Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Hasonló dokumentumok
KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A HAZAI KISVÁROSOKBAN

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

FEJÉR MEGYE SZABOLCSA JÓL-LÉT DEFICIT A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉGBEN

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

Közösségi közlekedési vizsgálatok a vidéki térségekben

Mobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben

A magyar pénzintézet-hálózat kiterjedése különös tekintettel a város vidék relációra

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

A szolgáltató szektor regionális különbségei Közép- és Kelet-Európa régióiban. Kovács Sándor Zsolt

A KKV adatok és amit róluk tudni kell

Energia alternatívák a kisvárosokban.

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing)

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN


A társadalmi jól-lét regionális különbségei

Hagyományos és újszerű törésvonalak a kelet-közép-európai városfejlődésben

A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia Június 24.

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Innovációk a vidék fejlesztésében

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül

GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK

Az objektív és szubjektív jóllét összekapcsolhatósága egy magyarországi példán keresztül

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D.

Az időskorú vásárlók a kiskereskedelmi palettán

TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS

Az osztályozóvizsga témakörei évfolyamonként angol nyelvből 2019.

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN

A hallgatói preferenciák elemzése statisztikai módszerekkel

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

Nemes Gusztáv. MTA KRTK, Budapest CORVINUS Egyetem november 29. Fertıszéplak, Adventi forgatag

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

A turizmus rendszere 6. p-marketing

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

TÉRSZERKEZET, KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN TÉRSZERKEZETI MEZŐK. Egri Zoltán PhD 1 - Tánczos Tamás PhD 2. egyetemi adjunktus, SZIE GAEK TC

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

A vizsgához használható földrajzi atlasz, melyet a vizsgaszervező biztosít.

Térség-típusok és fejlesztéspolitika

várható fejlesztési területek

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

A jó gyakorlatok szociológiája

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben

Erőforrások alternatív elemzési lehetősége

Térségi egyenl tlenségek

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március

A BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEIRE

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a és évi népszámlálás adatai alapján

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

A Szilícium-vádi szerepe az izraeli térgazdaságban

BARTÓK BÉLA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK ÉS KONCERTEK

A évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

AZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN

A magyarországi hitelintézeti tevékenységek dualitásai képzet vagy valóság? Kovács Sándor Zsolt

Átírás:

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Horeczki Réka MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben. MRTT XIV. Vándorgyűlése Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Az előadás elkészülését az OTKA-223 Bizalom és kormányzás összefüggései helyi szinten kutatási projekt támogatja.

Melyek a főbb különbségek a városi társadalom és a vidéki közösségek között? Hol helyezhető el a kisváros? Következtethetünk-e a művelődési intézmények és egyesületek jelenlétéből (mennyiségi és minőségi kritériumaiból) a település urbanizálódó voltára?

Város-vidék dilemma Európa lakosságának 87%-a urbánus területen él

8.414 kis és középváros 69.000 nagyon kis város Lakosságuk: 157.7 millió fő Forrás: www.esponontheroad.eu

Város és város-vidék dilemma Európa lakosságának 87%-a urbánus területen él Definíciós sokszínűség

Úgy tűnik mindenki tisztában van azzal mi is az a (kis)város, de valójában senki nem tud mindent kielégítő definíciót adni erre a fogalomra. Benevolo, 1980. Kisváros = Egyszerre település-nagyságkategória, funkcionális és településhierarchiai kategória mágnes és tartály

Város és város-vidék dilemma Európa lakosságának 87%-a urbánus területen él Definíciós sokszínűség Társadalmi szerveződés különbségei

Városi levegő szabaddá tesz Vidéki Városi társadalom Család Összetartozás ++ Individuum Házasság Hagyományok szerepe Nők helyzete Szociális státusz -- Iskolázottság ++ Szomszédság Erős kapcsolatok Ismeretlenség Összetartozás Mi-tudat Elszemélytelenedés Társadalmi kontroll Intézményrendszere szabályozottabb Mely tulajdonságokkal jellemezhetők a vidéki kisvárosok?

Vizsgálatba bevont térségek Gazdasági és földrajzi periféria Kedvezőtlen megközelítési lehetőség Sűrű faluhálózat Szigetszerűen kiemelkedő mezővárosok

Városfejlődés kezdetei Városi életmód elterjedése Új életstílus szabadidő Önképzés, társadalmi élet új formáiban való részvétel igénye: kaszinó, színház, múzeum, egyletek, egyesületek

Kisvárosi sajátosságok Foglalkoztatási profil színesedése generálja a lakosság-cserét és növekedést Történelmi fejlődés befolyásoló tényező (útfüggőség) Regionális, országos és nemzetközi változások is hatást gyakorolnak (pl. közigazgatás). 19-20. századi mentalitás: Kompromisszum-képes Kitérő, Konfliktusokat kerülő Mintakövető magatartás

Kisvárosi városfejlődés Külső elvárások : Formális elemek Funkciók Külső hatások: Közigazgatási változás Infrastruktúra fejlesztés Nagyvárosok hatása (agglomeráció) Iparosítás, stb. Társadalom Helyi fejlesztések Helyi szereplők Humán tőke Tipikusnak tekinthető városfejlődési utak

Kisvárosi fejlődés Infrastrukturális Környezeti Gazdasági Magyar Korona országai 1869-1914 Foglalkoztatottsági ráta Foglalkozási szerkezet Kis- és kézműipar aránya 20 fő fogl. feletti váll. száma 100 fő feletti váll. Vendéglátó egységek száma Kisker-i egységek száma Történelmi tényezők Társadalmi oldal

Kisvárosi fejlődés Magyar Korona országai 1869-1914 Elérhetőség (közút, vasút) Lakóházak számának változása Gazdasági Ivóvízellátás Egészségügyi szolgáltatások Történelmi tényezők szerepe Infrastrukturális Környezeti Társadalmi oldal

Kisvárosi fejlődés Humán tőke Népességnövekedés üteme Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Írástudók Gazdasági aránya Történelmi tényezők szerepe Környezeti Infrastrukturális Helyi közösség Polgárosodás Civil részvétel Bizalom a település vezetői felé Társadalmi oldal

Kisvárosi fejlődés Infrastrukturális Környezeti Gazdasági Történelmi tényezők Államhatár változások Országon belüli közigazgatási változások Fejlődési tengelyek kijelölése Földesúri függőség mecénási szerepkör Társadalmi oldal

Tipikus városfejlődési utak a vizsgált időszakban (szakirodalmi elemzés alapján) Erős földesúri befolyás motiválta fejlődés pl. Csurgó Óriásfalvak mezőgazdasági központok pl. Lengyeltóti Fürdővárosok pl. Balatonboglár, Szováta Kistáj-városok pl. Erdőszentgyörgy, Balánbánya Vasúti góc városok pl. Szentlőrinc, Barcs

Melyek a főbb különbségek a városi társadalom és a vidéki közösségek között? Hol helyezhető el a kisváros? Következtethetünk-e a művelődési intézmények és egyesületek jelenlétéből (mennyiségi és minőségi kritériumaiból) a település urbanizálódó voltára?

Köszönöm a figyelmet! horeczki@rkk.hu