Jogelmélet 1. Általános kurzusleírás 2014/15 1. Szemeszter A tárgy előadások és szemináriumok formájában dolgozza fel a jogelmélet legfontosabb elemeit és problémáit. Szervesen épül a tanszék egyéb tantárgyaira, a filozófiára, jogi alaptanra, jogszociológiára, valamint megalapozza a Jogelmélet 2. Kurzust, amely a legfontosabb jogi dilemmák, problémák tárgyalását célozza. A szemináriumi teljesítés követelményeit a szemináriumvezetők határozzák meg a szabályzatoknak és a tárgy általános kurzusleírásának megfelelően. A tantárgy általános célja A hallgató tisztában van a jogra és államra vonatkozó nézetek általános jellemzőivel és összefüggéseivel, tájékozott a jogra vonatkozó elméleti megközelítések természetében. Képes az államra, jogra vonatkozó nézetek, fogalmak alkalmazására a jogi problémák tárgyalásakor, önállóan dolgoz fel, értelmez jogelméleti szövegeket, azokat a jogrendszerrel kapcsolatos dilemmák értelmezésében felhasználja. A Jogelmélet 1. Kurzus előadásai az államra és jogra vonatkozó általános elméleti keretek bemutatása után elsősorban a modern megközelítésekre koncentrál. A szemináriumok ezekhez a témákhoz kapcsolódó elméleteket, eredeti szövegeket és elsősorban problémákat, dilemmákat dolgoznak fel. A tárgy célja az elméleti, jogtudományi gondolkodásmód szintetizálása és fejlesztése, a fogalmi és érvelési készlet teoretikus elemeinek elmélyítése, rendszerezése. A tantárgy által fejlesztett kompetenciák Az elméleti problémák megértése, a gyakorlati dilemmákhoz kapcsolása, tudományos szövegértés, érvelési készség, jogászi vitakészség. A jogi, morális, társadalmi dilemmák sokoldalú megközelítése és értelmezése, a jogi kérdések elméleti alapjainak észlelése és használata. Az előadások témái: 1. A jogelmélet funkciói, az értelmezési keretek (bevezetés) Fleck (szeptember 17.) 2. Diszciplináris viszonyok: etika, politikai filozófia, jogfilozófia, jogelmélet, államelmélet Karácsony (szeptember 10.) 3. Fordulópontok a természetjogi gondolkodás történetében I. Bányai (szeptember 24.) 4. Természetjog II. Karácsony (október 1.) 5. Pozitivizmus I. - Cs. Kiss (október 8.) 6. Pozitivizmus II. Cs. Kiss (október 15.) 7. Kritikai jogelméletek Győry (október 22.) 8. Szociológiai jogelméletek, realizmus és újrealizmus Fleck (november 5.) 9. A magyar jogelméleti hagyomány Zsidai (november 12.) 10. Politikai eszmeáramlatok jog és államfelfogásai Zsidai (november 19.) 11. A válság jog és államelmélete, a weimari köztársaság Szilágyi (november 26.) 12. Kortárs jogelméletek Fekete (december 3.) 13. Jogösszehasonlítás modern elméletei és módszerei Fekete (december 10.) Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések 1
1. A jogelmélet funkciói, az értelmezési keretek (bevezetés) (Fleck Zoltán) Az első előadás célja a jogelméleti gondolkodás világába való bevezetés, a jogtudományok közötti elhelyezés. Kitér a félév tematikájának ismertetésére és más tantárgyakhoz való kapcsolódásaira. 1. Modernitás, imagináció, az elmélet jelentősége Charles Taylor imagináció fogalmának segítségével az előadás azt igazolja, hogy az elméleti fogalmaknak, gondolkodásnak jelentős társadalmi szerepe van. Innen indul a modern társadalomtudományi gondolkodás és ezen belül az államra, hatalomra, jogra vonatkozó elméletek. 2. Elmélet? Tudomány? Mi a jogtudomány? Mi a jogelmélet? A jogelméletek típusai. Mire való a jog elmélete? A jogelméleti megközelítések típusai, gondolkodási stílusok és elméleti alapok felvázolásával határozza meg a tárgyat, illetve mutatja be a tárgy (a jog) sokféleségét. A mi a jog kérdésére adható válaszok pluralitását. Hasonló módon próbálja megválaszolni a jogelmélet hasznosságára vonatkozó kérdést. Ezen a ponton kell kitérni némi tudományelméleti alapokra és a jogtudomány jellegére vonatkozó kérdésre. 3. A jogtudomány módszerei: a módszertani előfeltevések meghatározó szerepe A jogtudományi és jogelméleti vizsgálódás módszereit bemutató részben válik világossá a jog elméleti megközelítéseinek sokfélesége, a módszertani tudatosság jelentősége és a jogászi gondolkodásmódok specifikumai. A jogtudomány tudomány jellege, a jogtudomány módszerei A jogászi gondolkodásmód sajátosságai Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet (Előadásvázlat), 1. Jogelméleti módszertan (1-18 old.) (letölthető tananyag: ME) Az előadáshoz felhasznált, ajánlott irodalom: Charles Taylor: Modern társadalmi imaginációk. In: Niedermüller Péter (szerk.) Sokféle modernitás. A modernizáció stratégiái és modelljei a globális világban, L Harmattan, 2008 Helmut Coing: A jogfilozófia alapjai, Osiris, 1996. VI. A jogászi gondolkodás (225-275.) Bódig Mátyás: Jogelmélet és gyakorlati filozófia. Jogelméleti módszertani vizsgálódások, Bíbor Kiadó, 2004 Jakab András: Ki a jó jogász, avagy tényleg jó bíró volt-e Magnaud? JeMa 2010/1. http://www.jema.hu/article.php?c=29 Szabó Miklós: A jog argumentatív természete, JeMa 2010/2. http://www.jema.hu/article.php?c=53 Sajó András: Kritikai értekezés a jogtudományról, Akadémiai Kiadó, Watkins, Burton (eds.): Research Methods in Law, Routledge, 2013 Hoecke (ed.): Methodologies of Legal Research, Hart Publishing, 2011 2. Diszciplináris viszonyok: etika, politikai filozófia, jogfilozófia, jogelmélet, államelmélet (Karácsony András) 2
Az állam és a jog az antikvitás óta témája az európai gondolkodástörténetnek, azonban évszázadokig ez a témakör a filozófiában, illetve azon belül is főként az etikában jelent meg (mint pl. Arisztotelész esetében). E hagyományban az egyik kulcskérdés: a jog (ius) és a törvény (lex) viszonya. A középkori keresztény gondolkodásban önálló problematikaként már megjelent a természetjog-tan, majd a 16. századtól az állam vizsgálata is elkülönült területként jelent meg (Machiavelli, Bodin). A középkorban alapított európai egyetemeken fontos szerepet kapott a jogászképzés (pl. Bologna), ám ebben a képzésben hosszú ideig nem a jogtudomány, hanem a gyakorlati jogászi tevékenység volt hangsúlyos. Leibniz tett arra először kísérletet, hogy az egyetemi oktatásban összekapcsolódjon a jogtudomány és a gyakorlati képzés. A felvilágosodás időszakában kezdte el felváltani a természetjog terminust a jogfilozófia. Ugyanakkor továbbra is használatos maradt a természetjog kifejezés, ám már nem átfogó fogalomként, hanem a jogfilozófián belül egy meghatározott látásmód leírásaként. A következő fordulópont a 19. század, amikor a jogelmélet mint diszciplína a pozitív jog és az általános jogelvek viszonyának vizsgálatához kötődve megszületett, illetve kialakult a modern állam jellemzőivel foglalkozó államelmélet és a társadalom politika viszonyt elemző politikai filozófia (aminek az előzményei szintén a görög gondolkodásig nyúlnak vissza). A 20. század elején jelent meg a jog világát a társadalom összefüggésében tematizáló jogszociológia. A diszciplínák elkülönülésével, kapcsolódva a modern társadalomban létrejött differenciálódás problematikájához, újólag felvetődött a jog - jogtudomány tudomány viszonyának kérdése. Vizsgakérdés Jogfilozófia - jogelmélet államelmélet: a fogalmak jelentéstartalma és egymáshoz való viszonya Irodalom: Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet. Miskolc, 2014. 1-20. Karácsony András: Jogelmélet jogszociológia (diszciplináris feszültségek). in: Nagy Tamás Nagy Zsolt (szerk.): Jogelmélet és önreflexió. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2007. 99-108. Javaslat a szeminarizáláshoz: Ehhez az előadáshoz a bevezető jellege miatt nem érdemes forrásszöveget adni, hanem minden szemináriumvezetőnek érdemes lenne (az 1. és a 2. nagyelőadás témaköréhez kapcsolódva) a jog és a jogtudomány viszonyáról, illetve a jogtudomány mibenlétéről egy saját bevezetőt adni a féléves tárgyhoz. 3. 4. Fordulópontok a természetjogi gondolkodás történetében és Természetjog II. Bányai Ferenc, Karácsony András Az előadások célja a természetjogi kérdésfelvetés indokoltsága, történetileg ható paradigmái és kortárs relevanciájának bemutatása, a pozitivizmushoz való viszonyának jelzése, kapcsolódva a Pozitivizmus I-II előadásokhoz, valamint más elméleti és szakjogi tantárgyakhoz. 1. Világrend, Természet és emberi természet ésszerűsége, mint az emberi együttélés és jog mércéi 3
A nyugat európai jogi kultúrára a természetjog a sztoikus gondolkodás és Cicero jogelméleti vonatkozású munkáin keresztül figyelemreméltó hatást gyakorolt. A természetet az ésszerűség uralja, ez a mércéje az emberek alkotta törvényeknek is, minden ember (az ókorban gyakori különbségtevésre tekintet nélkül) értelmes lény, s ezért a bárki által megismerhető. Ezt nem cáfolja, hogy a különböző kultúrájú népek nem mindenben egyező törvényeket alkottak, sem az egy kultúrán belül a politikai változásokhoz igazodó törvénykezés. A jog célja az állam védelme mellett a polgárok biztonságát és boldogulását elősegíteni. Jog és kötelezettség csak ésszerű törvényen alapulhat. Ez a módszer és megközelítés éled újjá a felvilágosodásban és ennek különböző megfogalmazásaival találkozunk Grotius, Hobbes, Locke, Pufendorf és Kant elméleteiben aszerint, hogy a vizsgálódás milyen alapelvet választ és milyen problémát tart a legfontosabbnak, a többi kérdés kiindulópontjának. 2. Örök törvény, természettörvény, népek joga és a konkrét-pozitív jog A középkori gondolkodásban és a huszadik századi teista természetjogi felfogásokban az emberi jog törvény legáltalánosabb és legvégső alapjaként Istent jelölik meg, akinek törvénye örök. Ez biztosítja a világrendet és a törvényszerűségeket, ez egy értelmes rend, hiszen isteni eredetű. Ennek emberi módon hozzáférhető formája a természetjog, amelyet az ember megismer és saját törvényei megalkotásakor, valamint a közösség viszonyainak szabályozásában szem előtt tart. A tomista paradigma szerint az ésszerű rend örök, ettől Isten sem tér el. Az emberek alkotta törvény nem minden szabálya ered a természetjogból, az adott egyedi körülményekre tekintettel konkretizálja azok rendelkezéseit, de sohasem mondhat azoknak ellent, mindig a közjóra kell törekednie, különben pusztán lerontaná az igaz törvényt és maga nem lenne méltó a törvény névre, sem arra, hogy az emberek kövessék szabályait, hiszen az isteni ésszerű renddel ellenkező törvény nem kötelez. A nominalista törvényfelfogás ezzel szemben az örök törvények helyességét azok alkotójában, az isteni akarat mindenhatóságban tartotta megalapozottnak és ekként a világi hatalom törvényeinek kötelező erejét is a szuverén akaratnyilvánításához kötötte. Ezek ellensúlyozásaként hangsúlyozza a voluntarista természetjog a népek jogából következő elveket és olyan természetes jogokat, mint az élet fenntartásához nélkülözhetetlen dolgok használata, mindenki egyenlő szabadsága, vagy az uralkodó megválasztása. 3. Értékek, erkölcs és jog, a történelem szerepe a törvények és jogok megítélésében. A pozitív jog helyességének eldöntésére irányadó alapelvekre hivatkozás a huszadik századi diktatúrákban hozott és alkalmazott törvények alapján elkövetett jogtalanságok megítélésével, az áldozatok kártalanításával, az ember-ellenes törvény által okozott jogsérelmek orvoslásának igényével függenek össze. A természetjogi megközelítés típusai korunk jogelméletével szembeni kihívásaira adott válaszok során átalakultak, a pozitivizmussal való folytonos, mindkét álláspontra kiható gondolkodási stílusok módosultak. Ezt a folyamatot jellemzi az emberi jogok egyre növekvő súlya, az igazságosság új megközelítése, a hatalommal szembeni ellenállási jog határozott megfogalmazása és új módozatai, az abszolút, a relatív és a hipotetikus természetjog közti különbségek megjelenése. A tomista természetjog Aquinói Tamás és Maritain törvényfelfogása A sztoikus és a felvilágosodás korának észjoga A természetjog újjászületése és módosulása a 20. században 4
Coing, Helmut: A jogfilozófia alapjai. Budapest, Osiris, 1996, 36-41, 182-192 Frivaldszky János (szerk.), A jogi gondolkodás mérföldkövei. Szent István Társulat, Budapest, 2012. 96 128. Az előadáshoz felhasznált, szemináriumi feldolgozásra ajánlott irodalom: Strauss, Leo: Természetjog és történelem. Budapest, Attraktor, 1999. Maihoffer, Werner (szerk.) Naturrecht oder Rechtspositivismus? Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1981. Rawls, John: Az ésszerűségként felfogott jóság. In: Az igazságosság elmélete. Budapest, Osiris, 1997, 465-528. Fuller, John: Emberi cél és természetjog. In: Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szt. István Társulat, 2006, 189-197. Radbruch, Gustav: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog. In: Jog és filozófia. (szerk. Varga Csaba). Budapest, 2001, Szent István társulat Könyvkiadója, 229-239. Verdross, Alfred: A materiális jogfilozófia megújulása. In: Jog és filozófia. (szerk. Varga Csaba). Budapest, 2001, Szent István társulat Könyvkiadója, 267-289. Grisez G.- Boyle J. Finnis J.: Gyakorlati elvek, erkölcsi igazság és végső célok. In: Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szt. István Társulat, 2006, 211-257. 5. 6. Pozitivizmus I-II. (Cs. Kiss Lajos) A jogpozitivizmust bemutató előadás, tekintettel a tárgyalásra kerülő jogelméletek jelentőségére és terjedelmére, két részre tagolódik. Az első részben, az előadás társadalomelméleti nézőpontjának, elméleti kereteinek a felvázolását (Bevezetés) és a fogalomtörténeti elemzést (I. Fogalomtörténet) követően röviden bemutatjuk a filozófiai és a jogi pozitivizmus hasonlóságait, különbözőségeit, a jogászi pozitivizmus tudománnyá szerveződésének folyamatát. (II. Filozófiai és jogi pozitivizmus). A jogászi és jogtudományi pozitivizmust a természetes és teoretikus beállítódás megkülönböztetéséhez igazodva jellemezzük, a jogpozitivizmus dogmájának elemzése a kettő közötti kapcsolat értelmezésére szolgál. (III. Jogpozitivizmus. A. Jogászi pozitivizmus. B. Jogtudományi (teoretikus) pozitivizmus.) Az előadás második része a jogfilozófia és jogelmélet elválását (funkció-specifikus kapcsolódását), a jogtudományi pozitivizmus kutatási programmá szerveződésének folyamatát mutatja be. E folyamat mozgatói, főszereplői a klasszikus (Bentham, Austin, Savigny, Bergbohm, Somló) és a posztklasszikus (Kelsen, Hart, szociológiai társadalomelmélet) pozitivista jogelméletek, amelyek a 19. századtól a jogelmélet konstrukciójának modelljeivé váltak a természetjogi elméletek számára is. (IV. Klasszikus pozitivista jogelméletek. V. Posztklasszikus pozitivista jogelméletek.) A külső és belső kritikák összefüggésében tárgyaljuk azokat az elméleteket, amelyek a jogelméleti pozitivizmus értékfilozófiai, szociológiai, politikafilozófiai kiigazítására, mérséklésére, meghaladására vállalkoztak. (VI. Perspektíva-váltások: a pozitivizmus vagy természetjog alternatíva társadalomelméleti kontextusban.) 1. Jogászi és jogtudományi pozitivizmus: a jogpozitivizmus dogmája 2. Klasszikus pozitivista jogelméletek 3. Posztklasszikus pozitivista jogelméletek 4. A jogelméleti pozitivizmus értékfilozófiai, szociológiai, politikafilozófiai kritikája 5
Hans Kelsen: Tiszta jogtan. Ford. Bibó István. Budapest, 1988, ELTE Bibó István Szakkollégium. H. L. A. Hart: A jog fogalma. Ford. Takács Péter. Budapest, 1995, Osiris Kiadó. I., II., V., VI. fejezet. Herbert L. A. Hart: Utószó.; Ronald Dworkin: A harti Utószó politikafilozófiai karaktere. Herbert L. A. Hart: Kommentár. In Cs. Kiss Lajos (szerk.): Herbert L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban. Budapest, 2014, ELTE Eötvös Kiadó, 677-749. o. Ajánlott irodalom: Horváth Barna: Angol jogelmélet. Budapest, 2001, Pallas Stúdió Attraktor KFT. Cs. Kiss Lajos (szerk.): Hans Kelsen jogtudománya. Tanulmányok Hans Kelsenről. Budapest, 2007, Gondolat Kiadó. Cs. Kiss Lajos (szerk.): Herbert L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban. Budapest, 2014, ELTE Eötvös Kiadó. Karácsony András: Pozitivista volt-e a kelseni jogpozitivizmus, Világosság, 2005/10. (http://epa.oszk.hu/01200/01273/00018/pdf/20051101085826.pdf) Takács Péter: H. L. A. Hart mérsékelt pozitivizmusa (elérhető a Neptunon) 7. Kritikai jogelméletek (Győry Csaba) Az előadás a Critical Legal Studies (CLS) elmélettörténetébe és társadalmi kontextusába nyújt betekintést. Néhány bevezető kérdés (mitől kritikai? Minek a kritikája?) tárgyalása után a CLS előzményeit és intellektuális forrásvidékét (jogi realizmus, marxizmus, kritikai elmélet, Foucault) elemezzük. Ezt követően az intézményesült CLS főbb kortárs irányzatainak (feminista jogelmélet, critical race theory, a jog kritikai politikai gazdaságtana) elemzése következik. Az utóbbiak bemutatásánál konkrét, a magyar jogi környezetből származó példákat fogunk használni. A kritikai jogelmélet elméleti gyökerei, kialakulása A kritikai jogelmélet főbb irányzatai Szabadfalvi József: A kritikai jogi gondolkodás. http://www.unimiskolc.hu/~wwwjuris/jogelm_jogkritika.pdf Ajánlott irodalom: Kennedy, Duncan (1983): Legal Education and the Reproduction of Hierarchy. Journal of Legal Education, vol. 32. pp. 591-615. http://goo.gl/sgxyx4 8. A szociológiai jogelméletek: pragmatizmus és jogi realizmus (Fleck Zoltán) Az amerikai szociológiai fordulat társadalomtörténeti és eszmetörténeti háttere. Filozófiai és szociológiai források, jogi, politikai, gazdasági, társadalmi kontextus. A formalizmus és realizmus szembenállásának természete. A klasszikusok: Holmes, Pound, Llewellyn, Frank 6
Skandináv realizmus: Hagerström, Olivecrona, Ross. A realista hagyomány folytatásai. Új jogi realizmus, mit jelent a realista szemlélet ma? Az amerikai jogelmélet sajátosságai, főbb irányzatai A realista fordulat és a jogi realizmus jellemzői Szabó Miklós: Történeti és szociológiai jogelméletek, in: Szabó (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004 Badó Attila: Jerome Frank, In: Szabó (szerk), 2004 Az előadáshoz felhasznált, ajánlott irodalom: Badó Attila (szerk.): Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt. Válogatott írások, Szent István Társulat, 2006 Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia - Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből. Szent István Társulat, 2001 Szabadfalvi József (szerk.): Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Prudentia Iuris, 1996. Nagy Tamás: Az amerikai jogelmélet és intézményrendszerének kapcsolata, In: Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et politica. 66. (2004) 15., p. 3-38. Brian Z. Tamanaha: Beyond the Formalist-Realist Divide. The Role of Politics in judging, Princeton, 2010 Steven J. Burton: The Path of the Law and its Influence. The Legacy of O. W. Holmes, Jr., Cambridge, 2000 9. A magyar jogelméleti hagyomány (Zsidai Ágnes) Az előadás a természetjogtani előzményekre való utalással a magyar polgári jogbölcselet 19. századi kialakulását és 20. századi fejlődését annak nagy alakjai: Pulszky Ágost, Pikler Gyula, Somló Bódog, Moór Gyula, Horváth Barna és Bibó István vagyis a Mesterek és Tanítványok életművein keresztül mutatja be. A magyar gondolkodók a szűk félévszázad alatt az újkantiánus és empirikuspragmatista jogpozitivizmus különböző irányzatait felmutatva, azokat részben ötvözve a korszak modern természetjogi felfogásaival, sikeresen bekapcsolódtak az európai jogelméleti gondolkodás véráramába. A II. világháború után kialakuló szocialista normatívizmus sajnálatos módon felszámolta a magyar jogbölcseleti tradíciókat. Vizsgakérdések Természetjogtan és jogpozitivizmus a magyar polgári jogbölcseletben A magyar pozitivista jogbölcselet kezdetei: Pulszky Ágost és Pikler Gyula jogelmélete Somló Bódog jogi alaptana Moór Gyula szintetikus jogelmélete Horváth Barna szinoptikus jogelmélete Bibó István jogbölcselete 7
Tananyagként használható irodalom Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti tradíció szerepe a jogi gondolkodás megújításában. In: http://jesz.ajk.elte.hu/szabad1.html vagy Szilágyi Péter: Jogbölcselet. In: Magyarország a XX. században/jogbölcselet http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1183.html A szemináriumi feldolgozáshoz ajánlott eredeti és szekunder irodalom Portrévázlatok. A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerkesztette: Szabadfalvi József) Prudentia Iuris, Bíbor Kiadó, Miskolc, 1995. Pulszky Ágost: A jog és állambölcsészet alaptanai. Budapest, 1885. Pikler Gyula: A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Politzer Zsigmond és fia kiadása, Budapest, 1902. Somló Bódog: Jogbölcsészet. (Szerkesztette: Takács Péter) Prudentia Iuris, Bíbor Kiadó, Miskolc, 1995. Moór Gyula: Jogfilozófia. Püski, Budapest, 1994. Szabadfalvi József: Moór Gyula. Osiris-Századvég, Budapest, 1194. Horváth Barna: A jogelmélet vázlata. Attraktor. Máriabesnyő-Gödöllő, 2004. Zsidai Ágnes: A Tiszta Jogszociológia. Horváth Barna szinoptikus jogbölcselete. Szent István Társulat, Budapest, 2008. Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. In: Bibó István munkái 1. Az államhatalmak elválasztása egykor és most. Centenáriumi sorozat. Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, 2011. Kényszer, jog, szabadság. uo. Zsidai Ágnes: Jogbölcseleti torzó. Bibó István jogbölcseleti írásainak rekonstrukciója. Szent István Társulat, Budapest, 2008. 10. Politikai eszmeáramlatok jog- és államfelfogásai (Zsidai Ágnes) A nyugat-európai modern politika eszmerendszerei az elmúlt három évszázadban formálódtak ki. A 18-19. század tőkés gazdasági - polgári társadalom és politikai rendszer kialakulását és későbbi módosulását, a természetjog-tanok leáldozását számos szellemi áramlat kísérte: részben a történeti-és eszmetörténeti folyamatokra való reakcióként, részben alakítólag, hiszen az egyes elméletek köré gyakorlati cselekvések, mozgalmak szerveződtek. A gondolkodás differenciálódása következtében számtalan izmus jelent meg a legkülönbözőbb területeken: pl. a filozófiában a historizmus, pozitivizmus, evolucionizmus, szociológiai szemléletmód, újkantiánizmus stb., a politikai eszmék területén a liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus, anarchizmus, demokratizmus, bürokratizmus, pluralizmus stb., az alkotmánytanban a kívánatos kormányformához kapcsolódóan a konstitucionalizmus, parlamentarizmus, republikanizmus, monarchikus felfogások stb. Az előadás három uralkodó eszme (Eötvös József): vagyis a liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus mint társadalomértelmezési modell legfőbb elsősorban elméleti jellemzőit tárgyalja emberképük, értékrendszerük, az államrólés jogról való felfogásuk alapján. 8
Vizsgakérdések 1. A liberalizmus állam-és jogfelfogása 2. A konzervativizmus állam-és jogfelfogása 3. A szocializmus állam-és jogfelfogása Tananyagként használható irodalom Takács Péter (2007): A liberalizmus és a liberális állam eszméje. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp. 240-270. o. Takács Péter (2007): A konzervativizmus és a konzervatív állameszmény. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp. 271-289. o. Takács Péter - Szigeti Péter - Szabó Miklós (2007): A szocializmus és a szocialistakommunista állameszme. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp. 290-327. o. (vagy: Takács Péter: Eszmék és elméletek az államról a XIX-XX. században. Budapest, 1997. 7-107.o.) A szemináriumi feldolgozáshoz ajánlott eredeti és szekunder irodalom Államelmélet (szerk: Bódig Mátyás - Győrfi Tamás) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002., 189-240.o. Politikai filozófiák enciklopédiája. (szerk: David Miller) Kossuth, Budapest, 1995. Paczolay Péter- Szabó Máté: Az egyetemes politika gondolkodás története. Szöveggyűjtemény. Rejtjel, Bp., 1999. ebből: Burke, Edmund: Elmélkedések a francia forradalomról 155-164.o. Möser: Justus: Patrióta fantáziák, 165-173.o. Mill, John Stuart: A Szabadságról. 218-238.o Tocqueville: A demokrácia Amerikában 239-257.o. Gray, John: Liberalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1996. Aron, Raymond: Tanulmány a szabadságjogokról. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1994. Nisbet, Robert: Konzervativizmus: álom és valóság. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1996. Mannheim Károly: Konzervativizmus. Cserépfalvi, Budapest, 1994. Tőkei Ferenc: A társadalmi formák elméletéhez, Kossuth, Budapest, 1977. 9-170.o. Marx, Karl - Engels, Friedrich: A Kommunista Párt kiáltványa, MEM 4.k., 437-470.o. Marx: Gazdaság-filozófiai kéziratok 1844-ből in: http://mek.oszk.hu/04500/04532/04532.pdf Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai I-II., Kossuth Kiadó, 1972. Lenin: Állam és forradalom. Kossuth, Bp. 1977. Bernstein, Eduard: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1989. Luxemburg, Rosa: Társadalmi reform vagy forradalom?http://www.marxists.org/magyar/archive/luxemburg/1908/tarsadalmireform-vagy-forradalom/ch02/05.htm 9
11. A válság jog- és államelmélete (Szilágyi Péter) I. A német államelmélet a XIX. század végén. Az organikus és az anorganikus elméletek. A szintézis kísérlete: Georg Jellinek Általános államtana II. Kritikák Jellinek szintézisével, a két oldal elméletével szemben. Az állam egysége mint tudományos probléma. III. A Weimari Köztársaság (WR) keletkezése és politikai viszonyai, politikai válságai. Az állam egysége mint politikai probléma. IV. A WR államelméletének áttekintése: a fő irányzatok, a legfontosabb államtudósok. V. Kelsen jog- és államelmélete a WR időszakában. 1. Kelsen munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. A Tiszta jogtan államelméleti keletkezése, Kelsen Jellinekkel szembeni kritikája. Az elméleti egység és a módszertisztaság elve. A hipotétikus alapnorma módszertani jelentősége. 3. Az állam és a jog egysége, az Általános államtan és a Tiszta jogtan viszonya. A minden állam jogállam tétele. 4. Kelsen szuverenitásfölfogása, a belső jog és a nemzetközi jog viszonya 5. Kortárs kritikák Kelsennel szemben (Heller, Radbruch) VI. Carl Schmitt államfelfogása a WR időszakában 1. Schmitt munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. A diktatúra elmélete és a szuverenitás problémája Schmitt államelméletében. 3. A politikai fogalma és az állam egysége. A pluralizmus kritika és a totális állam. 4. Alkotmánytana: alkotmányfogalmak és alkotmányozó hatalom. 5. Schmitt demokrácia és jogállam felfogása. Parlamentarizmuskritika, akklamatórius demokrácia. 6. A WR válsága és Schmitt: Legalitás és legitimitás. VII. Hermann Heller jog- és államelmélete 1. Heller munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. Heller eszmetörténeti munkássága és pozitivizmus kritikája. 3. A jogelvek szerepe Heller államelméletében: túl a természetjogtanok és a jogpozitivizmusok egyoldalúságán. 4. Heller az államelmélet feladatáról és módszeréről. 5. Az állam meghatározása, az államhatalom elemzése, az állam és a jog viszonya. 6. Heller szuverenitás elmélete: államszuverenitás és népszuverenitás 7. Demokráciafölfogása, a szociális jogállam elméleti megalapozása. VIII. Rudolf Smend jog- és államelmélete 1. Smend munkásságának áttekintése és általános jellemzése. 2. Pozitivizmus- és liberalizmus kritika, szellemtudományi alapozás. 3. Az állam mint realitás és integráció. 4. Smend alkotmányfogalma és alkotmányértelmezés elmélete. 5. Az alapjogok lényege és értelmezése. 6. Smend és a jogállam. IX. A WR államelméletének záróakkordja: a Preussenschlag per X. A WR államelméletének jelentősége és hatása: hatás az NSZK Alaptörvényére, a német BVerfG judikatúrájára, erős elméleti érdeklődés a XXI. század elején. A német államelmélet a XIX. század végén. Az organikus és az anorganikus elméletek. A szintézis kísérlete: Georg Jellinek Általános államtana 10
A WR államelméletének általános jellemzése. Elméleti és politikai háttér, a fő irányzatok és képviselőik. Kelsen jog- és államelmélete a WR időszakában. Carl Schmitt államfelfogása a WR időszakában Hermann Heller jog- és államelmélete Rudolf Smend jog- és államelmélete Szilágyi Péter Előszó Jellinekhez In: Georg Jellinek: Általános államtan Osiris- Századvég 1994 7-21. p. Megjelent még: Georg Jellinek jogfelfogása címmel In: Jogelméleti jogesetek, portrék, szemelvények. Összeállította Szigeti Péter, Rejtjel Kiadó, 1998. 23-30. old. Elektronikus változatban: http://www.szilagyipeter.hu/ oktatas/tanulmany/jellinek államelmélete A weimari köztársaság államelméleti vitái In: Köztársaság a modern történelem fényében Szerk. Feitl István Budapest, Napvilág Kiadó, 2007. 106-125. (http://www.szilagyipeter.hu/oktatas/tanulmany/köztársasági eszme és államelmélet Irodalom szemináriumi feldolgozáshoz: Eredeti művek: Jellinek Általános államtan Osiris-Századvég 1994 Kelsen Az államelmélet alapvonalai (részletek) In: Takács Péter (Szerk): Államtan, Szent István Társulat, 2003. 91-129. old. Kelsen Tiszta jogtan (1934) Schmitt Politikai teológia (1922) Bpest 1992 Schmitt A modern demokrácia fogalma az államfogalomhoz való viszonyára tekintettel (1924) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos), 2002 185-191. Schmitt 1926 A parlamentarizmus és a modern tömegdemokrácia ellentéte (1926) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest 2002 191-204 Schmitt A politikai fogalma In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest 2002 5-103. old. Részletek még Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest 2003 130-182. Schmitt Fordulat a totális állam felé (1931) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest 2002 Schmitt: A birodalmi elnök mint az alkotmány őre. In Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest 2003 Schmitt Fordulat a totális állam felé (1931) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest 2002 Schmitt (1932) Legalitás és legitimitás Legalitás és legitimitás Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006 Heller: A törvény fogalma a Birodalmi alkotmányban In: Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest 2003 224-223. old. Heller: Jogállam vagy diktatúra In: Joguralom és jogállam, (szerk.takács Péter) Budapest, 199562-74. old. Smend Az állam mint integráció. Cserne P fordítása, In: Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest 2003 183-223. old. Szekunder irodalom 11
Kelsenhez: a Hans Kelsen jogtudománya kötetnek (szerk. Cs. Kiss Lajos) 2007 a tárgyalt időszakra vonatkozó tanulmányai, így különösen a II. rész 1. fejezetéből Cs. Kiss Lajos és Karácsony András tanulmányai, a 2. fejezet tanulmányai (mind), a 3. fejezetből Paczolay Péter és Tamás András, a III. részből Pokol Béla tanulmánya. Schmitthez: a Carl Schmitt jogtudománya kötetnek a tárgyalt időszakra vonatkozó tanulmányai, így különösen Takács Péter, Szigeti Péter, Paczolay Péter, Lánczi András és Bretter Zoltán tanulmányai; a Világosság 2010 őszi Schmitt tematikus számából az Államelmélet rész tanulmányai. Hellerhez: A kompromisszum dicsérete, avagy Hermann Heller és a szociális jogállam. In: Képzeljetek embert Politikaelméleti tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára. Szerkesztette Bihari Mihály és Cieger András. Budapest, 1999. Korona Kiadó - ELTE ÁJK Politológiai Tanszék. 67-75. old (Elektronikus változatban: http://www.szilagyipeter.hu/?q=node/141) Az államelmélet mint valóságtudomány. In: Alkotás a társadalomtudományok határán Emlékkötet a 80 éves Kovacsics József tiszteletére ELTE ÁJK Bpest 1999 193-199. old. Állam és gazdaság Hermann Heller államelméletében, in: Gazdaság és Jog, Szakács István ünnepi tanulmánykötet (szerk.: Steiger Judit), Gondolat, Bp. 2005. 126-135. old. A szuverenitáselméletek válsága és a népszuverenitás. In: Ius Unum, lex multiplex. Liber Amicorum studia Z Péteri dedicata Szent István Társulat Budapest, 2005. 389-413. old. Az államelmélet mint valóságtudomány Hermann Heller vitája Hans Kelsennel In: Hans Kelsen jogtudománya. Tanulmányok Hans Kelsenről Szerk. Cs. Kiss Lajos Gondolat, Bpest 2007 383-401. old. Politikai valóság, közjogi dogmatika, alkotmányértelmezés In A statisztika és a közigazgatás elkötelezettje. Ünnepi kötet a 60 éves Katona Tamás tiszteletére. ELTE ÁJK KSH Bpest 2008. Szerk. Kovacsicsné Nagy Katalin 473-492. old. illetőleg in: Szilágyi Péter: Jogbölcselet és jogi dogmatika. Eötvös kiadó, Budapest, 2013. 205-223. old. Párhuzamok és ellentétek. Adalékok Hermann Heller és Carl Schmitt viszonyához. Világosság 2010 őszi szám 137-143. old. Az alkotmányozás és az alkotmányozó hatalom államelméleti kérdései és annak tanulságai. In: Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011. II. (Szerk.: Drinóczi Tímea és Jakab András) Pázmány Press. Budapest-Pécs, 2013. 93-136. old. /Tájékoztatásul közlöm, hogy a WR államelméletét a megadottaknál részletesebben tárgyalja akadémiai doktori értekezésem korábbi, a kényszerű húzásokat megelőző változata, és az honlapomon elérhető. http://www.szilagyipeter.hu/oktatas/tanulmany/a WR államelmélete, különös tekintettel Hermann Hellerre/ 12. Kortárs jogelméletek (Fekete Balázs) Az előadás célja, hogy a hazánkban kevésbé ismert kortárs jogelméleti irányzatok közül hármat bemutatva közelebb hozza azokat a hallgatókhoz. Az előadáson nem csak elméleti tézisek ismertetésére kerül sor, hanem azok relevanciáját egy-egy gyakorlati példa segítségével is illusztrálni szeretném. 1. Jog és nyelv 12
a jogi nyelv sajátosságai, hatalom és mikrolingvisztika, igazságügyi nyelvészet, intralingvális fordítások; példa: rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvezés) 2. Jogi feminizmus önmeghatározás, célkitűzése, irányzatok; esszencializmus és antiesszencializmus; dominancia-elméletek, kisebbségi tudatosság, jogkritikai potenciál; példa: a pornográfia-vita, Dworkin vs. feministák 3. Erény-jogelmélet az erényetikáról röviden, a jogalkalmazás erényetikai kritikája és elmélete; példa: egy bírói döntés erényetikai elemzése Mutassa be a jog és nyelv, a jogi feminizmus és az erény-jogelmélet leglényegesebb állításait! MacKinnon, Catherine A.: Különbözőség és dominancia: A nemi diszkriminációról in: A feminizmus változásai: előadások életről és jogról, Pont Kiadó, Budapest, 2001, 30 41. (elérhető a Neptunon) Javaslat a szemináriumokhoz: Szabó Miklós: Nyelvi átfordítások a jogban. In: Facultas Nascitur. 20 éves a jogászképzés Miskolcon. Bíbor Kiadó, Miskolc 2001. 471 491. 13. A jogösszehasonlítás modern elméletei és módszerei (Fekete Balázs) Az előadás célja, hogy betekintést nyújtson a jogösszehasonlítás legújabb kortárs, most is zajló módszertani kérdéseibe az ún. funkcionalizmus-kulturalizmus vitába. Az órán nem csak elméleti szempontból, hanem gyakorlati példákkal is igyekszem a főbb állításokat bemutatni. Főbb témák: 1. A funkcionalizmus helye Zweigert elméletében 2. A funkcionalizmus amerikai leágazása, Schlesinger módszertana 3. Kortárs funkcionalista kutatások 4. A modern kulturalizmus születése a jogösszehasonlításban 5. Kortárs kulturalizmus 6. Funkcionalizmus vs. kulturalizmus Az összehasonlító jogi funkcionalizmus főbb elemei Kulturalizmus a modern jogösszehasonlításban Fekete Balázs: A modern jogösszehasonlítás paradigmái. Gondolat, Budapest, 2011. 130 151. Javaslat a szemináriumokhoz: René David: A jogösszehasonlítás mint az általános jogászi kultúra oktatása. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, 2006. 116 127. 22 24. 13
E. Nagel: Funkcionalizmus a társadalomtudományokban. In: Bertalan László Szántó Zoltán (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája. Helikon, Budapest, 2005. 199 222. R. B. Schlesineger: A jogrendszerek közös magja. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, 2006. 116 127. Varga Csaba: Jogi kultúrák összehasonlító megvilágításban. In: Varga Csaba (szerk.): Összehasonlító jog kultúrák. Osiris, Budapest. 2000. ix xviii. 14