Magyar Vegyipari Szövetség MAVESZ Elektronikus Hírlevél 2013. szeptember 18. EU SZINTŰ NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓK ETS TÉMÁBAN Az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó emisszió kereskedelmi rendszer (ETS) komoly terhet jelent az érintett cégeknek. Bár a hatályos szabályozással elérhető a célként kitűzött 20 %-os kibocsátás csökkentés, az Európai Bizottság folyamatosan a rendszer módosítását kezdeményezi. Nyilvános konzultációt hirdetett előbb az ETS strukturális reform javaslatairól, majd a szénszivárgásnak kitett ágazatok és alágazatok listájáról. A javasolt módosítások minden esetben újabb terheket jelentenének a vállalkozásoknak, tovább rontva versenypozíciójukat. A MAVESZ mindkét nyilvános konzultáció során kifejtette véleményét. Hangsúlyoztuk, hogy a javasolt strukturális reformok mindegyike az energiaárak emelkedéshez vezetne, s így az energia intenzív vegyipari vállalkozások fennmaradásának és fejlődésének adminisztratív gátjává válna. Az egyoldalú, kizárólag az EU tagországokban működő vállalkozásokra korlátozódó megszorításokkal nem biztosítható a globális szintű kibocsátás csökkenés, csupán az európai gazdaság kerül még nehezebb helyzetbe. A szénszivárgásnak kitett ágazatok jelenleg hatályos listája lefedi az ETS hatálya alá tartozó vegyipari vállalkozások zömét. A kiszámítható üzleti környezet biztosítása érdekében nem támogatható, hogy a feltételek évenkénti változtatása miatt a listáról bármikor le lehet kerülni, elesve így az ingyenes kibocsátási egységektől. Csak olyan módosítást tartunk elfogadhatónak, ami a lista ésszerű bővítésére irányul, illetve a minél teljesebb körű ingyenes kompenzációt biztosítja. MAVESZ A Felelős Gondoskodás Szövetsége A tartalomból: Zajterhelés hallható és látható is EURÓPAI SZERVEZETEINK 2 Csomagolás, csoma- 3 golási hulladék Újabb hűtőközegek száműzése várható REACH SVHC lista bővülése Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányo- kért MAVESZ -díj átadása 4 5 6
MÁR NEM CSAK HALLHATÓ, DE LÁTHATÓ IS A ZAJTERHELÉS Láthatóvá vált a zaj címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Környezetügyi Intézet és az OPAKFI akusztikai tudományos egyesület. Dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára nyitotta meg a konferenciát, aki előadásában hangsúlyozta a zaj egészségkárosító hatását, amely vetekszik a levegőszennyezés okozta károkkal. Jellemző, hogy sokkal kisebb figyelem fordítódik a zajra, mint az egyéb környezetkárosító elemre, ezért államtitkár úr véleménye szerint - a korábbiaknál nagyobb erőfeszítésekkel kell védekezni a zajártalom ellen. A felmérések szerint Budapest Európa harmadik legzajosabb városa, és a lakosságnak egy jelentős hányada még éjszaka is 55 db fölötti zajszintet kénytelen elviselni. A most készülő zajtérképek valóban láthatóvá teszik, hogy az egyes települések lakói milyen zajterhelésben élnek. A készítők szerint a zajtérképek alkalmasak arra, hogy on-line módon bemutassák egy-egy városrész lakóépületeinek tényleges zajterhelését, kimutatva, hogy az adott terhelésért milyen mértékben felelősek a közlekedés, az ipari létesítmények, szórakozó helyek vagy a szomszédságban folyó építkezés. A zajtérképek igazi haszna azonban abban áll, hogy gyorsan és költségtakarékosan lehet bemutatni egy tervezett intézkedés, beruházás várható zajhatásait. Nagy segítséget nyújtanak a zajcsökkentési stratégiák alternatíváinak kidolgozásában és a leghatékonyabb megoldás kiválasztásában. Szili Katalin, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke elismerően szólt a zajtérképek széleskörű hasznosságáról, és kérte, hogy az értékeléseket követően a térképek készítői nyújtsanak be kezdeményezéseket a szükségesnek ítélt jogalkotói lépések megtétele érdekében. Fennáll a veszélye annak, hogy egy-egy zajosabb városrész zajcsökkentési programjának célkeresztjébe az ipari zajforrások kerülnek, hiszen így költségvetési forrás nélkül lehet látható eredményt felmutatni. Az előadók a rendszert alkalmasnak és hasznosnak ítélik az ipari üzemek zajtérképének elkészítésére, illetve a zajcsökkentési alternatívák kidolgozására is. 2
A CSOMAGOLÁSRÓL ÉS CSOMAGOLÁSI HULLADÉKRÓL SZÓLÓ RENDELET KICSOMAGOLÁSA Szövetségünk a közelmúltban két alkalommal fordult a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztályához a csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet értelmezési problémáinak tisztázása érdekében. Az írásban feltett kérdéseinkre kapott válaszok némelyike erősen vitatható, sőt a végrehajtás feltételei sem adottak maradéktalanul, ennek ellenére célszerű törekedni a hatósági értelmezés szerinti eljárásra. A legfontosabb válaszok és teendők: Bár néhány vállalati jogász véleménye szerint a 2012. év végén megjelenő jogszabály visszamenőleges hatály nélkül nem kérhetne adatokat a 2012. évre, a minisztérium mindkét alkalommal vitatta érveinket, és megerősítették, hogy az új szabályozás szerinti adatokat már az elmúlt évre vonatkozóan is meg kell adni Főfelügyelőség részére. A termékdíj fejében anyagában nem hasznosítható hulladékok kettős terhének (termékdíj + ártalmatlanítási költség) megszüntetésével kapcsolatos kérdéseinkre és javaslatainkra adott válasz lényege, hogy elméletileg a veszélyes anyagok energetikai hasznosítására van lehetőség. A válaszból az nem derül ki, hogy ezt az energetikai hasznosítást az OHÜ-vel szerződéses kapcsolatban álló hulladékkezelő szervezetek kötelesek-e elvégezni a befizetett termékdíj fejében. Több utas csomagolóeszköz esetén a betétdíj mértékét a gyártó alakítja ki a piac szabályozó hatása mellett. Állami betétdíjas rendszer jelenleg nincs. A termékdíj fizetési kötelezettség keletkezésének napja alaphelyzetben az első belföldi forgalomba hozatal vagy a saját célú felhasználás napja. A kötelezett eltérhet ettől az általános szabálytól és teljesítheti a befizetést a készletre vétel napján is. Ám az adatszolgáltatás ez utóbbi megoldás estében is csak a kibocsátott csomagolásra vonatkozhat, a készletre vett csomagolásra nem. Elméletileg a közszolgáltató szerepet vállalhat a nem veszélyes hulladékok energetikai hasznosításában és lerakásában is. (Valószínűleg nem a ktd. fejében, hanem üzleti alapon). Csomagolószerek esetében a számlán kötelezően fel kell tüntetni a vhr. 7..(2) szerinti mondatokat és a vevő kérésére a vhr. 7..(1) szerinti információkat is. A számlazáradék elhagyását nem látják megvalósíthatónak. Az október hónapban tartandó Vegyipari Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferencia foglalkozni fog a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló rendelettel, így a még nyitott kérdések konzultáció keretében tisztázhatóak. 3
Újabb hűtőközegek száműzése várható az ipari berendezésekből A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló EU rendelettervezet értelmében 2020. január 1-től tilos lesz a 2500 vagy annál nagyobb GWP-vel (globális felmelegedési potenciállal) rendelkező fluorozott szénhidrogén (HFC) gázokat, keverékeket hűtőberendezések szervizeléséhez, karbantartásához felhasználni. A HFC-k forgalomba hozható mennyisége drasztikusan csökken, ami a hűtőközegekben bekövetkező veszteség pótlását nehezítené, rosszabb esetben lehetetlenné tenné. A vegyipari gyártástechnológiák szerves része a nagy értékű hűtőberendezések (hűtőkörök), melyekben egy-egy cégnél több tonna (esetenként 8-10 t) hűtőközeg biztosítja a folyamatokhoz szükséges megfelelő hőmérsékletet. A hűtőkörök tervezése és kivitelezése az adott hűtőközeg paramétereinek figyelembe vételével történik. Tehát a hűtőközeg cseréjének kikényszerítése pl. a karbantartás vagy a veszteségek pótlásának ellehetetlenítésével - egész hűtőrendszerek újra terveztetését és építtetését teszi szükségessé. A hatályos szabályozás 2014. december 31-ével megtiltja a klórozott-fluórozott szénhidrogének (HCFC) töltet hűtőközegként való alkalmazását. Ennek a tiltásnak a nyomán az elmúlt években és még napjainkban is futnak olyan beruházások, melyeknek célja a hűtőközegek többnyire HFC-re történő lecserélése. A vita tárgyát képező tervezetben szereplő újabb szigorítások miatt ezek a beruházások értelmetlenné válnának, komoly veszteséget okozva az érintett cégeknek. A tervezettel kapcsolatosan több ízben kifejtettük Szövetségünk véleményét, fenntartásaink megfogalmazása mellett szakmai javaslatokat is tettünk, melyek közül a legfontosabbak: A már eddig is jól bevált fokozatosság elvét javasoljuk beépíteni az üvegházhatású gázok felhasználásának visszaszorítása kapcsán. Célszerű a felhasználás mérséklését, majd kiváltását a CFC és HCFC szabályozásokhoz hasonlóan több lépcsőben, elnyújtva bevezetni: Első körben a korlátozandó töltetekkel üzemelő hűtőgépek gyártását és üzembe helyezését kellene egy meghatározott időponttól tiltani. (Pl. 2020. január 1.) A következő fázisban az érintett hűtőközegek gyártását és forgalomba hozatalát lehetne tiltani. Egy későbbi időponttól a regenerált hűtőközegek alkalmazhatósága len ne tiltható. Legvégül az érintett hűtőberendezések utolsó megengedett szervízelését és karbantartási idejét lehetne korlátozni. 4
REACH: SVHC LISTA BŐVÜLÉSE, PRIORIZÁLÁS Az Európai Vegyi-anyag Ügynökség (ECHA) hat újabb, különös aggodalomra okot adó anyaggal (SVHC) bővítette a Jelöltlistát. A döntést megelőző nyilvános konzultáció során számtalan észrevétel érkezett az egyes anyagokkal kapcsolatban. A magyar vegyipart különösen érzékenyen érinti a polimerek habosításához használt, belégzéssel túlérzékenységet kiváltható azodikarmonamid (ADCA) különös aggodalomra okot adóvá nyilvánítása. Az anyagra vonatkozó, az SVHC státuszt megkérdőjelező szakmai érvek mindegyikét lesöpörték, gyakran vitatható válaszokkal. Több tagállam képviselője, köztük a magyar képviselő is felvetette az ipari oldalról érkező szakmai ellenérveket. Ennek ellenére tény, hogy az ECHA Tagállami Bizottsága végül egyhangúan támogatta az ADCA SVHCként történő azonosítását. Az igazi meglepetés az, hogy számtalan megalapozott ellenérv semmibe vételével az ECHA szinte azonnal kezdeményezte az ADCA priorizálását, ami az engedélykötelessé válás előszobája. Érzékelve a veszélyt, az érintett vállalkozások összefogva, közösségi szintű tanulmányt készíttetnek annak bizonyítására, hogy az ECHA ágyúval lő verébre, amennyiben valóban engedélykötelessé akarja tenni az azodikarbonamidot. Azt az anyagot, amelynek élelmiszeripari felhasználása is engedélyezett, például, az Egyesült Államokban. Az ipari felhasználás során a kockázatok jelenleg is megfelelően ellenőrzöttek, alkalmas helyettesítő anyag nincs, így az engedélyeztetés egészségvédelmi, környezetvédelmi haszonnal nem járna, csupán az érintett, zömében kis- és közepes méretű cégekre róna újabb anyagi és adminisztrációs terhet (és hozna bevételt az ügynökségnek). Reméljük, hogy végül a szakmai érvek és a józanész kerekedik felül, és az ipari erőfeszítések eredményeként az ADCA nem kerül elsőbbségi listára, és így nem válik engedélykötelessé. 5
MAVESZ Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányokért Díjak átadása A MAVESZ által idén alapított Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányokért Díj átadására első ízben júniusban Veszprémben a Pannon Egyetem Mérnöki Karán, majd szeptember elején Budapesten, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán a diplomaátadó ünnepségek keretében került sor. A veszprémi diplomaátadón Dr. Blazsek István, MAVESZ elnök, a Nitrogénművek Zrt. Vezérigazgatója adta át a 100 ezer Ft pénzjutalommal járó díjat Farsang Barbara MSc végzős vegyészmérnök hallgatónak. Budapesten Dr. Kárpárhegyi Tibor, a Szövetség Elnökségének tagja, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Kft. vezérigazgatója Makkos Eszternek adta át a díjat, aki szintén mester fokozaton szerzett vegyészmérnök diplomát. A MAVESZ és az egyetemek között létrejött megállapodás alapján, a Szövetség által megadott szempontok figyelembe vételével a kari vezetés választja ki az elismerésre érdemes végzős hallgatót. A kiválasztás szempontjaként a MAVESZ Elnöksége az egyetemi évek során folyamatosan elért jó tanulmányi eredményt, a hallgató vállalati/üzemi gyakorlaton végzett munkájáról adott pozitív értékelést, a kiemelkedő színvonalú diplomamunkát, valamint az egyetemi kutatás-fejlesztési tevékenységben / tudományos diákköri munkában való részvételt, kreativitást és kezdeményező készséget jelölte meg. 6
Magyar Vegyipari Szövetség 1036 BUDAPEST Bécsi út 85. Telefon/fax:: (1) 363 8720 E-mail: kozpont@mavesz.hu www.mavesz.hu A Hírlevelet szerkeszti: a MAVESZ Titkársága Felelős szerkesztő: Budai Iván igazgató A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) 1990 óta működik a ma- gyarországi vegyipari termelő és kereskedő társaságok önkéntes szakmai és munkaadói érdekképviseleteként. Tagjai között megtalálhatók a vezető hazai petrolkémiai vállalkozá- sok, valamint a szénszál-gyártásban, a műtrágya- és növényvédőszer-gyártásban, a festék- és háztartásvegyiparban tevé- kenykedő vállalkozások, továbbá vegyipari disztributor társaságok. A MAVESZ keretében működő szakszövetségek a műanyag-gyártás gyártás és feldolgozás, a műanyag csőgyártás, a festékgyártás és más vegyipari területek vállalkozásai számára nyújtanak fórumot a szak- mai együttműködéshez és a közös célok és érdekek képviseletéhez. Legyen az Ön cége is a MAVESZ tagja, ha tájékozottabb akar lenni a vállalkozását befolyásoló piaci folyamatokról, az üzletfejlesztési és jogszabályi környezet változásairól, az EU vegyi anyag rendeletéről (REACH) és más hazai és EU szintű jogszabályi változásokról, Aktuális információk REACH honlapunkról www.reachcentrum.hu a vegyipar más szereplőivel összefogva lát lehetőséget a hatékony érdekképviseletre, a vállalkozását befolyásoló szabályozási környezet anomáliáinak orvoslására, tagja kíván lenni a magyar vegyipart irányító vezetők szakmai közösségének, mert az Ön számára is hasznosak a rendszeres konzultációk, megbeszélések, információk. www.mavesz.hu