Tartalomjegyzék 14. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉPÍTÉSÜGGYEL KAPCSOLATOS FELADATAI... 3 14.1. Önkormányzatok feladat- és hatásköre... 3 14.2. Az önkormányzatok társulásai... 7 14.3. A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai... 7 14.4. Helyi rendeletalkotás... 9 14.4.1. A településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei... 10 14.4.2. A településfejlesztés és a településrendezés általános szabályai... 12 14.4.3. A településfejlesztés és a településrendezés összefüggései... 13 14.4.4. A településfejlesztés és a területfejlesztés, valamint a településrendezés és a területrendezés összefüggései... 13 14.4.5. A településfejlesztés feladata, a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia... 13 14.4.6. A településrendezés feladata és eszközei, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat... 15 14.4.7. A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések... 20 14.4.8. A településrendezési eszközök módosítása, és a településtervezés... 23 14.4.9.Telepítési tanulmányterv és beépítési terv... 24 14.4.10. Az építészeti örökség védelme... 25 14.5. Kapcsolódó sajátos jogintézmények... 26 14.5.1. Elővásárlási jog... 27 14.5.2. Kisajátítás... 27 14.5.3. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés... 27 14.5.4. Útépítési és közművesítési hozzájárulás... 28 14.5.5. Településrendezési kötelezések... 28 14.5.6. Kártalanítási szabályok... 31 14.5.7. Településrendezési szerződés... 32 14.5.8. Összevont telepítési eljárás... 33 14.5.9. Településképi véleményezési eljárás... 33 14.5.10. Településképi bejelentési eljárás... 37 14.5.11. Közterület-alakítás... 39 14.6. Települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi önkormányzati főépítész közreműködése... 41 14.6.1. A főépítészi rendszer, az állami főépítészek kijelölése... 41 14.6.2. Az országos főépítész... 42 14.6.3. Az állami főépítész feladatai... 43 14.6.4. Az önkormányzati főépítész általános feladatai... 43 14.6.5. A megyei főépítész feladatai... 43 14.6.6. A települési és a térségi főépítész feladatai... 44 14.6.7. A főépítészek együttműködése... 45 14.6.8. Oktatási, tudományos és együttműködési feladatok... 45 14.7. Ellenőrző kérdések:... 46 2
14. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉPÍTÉSÜGGYEL KAPCSOLATOS FELADATAI 14.1. Önkormányzatok feladat- és hatásköre Magyarország Alaptörvénye alapvetésként deklarálja a helyi önkormányzatok működését, amelynek feladata a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása. A helyi közügyek intézése körében helyi önkormányzatok - törvény keretei között - rendeletet alkotnak, határozatot hoznak, önállóan igazgatnak, meghatározzák szervezeti és működési rendjüket, gyakorolják az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, valamint törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorolnak. A helyi önkormányzatok - feladatkörükben eljárva - törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkotnak, azonban az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A képviselő-testület gyakorolja a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit. A közösségi célok elérése érdekében a helyi önkormányzat és az állami szervek együttműködnek. Kötelező feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzatok részére csak törvény állapíthat meg. Kivételesen lehetséges, hogy államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára. Ugyancsak törvény rendelheti el a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A helyi önkormányzatok 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. 32. cikk - kiemelve a legfontosabbakat (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. 33. cikk (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. 34. cikk (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. (3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat. 3
Mötv. az önkormányzati feladat- és hatásköröket két fő csoportba sorolja: a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatáskörökre. A helyi közügynek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatoknak tekintendő - a sok egyéb feladatain kívül - különösen a településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása), helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás, a helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, stb. De a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat törvény. A kiemelt és felsorolt feladatok ellátásának részletes szabályait jogszabályok tartalmazzák, ha az Mötv. másként arról nem rendelkezik. A Mötv. meghatározza külön a fővárosi önkormányzat feladat ás hatáskörét hiszen vannak olyan feladatok, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. Ezek közé sorolhatóak a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatok. Így a fővárosi önkormányzat látja el - a külön szabályozott feladatmegosztás szerint - a főváros egészét, több kerületét, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetet érintő helyi önkormányzati feladatokat. Természetes az Mötv. meghagyja a fővárosi kerületi önkormányzatok önállóságát. Így - törvény keretei között - önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatásköröket, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják a fővárosi önkormányzat feladat ás hatáskörébe nem tartozó településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat. A fővárosi önkormányzat feladata különösen: - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés, - a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés, - településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés), - közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, - távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás, - környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, - honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, - a kiemelt kulturális örökség védelme, - a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása. A kerületi önkormányzat feladata különösen: - helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése, - tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása, - helyi településrendezés, településfejlesztés, - helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján). 4
A feladatok részletes szabályait jogszabályok tartalmazzák, amennyiben az Mötv. másként nem rendelkezik. Mötv. Önkormányzati feladat- és hatáskörök Mötv.10. (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Mötv.13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. Mötv.14. (1) A 13. (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. Államigazgatási feladat- és hatáskörök Mötv.18. (1) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja. (2) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladatés hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. Mötv.23. (1) A fővárosi önkormányzat az e törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. (2) A fővárosi önkormányzat látja el - a (4) és (5) bekezdésben szabályozott feladatmegosztás szerint - a főváros egészét, több kerületét, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetet érintő helyi önkormányzati feladatokat. (3) A fővárosi kerületi önkormányzatok - törvény keretei között - önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják az (1) bekezdésbe nem tartozó településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat. 5
Mötv.23. (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen: 1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés; 2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés; 3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés); 9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása; 10. helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása; 11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás; 12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem; 17. a kiemelt kulturális örökség védelme; 19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása. Mötv.23. (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen: 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése; 2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása; 3. a parkolás-üzemeltetés; 5. helyi településrendezés, településfejlesztés; 6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján); (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerinti feladatok részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. Mötv.24. A fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról. A polgármester saját hatáskörében irányítja - a képviselő-testület döntései szerint - a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt. A polgármester meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait - a jegyző javaslatainak figyelembevételével - az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben. Egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére. Mötv.67. A polgármester a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére; 6
14.2. Az önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását törvény rendelheti el. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni. Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. Mötv. 23. (7) A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni. Mötv. 87. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, valamint feladataikat közösen is megoldhatják. Kiemelendő azonban, hogy 2013. január 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladat- és hatáskör önkormányzati társulás útján nem látható el. Étv. 15. (1) A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, valamint feladataikat közösen is megoldhatják. Étv. 60. (5) 2013. január 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladat- és hatáskör önkormányzati társulás útján nem látható el. 14.3. A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai A települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladatokat látnak el az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között. Előfordulhat, hogy országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükségessé válik, hogy törvény a települési önkormányzatot kötelezze, hogy gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ez csak a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre szóló, és ilyen esetben a Kormány gondoskodik a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről. A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) az 7
Étv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén, és jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint: - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket, - előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, - szakmai konzultációt biztosít a helyi településrendezési előírásoknak, a telek beépítésének, a településkép és az építészeti örökség követelményeinek teljesítése érdekében. A fővárosi önkormányzat - e törvényben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét. A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon: - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, - településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Étv. 6. (1) A települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. (2) Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. Étv. 6/A. (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint - a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket, ab) előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, ac) szakmai konzultációt biztosít az ab) alpontban meghatározott követelmények teljesítése érdekében, b) a fővárosi önkormányzat - e törvényben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét. 8
(2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. (3) A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Egyes települési önkormányzatok, melyeket kormányrendelet határoz meg - egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat látnak el, szintén kormányrendeletben meghatározottak szerint (Építésügyi Szolgáltatási Pont). Étv. 6/B. Kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat kormányrendeletben meghatározottak szerint egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat lát el. 343. Kr. 1. (9) Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el: a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében, b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR), c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása, d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok. 14.4. Helyi rendeletalkotás A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Ebből most kiemeljük a helyi rendeletek megalkotásával történő építésügyi feladat ellátást, de előtte feltárjuk a településfejlesztés és a településrendezés célját, alapvető követelményeit, ismertetjük azok összefüggéseit, eszközeit. A települési önkormányzat az Étv. 62. (6) bekezdés alapján kapott felhatalmazást (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) arra, hogy rendeletben állapítsa meg: - a helyi építészeti értékek védelme érdekében a védetté nyilvánításról, a védettség megszüntetésének eljárási szabályairól, a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról szóló szabályokat, 9
- a településkép védelme érdekében a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló szabályokat, - azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, valamint a településképi bejelentési eljárás részletes szabályait, - a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló szabályokat, - a helyi építési szabályzatát, - a településképi kötelezési és a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait, a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit és mértékét. A fővárosi önkormányzatnak az Étv. 62. (7) bekezdés adott felhatalmazást arra, hogy rendeletben állapítsa meg: - a helyi építészeti értékek védelme érdekében a védetté nyilvánításról, a védettség megszüntetésének eljárásáról, a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról szóló szabályokat, - fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait, - a fővárosi rendezési szabályzatát, - a Duna-parti építési szabályzatát, - a Városligeti építési szabályzatot. Mielőtt a települési önkormányzatoknak (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) a helyi rendeletek megalkotásával történő építésügyi feladat ellátását ismertetnénk, nézzük át a településfejlesztéssel kapcsolatos alapvetően fontos tudnivalókat, amelyeket a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg. Ezek a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia, valamint a településszerkezeti terv. Étv.9/A. (3) A településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. 314. Kr. 9. (1) A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. 14.4.1. A településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei A településfejlesztés és a településrendezés célját, a biztosítandó feltételeket, valamint ezek érvényesülésének követelményeit az Étv. 7. foglalja össze, amely szerint: Étv. 7. (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. (2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét, 10
b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire, c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését, d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, e) a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését, f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását, g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, h) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, i) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait, j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit, o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását. (3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét - ott, ahol az fizikailag lehetséges - beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében, d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki, e) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület. 11
14.4.2. A településfejlesztés és a településrendezés általános szabályai A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket: - a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni, - a megállapításuk előtt a települési önkormányzat véleményezteti a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint, A településrendezési eszköz - a 314. Kr.-ben meghatározott kivétellel - legkorábban az elfogadásától számított 30. napon léptethető hatályba. A polgármester (főpolgármester) gondoskodik: - a településrendezési eszközök nyilvánosságáról, - a településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről (amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak), - az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról. A településrendezési eszköz elkészítéséhez, illetve megállapításához szükséges adatszolgáltatásért, valamint a véleményezési eljárásban a véleményezésért és az egyeztető tárgyaláson való részvételért díjat az államigazgatási szerv nem számíthat fel. Lényeges, hogy a hatályos jogszabályba foglalt településrendezési eszközöket az államigazgatási szervnek a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell. Étv.8. (1) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni. (2) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti. (3) A településrendezési eszköz - a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legkorábban az elfogadásától számított 30. napon léptethető hatályba. (4) A polgármester (főpolgármester) gondoskodik a) a településrendezési eszközök nyilvánosságáról, b) amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről, valamint c) az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról. (5) Az államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott, a településrendezési eszköz elkészítéséhez, illetve megállapításához szükséges adatszolgáltatásért, valamint a (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott véleményezési eljárásban a véleményezésért és az egyeztető tárgyaláson való részvételért díjat nem számíthat fel. (6) Az államigazgatási szervnek a hatályos jogszabályba foglalt településrendezési eszközöket a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell. 12
14.4.3. A településfejlesztés és a településrendezés összefüggései Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni abban az esetben, ha - jogszabály előírja, vagy - a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja. A készítés során figyelemmel kell lenni a település méretére, sajátosságaira és a településhálózatban betöltött szerepére, valamint a készítés módjánál a korábbi tervekre is. A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. 314. Kr. 3. (1) Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha a) jogszabály előírja, vagy b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja. (2) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül. (3) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz készítésének módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni. (4) A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. 14.4.4. A településfejlesztés és a területfejlesztés, valamint a településrendezés és a területrendezés összefüggései A koncepció és a stratégia kidolgozása során figyelembe kell venni: - a területfejlesztési koncepciókat és programokat, - a szakpolitikai és területi koncepciókat és programokat, - a területrendezési terveket. A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban készülnek. 314. Kr. 4. (1) A koncepció és a stratégia a területfejlesztési koncepciók és programok, a szakpolitikai és területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra. 314. Kr. 4. (2) A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban készülnek. 14.4.5. A településfejlesztés feladata, a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az 13
erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása. A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. A hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el, melyet megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, jogszabályban meghatározott részletes tartalmi követelmények szerint. A tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. Készítése során a megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell. A stratégia részletes tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti. A stratégia végrehajtásáról be kell számolni, amelyről a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt. Az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. A koncepciót, illetve stratégiát, melyet az önkormányzatok - megállapodás alapján társulásban készítettek el - a közös tervezésben érintett önkormányzatok közös dokumentumként fogadhatják el. Étv. 9. A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása. Étv. 9/A. (1) A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. Étv. 9/A. (2) Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. 314. Kr. 5. (1) A hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A koncepciót az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (3) Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település 14
méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. 314. Kr. 6. (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A stratégia készítése során az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell. A stratégia részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (3) A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt. 314. Kr. 5. 7. Az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, b) módosítja, vagy c) újat készít. 314. Kr. 8. Az önkormányzatok által - megállapodás alapján - társulásban készített koncepciót, illetve stratégiát a közös tervezésben érintett önkormányzatok közös dokumentumként fogadhatják el. 14.4.6. A településrendezés feladata és eszközei, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával - meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit, - a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett, - biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint - biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét. A településrendezés eszközei - a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, - a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, - a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv és a Fővárosi rendezési szabályzat alapján a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet amely hosszú távú, 10 év időtávot meghaladó időtartamra szól - az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. Ebben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. Meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a 15
település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. E tervhez megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot kell készíteni. Amennyiben a koncepcióhoz elkészült a megalapozó vizsgálat, akkor az - szükség szerint aktualizálva - a településszerkezeti tervhez is felhasználható. Erre is jellemző, mint a településfejlesztési koncepcióra, hogy a meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. A településszerkezeti terv részletes tartalmi követelményeit a jogszabály tartalmazza. A településszerkezeti terv részét képező területi mérleg számítása során - a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell kiszámítani, - eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet annak felező vonaláig kell az érintett egységekhez hozzászámítani, - vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelembe venni. (Megjegyzés a területi mérleg: a település közigazgatási területének egészére vonatkozó, az eltérő területfelhasználási kategóriába tartozó meglévő és tervezett területek meghatározása és összegzése hektárban.) A településszerkezeti terv részét képező szerkezeti tervlap - a település nagyságát, sajátosságait figyelembe vevő, 1:10000-es vagy annál nagyobb méretarányban - meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket. Bizonyos jogszabály által megengedett területeket ütemezéssel is ábrázolhatóak, és bizonyos tartalmak külön tervlapon is megjeleníthetőek (Pl. művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek, vagy táji- és természetvédelmi elemek, stb.). Étv.9/B. (1) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit, b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett, c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint d) biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét. (2) A településrendezés eszközei a) a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, b) a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, c) a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv és a Fővárosi rendezési szabályzat alapján a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg. A településszerkezeti terv Étv.10. (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási 16
módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. 314. Kr. 9. (1) A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. (3) A településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. (4) A településszerkezeti tervhez - az (5) és a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot. (5) Amennyiben a koncepcióhoz elkészült az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat, az - szükség szerint aktualizálva - a településszerkezeti tervhez is felhasználható. (6) Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. (7) A településszerkezeti terv részletes tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza. (8) A településszerkezeti terv részét képező területi mérleg számítása során a) a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell kiszámítani, b) eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet annak felező vonaláig kell az érintett egységekhez hozzászámítani, c) vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelembe venni. 314. Kr. 10. (1) A településszerkezeti terv részét képező szerkezeti tervlap - a település nagyságát, sajátosságait figyelembe vevő, 1:10000-es vagy annál nagyobb méretarányban - meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket. (2) A 4. melléklet 1.1.1.-1.1.6. pontja szerinti területeket ütemezéssel is lehet ábrázolni. (3) A 4. melléklet 1.1. és 1.2.-1.8. pontja szerinti tartalom külön tervlapon is ábrázolható. Minthogy láttuk az előzőekben a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv (amelyek összhangban állnak a területfejlesztési tervekkel) a települési önkormányzatok képviselő-testületei által határozattal elfogadott döntései. Ettől eltérően a helyi építési szabályzat rendelettel elfogadott településrendezési eszköz. A helyi építési szabályzatban kell megállapítania a települési önkormányzatnak az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. 17