D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani Tanszék OPPONENSI VÉLEMÉNY Keller Krisztián doktorjelölt: A húsmarhák értékmérő tulajdonságainak ökonómiai súlyozása című doktori értekezéséről Opponensi véleményemet a Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola Tanácsának határozata alapján és útmutatójának figyelembe vételével készítettem el. A magyarországi húsmarhatenyésztés kutatásában a Georgikon Kar munkatársai mindig is kiemelkedő szerepet játszottak, így a bíráló számára megtiszteltetés, hogy e Kar doktori iskolájában készült munkát bírálhat el. Meg kell ugyanakkor jegyeznem, hogy szakterületemet tekintve elsősorban a húsmarha tenyésztéséhez kapcsolódó megállapításait és eredményeit értékelhetem, bízván abban, hogy az ökonómia területéről érkező bizottsági tagokkal együtt a dolgozatot érdemben bírálhatjuk. A téma aktualitása, jelentősége Az Európai Uniós csatlakozás eredményeként, különösen a rendelkezésre álló támogatások hatására a hazai húsmarhatenyésztés az elmúlt évtizedben látványos fejlődésnek indult. A megnövekedett tenyésztői kedv, a jelentős létszámnövekedés a témával foglalkozó kutatók számára is kihívást jelent. Az állattenyésztők a klasszikus szakterületeken (tenyésztés, takarmányozás, tartástechnológia) igyekeznek a hatékonyságot növelni, de örömmel élnek azokkal az egyéb lehetőségekkel, amelyeket más tudományterület bekapcsolásával az ágazat helyzetét javíthatják. Az ökonómiai elemzések, az ágazat jövedelmi viszonyait befolyásoló tényezők vizsgálata, a marginális és relatív ökonómiai súlyok meghatározása hozzájárulhat a húsmarhatenyésztés hatékonyságának növeléséhez. A jelenlegi támogatások biztosítják ugyan az ágazat jövedelmezőségét, de a témával foglalkozó kutatóknak fel kell készülniük a jövőben várhatóan kialakuló versenyhelyzetre, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hazánk eredményesen vegye fel a küzdelmet más országok húsmarha tenyésztőivel. A húsmarhák értékmérő tulajdonságainak ökonómiai elemzését tehát aktuálisnak és a szakemberek számára gyakorlati hasznot hozónak és jelentősnek ítélem meg. Bevezetés, irodalmi áttekintés, célkitűzés A dolgozat bevezetése bár szakmailag megfelel e fejezet elvárásainak, megítélésem szerint túl rövidre sikerült. Egy részletesebb, a témát jobban felvezető indítás célszerűbb lett volna. Szakirodalmi áttekintésében 89 hazai és külföldi szakirodalmat ismertet. Az utóbbi években a
2 PhD dolgozatok készítése során felhasznált irodalmak száma több esetben inkább a 200-at közelítette, ezért szokatlannak és meglehetősen szűknek ítélem meg irodalmi feldolgozását. Különösen hiányolom, hogy az elmúlt öt évből minimális számban citál szakirodalmat. A közölt és esetenként véleményezett irodalmai ugyanakkor a témához szorosan kapcsolódnak, az egyes területek nemzetközi kutatási eredményeinek elemzésére alkalmasak. Az ökonómiai súlyokkal kapcsolatos szakirodalmak összefoglalását az 1. táblázatban közli, amelyben különböző forrásmunkák alapján a különböző fajtáknál és módszerrel alkalmazott kutatások eredményeit összegzi. E táblázat több értékelést érdemelt volna és az állattenyésztő számára a fajták beazonosítása is gondot okozhat (tarkamarha, feketetarka). Az irodalmi áttekintés témák szerinti elkülönítése segítheti a fejezet áttekinthetőségét, ugyanakkor indokolatlannak tartom, hogy olyan témák jelenjenek meg külön alfejezetekben, ahová minimális számú irodalom tartozik (2.4.1., 2.4.5.). Kérdésem a Jelölthöz, hogy a legfontosabb húsmarhafajták szelekciós indexében milyen mértékben veszik figyelembe az egyes értékmérők ökonómiai súlyát. Az esetenként eltérő kutatási eredmények ellenére meghatározható-e a jelenleg használt fajták gazdaságosságát leginkább befolyásoló értékmérő tulajdonság, vagy fajtajellemző. Mennyiben befolyásolja az egyes fajták megítélését az a speciális környezet, amelyben termelnek, azaz alkalmasak-e az eltérő viszonyok között végzett kutatások eredményei arra, hogy a magyarországi helyzetre is alkalmazhatók legyenek. A szakirodalmak áttekintése és szakmai ismeretei alapján a Jelölt négy célt fogalmaz meg. Az ágazat jövedelmi viszonyainak értékelése, az egyes értékmérők marginális és ökonómiai súlyának és az ezt befolyásoló tényezőknek az elemzése reális célkitűzés és több, a gyakorlat számára is fontos megállapítást eredményezhet. Célkitűzéseit alkalmasnak tartom tudományos kutatómunka alapjául és megvalósításával új tudományos eredmények születhetnek. Kihangsúlyoznám, hogy kutatásai és elemzései a magyar húsmarhatenyésztésre vonatkoznak, annak sajátosságait figyelembe véve. A kísérleti metodika, az alkalmazott vizsgálati módszerek Egy PhD dolgozat kísérleti metodikája és az alkalmazott vizsgálati módszerek egyre fontosabbá válnak egy dolgozat megítélésénél, pontos és részletes ismertetésük alapvetően szükséges az eredmények egzakt elbírálásához. A Jelölt ismerteti a húsmarhatartás körülményeit, feltehetően a közel 100 húsmarhatartó gazdaságnak kiadott kérdőív alapján. Dolgozatából nem derül ki, hogy mit tartalmazott a kérdőív és megállapításai mennyiben tekinthetők általánosnak, csak a kérdőívre hagyatkozott, vagy saját tapasztalatait is felhasználta a technológia ismertetése során. A 9. táblázatban a vizsgálat során figyelembe vett legfontosabb alapadatokat közli. A táblázat támogatási összegeket, takarmány és állategészségügyi beavatkozások árait, költségeit tartalmazza. Kérdésem, hogy a 6 évvel ezelőtti adatok mennyiben befolyásolhatják eredményeit? A támogatások és az árak nagymértékű változása is módosíthatja a gazdaságosságot és az egyes tényezők súlyát. Ennek igazolására a 10. táblázatban (dolgozatában 1. számú) saját maga tünteti fel a 2006 és 2011-es támogatások közötti eltérést, ami elég lényeges. Indokolt-e az egy állatra jutó nettó energia és fehérje szükséglet kiszámításának korcsoportonkénti részletes, egyenletekkel tarkított ismertetése? Úgy gondolom dolgozatában ekkora hangsúlyt a MJ és a g értékek a takarmányozásban nem kapnak. A 4.2. fejezet további tördelését, valamint a vizsgált tényezők (4.3.) további tagolását is feleslegesnek tartom. Az utóbbit egy rövid táblázat tartalmazhatta volna.
3 Az alkalmazott Ecoweight 2005 programcsomagot alkalmasnak tartom a gazdaságilag fontos értékmérők és egyéb tényezők ökonómiai értékének becslésére. Választott módszerei a marginális és relatív ökonómiai súlyok számítására számomra elfogadhatóak, bár ebben mindenképpen az ökonómus szakemberek véleménye lehet a mérvadó. Vizsgálati eredmények és értékelésük A tehenek élősúlyának hatása a fedezeti összegre és a fontosabb értékmérők ökonómiai súlyára meghatározó. Igazolódik, hogy támogatás nélkül csak a kisebb élősúlyú (550 kg-os súlyig) tehenek fedezeti összege lehet pozitív. A támogatás meghatározó voltát az is igazolja, hogy míg támogatás nélkül az 500 és 700 kg-os tehén fedezeti összege a 0 érték körül néhány ezer forinttal szóródik, addig támogatással ezek az értékek megközelítik a 100.000 forintot. A táblázatban szereplő 1 ha legelő állateltartó képessége arra az esetre vonatkozik, amikor az állatok téli széna szükséglete is a legelőről származik. Ez ellentmond az Anyag és módszer fejezetben leírtaknak, amikor is nyári plusz takarmány, valamint télen egyéb takarmánytermő területről származó takarmányok etetését feltételezi. A mellékletben szereplő táblázatban nyári takarmányként csak legelőt tüntet fel. Téli takarmányként viszont nem szerepeltet legelőről származó tartósított takarmányt. Kérdésem, hogyan kell értelmezni ezen ellentmondó információkat? Kiemelhető, hogy a tehenek termékenyülési aránya messze a legnagyobb relatív ökonómiai értékű, valamint az, hogy ennek relatív ökonómiai súlya a nagyobb élősúlyú tehenek felé haladva növekszik. Indokolást igényel, hogy míg Wolfova és mtsai. (2005.b.) irodalmában a választási súly és az elléskori borjúveszteség ökonómiai aránya 1:4-hez, addig saját vizsgálatainál ez az arány 1:1-hez. A tehenek élősúlyának hatását befolyásolhatja a selejt tehenek ára. Magyarország helyzete e tekintetben mennyire tekinthető speciálisnak? A borjak választási súlyának hatásvizsgálatánál 600 kg-os tehén élősúlyt választott alapul. Mi alapján döntött e mellett az élősúly mellett? E vizsgálatnál is igazolódik az állat- és földalapú támogatás meghatározó szerepe, hiszen a fedezeti összeg támogatás nélkül minden választási súly kategóriában negatív, míg támogatással együtt 73 és 83ezer forint között változik. A fedezeti összeg alakulásában tehát a több tíz kg-os választási súly eltérésnek sincs meghatározó szerepe. E vizsgálat során is ellentmondás mutatkozik a szakirodalomban közöltekkel. Wolfováéknál a választási súly és a születési súly relatív ökonómiai értékének az aránya 2:1-hez, addig vizsgálataiban ezt 5-10:1-nek találta. Magyarázatot igényel az az eltérés is, ami a választási súly és a tehenek termékenyülési arányában mutatkozik Kruppa és mtsai. (2005), valamint saját vizsgálatai között. A hasznos élettartam köztudottan befolyásolja a fedezeti összeget, valamint a legfontosabb értékmérők ökonómiai súlyát. A választott intervallum (4-18 borjazás) elfogadható, azonban a beosztásnál szerintem szerencsésebb lett volna, ha a jellemzőbb időszakot és borjúszámot (3-5-7) nem hagyja ki az elemzésből. A hazai gyakorlatban indokoltabb lehet a 10 éves életkor alatti borjazások részletesebb értékelése. Mi indokolta, hogy ezen elemzésénél a tehénsúlyt
4 megváltoztatta (650 kg)? E fejezet végéről hiányolom az összevetést a szakirodalmi adatokkal. A legeltetési idő hossza kissé meglepő módon kevésbé befolyásolta a marginális ökonómiai súlyok alakulását. Ez több esetben elfogadható, de feltételezésem szerint a legeltetési idő hosszának hatnia kell a választási súlyra, s ezáltal ennek az ökonómiai súlyban is meg kell jelennie. Ha úgy találja, hogy ez nem így van, cáfolja megállapításomat! A szakirodalommal történő összevetés ez esetben is elmarad. Az értékesítési ár - mint az várható volt - alapvetően befolyásolja a fedezeti összeg alakulását. Csak az állat-alapú támogatás figyelembe vételével is 1.000 és 50.000 forint között változhat a fedezeti összeg. Mint minden esetben, itt is az értékesítési ár relatív ökonómiai súlyokra gyakorolt hatása a legizgalmasabb kérdés. Igazolódott, hogy a választási súly nagyobb ökonómiai jelentőségű, mint a születési súly. Meglepő ugyanakkor és magyarázatot igényel, hogy Wolfováék ezt az arányt 2:1-nak találták, míg saját vizsgálataiban 8-14:1-hez arány mutatkozik. A tehenek termékenyülési aránya vizsgálataiban alapvető gazdasági fontosságot mutat, ami ellentmond Kruppa és mtsai. (2005) megállapításainak, akik a választási súly relatív ökonómiai értékét találták kétszer olyan fontosnak, mint a tehenek termékenyülési arányát. Ez is, mint több korábbi szakirodalomtól nagymértékben eltérő megállapítás, magyarázatot igényel. Ha ennyire módosítja a kapott eredményt a megválasztott értékmérő, akkor mennyiben tekinthető megbízhatónak a kapott eredmény? Kinek az igazságát fogadhatjuk el? Következtetések, új tudományos eredmények Következtetések fejezetében az öt vizsgált tényezőre kitérve megismétli legfontosabb eredményeit, így ezt a fejezetet kissé sablonosnak és nem sok újat mondónak tartom. A szakirodalmakkal történő összevetés csak az értékesítési árnál történik meg, a többi esetében ettől eltekint. E fejezetet az eredeti felosztástól eltérő, átfogóbb, több összefüggést tartalmazó szakmai megállapításokkal tettem volna újszerűvé. Új tudományos eredményei közül az 1. és 2. számút összevonva, rövidítve el tudom fogadni. A marginális ökonómiai súlyra vonatkozó megállapításait (3., 4.) szintén összevonnám és a legfontosabb megállapítások kiemelésével egy tudományos eredményként közölném. Ugyanez vonatkozhat a vizsgált értékmérők relatív ökonómiai súlyára is (5., 6.), amit összevontan, a számszerű adatok kiemelésével tudok új eredményként elfogadni. A Jelölt publikációs tevékenysége A bírálónak nyilatkoznia kell a doktori értekezés benyújtásához előírt publikációs követelmények teljesítéséről. A Jelölt közlése szerint 3 idegen nyelvű folyóirat cikke jelent meg, melyből 2 impakt faktorral is rendelkezik. 6 hazai szakcikke (meghatározóan Állattenyésztés és Takarmányozás) megfelel az elvárásoknak és előírásoknak. Bár publikációs tevékenysége elmarad az e doktori iskolától megszokott szinttől, a PhD követelményeinek megfelel.
5 A dolgozat formája, szerkesztése, stílusa A dolgozat a formai követelményeknek megfelel, szerkesztése a doktori iskola előírásai szerint történt. Bár a téma jellege nem igazán igényli, néhány fotó színesíthette volna dolgozatát. Esetenként ábrák, grafikonok segíthették volna az áttekinthetőséget. Stílusa szakmailag korrekt, fogalmazása könnyen követhető, olvasmányos. Összefoglalva megállapítom, hogy a dolgozatot a Jelölt saját munkájának tartom, amellyel igazolta, hogy képes önálló kutató munkát végezni. Dolgozata a hazai húsmarhatenyésztés hatékonyságának növelésére alkalmas új tudományos eredményeket tartalmaz. Mindezek alapján javaslom Keller Krisztián értekezésének nyilvános vitára tűzését és sikeres védés esetén a PhD fokozat odaítélését támogatom. Debrecen, 2012. október 30. Dr. Béri Béla egyetemi docens