A világ természet- és társadalomföldrajza II. 6. témakör Kína előadás diái + kiegészítés
Kína demográfiai folyamatai Kína fontosabb demográfiai adatai 2014-ben: Népességszám Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) 1 367 485 000 +4,5 17,1 10,0 75,4 forrás: CIA The World Factbook
A teljes és a városi lakosság, valamint a természetes szaporodási ráta alakulása Kínában (1980 2013) (forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015)
(forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015) Kína korfája 1982-ben Kína korfája 2010-ben
A népesség korcsoportos szerkezetének változása Kínában (1982 2013) (forrás: Gyuris F. Szabó P. 2015)
A 123 globális város a világon https://www.brookings.edu/research/redefining-global-cities/
A gazdasági növekedés alapjai A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA 160 162 1.Kína 393 447 2. India 157 350 2. Ausztrália 361 595 3. Oroszország 121 500 3. USA 248 500 4. Kína 111 595 4. Brazília 196 000 5. Brazília 71 930 5. Kazahsztán 185 000 6. Ausztrália 47 678 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 42 968 7. Mongólia 112 893 8. Argentína 38 048 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 36 000 9. Oroszország 91 980 10. Ukrajna 32 499 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 Föld összesen 1 401 845 Föld összesen 3 365 930 Forrás: FAO Yearbook 2013
A gazdasági növekedés alapjai A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Forrás: FAO AQUASTAT 2013 Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India 66334 21,4 2. Kína 62938 20,3 3. USA 26644 8,6 4. Pakisztán 19990 6,4 5. Irán 8700 2,8 6. Indonézia 6722 2,2 7. Mexikó 6460 2,1 8. Thaiföld 6415 2,1 9. Brazília 5400 1,7 10. Törökország 5340 1,7 Föld összesen 310504 100
Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food and Agriculture 2014, FAO
Búza (2013) Rizs (2013) Kukorica (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína 121 930 527 India 93 510 000 USA 57 966 658 Oroszország 52 090 797 Franciaország 38 613 900 Kanada 37 529 600 Németország 25 019 100 Pakisztán 24 211 400 Ausztrália 22 855 576 Ukrajna 22 793 000 Törökország 22 050 000 Irán 14 000 000 Kazahsztán 13 940 800 Egyesült Királyság 11 921 000 Lengyelország 9 469 500 Egyiptom 9 460 200 Argentína 9 188 339 Spanyolország 7 602 600 Románia 7 296 373 Olaszország 7 277 492 Kína 205 206 520 India 159 200 000 Indonézia 71 279 709 Banglades 51 500 000 Vietnam 44 039 291 Thaiföld 36 062 600 Mianmar 28 767 000 Fülöp-szigetek 18 439 406 Brazília 11 782 549 Japán 10 758 000 Kambodzsa 9 390 000 USA 8 613 094 Pakisztán 6 798 100 Egyiptom 6 100 000 Dél-Korea 5 631 689 Nigéria 4 700 000 Sri Lanka 4 620 730 Nepál 4 504 503 Madagaszkár 3 610 626 Laosz 3 415 000 USA 353 699 441 Kína 218 623 645 Brazília 80 273 172 Argentína 32 119 211 Ukrajna 30 949 550 India 23 290 000 Mexikó 22 663 953 Indonézia 18 511 853 Franciaország 15 053 000 Kanada 14 193 800 Dél-afrikai Közt. 12 486 000 Oroszország 11 634 943 Románia 11 347 633 Nigéria 10 400 000 Olaszország 7 899 617 Fülöp-szk. 7 377 076 Magyarország 6 724 800 Etiópia 6 674 048 Törökország 5 900 000 Szerbia 5 864 419 Forrás: FAO Yearbook 2013
Gyapot (2013) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) Kína 6 298 989 India 6 052 000 USA 2 842 000 Pakisztán 2 171 300 Brazília 1 127 675 Üzbegisztán 1 094 000 Ausztrália 898 000 Törökország 832 500 Görögország 280 000 Burkina Faso 280 000 Türkmenisztán 198 000 Kazahsztán 190 900 Argentína 190 000 Mexikó 172 000 Mianmar 135 000 Elefántcsontpart 133 500 Tádzsikisztán 128 000 Mali 126 800 Tanzánia 118 000 Benin 107 000 Kína 471 111 Ausztrália 360 520 Új-Zéland 165 000 Egyesült Királyság 68 000 Irán 61 500 Marokkó 56 000 Szudán 56 000 Oroszország 54 651 Törökország 51 180 India 46 500 Argentína 45 000 Pakisztán 43 600 Dél-afrikai Közt. 39 904 Türkmenisztán 38 000 Kazahsztán 37 638 Uruguay 36 000 Üzbegisztán 32 400 Indonézia 30 750 Algéria 27 000 Spanyolország 22 935 Forrás: FAO Yearbook 2013
Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014) Ország Alultápláltak száma, millió fő Ország Alultápláltak aránya, % India 195 Burundi 73,4 Kína 134 Eritrea 65,4 Pakisztán 41 Haiti 53,4 Etiópia 32 Zambia 47,8 Banglades 26 Közép-afrikai Közt. 47,7 Indonézia 19 Namíbia 42,3 Szudán 18 Koreai NDK 41,6 Tanzánia 17 Csád 34,4 Fülöp-szigetek 14 Zimbabwe 33,4 Nigéria 13 Madagaszkár 33,0 Magyarország Magyarország < 2,5 Föld összesen 795 Föld összesen 10,9 Forrás: The State of Food and Agriculture 2014, FAO
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország Bizonyított készletek (millió tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. USA 237 295 26,6 2. Oroszország 157 010 17,6 3. Kína 114 500 12,8 4. Ausztrália 76 400 8,6 5. India 60 600 6,8 6. Németország 40 548 4,5 7. Ukrajna 33 873 3,8 8. Kazahsztán 33 600 3,8 9. Dél-afrikai Közt. 30 156 3,4 10. Indonézia 28 047 3,1 Világ összesen 860 938 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A kőszéntermelés változása 1971 és 2013 között régiónként (millió tonna) Forrás: International Energy Agency
A kőszéntermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency
A kőszén égetéséből eredő CO 2 kibocsátás és forrásainak regionális megoszlása, 2009 Kína a globális CO 2 kibocsátás 26%-át adta 2012-ben. Forrás: International Energy Agency
A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A kőolaj kereskedelmének jelentősebb irányai 2014-ben (millió tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A villamosenergia-termelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2012-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency Kína villamos energiatermelésének 76%-a kőszénen alapult 2012-ben.
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
A vízenergia-termelés megoszlása régiók szerint 1973-ban és 2012-ben (százalék) Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2014 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
A gazdasági növekedés alapjai Ország A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2012-2013-ban Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1; Kína 1310,0 1; Ausztrália 81,1 1; Kína 44,0 2; Ausztrália 521,0 2; Indonézia 55,7 2; Ausztrália 21,5 3; Brazília 398,2 3; Kína 46,0 3; Brazília 10,2 4; India 143,7 4; Brazília 32,5 4; USA 4,4 5; Oroszország 105,0 5; Guinea 18,8 5; India 4,0 6; Ukrajna 82,0 6; India 15,4 6; Oroszország 2,7 7; Dél-afrikai Közt. 63,0 7; Jamaica 9,4 7; Írország 1,9 8; USA 54,0 8; Kazahsztán 5,4 8; Jamaica 1,9 9; Kanada 39,4 9; Oroszország 5,3 9; Kazahsztán 1,6 10; Irán 37,0 10; Suriname 2,7 10; Ukrajna 1,5 Kína részesedése a világtermelésből: vasérc: 44,7%; bauxit: 16,3%; timföld: 54,0% Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
A gazdasági növekedés alapjai Ország A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Kína részesedése a világtermelésből: nyersvas: 57,5%; acél: 50,0%; alumínium: 46,4% Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute
A gazdasági növekedés alapjai A vezető autógyártók 2014-ben Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, % 1; Kína 23 722 890 7,3% 2; USA 11 660 699 5,4% 3; Japán 9 774 665 1,5% 4; Németország 5 907 548 3,3% 5; Dél-Korea 4 524 932 0,1% 6; India 3 840 160-1,5% 7; Mexikó 3 365 306 10,2% 8; Brazília 3 146 118-15,3% 9; Spanyolország 2 402 978 11,1% 10; Kanada 2 393 890 0,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
A gazdasági növekedés alapjai Vezető kikötők A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők 2012-ben Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) 1; Sanghai 644 759 2; Singapore 538 012 3; Tianjin 477 000 4; Rotterdam 441 527 5; Guangzhou 438 000 6; Qingdao 407 340 7; Ningbo 364 612 8; Dalian 303 000 9; Busan 298 689 10; Port Hedland 288 443 1; Sanghai 32 528 200 2; Singapore 31 649 400 3; Hong Kong 23 118 000 4; Shenzhen 22 959 800 5; Busan 17 022 969 6; Ningbo 16 782 700 7; Guangzhou 14 609 470 8; Qingdao 14 514 200 9; Dubai Ports 13 280 000 10; Tianjin 12 298 300 Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 95 462 867 Guangzhou 48 548 430 Toronto 34 912 456 Beijing 81 929 689 Madrid, Barajas 45 175 501 London-Gatwick 34 222 405 London, Heathrow 70 038 857 Istanbul 44 992 420 Delhi 34 211 608 Tokyo International 67 788 722 Shanghai-Pudong 44 880 164 New York-Newark 33 993 962 Chicago, O Hare 67 091 391 San Francisco 44 431 894 Shanghai-Hongqiao 33 828 726 Los Angeles 63 687 544 Las Vegas 41 666 527 Seattle-Tacoma 33 219 723 Paris, Charles de Gaulle 61 611 934 Charlotte 41 226 035 Minneapolis-St. Paul 33 125 768 Dallas-Fort Worth 58 591 842 Phoenix 40 452 009 Tokyo Narita 32 874 530 Jakarta 57 730 732 Houston 40 022 736 Sao Paulo 32 477 646 Dubai 57 684 550 Kuala Lumpur 39 887 866 Detroit 32 205 358 Frankfurt 57 520 001 Miami 39 467 444 Manila 31 878 935 Hong Kong 56 064 248 Seoul-Incheon 39 154 375 Chengdu 31 599 353 Denver 53 156 278 München 38 360 604 Philadelphia 30 228 596 Bangkok 53 002 328 Sydney 37 342 798 Mumbai 30 038 696 Singapore 51 181 804 Roma, Fiumicino 36 980 161 Shenzhen 29 569 725 Amsterdam 51 035 590 Orlando 35 214 430 Melbourne 29 431 084 New York, JFK 49 293 587 Barcelona 35 131 771 Forrás: Airports Council International
Kína regionális jövedelmi különbségei a háztartások jövedelméből számítva az országos átlaghoz viszonyítva (%), 1985-ben, 1995-ben és 2005-ben
Területi különbségek A háztartások jövedelemegyenlőtlenségeinek összetevői Forrás: Li, S. - Xu, Z. 2008
kiegészítés Kína Kína története: A Föld 3. legnagyobb területű és legnépesebb állama; Önállóan kialakult korai civilizáció (i.e. 4000); Jelentős kisugárzás Kelet- és Délkelet-Ázsiára, Selyemút révén kapcsolatok nyugat felé (folytatás? Út és övezet ); Bezárkózás a gyarmatosító nyugati hatalmakkal szemben (Ópiumháború); Polgári forradalom 1911-ben, majd polgárháborúk, Japán megszállás; 1949-től kínai népköztársaság, szocialista berendezkedés; 1977-től átfogó gazdasági reformok, 1992 óta szocialista piacgazdaság;
kiegészítés Kína társadalomföldrajza Kína népesedési helyzete: Már az ókorban is Földünk legnépesebb országa; Sorozatos háborúk, éhínségek, természeti katasztrófák; A XX. században demográfiai robbanás, 1970-es évektől restriktív népesedéspolitika; Mára mérséklődött a népességnövekedés üteme, nőtt a várható élettartam; A népesség eloszlása meglehetősen egyenlőtlen; A népesség 91%-a han (kínai), 16,2 millió csuang, 10 millió huj, 8,3 millió ujgur, 5,4 millió tibeti és 5,8 millió mongol; Jelentős kínai diaszpórák a világban;
kiegészítés Kína urbanizációja A városlakók aránya: 56% Mandzsúria Dalian (Talien, 3100), Anshan (1600), Fushun (1500), Shenyang (Senjang, 4700), Chagchun (Csangcsun, 3000), Jilin (Csilin, 2300), Harbin (3700), Qiqihar (Csicsihar, 1600) Észak-Kína Beijing (Peking, 11500), Tianjin (Tiencsin, 7100), Tagshan (1200), Quingdao (Csingtao, 2800), Taiyuan (Tajjüan, 2800), Xian (Hszian, 3900), Lanzhou (Lancsou, 2400) Jangce-medencéi Chongqing (Csungking, 6400), Chengdu (Csengtu 4100) Dél-kínai tengerpart Fuzhou (Fucsou, 2500), Guangzhou (Kanton, 8500), Shenzhen (Sencsen, 2600), Hong Kong (7000) Dél-Kína zárt fennsíkjai Kunming (2800) és Guiyang (Kujjang, 3500) A belső periféria Ürümqi (Urumcsi, 2000)
kiegészítés Kína mezőgazdasága Kína mezőgazdasága: A művelés alatt álló földek aránya alig 13%; Délen akár kétszeri-, háromszori vetés évente; Alárendelt állattenyésztés (félnomád-nomád pásztorkodás); A termőterület negyedén rizs (1.), főként délen; Búza kb. a szántóterület 20%-án (1.); 14-15%-nyi területen ültetnek kukoricát (2.); ÉK-Kínában és a Kínai-alföldön kaoliang, köles, délebbre batáta, jamszgyökér, olajos magvak, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, fűszerek; Közép- és Dél-Kínában teatermelés (1.), délen citrusfélék; Tengeri és édesvízi halászat; Sertés- (1.), baromfiállomány (1.), valamint selyemhernyó-tenyésztés (1.);
kiegészítés Kína bányászata, energiatermelése Kína bányászata, energiatermelése: Az energiagazdálkodás és a gazdaság alapja a feketekőszén (Fusun, Fuxin, Kailuan, Fengfeng, Yanzhou, Huainan, Datong), kikötő (Qinhuangdao); Kőolajbányászat Yumen környékén, ÉK-Kínában Daqing a Sárga-folyó torkolatvidékén Shengli és Dagang, valamint a Bo Hai öbölben; Földgáztermelés a Szecsuáni-medencében, valamint az Ordosz-fennsíkon, a Tarim-medencében és Dzsungáriában; Uránérc-termelés Ürümqi és Hengyang mellett; A Jangcén Gezhouba, a Három-szurdok gát Sanxia mellett és a Sárgafolyón Lanzhou; Sok ásványkincs, de bauxitból, króm-, réz-, vas- és nikkelércből hiány;
kiegészítés Kína ipara Kína ipara: Az élelmiszer- és textilipar a forradalom előtt a kikötőkben kezdett kibontakozni, majd a nehézipar Mandzsúriában (Anshan, Sanghaj, Wuhan); A szocialista időszakban a belső országrészeket fejlesztették; Színesfémkohászat Shenyang és Sanghaj központtal; Gépgyártás: Changchun és Luoyang, nehézgépgyártás Shenyangban, a gépgyártás központja pedig Sanghaj és Tianjin; Elektronikai ipar és IKT ágazatok (Lenovo) Beijingben; Vegyipar kőolajfinomítás és műtrágyagyártás; Nanjing, Dalian, Sanghaj; Textilipar, világvezető pamutipar korábban Sanghajban, valamint Kantonban, Qingdaoban, Weihaiban, Tiencsinben;
kiegészítés Kína ipara Kína ipara: Gyapjúipar (Belső-Ázsia városaiban) és selyemipar (Szecsuánimedencében). A lenipar fellegvára Harbin. Jutafeldolgozás Kantonban és Hangzhouban; Élelmiszeripar (rizshántolás, cukoripar, malomipar, konzervipar, dohányés teafeldolgozás) elsősorban a tengerparton, a kikötővárosokban.
kiegészítés Kína szolgáltató szektora A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2014), valamint a változás 2013-2014 között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 83,7 +0,1 2. USA 74,8 +6,8 3. Spanyolország 65,0 +7,1 4. Kína 55,6-0,1 5. Olaszország 48,6 +1,8 6. Törökország 39,8 +5,3 7. Németország 33,0 +4,6 8. Nagy-Britannia 32,6 +5,0 9. Oroszország 29,8 +5,3 10. Mexikó 29,1 +20,5 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 177,2 +2,5 2. Spanyolország 65,2 +4,2 3. Kína 56,9 +10,2 4. Franciaország 55,4-2,3 5. Makaó (Kína) 50,8-1,9 6. Olaszország 45,5 +3,7 7. Nagy-Britannia 45,3 +10,3 8. Németország 43,3 +5,0 9. Thaiföld 38,4-8,0 10. Hong Kong (Kína) 38,4-1,4 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
kiegészítés Kína szolgáltató szektora A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2014) Ország Összes költés (milliárd USD) Változás 2013-2014 között (%) Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 164,9 27,1 121 2; USA 110,8 6,4 345 3; Németország 92,2 0,9 1140 4; Egyesült Királyság 57,6 3,8 899 5; Oroszország 50,4-13,7 354 6; Franciaország 47,8 11,3 718 7; Kanada 33,8 3,3 963 8; Olaszország 28,8 6,9 466 9; Ausztrália 26,3-1,7 1156 10; Brazília 25,6 11,7 125
kiegészítés Ajánlott irodalom Gyuris Ferenc és Szabó Pál: Kína: látványos eredmények, komoly kihívások című tanulmánya elérhető az alábbi linken: http://www.geopolitika.hu/kina-2/