A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év

Hasonló dokumentumok
A pályázat keretében a következő kérdéseket kívántuk részleteiben vizsgálni:

A FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban

A téma címe: Mikroszómális glukóz-6-foszfát szerepe granulocita apoptózisában

Dr. Csala Miklós OTKA NN 75275

Antioxidánsok szerepe a fehérje diszulfid kötések kialakulásában SZARKA ANDRÁS

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

A FAD transzportjának szerepe. az oxidatív fehérje foldingban. patkány máj mikroszómákban

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG ÉS AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

Zárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat)

A transzlokon szerepe kismolekulák transzportjában az endoplazmás retikulumban

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

Egy idegsejt működése

A prereceptoriális kortizoltermelést befolyásoló tényezők

Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre

A glükóz reszintézise.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Dr. Komáry Zsófia MITOKONDRIUMOK REAKTÍV OXIGÉNSZÁRMAZÉK SZENTÁGOTHAI JÁNOS IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI A KÁLCIUM HATÁSA AZ IZOLÁLT SEMMELWEIS EGYETEM

1b. Fehérje transzport

Endoplazmás retikulum stressz skorbutban. Doktori értekezés. Dr. Margittai Éva

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Az Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Pro- és antioxidáns hatások szerepe az endoplazmás retikulum eredetű stresszben és apoptózisban

VÁLASZ. Dr. Virág László bírálatára

jobb a sejtszintű acs!!

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Szignalizáció - jelátvitel

Endoplazmás retikulum stressz skorbutban

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

Az elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

Fentiek alapján a jelen pályázatunk célja a HD kezelt urémiás betegek metilglioxál metabolizmusának vizsgálata volt.

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Glikolízis. Csala Miklós

Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban. Doktori tézisek. Dr. Révész Katalin. Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

Válasz Dr. Szőllősi János opponensi véleményére

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Javítási nap:

Membránpotenciál, akciós potenciál

Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

glutamát felszabadulás gluthation mennyisége

Módszer az ASEA-ban található reaktív molekulák ellenőrzésére

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Biológiai membránok és membrántranszport

A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG ÉS AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata

Az elvégzett kutatómunkáról a munkaterv tematikája alapján számolunk be. I. Elektron transzfer rendszer a plazmamembránban

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Sejtek membránpotenciálja

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

Antioxidáns és szénhidrát transzport, illetve anyagcsere a növényi mitokondriumban és a mikroszómában. Habilitációs tézisfüzet 2014.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Gyógyszer rezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

Biotranszformáció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

AZ INTERMEDIER ANYAGCSERE ENDOPLAZMÁS RETIKULUMHOZ KÖTÖTT REAKCIÓINAK INVENTÁRIUMA

Stressz és a reaktív oxigénformák

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

CzB Élettan: a sejt

Átírás:

Témavezető neve: Dr. Csala Miklós A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év Háttér A glutation (GSH) és a glutation diszulfid (GSSG), illetve a fehérje tiol és diszulfid aránya a citoplazmában jóval magasabb, mint az endo/szarkoplazmás retikulum (ER/SR) lumenében. A máj ER membránban a GSH pedig nagyon lassan, a GSSG gyakorlatilag nem transzportálódik. Az ER külső felszínén egy aszkorbát oxidáz hatására aszkorbátból dehidroaszkorbát keletkezik, ami bejut a lumenbe, ahol tiol oxidációt vált ki, miközben visszaredukálódik. Az aszkorbát nem képes kijutni a lumenből, mert nincs transzportere. Az aszkorbát oxidáz reaktív oxigén vegyületet is termel, amely hozzájárul az intraluminális tiol oxidációhoz. Az SR intraluminális Ca 2+ koncentrációja tízezerszer magasabb, mint a citoplazmai. A legfontosabb SR kalciumcsatorna a rianodin receptor (RyR), amely más ionokat és kismolekulákat is transzportál. A szívizomra jellemző a RyR2 izoforma, a vázizomban elsősorban RyR1 található. A RyR fehérjéket megklónozták, szekvenciájuk ismert, specifikus antitestek és RyR izoformákat termelő transzfektált sejtek hozzáférhetők. A RyR1 redox potenciálkülönbség szenzor -ként működik. A RyR kalciumcsatornával közös komplexben található egy feltételezett glutation transzporter, amely fenntartja a RyR szabályozásához szükséges lokális glutation grádienseket. Mind az oxidált, mind a redukált glutation átjut az SR membránon, de a transzport részletes jellemzését és összehasonlítását nem végezték el. Hipotézisünk szerint az SR-ben, a máj ER-hez hasonlóan, az aszkorbinsav szerepet játszik az intraluminális fehérje és glutation tiolok oxidációjában, vagyis befolyásolja a szív- és vázizomsejt kalcium-homeosztázisát, a Ca 2+ -szignál erősségét és lefutását. Feltételezzük, hogy az SR-ben az ER-től eltérő glutation transzporter található, amely vagy azonos a RyR kalciumcsatornával vagy kapcsolatban áll vele és egymás működését kölcsönösen befolyásolhatják. Célunk az említett hatások jellemzése és a humán SR glutationtranszporterének azonosítása. Az ER lumenében uralkodó tiol-oxidáló környezetben olyan biokémiai reakciók is zajlanak, amelyekhez redukáló erőre van szükség. Ilyen például a kortizon és kortizol egymásba alakulását katalizáló 11-béta-hidroxiszteroid dehidrogenáz enzim 1-es típusa (11HSDH1).

Fiziológiás körülmények között a reakció mindig a kortizon redukciója irányában zajlik, amelyhez redukált NADPH-t fogyaszt. Ez tehát arra utal, hogy a lumenben a piridin nukleotidok a tioloktól eltérően redukált állapotban vannak. Mindez nem lenne lehetséges, ha a két redox rendszer egymással reagálhatna, amit a citoplazmában elsősorban a glutation reduktáz enzim biztosít. Fontos kérdés az is, hogy milyen folyamat biztosítja a lumen redukált piridin nukleotid készletének fenntartását. Azt ugyanis nem feltételezhetjük, hogy a citoplazmai enzimek által előállított NADPH bejutva az ER lumenébe oxidálódik, majd a keletkezett NADP+ visszakerül a citoplazmába. Ehhez ugyanis a NADP+ és a NADPH intenzív transzportjára lenne szükség, míg korábbi megfigyelések azt valószínűsítik, hogy a membrán nem átjárható ezen vegyületek számára. Valamilyen luminális dehidrogenáznak kell tehát részt vennie a folyamatban. A legvalószínűbb erre a feladatra a glukóz-6-foszfát 6-foszfoglukonáttá alakulását katalizáló hexóz-6-foszfát dehidrogenáz (H6PDH). Eredmények 1. Glutation-transzport a SR mebránon keresztül Két különböző módszerrel (gyors-szűrés és light-scattering ) megmértük a máj mikroszóma (endoplazmás retikulum; ER), illetve a harántcsíkolt izom mikroszóma (szarkoplazmás retikulum; SR) membránján keresztüli glutation (GSH) transzport sebességét. Mindkét módszerrel mérve azt tapasztaltuk, hogy az SR membránban lényegesen gyorsabb a transzport: míg az ER menbrán alig ereszti át a GSH-t, addig az SR membrán kifejezetten GSH-permeábilisnak mutatkozott, holott a két membrán általános (egyéb vegyületek iránti) áteresztőképessége nagyon hasonló. A továbbiakban az egyszerűbb és kevésbé költséges fényszóráson alapuló technikát alkalmaztuk, és elsőként összehasonlítottuk a GSH-nak, valamint oxidált diszulfidjának (GSSG) transzportját öt különböző mikroszómában. Az agy és a szívizom mikroszóma a máj mikroszómához hasonlóan rosszul transzportálja mind a GSH-t, mind a GSSG-t. A harántcsíkolt izom mikroszóma grádiens centrifugálással megtisztított terminális ciszterna (TC) frakciója azonban gyakorlatilag akadálytalanul ereszti át mindkét vegyületet. A glutation transzport sebessége tehát jól korrelál a rianodin receptor kalcium csatorna (RyR) egyik izoformája, a RyR1 mennyiségével; az ugyanis csak a harántcsíkolt izom SR-ban, azon belül is leginkább a TC frakcióban van jelen. Ezért ebben a két membránpreparátumban tovább tanulmányoztuk a glutation transzportját, hogy kimutassuk a RyR1 esetleges szerepét.

Először megvizsgáltuk különböző RyR gátlószerek (Mg 2+, ruténium vörös, nagy koncentrációjú rianodin) hatását a transzportra, és azt találtuk, hogy azok hatékonyan gátolták mind az izom mikroszómában, mind a TC frakcióban. Mivel a kezeletlen vezikulákban a transzportot tovább fokozni már nem lehetett, megnéztük, hogy a Mg 2+ ionnal gátolt transzportra hogyan hatnak a RyR agonisták (adenin nukleotidok: AMP, ADP, ATP és acil- KoA). Mind a négy vegyület aktiválta a glutation transzportot; az acil-koa gyakorlatilag megszűntette a gátlást. Eredményeink alapján arra következtetünk, hogy a RyR1 komplex közvetve vagy akár közvetlenül részt vesz az SR membránon keresztüli glutation transzportban, így a membrán Ca 2+ ion és antioxidáns transzportja együttesen szabályozódik. A jelenség fiziológiás szerepét egyelőre nem ismerjük. A kutatás folytatásaként arra törekedtünk, hogy ezt a megfigyelést közvetlen bizonyítékokkal támasszuk alá, és tisztázzuk, hogy a RyR1 szabályozóként vagy transzporterként vesz részt a folyamatban. A gyorsszűrésen alapuló glutation transzport mérés beállításához szükségünk volt egy olyan transzport gátlószerre, amely megakadályozza az intravezikuláris glutation kimosódását a mérés közben. Ha ugyanis a mikroszómát gátlószer nélkül szűrtük és mostuk, a membrán nagymértékű permeabilitása miatt a már felvett glutation teljesen eltűnt a vezikulumokból, így felvételt kimutatni nem lehetett. A korábban már vizsgált RyR1 gátlószerek (rianodin, ruténium vörös) mellett a kationcsatornák általános gátlószeréről, a La 3+ ionról is kimutattuk, hogy gátolja az izom mikroszóma glutation felvételét. Amikor a három gátlószer hatását a glutation kiáramlás esetén vizsgáltuk, azt a meglepő erdményt kaptuk, hogy a rianodin és a ruténium vörös hatástalan volt, a LaCl 3 azonban hatékonyan gátolta a transzportot mindkét irányba. A gyorsszűréses transzport méréseknél tehát LaCl 3 tartalmú pufferrel mostuk a mikroszómát, így sikerült a glutation felvételt közvetlenül detektálni. E módszer felhasználásával alátámasztottuk a korábban fényszórásos módszerrel tett megfigyelésünket, hogy a RyR receptor gátlószerei a glutation transzportot is gátolják. RyR1 csatornát expresszáló transzfektált, illetve vad típusú HEK293 sejtekből mikroszómát állítottunk elő, és összehasonlítottuk a glutation transzport sajátosságait a kétféle mintán. A RyR1 csatornát tartalmazó vezikulumok esetében éppúgy szükség volt a mosó oldatban a LaCl 3 jelenlétére, mint az izom mikroszóma tanulmányozásakor. A RyR1-et nem tartalmazó mikroszómáknál ezt a jelenséget nem észleltük. A RyR gátlószerek (rianodin, ruténium vörös) a transzfektált sejtekből származó mikroszóma glutation felvételét gátolták, míg a vad típusú sejtek mikroszómáin hatástalanok voltak. A RyR1-et tartalmazó membránban tehát a

gluatation transzportja olyan volt, mint a harántcsíkolt izom szarkoplazmás retikulumából származó membránban. Eredményeink tehát azt bizonyítják, hogy a RyR1 közvetlenül transzporterként vesz részt a glutation áteresztésében. Azt a fent említett jelenséget, hogy szemben a lantán ionokkal a rianodin és a ruténium vörös nem gátolta a glutation kifelé irányuló transzportját, tovább tanulmányoztuk, és megállapítottuk, hogy a RyR1 csatorna magas intraluminális GSH szint esetén rezisztenssé válik e két gátlószerre. Ca 2+ ionokkal és glutationnal feltöltött mikroszómán a rianodin és a ruténium vörös a kalcium kiáramlást sem gátolta, míg LaCl 3 ilyenkor is hatékony volt. 2. Az ER lumen redox rendszerei A máj ER lumenében a tiol-diszulfid redox rendszer oxidált állapotban van, mégis redukált NADPH-t felhasználó enzimek (pl. 11HSDH1) működnek. A két redox rendszer kapcsolatát patkány máj mikroszómákon tanulmányoztuk. Kimutattuk, hogy a natív mikroszóma fluoreszcens spektruma a redukált piridin nukleotidokéhoz hasonló. A fluoreszcencia valóban a redukált piridin nukleotidok jelenlétét jelzi, mivel különböző NADPH-t oxidáló vegyületek (pl. kortizon) adására mértéke csökkent. Ezt a csökkenést glukóz-6-foszfát (G6P) adása ellensúlyozta, amit az ER membránjában elhelyezkedő G6P transzporter gátlásával ki lehetett védeni. Ennek az a magyarázata, hogy a lumenben elhelyezkedő hexóz-6-foszfát dehidrogenáz NADPH-t termel. Fontos megjegyezni, hogy önmagában kortizol vagy G6P adása csak mérsékelt fluoreszcencia-növekedést eredményezett, ami arra utal, hogy a piridin nukleotidok eleve elsősorban redukált állapotban vannak. Megállapítottuk tehát, hogy a tiolok számára oxidatív környezetben valóban egy redukált piridin nukleotid pool található. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a két redox rendszer között nincs funkcionális kapcsolat. Western blot analízissel és aktivitásmérésekkel igazoltuk, hogy a glutation reduktáz enzim, amely a sejt egyéb részein a két rendszer közötti kapcsolatot biztosítja, nincs jelen az ER lumenben. 3. Endoplazmás retikulum stressz és apoptózis skorbutban A munkacsoport korábban kimutatta, hogy az aszkorbát in vitro elősegíti a máj mikroszómában a diszulfidhidak kialakulását. A mechanizmus in vivo szerepét 4 hetes aszkorbátmentes diétával skorbutizált tengerimalacokon tanulmányoztuk. A skorbut kialkulásával párhuzamosan a Grp78 (BiP), a Grp94, illetve a protein diszulfid izomeráz indukcióját figyeltük meg, ami ER stresszre utal, melyet a károsodott fehérjetekeredés okozhat. A skorbutos állatok májában fokozódott az apoptózis, ami az elhúzódó ER stressz következménye lehet. A fehérjeindukciók és az apoptózis visszatért a kontroll szintre az

aszkorbát visszaadásakor. A kimutatott ER-stressz és apoptózis alátámasztja az aszkorbát szerepét a fehérje-foldingban. 4. Új módszer kidolgozása az ER membránon keresztüli transzport mérésére A mikroszómális transzport mérésére leggyakrabban a gyorsszűréses módszert alkalmazzák, amely az intra- és extravezikuláris tér gyors elválasztásán alapul. Előfeltétele a ligand érzékeny és pontos detektálhatósága, amit rendszerint radioaktív izotópot tartalmazó analóg felhasználása biztosít. A jelzett analóg azonban gyakran nem vásárolható meg, előállítása pedig nehéz és költséges. Ezért kidolgoztunk egy új módszert, amely ötvözi a gyorsszűrést a HPLC/MS-MS detektálással, így lehetővé teszi jelöletlen molekulák transzportjának tanulmányozását. Emellett az új módszer több vegyület egyidejű transzportjának mérésére és a ligand stabilitásának nyomonkövetésére is alkalmas, érzékenysége hasonló a radioaktív detektáláséhoz, viszont gazdaságosabb annál.