555/ határozat - 3. sz. MELLÉKLET SAPIENTIA - ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CHARTA

555/2007.10.15 határozat - 3. sz. MELLÉKLET SAPIENTIA - ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CHARTA 2007

I. Preambulum A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (továbbiakban EMTE) oktatókból, tudományos kutatókból, oktatói segédszemélyzetből, hallgatókból, műszaki, illetve adminisztrációs személyzetből álló egyetemi közösség. 1.1. Alapító A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet a Sapientia Alapítvány hozta létre. 1.2. Azonosítási adatok A EMTE azonosítási adatai a következőek: a) Az intézmény neve: magyarul: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem románul: Fundaţia Sapientia Universitatea Sapientia angolul: Sapientia Hungarian University of Transylvania b) A Rektorátus székhelye: Kolozsvár, Matei Corvin utca 4. c) Az Egyetem címere, pecsétje, zászlaja és logója: a Szenátus által jóváhagyott formában. d) Az Egyetem Napja: megünneplésére minden évben sor kerül, tudományos, kulturális és sportrendezvények szervezésével. 1.3. Jogi státus Az EMTE a Sapientia Alapítvány kezdeményezése alapján törvényesen létrehozott, ideiglenes működési engedéllyel rendelkező magán felsőoktatási intézmény, az Alapítvány keretén belül elkülönülő szervezeti egység. Az EMTE önállóan és nonprofit alapon gazdálkodó, a törvény által előírt akadémiai és akkreditációs feltételek szerint működő intézmény. Önálló jogi személyiséget az EMTE az intézményi akkreditáció elnyerése után szerez, a törvénynek megfelelően. A Sapientia Alapítvány saját vezetési struktúrái által felügyeli és ellenőrzi a statútumában meghatározott célkitűzések megvalósulását az EMTE keretei között, biztosítva az ehhez szükséges feltételeket. 1.4. Tulajdonjog Az egyetem épületei, az ezekhez tartozó területek, laboratóriumok és mindazok a felszerelések és eszközök, amelyek az oktatási és kutatási tevékenységek rendelkezésére állnak, a tanári lakások, a kollégiumok, az étkezdék, a könyvtárak, a kulturális és sportlétesítmények, valamint az adminisztratív tevékenységet szolgáló épületek és területek a Sapientia Alapítvány tulajdonát képezik, ezeket az EMTE használja és gazdálkodik velük. 2

II. Az egyetemi autonómia, az egyetem küldetése, szervezési és működési alapelvei 2.1. Az egyetemi autonómia A Erdélyi Magyar Tudományegyetem az egyetemi autonómia elve alapján működik, a Románia Alkotmánya, a 84/1995-ös, módosított és újrakiadott Tanügyi Törvény, a 87/2006- os Minőségbiztosítási Törvény, a 288/2004-es az egyetemi oktatás megszervezésére vonatkozó Törvény és a 128/1997-es, az Oktatók Státusára Vonatkozó Törvény előírásaival összhangban. Az egyetemi autonómia szellemében, a törvényes előírásoknak és a Sapientia Alapítvány Statútumának megfelelően, az egyetemnek önrendelkezési joga van az egyetem szervezeti felépítését és működését meghatározó Charta és annak mellékletét képező egyetemi szabályzatok megfogalmazása, a tudományos kutatás, a művészeti tevékenységek és a tudásátadás szabadsága, az oktatói, tudományos és kutatói fokozatok, valamint a tiszteletbeli címek odaítélési feltételeinek megállapítása, tudományos kiadványok megjelentetése, saját kiadó működtetése, a vezető testületek megválasztása és leváltása, hazai és nemzetközi tudományos rendezvények szervezése, más intézményekkel való együttműködési kapcsolatok kialakítása és ápolása, az egyetem vagyonával és anyagi forrásaival való gazdálkodás vonatkozásában. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetért a The Lima Declaration on Academic Freedom and Autonomy of Institution of Higher Education (1988), The Magna Charta of European Universities (Bologna, 1988) és a Bolognai Nyilatkozat (1999) elveivel, és csatlakozik az Európai Egyetemek Egyesületének célkitűzéseihez. 2.2. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem küldetése, célja és feladata Küldetésnyilatkozat: Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése. Felelősek vagyunk a hallgatóknak nyújtott tudásért, oktatóink és munkatársaink jövőjéért, kutatásaink minőségéért és működésünk átláthatóságáért. Küldetésünk: ~ A keresztényi és egyetemes emberi értékek érvényesítése; ~ Versenyképes, minőségi oktatás és kutatás biztosítása, az erdélyi magyar oktatás hagyományainak folytatása; ~ Az egyetem átlátható, következetes működtetése, a szakmaiság és akadémiai szellem értékeinek érvényesítése; ~ Egységes intézményi keretben hozzáférhető, regionális igényeket kielégítő, korszerű szervezet kialakítása; ~ Széleskörű kapcsolatok kiépítése, mely partnereink iránt megnyilvánuló nyitottságon, megbízhatóságon, odaadáson és kölcsönösségen alapul. Arra törekszünk, hogy egyetemi közösségünket emberközeliség, felebaráti szeretet, méltányosság, következetesség és igazságosság vezérelje. Alapvető elvárásunk az erkölcsös magatartás, a magyar és egyetemes kultúra értékeinek ismerete és tisztelete. Intézményünk életét a részvétel, valamint az egyetemi autonómia gyakorlata határozza meg. 3

Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapvető célja: hozzájárulni a romániai magyar felsőoktatás fejlesztéséhez, figyelembe véve nemzeti közösségünk alapvető érdekeit, gyarapodó és átfogó intézményrendszer létrehozása a korszerű oktatás biztosítása érdekében; a romániai magyar felsőoktatás rendszerének szerves részeként biztosítani nemzetiségi közösségünk számára a magasan képzett, nemzetközileg is versenyképes szakemberekkel való utánpótlást az anyanyelvű oktatás keretei között. A fenti célok megvalósítása érdekében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem feladata: a stratégiai menedzsment és a hatékony tervezés; az egyetem kiegyensúlyozott és egységes elvek alapján történő fejlesztése; a közösségi részvétel és átláthatóság, a döntéshozatal hatékonysága és megalapozottsága közötti egyensúly biztosítása, a demokrácia és az egyetemi autonómia elvei alapján; a minőség elvének felvállalása mind az egyetem működésében, mind ennek felmérésében; korszerű, a mindenkori követelményekhez igazodó szakmai ismeretanyag és általános műveltség közvetítése; a tudományos kutatás hatékony elősegítése és eredményeinek széleskörű terjesztése; a képzési programok és az akadémiai közösség tagjai szakmai képzettségének folyamatos tökéletesítése, az új ismeretek és eszmék iránti nyitottság és a tudományos igényesség szellemében; olyan keresztény és egyetemes értékeken alapuló szellemi közösség kialakítása, mely hozzájárul a nemzeti öntudat erősítéséhez, magyar nemzeti közösségünk általános fejlődéséhez. 2.3. Szervezési és működési elvek 1. Az egyetem az akadémiai szabadság, az alapvető emberi jogok és szabadság, a demokrácia és a törvényesség elveit vallja. 2. Az egyetemi közösség román és külföldi állampolgárok számára egyaránt nyitott, a megfelelő szakmai minősítés feltételével. Az egyetemi közösségbe versenyvizsga útján lehet bekerülni. 3. Az egyetemi közösség tagjai gondolati, lelkiismereti, szólás- és társulási szabadsággal rendelkeznek. Szakmai feladataik végzése során nem érheti őket semmiféle hátrányos megkülönböztetés, részrehajlás, vagy megtorlás. A folyamodási jog minden szinten szavatolt. Az akadémiai közösség tagjainak saját érdekeik védelme céljából jogukban áll szakmai szervezetekbe, szakszervezetekbe, diákszövetségekbe tömörülni, a törvény előírásainak megfelelően. 4. Az EMTE akadémiai közössége távol tartja magát bármiféle pártpolitikai tevékenységtől. Az egyetem kizárólag az oktatást és a tudományos kutatást szolgálja, és nem lehet politikai pártok céljait szolgáló megnyilvánulások színtere. Az egyetem tevékenységében a politika csak a tudományos elemzés tárgyát képezheti. 5. A tudás értékei egyetemesek. A szakmai kölcsönhatások, a különböző vélemények meghallgatása, illetve az érvelő párbeszéd a tudományos megismerés fejlődésének feltételei. 6. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az információhoz való hozzáférés nem korlátozott. Az egyetem fejlesztési stratégiájáról, illetve a döntéshozó testületek határozatairól az egyetemi közösséget folyamatosan tájékoztatják. 7. Az egyetemi tevékenység alapja az oktatás és a kutatás kapcsolata. Az önálló, publikált 4

eredmények által érvényesített tudományos kutatói tevékenység képezi az oktatás alapját és az akadémiai tevékenység értékelésének fő szempontját. 8. Az egyetemi közösség a helyi és regionális közösségbe beágyazottan működik, és nyitott a közösség gondjaira. 9. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az oktatási nyelv a magyar, ugyanakkor hangsúlyozott fontossággal bír a román nyelv elsajátítása. A jogi, közgazdasági, közigazgatási és más olyan szakokon, ahol a végzősök szakmai érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges a román törvénykezés, a gazdasági és egyéb rendelkezések ismerete, ott az oktatás egy része román nyelven folyik. A karok világnyelveken történő részleges képzést is szervezhetnek. A hallgatóknak egy világnyelv elsajátítása kötelező, de legalább kettőé ajánlott, mivel az akadémiai életben való részvétel, illetve a legtöbb szakmai területen való helytállás a világnyelvek megfelelő ismeretét és használatát feltételezi. 10. A képzés alapját a tudományos kutatás biztosítja. A tudományos kutatás és a képzés politikai korlátozásoktól, vagy befolyásoktól mentes. A képzés minden szakon modern elvi és módszertani kritériumok alapján történik, és nyitott a tudomány új eredményei és az információk folyamatos befogadása felé. 11. A tanterveknek meg kell felelniük az Európai Unióban elfogadott tartalmi és formai követelményeknek. A tantervek kidolgozásakor figyelembe veszik a világ élenjáró egyetemeinek tapasztalatait, ily módon a képzés a szakterület alapismereteinek elsajátítása után kutatási lehetőséggel párosul. Az egyetem az oktatás megszervezésében az Európai Kreditrendszert (ECTS) alkalmazza. A szakképzés törzsét képező kötelező tantárgyakon kívül a hallgatók a saját tanulmányi programjukban-, illetve más szakok által meghirdetett tantárgyak közül is választhatnak. A hallgatók több szakot is végezhetnek az EMTE-n. 12. Az EMTE oktatóinak és hallgatóinak közös célja versenyképes szakemberek képzése, melynek megvalósításában a hallgatók partnerek. A hallgatóknak személyesen, vagy képviselőik által megfogalmazott véleménye az egyetemi tevékenység ellenőrzésének, értékelésének és javításának egyik módja. 13. Az egyetem vezetésének és fejlődésének alapját a Stratégiai fejlesztési terv (1. melléklet), illetve az éves operatív tervek (2. melléklet) képezi. A karok, intézetek és tanszékek saját stratégiai tervet és éves tervet állítanak össze, amelyek ellenőrzési és felmérési intézkedéseket is tartalmaznak. A minőségbiztosítási mechanizmusok jelen vannak az egyetemi menedzsment, az adminisztrációs menedzsment, az oktatást és a tudományos kutatást érintő minden tevékenységben. 14. Az akadémiai közösség bármely tagjának joga van az egyetem vezetésében részt vállalni. Az akadémiai elismertséget kizárólagosan a tudományos és oktatási teljesítmény-, illetve a vezetői képességek határozzák meg. A vezetői testületek kijelölése választások útján történik, illetve átmenetileg a vezetői testületek egyes tagjait a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma nevezi ki. A vezetőség az akadémiai közösség tagjait képviseli, etnikai, vagy vallási hovatartozástól függetlenül. 15. Az egyetemi oklevél megszerzésének feltétele az, hogy a hallgató teljesítse a tanulmányi program tantervében megállapított követelményeket. A követelmények teljesítésének módját a Szenátus határozza meg az egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában (3. melléklet), az annak kiegészítését képező Vizsgáztatási eljárási rendben (3.a melléklet), az érvényes rendelkezéseknek megfelelően. A hallgatók a tantervben rögzített feltételek szerint szabadon és felelősen választják meg az egyéni tanulmányi útjukat (a kötelező tantárgyak felvételének sorrendjét, a választható-, illetve fakultatív tantárgyakat, stb.) 16. Az egyetem a romániai magyar közösség szükségleteihez és elvárásaihoz alkalmazkodik. Tevékenységei hatékonyak és teljesítmény-orientáltak: a sikeres 5

kezdeményezések és tudományos programok előnyt élveznek az egyéb programokkal szemben. 17. Az egyes karok az érvényes szabályozásoknak megfelelően átruházott jogkör alapján gazdálkodási autonómiával rendelkeznek. Az egyetem anyagi támogatásban részesülhet, a törvénynek megfelelően. Az egyetem, vagy szervezeti egységei önállóan, vagy egyéb jogi személyekkel együttműködve továbbképző központokat, kutatói és termelői egységeket, tanácsadói központokat működtethetnek, illetve szolgáltatási tevékenységet végezhetnek. Az egyetem importtevékenységet folytathat az igényelt berendezések, eszközök, könyvállomány, kiadványok beszerzése céljából, illetve saját termékeit exportálhatja, a törvénynek megfelelően, non-profit alapon. 18. Az egyetem nyilvánosságra hozza a tevékenységéről és tudományos eredményeiről szóló éves beszámolót. A tanszékek, intézetek és karok évente bemutatókat rendeznek saját eredményeik és szolgáltatásaik népszerűsítése végett. A különböző programok és tevékenységek eredményeit a Rektori Hivatal és a dékáni hivatalok évente közzéteszik. 19. Az egyetemi szervezeti egységek (tanszékek, intézetek, karok, kutatói csoportok, stb.) tudományos és oktatási tevékenységének minősítése a hazai akkreditációs és minőségbiztosítási kritériumok, valamint a nemzetközi akadémiai életben használatos normák és eljárási módok szerint történik. 20. Az egyetem támogatja más egyetemekkel való partneri kapcsolatok kialakítását, és nemzetközi akadémiai együttműködések fejlesztését, hivatalos szerződések formájában. III. Az egyetem szervezeti felépítése 3.1. Az egyetem A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem karokból, intézetekből, tanszékekből, kutatási, termelési és szolgáltatási egységekből áll. Az egyetem szerves részét képezik a központi és kari adminisztratív szervezeti egységek (Rektori Hivatal, dékáni hivatalok, gazdasági főigazgatóság, kari gazdasági igazgatóságok, egyetemi informatikai központ), a funkcionális egységek (hallgatói bentlakások és étkezdék, könyvtárak, laboratóriumok), szabadidős és szociális létesítmények, stb. Az egyetem egységes intézményként, három helyszínen működik (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda), és szervezetét ennek megfelelően alakítja ki. Az EMTE szervezeti felépítését a Szenátus és a Kuratórium hagyja jóvá, és azt az intézmény belső szervezeti ábrája tükrözi (4. melléklet). Az egyetem vezetője a rektor, vezetői testülete a Szenátus. A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma az egyetem vezetésével kapcsolatos egyes jogköröket saját Statútumában megállapított módon gyakorolja (5. melléklet). 3.2. A kar Az egyetem működési alapegysége a kar. A kar intézetekből, tanszékekből, kutatóintézetekből, könyvtárakból, laboratóriumokból, kutatói központokból, termelési és szolgáltatási egységekből áll. A kar oktatókat, diákokat, kutatókat, tervezőket, segédtanszemélyzetet és adminisztratív személyzetet foglal magába. A karok létrehozását vagy megszüntetését, valamint elnevezését az érintettek javaslata alapján a Szenátus határozza el, és a Kuratórium hagyja jóvá. A kar belső szervezeti felépítését, a Charta előírásainak megfelelően, az oktatási és kutatási igények, és a rendelkezésére álló költségvetés szerint a kar javaslata alapján a Szenátus hagyja jóvá. 6

A kar egyetemi autonómiát élvez az oktatási és tudományos tevékenységek területén, valamint gazdálkodási és adminisztrációs kérdésekben, az érvényben levő szabályozásoknak megfelelően. A kar az egyetemi Charta előírásainak, az egyetem Belső rendszabályzatának (6. melléklet) és saját kari szervezeti és működési szabályzatának megfelelően szervezi meg és folytatja tevékenységét. Az autonómia értelmében a kar alakítja ki saját akadémiai és gazdasági adminisztrációját, a Chartának és saját belső szabályzatának megfelelően. Az egyes helyszínek hivatalos ügyvitelének lebonyolítására az egyetem munkapontokat jegyeztet be a megfelelő megyei Pénzügyi Igazgatóságokon. A marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar székhelye: Koronka, Segesvári út 1.C.; a Csíkszeredai Karok székhelye: Csíkszereda, Szabadság tér 1. sz. A kar vezetője a dékán, vezető testülete a Kari Tanács. A kar szervezeti és működési szabályzatát, valamint a Chartával és az Egyetem Választási szabályzatával összhangban álló saját választási szabályzatát a kar dolgozza ki, és a Szenátus hagyja jóvá. 3.3. Az intézet Intézetet egyetemi és kari szinten lehet létrehozni. Az intézet egy önálló szervezeti egység, mely egy, vagy több rokon szak oktatási- és kutatási programjait szervezi, és irányítja. Az intézet feladata az oktatói és tudományos erőforrások összefogása, a szakterületek egységes stratégiáinak irányítása, az anyagi források és a vagyon hatékony felhasználásának biztosítása. Az intézetek az egyetem, vagy a karok javaslatára, a Szenátus és a Kuratórium jóváhagyásával jönnek létre. Az intézet vezetője az igazgató, vagy intézetvezető, vezető testülete az Intézeti Tanács. Az Intézeti Tanácsot és az igazgatót (vezetőt) a Választási szabályzatnak megfelelően az Intézet személyzete választja, és a kari tanácsok javaslatára az egyetem Szenátusa nevezi ki. Az intézetnek egy tudományos titkára van, akit az intézet tagjai közül jelölnek ki. A költségvetés függvényében az intézet külön ügyintéző titkárságot működtethet. Az intézet az egyetemi év elején nyilvánosságra hozza kutatási programjait, esetenként saját folyóiratot ad ki. 3.4. A tanszék A tanszék a kar szervezeti alapegysége, amely rokon tantárgyakat fog át, és azonos, vagy rokon területen működő oktatókat, kutatókat, esetenként kisegítő személyzetet foglal magába. A tanszék vezetőségét a tanszéki tanács képezi, mely a tanszékvezetőből, a tanszékvezetőhelyettesből és egy titkárból áll. A tanszék kidolgozhatja saját tanszéki szabályzatát, a Chartában megszabott keretek között. Az egyetemi autonómia alapján a tanszékek hatáskörébe tartoznak a következők: tanulmányi programok és ezek tanterveinek kidolgozása; kutatási programok kidolgozása; karok és intézetek létrehozásának javaslata; a tanszék fejlesztési stratégiájának kidolgozása; az oktatói álláskeret kidolgozása; az oktatók és kutatók tevékenységének felmérése; oktatói és kutatói állások meghirdetésére és a vizsgáztató bizottságok kinevezésére tett javaslatok előterjesztése; javaslattétel külső munkatársak foglalkoztatására, konzulens professzori cím odaítélésére, valamint a nyugdíjkorhatárt elérő oktatók tevékenységének meghosszabbítására; javaslattétel a tanszéki adminisztrációs személyzet alkalmazására és ezek tevékenységének beszüntetésére. nemzetközi akadémiai szervezetekkel való együttműködések javasolása; a Doctor Honoris Causa cím odaítélésének javasolása; 7

tudományos rendezvények szervezése; doktorátusvezetők kinevezésének javasolása. A tanszék költségvetési tervet készít (kiadás és bevétel), figyelembe véve saját, támogatáson túli forrásteremtési lehetőségeit is. A tanszéknek jogában áll a kari költségvetés ráeső részével gazdálkodni, az érvényes szabályozások betartásával. A tanszék évente hagyja jóvá az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, laboratóriumi füzetek, illetve egyéb oktatási segédanyagok kiadását. A tanszék évente hagyja jóvá az oktatók, illetve a tanszék keretében működő kutatói csoportok tudományos programjait. A tanszék a tanszéki tagok kétharmados jelenléte mellett, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit. IV. Vezető testületek és döntéshozatali jogkörök 4.1. A Szenátus A Szenátus az egyetem legmagasabb szintű vezető testülete. A Szenátus tagjai a kari tanácsokban megválasztott szenátusi képviselők, valamint betöltött vezető beosztásuk által és mandátumuk idejére a rektor, a rektorhelyettesek, az egyetem kancellárja, a karok dékánjai, az egyetemi szintű intézetek igazgatói, a Kuratórium képviselői, az adminisztratív igazgató, a gazdasági főigazgató és a hallgatói önkormányzat képviselői. A hallgatók képviselői a Szenátus legkevesebb 1/4-ét teszik ki. A Szenátus struktúrájának elfogadása a Kuratórium hatáskörébe tartozik. Az EMTE Szenátusa általában havonta ülésezik, a félév első ülésén meghatározott előzetes terv szerint. Szükség esetén a rektor, a Rektori Tanács, vagy a szenátusi tagok 1/3- ának kérésére rendkívüli szenátusi ülést lehet összehívni. A Szenátus akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal bírón tagoknak legalább kétharmada megjelent. A határozatok elfogadásához a jelenlévő tagok szavazatának egyszerű többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén a rektor szavazata dönt. Az Egyetem szükségleteiből kiindulva a Szenátus állandó bizottságokat hoz létre. Az állandó bizottságok feladata kezdeményezni és előkészíteni a stratégiai döntéseket, előkészíteni és véleményezni a határozati javaslatokat. A Szenátus állandó bizottságai: - Tudományos Tanács, - Oktatási Bizottság, - Szociális Bizottság, - Külkapcsolati Bizottság, - Gazdasági-pénzügyi Bizottság, - Minőségbiztosítási Bizottság, - Etikai Bizottság, - Könyvtárbizottság, - Munkavédelmi Bizottság A Szenátus hatáskörébe tartozik az egyetem tevékenységének minden vetülete. Feladatai a következők: az egyetem belső felépítésének és fejlesztési stratégiájának meghatározása, a törvény előírásainak és a Kuratórium határozatainak megfelelően; az oktatási folyamat tervezése, szervezése és fejlesztése; új tanulmányi programok létrehozásának javasolása, a tantervek jóváhagyása a hazai felsőfokú oktatás minőségi normáinak és fejlesztési stratégiáinak megfelelően; 8

a tudományos kutatás és a dokumentálódás megszervezése; az egyetem Chartájának és egyéb szabályzatainak jóváhagyása és ezeknek bármilyen módosítása; az egyetem pénzügyi politikájának meghatározása, a pénzügyi források azonosítása és megszerzése; az oktatói és adminisztratív személyzet álláskereteinek jóváhagyása; az oktatói személyzet és az egyéb egyetemi alkalmazottak kiválasztása, illetve az oktatói és tudományos tevékenységek értékelési szempontrendszerének megállapítása; a rektor programjának elfogadása, a rektorhelyettesek és az egyetemi kancellár megválasztása; a tanszéki-, intézeti és kari vezető testületek megválasztásának jóváhagyása; a hazai és határon túli felsőfokú oktatási intézményekkel és kutatói intézetekkel való együttműködési programok kialakítása és a szerződések jóváhagyása; az adminisztratív és gazdasági hivatalok tevékenységének ellenőrzése; az egyetemi közösség szociális és etikai gondjainak megoldása; a tanulmányi, szociális és kutatói ösztöndíjak odaítélése; tudományos, kulturális és sportrendezvények szervezése; alapítványok létrehozása; saját jelvények és szimbólumok meghatározása; konzulens professzori cím odaítélése az EMTE nyugdíjba vonult, arra érdemes professzorai számára; a Doctor Honoris Causa cím odaítélése a tudományos vagy kulturális élet olyan személyiségeinek, akiknek munkássága világszerte elismert, és akik az egyetem tevékenységét hathatósan támogatják; új tevékenységek kezdeményezése. A Szenátusnak a törvény előírásainak megfelelően jogában áll a dékán, dékánhelyettes, kari kancellár, intézeti igazgató/vezető, tanszékvezető, kinevezését elutasítani vagy kinevezése után tisztségéből felmenteni, illetve a dékán visszahívását javasolni. A tanszékvezetői, intézetvezetői, dékáni, dékánhelyettesi, kari kancellári tisztségből való felmentés az adott szervezeti egység döntéshozó testülete tagjai felének írott kérésére, a Szenátus tagjai kétharmadának szavazata alapján történik. A Szenátus elutasíthatja az adminisztratív igazgató-, illetve a gazdasági főigazgató kinevezését, vagy felmentheti őket beosztásukból. A Szenátusnak csak abban az esetben áll jogában egy szenátusi tagot tisztségéből felmenteni, ha a kar, a kari tanács tagjainak legalább kétharmados szavazatával megvonja tőle támogatását. A Szenátus, illetve átmeneti jelleggel a Kuratórium határozza meg a megválasztott vezetők mandátumának időtartamát, ami általában négy év. A Szenátus a tanszék, illetve a kari tanács javaslatára évente meghosszabbíthatja a nyugdíjkorhatárt betöltő egyetemi tanárok és docensek főállású oktatói tevékenységét. Azoknak az oktatóknak a tevékenysége hosszabbítható meg, akiknek szakmai tudása az oktatási folyamatban, tudományos kutatásban, vagy az egyetemi ügyintézésben nélkülözhetetlen, és megfelel a Szenátus által meghatározott követelményeknek, valamint az Oktatók Státusára vonatkozó törvénynek. A Szenátusnak jogában áll titkos szavazást elrendelni. 9

4.2. A Rektori Tanács A Rektori Tanács az egyetem operatív vezető testülete. A Rektori Tanács tagjai a rektor, a rektorhelyettesek, a kancellár, az egyetem adminisztratív igazgatója, valamint gazdasági főigazgatója. A testület titkára az egyetemi főtitkár. A rektor tanácsosai tanácskozási joggal vesznek részt a Rektori Tanács ülésein. A Rektori Tanács az egyetemi menedzsment végrehajtó szerve. Hatáskörébe tartozik: a szenátusi döntések végrehajtása; a szenátusi ülések közötti időszakban való operatív döntések meghozatala; a szenátusi bizottságok tevékenységének irányítása; a szenátusi ülések előterjesztéseinek és a határozatok tervezeteinek előkészítése; a Szenátus üléseinek összehívása; a törvényesség betartásának biztosítása; az egyetem központi hivatalainak irányítása és ellenőrzése; a hallgatói és személyzeti ügyek megoldása; válaszadás a benyújtott kérvényekre, beadványokra és külső kérelmekre; kapcsolattartás és együttműködés a szakminisztériummal, közigazgatási intézményekkel. A Rektori Tanácsot a rektor hívja össze, szükség szerinti gyakorisággal. Az üléseken meghívottként részt vehetnek a karok, a hivatalok, illetve a Hallgatói Önkormányzat képviselői. A Rektori Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagoknak legalább kétharmada jelen van. A határozatok elfogadásához a jelenlévő tagok szavazatának egyszerű többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén a rektor szavazata dönt. Kivételes esetben a rektor elektronikus szavazást is elrendelhet. A Rektori Tanács üléseiről jegyzőkönyv és emlékeztető készül. 4.3. Az Ügyvezető Tanács Az egyetem ügyvezető tanácsát a Rektori Tanács tagjai, a dékánok, a hallgatói képviselet, a központi akadémiai és gazdasági hivatalok vezetői, illetve az intézmény jogásza alkotja. Az ügyvezető tanácsnak konzultatív szerepe van, a nagy fontosságú szenátusi döntések előkészítését biztosítja. A tanácskozásokon meghívottként részt vehetnek a kari gazdasági igazgatók, a szakszervezetek és diákszövetségek képviselői. Az ügyvezető tanácsot a szükségnek megfelelően a rektor hívja össze. 4.4. A Kari Tanács A kar vezető testülete a Kari Tanács. A Kari Tanácsot az egyetemi oktatók, kutatók, adminisztratív személyzet és a hallgatók képviselői, valamint a kar gazdasági igazgatója alkotja. A hallgatók képviselői a Kari Tanács 1/4-ét teszik ki. A Tanácsban minden szervezeti egység, tanszék és kutatói központ képviselteti magát. A tanszékvezetők, illetve az intézeti igazgatók/vezetők hivatalból tagjai a Kari Tanácsnak. A Kari Tanács a minden egyetemi félév elején kidolgozott tervnek megfelelően havonta gyűlésezik. Rendkívüli módon a dékán, a kari vezetőtanács, vagy a kari tanács tagjai felének kérésére ül össze. A Kari Tanács szakbizottságokat nevez ki, amelyek a szenátusi szakbizottságok mintájára alakulnak. A Kari Tanács hitelesíti a tanszékek és intézetek által választott tanszékvezetőket, illetve az intézetvezetőket. A törvény előírásának megfelelően a Kari Tanácsnak jogában áll meg nem erősíteni tisztségében a tanszékvezetőket, illetve intézetvezetőket, valamint javasolni a dékán, a dékánhelyettes, kari kancellár, tanszékvezetők, intézetvezetők és a kari tanács tagjainak felmentését. Az egyetemi autonómia alapján a Kari Tanács feladatkörébe a következők tartoznak: 10

a kar fejlesztési stratégiájának, oktatási és tudományos programjainak kidolgozása, az egyetem fejlesztési stratégiájával összhangban; a kar felépítésére (intézetek, tanszékek, kutatói csoportok) vonatkozó javaslatok megfogalmazása; a dékán menedzseri programjának elfogadása, a dékánhelyettesek, kari kancellár és a kar szenátusi képviselőinek megválasztása úgy, hogy a kar szerkezetében található összes szak-, illetve szakcsoport képviselve legyen a kari vezetésben; az oktatói, kutatói, illetve adminisztratív személyzet álláskereteinek kari szintű elfogadása; az oktatói állásokra rendezett versenyvizsga-bizottság megerősítése; a kari adminisztratív személyzet versenyvizsgájának lebonyolítása; a társult oktatók javasolt névsorának elfogadása; a hallgatók beiskolázási számának javasolása a szakokon belül; a felvételi vizsga követelményeinek jóváhagyása, a tanszékek javaslatainak megfelelően; a tanszékek által előterjesztett tanulmányi programok (szakok) javasolása, ezek tanterveinek kidolgozása és módosítása; a tantárgyi követelmények jóváhagyása; a törvény és a jelen Charta előírásainak megfelelően az önálló kutatói csoportok és ezek működési rendjének meghatározása, a kutatói személyzet alkalmazásának javasolása; az oktatói versenyvizsgák kari szintű jóváhagyása; a tanszékek által tett javaslatok véleményezése, illetve jóváhagyása. A Kari Tanács a Szenátus által előírt elveket és finanszírozási szabályokat alkalmazva jóváhagyja a kar és a tanszékek általános költségvetését, valamint az adminisztrációs személyzet bérezését, az érvényes bérezési rendszer szerint. A tanév elején a Kari Tanács a kar költségvetését az intézetekre és a tanszékekre bontja le. A Kari Tanács szabja meg a befektetések célját, nagyságát és ezek időbeni beosztását. A Kari Tanács alkalmazza a hallgatói ösztöndíjak kiosztására vonatkozó szabályokat. A Kari Tanács nemzetközi akadémiai közreműködési stratégiákat határoz meg, a kar részegységeinek támogatását élvező nemzetközi akadémiai közreműködésre tesz javaslatokat. A Kari Tanács jóváhagyja a tanszékek javaslatát az Egyetem Doctor Honoris Causa címének odaítélésére. A Kari Tanács véleményezi a nyugdíjkorhatárt elért oktatók tevékenységének a meghosszabbítására vonatkozó kérést, illetve a konzulens professzori cím odaítélésére tett javaslatokat. A törvény előírásainak megfelelően a Kari Tanács javasolhatja az egyetem oktatói személyzete közül bárki tevékenységének a beszüntetését. A Kari Tanácsnak jogában áll titkos szavazást elrendelni. A Kari Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagoknak legalább kétharmada jelen van. A határozatok meghozatalához a jelenlévő tagok szavazatának egyszerű többsége szükséges. 4.5. A Kari Vezetőtanács A Kari Vezetőtanács a karon belüli ügyintézés végrehajtó szerve. A Kari Vezetőtanácsot a dékán, a dékánhelyettesek, a kari kancellár, a kari gazdasági igazgató és a hallgatók kari képviselője alkotja. A vezetőtanács hatáskörébe a következő feladatok tartoznak: a Kari Tanács döntéseinek alkalmazása, és a Kari Tanács ülései közötti időintervallumban a folyó ügyekben való döntéshozatal; a Kari Tanács tevékenységének irányítása; a Kari Tanács üléseinek előkészítése; az adminisztrációs és műszaki személyzet munkájának felügyelése; a kar rendelkezésére álló felület optimális kihasználása és a szociális gondok megoldása; válaszadás a folyamodványokra és kérvényekre; a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel való kapcsolat fenntartása; a kar kiadványainak előkészítése. 11

4.6. A Bővített Kari Vezetőtanács A Kari Vezetőtanács esetenként összehívhatja a Bővített Kari Vezetőtanácsot, amely magába foglalja a rendes kari vezetőtanácsi tagok mellett a tanszékvezetőket, az intézeti igazgatókat. Feladata a tanszékek munkájának összehangolása, a kari feladatok operatív megoldása érdekében. A bővített kari vezetőtanács dönt azokban a kérdésekben, amelyekben a kari vezetőtanács célszerűnek tartja a tanszékvezetők bevonását. V. Az Egyetem vezetői 5.1. A rektor A rektor az egyetem felelős vezetője és jog szerinti képviselője. Felelőssége kiterjed az egyetem tevékenységének egészére. A rektor az egyetem szellemi és erkölcsi értékeinek, valamint az intézmény vagyonának őrzője. A rektort a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma nevezi ki, az egyetem professzori, vagy docensi címmel rendelkező oktatói közül, négy éves mandátummal, a választási szabályzat előírásai szerint. A rektor menedzseri programját a Szenátus fogadja el. A rektor jogköre a következőkre terjed ki: kidolgozza az egyetem fejlesztési stratégiáját; képviseli az egyetemet más, hazai és külföldi egyetemekkel, hazai és külföldi intézményekkel és szervezetekkel, valamint az állami és helyi hatóságokkal való kapcsolataiban; irányítja az egyetemi minőségbiztosítási rendszert; megszervezi és irányítja az egyetemi akkreditációt; irányítja a Szenátus határozatainak végrehajtását; felügyeli a törvényesség, a Charta, a Kuratórium és a Szenátus határozatainak betartását; vezeti a Szenátus, a Rektori Tanács, illetve az ügyvezető tanács üléseit; összehívja a Rektori Tanácsot; felügyeli és irányítja a rektorhelyettesek, az adminisztratív igazgató, a gazdasági főigazgató, valamint az egyetemi főtitkár tevékenységét; gyakorolja a munkáltatói jogkört; rendelkezik, a jogszabályok szerint, az egyetem rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források felett; elrendeli a hallgatók anyakönyvezését, illetve kizárását; rektori körlevélben vagy rektori utasításban értelmezi az egyetemre vonatkozó határozatokat, és feladatokat szab ki, határidőket állapít meg; fenntartja a kapcsolatot a hallgatók érdekképviseletével; aláírja az egyetemi okleveleket és igazolásokat; aláírja a nemzetközi egyezményeket, irányítja az egyetem nemzetközi kapcsolatait; képviseli az egyetemet azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekhez az egyetem társult; válaszol a kérvényekre, kérésekre, panaszokra; eljár mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat vagy a Szenátus a rektor hatáskörébe utal; évente és a mandátuma végén jelentést készít a Szenátusnak az egyetem tevékenységéről és helyzetéről. A rektor a Szenátus és a Kuratórium előtt felel tevékenységéért. 12

A rektor feladatait és hatáskörét megoszthatja a helyetteseivel és külön szabályzat szerint az Egyetem más, vezető beosztású alkalmazottaival. Távollétében a rektor egy teljes jogkörrel rendelkező helyettest jelöl ki a rektorhelyettesek közül. A rektornak feladatai ellátása és hatásköreinek gyakorlása során általános utasítási, ellenőrzési, illetve intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban sem a Szenátust, sem az egyetemen működő más tanácsokat, ideértve a Hallgatói Önkormányzatot, illetőleg az egyetemen működő érdekképviseleti szervezeteket sem. A rektor az egyetemi Szenátus döntéseinek kivételével megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért. A rektor az egyetemi Szenátus, a Szenátus pedig a rektor jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat a Kuratóriumhoz. 5.2. A rektorhelyettesek A rektorhelyettesek feladata a rektor munkájának segítése oktatási, tudományos kutatási, gazdasági, egyetemfejlesztési, nemzetközi és egyéb vonatkozású ügyekben. A rektorhelyettesek feladatkörét és számát a rektor javaslata alapján a Szenátus határozza meg. A rektorhelyettesek megbízásuk területén a rektor által meghatározott jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek. A rektorhelyettesek kompetenciáit a rektor írásban rögzíti. A rektorhelyettesek irányítják az egyetem különböző tevékenységi területeit, a Szenátus szakbizottságait, és biztosítják a különböző szakterületek vezetését. Helyettesíthetik a rektort ennek megbízása alapján az egyetem hazai és nemzetközi képviseletében, biztosítják az egyetem hivatalainak az irányítását, ugyanakkor állandó kapcsolatot tartanak fenn a karokkal a saját hatáskörükbe tartozó ügyekben. A rektor megbízásából helyettesíthetik őt, betöltve ennek hatáskörét, vagy hatáskörének a megbízásban rögzített részét. A rektorhelyetteseket a rektor javaslatára a Szenátus választja meg saját professzori vagy docensi címmel rendelkező tagjai közül, és a Kuratórium hagyja jóvá. A rektorhelyettesek a rektor és a Szenátus előtt felelnek tevékenységükért. 5.3. Az egyetemi kancellár Az egyetemi kancellár feladatköre a következő: előkészíti az egyetem működtetését szabályozó rendelkezéseket; javaslatot tesz az egyetemi Charta módosítására vonatkozóan; ellenőrzi a törvények betartását, a Charta, valamint a Szenátus határozatainak végrehajtását; összeállítja az egyetem szervezeti ábráját; előkészíti a Szenátus munkaanyagait és határozat-tervezeteit; megszervezi az egyetem személyzeti politikájára vonatkozó tevékenységeket; irányítja az oktatói állások meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását; felügyeli és irányítja az egyetemi hivatalok működését. Az egyetemi kancellárt a rektor javaslatára a Szenátus választja meg saját tagjai közül. Az egyetemi kancellár a rektor és a Szenátus előtt felel tevékenységéért. 5.4. Az adminisztratív igazgató Az adminisztratív igazgató a Szenátusnak és az Egyetem rektorának alárendelt, egyetemi szintű vezető pozíció. A rektor közvetlen alárendeltje, a többi rektorhelyettessel azonos szintet foglal el a vezetői hierarchiában. Felel a gazdálkodás megszervezéséért, az adminisztratív, könyvelési és gazdálkodási funkciók hatékony működéséért. Feladata továbbá 13

az egyetem stratégiai fontosságú döntései végrehajtásának megszervezése, az érvényben lévő törvények és szabályzatok szerint. 5.5. A dékán A dékán a kar oktatási, kutatási és adminisztratív tevékenységének vezetője, a kar törvényes képviselője. A dékánt a Kuratórium nevezi ki a kar docensi, vagy professzori fokozattal rendelkező főállású oktatói közül. A dékán menedzseri programját a Kari Tanács hagyja jóvá. A dékán jogköre és feladatai: kidolgozza a kar fejlesztési stratégiáját; irányítja a Kari Vezetőtanács tevékenységét; vezeti a Kari Tanács üléseit; a rektor által átruházott jogkör szerint rendelkezik, a jogszabályok és egyetemi szabályozásoknak megfelelően, a kar költségvetési előirányzataival, vagyonával és más forrásaival; javasolja a kar műszaki és adminisztratív személyzetének alkalmazását és elbocsátását; irányítja a dékánhelyettesek, kari főtitkár és a kari gazdasági igazgató tevékenységét; javasolja a hallgatók anyakönyvezését, illetve kizárását; irányítja a kar nemzetközi kapcsolatait; irányítja a kari akkreditációt; aláírja a tanulmányi okmányokat; fenntartja a kapcsolatot a hallgatói önkormányzattal, szakmai-érdekképviseleti szervekkel és egyéb külső szervekkel; eljár mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat vagy a Kari Tanács a dékán hatáskörébe utal. A dékán a feladatait és hatáskörét megoszthatja helyetteseivel. A dékánnak feladatai ellátása és hatásköreinek gyakorlása során általános utasítási-, ellenőrzési-, illetve intézkedési joga van a karon, nem utasíthatja azonban a Kari Tanácsot és az egyetemen működő más tanácsokat, a hallgatói önkormányzatot, valamint az egyetemen működő érdekképviseleti szerveket. A dékán a Kari Tanács döntéseinek kivételével megsemmisíthet minden olyan kari döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt, egyetemi vagy kari szabályzatot sért. A dékán a Kari Tanács, a Kari Tanács pedig a dékán szabálysértő döntésének megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat a rektorhoz. A dékán a Kari Tanács, a Szenátus és a rektor előtt felel. 5.6. A dékánhelyettesek A dékánhelyettesek feladata a dékán munkájának segítése a kar oktatási, tudományos kutatási, gazdasági, fejlesztési, nemzetközi és egyéb vonatkozású feladatainak ellátásában. A dékánhelyettesek a kar adminisztrációs tevékenységének egyes területeit vállalják magukra, a Kari Tanács szakbizottságait irányítják, biztosítják a kar különböző tevékenységeinek vezetését, és kapcsolatot tartanak fenn a hatáskörükbe tartozó tanszékekkel. A dékánhelyettesek a dékán beleegyezésével helyettesíthetik őt az egyetemi vezetéssel, más karokkal, intézetekkel és szervezetekkel való kapcsolatokban, illetve a dékán megbízásából átvehetik ennek egyes hatásköreit. 14

A dékánhelyetteseket a dékán javaslatára a Kari Tanács a saját professzori, vagy docensi címmel rendelkező tagjai közül választja. Kivételes esetben szerveződő struktúrák esetében a dékánhelyettesi beosztás doktori címmel rendelkező adjunktussal is betölthető. A dékánhelyettesek a Kari Tanács és a dékán előtt felelnek tevékenységükért. 5.7. A kari kancellár A kancellár előkészíti a Kari Tanács üléseit; ellenőrzi a szabályzatok betartását a tanszékek, intézetek, kutatói központok által hozott döntésekben; irányítja az iratok és a döntések karon belüli szétküldését, továbbítja ezeket a Rektori Hivatal, valamint Szenátus felé, felel a karon folyó oktatás minőségéért; kidolgozza a kar Szervezeti és működési szabályzatát, a Választási szabályzatát. Az egyetemen belüli ügyintézésben a kancellár a dékán jóváhagyásával helyettesítheti őt. A kari kancellárt a dékán javaslatára a Kari Tanács választja meg saját tagjai közül. A kancellár a Kari Tanács és a dékán előtt felel. 5.8. Az intézeti igazgató/vezető Az intézet igazgatója meghatározza intézet tevékenységi területeit, és kidolgozza az intézetműködésének szabályzatát. Irányítja és koordinálja az intézetben folyó oktató- és kutatómunkát, kapcsolatot tart fenn az intézet tanszékei között, javaslatokat tesz az anyagi források közös felhasználására, tudományos rendezvényeket, illetve egyéb intézeti tevékenységeket szervez. 5.9. A tanszékvezető A tanszékvezető a tanszéket képviseli. Hatásköre a következőkre terjed ki: irányítja a tanszék tevékenységét, a tanszék hatáskörébe tartozó összes területen, különös tekintettel az oktatási és kutatási munkára; kidolgozza a tanszék fejlesztési stratégiáját; vezeti a tanszéki értekezleteket; kidolgozza a tanszék álláskeretét; javaslatokat tesz a kari tanács előtt az üres állások meghirdetésére, a tanszéki személyzet előléptetésére vagy elbocsátására; javaslatot tesz a vizsgabizottságok összetételére; gondoskodik az oktatói versenyvizsgák megszervezéséről; felel a tanszék oktatói által végzett oktatási és kutatási tevékenység minőségéért. A tanszékvezető határozza meg az anyagi források felhasználását, és javasolja a tanszéki személyzet fizetését. Ezek a határozatok a Kari Tanács és a Szenátus jóváhagyásával lépnek életbe. A tanszékvezetőt a tanszék választja professzori vagy docensi címmel rendelkező tagjai közül. 5.10. A vezetők megválasztása és felmentése A vezetők megválasztása és felmentése a törvény előírásainak, a Sapientia Alapítvány Statútumának, illetve a szenátusi döntés által jóváhagyott Egyetemi választási szabályzatnak (7. melléklet) megfelelően történik. Az akadémiai választások az egyetemi szervezeti egységek minden szintjének képviseletét (egyetemi, kari, intézeti, tanszéki, stb.) érintik. Ugyanakkor biztosított az oktatók, hallgatók, kutatók, műszaki-, illetve segédtanszemélyzet képviselete is. Az EMTE rektorát és a karok dékánjait pályázat alapján a Kuratórium nevezi ki. A jelölteknek, a szabályzatban meghatározott módon, be kell mutatniuk az egyetem, illetve a kar 15

vezetésére vonatkozó menedzseri programjukat, amelyet a Kari Tanács, illetve a Szenátus hagy jóvá. A rektori, rektorhelyettesi, egyetemi kancellári, dékáni, dékánhelyettesi, kari kancellári, intézet-igazgatói és tanszékvezetői funkciókat nem lehet halmozni. A rektori funkciót egy személy csak két egymást követő mandátum idejéig töltheti be. A vezetői beosztásban lévő személyt a következő esetekben mentik fel funkciójából: ha nem tesz eleget a beosztásával járó és a menedzseri programjában meghirdetett kötelezettségeinek; ha vezetői mandátumának ideje alatt (tanszékvezetők, dékánok, dékánhelyettesek esetében) más tanszékre, vagy karra helyezteti át magát az egyetem keretén belül; ha vendégtanárként, vagy szerződéses alapon egy évnél hosszabb időre távozik az intézményből; ha betegszabadsága 6 hónapnál tovább tart; ha az egyetem felbontja a munkaszerződését; ha felmond; a törvények által előírt más esetekben. A megüresedett funkciókat a szabályzatban rögzített eljárás alapján történő választás, vagy kinevezés útján lehet ismét elfoglalni. Abban az esetben, ha egy vezetői beosztást betöltő személy két hónapnál hosszabb ideig nem tud eleget tenni kötelességeinek olyan objektív okok miatt, amelyek nem vonják maguk után az illető leváltását, helyettest nevez ki maga helyébe az őt megválasztó tanács jóváhagyásával. VI. Az egyetemen működő más szervezeti egységek A. Központi szervezeti egységek 6.1. A Rektori Hivatal A Rektori Hivatal az egyetemen működő olyan központi egység, amely az egyetem igazgatási és ügyviteli feladatait látja el. Segíti az egyetem vezetőinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek, és szakmai bizottságainak tevékenységét. A Rektori Hivatal közvetlenül a rektor irányítása alatt áll. Vezetője a rektornak alárendelt főtitkár, akinek feladatköre a következő: szervezi és irányítja a Rektori Hivatal ügyintéző, ügyviteli tevékenységét; összehangolja és irányítja a dékáni hivatalok ilyen irányú munkáját; igazgatási kérdésekben segíti az egyetem vezetőinek munkáját; gondoskodik a Szenátus üléseinek előkészítéséről; szervezi és ellenőrzi a hatáskörébe tartozó határozatok végrehajtását; gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek, az egyetemi oktatók, kutatók, hallgatók és más foglalkoztatottak a Szenátus határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerhessék; együttműködve az egyetem jogtanácsosával gondoskodik az egyetemi döntések, határozatok jogszabályokkal való összhangjáról; ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a jogszabály, szabályzat, egyetemi szenátusi határozat és a rektor meghatároz. A Rektori Hivatal tevékenysége feladatkörökre, illetve távlatilag megszervezendő osztályokra tagozódik (tanulmányi, kutatási, külkapcsolati, stb), amelyek irányítása működési 16

szempontból a rektor és rektorhelyettesek, szervezési szempontból pedig a főtitkár által történik. 6.2. A Gazdasági Főigazgatóság A Gazdasági Főigazgatóság az egyetemen működő olyan szervezeti egység, amely az egyetemi szintű gazdasági és műszaki feladatokat látja el. A Gazdasági Főigazgatóság segíti az egyetem vezetőinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek tevékenységét. A Gazdasági Főigazgatóság a részben önállóan gazdálkodó karokkal és a karokon működő gazdasági igazgatóságokkal együttműködve látja el feladatait. A közöttük levő munkamegosztást és a felelősségvállalás rendjét megállapodásban kell rögzíteni. A helyszíni, vagy kari gazdasági igazgatóságok tevékenységüket az egyetemi szabályozással összehangolt a helyi eltéréseket is érvényesítő ügyrend szerint végzik. A Gazdasági Főigazgatóság közvetlenül a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység. Vezetője a gazdasági főigazgató, az egyetem gazdasági-adminisztratív menedzsere. A gazdasági főigazgató a rektornak van közvetlenül alárendelve, illetve az adminisztratív igazgató kompetenciáinak megfelelő ügyekben az adminisztratív igazgatónak. Feladatait és hatáskörét a vonatkozó jogszabályok, a Szenátus rendelkezései, illetve az egyetemi érdekképviseleti szervezetek jogkörébe tartozó döntések figyelembevételével gyakorolja. Ezek a következők: szervezi és irányítja az egyetem költségvetésével való gazdálkodást; szervezi és irányítja a Gazdasági Főigazgatóság ügyviteli tevékenységét, gondoskodik annak hatékonyságáról; koordinálja az egyetem infrastruktúrájának kezelésével és fenntartásával járó feladatokat; megtervezi a pénzügyi forrásokat, és az egyetemi és kari vezetéssel együttműködve biztosítja az anyagi-pénzügyi eszközök rendeltetésszerű, gazdaságos és célszerű felhasználását; gondoskodik az egyetem gazdasági-pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről, követeléseinek érvényesítéséről; kidolgozza, és a Szenátus elé terjeszti elfogadásra az egyetem gazdálkodási és vállalkozási szabályzatait; pénzügyi-gazdasági kérdésekben folyamatos tájékoztatással segíti az egyetem vezetőinek munkáját; a pénzügyi év lezárása után beszámol az egyetem előző évi gazdálkodásáról; ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, szenátusi határozat és a rektor meghatároz; ellátja a részben önálló egyetemi gazdasági alegységek belső ellenőrzését; biztosítja a pénzügyi keretek és ezek felhasználásának naprakész nyilvántartását, a szabad pénzösszegekkel kapcsolatos információ-átadást egyetemi és kari szinten; összehangolja és felügyeli az egyetemen hozott bérgazdálkodási döntéseket. A gazdasági főigazgató a rektor és a Szenátus előtt felel tevékenységéért. 6.3. Az Egyetemi Informatikai Központ Az egyetemi informatikai központ az egyetem központi szervezeti egysége, amely az intézmény informatikai hálózatának központja. A hálózatot a karközi, kari, intézeti, tanszéki és egyéb összekapcsolt informatikai egységek alkotják. 17

Az alközpontok feladata, hogy az egyetemi informatikai központ vezetésével a hasonló feladatokat ellátó informatikai alegységekkel együttműködve biztosítsák az egyetem oktatói, kutatói, más foglalkoztatottjai és hallgatói számára az elektronikusan tárolt információk mind szélesebb körű elérését és az egyetemen létrehozott információ hozzáférhetőségét. Az egyetemi informatikai központ feladata az egyetem informatikai hálózatának fejlesztését célzó tervek kidolgozása, a döntések után az összehangolt, egységes fejlesztés biztosítása. A technikai feltételeken túl a belső gazdaságos információáramlás biztosítása, a primer adatközlés és sokoldalúan használható adatbázis-rendszerek kidolgozása, ezek kialakításának megszervezése, működésének segítése. Az egyetemi informatikai központ vezetője az igazgató, aki az egyetem rektorának van alárendelve. Az egyetemi informatikai központ, a Szenátus által jóváhagyott Szervezeti és működési szabályzat alapján működik. B. A kari szervezeti egységek 6.4. A Dékáni Hivatal A dékán mellett Dékáni Hivatal működik a kari igazgatási, tanulmányi, ügyviteli és szervezési feladatok ellátására. A Dékáni Hivatal közvetlenül a dékán irányítása alatt áll. Vezetője a dékánnak alárendelt kari főtitkár. A főtitkár feladatai a következők. szervezi és irányítja a dékáni hivatal ügyintéző, ügyviteli tevékenységét; összehangolja és irányítja az intézetek és a tanszékek ilyen irányú munkáját; igazgatási kérdésekben segíti a kar vezetőinek munkáját; gondoskodik a Kari Tanács, Kari Vezetőtanács üléseinek előkészítéséről; szervezi és ellenőrzi a hatáskörébe tartozó határozatok végrehajtását; gondoskodik arról, hogy az érintett szervezeti egységek, az egyetemi oktatók, kutatók, hallgatók és más foglalkoztatottak a Szenátus, a Kari Tanács határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerhessék; együttműködve az egyetem főtitkárával és a jogtanácsosával gondoskodik arról, hogy a kari döntések, határozatok összhangban legyenek az érvényes jogszabályokkal; koordinálja a kar tudományos, oktatási tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzését; ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a jogszabály, szabályzat, egyetemi szenátusi határozat, a kancellár és a dékán meghatároz. A főtitkárok alkalmazását mandátumuk elején a Kari Tanács hagyja jóvá. A karok dékáni hivatalaiban fellelhetők a Rektori Hivatal feladatköreinek megfelelő részfeladatok, amelyeket a dékán jóváhagyásával a főtitkár oszt szét. A kari főtitkár felettese a dékán és az egyetemi főtitkár. 6.5. A Kari (helyszíni) Gazdasági Igazgatóság A kari (helyszíni) gazdasági igazgató a dékán, a Kari Tanács/dékáni egyeztető tanács, vagy a rektor által átadott gazdálkodói jogkörrel rendelkező személy, és a gazdasági főigazgató alárendeltjeként a kar gazdasági, illetve pénzügyi-könyvelési működéséért felel. A kari tanács tagjaként részt vesz a kar pénzügyi és vagyonkezelési és politikájának megvalósításában, felel a gazdasági és műszaki személyzet irányításáért; tervezi a kari költségvetést, nyilvántartja a kari bevételeket (költségvetési és azon kívüli) és kiadásokat. A gazdasági igazgató kötelessége olyan tevékenységeket kezdeményezni és végrehajtani, amelyek a kar pénzügyi helyzetét javítják, illetve amelyek a kart költségvetésen kívüli forrásokhoz juttatják. 18