Az aktív hallgatók körében lezajlott on-line kutatás eredményei

Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Szakmai beszámoló a 2011. évi tavaszi felmérésről a Nyugat-magyarországi Egyetemen Az aktív hallgatók körében lezajlott on-line kutatás eredményei A kutatásra a TÁMOP 4.1.1 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta Készítette: Dr. Kulcsár László És az Echo Innovációs Műhely H-8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. Tel: (22) 502-276 Fax: (22) 79-622 Mail: projekt@echosurvey.hu

Tartalomjegyzék 1. A kutatás háttere... 2. Módszertan.... A képzés körülményei... 7 4. Nemzetközi tapasztalatok... 22 5. Kapcsolódás a munka világához... 1 6. Véleménye az egyetemről... 40

1. A kutatás háttere A Nyugat-magyarországi Egyetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában támogatást nyert a Diplomás Pályakövető Rendszer bevezetésére és kapcsolódó kutatások, adatfelvételek elvégzésére. A program az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg, amelynek része az egyetemen végzett hallgatók standard kérdőíves módszerekkel való elérése. A program keretén belül az egyetem 2011. tavaszán az EvaSys rendszer felhasználásával on-line kutatást végzett a Nyugat-magyarországi Egyetem különböző karain az aktív hallgatók körében. A mintavételes kutatások pályázati követelményeit tartalmazó módszertani útmutató tartalmazza azokat a standardokat és protokollokat, amelyek mentén az adatfelvételt el kellett végezni. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy az aktív hallgatók hogyan ítélik meg az egyetemi oktatásuk hasznosságát, jelenleg milyen munkaerőpiaci pozícióban vannak, milyen további karrierterveik vannak valamint, hogy ezek milyen összefüggésben vannak az egyetemi időszakban nyújtott szakmai teljesítményükkel. A kérdőív elsősorban a kötelező, országosan standardizált kérdéseket tartalmazta, de kiegészítésre került specifikus, az egyetem által preferált dimenziókkal is. A kérdőívben alkalmazott ún. központi részt az Educatio Kht. állította össze, az ún. intézményi részt a NYME alakította ki. 2. Módszertan A Nyugat-magyarországi Egyetem reprezentatív on-line kutatást végzett a Nyugat-magyarországi Egyetem különböző karain az aktív hallgatók körében 2011. március 1. és május 15. között. A kutatás során első lépésben az egyetemen 2011-ben a tavaszi szemeszterben aktív hallgatók alapsori adatbázisát kellett tisztítani, korrigálni, az így kapott korrigált alapsor 12185 fő adatait tartalmazta, az alábbi kari bontásban. Kar Aktív hallgatók száma Aránya Apáczai Csere János Kar 561 29,2 Benedek Elek Kar 870 7,1 Bölcsészettudományi Kar 1008 8, Erdőmérnöki Kar 941 7,7 Faipari Mérnöki Kar 82 6,8

Geoinformatikai Kar 447,7 Közgazdaságtudományi Kar 121 10,8 Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 762 6, Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar 125 10, Természettudományi és Műszaki Kar 1196 9,8 NyME összesen 12182 100 Ezt követően minden egyes hallgatót rétegekbe soroltunk az alábbi rétegképző változók mentén: Kar, Nem, Képzési szint, Finanszírozási forma, Tagozat. Rétegenként vettünk véletlen kezdőpontú szisztematikus mintát. A csökkenő minta eredményeként közel 750 interjú készült el, ebből adatminőségi szempontokból néhányat az editálás során töröltünk a végső adatbázisból, így mindösszesen 71 sikeres és validált kérdőíven történt az adatelemzés. Kar Minta száma Elért hallgatók aránya Apáczai Csere János Kar 217 6,1% Benedek Elek Kar 5 6,1% Bölcsészettudományi Kar 70 7,0% Erdőmérnöki Kar 59 6,% Faipari Mérnöki Kar 58 7,1% Geoinformatikai Kar 7,4% Közgazdaságtudományi Kar 6 4,7% Mezőgazdaság- és 40 Élelmiszertudományi Kar 5,% Művészeti, Nevelés- és 72 Sporttudományi Kar 5,8% Természettudományi és Műszaki 66 Kar 5,5% NyME összesen 71 6,0%

Az aktív hallgatók karok szerinti és mintabeli megoszlása (2011) alapsokaság minta 29.2% 29.6% 7.1% 7.% 8.% 9.6% 7.7% 8.1% 6.8% 8%.7% 4.5% 10.8% 8.5% 6.% 5.5% 10.% 9.9% 9.8% 9% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 0% 5% A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kar, nem, képzési szint, finanszírozási forma és tagozat szerint reprezentálják a Nyugat-magyarországi Egyetemen 2011- ben aktív hallgatókat. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat az automatikus rögzítés után ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén a teljes mintára számítva maximum +/- 2- százalék, az egyes karokra számított mintavételi hiba ettől eltérő az eltérő esetszámok miatt és az alábbiak szerint alakul.

Az egyes karok mintavételi hibája 20 15 1.5 11.7 12.8 12.8 17.1 12.4 15.5 11.5 12.1 10 5 6.6 8.1 7.1 7.7 7.7 10.2 7.4 9. 6.9 7.2.9 0 maximum hiba +/- százalék

. A képzés körülményei A Nyugat-magyarországi Egyetem nagyon sokféle képzési területen nyújt lehetőségeket a felsőoktatás iránt érdeklődők számára. A jelenleg tanulók 18 százaléka bölcsészettudományt, 16 százalékuk gazdaságtudományt tanul, 15-15 százalékuk agrár- illetve pedagógusképzésben vesz részt, 11 százalékuk társadalomtudomány iránt érdeklődik, 9 százalékuk műszaki jellegű tanulmányokat folytat, 6 százalékuk sporttudományt, 5 százalékuk természettudományt, 2-2 százalékuk művészet illetve művészetközvetítést tanul, és a hallgatók 1-1 százaléka az informatikai és jogi illetve igazgatási képzési területen folytatja tanulmányait. Milyen képzési területen tanulnak (2011) agrár 15% bölcsészettudomány 18% gazdaságtudományok 16% informatika jogi és igazgatási 1% 1% mûszaki 9% mûvészet mûvészetközvetítés 2% 2% pedagógusképzés 15% sporttudomány 6% társadalomtudomány 11% természettudomány 5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% A hallgatók nagy többsége, közel 82 százalékuk BA vagy BSc típusú képzésben vesz részt, 17,1 százalékuk MA/MSc képzésben tanul, 0,5 százalékuk pedig egyetemi, illetve 0,6 százalékuk főiskolai képzésben folytat hallgatói jogviszonyt. A jelenlegi diákok valamivel több mint 60 százaléka nappali tagozaton tanul, közel 9 százalékuk levelező tagozaton, az esti vagy távoktatási formában tanulók aránya elenyésző, mindössze a teljes hallgatói létszám 0,2 százaléka.

Milyen képzési formában tanulnak 100% 80% 81,8% 60% 40% 20% 17,1% 0% 0,5% 0,6% BA, BSc Ma/MSc egyetemi képzés fõiskolai képzés Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben? esti/távoktatás 0.2% levelezõ 8.9% 60.9% nappali A diákok közül nappali tagozaton legtöbben az Erdőmérnöki Karon, a Faipari Mérnöki Karon, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon tanulnak, ezeken a karokon a tanulók minimum kétharmada tanul nappali tagozaton. Levelező, esti vagy távoktatási formában legtöbben a Benedek Elek Pedagógiai Karon, a Közgazdaságtudományi Karon és a Bölcsészettudományi Karon tanulnak, ezeken a diákok 4-55 százaléka tanul ilyen formában.

Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? nappali egyéb 51 49 45 55 57 4 90 10 8 17 61 9 54 46 62 68 67 8 A férfiak kétharmada, a nők 57 százaléka tanul nappali tagozaton, az 1989 után születettek 94 százaléka szintén ilyen formában, de a 1985 előtti születésűek 92 százaléka nem nappali tagozaton. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? nappali egyéb férfi 68 2 nõ 57 4 érettségi nélküli apa 51 49 érettségizett apa 6 7 diplomás apa 74 26 1985 elõtt született 8 92 1985-1989 között szül. 76 24 1989 után született 94 6

Minden kar esetében a diákok több mint fele államilag támogatott finanszírozási formában tanul jelenleg, kiemelkedik ezen a téren a Faipari Mérnöki Kar, az Erdőmérnöki Kar és a Közgazdaságtudományi Kar, amelyek karokon a diákok több mint háromnegyede ilyen finanszírozási formában vesz részt. A költségtérítéses tanulók legnagyobb arányban a Természettudományi és Műszaki Karon, az Apáczai Csere János Karon, a Geoinformatikai Karon és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon vannak jelen, ezen karok tanulóinak 44-49 százaléka fizet tanulmányaiért. Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben? államilag támogatott költségtérítéses 52 48 59 6 41 7 77 2 88 12 56 44 75 25 56 44 64 6 51 49 Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben? államilag támogatott költségtérítéses férfi nõ 59 6 41 7 érettségi nélküli apa 5 47 érettségizett apa 6 7 diplomás apa 74 26 1985 elõtt született 7 6 1985-1989 között szül. 1989 után született 72 74 28 26

A diákok 2 százaléka ebben az évben, 4 százaléka a tavalyi évben kezdte tanulmányait a Nyugatmagyarországi Egyetemen, 24 százalékuk 2009-ben, 15 százalékuk 2008-ban, minden tizedik diák 2007-ben, 4 százalék 2006-ban és 1 százalék 2005-ben. Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? 2005 1% 2006 4% 2007 10% 2008 15% 2009 24% 2010 4% 2011 2% 0% 10% 20% 0% 40% 50% A hallgatók több mint fele jó eredménnyel végzi az adott szakot, közel 15 százalékuk jeles osztályzattal, majdnem 0 százalékuk közepes és közel 4 százalékuk pedig elégséges eredménnyel. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? jó 51.8%.9% 14.6% jeles 29.7% elégséges közepes

Jónak mondható eredményeket értek el a Benedek Elek Pedagógiai Kar, a Bölcsészettudományi Kar, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar és az Apáczai Csere János Kar hallgatói, gyengébb teljesítményekkel a Geoinformatikai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar és a Természettudományi és Műszaki Kar diákjai körében találkozhatunk. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? elégséges közepes jó jeles 1 2 57 19 9 70 21 0 8 7 25 12 47 5 7 4 5 51 11 24 52 24 8 27 55 10 5 44 44 7 8 78 14 5 45 8 12 A nők és a korábban születettek körében vannak nagyobb arányban a jó teljesítményű diákok. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? elégséges közepes jó jeles férfi 7 42 44 6 nõ 2 2 56 19 érettségi nélküli apa 4 50 14 érettségizett apa 28 57 12 diplomás apa 7 26 48 19 1985 elõtt született 1 21 6 16 1985-1989 között szül. 4 47 16 1989 után született 7 4 48 11

A hallgatók közel valamivel több mint fele úgy gondolja, hogy ugyanolyan tanulmányi eredménnyel végzik felsőfokú tanulmányaikat, mint az ugyanazon a szakon tanuló többi diák, 6 százalék szerint a sajátja valamivel jobb, mint a többieké, és közel 5 százalék véleménye az, hogy a saját eredménye sokkal jobb, mint a többieké. Azoknak a diákok aránya, akik saját eredményüket rosszabbnak tartják a többi diákhoz képest 8,1 százalék, több mint 7 százalékuk valamivel rosszabbnak, 0,5 százalékuk pedig sokkal rosszabbnak ítéli meg. Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb? Sokkal rosszabb, mint a többieké 0,5% Valamivel rosszabb, mint a többieké 7,6% Ugyanolyan, mint a többieké 50,9% Valamivel jobb, mint a többieké 6% Sokkal jobb, mint a többieké 4,9% 0% 10% 20% 0% 40% 50% 60% Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb? sokkal rosszabb rosszabb ugyanolyan jobb sokkal jobb 4 47 9 10 4 57 7 2 1 7 56 4 1 11 51 4 12 48 6 55 42 11 5 1 5 5 1 61 16 5 5 42 48 4 14 55 0 2

Az egyes dimenziók mentén nagy különbségek nem láthatóak ennek a kérdésnek a megítélésében, a férfiak és a 1985-1989 között születettek körében kicsivel magasabb azok aránya, akik negatívabban ítélik meg saját eredményüket a többi szaktársukhoz képest. Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb? sokkal rosszabb rosszabb ugyanolyan jobb sokkal jobb férfi 1 12 51 nõ 6 51 7 6 érettségi nélküli apa 1 5 56 4 4 érettségizett apa 10 47 8 5 diplomás apa 1 8 49 7 5 1985 elõtt született 5 58 4 2 1985-1989 között szül. 1 9 51 4 5 1989 után született 8 4 41 8 További MA/MSc képzésben való részvételt legtöbben a Természettudományi és Műszaki Karról, a Faipari Mérnöki Karról és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karról terveznek, 64-82 százalékuk gondolja ezt saját szakján illetve másik szakon. Jelenleg is MA/MSc képzésben vesz részt a Közgazdaságtudományi Kar hallgatóinak 1 százaléka, az Erdőmérnöki Karról 24 százalék, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar diákjainak 18 és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar tanulóinak 17 százaléka. Az ilyen terveket leginkább a Benedek Elek Pedagógiai Kar, a Geoinformatikai Kar, az Erdőmérnöki Kar és a Bölcsészettudományi Kar diákjai utasítják el, 4-4 százalékuk egyáltalán nem gondolkodik abban, hogy akár saját szakján, akár másik szakon a jövőben MA/MSc képzésben részt vegyen. A férfiak ilyen irányba nagyobb arányban mozdíthatóak, mint a nők, illetve a fiatalabb generációkban is nagyobb hajlandóság mutatkozik ezek iránt. A finanszírozási forma ebben kérdésben nem tűnik meghatározónak, de a nappali tagozaton tanulók nagyobb arányban tervezik, hogy a jövőben bekapcsolódjanak MA/MSc képzésbe, mint az egyéb formában tanuló diákok.

Tervez (további) részvételt Ma/MSc képzésben? igen, ezen a szakon igen, másik szakon nem most is MA/MSc képzésben vagyok 5 4 11 5 2 4 2 54 4 11 2 5 9 24 66 29 2 6 15 42 6 4 6 29 1 51 28 18 64 19 17 7 9 14 5 Tervez (további) részvételt Ma/MSc képzésben? igen, ezen a szakon igen, másik szakon nem most is MA/MSc képzésben vagyok férfi 56 6 27 12 nõ 51 1 érettségi nélküli apa 51 4 12 érettségizett apa 55 29 12 diplomás apa 51 6 29 1 1985 elõtt született 9 24 1985-1989 között szül. 56 29 1 1989 után született 62 7 0 0

Tervez (további) részvételt Ma/MSc képzésben? igen, ezen a szakon igen, másik szakon nem most is MA/MSc képzésben vagyok államilag támogatott 5 4 28 15 költségtérítéses 52 4 5 9 nappalis 57 5 29 8 egyéb 46 19 A Benedek Elek Pedagógiai Kar hallgatóin kívül minden kar esetében találunk olyan diákokat, aki más szakon is tanulnak jelenleg. A Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar tanulóinak 14 százaléka, a Természettudományi és Műszaki Karról 12 százalék, a Bölcsészettudományi Karról minden tizedik tanuló, a Faipari Mérnöki Karról 7 százalék, a Geoinformatikai Karról 6 százalék tanul más szakon is. Az Apáczai Csere János Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar diákjainak 5-5 százalékának van más szakja is meglévő alapszakja mellett. Tanul jelenleg egyéb szakon is? igen nem 5 100 95 10 90 5 7 6 5 5 95 9 94 95 95 14 12 86 88

Demográfiai jellemzők mentén nagy különbségek nem tapasztalhatóak, az 1985-1989 között születettek körében vannak valamivel többen azok, akiknek több szakjuk is van. Tanul jelenleg egyéb szakon is? igen nem férfi nõ 6 8 92 94 érettségi nélküli apa érettségizett apa diplomás apa 4 7 9 96 91 9 1985 elõtt született 1985-1989 között szül. 6 10 94 90 1989 után született 2 98 Tanul jelenleg egyéb szakon is? igen nem államilag támogatott 7 9 költségtérítéses 5 95 nappalis 8 92 egyéb 5 95 Az alapszak mellett a diákok 57,6 százaléka BA/BSc képzési formában tanul, több mint

egyötödük felsőfokú szakképzésben, 9 százalékuk szakirányú továbbképzésben, 5,7 százalékuk diplomás képzésben, 4, százalékuk kiegészítő képzésben és százalékuk MA/MSc képzésben. Milyen képzési formában vesz részt jelenlegi képzése mellett? BA, BSc 57.6% Ma/MSc % felsõfokú szakképzés 20.4% szakirányú továbbképzés 9.1% diplomás képzés 5.7% kiegészítõ képzés 4.% 0% 10% 20% 0% 40% 50% 60% 70% Felsőfokú végzettséggel a jelenlegi tanulók közül 20,8 százalék rendelkezik, 79,2 százalékuknak nincsen még ilyen végzettsége. Van felsõfokú végzettsége? 79.2% 20.8% igen nem

Legtöbben a közgazdasági képzésben résztvevők közül rendelkeznek már felsőfokú végzettséggel, őket követik a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon, a Bölcsészettudományi Karon és az Erdőmérnöki Karon tanulók. Ellenkező oldalon a Faipari Mérnöki Kar és a Geoinformatikai Kar hallgatói állnak, körükben a legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező diákok száma. Van felsõfokú végzettsége? igen nem 15 20 85 80 21 26 79 74 7 9 12 88 40 60 28 7 17 18 8 82 A nők, a korábbi években születettek és a levelező, esti vagy távoktatási formában tanulók körében magasabb arányban fordulnak elő már felsőfokú végzettséggel rendelkező diákok. Van felsõfokú végzettsége? igen nem férfi nõ 16 2 84 77 érettségi nélküli apa érettségizett apa diplomás apa 17 22 25 8 78 75 1985 elõtt született 47 5 1985-1989 között szül. 16 84 1989 után született 100

Van felsõfokú végzettsége? igen nem államilag támogatott 20 80 költségtérítéses 2 77 nappalis 9 91 egyéb 40 60 A diákok 47 százaléka korábbi diplomáját főiskolai, 1 százaléka egyetemi, 0 százaléka BA/BSc jellegű képzésben, 9 százalékuk felsőfokú szakképzésben és 1 százalékuk MA/MSc képzési formában szerezte. Milyen képzési formában szerezte korábbi diplomáját? egyetemi MA/MSc 1% 1% 0% BA/BSc 47% fõiskolai 9% felsõfokú szakképzés A korábbi diplomájuk megszerzése során a tanulók 77 százaléka államilag támogatott képzésben

tanult, 2 százalékuk pedig költségtérítéses formában. A diákok 70 százaléka nappali tagozaton, egynegyedük levelezőn, százalékuk távoktatási, 2 százalékuk pedig esti formában szerezte meg korábbi diplomáját. Államilag finanszírozott, vagy költségtérítéses képzésben tanult? Milyen tagozaton/munkarendben tanult? állami finanszírozás 77% költségtérítés 2% nappali tagozat 70% esti 2% levelezõ 25% távoktatás %

4. Nemzetközi tapasztalatok A hallgatók saját bevallásuk szerint leginkább az angol és német nyelvet beszélik, és inkább közepes vagy az alatti szinten. E két nyelven kívül az olasz, a francia és az orosz nyelvvel kapcsolatos tudásszintjüket ötfokú skálán 1,2 ponttal értékelték, míg a spanyolt illetően a hallgatók saját nyelvtudásukat átlagosan 1,1 pontra osztályozzák. Milyen szintû nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekbõl? angol.1 német 2.8 francia 1.2 olasz 1.2 spanyol 1.1 orosz 1.2 1-5 skálán mért átlag Angol nyelvtudásukat legmagasabb szintűnek a bölcsész szakokon tanulók ítélik, bár ez is mindössze, pont ötfokú skálán, őket követik a közgazdászok, illetve az erdőmérnökök. Legrosszabbul a pedagógiai szakokon tanuló diákok beszélnek saját bevallásuk szerint.

Milyen szintû nyelvtudása van angol nyelvbõl?.1 2.6..1 2.9.2 2.8 2.9 2.8 1-5 skálán mért átlag A német nyelvvel kapcsolatban a Közgazdaságtudományi Kar és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar hallgatói a legbizakodóbbak, és a leggyengébbek a Geoinformatikai Kar diákjai. Milyen szintû nyelvtudása van német nyelvbõl? 2.7 2.8 2.6 2.5 2.5.1.1 2.8 1-5 skálán mért átlag A francia nyelvet inkább a természettudományi és bölcsész képzésben résztvevők beszélik jól, de az ő tudásszintjük 1, pont önbevallásuk alapján.

Milyen szintû nyelvtudása van francia nyelvbõl? 1.1 1.2 1. 1.1 1.1 1.2 1.2 1.1 1.2 1. 1-5 skálán mért átlag Az olasz nyelv használata több kar esetében ugyanolyan szinten van jelen, a bölcsész, közgazdász, pedagógiai, művészeti jellegű és több más típusú képzésben résztvevőnél maximum 1,2 pont. Milyen szintû nyelvtudása van olasz nyelvbõl? 1.2 1.2 1.2 1.1 1.2 1.2 1.2 1.1 1.2 1.2 1-5 skálán mért átlag A spanyol nyelv használata csak néhány kar diákjai körében releváns, a bölcsészek, a közgazdászok, az erdőmérnökök, a faipari mérnökök, a pedagógiai illetve természettudományi szakokon tanulók beszélik, alacsony szinten.

Milyen szintû nyelvtudása van spanyol nyelvbõl? 1.2 1.1 1.1 1.1 1.1 1 1.2 1 1 1.1 1-5 skálán mért átlag Az orosz nyelvet a bölcsészek, a pedagógiai és a geoinformatikai szakokon beszélik inkább, saját nyelvtudásukra maximum 1,5 pontot adtak átalagosan. Milyen szintû nyelvtudása van orosz nyelvbõl? 1.2 1. 1.5 1.1 1 1. 1.1 1.1 1.1 1.1 1-5 skálán mért átlag Tanulmányaik alatt a diákok 5,1 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, 94,9 százalékuknak nem volt ilyen tapasztalatuk. Az erdőmérnöki szakokon és művészeti vagy sport

szakokon tanulók 7 százaléka, a bölcsészek és pedagógiai jellegű szakokon 6 százalék volt kint külföldön, a többi kar esetében a külföldön tanulók aránya 5 százalék vagy az alatt marad. Felsõfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? 5.1% igen 94.9% nem Felsõfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen nem 6 94 2 98 6 7 5 5 7 94 9 95 97 95 97 9 100 A nők, a diplomás apákkal rendelkezők, az állami finanszírozású és nappali tagozaton tanulók közül többen tanultak már külföldön hosszabb-rövidebb ideig és gyűjtöttek tapasztalatokat.

Felsõfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen nem férfi nõ 6 97 94 érettségi nélküli apa érettségizett apa diplomás apa 4 4 8 96 96 92 1985 elõtt született 1980-1989 között szül. 1989 után született 1 4 9 96 99 91 Felsõfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen nem állami finanszírozás 7 9 költségtérítés 2 98 nappali tagozat 6 94 esti/lev/tavoktatás 4 96 Akik legalább egy szemesztert tanultak külföldön, 61 százalékuk egy alkalommal volt kint, 6 százalékuk pedig kétszer, azok közül, akik kevesebb mint egy szemesztert tanultak, azok 19 százaléka egyszer fordult meg más országban, 8 százalékuk pedig két alkalommal.

Összesen hány alkalommal tanult külföldön... 0 1 2 legalább egy szemesztert 61 6 kevesebb mint egy szemesztert 7 19 8 azok körében, akik tanultak külföldön A külföldi tanulmányokat a hallgatók 2 százaléka saját vagy családi tőkéből finanszírozta, százalékuk Tempus vagy Erasmus ösztöndíjból, 1-1 százalékuk egyéb külföldi pályázatból, hazai ösztöndíjból, a fogadó intézmény ösztöndíjából vagy egyéb forrásból fedezte kintlévőségének költségeit. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Tempus/Erasmus ösztöndíj % A fogadó intézmény ösztöndíja 1% Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat 1% Egyéb külföldi pályázat 1% Saját/családi finanszírozás 2% Egyéb forrásból 1% 0% 0.5% 1% 1.5% 2% 2.5% %.5% teljes népesség körében

A külföldi munkavállalás a diákok 18 százalékánál tapasztalható, főleg a Természettudományi és Műszaki Kar, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Benedek Elek Pedagógiai Kar és az Apáczai Csere János Kar hallgatói körében fordult elő nagyobb arányban. Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? 18% igen 82% nem Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen nem 18 22 17 17 82 78 8 8 10 15 16 90 85 84 28 7 8 92 29 71

A férfiak, a korábbi években születettek, és a levelező, esti vagy távoktatási formában résztvevő hallgatók között találunk nagyobb arányban olyanokat, aki dolgoztak mát külföldön hosszabbrövidebb ideig. Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen nem férfi nõ 16 21 84 79 érettségi nélküli apa érettségizett apa diplomás apa 14 20 18 86 80 82 1985 elõtt született 1985-1989 között szül. 2 18 77 82 1989 után született 12 88 Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? igen nem államilag támogatott 18 82 költségtérítéses 18 82 nappalis 15 85 egyéb 22 78

5. Kapcsolódás a munka világához A jelenlegi tanulók 46 százaléka dolgozik most is, 54 százalékuknak nincsen munkaviszonya. A közgazdász képzésben résztvevők 60 százaléka dolgozik jelenleg is, de a pedagógus illetve bölcsész képzésben résztvevők több mint 50 százalékának is van munkaviszonya, a többi kar esetében a dolgozók aránya 40 százalék alatt marad. Jelenleg dolgozik Ön? nem 54% 46% igen Jelenleg dolgozik Ön? igen nem 50 54 57 50 46 4 6 67 64 27 7 60 40 8 5 6 6 65 64

A nők, az érettségivel nem rendelkező apai hátterű tanulók, a 1985 előtt születettek, illetve a költségtérítéses és nem nappali tagozaton tanuló diákok körében magasabb a jelenleg is dolgozók aránya. Jelenleg dolgozik Ön? igen nem férfi nõ 4 48 57 52 érettségi nélküli apa érettségizett apa diplomás apa 9 4 50 61 57 50 1985 elõtt született 84 16 1985-1989 között szül. 9 61 1989 után született 16 84 Jelenleg dolgozik Ön? igen nem államilag támogatott 7 6 költségtérítéses 60 40 nappalis 2 77 egyéb 81 19

A dolgozó tanulók 64 százalékának jelenlegi munkaviszonya állandó jellegű és határozatlan idejű, 16 százalékának diákmunka illetve gyakornoki munka, 8 százaléknak határozott idejű, másik 8 százalékának alkalmi, időszakos jellegű és 4 százaléknak megbízás jellegű. Önnek ez a munkaviszonya... Alkalmi, idõszakos Megbízásos jellegû 8% Meghatározott idõtartamú 4% 8% Állandó jellegû és határozatlan idejû Diákmunka, gyakornoki munka 16% 64% Állandó jellegű munkával rendelkezik a többség minden kar esetében az erdőmérnöki és faipari mérnöki képzésben résztvevőkön kívül, náluk többségben vannak az egyéb jogviszonyban dolgozó tanulók. Önnek ez a munkaviszonya... állandó jellegû és határozatlan idejû egyéb 66 4 77 2 6 7 5 65 67 100 72 28 5 47 64 62 6 8

Ez a munkaviszony... férfi nõ állandó jellegû és határozatlan idejû 62 64 egyéb 8 6 érettségi nélküli apa érettségizett apa diplomás apa 50 62 7 50 8 27 1985 elõtt született 90 10 1985-1989 között szül. 1989 után született 0 29 70 71 Ez a munkaviszony állandó jellegû és határozatlan idejû egyéb államilag támogatott 49 51 költségtérítéses 78 22 nappalis 12 88 egyéb 86 14

A diákok háromnegyede főfoglalkozású dolgozónak tekinti magát, aki tanul, és egynegyedük gondol magára úgy, mint főfoglalkozású diák. Főfoglalkozású diáknak főleg az Erdőmérnöki Kar és a Faipari Mérnöki Kar hallgatói tekintik magukat, főfoglalkozású dolgozónak pedig a geoinformatikai képzésben, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon illetve a pedagógiai képzésben tanuló diákok tekintik önmagukat. Minek tekinti magát inkább? Fõfoglalkozású diáknak 25% 75% Fõfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is Minek tekinti magát inkább? fõfogl. diáknak fõfogl. dolgozónak 19 19 81 81 26 74 58 42 50 50 100 26 74 1 87 24 25 76 75

A diplomás családi háttérrel rendelkezők, a későbben születettek, a nappali tagozaton és államilag támogatott képzésben résztvevők körében nagyobb arányban találunk olyanokat, akik magukra mint főfoglalkozású diákok tekintenek. Minek tekinti magát inkább? férfi nõ fõfoglalkozású diáknak 24 25 fõfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is 76 75 érettségi nélküli apa érettségizett apa diplomás apa 19 27 4 81 7 66 1985 elõtt született 2 98 1985-1989 között szül. 47 5 1989 után született 76 24 Minek tekinti magát inkább? fõfoglalkozású diáknak fõfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is államilag támogatott 9 61 költségtérítéses 11 89 nappalis 69 1 egyéb 6 94

A hallgatók 61 százaléka szerint munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeknek megfelelő tanulmányok felelnek meg legjobban, 17 százalék szerint egy egészen más szakterület, 12 százalékuk szerint csak a saját tanulmányok szakterülete, és minden tizedik diák szerint pedig bármilyen szakterület megfelel. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak a saját szakterülete 12% A saját és a kapcsolódó szakterületek 61% Egy egészen más szakterület 17% Bármilyen szakterület 10% 0% 10% 20% 0% 40% 50% 60% 70% A tanulók 82 százalékának esetében nincsen a családban olyan családtag, aki a saját szakterületéhez hasonló szakterületen szerzett korábban végzettséget, 11 százaléknál fordul elő, hogy a szülők között van ilyen, 2 százaléknál a nagyszülők között találunk ilyen személyt, és 5 százalék esetében a szülők és a nagyszülők között is van ilyen ember. A saját érdeklődési terület kialakulásában szerepe lehet a családi háttérnek a Geoinformatikai Karon tanulók egyharmadánál, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar tanulóinak 29 százalékánál, az erdőmérnöki és faipari mérnöki képzésben résztvevők 2-24 százalékánál, illetve a Természettudományi és Műszaki Kar diákjainak egyötödénél. A többi kar esetében is lehetnek ilyen hatások, mivel az azokon tanulók 10-19 százalékánál van hasonló végzettséggel rendelkező családtag a háttérben.

Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? nagyszülõk között van 2% 11% szülõk között van 82% 5% nincs igen, szülõk és nagyszülõk között i van Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? van nincs 17 19 8 81 11 89 2 24 77 76 67 14 86 29 71 10 90 20 80

Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? van nincs férfi nõ 20 17 80 8 érettségi nélküli apa érettségizett apa diplomás apa 11 16 89 84 67 1985 elõtt született 1985-1989 között szül. 1 18 87 82 1989 után született 24 76 Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? van nincs államilag támogatott 19 81 költségtérítéses 16 84 nappalis 20 80 egyéb 14 86

6. Véleménye az egyetemről A szak kiválasztásának elsődleges szempontja a diákoknál az volt, hogy ez a terület érdekli őket és ezen a területen szeretnének dolgozni a jövőben. Továbbá fontos szempontként szerepelt a kar, a képzés jó hírneve is, a lakóhelytől való távolság, illetve a tanárok jó hírneve is. Legkevesebb szerepe és legkisebb súlya a szak kiválasztásánál az volt, hogy jó-e a kollégiumi elhelyezés, a barátok ajánlása és hogy könnyű-e azon a szakon diplomát szerezni. Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? Közel van a lakóhelyemhez Szüleim, rokonaim ajánlása Jó kollégiumi elhelyezés Barátom, barátnõm ajánlása Viszonylag könnyû diplomát szerezni Ez érdekel Ezen a területen szeretnék dolgozni Ezen a területen dolgozom A Kar, a képzés jó hírneve A tanárok jó hírneve Ezzel a végzettséggel külföldön is könnyebb munkát A felvételi pontszámom alapján ide kerültem 1.6 1.7 1.7 1.9 2 2.1 2.4 2.8 2.7.1 4.6 4.4 Az egyes szempontok meghatározó szerepének erősségét karonkénti bontásban az alábbi táblázatok mutatják: Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Közel van a lakóhelyemhez".1 2.8.1 1.7 1.8 2.2 2.9 2.8 2.7.6

Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Szüleim, rokonaim ajánlása" 1.9 2.1 1.9 2.1 2.1 2. 1.8 2.4 1.5 1.7 Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Jó kollégiumi elhelyezés" 1.4 1.7 1.7 1.9 1.9 2.2 1.8 1.7 1.8 1.4

Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Barátom, barátnõm ajánlása" 1.7 1.8 1.6 1.8 2 1. 1.8 1.6 1.8 1.5 Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Viszonylag könnyû diplomát szerezni" 1.8 1.8 2 1. 1.4 1.5 1.5 1.6 1.8 1.8

Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Ez érdekel" 4.5 4.6 4.5 4.7 4.7 4.1 4.2 4.5 4.8 4.7 Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Ezen a területen szeretnék dolgozni" 4.4 4.4 4. 4.6 4.6 4.2 4.4 4.5 4.5 4.6

Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Ezen a területen dolgozom" 1.9 2.2 2.2 1.5 2. 2. 2. 1.8 2. 2 Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "A Kar, a képzés jó hírneve"..4 2.8.2.1.2..1 2.9 2.6

Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "A tanárok jó hírneve" 2.9 2.9 2.4 2. 2.2 2.2 2.7 2.8 2.8 2.6 Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "Ezzel a végzettséggel külföldön is könnyebb munkát találni" 2.5 2.5 2.2 2.4 2.6 2.4 2.7 2.4 2. 2.

Mekkora szerepet játszottak az alábbiak abban, hogy ide jött tanulni, hogy ezt a szakot választotta? "A felvételi pontszámom alapján ide kerültem" 2. 1.9 2.4 1.6 1.6 1.8 2 2.2 2.4 1.7 A tanulók jelenlegi szakukat többnyire az első helyen jelölték meg a felvételinél, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar diákjainak 26 százaléka második helyen, a Természettudományi és Műszaki Kar hallgatóinak 16 százaléka szintén második helyen, és minden kar esetében 5-10 százaléka a tanulóknak harmadik, negyedik helyen vagy ennél hátrébb jelölte meg felvételi lapján. Ezt a szakot hányadik helyen jelölte meg a felvételinél? 1 2 4 egyéb 76 14 4 0 6 80 1 4 2 2 84 11 4 80 10 5 5 81 14 0 5 85 6 6 82 11 2 2 90 5 68 26 1 4 76 16 4 1

A felvételin a diákok 9 százaléka a nyelvvizsgáért kapott többletpontot, 19 százalékuk az emelt szintű érettségire, 12 százalékuk szakképesítésre, 5 százalékuk hátrányos helyzetére való tekintettel, százalékuk tanulmányi versenyen való részvételre és 1 százalékuk valamilyen fogyatékosságra. Mire kapott többletpontot a felvételi során? Nyelvvizsgára 9% Hátrányos helyzetre 5% Tanulmányi versenyre % Emelt szintû érettségire 19% Fogyatékosságra 1% Szakképesítésre 12% 0% 10% 20% 0% 40% 50% említési arány A jelenlegi hallgatók leginkább a tanárok tudásával és a könyvtár felszereltségével illetve működésével elégedettek saját karjuk vonatkozásában. Továbbá meg vannak elégedve tanáraik segítőkészségével, a tanulmányi előadók munkájával, a közösségi élettel, a szórakozási lehetőségek választékával, a tananyagok színvonalával, a tantermek berendezésével, felszereltségével, a külföldi ösztöndíj-lehetőségekkel. Kisebb mértékben, de még mindig elégedettséget fejeznek ki az információáramlás színvonalával, a friss szakirodalom biztosításával, a kollégiumi elhelyezés színvonalával és a gyakorlati képzéssel is. Az egyes karok esetében a részletes elégedettségi mutatókat az alábbi táblázatok mutatják.

Mennyire elégedett itt a karon alábbiakkal? A tantermek berendezésével, felszereltségével A tananyagok színvonalával.5.6 A tanárok tudásával, felkészültségével A tanárok segítõkészségével A tanulmányi elõadók munkájával 4.9.8 A gyakorlati képzés színvonalával Az információáramlás színvonalával.2.4 A könyvtár felszereltségével, mûködésével 4 Új, friss szakirodalom biztosításával A kollégiumi elhelyezés színvonalával A mûvelõdési, szórakozási lehetõségek választékáva A közösségi élettel A külföldi ösztöndíj-lehetõségekkel.4..7.8.5 Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A tantermek berendezésével, felszereltségével".9.2 2.9.7.2.9 4.1.6 2.9 2.8

Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A tananyagok színvonalával".7.8.6.4.1 4.6.6.6.7 Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A tanárok tudásával, felkészültségével" 4.1 4.2 4..6.8 4.9 4.1 4.2 4

Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A tanárok segítõkészségével" 4.9 4.1.5 4.9.8 4.1 4.1.7 Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A tanulmányi elõadók munkájával".9.9 4.1.2.7.8.9.9.7.7

Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A gyakorlati képzés színvonalával".2.8.4 2.9 2.9.7.1 2.6.5.4 Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "Az információáramlás színvonalával".6.7.2 2.8.2.9.9.1.1.2

Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A könyvtár felszereltségével, mûködésével" 4.2.7 4.2.8.5.5.2.2 4.6 4.6 Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "Új, friss szakirodalom biztosításával"..5.5 2.8...2.5.7

Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A kollégiumi elhelyezés színvonalával".5.4.5.6.9 4 2.4 2.8 Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A mûvelõdési, szórakozási lehetõségek választékával".9.5.7.7.7.7.8.1.6.8

Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A közösségi élettel".8.8.9 4.1 4.1.9.8..9.8 Mennyire elégedett itt a karon az alábbiakkal? "A külföldi ösztöndíj-lehetõségekkel".4.6.1.7..6.6..6.2 A hallgatók szerint a saját karukon figyelmet fordítanak a tehetséges hallgatók segítésére, támogatására, a külföldi ösztöndíj lehetőségekről való tájékoztatásra és a hallgatók kívánságainak megfelelő programok szervezésére. Közepesnek ítélik a szociális problémákkal való foglalkozást, illetve szerintük nem esik kellő figyelem a kari vezetés munkájával, terveivel való tájékoztatásra, illetve a végzés utáni elhelyezkedés segítésére.

Itt a Karon mekkora figyelmet fordítanak az alábbiakra? A tehetséges hallgatók segítésére, támogatására.4 A hallgatók szociális problémáival való foglalkozá A külföldi ösztöndíj lehetõségekrõl való tájékozta.4 Tájékoztatásra a kari vezetés munkájáról, terveirõ 2.8 A hallgatók kívánságainak megfelelõ programok szer.4 Az elhelyezkedés segítésére a végzés után 2.7 Itt a Karon mekkora figyelmet fordítanak az alábbiakra? "A tehetséges hallgatók segítésére, támogatására".4.5.1.2.2.8.8.5.1

Itt a Karon mekkora figyelmet fordítanak az alábbiakra? "A hallgatók szociális problémáival való foglalkozásra"..4 2.6 2.8.. 2.6 2.8 Itt a Karon mekkora figyelmet fordítanak az alábbiakra? "A külföldi ösztöndíj lehetõségekrõl való tájékoztatásra".6.8 2.8.4.1.6.9.5 2.7 2.8

Itt a Karon mekkora figyelmet fordítanak az alábbiakra? "Tájékoztatásra a kari vezetés munkájáról, terveirõl".2 2.5 2.7 2.4 2.8.2 2.8 2.4 2.8 Itt a Karon mekkora figyelmet fordítanak az alábbiakra? "A hallgatók kívánságainak megfelelõ kulturális, szabadidõs programok szervezésére, támogatására".6.4.2.4.4.7.1..5

Itt a Karon mekkora figyelmet fordítanak az alábbiakra? "Az elhelyezkedés segítésére a végzés után" 2.6 2.9 2.4 2.7 2.7.4 2.9.4 2.4 2.5 A hallgatók úgy ítélik meg, hogy a végzettségüknek, illetve a diplomájuk szerinti szakmájuknak Magyarországon nagyobb a társadalmi presztízsük mint az anyagi megbecsültsége. Legnagyobb társadalmi presztízse saját szakmájuknak a Közgazdaságtudományi Karon tanulók szerint van, őket követik a Természettudományi és Műszaki Kar, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, és a Geoinformatikai Kar hallgatói. Saját szakmájuk társadalmi presztízsét legalacsonyabb szinten a Benedek Elek Pedagógiai Kar és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar hallgatói ítélik meg. A társadalmi presztízs és az anyagi megbecsültség között saját szakmájuk tekintetében a legnagyobb különbség a Benedek Elek Pedagógiai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Faipari Mérnöki Kar, a Bölcsészettudományi Kar és az Apáczai Csere János Kar hallgatói szerint van. A két szempont leginkább a Közgazdaságtudományi Karon és a Geoinformatikai Karon szerezhető szakmák körében közelít egymáshoz, körükben a legkisebb a különbség a társadalmi presztízs és az anyagi megbecsültség között, azonban ezeknél a hallgatóknál is ahogy a többinél az előbbi szempont megelőzi az utóbbit.

Hogyan látja, mekkora szakmájának társadalmi presztízse és anyagi megbecsültsége ma Magyarországon? 1,9 társadalmi presztízs anyagi megbecsültség 2,5 2,6 2,4 2,5 2,6 2,6 2,2 2,9,1,1,,1,7,6,4,4 A hallgatók 4 százaléka szerint a választott szak hozzájuttatja azokhoz az ismeretekhez, amelyekre számított, 49 százalékuk szerint csak részben, százalékuk szerint egyáltalán nem, és 14 százaléka a hallgatóknak nem tudta egyértelműen meghatározni erre a kérdésre válaszát. A választott szak azokhoz az ismeretekhez juttatja hozzá, amelyekre számított? igen 4% részben 49% % 14% nem tudom nem

Ezzel kapcsolatban pozitív véleményen vannak a geoinformatikai és a természettudományi jellegű képzésben résztvevők többsége, legnegatívabb véleményen pedig a faipari mérnökök, és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon tanuló diákok vannak. A választott szak azokhoz az ismeretekhez juttattja hozzá, amelyekre számított? igen részben nem még nem tudom 6 51 2 11 5 52 2 12 41 9 17 2 50 15 12 67 5 16 61 15 6 18 2 47 21 20 59 2 20 0 59 1 10 54 7 1 7 A választott szak azokhoz az ismeretekhez juttatja hozzá, amelyekre számított? igen részben nem még nem tudom férfi 9 42 4 15 nõ 2 5 2 1 érettségi nélküli apa 44 4 10 érettségizett apa 48 16 diplomás apa 22 60 16 1985 elõtt született 42 44 1 1 1985-1989 között szül. 28 59 4 8 1989 után született 5 42 2 21

A választott szak azokhoz az ismeretekhez juttatja hozzá, amelyekre számított? igen részben nem még nem tudom állami finanszírozás 2 5 1 költségtérítés 8 44 15 nappali tagozat 29 54 4 1 esti/lev/tavoktatás 42 4 1 14 Tanulmányaik alatt a diákok 12 százaléka vett részt kutatási tevékenységben, 1 százalékuk szakmai táborokban, 9 százalékuk tudományos diákköri munkában, 6 százalékuk szakkollégiumi munkában, 5 százalékuk pedig külföldi képzésben és ösztöndíjban. Nem vettek eddig részt, de tervezik a tanulók 18 százaléka kutatási tevékenységekben való részvételt, 17 százalékuk külföldi képzést, 16 százalékuk tudományos diákköri munkába való bekapcsolódást, 1 százalékuk szakmai táborokba való részvételt, és 5 százalékuk szakkollégiumba való bekapcsolódást.

Tanulmányai alatt részt vett -e az alább felsoroltakban? igen nem, de tervezem nem Tudományos diákköri munkában 9 16 75 Szakkollégiumban 6 5 89 Külföldi képzésben, ösztöndíjban 5 17 78 Kutatási tevékenységben 12 18 70 Szakmai táborokban 1 1 74 A diákok 72 százaléka tanulmányaik során elsősorban a saját jegyzeteiket részesítik előnyben, kétharmaduk a nyomtatott tananyagot és 54 százalékuk pedig az elektronikus formátumút. A tanulmányai során milyen tananyagot részesít elõnyben? nyomtatott 66% elektronikus 54% saját jegyzetek 72% 0% 20% 40% 60% 80% említési arány A vizsgák közül a többség, közel kétharmaduk a beadandó feladatokat kedveli legjobban, 56 százalékuk a papíralapú írásbelit, 47 százalékuk a szóbeli vizsgát és 17 százalékuk az elektronikus alapú írásbeli vizsgát.

Az ismeret-ellenõrzések melyik módját kedveli a legjobban? szóbeli (beszámoló, vizsga) 47% írásbeli (papíralapú) 56% írásbeli (elektronikus) 17% beadandó feladat 64% 0% 10% 20% 0% 40% 50% 60% 70% említési arány A diákhitelt minden kar tanulóinak egy része igénybe vette, legtöbben a Természettudományi és Műszaki Karról, a Közgazdaságtudományi Karról, az Apáczai Csere János Karról, a Bölcsészettudományi Karról és az Erdőmérnöki Karról. Egyéb jellemzők alapján nagy különbségek nem láthatóak, az egyes alcsoportokban közel azonos arányban használták ki ezt a lehetőséget. Egyetemi, fõiskolai tanulmányai alatt igénybe vett- e diákhitelt? igen nem, de tervezem nem 22 78 1 2 85 22 75 22 2 76 19 81 21 79 2 77 15 85 10 6 85 24 9 67

Egyetemi, fõiskolai tanulmányai alatt igénybe vett- e diákhitelt? igen nem, de tervezem nem férfi 19 4 77 nõ 20 1 80 érettségi nélküli apa 18 0 81 érettségizett apa 21 5 74 diplomás apa 17 8 1985 elõtt született 18 0 81 1985-1989 között szül. 21 2 77 1989 után született 18 4 78 Egyetemi, fõiskolai tanulmányai alatt igénybe vett- e diákhitelt? igen nem, de tervezem nem állami finanszírozás 18 2 81 költségtérítés 22 75 nappali tagozat 19 78 esti/lev/tavoktatás 20 1 79 Minden kar esetében a diákok nagy része tanulmányaik alatt rendszeres vagy alkalmi jelleggel vállaltak munkát vagy egyéb pénzkereseti lehetőséget. Rendszeres jelleggel legnagyobb arányban vállaltak munkát a közgazdász és pedagógiai képzésben résztvevők, legkevésbé pedig a geoinformatikai képzésben tanulók dolgoztak tanulmányaik alatt.

Egyetemi, fõiskolai tanulmányai alatt vállalt munkát, pénzkereseti lehetõséget? rendszeresen alkalmanként nem, de tervezem nem 4 26 1 17 46 19 26 9 2 2 17 19 26 42 18 14 24 51 22 16 5 10 9 48 0 1 10 0 8 15 18 27 1 16 25 1 45 6 17 A nem kvalifikált családi háttérrel rendelkező családok gyermekei, és a 1985 előtt születettek nagyobb arányban és rendszeres jelleggel vállaltak pénzkereseti lehetőséget felsőfokú tanulmányaik alatt, és ugyanez igaz a költségtérítéses és esti, levelező vagy távoktatási tagozaton tanulók körében is. Egyetemi, fõiskolai tanulmányai alatt vállalt munkát, pénzkereseti lehetõséget? rendszeresen alkalmanként nem, de tervezem nem férfi 5 7 1 14 nõ 5 1 16 18 érettségi nélküli apa 42 29 14 15 érettségizett apa 1 18 18 diplomás apa 27 41 14 18 1985 elõtt született 67 11 5 17 1985-1989 között szül. 1 48 1 8 1989 után született 10 29 28

Egyetemi, fõiskolai tanulmányai alatt vállalt munkát, pénzkereseti lehetõséget? rendszeresen alkalmanként nem, de tervezem nem állami finanszírozás 25 9 19 16 költségtérítés 52 22 9 17 nappali tagozat 16 45 22 18 esti/lev/tavoktatás 67 14 4 15 A tanulók többsége nem abban a városban szeretne letelepedni, ahol éppen tanul, bár a karok diákjainak 19-9 százalékánál a jövőbeni elképzelések között ilyen tervek is szerepelhetnek. A tanulmányai befejezése után itt szeretne letelepedni a városban? igen nem 9 61 24 2 29 76 77 71 5 65 100 2 25 19 26 77 75 81 74

A közgazdász, a bölcsész, az erdőmérnöki és faipari mérnöki képzésben résztvevők kivételével minden kar tanulóinak többsége hajlandó lenne arra, hogy kevesebb végzettséget igénylő állást is elvállaljon azért, hogy a tanulmányainak helyszínt adó városban maradhasson, ebben főleg a a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar és a Benedek Elek Pedagógiai Kar hallgatói mutatnak nagy hajlandóságot. Hajlandó lenne akár más jellegû, kevesebb végzettséget igénylõ állást is vállalni, csakhogy a városban maradhasson igen nem 57 60 4 40 19 81 6 40 45 64 60 55 6 8 69 1 5 47