Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Összeállította: dr Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet 2011.
Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése. Időjárás egészségi hatás előrejelző rendszer működtetése. Indoklás: A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak: 1992 2010 között a hőhullámok (minimum 3 egymást követő napon a hőmérséklet a 26,6 C fok küszöbérték feletti) egyre sűrűbben jelentkeztek. Számszerűen évente 0,73 nappal nőtt a hőhullám napok előfordulása, bár az egyes években jelentős ingadozás figyelhető meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000. között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2003 2010 között 24 hőhullám következett be 108 igen meleg nappal. A közeljövőben is feltételezhető a hőhullámok ismét gyakori előfordulása. Az elemzett 16 év adatai alapján feltételezhető a hőhullámok számának és tartamának növekedése.
Az elmúlt néhány év hőmérsékleti jellemzése 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Nyári átlaghőmérséklet C 23,6 20,8 20,5 21,5 23,3 21,8 21,7 21,9 Nyári maxi. hőmérséklet C 39 34 35 37 41 36 35 36 25 C alatti napok száma 44 82 78 51 46 76 76 69 25 C feletti napok száma 35 8 9 30 29 11 14 17 27 C feletti napok száma 13 2 5 11 12 5 2 6 30 C feletti napok száma 0 0 0 0 5 0 0 0 Hőhullámok száma 2 1 1 5 3 5 3 4 Hőhullám napok száma 11 4 5 30 19 11 11 22
A központilag kiadott hőség előrejelzés fokozatai a következők: Figyelmeztető jelzés (1. fokozat, belső használatra): várhatóan napi 25 C os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet esetén, ami a halálozás kb. 15% os növekedését valószínűsíti. Készültség jelzés (2. fokozat) tájékoztatás az egészségügyi ellátó rendszer és a lakosság számára: ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri (vagy meghaladja) a napi 25 C ot (kb. 15% os növekedés a napi halálozásban). Alternatív feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C ot, ami kb. 30% os napi halálozás növekedésnek felel meg. Riadó jelzés (3. fokozat): amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27 C ot (kb. 30% os emelkedés a napi halálozásban).
Az ÁNTSZ feladatai riasztások esetén I. fokozat: Nincs teendő, az OKI értesíti az Országos mentőszolgálatot a várhatóan 1 2 napig tartó rendkívüli meleg időjárásról. II. fokozat: A riasztás az organogram szerint elindul. Igen fontos, hogy az információ a várható hőhullám megérkezése előtt 2 nappal, még munkaidőben elérje a célszervezeteket, hogy fel lehessen készülni az előzetesen elkészített tervek szerinti akciók végrehajtására. Az ÁNTSZ feladata országos szinten: Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatja a társhatóságokat a hőségriasztás II. fokozatának elrendeléséről (emailen értesíti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget (OMMF), Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, Országos Mentőszolgálatot). A lakosság tájékoztatása: írott és elektronikus médián keresztül, sajtóközlemény kiadása, dr INFO telefonvonal felhasználása.
Az NSZSZ feladata megyei, kerületi és kistérségi szinten (erről előzetesen körlevelet ad ki az OTH) A/ Az NSZSZ megyei intézetei értesítik az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézeteket a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívja a következőkre az ellátók figyelmét (a vonatkozó háttéranyagot a felkészülési időszakban előzetesen eljuttatja az intézményekbe) Az NSZSZ kerületi és kistérségi intézetei értesítik az alapellátást (a háziorvosi szolgálatot) a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívja a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kíséréséről a sürgősségi gyógyszerkészlet feltöltésére a gyógyszerek hűtőszekrényben való tárolására a gyógyszerek mellékhatásainak megelőzésére A háziorvosok és gyógyszerészek figyelmét fel kell hívni arra, hogy felelősségük van a lakosság tanácsokkal és információval való ellátásában.
B/ Értesítik az önkormányzatokat, felhívják a figyelmet a következő intézkedések megtételére: Hőségtervek aktiválása : Szociális ellátó intézményekben Házi gondozó szolgálatnál Ivóvíz minőségű víz biztosítása a közterületeken Gyakoribb locsolás az esti órákban (közutak, parkok) Igénybe vehető légkondicionált közintézmények listájának közzététele Hosszantartó aszály esetén fellépő hőséghullám idején célzott, illetve fokozott ellenőrzése a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében. Az NSZSZ aktív részvétele a vízkorlátozással kapcsolatos helyi intézkedések elrendelésében. Villamos áramszolgáltatás zavartalanságának biztosítása Hajléktalanokkal való törődés, ivóvíz biztosítása Bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítése C/ A lakosság tájékoztatása a veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről
A III. fokozatú riasztás rendkívüli, katasztrófa helyzetnek minősül, ebben az esetben a Hőhullám elleni Védekezési Munkabizottság (HVM) dönt a rendkívüli intézkedések meghozataláról az országos tisztifőorvos kezdeményezésére. Tennivalók: a II. fokozatban leírtak végrehajtása a megnövekedett betegellátás megszervezése a betegforgalom korábbi évek adatai alapján becsült növekedése, illetve a folyamatosan gyűjtött real time adatok alapján. A mentőszolgálat bevethető egységei számának növelése Fekvőbeteg ágyak felszabadítása a sürgősségi esetek ellátására Megfelelő létszámú orvos és ápolószemélyzet biztosítása Az ellátás technikai feltételeinek biztosítása Holttestek hűtésének biztosítása Hűtött közintézmények megnyitása Közlekedésre vonatkozó intézkedések megtétele Strandok nyitvatartásának meghosszabbítása
A Hőhullám elleni Védekezési Munkabizottság jogi alapjai A katasztrófák elleni védekezés irányításáról és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (Kat.) végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésének rendelkezése szerint a Kat. 9. ának megfelelően a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) mint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. (1) bekezdése szerinti tárcaközi bizottság a felelős.
A 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. ának (1) bekezdésének rendelkezése szerinti katasztrófahelyzetben a KKB döntés előkészítő szerveként a szakmai feladatok ellátását védekezési munkabizottságok koordinálják. A rendelet (2) bekezdése alapján az a miniszter, akinek az adott katasztrófatípus kezelése az első helyi felelősségébe tartozik, védekezési munkabizottságot hoz létre és működtet. A fenti bekezdés k) pontja alapján a veszélyhelyzeti szintet elérő hőhullámok (a továbbiakban: hőhullám) következményei megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért felelős miniszter működtet védekezési munkabizottságot. A munkabizottság megnevezése Hőhullám elleni Védekezési Munkabizottság (HVM).
A rendelet 6. ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a HVM működési feltételeinek a biztosítása a NEFMI feladata. A HVM az ügyrendjét maga állapítja meg, melyet az egészségügyért felelős miniszter hagy jóvá. A HVM rendeltetése A HVM a szervezi és koordinálja a hőhullámok kezelésében érintett ágazatoknak felkészülését, illetve hőhullám esetén ellátja a hőhullám következményeinek megelőzésében, illetve felszámolásában érintett szervezetek tevékenységének koordinálását, illetve az egészségügyi ágazati feladatok szakmai irányítását, továbbá kidolgozza a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) részére a döntések előkészítését szolgáló szakmai javaslatokat. A HVM tevékenységét az egészségügyért felelős államtitkár ellenőrzi.
Nyári típusú szmog ózon Szmogriadó: Tájékoztatási küszöb: 180 ug/m3 3 egymást követő órában Riasztási küszöb: 240 ug/3 3 egymást követő órában Vagy 72 órán túl meghaladott 180 ug/m3 ug/m3 240 180 120 60 0 Ózon koncentrációk Budapesten, 2007 július 17 18 19 20 21 22 Kőrakás Pesthidegkút Gilice Hosszan tartó napsütés és csekély légmozgás következtében megemelkedik a felszín közeli ózon koncentrációja a nagyvárosokban és azok környezetében
Az O3 koncentráció alakulása a júliusi hőhullám idején (2010 júl.15.) Budapesten Gilice Tétény Csepel Széna Teleki Kőrakás KosztolánGergely Pesth. 2010. 7. 15. 0:00 6 50 Nincs adat 56 25 20 4 6 26 2010. 7. 15. 1:00 14 48 Nincs adat 37 13 17 13 16 27 2010. 7. 15. 2:00 16 26 Nincs adat 50 22 21 41 21 33 2010. 7. 15. 3:00 15 22 Nincs adat 57 35 15 40 11 47 2010. 7. 15. 4:00 13 56 10 50 50 15 36 18 34 2010. 7. 15. 5:00 15 61 17 32 42 24 29 21 21 2010. 7. 15. 6:00 17 62 15 9 36 16 33 18 17 2010. 7. 15. 7:00 22 53 19 13 43 32 32 20 30 2010. 7. 15. 8:00 36 50 27 27 39 38 26 28 49 2010. 7. 15. 9:00 57 48 42 45 49 49 33 43 78 2010. 7. 15. 10:00 75 67 64 53 57 65 37 64 89 2010. 7. 15. 11:00 102 92 89 86 87 90 54 92 111 2010. 7. 15. 12:00 122 136 106 113 127 116 85 113 131 2010. 7. 15. 13:00 125 148 113 127 141 136 103 121 145 2010. 7. 15. 14:00 136 143 141 134 153 159 119 129 154 2010. 7. 15. 15:00 152 150 Nincs adat 155 161 158 138 144 175 2010. 7. 15. 16:00 167 164 147 144 179 184 122 157 171 2010. 7. 15. 17:00 166 161 142 172 185 175 114 166 156 2010. 7. 15. 18:00 76 154 132 160 166 142 133 163 153 2010. 7. 15. 19:00 52 148 121 115 147 133 118 147 127 2010. 7. 15. 20:00 53 145 108 96 116 109 93 113 120 2010. 7. 15. 21:00 35 139 76 52 79 78 89 89 95 2010. 7. 15. 22:00 47 90 40 9 59 52 63 49 43 2010. 7. 15. 23:00 49 65 55 8 50 43 50 65 27 2010. 7. 16. 0:00 29 67 29 12 47 37 13 74 10
Köszönöm a figyelmet!