ÁLLATÉLETTAN II. A kémiai jelátvitel A kültakaró A mozgás. Az idegrendszer

Hasonló dokumentumok
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Sejtek közötti kommunikáció:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

Szabályozás - összefoglalás

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

11. évfolyam esti, levelező

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

2006 biológia verseny feladatsor FPI

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Tartalom. Előszó... 3

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

12. évfolyam esti, levelező

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

Autonóm idegrendszer

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

A somatomotoros rendszer

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018.

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Tájékoztató az ágazati sport ismeretek érettségi vizsgáról KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

3. Heti (félévi) vagy összes óraszám (előadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat bontásban): 1 félév, összóraszám min. 6

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Ember egészségtana és élettana esszé tételsorok 5+1 Esszé kérdések:

7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

HORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Hormonális szabályozás

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Élettan szemináriumok 1. félév Bevezetés. Dr. Domoki Ferenc Szeptember 6

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Élettan-anatómia. 1. félév

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Az idegrendszer érzı mőködése

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY május 11. FELADATLAP

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Élettan szemináriumok 1. félév Bevezetés

Egy idegsejt működése

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei évfolyam

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Tantárgyi kód BIB 1501 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0. Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1405

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Anyagforgalom és víztartalom

Belső elválasztású mirigyek

Általános és összehasonlító állatélettan

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM

Átírás:

ÁLLATÉLETTAN II. Tantárgyfelelős: Oktató: Tanszék: Állatanatómiai és Élettani Tanszék Megkövetelt előzmény: Képzés: Biológus Laboratóriumi operátor Periódus: 1 Óraszám: 2+0+0 Kredit: 3 Számonkérés: Kollokvium A kémiai jelátvitel: messengerek és regulátorok, kémiai transzmitterek, hormonok, elsődleges-, másodlagos hírvivők. Az endokrin rendszer élettana. Az endokrin rendszer, mint biokibernetikai rendszer. A hormonok fogalma, megkülönböztető helyük a biokatalizátorok között. A hormontermelés evolúciója: a neuroszekréció és a valódi (epithelialis) endokrin mirigyek. A hormonok csoportosítása kémiai szerkezetük, hatásuk és élettani szerepük szerint. A hormonok szintézise, tárolása, szekréciója és a szekréció szabályozása. Transzmitterek és hormonok hatásmechanizmusa. Az adenohypofizeális rendszer. A pajzsmirigy, mellékvese, hasnyálmirigy, mellékpajzsmirigy endokrin működése. A glukóz anyagcsere szabályozása. Szteroid hormonok. Hormonális zavarok. Az ízeltlábúak és a puhatestűek endokrin rendszere. Az ízeltlábúak posztembrionális fejlődésének, vedlésének hormonális szabályozása. A gerincesek endokrin szerveinek hierarchiája, anatómiája, szövettana és élettana. Az állati és a növényi hormonok összehasonlítása. A kültakaró (integumetum) élettana. Vázrendszerek: merev, hidrosztatikus. Az energiatakarékosság elasztikus módja. A testváz (skeleton) anatómiája és élettana. A gerincesek vázrendszeri szervei. Úszás, repülés. Mechanizmusok a felhajtóerő növelése érdekében. A csont, mint szerv, alaki és fejlődési típusai, élettani szerepe. A csont átépülése, a csontanyagcsere szabályozása. A hormonok szerepe a növekedés és a kalcium anyagcsere szabályozásában. A mozgás. A mozgás három alapvető típusa (amőboid, csillós, izom). A sejt mozgásképessége. A mozgásképesség molekulái. A molekuláris motorok. Regulatórikus proteinek, kémiai alapja, szabályozás. Az aktív mozgás szerveinek makro- és mikroanatómiája, élettana. Az amőboid-, az ostoros és csillós mozgás sejtmorfológiai alapja, mechanizmusa. Az izomfonalakkal (myonemata) történő mozgás. A harántcsíkolt izmok makroanatómiája, szövettana, finomszerkezete (a morfológiai összetevők hierarchiája). A vázizomzat beidegzése a tetrapodákban. A neuromuscularis junctio élettani anatómiája. A teljes izom összehúzódásának jellemzői. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa (csúszó-fonál elmélet). Az izomkontrakció típusai, energetikája, munkavégzése. Az izomzat onto- és filogeniája. Ideg-izom kapcsolat. Myotatikus reflex. A gamma-hurok. Ín reflex és reciprok innerváció. A programozot viselkedés (centrális generátorok, mozgás mintázatok). Az állatok orientációja és navigációja. Az izom és a mozgás. Az izom összehúzódás strukturális, kémiai és energetikai alapjai. A kalcium szerepe az izom összehúzódás mechanizmusában. Hasonlóságok és eltérések a szív-, a sima- és a harántcsíkolt izom szerkezetében és működésében. Az idegrendszer. Az idegrendszer, mint biokibernetikai rendszer, élettani szerepe. Az idegrendszer nélküli szervezetek (egysejtűek, szivacsok) ingerjelenségei. Evolúciós tendenciák az idegrendszer diffúz ideghálózatból induló fejlődéstörténetében. Az

idegrendszer ontogeniája. Gerinctelenek és a gerincesek idegrendszerének összehasonlítása. Az ioncsatornák és réskapcsolati összeköttetési formák. Az idegsejtek filetikai eredete. Az idegrendszer evolúciója. Reflexek, neuronális körök (aktiválás, gátlás). Ideg-izom kapcsolat. Myotatikus reflex. A gamma-hurok. Ín reflex és reciprok innerváció. A neuron finomszerkezete. Elektromos szignalizáció az idegrendszerben: a nyugalmi membránpotenciál és a működési áram ionalapjai. Az idegimpulzusok vezetése. Az axon kábelsajátságai. A decremenssel történő és szaltatorikus vezetés. Az elektromos és kémiai szinapszisok (szerkezeti alapok és működési jellemzők). Kémiai ingerületáttevők (transzmitterek) a gerinctelenekben és a gerincesekben. Szinaptikus áramok, szinaptikus késés, szinaptikus gátlás. A szinaptikus válasz összetevői. A neuroglia. A reflexek és anatómiai korrelátumuk, a reflexív. A gerincvelő szerkezete, pályái, élettani szerepe. Az agy osztatai a különböző gerincesekben. Funkcióik. A limbikus rendszer. A vegetatív idegrendszer anatómiája és élettana. A tanulás és az emlékezés molekuláris élettana. A bioritmusok. Cirkadikus ritmusok az emberben. Az alvás, ébrenlét, álom élettani alapja. Az érzékelés. Az érzékelés mechanizmusa. A receptorsejtek és az érzékelés átalakítása (receptor érzékenység, adaptáció). Kemoreceptorok, baroreceptorok, elektroreceptorok, termoreceptorok. Fényérzékelés típusai, fényérzékeny receptorok. A receptorok törzsfejlődése. A látás szerve és mechanizmusa. A hallás szerve és mechanizmusa. Az egyensúlyozás szerve és mechanizmusa. Kemoreceptorok szerkezeti és működési sajátosságai (íz és szagérzékelés). Állatélettan II Vizsgakérdések 56. Nyomelemek és vitaminok általános jellemzése. Fontosabb vitaminok (A, D, E, K, B 1, B 2, B 6, B 12, C, nikotinsav). 57. Az emlősvese szerkezeti felépítése, a nefron strukturális és funkcionális jellemzése. 58. A veseműködés idegi és humorális szabályozása. 59. A génszabályozás komponensei. A génkontrol jelei: hormonok, növekedési faktorok, limfokinek, interferonok, környezeti jelek. 60. Szignál molekulák típusai, extra- és intracelluláris receptorok. Milyen vegyületek és hol termelődnek a hormonok? 61. Az endokrin rendszer visszacsatolásos szabályozása. Endokrin mirigyek. Hormonok által szabályozott folyamatok. 62. A hipotalamusz és agyalapi mirigy kommunikációs kapcsolata (neuroszekréciós idegsejtek és vérrendszer útján). 63. A hipofízis szerkezete, működése, hormonjai. Hipofízis hormonális zavarai (hipofizer törpeség, akromegália, gigantizmus, poliuria). 64. A pajzsmirigy endokrin működése. Hormonális zavarok (törpeség, mixödéma, Basedow kór, hipertirewózis, jódhiány). 65. A mellékvese endokrin működése. Hormonális zavarai: Addison kór, virilizmus. 66. A hasnyálmirigy endokrin működése. Cukorbetegség. 67. A mellékpajzsmirigy endokrin működése. 68. Szteroid hormonok: progeszteron származékok, glükokortikoidok, mineralokortikoidok, androgének és ösztrogének jellemzése. 69. Szexuál-hormonok és az ivari ciklus szabályozása. Hormonális zavarok. 70. Hormonkötődés fajlagos receptorokhoz.. Jelátvitel. Elsődleges és másodlagos messengerek. A camp, a diacilglicerol és az inozitol 1,4,5-trifoszfát mint másodlagos messengerek. 71. A glukóz anyagcsere és a vércukorszint hormonális szabályozása.

72. A Ca 2+ háztartás, a vér Ca 2+ szintjét befolyásoló hatások. D -vitamin képződése és szerepe. 73. Az izom általános jellemzése, a harántcsíkolt izom finomszerkezete. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. 74. Az izomműködés törvényei, kísérő jelenségei. Neuromuszkuláris szinapszisok. 75. A mozgás szerveinek törzsfejlődése. 76. A receptorok általános jellemzése. Proprioreceptorok, visceroreceptorok, bőrreceptorok működése. 77. A kemoreceptorok szerkezeti és működési sajátosságai (íz és szag érzékelés) 78. Hallás és egyensúlyérzékelés. Szerkezet és funkció kapcsolata. 79. Fényérzékelés típusai. Fényérzékelő receptorok törzsfejlődése. 80. Fényérzékelés az embernél. A retina strukturális szerveződése. 81. A test fő irányítási mechanizmusa. Az idegrendszer és az endokrin rendszer összehasonlítása. 82. Az idegrendszer jellemzése, részei. Feed-back kontroll. 83. Az idegrendszer kialakulása. Morfogenezis az egyedfejlődés során. Idegsejtek típusai (Neuron, Schwann sejt, oligodendrocita, mikroglia, ependima, asztrocita). A 12 agyidegpár. 84. Az agy törzsfejlődése. Arányeltolódások. Gerincesek testsúlya és az agyának súlya közötti összefüggés. 85. Az agyon belüli idegi összeköttetések: projekciós rostok, asszociációs rostok, kéregtest. Kisagy, piramisrendszer, extrapiramidális rendszer. 86. Az agy likvorterei. Az agy szürkeállományának feltérképezése. Az agyféltekék dominanciája. By-pass műtét. 87. Neuronális aktivitás. Az alvás mélységének szintjei. 88. Metabolizmus és testsúly kapcsolata. Táplálkozás evolúciós vonatkozása: agy és testsúly kapcsolatának változása. Alacsony koleszterin és szerotonin szint hatása az agy működésre. 89. Az idegrendszer szöveti felépítése. A neuron. Neuronok morfológiai és funkcinális osztályozása. Az ingerületvezetés iránya, neuritek (idegrostok) társulása, fasciculák, gerincideg. 90. A perifériás idegrendszer felépítésének vázlata. A vegetatív idegrendszer szerkezete és működési sajátosságai. 91. Az idegsejt szerkezete (idegtest, axon, dendrit) és funkcionális szerveződése. 92. Idegsejtek működése. Membrán nyugalmi potenciál. Potenciálkülönbség oka és kifejezése Nernst egyenletével. 93. Membrán ion permeabilitása és ionvezetőképességének változása (ioncsatornák és kapuk). Akciós potenciál. Különbség az ideg és izomakciós potenciálja között. EPSP és IPSP függése az ingerintenzitástól. 94. Idegvégződések (érzékelő receptorok, motoros idegvégződések). Szinapszis vázlata. Szinapszisok közötti elektromos és kémiai ingerület átvitel. 95. Az érzékszervi analizátorok működése és működési sajátosságai (felszálló pályák, talamus, agykéreg) 96. A mozgatórendszer élettana. Gerincvelői szomatikus reflexek. 97. Feltételes és feltétlen reflexek (kialakulás, idegrendszeri alapstruktúra, biológiai jelentőség). Tankönyvek, Forrásanyagok: Ádám Gy-Fehér O.: Élettan biológusoknak. Előadási jegyzetanyag.

ÁLLATÉLETTAN GYAKORLAT II. Tantárgyfelelős: Oktató: Tanszék: Állatanatómiai és Élettani Tanszék Megkövetelt előzmény: Képzés: Biológus, biológiatanár Periódus: 1 Óraszám: 0+0+2 Kredit: 2 Számonkérés: Gyakorlati jegy A táplálkozás általános sajátosságai. Az emberi nyál kémiai összetétele és fermentatív sajátossága, a fehérjeemésztés vizsgálata pepszinkivonattal. A veseműködés élettana. A vizeletkomponensek kimutatása reagens csíkkal, a húgysav kimutatása, murexid próbával, a kreatinin kimutatása Jafe szerint. A veseműködés teljesítményének vizsgálata számítógépes szimuláció segítségével. A hormonális működés vizsgálata. Galli-Mainini reakció, HCG kimutatása immun-assay módszerrel. A vércukorszintet befolyásoló hormonok (inzulin, adrenalin) hatásának vizsgálata. Érzékelés élettani vizsgálatai, mechanikai és fényingerek érzékelése. Nyomáspontok felkeresése, tapintási feloldóképesség vizsgálata emberi bőrön. Hallásvizsgálat: lég- és csontvezetés, audiometria, hangvilla tesztek. A vakfolt kimutatása, kontrasztjelenségek, optikai hibák, színtévesztés vizsgálata, additív színkeverés. A látótér meghatározása periméterrel. Ideg-, izom- és érzékelés-élettani vizsgálatok: az inger paramétereinek és az ingerlékenység összefüggéseinek vizsgálata béka ideg-izom készítményen. Az idegrost akciós potenciájának és ionáramainak számítógépes szimulációja. A reakcióidő mérése emberen. A nociceptív reflexek vizsgálat spinalis készítményen. Az adrenalin, atropin és ezerin hatása a pupillára. Élettani gyakorlat vizsga tételei II. félév 1. Az emberi nyál vizsgálata: A nyál kémiai összetétele és fermentatív sajátsága. Az - amiláz hatásának vizsgálata. Szerin proteázok működésének ismertetése. 2. A vizelet vizsgálata: Vizeletkomponensek kimutatása reagens csíkkal. Kóros vizelet kimutatása. A húgysav kimutatása. 3. A látásérzékelés vizsgálata I.: Vakfoltvizsgálat. Kontrasztvizsgálatok. Additív színkeverés, utóképek. Optikai csalódások. A színtévesztés vizsgálata. A látótér vizsgálata. 4. A látásérzékelés vizsgálata II.: A szem optikai hibái. A gömbi eltérés vizsgálata (szférikus aberráció). A színi eltérés vizsgálata (kromatikus aberráció). Asztigmia (asztigmatizmus) vizsgálata. 5. A hallásérzékelés vizsgálata: Audiometriás vizsgálatok. Az audiogramm tulajdonságai. 6. A tapintási érzékelés vizsgálata: Nyomáspontok felkeresése az emberi kézen. Tapintási feloldóképesség vizsgálata az emberi bőrön. Tapintási csalódás(ok) vizsgálata.

7. Az izomműködés élettana: A béka ideg-izom készítmény. Az ideg-izom ingerületáttevődés sajátosságai és vizsgálatuk. 8. Az idegrost akciós potenciáljának vizsgálata: Idegrost akciós potenciáljának és ionáramainak számítógépes szimulációja. 9. Az emberi reakcióidő vizsgálata: Gyakorlás hatása a fény és hangingerre adott válasz gyorsaságára. 10. Hormonális hatásmechanizmusok vizsgálata: Galli- Mainini reakció. Az antidiuretikus hormon (ADH, vazopresszin) hatása kecskebéka vízháztartására. Melanocyta stimuláló hormon (MSH) hatásának tanulmányozása kecskebékán.