 7. 8. 9. pont) Az adott gazdasági esemény felújításként vagy karbantartásként történő besorolása nem a könyvelő feladata. A vállalkozás vezetőjének számviteli politikában rögzített döntése alapján kell meghatározni.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Beruházás, felújítás, karbantartás (Szt. 3. (4) 7. 8. 9. pont) Kérdés Karbantartásnak vagy felújításnak kell tekinteni a régi, fa ablakok műanyag ablakokra való cseréjét, illetve a radiátortestek cseréjét? Válasz Karbantartásnak, ha a funkciójában, használhatóságában nem következett be lényeges változás. Kérdés A társaság tulajdonát képező területen környezeti kármentesítés történik, amelynek során a társaság által korábban szennyezett talajt kicserélik. Hogyan kell elszámolni a szennyezett talaj cseréjét? Válasz A felmerülés időszakának az eredménye terhére kell elszámolni.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök A terv szerinti értékcsökkenési leírást meg kell tervezni! A tervezés során figyelemmel kell lenni a várható használati időre az elhasználódásra a maradványértékre ha az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett A tervezett leírás megváltoztatható körülményekben lényeges változás következik be de a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve annak visszaírása is eredményezheti Terv szerinti értékcsökkenés: Hasznos élettartam: Maradványérték: a hasznos élettartam alatt a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték után. az az időszak, amely alatt az eszközt az eredmény terhére elszámoljuk. az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Példa értékcsökkenési leírás megváltoztatására A vállalkozás műszaki berendezésének bruttó értéke 2.500.000 Ft. Leírási kulcs 40 %, a leírás módja degresszív, alapja a nettó érték. Az eszköz 2,5 éve van használatban. Az eszközt káresemény érte, melynek következtében az értéke 500.000 Ft-tal csökkent. A káresemény bekövetkezte után a vállalkozás megváltoztatja a terv szerinti értékcsökkenés leírási módját lineárisra. A tervezett használati időt 2 évben határozta meg. A tárgyévben a káreseményt követően 4 havi értékcsökkenés került elszámolásra.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök A káreseményig elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Értékcsökkenési leírás 1.780.000 K 139. Műszaki gépek értékcsökkenése F F F 1.780.000 2,5 évre elszámolt amortizáció 4 hónap 1. éves értékcsökkenés 2.500.000 0,4 = 1.000.000 Ft 2. éves értékcsökkenés 1.500.000 0,4 = 600.000 Ft 3. éves értékcsökkenés 900.000 0,4 = 360.000 2 = 180.000 Ft 1.780.000 Ft Terven felüli értékcsökkenés T 866. Terven felüli értékcsökkenés 500.000 K 138. Műszaki gépek terven felüli értékcsökkenése 500.000
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök A káresemény után lineáris leírási módra tér át a vállalkozás. A tervezett használati időt 2 évben határozta meg. Az amortizálandó összeg meghatározása: Bruttó érték 2.500.000 Halmozott értékcsökkenés - 1.780.000 Terven felüli értékcsökkenés - 500.000 Nettó érték 220.000 (220.000 2.500.000) 100 = 8,8 % :2 = 4,4 % lineáris leírási kulcs Tárgyévben 4 hónapra jutó amortizáció számolandó el! /2.500.000 0,044) 12/ 4 = 36.667 Ft A tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Értékcsökkenési leírás 36.667 K 139. Műszaki gépek értékcsökkenése 36.667
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Terven felüli leírás, visszaírás Szokatlan esemény miatt feleslegessé válás megrongálódás megsemmisülés hiány esetén, ha értéke tartósan lecsökken, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan Év közben is Piaci értéken történő értékelés miatt Fordulónapon meglévő eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke Egyéb ráfordítás Visszaírás: Maximum a terven felüli leírás összegéig, ha a terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn. Csak a következő év fordulónapján meglévő eszközöknél. Év közben tehát nem lehet visszaírás. Egyéb ráfordítás Visszaírás nincs Egyéb bevétel Átsorolás a készletek közé: ha az eszközt rendeltetésszerűen nem használjuk..
3. Készletek Az értékelés és a nyilvántartás kapcsolata Értékben és mennyiségben sem vezet nyilvántartást Fordulónappal kötelező a leltározás és az értékelés Hiány nem értelmezhető Csak értékben vezet nyilvántartást Leltározási kötelezettség van Hiány nem értelmezhető Csak mennyiségben vezet nyilvántartást Leltározási kötelezettség nincs A hiány értelmezhető Mennyiségben és értékben is vezet nyilvántartást Leltározási kötelezettség nincs A hiány értelmezhető Legalább háromévente tényleges mennyiségi felvétellel leltározni kell!
3. Készletek A vásárolt és a saját termelésű készletek minősítése A minőségi előírásoknak nem felel meg megfelel le kell értékelni piaci haszonanyag vagy hulladékérték alapulvételével Piaci értéken P < K teljes értékű készlet Könyv szerinti értéken P > K Értékvesztés egyéb ráfordítás Értékvesztés visszaírása egyéb bevétel, ha a fenti tendenciák megfordulnak Felértékelni tilos
3. Készletek Alvállalkozói teljesítés vagy közvetített szolgáltatás? A vállalkozás szolgáltatás értékesítés B vállalkozás szolgáltatás értékesítés C vállalkozás A szolgáltatást B vállalkozó nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe, hanem változatlan formában továbbszámlázza azt. A vevője is és egyben szállítója (nyújtója) is a szolgáltatásnak. B és C viszonylatában a szerződésnek tartalmaznia kell a közvetítés lehetőségét, a számlának pedig a közvetítés tényét. A továbbszámlázás nem feltétlenül változatlan áron történik. A közvetített szolgáltatások nem azonosak az alvállalkozói teljesítményekkel. Minden szolgáltatás lehet közvetített, de nem minden alvállalkozói teljesítés minősül közvetített szolgáltatásnak. Alvállalkozói teljesítések A szerződés és a számla tartalmazza..???? Közvetített szolgáltatások
3. Készletek Kinek kell a nyilvántartásában szerepeltetni a következő készleteket? Idegen helyen tárolt készletek Bizományba átvett készletek Bizományba átadott készletek Nem számlázott szállítások Úton lévő készletek Mindig a tulajdonosnak A tovább nem számlázott alvállalkozói számlákat és a közvetített szolgáltatásokat a vásárolt készletek között kell szerepeltetni. A befejezetlen termelésnek minősül a befejezetlen szolgáltatás!
4. Követelések Követelések Külső fél által elfogadott, elismert jogszerű fizetési igények Fajtái értéke forintban devizában Vevő, váltó, egyéb Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban állókkal szembenit! értékelés Egyenlegértesítők kiküldése Behajthatatlan követelés Értékvesztés és visszaírás El nem ismert követelés
5. Értékpapírok A piaci érték tekintetében figyelembe kell venni A tőzsdei árfolyamot, vagy a tőzsdén kívüli piac tapasztalati árfolyamadatait (csökkentve a felhalmozott hozammal) Azt a körülményt, hogy a kibocsátó csődeljárás vagy felszámolási eljárás előtt vagy alatt áll A kibocsátó saját tőkéjéből a befektetés arányára jutó összeg alakulását Valós értéken történő értékelés esetén: az általános értékelési eljárással meghatározott piaci értéket is, ha a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli tapasztalati árfolyamok nem állnak rendelkezésre.
5. Értékpapírok Értékpapírok értékelése Időpontja: a mérleg fordulónapja (mérlegkészítéskor ismert információk alapján) Értékvesztés elszámolásának feltételei A három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia 1. A könyv szerinti érték meghaladja a felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéket 2. A különbözet jelentős nagyságrendű (a számviteli politikában rögzített jelentős mértékkel mérve) 3. A különbözet tartósan fennáll Az értékelést megelőző múltbeli időszak tapasztalati adatai és az értékelést követő, jól előrevetíthető jövőbeli időszak becsült adatai alapján, amelyeket minden esetben bizonylatokkal kell alátámasztani, feltéve, hogy az így figyelembe vett múltbeli és jövőbeli időszak legalább 12 hónapos időintervallumra kiterjed. Értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai Értékvesztés visszaírása: pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti Kivételesen eredménnyel szemben az értékelési különbözet is elszámolható, ha a vállalkozó alkalmazza a valós értéken történő értékelést és az értékpapír kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősül.
5. Értékpapírok Értékpapírokkal kapcsolatos kamatok, hozamok elszámolása Beszerzéskor a vételárban, a csereszerződés szerinti értékben, az apportértékben, egyéb piaci értéken történő bekerülés, illetve térítés nélküli átvétel esetén a piaci értékben lévő felhalmozott kamattal csökkenteni kell a bekerülési értéket és azt a pénzügyi műveletek kamatbevételeit csökkentő módon kell elszámolni Az állományból való kivezetés esetén az eladási árban, a csereszerződés szerinti értékben, az apportértékben, a diszkontértékpapír esetében beváltáskor a névértékben, térítés nélküli átadáskor a piaci (forgalmi) értékben lévő felhalmozott kamatot kamatbevételként kell elszámolni, az nem része az árfolyam különbözet pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között nettó módon elszámolt összegének Kamatozó értékpapír után a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamatot a kamatbevételek között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben Diszkontértékpapír után a névérték és a bekerülési érték közötti különbözetnek a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, tárgyévre jutó összegét kamatbevételként kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben
5. Értékpapírok Értékpapírokkal kapcsolatos kamatok, hozamok elszámolása A részesedések utáni osztalékot, csak abban az esetben lehet elszámolni a tárgyévben a pénzügyi műveletek bevételei között ilyen címen a követelésekkel szemben, ha a mérlegkészítés időpontjáig annak összegét a kibocsátó vállalkozás közgyűlése jóváhagyta A kapott osztalékelőleget kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, amíg az osztalék jóváhagyásra nem került, a jóváhagyást követően kell a kötelezettséget a könyvekből kivezetni a pénzügyi műveletek közötti osztalékbevétellel szemben A kamatozó részvény után kapott kamatot az osztalékbevételek között kell elszámolni A befektetési jegyek és a kockázati tőkealap jegyek után kapott hozamot minden esetben kamatbevételként kell elszámolni, ideértve azok értékesítése esetében a keletkező árfolyam különbözet összegét is, amely ha negatív jellegű, akkor kamatráfordításként könyvelendő; az ilyen hozamokat csak pénzügyi rendezéskor lehet elszámolni
5. Értékpapírok Értékhelyesbítés Csak a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések esetén. Valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén Értékesíthető pénzügyi eszköznek minősülő értékpapír mérlegfordulónapi piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összege értékelési különbözetként számolandó el a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.
6. Pénzeszközök Pénzkezelési szabályzat Ténylegesen meglévő érmék és bankjegyek Fordulónapi bankkivonattal egyező egyenleg Elektronikus pénz Értékelés Könyv szerinti érték ± korrekciók
7. Saját tőke Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott ) osztalék, részesedés MSZE 0 (-) Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott ) osztalék, részesedés MSZE A negatív adózott eredményből fizethető osztalék 0, tehát mint MSZE marad meg. A negatív adózott eredmény
7. Saját tőke Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Példa Megnevezés A B C D E Tárgyévi adózott eredmény +100 +100 +100-100 -100 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 30 0 10 0 30 Fizetett (jóváhagyott) osztalék 80 80 110 30 30 Mérleg szerinti eredmény 50 20 0-130 -100 Megállapítások: 1.) Ha a tárgyévi adózott eredmény pozitív és eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény összege csak nulla lehet. 2.) Ha a tárgyévi adózott eredmény negatív és eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény összege csak a negatív adózott eredmény lehet.
7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok Figyelése csak Kft.-nél és Rt.-nél 1. Ha két egymást követő teljes üzleti évben Gt. 51. (1) bek.) A saját tőke < Kötelezően előírt jegyzett tőke Amennyiben a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodunk a szükséges saját tőke biztosításáról, akkor a határidő lejártát követő hatvan napon belül el kell határozni az átalakulást vagy rendelkezni kell a megszűnésről. A szükséges saját tőke biztosításának lehetőségei Pótbefizetés Tőkeemelés ázsióval Meghatározott befektetett eszközök körének piaci értéken történő felértékelése
7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok Mentesül a gazdasági társaság az előbb említett kötelezettség alól: ha a második év Szt. szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérleg-fordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.
2. Kft. esetén, ha veszteséges gazdálkodás miatt a saját tőke 7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok Gt. 143. (2) és (3) bek.) ½ jegyzett tőke és az ügyvezető tudomására jutott, akkor haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést, ahol rendelkezni kell az aránytalanság megszüntetéséről, átalakulásról vagy megszűnésről. A meghozott határozatot 3 hónapon belül végre is kell hajtani. Az aránytalanság megszüntetésének lehetőségei Pótbefizetés Tőkeemelés ázsióval Jegyzett tőke leszállítása
3. Rt. esetén, ha veszteséges gazdálkodás miatt a saját tőke a saját tőke 7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok Gt. 245. (1) és (2) bek. és 246. ) vagy < 2/3 jegyzett tőke minimális jegyzett tőke és az igazgatóság tudomására jutott, akkor 8 napon belül össze kell hívni a közgyűlést, ahol határozatot kell hozni az aránytalanság megszüntetéséről, átalakulásról vagy megszűnésről. A meghozott határozatot követő 3 hónapon belül a saját tőke még mindig kisebb az alaptőke kétharmadánál, akkor az alaptőkét kötelező leszállítani. Az aránytalanság megszüntetésének lehetőségei Pótbefizetés Tőkeemelés ázsióval Jegyzett tőke leszállítása
7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok Nem kötelező a Gt.-ben előírt szükséges intézkedéseket megtenni: ha az összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg-fordulónapra a társaság közbenső mérleget állít össze, amely szerint a saját tőke nem csökken a törzstőke felére, az alaptőke kétharmadára, a társaságot fizetésképtelenség nem fenyegeti
7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható: a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített beszámolóban a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékeléséből származó nem realizált árfolyamveszteség miatti tőkevesztés. Ezt az átmeneti rendelkezést azonban korrekcióként az osztalék-kifizetéskor, az osztalékelőleg fizetésekor és egyéb más tőkeműveletek során nem lehet alkalmazni.
7. Saját tőke Tőkevédelmi szabályok Tőkeemelés ázsióval, tagi kölcsönből 4. Jegyzett tőke 3/4. Jegyzett, de... 3. Egyéb követelések 4. Tagi kölcsön 400 2 1000 1 4 400 1000 1000 1000 E: 1000 4. Tőketartalék 3 600 600 A jegyzett tőke változását a cégbírósági bejegyzés napjával kell könyvelni Akkor is, ha a cégbírósági bejegyzés visszamenőleges hatályú 1: Követelés apportálása a tőkeemelésről szóló döntés időpontjában 2: Jegyzett tőke emelése a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg 3: Az ázsió elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg 4: Összevezetés a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg
7. Saját tőke Lekötött tartalék változása Növekedések Csökkenések Veszteség fedezetére kapott pótbefizetés Pótbefizetés visszafizetése Jegyzett tőke leszállítása Jegyzett tőke emelése Tőketartalékból Tőketartalékba Eredménytartalékból Eredménytartalékba
7. Saját tőke Lekötött tartalék változása Kérdés Mikor és hogyan kell könyvelni a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét és annak visszafizetését? Válasz Könyvelni csak a pénzmozgással egyidejűleg lehet. A kapott összeg elszámolása: T 3. Pénzeszközök K 4. Lekötött tartalék A visszafizetett összeg elszámolása: T 4. Lekötött tartalék K 3. Pénzeszközök
8. Céltartalékok Az adott időszak eredményét pontosítják! A pontosításra azért van szükség, mert a képzés jogcíme múltbeli vagy folyamatban lévő tevékenységből ered. Csak a fordulónapon fennálló, mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált eseményekre képezhető. Céltartalék a várható kötelezettségekre (a képzés kötelező) Folyamatosan felmerülő költségekre nem lehet Céltartalék a jövőbeni költségekre (a képzés lehetőség) Egyéb céltartalék jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség, függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség, korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség, Fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi (nem jogszabályon alapuló) Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása miatt Elszámolása: Képzés: egyéb ráfordítás Felhasználás: egyéb bevétel Adózás előtti eredményt módosító tétel a társasági adóban
9. Kötelezettségek Kötelezettségek A vállalkozó által elismert, elfogadott tartozások csoportosítása értéke forintban devizában Hátrasorolt, hosszú lejáratú és rövid lejáratú Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban állókkal szembenit! értékelés A vevőtől kapott előleget áfával növelt összegben kell szerepeltetni! Adófolyószámla egyeztetése! Egyenlegértesítők visszaigazolása! Átsorolások! A hátrasorolt kötelezettségeket nem szabad átsorolni!
10. Időbeli elhatárolások Az idő múlása arra szolgál, hogy az ember lehetőséget kapjon a fejlődésre
10. Időbeli elhatárolások Jellemzői Az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelveinek érvényesítési eszköze A számvitelben kimutatott tárgyévi eredmény pontosítását szolgálja Mindig költséggel, ráfordítással, bevétellel áll szemben, Összege pontosan ismert (nem becslés), bizonylattal, számítással alátámasztott Képzése a kapcsolódó gazdasági esemény elszámolásakor, de legkésőbb az üzleti év zárlati munkái során történik Feloldása év eleji nyitás utáni elszámolással, vagy az elhatárolt tétel évközi tényleges (teljes) összegben történő felmerülésekor, a tárgyévben történhet
10. Időbeli elhatárolások Bevételek időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások, halasztott bevételek
10. Időbeli elhatárolások A bevétel részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem: az előző üzleti év(ek)et illetően a következő üzleti év(ek)et illetően aktív időbeli elhatárolás passzív időbeli elhatárolás
10. Időbeli elhatárolások Költségek, ráfordítások részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem: a következő üzleti év(ek)et illetően az előző üzleti év(ek)et illetően aktív időbeli elhatárolás passzív időbeli elhatárolás
10. Időbeli elhatárolások (bevételek aktív) Jellemző gazdasági események: Szolgáltatásnyújtásból származó bevétel elhatárolása A mérleg fordulónapja előtti időszakra járó, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékes kamatbevétel elhatárolása Értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatosan Diszkont értékpapír névértéke és vételára közötti különbözet időarányos összegének elhatárolása Befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti nyereségjellegű különbözet időarányos összegének elhatárolása Származékos ügyletek nyereségének elhatárolása
10. Időbeli elhatárolások (bevételek passzív) Jellemző gazdasági események A mérleg fordulónapja előtti időszakban felmerülő, a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, egyéb bevételét képező bevételek Költség, ráfordítás ellentételezésére kapott támogatás elhatárolása a költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összegben (arányban)
10. Időbeli elhatárolások (költségek, ráfordítások aktív) Jellemző gazdasági események: Igénybe vett szolgáltatások költségének elhatárolása A mérleg fordulónapja előtti időszakban esedékes, a mérleg fordulónapja utáni időszakot terhelő fizetett kamatok Értékpapírokkal, váltótartozással kapcsolatos elhatárolások Forgatási célú, kamatozó értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó, jelentős vételi opció, jutalék elhatárolása saját döntés alapján Kötvénykibocsátásból befolyt összeg és a visszafizetendő összeg közötti különbözet tárgyévet követő évekre jutó részének elhatárolása Kiállított váltó kamatából a tárgyévet követő évekre jutó rész elhatárolása
10. Időbeli elhatárolások (költségek,ráfordítások passzív) Jellemző gazdasági események A mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő költség, ráfordítás A mérlegkészítés időszakában érvényesített, ismertté vált, fizetendő kártérítési igény, késedelmi kamat, bírósági költség A mérlegkészítés időszakában, az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumok, jutalmak Értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatos elhatárolások befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű különbözet időarányos összege származékos ügyletek veszteségének év végi elhatárolása Beruházáshoz kapcsolódó, a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő fizetett kamat, biztosítási díj nem elhatárolás, hanem az eszköz bekerülési értékének része!!!
10. Időbeli elhatárolások Halasztott ráfordítások Üzleti évben felmerülő ráfordítások, amelyeket a számviteli törvény tételesen felsorol. Tartozásátvállalás (ellentételezés nélkül) Meghatározott devizás kötelezettség fordulónapi értékeléséből adódó árfolyamveszteség feltételekkel (saját döntés) Az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) (saját döntés)
10. Időbeli elhatárolások Halasztott bevételek Üzleti évben felmerülő bevételek, amelyeket a számviteli törvény tételesen felsorol Fejlesztési célra kapott támogatás Elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség, ha az eszközbeszerzéshez kapcsolódik Térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értéke Negatív üzleti vagy cégérték Befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedése
10. Időbeli elhatárolások a KM-ben Jelentősebb összegek időbeli alakulása (egyszerűsített éves beszámolót készítőknek nem kötelező) Befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogáért jogáért kapott kapott bevétel elhatárolásának 5 éven túli elhatárolásának bemutatása bemutatása A a negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírási indokának bemutatása
10. Időbeli elhatárolások Kérdés Követelés vagy AIE? Kötelezettség vagy PIE? A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Hogyan járjunk el az adóhivatal által a fordulónap előtti időszakra kivetett bírság esetén Kötelezettség A határozat jogerőssé válásának napja F A szakmában közismert, hogy vannak követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások (bevételek AIE) és kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolások (költségek,ráfordítások PIE). A fenti kérdés ebből következik. Melyikről van szó? Mki PIE
10. Időbeli elhatárolások Kérdés Követelés vagy AIE? Kötelezettség vagy PIE? A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Elszámolható-e a fordulónap előtti értékesítések árbevétele aktív időbeli elhatárolásként, ha a számlát csak a fordulónap után állítják ki? Teljesítés F Mki Számla kiállítása Nem. A számla kiállításának időpontjához nem kapcsolódik időbeli elhatárolás. Követelésként kell kimutatni!
10. Időbeli elhatárolások Kérdés Követelés vagy AIE? Kötelezettség vagy PIE? A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. A fordulónap után beérkezett, de a fordulónap előtti gazdasági eseményekhez kapcsolódó szolgáltatások számlái (víz, áram, telefon stb.) könyvelhetők-e időbeli elhatárolásként? Teljesítés F Mki Számlázás Nem. A követelések és a kötelezettségek kritériumai egyértelműen fennállnak!!!
10. Időbeli elhatárolások Kérdés Követelés vagy AIE? Kötelezettség vagy PIE? A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Hogyan járjunk el, ha a fordulónap előtti gazdasági eseményekhez kapcsolódó szolgáltatások számlái (víz, áram, telefon stb.) a mérlegkészítés időpontjáig nem érkeznek meg? Teljesítés F Mki Számla Nem számlázott szolgáltatásként kell elszámolni. Időbeli elhatárolás nem lehet!!!
10. Időbeli elhatárolások Kérdés Követelés vagy AIE? Kötelezettség vagy PIE? A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Hogyan járjunk el, ha a szolgáltatások (víz, áram, telefon stb.) teljesítési időszaka egyik üzleti évről a másikra átnyúlik? F Teljesítés időszaka A fordulónap előtti időszakra arányosan (ha egyéb módon nem állapítható meg) jutó fogyasztás díját - önbizonylat alapján - időbeli elhatárolásként számoljuk el. Mki
11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Piaci érték > Könyv szerinti érték Tartós, jelentős Értékhelyesbítés Nem kötelező! Immateriális javak - Vagyoni értékű jogok - Szellemi termékek Kettős könyvvitel vezetése Tárgyi eszközök A beruházások és a beruházásokra adott előlegek kivételével Alkalmazásának feltétele Nem alkalmazhatja Befektetett pénzügyi eszközök Részesedések Mikrogazdálkodói beszámolót készítő
11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Értékhelyesbítés Értékelési tartalék A mérlegben elkülönítetten kell szerepeltetni Csak együtt mozoghat A saját tőke más elemei nem egészíthető ki vele, terhére kötelezettség nem teljesíthető Könyvvizsgálati kötelezettség kapcsolódik hozzá A kötelező könyvvizsgálat keretében történik Ha nincs könyvvizsgálat az értékelés felülvizsgálatára független könyvvizsgálót kell megbízni Ha az értékelési eljárást egyszer alkalmazzuk, akkor minden évben újra kell vizsgálni az értéket és az elszámolt összeget helyesbíteni kell. Elszámolásának eredményre gyakorolt hatása nem lehet T 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése K 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka vagy fordítva T 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka K 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése Az értékelő munkálatok utolsó mozzanata. Ezt megelőzően minden más értékelési teendőt /értékvesztés, visszaírás/ el kell végezni. 2011-től megszűnt a fordulónapi értékelésből adódó árfolyamkülönbözet minősítésének kötelezettsége. (jelentős, nem jelentős) A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni!
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése Mit kell átértékelni? Mérleghez kapcsolódó Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó Eszközök Források Ráfordítások Bevételek Valutapénztár Devizabetét Devizára szóló követelések Kötelezettségek Felmerült költségek Árbevételek Vevő Váltó Egyéb Adott előlegek Tartósan adott kölcsönök Bevételek AIE Devizalapú forintkövetelések Értékpapírok és részesedések Vevőktől kapott előlegek PIE Devizalapú forint kötelezettségek Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Év végén: mérlegértékelés Év végén : nincs értékelés
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni! Az értékelés lépései 1. Könyv szerinti érték /kialakult érték/ 2. Fordulónapi érték /választott árfolyamon számított érték/ 3. +/- Árfolyamkülönbözet /tételenként, számlánként/ 4. Az Összevont árfolyamkülönbözet megállapítása ÁK elszámolás Nettó módon Ha az összevont árfolyamkülönbözet veszteség Pü-i műv. egyéb ráf. Ha az összevont árfolyamkülönbözet nyereség Pü-i műv. egyéb bev. Kivétel Bekerülési értékben kerülő ÁK
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése Az ÁFA tv. szerint az ÁFA kötelezettség forintra történő átszámítása Deviza eladási árfolyamon vagy előzetes bejelentés esetén MNB árfolyamon Mikori árfolyamon? A fizetendő adó megállapításakor Közösségen belüli beszerzéskor, előleg esetében, valamint ha az adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő a kötelezett (60. ) A számla kibocsátásakor 58. -ban említett esetekben (részletfizetés vagy határozott idejű elszámolás) A teljesítéskor (egyéb esetekben) A vámhatározat szerinti napon (termék importja esetén)
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése 1.) Valutával kifizetett ügyletek az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke saját döntés alapján a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható 2.) Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál saját döntés alapján alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam is, de a követelés illetve kötelezettség bekerülésének napja a számvitelben nem változik meg A lehetőségek alkalmazása esetén is van fordulónapi értékelési kötelezettség!
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása Nem kötelező, csak lehetőség (számviteli politika) Milyen esetben élhetünk a lehetőséggel? Mikor élhetünk a lehetőséggel? Ha külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hitel-, vagy devizakötvénykibocsátásból származó tartozásunk van. Ha a tartozás devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, az árfolyamveszteség pedig árfolyamnyereséggel nem ellentételezett. Mikor és mennyit kell feloldani az időbeli elhatárolásból? Ha a tartozás törlesztésre kerül Ha a tartozást visszafizetik Ha az eszközt az állományból kivezetik Ha a tartozáshoz kapcsolódóan az üzleti évben árfolyamnyereséget számoltak el Arányosan Az egészet Az egészet Az elszámolt árfolyamnyereség összegét
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása Milyen következménye van még az időbeli elhatárolásnak? Mennyi céltartalékot kell kimutatni? Céltartalékot és lekötött tartalékot kell képezni. A használatba vételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje (vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél) arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni. Mennyi lekötött tartalékot kell kimutatni? Az időbeli elhatárolások között kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét a eredménytartalékból kell lekötni. Az elszámolásból adódó eredménynövekedést ne lehessen kivenni osztalék formájában vagy más módon.
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása 4. Devizás kötelezettség 8. Pü-i műveletek ráfordítása 3. Halasztott ráfordítás (AIE) 1 2 4. Céltartalékok 8. Egyéb ráfordítások 3 5 Időbeli elhatárolás feloldása 9. Egyéb bevételek 6 4. Lekötött tartalék 4 7 4. Eredménytartalék 1: árfolyamveszteség elszámolása 2: Időbeli elhatárolás 3: Céltartalék képzése 4: Lekötött tartalék képzése 6: Céltartalék feloldása 7: Lekötött tartalék feloldása Könyvelés az ismertetett feltételek alapján
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése Árfolyamveszteség elhatárolásának bővítése Devizakészlettel nem fedezett, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett devizában fennálló forgóeszközhitelek esetén is lehet élni a fordulónapi árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével. Elhatárolás esetén céltartalékot kell képezni a hitel felvételétől eltelt idő és a hitel futamideje arányában. Ebben az estben sem minősül visszafizetésnek, ha a hitel devizanemét megváltoztatják. Tehát a devizanem megváltoztatása miatt nem kell az elhatárolt árfolyamveszteséget feloldani. A szabály 2012-re is alkalmazható!
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése Kérdés Tartós bérlet esetén a fordulónapi értékelés során kell-e árfolyam-különbözettel számolni? Válasz Igen, de természetesen csak abban az esetben, ha azt devizaalapú szerződés támasztja alá, és a bérbevevőnél kötelezettség, a bérbeadónál pedig követelés szerepel a tartós bérlethez kapcsolódóan.
13. Árbevétel Kimutatásának feltételei a teljesítés vásárolt és saját termelésű készletre, vagy nyújtott szolgáltatásra vonatkozzon. a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell kimutatni, ha a vevő a teljesítést elfogadja, elismeri. Az árkiegészítés és a felár része, a számlában adott engedmény és a fizetendő ÁFA nem része az árbevételnek. Az elszámolás alapbizonylata az előbbiekre tekintettel kiállított számla. (nyugta) A nettó árbevételt növeli az árbevételbe beszámító árkiegészítés az adóhatósággal történő elszámolás alapján a pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott ellenértéke, eladási ára, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készlet, nyújtott szolgáltatás számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értéke az átadás-átvétel időpontjában az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értéke a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott számlázott ellenérték az elszámolt árbevételhez kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik.
13. Árbevétel A nettó árbevételt csökkenti az árbevételhez kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik. a teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott, a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik. az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel vásárolt - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített értéke. A helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik az elszámolt árbevételhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg, helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített értéke. A helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik. EU országai Termék ÁFA Termék IMPORT Közösségen belüli beszerzés Közösségen belüli értékesítés EXPORT M IMPORT EXPORT Termék Szt. Készlet!!!
13. Árbevétel Belföldi belföldi vevőnek belföldi igénybe vevőnek vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozó más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítése, függetlenül attól, hogy az ellenértéket forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. belföld: a Magyarország területe. Export külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek külföldi igénybe vevőnek történő közvetlen értékesítés, függetlenül attól, hogy az ellenértéket forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási, rakodási és raktározási költség. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van.
13. Árbevétel Számviteli szempontból a termékexport és szolgáltatásexport, illetve a termékimport és szolgáltatásimport vonatkozásában a fő rendező elv az, hogy a külföldiek és a belföldiek közötti termékforgalom Magyarország államhatárát átlépi-e vagy sem, illetve a szolgáltatásnyújtás külföldiek és belföldiek között történik-e vagy sem. Az ellenérték elszámolásának pénzneme a megítélést nem befolyásolja. A devizában kiszámlázott árbevételt a szerződés szerinti teljesítéskori választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, ideértve az árbevétel részét nem képező számlában szereplő fizetendő áfa összegét is. Ha az így átszámított áfa és az áfa törvény szerint meghatározott áfa forint összege között eltérés van, akkor a különbséget árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Az árfolyamváltozás nem befolyásolja az árbevétel forintértékét. Barter ügylet esetén az árbevétel forintértékét az első teljesítés időpontjában érvényes választott árfolyamon kell meghatározni.
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Az értékesítésről kiállított számlában Szerződésen, megállapodáson alapulnak. Utólag, helyesbítő számlában Utólag, nem számlázott engedmény Fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Bevétel csökken, áfát az engedménnyel csökkentett összegre kell felszámítani. Bevétel, áfa csökken Az értékesítésről kiállított számlában Beszerzés, ráfordítás csökken, áfa az engedménnyel csökkentett alapra felszámított összeg. Utólag, helyesbítő számlában A teljesítés időpontja számvitelben: Beszerzés, ráfordítás, áfa csökken Általában: Kivétel: az eredeti teljesítési időpont szavatossági igény érvényesítése: megismeréskor termék visszaszállítása: a visszavétel időpontja Áfában: önellenőrizni nem kell!
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Utólag, nem számlázott engedmény Kimutatásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés Könyvviteli elszámolása Szerződés alapján, ha meghatározható a mérlegkészítés időpontjáig 4. Egyéb röv. lej. köt. 8. Egyéb ráfordítások 9. Egyéb bevételek 3. Egyéb követelések Üzleti évhez kapcsolódóan Üzleti évhez kapcsolódóan az utólag adott (fizetendő) az utólag kapott (járó) engedmény miatti kötelezettség engedmény miatti követelés elszámolása elszámolása Vigyázat: időbeli elhatárolás nem lehet! Az áfa elszámolást nem érinti!
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó) Nem a késedelmi kamattal arányos részt, hanem az ellenérték 3 %-át meg nem haladó részt lehet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként elszámolni. A szabály 2012-re is alkalmazható!
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén Az ellenérték 3 %-át meg nem haladó rész: pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai A 3 % feletti összeg lehet Elengedett követelés Ha eleve csökkentett összeget fizet a szerződő fél (skontó) Adóalap növelő, ha kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának engedi el (8. (1) h.) Véglegesen átadott pénzeszköz A szerződő fél teljes összeget fizet, de utólag megkapja a megfizetett összeg engedmény szerinti részét Nem adóalap növelő: ha rendelkezik az előírt tartalmú nyilatkozattal és az engedményt nem külföldi személy vagy külföldi illetőségű részére nyújtja
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó) Példa elengedett követelésre a régi szabály szerint Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. Megállapodás szerinti késedelmi kamat: 24 %. 3 napon belüli fizetés esetén csak 95 egységet kell fizetni. Késedelmi kamattal arányos összeg: 30 napra 2 %, 27 napra 1,8 % (1,8) Elszámolás az engedményt adónál Elszámolás az engedményben részesülőnél 3. Vevő 384 384 4. Szállító E: 100 95 95 95 95 E: 100 1,8 87 97 1,8 1,8 1,8 88 98 3,2 3,2 3,2 3,2 Elengedett követelés Elengedett tartozás
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó) Példa elengedett követelésre az új szabály szerint Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. Megállapodás szerinti késedelmi kamat: 24 %. 3 napon belüli fizetés esetén csak 95 egységet kell fizetni. Nem a késedelmi kamattal arányos 1,8 összeg, hanem 3 % számolható el. Elszámolás az engedményt adónál Elszámolás az engedményben részesülőnél 3. Vevő 384 384 4. Szállító E: 100 95 95 95 95 E: 100 3 87 97 3 3 3 88 98 2 2 2 2 Elengedett követelés Elengedett tartozás
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén Példa: véglegesen átadott pénzeszközre a régi szabály szerint Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. Megállapodás szerinti késedelmi kamat: 24 %. 3 napon belüli fizetés esetén - az engedményt adó - 5 egység engedménynek megfelelő összeget átutal. Késedelmi kamattal arányos 1,8 összeg számolható el Elszámolás az engedményt adónál Elszámolás az engedményben részesülőnél 3. Vevő 384 384 4. Szállító E: 100 100 100 5 5 100 100 E: 100 87 97 1,8 1,8 88 98 3,2 3,2 Véglegesen átadott pénzeszköz Véglegesen átvett pénzeszköz
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó) Példa véglegesen átadott pénzeszközre az új szabály szerint Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. 3 napon belüli fizetés esetén 5 egység engedménynek megfelelő összeget az eladó átutal. Nem a késedelmi kamattal arányos 1,8 összeg, hanem 3 % számolható el. Elszámolás az engedményt adónál Elszámolás az engedményben részesülőnél 3. Vevő 384 384 4. Szállító E: 100 100 100 5 5 100 100 E: 100 87 97 3 3 88 98 2 2 Véglegesen átadott pénzeszköz Véglegesen átvett pénzeszköz
15. Támogatások T Á M O G A T Á S Az EU fogalmi meghatározása Támogatás minden olyan pénzben kifejezhető hozzájárulás és kedvezmény, amelyet a közösség, vagy annak valamely pénzügyi forrása tagállamok illetve azok régiói részére, meghatározott iparágaknak, vállalkozásoknak vagy a vállalkozások egy meghatározott körének, valamint a magánszemélyeknek nyújtanak.
15. Támogatások Kapott támogatások Formái Az elszámolás módja szerint Saját tőkével szemben Jogszabályban tételesen meghatározott Célja szerint Eredménnyel szemben Fejlesztési célra Működési költségek fedezetére Támogatott szerint Határozott cél megjelölése nélkül Fogalmi meghatározás alapján Dokumentumai, az elszámolás bizonylatai Támogatási szerződés, szerződések, számlák, igazolások, kifizetéseket igazoló bizonylatok.
15. Támogatások Kapott támogatások Nem minősül kapott támogatásnak A kapott engedmény (számlában, utólag, scontó) A konkrét megrendelés ellenértéke A kapott kölcsön, a pótbefizetés Sajátos támogatások Adókedvezmény formái, elszámolásuk Adómentesség Jogszabály részlegesen, vagy teljesen kivételt enged az általános adókötelezettség alól Pl.: közhasznú szervezetek Adókedvezmény Tao. 21-23 (csak analitika) Kedvezményes adókulcs alkalmazása Végleges adóalap-csökkentő tételek (Lekötött tartalék)
15. Támogatások Kapott támogatások Tőketartalékba, illetve az eredménytartalékba helyezett támogatás csak jogszabály alapján, a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni, feltételek nem teljesítése esetén az esetlegesen visszafizetendő összeget a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az eredmény javára elszámolt támogatás Ha az költségeket, ráfordításokat fedez, illetve az árbevételt egészíti ki Költséget, ráfordítást fedez Az egyéb bevételek között kell elszámolni (mikor lehet a bevételt időben elhatárolni?) Elszámolásának feltétele, hogy az üzleti évhez kapcsolódjon és a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen a pénzügyi rendezés adóhatóság, jogszabályban meghatározott szervezet részére benyújtott támogatási igény esetén nem feltétel, hogy a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen a pénzügyi rendezés Árbevételt egészít ki: ha az üzleti évhez kapcsolódóan igényelt, el kell számolni a pénzügyi teljesítéstől függetlenül.
15. Támogatások Kapott támogatások Az eredmény javára elszámolt támogatás Ha az fejlesztési célt szolgál a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni, halasztott bevétel és feloldása, feltételek nem teljesítése esetén az esetlegesen visszafizetendő összeget rendkívüli ráfordításként számoljuk el. Ha nem pénzben kapott a támogatás (térítésmentesen kapott eszköz, illetve igénybe vett szolgáltatás, tartozásátvállalás, kötelezettség-elengedés) rendkívüli bevételként kell elszámolni, halasztott bevétel és feloldása, ha eszközhöz kapcsolódik Ha kamattámogatás egyéb bevételként kell elszámolni, ha a mérlegkészítésig befolyik pénzmozgáskor rendkívüli bevétel Ha egyéb célt szolgál a támogatás
15. Támogatások Adott támogatások Formái Az elszámolás módja szerint Célja szerint Támogatott szerint Dokumentumai, az elszámolás bizonylatai Lásd kapott támogatásoknál!
15. Támogatások Adott támogatások Nem minősül adott támogatásnak Az adott engedmény (számlában, utólag, scontó) A konkrét megrendelés költségei Az adott kölcsön, a pótbefizetés átutalt összege A természetes személy részére adott támogatás formái, sajátosságai A céljától, a juttató személyétől függően adóköteles, összevonandó jövedelem, vagy adómentes juttatás. (személyi jellegű egyéb kifizetés)
15. Támogatások Adott támogatások Az eredmény terhére elszámolt támogatás egyéb ráfordítás, ha a fordulónapig kifizetett Ha az költségeket, ráfordításokat fedez Ha az fejlesztési célt szolgál rendkívüli ráfordítás, a pénzügyi rendezés üzleti évében rendkívüli ráfordítás Ha nem pénzben nyújtott a támogatás Térítésnélkül átadott eszköz és nyújtott szolgáltatás, átvállalt tartozás, elengedett követelés rendkívüli ráfordítás, az át nem hárított áfa is üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszközök esetén halasztott ráfordítás lehet az átvállalt tartozások abban az évben terhelhetik az eredményt, amelyben a pénzügyi rendezés megtörtént (addig halasztott ráfordítás) rendkívüli ráfordítás Ha azt egyéb célból adták Adomány