17.sz. melléklet III. A BIZTOS KEZDET PROGRAM ÉS A GYEREKHÁZAK LEÍRÁSA a Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH kistérségek projektjei (gyermek- és ifjúságvédelem) c. pályázati felhívás a) tevékenységéhez Kódszám: TÁMOP 5.1.1.-09/2 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. 1
A Biztos Kezdet program és a Gyerekházak leírása A Biztos Kezdet program alapgondolata az esélyek megteremtése, illetve a képességek kibontakoztatásának biztosítása. Prevenciós program, amelynek segítségével reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek számára a lehető legkorábban történő problémafelismerésre, a korai, célzott képesség fejlesztésre, a nagyon korán jelentkező hátrányok mérséklésére, a lemaradás, kirekesztődés elkerülésére. A helyi Biztos Kezdet programok a fenti célok elérése érdekében szervezik meg a helyi szükségletektől függően, a helyi szakemberek és szülők együttműködésével a szolgáltatásokat, ill. azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A program prioritásai A hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken és településrészeken, a 0-5 éves gyereket nevelő hátrányos helyzetű családok felkutatása és a programba történő bevonása. A szolgáltatáshiányos településeken és településrészeken a Gyerekházak létrehozásával kell elősegíteni a szolgáltatások minimum tárgyi feltételeinek megteremtését, és a szükséges szakemberek elérhetőségének biztosítását. A Gyerekháznak az ellátási területről biciklivel, babakocsival megközelíthetőnek kell lennie. Azok a kistérségek, települések és településrészek, ahol nincs pedagógiai célú preventív szolgáltatás, ott a program segítségével részesüljenek az arra rászorulók preventív szolgáltatásokban. Azok a települések és településrészek, ahol nincs bölcsőde és/vagy óvoda, a gyerekházakkal pótolják az 5 év alatti gyerekek biztonságos fejlődést elősegítő ellátását. A Biztos Kezdet program területi prioritásai A program indítása olyan településeken, településrészeken indokolt, ahol: Magas a munkanélküliek aránya, a mezőgazdaságban dolgozóknak egyre nehezebb a gazdasági helyzete, fejletlen az infrastruktúra, a szociális és egyéb szolgáltatások nehezen elérhetők és alacsony színvonalúak, gyakran hiányoznak. Folyamatosan erősödik a szegregáció, mivel az itt lakók mind térben, mind társadalmilag egyre távolabb kerülnek más társadalmi rétegektől, társadalmi érintkezéseik ritkák, hiányoznak a követendő mintaként is szolgáló referenciacsoportok. Hatványozódott hátrányok a zsáktelepülésen élő emberek vonatkozásában, ugyanis a szociális ellátórendszerek és a szolgáltatások hiánya növeli a településszerkezet sajátosságaiból eredő társadalmi kirekesztettséget. Az itt élő emberek társadalmi mobilitási esélyei is erősen korlátozottak. Nagyszámú roma népesség koncentrálódik, akiknek az egyetlen biztos megélhetési forrása a szociális támogatás, amelyet alkalmi munkával szerzett jövedelemmel egészítenek ki. Területileg elkülönült lakókörnyezetben, gyakran a településektől távol eső telepeken élnek, gyermekeik szegregált nevelési-oktatási intézményekbe járnak. 2
A társadalmi hátrányok halmozottak, a családok kiestek a munkaerőpiacról, az ellátórendszerekből és szolgáltatásokból A gettósodás megjelenése vagy veszélye fennáll. Az ellátórendszerek, a pedagógiai és szociális szolgáltatások a városokban általában jól kiépültek, azonban a slumosodó városrészekben lakó emberek számára gyakorlatilag nem elérhetőek. A program alapelvei Együttdolgozni a leendő szülőkkel, a szülőkkel és gyerekekkel a csecsemők és kisgyerekek testi, szellemi és szociális fejlődésének előmozdításáért, különösen a hátrányos helyzetűekért, hogy harmonikusan fejlődhessenek. Együttműködni a különböző szakmák szakembereivel, azért hogy sikerüljön megtörni a gyerekek hátrányos helyzetének körforgását a szolgáltatás nyújtás tervezésétől a megvalósuláson át az értékelésig. A program célcsoportjai Közvetlen célcsoport A hátrányos helyzetű településeken, településrészeken, illetve hátrányos helyzetű családokban élő 0-5 éves csecsemők és kisgyerekek és az őket nevelő szülők - azok a csecsemők és gyerekek, akik organikusan nem sérültek - azok a csecsemők és kisgyerekek, akik organikusan sérültek, és rehabilitációjukhoz terápia szükséges, - azok a csecsemők és kisgyerekek, akik az életkori sajátosságokhoz képest fejlődésükben lemaradást, vagy annak kockázatát mutatják. Közvetett célcsoport A közvetlen célcsoport hátrányos helyzetének csökkentése érdekében tenni tudó döntéshozók, szakemberek. Azok a szakemberek, akik biztosítják a tünetek és kockázatok felismerését, kezelését szoros szakmai együttműködés keretében. A gyerekek szűkebb és tágabb társadalmi környezete. A program céljai Rövidtávú cél A csecsemők és kisgyerekek szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének javítása A gyerekek tanulási képességének javítása Szülői szerepek, kompetenciák megerősítése A családok és közösségek erősítése Középtávú cél Az óvoda, később az iskolaérettség növelése A beiskolázási mutatók javítása Az iskolai lemorzsolódás csökkentése A bukások számának csökkentése Hosszú távú cél A gyerekek jóllétének biztosítása 3
A hátrányos helyzetű családok deprivációs ciklusának megtörése A hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek jövőbeni sikeres, munkaerő-piaci reintegrációjának megalapozása A helyi Biztos Kezdet Gyerekházak létrejöttének folyamata: A program alapvető lépései: 1. pályázó csapat létrehozása 2. helyzetelemzés, szükségletfelmérés 3. tervezés 4. irányító csoport létrehozása, melynek tagjai lehetnek: szervezetek (képviselői: helyi önkormányzat, gyermekjóléti ellátásban érintett, bölcsödében, óvodában vagy más nevelési-, oktatási intézményben dolgozók) közösségek (szülőcsoport, szakmai műhely stb.) egyének (szakemberek, szülők, a probléma iránt elkötelezett önkéntes segítők) Hol hozzunk létre gyerekházat? Ott, ahol legtöbb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek és ahol ezt a település vezetése is támogatja. Gyerekház munkarendje, személyi, tárgyi feltételei Gyerekházak nyitvatartása: Az év minden munkanapján, az év minden hónapjában délelőtti órákban legalább napi 4 óra időtartamban. Személyi feltételek: Gyerekházanként minimálisan két fő foglalkoztatása szükséges, de indokolt esetben harmadik, segítő munkatárs alkalmazása is. Elvárások a munkatársakkal szemben: 1 fő felsőfokú pedagógiai és/vagy egészségügyi végzettséggel és/vagy bölcsődei szakgondozói végzettséggel rendelkezik (Gyerekház vezető) 1 fő legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, előnyt jelent a pedagógiai és/vagy egészségügyi és/vagy bölcsődei gondozói végzettség vagy ilyen irányú képzésben való részvétel 1 fő munkatárs, előnyt jelent, ha a segítő az érintett családok közül kerül ki A Gyerekház minden dolgozója a mentor részvételével történő havonta ismétlődő minimum 3 órás team-megbeszélésekre szakmailag felkészül és azokban aktívan részt vesz. A beszélgetések témája a gyerekházak működésének elvi és gyakorlati rendszere, módszerek kialakítása, illetve a gyerekfejlődés ismerete és annak a fejlesztésben való legeredményesebb alkalmazása. A Gyerekház vezetője felügyeli és elkészíti a gyerekek állapotfelmérését, és a megfelelő szakemberrel közösen fejlesztő programot készít. A Biztos Kezdet program koordinátor felel a ház (amennyiben a pályázó több ház létrehozását valósítja meg, abban az esetben: házak) programjainak szervezéséért, többek között: - szükség szerint megszervezi segítő szakember eljutását a Gyerekházba - gondoskodik arról, hogy a gyerekházi programokról minél nagyobb számban tudjanak a településen élő kisgyerekes családok és a helyi vezetők - kapcsolatot tart a helyi óvodával. 4
A gyerekházakban dolgozók felkészültsége alapkérdés. A legfontosabb feltétel természetesen a szakmai tudás az ott dolgozóknál. A képzett dolgozóknál esetenként a gyakorlat hiányát fogjuk tapasztalni, de ezt pótolják a kötelező képzés során megszerezhető ismeretek, valamint a rendszeres team-megbeszéléseken előkerülő eset ismertetések és azok feldolgozása, amit minden esetben a mentorok vagy a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által megbízott szakember tart. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételekhez tartozik a megfelelő épület, amelyet a helyi önkormányzat, mint partner segít használhatóvá és működővé tenni. A tárgyi feltételekhez tartoznak a megfelelő bútorok, a megfelelő játékkészlet és ennek bővítése, a külső tér játszótérré alakítása, valamint konyha és fürdőszoba kialakítása, ahol részben az otthoni hiányok pótolhatóak (folyóvíz, mosás), illetve közös főzésre, egészséges ételek készítésére van lehetőség. Együttműködési feltételek A Gyerekházak működésében a legfontosabb és leginkább új irányt közvetítő elem a helyben fellelhető szakmák együttműködésének megvalósulása. Az együttműködés megvalósulása biztosítja, hogy nem alakulnak ki párhuzamos szolgáltatások, de a gyerekek fejlődésére, jól létére ható minden egyes feltétel megvalósulását egységben képes látni, és az adódó problémákat is egységben képes megoldani. 5
Kötelezően igénybe veendő szolgáltatások és dokumentációs rendszer, melyeket a TÁMOP 5.2.1. projekt keretében térítésmentesen biztosít a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet A megvalósítani vállalt tevékenység megjelölése Képzés és mentori támogatás 1. Egységes képzés a Biztos Kezdet program munkatársai (koordinátor, gyerekház vezető, gyerekház munkatárs, gyerekház asszisztens) számára 200 óra kontakt képzés a Biztos Kezdet program munkatársai számára (programonként min. 3 fő részvételével) elsősorban készségfejlesztés és attitűdformálás a következő témákban: gyerekfejlődés, szülőkkel való munka, közösségépítés, hatékony szervezeti kultúra kialakítása (12 kétnapos képzési alkalom) 180 óra e-learning (önálló tanulás) képzés a program munkatársai számára önálló egyéni és csoportos tanulás, kontakt órákra való felkészülés és az új ismeretek, tapasztalatok feldolgozása 2. 60 óra kontakt képzés a gyermekekkel, illetve családjaikkal dolgozó szakemberek (pl. védőnő, gyermekorvos, szociális munkás, gyermekjóléti szakember, óvónő, gyógypedagógus) számára szakmaközi együttműködés erősítése céljából (4 kétnapos képzési alkalom, kb. 8 fő/alkalom) 2. Mentori támogatás gyerekházanként havonta egy nap a Biztos Kezdet program munkatársai és partnerei bevonásával (folyamatos havi rendszerességű konzultáció a projekt teljes időszakában) Egységes dokumentációs rendszer 1. Egységes dokumentációs rendszer vezetése (látogatási adatok, gyerekenkénti dosszié információk a szülők beszámolóiból és a gyerek megfigyeléséből, valamint gyerekenként félévente történő állapotfelmérés adatai, szolgáltatások igénybevételének és követésének dokumentálása), lehetőség szerint minél előbb elektronikus on-line formában 2. A TÁMOP 5.2.1. kiemelt projekt keretében kidolgozott egységes minőségértékelési rendszer alkalmazása: félévente a szolgáltatás fejlődésének/változásának értékelése 3. A védőnő által végzett státuszvizsgálatok és szűrővizsgálatok eredményeinek rögzítése a Gyerekház dokumentációjában 4. Együttműködés a hatásvizsgálathoz szükséges adatfelvételben a TÁMOP 5.2.1. által kidolgozott mérőeszközök felhasználásával 5. A heti rendszerességű Gyerekház munkatársai team-megbeszélésének és a havi rendszerességű partnerek közötti teammegbeszélések a TÁMOP 5.2.1. által kidolgozott formában való dokumentálása 6
Sor szá m Stratégia i cél Tevékenység Az egyes tevékenységek leírása A megvalósíta ni vállalt tevékenység megjelölése Emberi és tárgyi környezet folyamatos biztosítása, mely lehetőség szerint a szülő foglalkozásba való bevonásával történik. A Gyerekház e tevékenység biztosítására minden hétköznap délelőtt (8 és 13 óra között) legalább 4 óra időtartamban nyitva áll. 1. 2. 3. 4. I. Gyerekek képességeinek kibontakoztatása (6 kötelező és válaszható) Gyerekekkel való rendszeres foglalkozás lehetőségének biztosítása a szülő bevonásával Gyermekek fejlődésének nyomon követése és fejlődésük (állapotuk) felmérése Gyermekek fejlődési elmaradásának, zavarainak szűrése Azonosított fejlődési zavar, elmaradás, vagy annak gyanúja esetén a gyermek fejlesztő szakemberhez történő eljuttatása, és a kezelés nyomon követése A rendszeres foglalkozások céljukat három csatornán valósítják meg: A rendszeres foglalkozások céljukat három csatornán valósítják meg: a. A gyermek képességeinek kibontakoztatása b. A szülő-gyerek kapcsolat erősítése (szülő bevonása a gyerek játéktevékenységébe) c. A szülő bátorítása saját és gyereke jövőképének változtatásával kapcsolatban Min. heti rendszerességű játékos foglalkozás biztosítása gyerekek és szüleik számára a környező aprófalvakban vagy tanyás területen olyan szakember(ek) által, aki(k) tagja(i) a Gyerekház team-nek és részt vesz(nek) a TÁMOP 5.2.1. által biztosított képzésen. A Gyerekház vezető félévente értékeli a gyermek fejlettségét. A vizsgálat eredményeit rögzítik, az eredményeket a szülőkkel megbeszélik. Ha a nyomonkövetés eredménye aggodalomra ad okot, felveszik a kapcsolatot a fejlesztő, ill. gyógypedagógussal. A Gyerekház dolgozó együttműködik a területileg illetékes védőnővel, hogy a Gyerekházba bekerült gyermekek esetében szakszerű szűrővizsgálat felvétele történjen. A szülőt tájékoztatja a szűrővizsgálat mibenlétéről. A gyermekekről nyilvántartást vezet. A védőnő tapasztalatait a Gyerekház saját dokumentációs rendszerében rögzíti. A szűrővizsgálat eredményeként kiszűrt gyermekeknek a lakóhely szerint illetékes vizsgáló intézménybe eljuttatása, a kezelés nyomon követése és dokumentálása, lista készítése a területileg illetékes vizsgáló intézmény(ek) elérhetőségéről. Ha a vizsgáló intézmény nem elérhető a családok számára, a pályázónak akkor is biztosítania kell a kiszűrt gyerekek speciális ellátásának megfelelő (orvos, gyógypedagógus, mozgásfejlesztő, pszichológus) szakemberek rendelkezésre állását. A programmal együttműködő környező kistelepülésen élő gyerekek és családjaik számára fejlődési elmaradás gyanúja esetén - biztosítja a megfelelő szakemberhez és szükség esetén a kezeléshez való hozzáférést. 5. Egészséges táplálkozás ösztönzése információ és A mindennapi tízórai biztosítása, az egészséges táplálkozás ösztönzése. Kötelezően a Gyerekház csak melegítő konyhát biztosít. 7
Sor szá m Stratégia i cél Tevékenység Az egyes tevékenységek leírása A megvalósíta ni vállalt tevékenység megjelölése minta nyújtásával A szülők részére védőnő, dietetikus, gyermekorvos által vezetett, alapfeladatokon túli tanácsadás biztosítása. A. Heti team megbeszélések Résztvevők: Gyerekház munkatársak és Biztos Kezdet koordinátor Megbeszélés előkészítői: Gyerekház vezető (belső ügyek), Biztos Kezdet koordinátor (külső ügyek) 6. Rendszeres teammegbeszélések folytatása Téma: a hét értékelése; a következő hét tevékenységeinek megtervezése; az egyes gyerekkel kapcsolatos kérdések megvitatása, dokumentáció rendezése. B. Kibővített team megbeszélések havonta egyszer Résztvevők: Mentor, Gyerekház munkatársak, Biztos Kezdet koordinátor További meghívottak: kötelező külső partnerek. Téma: a program haladásának áttekintése a szakmai együttműködések tükrében és negyedévente az indikátorok szerint; minden gyerek fejlődésének áttekintése évente legalább egyszer; emlékeztetők készítése; visszajelzések konstruktív feldolgozása 7. 8. II. Szülőkkel való együttműködés Szülésre, gyerek fogadására felkészülés Gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos csoportos szülői beszélgetések biztosítása Alapvetően védőnői kompetencia, de a Gyerekház a szülőkkel való spontán beszélgetések folyamán szerepet vállal a tudatos gyerekvállalás kérdéseinek felvetésében. Krízisterhesség esetén a Gyerekház a jelzőrendszer részeként együttműködik a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálattal. A beszélgetések témái: gyereknevelési kérdések, szülő gyerekkorának, a mindennapoknak a hatása a gyerek fejlődésére, apák szerepe, párkapcsolat hatása, stb. Történhet a Gyerekház tevékenységével párhuzamosan, külön helyiségben, vagy attól időben elkülönülten (délután), rendszeressége rugalmas, a felmerülő problémás helyzetek függvénye, eleinte havi minimum egy alkalom szervezése kötelező. Havi egy alkalomnál rendszeresebb szülői csoportos beszélgetések a helyi szükségleteknek megfelelően és amennyiben rendelkezésre áll megfelelő szakember. Fogyatékossággal élő, eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett gyermekek szülei számára szervezett beszélgetések. Ha több fogyatékossággal élő, eltérő fejlődésű vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett gyermek van, akkor szüleik számára támogató csoport szervezése. Téma: élethelyzethez tartozó információkat átadása, megbeszélése. Csoportvezető: fejlesztő pedagógus vagy gyógypedagógus feladata. 8
Sor szá m Stratégia i cél Tevékenység Az egyes tevékenységek leírása A megvalósíta ni vállalt tevékenység megjelölése A Biztos Kezdet alapértékeinek kihangsúlyozása a szülőkkel való beszélgetések során: a gyerekek és szülők egymáshoz való pozitív viszonyulásának és az adott közösségen belüli egymásért való közös felelősségnek a fontossága. A szülői beszélgetések formái: 9. Egyéni beszélgetések a szülőkkel a gyermeknevelésről és gondozásról, a gyermekkel felmerülő problémákról, a gyermek fejlődését veszélyeztető bármilyen kockázat (szülő, család, környezet) jelzése és visszajelzés kérése - Első beszélgetés, alapinformációk gyűjtése a gyerekről és a családról - Egyéni szükségletek feltérképezése a rendszeresen (2-5 éves gyermekeknél min. heti 3 alkalom, 0-2 éveseknél min. heti 1 alkalom) járó szülők esetében - Mindennapi beszélgetések gyereknevelési kérdésekben - Állapotfelméréshez kötődő visszajelzések a szülőknek - Fejlődési problémák kommunikációja a fejlődési szakember bevonásával Különös figyelmet igénylők (fiatalkorú, értelmileg sérült, érzelmileg labilis, tartósan beteg szülők) esetében figyelmet kell fordítani az adott élethelyzetre vonatkozó ismeretek átadására, elősegítve a kompetens szülői szerep kialakulását, megerősödését. A gyermek fejlődését veszélyeztető bármilyen kockázat (szülő, család, környezet) esetén a Gyerekház jelzéssel él a védőnő és/vagy a gyermekjóléti szolgálat felé, megállapodást kezdeményez a gyermekjóléti szolgálat, a család és a Gyerekház között. Vizuális eszközök alkalmazása a szülőknek való visszajelzés segítésére: a Gyerekház munkatársa fényképeket vagy rövid videofelvételeket készíthet a szülő gyerekével való játékáról, a gyerekek tevékenységéről, és ezt használhatja a szülővel való beszélgetések során, kizárólag a szülő megerősítése érdekében. 10. A gyermek otthonának felkeresése a gyermek és környezete megismerése céljából A szülők bevonása a Gyerekház programjába a Gyerekház munkatársainak feladata, együttműködésben a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálat munkatársával. A Biztos Kezdet munkatársa megismeri minden rendszeresen járó gyermek otthoni környezetét, így a képességek gondozásának folyamatát jobban tudja tervezni. Ha a gyermek korábban rendszeres látogatása elmaradt, akkor meglátogatja a családot, hogy érdeklődjön a gyermekről. 11. A korszerű gyermeknevelési alapelvek folyamatos és tudatos közvetítése a szülők felé A szülő pozitív, a gyermek fejlődését elősegítő interakcióinak megerősítése a kialakuló együttes tevékenység során; szülő-gyerek játszócsoportokat szervezése, ahol a szülőknek lehetőségük van egymás viselkedését megfigyelni, a tapasztalati tanulást használni. Ismeretterjesztő anyagok készítése és terjesztése a gyerekfejlődésről, gyereknevelésről, az elérhető szolgáltatások szerepéről, a szülői szerep jelentőségéről. 9
Sor szá m Stratégia i cél Tevékenység Az egyes tevékenységek leírása A megvalósíta ni vállalt tevékenység megjelölése A szülők számára elérhetővé tesz a gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretterjesztő könyveket, anyagokat a saját könyvtárából vagy a település könyvtárával együttműködésben ( igény esetén ezek közös megbeszélésére is nyitott, valamint biztosítja gyerekkönyvek kölcsönözhetőségét is). Szülők képzésének és munkavállalásának motiválása, támogatása a partnerek érzékenyítésével, bevonásával, szolgáltatásainak kihasználásával. 12. Szülők megerősítése felelős szülői szerepeikben A partnerekkel (Munkaügyi Központ, önkormányzat, iskola) együttműködésben közös terv kidolgozása a képzési és munkavállalási lehetőségek bővítésére (kiemelt figyelmet fordítva az alacsony végzettséggel rendelkező szülőkre, és arra, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzettséget szerezhessenek). Az egyént vagy közösséget sértő, diszkrimináló helyzetek kezelése cselekvő viselkedésformák támogatásával. Szülők innovatív javaslatainak beépítése a Gyerekház működésébe. A Gyerekház alapvető célja az, hogy a gyerek a szülővel együtt vegyen részt a tevékenységekben, de a szülő elfoglaltsága esetén a gyerek a szülő nélkül is részt vehet a foglalkozásokon. Esetenként (pl. idénymunkák időszakában) a Gyerekház hosszabbított nyitva tartással is működhet (ekkor a Gyerekház az étkeztetést is megszervezi). Önkéntesek bevonása. A térségben szakképzésben, felsőoktatásban résztvevő fiatalok bevonása önkéntesként. 13. 14. 15. III. Közösségi részvétel erősítése, a program integrálása Helyi döntéshozók és fenntartó folyamatos informálása a Gyerekház működéséről Közösség életében való részvétel A Gyerekház munkatársak félévente tájékoztatják a helyi döntéshozókat és fenntartót a helyi és az országos program működéséről. Közösségi programok szervezése a szülők aktivizálása, a szülők közötti kapcsolatok erősítése a gyermekekért való közös érdekeltség megteremtése érdekében. A közösségi részvétel lehetséges formái: a szülők és a Gyerekház munkatársai által közösen szervezett ünnepek, családi nap, kötetlen együttlétek. A település lakosságának folyamatos informálása a Gyerekház működéséről. Évente kétszer Biztos Kezdet Gyerekház hírlevél összeállítása, amely közérthető formában tájékoztatja a lakókat a Gyerekház tevékenységéről. A Biztos Kezdet települések közötti rendezvények szervezése a település, kistérség szakemberei, civil szervezetei, szülői közösségei számára. 10
Sor szá m Stratégia i cél Tevékenység Az egyes tevékenységek leírása A megvalósíta ni vállalt tevékenység megjelölése A Gyerekházban készített dokumentáció egy része az ellátott gyermekekre, másik része a szakmai munkára vonatkozik (tudatosság, átgondoltság, tervezés, reflexió) vonatkozik. Gyerekekre vonatkozó dokumentáció 16. 17. 18. IV. Szakemberek közötti együttműködés Dokumentációs rendszer vezetése, adatbázis létrehozása Kapcsolattartás biztosítása a szakemberekkel Esetmegbeszélések összehívása Negyedévente szakmai találkozó Biztos Kezdet programok között A Gyerekház munkatársai folyamatosan információt gyűjtenek a gyermekekről a TÁMOP 5.2.1-ben kidolgozott egységes szempontrendszer alapján, melyeket a gyerekek személyes dossziéjában gyűjtenek. Szakmai tevékenységre vonatkozó dokumentáció A Gyerekház munkatársai napi szinten dokumentálják az aznap megjelent gyermekek névsorát és a gyerekek szempontjából fontos tervezett vagy spontán tevékenységeket, A Gyerekház munkatárs a heti team ülés során tevékenységtervet készít az elkövetkezendő hétre, amelynek teljesülését, illetve módosításait szintén dokumentálja. A Biztos Kezdet program munkatársai aktív partneri kapcsolatot létesítenek és tartanak fenn minden, az adott településen a 0-5 éves gyermekekkel ill. családjaikkal dolgozó szakemberrel (kiemelten a védőnő, gyermekorvos, szociális munkás, gyermekjóléti szakember, óvónő, gyógypedagógus). Ennek keretében - A Biztos Kezdet koordinátor a szakembereket a havi rendszerességű kibővített team ülésre meghívja, ahol a megbeszélések az egyes gyermekekkel végzett közös munka köré szerveződnek; - A Biztos Kezdet koordinátor a szakemberek számára elérhetővé teszi a TÁMOP 5.2.1. által kidolgozott szakmai-módszertani anyagokat, felhívja a figyelmüket a meghirdetett Biztos Kezdet képzésekre; informálja őket a Biztos Kezdet alapelvekről, a gyermek program által kiemelkedő jelentőségűnek tartott szükségleteiről és a kapcsolódó szenzitív ügyekről (pl. adatvédelem). - A Biztos Kezdet koordinátor gondoskodik az óvodákkal való együttműködésről a sikeres óvodakezdés, valamint a gyerekek utánkövetése érdekében. Krízis esetén vagy a Gyerekház dolgozói vagy a jelzőrendszer tagjai kérik az esetmegbeszélést. A Gyerekház helyet biztosít az esemény megvalósulásához, vagy segítséget ad a lebonyolítás megszervezéséhez. A szülők és érdekeltek megjelenését segíti, támogatja. Résztvevők: a régióban működő Gyerekházak munkatársai és mentorai. Téma: szakmai tapasztalatcsere, egymás megerősítése, bemutatkozás lehetősége. Továbbképzés szervezése Helyi igényeknek megfelelő továbbképzések szervezése. 11
Kiegészítő, önállóan nem támogatható tevékenységek: - Egyéb tárgyi feltételek megteremtése; -