MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁS I KONCEPCIÓJA, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVE

../2012. sz. határozat melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁS I KONCEPCIÓJA, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVE 2012-2022. Miskolc, 2012. június 21.

Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú tervének célja... 4 I. Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére... 11 II. A külső környezet, trendek elemzése... 11 III. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése... 16 IV. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint... 34 V. Jövőkép... 35 VI. Hosszú és középtávú vagyongazdálkodási célok, célkitűzések... 36 VII. Akciótervek... 42 VIII. Megvalósítás, megfigyelés és teljesítmény ellenőrzés... 44 IX. A kiértékelés eredményének visszacsatolása... 45 Összegzés... 45 1. sz. függelék: Középtávú vagyongazdálkodási célkitűzések 2. sz. függelék: Közterületi reklámhordozók hasznosítása 3. sz. függelék: A vagyongazdálkodás jogszabályi háttere, gyakorlati eljárások 4. sz. függelék: Miskolc MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal szervezeti ábra 5. sz. függelék: Miskolc MJV Önkormányzat önkormányzati választókerületi térkép 1. sz. melléklet: Megyei jogú városok Egyszerűsített mérlege 2011. december 31. 2. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat részesedései 2011. december 31. 3. sz. melléklet: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök 2011. december 31. 4. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Vagyonmérleg Eszközök 2006-2011. 5. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Vagyonmérleg Források 2006-2011. 6. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Költségvetési mérlegek Bevételek 2006-2011. 7. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Költségvetési mérlegek Kiadások 2006-2011. Bevezetés Az önkormányzat választott testületének, a Közgyűlésnek, mint a tulajdonosi jogok gyakorlójának kiemelt felelősségi körébe tartozik a vagyonnal való felelősségteljes, átgondolt, tervszerű, hatékony, az önkormányzat céljait legjobban szolgáló gazdálkodás. A vagyongazdálkodásnak hozzá kell járulnia az önkormányzati közfeladatok minél eredményesebb, színvonalasabb, költségtakarékosabb ellátásához. A vagyongazdálkodás legfontosabb kérdéseit, feladatait, az önkormányzat érdekeinek megfelelően szabályozni kell. A szabályozásnak egyrészről magában kell foglalnia az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióját, közép- és hosszú távú tervét (továbbiakban vagyongazdálkodási koncepció és terv), amelynek meg kell alapoznia a tervszerű, az önkormányzat fő célkitűzéseivel összhangban lévő vagyongazdálkodást, másrészről a vagyonrendeletet, amelyben rögzíteni kell a vagyongazdálkodási koncepcióban és tervben megfogalmazottak végrehajtására vonatkozó szabályokat, a felsőbb szintű jogi szabályozás előírásai teljes körű betartásának biztosításával. 2

Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciója, közép- és hosszú távú terve és a vagyonrendelet a felelős önkormányzati vagyongazdálkodás két alapdokumentuma. 3

Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú tervének célja Az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja vagyongazdálkodási koncepció készítését, elhatározását megerősítette a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9 (1) bekezdése, amely közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítését határozza meg. Az önkormányzati vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv (továbbiakban: vagyongazdálkodási koncepció és terv) célja a 204,4 milliárd Ft nettó értékű önkormányzati vagyon (Vagyonmérleg Eszközök) gyarapításával, fenntartásával, üzemeltetésével, hasznosításával kapcsolatos közép- és hosszú távú célkitűzések meghatározása. Az önkormányzat középtávú vagyongazdálkodási célkitűzései 2-5 éves időtartamot, hosszú távú célkitűzései 6-10 éves időtartamot foglalnak magukban. A vagyongazdálkodási koncepció és terv az önkormányzati vagyon összetételét, funkcióját figyelembe véve határozza meg a célkitűzéseket: a közfeladat ellátást szolgáló önkormányzati törzsvagyonra vonatkozóan, amely a vagyon 81 %-át alkotja (a vagyon 50 %-a forgalomképtelen, 31 %-a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), a bevétel növelését, hozam elérését szolgáló forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozóan, amelynek aránya 11 % (A forgalomképes vagyon kezelésével, hasznosításával megbízott MIK Zrt. külön koncepciót, részletes hasznosítási tervet készített, amely a közgyűlés által önálló dokumentumként kerül elfogadásra. Jelen vagyongazdálkodási koncepcióban meghatározott vagyongazdálkodási elveket, célkitűzéseket, módszereket a forgalomképes vagyonra is alkalmazni kell.), a vagyon további részét alkotó vagyonelemek, a befejezetlen beruházások és forgóeszközök aránya 8 %. 4

Az önkormányzati vagyon összetételét az alábbi 1. sz. ábra szemlélteti: 1. sz. ábra Önkormányzati vagyon összetétele 2011. december 31-i nettó érték alapján (E Ft) 4 218 580 21 531 737 11% 12 016 102 63 388 026 31% 103 244 209 50% forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes forgalomképes beruházások, felújítások forgóeszközök Kiemelt feladat az önkormányzat ingatlanvagyonának hasznosítása, amely a bruttó eszközérték 74,8 %-a, a nettó eszközérték 75,6 %-a. Az ingatlanvagyon forgalomképesség szerinti összetételét, valamint m² adatait az alábbi táblázat szemlélteti: Ingatlan vagyon összetétele a 2011. 12. 31-i vagyonkimutatás alapján Forgalomképtelen ingatlanok Sorszám Ingatlan csoport Földterület m2 Bruttó érték (e.ft) 1 Helyi közutak és műtárgyai 7 814 311 82 260 185 2 Közterületek összesen: 4 017 103 29 167 305 Közterek 274 163 3 605 870 Közparkok 2 053 785 16 935 409 Egyéb máshová nem sorolt közterületek 1 689 155 8 626 026 3 Vizek árkok 1 110 037 4 137 392 4 Közcélú vizi létesítmények 104 133 259 504 5 Egyéb forgalomképtelen vagyon 104 138 418 524 Összesen: 13 149 722 116 242 910 Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Sorszám Ingatlan csoport Földterület m2 Bruttó érték (e.ft) 1 Köztemetők 311 851 1 287 887 2 Erdők 1 102 543 1 840 267 3 Intézmények összesen: 1 014 434 26 042 554 Önkormányzati intézmények 885 242 24 452 034 Polgármesteri Hivatal 67 243 935 805 Közterület Felügyelet 61 949 654 715 4 Udvarok 266 695 1 312 003 5

5 Üzemi épületek 182 153 173 908 6 Sportpályák és sportcélú létesítmények 155 319 2 760 625 7 Fürdők 60 524 466 939 8 Hulladéklerakó 458 272 4 015 431 9 Miskolci Kistérség 45 559 810 113 10 Repülőterek 4 956 287 76 622 Összesen: 8 553 637 38 786 349 Forgalomképes ingatlanok Sorszám Ingatlan csoport Földterület m2 Bruttó érték (e.ft) 1 Társasházak és egyéb lakóépületek 910 258 8 828 075 2 Pincék 2 234 12 283 3 Garázsok 4 991 79 186 4 Garázs alatti területek 28 865 112 890 5 Idegen felépítménnyel beépített ing. 92 730 483 984 6 Nem lakás céljára szolgáló egyéb ing. 312 690 3 230 981 7 Beépítetlen belterületek 3 003 769 6 094 788 8 Beépítetlen külterületek 5 888 326 1 613 841 Összesen: 10 243 863 20 456 028 Önkormányzati ingatlan vagyon összesen: 31 947 222 175 485 287 1.Az önkormányzati vagyongazdálkodás sajátosságai 1.1. Célhoz kötöttség: az önkormányzati vagyon mindenekelőtt az önkormányzat feladatainak ellátását kell, hogy szolgálja. A vagyon hatékony felhasználásának mutatója meghatározóan nem a pénzügyi hozam, hanem a közfeladatok ellátásában elért társadalmi hozam, az ellátási mutatók, az intézményi kihasználtság, stb. 1.2. Az önkormányzat csak részben, a forgalomképes üzleti vagyonával gazdálkodhat szabadon. Az önkormányzatnak kerülnie kell a kiemelt kockázatot és ennek következtében sok esetben nem célozhatja meg a maximális nyereség elérését: az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásának biztonsága a cél, a szabad források, vagyonelemek befektetése, hasznosítása fontos feladata a vagyongazdálkodásnak, de csak korlátozott, ésszerű kockázatvállalás mellett. Az üzleti vagyon hasznosításának eredményét az elért pénzügyi hozam mutatja. 1.3. A testületi döntéshozatal: Az önkormányzatnál a legtöbb vagyongazdálkodási döntés a közgyűlés hatásköre, ezt a jogosítványát a közgyűlés a vagyonrendeletben rögzített feltételek esetében átruházza bizottsági, polgármesteri hatáskörbe, illetve delegálhatja önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság hatáskörébe. 1.4. Nyilvánosság intézménye: Abban az esetben, amikor testületi döntésekkel meg lehet felelni a hatékony döntés elvárásainak, a döntéshozatalt a közgyűlés hatáskörében kell hagyni. A nyilvánosság fontos követelménye az önkormányzati gazdálkodásnak, ennek részeként a vagyongazdálkodásnak is. 6

2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás értelmezése A vagyongazdálkodás tágabb értelemben magában foglalja az önkormányzat összes, a tárgyi, a pénzügyi és szervezeti, humán erőforrásokkal való gazdálkodását, a közösségek, a lakosság önkéntes felajánlásának hasznosítását. A tárgyi vagyon egyrészt eszközt biztosít a feladatellátáshoz, másrészt eredménye a megvalósított beruházásoknak, felújításoknak. A vagyongazdálkodás hatékonyságát a közfeladat ellátás teljesítésének eredménye, az üzleti vagyon esetében az elért pénzügyi hozam, a gazdaságfejlesztési célú vagyonhasznosítás tekintetében az elért társadalmi hozam (foglalkoztatás növekedése, a város fejlődése, stb.) mutatja meg. 3.Önkormányzati közfeladatok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény jelenleg hatályos 8 -a, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1. napján hatályba lépő 13. (1) és (2) bekezdése határozza meg a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat. Az 1990. évi LXV. törvény 8. (1) és (4) bekezdése alapján: (hatályos 2012. 12. 31-ig) 8 (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: 1. a településfejlesztés, 2. a településrendezés, 3. az épített és természeti környezet védelme, 4. a lakásgazdálkodás, 5. a vízrendezés és vízelvezetés, 6. csatornázás, 7. köztemető fenntartása, 8. a helyi közutak és közterületek fenntartása, 9. a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, 10. helyi tömegközlekedés, 11. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, 12. gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, 13. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, 14. a közösségi tér biztosítása, 15. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, 16. sport támogatása, 17. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, 7

18. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. 8 (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az alábbiakról: az egészséges ivóvíz ellátás, az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális alapellátás, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, nemzeti és az etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása. A 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdése szerint: (hatályos 2013. 01.01-től) Ellátandó helyi önkormányzati közfeladatok: 2. sz. ábra településfejlesztés, településrendezés távhőszolgáltatás település-üzemeltetés (köztemető, közvilágítás, kéményseprő-ipari szolg., közutak, közpark, közterület, parkolás) közterület, közintézmény elnevez. egészségügyi alapellátás hulladékgazdálkodás helyi közösségi közlekedés környezetegészségügy óvodai ellátás közreműködés település közbiztonság nemzetiségi ügyek sport, ifjúsági ügyek kistermelők, ősterm árusítási lehetősége helyi adó, gazdaság-szervezés, turizmus Ellátandó helyi önkormányzati közfeladatok honvédelem, polgárivéd., katasztrófavéd. közfoglalkoztatás kulturális szolgáltatás szociális, gyermekjóléti ellátás lakás- és helyiséggazdálkodás hajléktalan személyek ellátása környezetvédelem, ivóvíz, szennvvíz 8

1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés és - ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás. 9

4. A vagyongazdálkodás tervezési és megvalósítási folyamata A vagyongazdálkodás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. A folyamat egyes elemei között a lineáris kapcsolaton túl kölcsönhatás is érvényesül. 3. sz. ábra 3. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése 4. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint, Közösségi felajánlások felmérése 2. A külső környezet, trendek elemzése 10. Kiértékelés, eredmények visszacsatolása 1. Elhatározás vagyongazdálkod ási koncepció, terv elkészítésére 9. Megfigyelés, teljesítmény ellenőrzés 5. Jövőkép 6. Hosszú és középtávú célok, célkitűzések 7. Akciótervek Erőforrások felmérése, felosztása 8. Megvalósítás A vagyongazdálkodás tervezési és megvalósítási folyamata az alább lépéseket foglalja magában: 1. Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére 2. A külső környezet, trendek elemzése 3. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése 4. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint 10

5. Jövőkép 6. Célok, célkitűzések 7. Akciótervek, erőforrások felmérése, felosztása 8. Megvalósítás 9. Megfigyelés, teljesítmény ellenőrzés 10. Kiértékelés, eredmények visszacsatolása I. Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére A vagyongazdálkodási koncepció és terv elkészítését Miskolc város vezetése kiemelten fontosnak tartja és határozott szándéka, hogy a koncepcióval és tervvel, a vagyongazdálkodás eszközeivel elősegítse a város fejlődését befolyásoló negatív folyamatok, romló tendenciák megállítását, a fejlődés feltételrendszerének megteremtését. II. A külső környezet, trendek elemzése A külső környezet és trendek elemzésénél az áttekintés és a folyamatok előrevetítése a cél: II.1. Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírások Az önkormányzat vagyongazdálkodását alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, különösen "a helyi önkormányzatok gazdasági alapjai" című VI. fejezete, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Kormányrendelet. Az önkormányzati vagyon funkciója kettős: mindenekelőtt egyrészt infrastruktúrát biztosít a törvényben előírt kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásához, másrészt bevételt teremt az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásához, a vagyon állagmegóvásához, felújításához, a beruházások megvalósításához. Ezen alapul az önkormányzati vagyon törvény szerinti felosztása is: a forgalomképtelen vagyon funkciója elsődlegesen az infrastruktúra biztosítása, míg a forgalomképes (üzleti) vagyon funkciója a bevételteremtés, hozam elérése. A korlátozottan forgalomképes vagyon mindkét célt szolgálja, elsősorban infrastrukturális célja van, viszont a közfeladatok ellátása szempontjából nélkülözhető vagyonelemek az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatóak. A forgalomképes vagyonnal való gazdálkodás is specifikus. Meg kell felelni a befektetések maximális biztonságával szemben támasztott követelménynek, azaz csak olyan vállalkozásba lehet befektetni, ahol a kockázat mértéke nem haladja meg a bevitt vagyon értékét, az üzleti vállalkozás tevékenysége nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. 11

Az üzleti vagyonnak mindezek mellett hozamteremtőnek kell lennie, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és a pénzügyi forrásigény is erre készteti az önkormányzatot. Kellő rugalmasságot kell biztosítani a vagyongazdálkodásban, alkalmazkodni kell a piacgazdaság követelményeihez. II.2. A vagyongazdálkodást érintő negatív hatások II.2.1. Üzemgazdasági szemlélet alkalmazásának hiánya Az önkormányzati működés folyamatos fenntartása prioritást élvez a gazdaságossági, vagyonmegőrzési szempontokkal szemben. A nyilvántartási rendszer nem tudja biztosítani a közszolgáltatások jövedelmezőségének megítéléséhez szükséges információkat. A pénzforgalmi szemlélet az adott időszaki bevételek és kiadások elszámolásánál a teljesített pénzügyi tételekre koncentrál, így sem a jövedelmezőség, sem pedig az eszközök valós piaci értékének meghatározására nem alkalmas. A beszámolókból kiegészítő adatok nélkül nem állapítható meg, hogy pontosan mennyit költ az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására. A jelenlegi nyilvántartási és beszámolórendszer nem veszi teljes körűen figyelembe a pénzmozgással nem járó tételeket. Az üzemgazdasági szemlélet alkalmazásának hiánya következtében a közfeladatok ellátásának tényleges, valós költségviszonyai nem ismertek, nem kerülnek kimutatásra a pénzforgalmi szemléletű számviteli nyilvántartásban. A valós költségeknek a felmerült tényleges költségek mellett magukban kellene foglalniuk az előállításukban résztvevő erőforrások pl. vagyonelemek arányos értékcsökkenésének összegét is. II.2.2. Az elszámolt értékcsökkenés fedezethiánya Az önkormányzat alapvetően olyan közfeladatokat lát el, amelynek elvégzését az állam az önkormányzatra bízza. Ezekre a feladatokra a költségvetés normatív alapon állami támogatást biztosít. A szolgáltatások ellenértékét a megállapított normatív állami hozzájárulások nem térítik meg az önkormányzat számára. Az állam nem csupán az önkormányzat azonnali, rövid távú költségeit nem téríti meg, de a hosszabb távon felmerülő vagyonpótlási, karbantartási, állagmegóvási költségeit sem. A jelenlegi finanszírozási rendszer az önkormányzati vagyon megfelelő karbantartásához, pótlásához szükséges forrásokat nem biztosítja. Az eszközök esetében elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelő visszapótlás pénzügyi forrása nem biztosított. Az önkormányzat az elhasználódott eszközöket saját forrásból (azt kiegészítve különböző pályázati pénzeszközökkel) próbálja szinten tartani, de ezek a kiadások nem fedezik az elhasználódás mértéke szerinti tényleges amortizációt, illetve nem érintenek minden ebbe a körbe tartozó eszközt. 12

II.2.3. A vagyon felélésének veszélye Az önkormányzati működés folyamatos hiányának egyik tipikus fedezete: a vagyonértékesítés, vagyonfelélés. Egyre nagyobb kényszer nehezedik az önkormányzatra a költségvetési bevételek növelése érdekében, melyben kiemelt szerepet kap a mobilizálható vagyon értékesítése is. A gyakorlatban az önkormányzatot jogszabályi előírás nem korlátozza abban, hogy a vagyongazdálkodást a rövid távú céljai alá rendelje és vagyonát ennek érdekében részben felélje. A vagyon feláldozása a feladatellátás céljaira egyszeri megoldás, miközben a túlköltekezés tartós, strukturális problémát jelent és a vagyonfelélés a problémát csak eseti jelleggel kezeli. II.3. Miskolc és más megyei jogú városok önkormányzati vagyonának összehasonlítása A megyei jogú városok közül Miskolc mellett Békéscsaba, Nyíregyháza, Győr, Debrecen, Szeged városok egyszerűsített mérleg adatait az 1. sz. melléklet részletezi. A megyei jogú városok eszközeinek nagyságrendjét, összetételét a 4. sz. ábra szemlélteti. 4. sz. ábra E Ft Miskolc Békéscsaba Nyíregyháza Győr Debrecen Szeged Befekt.e. 200 180 074 63 070 879 126 808 144 143 582 912 299 469 873 280 009 944 Forgóeszk. 4 218 580 3 214 682 1 769 870 9 161 937 4 798 541 5 934 785 Eszköz.ö. 204 398 654 66 285 561 128 578 014 152 744 849 304 268 414 285 944 729 13

A rendelkezésre álló eszközök nagyságrendjét vizsgálva, megállapítható, hogy a legjelentősebb eszközállománnyal Debrecen (304,3 milliárd Ft), ezt követően Szeged (285,9 milliárd Ft) rendelkezik, Miskolc esetében az eszközök értéke 204,4 milliárd Ft. A bemutatott megyei jogú városok eszközértékein belül mindenütt meghatározó a befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) aránya, valamennyi városban 90 % feletti, több esetben eléri a 98 %-ot. Az alábbi 5. sz. ábra a megyei jogú városok forrásainak összetételét mutatja 5. sz. ábra Miskolc Békéscsaba Nyíregyháza Győr Debrecen Szeged Saját tőke aránya % 79,6 79,0 82,3 89,3 88,4 88,4 Tartalékok aránya % 0,6 3,0 0,3 4,5 0,6 1,4 Saját forrás aránya % 80,2 82,0 82,6 93,8 89,0 89,8 Kötelezetts. aránya% 19,8 18,0 17,4 6,2 11,0 10,2 A megyei jogú városok forrás összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a saját forrás aránya Győrött a legmagasabb 93,8 %, Debrecenben eléri, Szegeden meghaladja a 89 %-ot, míg Miskolc esetében 80,2 %, a vizsgált megyei jogú városok közül a legkedvezőtlenebb. A kötelezettségek állománya a bemutatott városok esetében 9,4 milliárd Ft (Győr) és 40,4 milliárd Ft (Miskolc) közötti értéket mutat, Miskolcon a legmagasabb. A kötelezettségek forráson belüli aránya Győr vonatkozásában a legalacsonyabb 6,2 %, Miskolcon a legmagasabb, 19,8 %. A vizsgált megyei jogú városokban az egy lakosra jutó eszköz és forrás értékeket az 1. sz. melléket részletesen tartalmazza, az alábbi táblázat bemutatja a megyei jogú városok népességszámát, az egy lakosra jutó Eszköz értékét, kötelezettség értékét, valamint az egy lakosra jutó saját vagyon értékét (eszközök-kötelezettség). 14

Miskolc Békéscsaba Nyíregyháza Győr Debrecen Szeged Népességszám fő 2011.01.01. 168 075 64 074 117 852 131 267 208 016 170 285 Egy lakosra jutó Eszközök E Ft/fő 1 216 1 035 1 091 1 164 1 463 1 679 Egy lakosra jutó Kötelezettségek E Ft/fő 240 186 190 72 161 172 Egy lakosra jutó saját vagyon E Ft/fő (eszközkötelezettség) 976 849 901 1 092 1 302 1 507 A vizsgált megyei jogú városok közül a legnagyobb lakosságszámú Debrecen 208 ezer fővel, ezt követi Szeged 170 ezer lakossal, majd Miskolc 168 ezer lakosával. Az egy lakosra jutó eszközök értéke Szegeden (1,7 millió Ft/lakos) és Debrecenben (1,5 millió Ft/lakos) a legmagasabb, Miskolc a harmadik helyen áll 1,2 millió Ft/lakos értékével. A kötelezettségek egy lakosra jutó értékét vizsgálva, a táblázat adatai bemutatják, hogy az érintett városok közül Miskolcon a legmagasabb az egy főre jutó kötelezettség összege, 240 E Ft/fő, Győrött a legalacsonyabb, 72 E Ft/fő. Mindezek alapján a saját vagyon (eszköz-kötelezettség) egy lakosra jutó értéke Szegeden a legmagasabb (1.507 E Ft/lakos), Miskolc a vizsgált megyei jogú városok között a negyedik helyen áll 976 E Ft/lakos értékével. 15

III. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése III.1. Az önkormányzati vagyongazdálkodás erőforrásai Az önkormányzat erőforrásait a tárgyi, a pénzügyi és szervezeti, humán erőforrások jelentik. III.1.1. A vagyongazdálkodás tárgyi erőforrásai, a vagyon összetétele, értékadatai III.1.1.1. Az önkormányzat 2011. december 31-i tárgyi erőforrásai, vagyona A vagyongazdálkodás tárgyi erőforrásait, az önkormányzat 2011. december 31-i vagyonát az alábbi táblázat részletezi: Önkormányzati vagyon összetétele 2011. 12.31. E Ft 16

Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes Beruházások Forgó- Összesen Megnevezés bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó felújítások eszközök bruttó nettó A.) Befektetett Eszközök (I+II+III+IV) 116 242 910 103 244 209 71 700 774 63 388 026 30 327 059 21 531 737 12 016 102 0 230 286 845 200 180 074 I.) Immateriális javak 0 0 0 0 1 104 288 284 838 0 0 1 104 288 284 838 II.) Tárgyi eszközök (1+2+3+4) 116 242 910 103 244 209 38 786 349 33 647 721 6 968 704 1 850 377 12 016 102 0 174 014 065 150 758 409 1.) Ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok 116 242 910 103 244 209 38 786 349 33 647 721 0 0 0 0 155 029 259 136 891 930 2.) Gépek, berendezések 0 0 0 0 5 871 164 1 576 512 0 0 5 871 164 1 576 512 3.) Járművek 0 0 0 0 1 097 540 273 865 0 0 1 097 540 273 865 4.) Beruházások, felújítások 0 0 0 0 0 0 12 016 102 0 12 016 102 12 016 102 III.) Befektetett pénzügyi eszközök (1+2+3+4) 0 0 28 464 510 26 617 995 574 533 574 533 0 0 29 039 043 27 192 528 1.) Tartós részesedés 0 0 28 464 510 26 617 995 0 0 0 0 28 464 510 26 617 995 2.) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3.)Tartósan adott kölcsön 0 0 0 0 292 926 292 926 0 0 292 926 292 926 4.) Egyéb, hosszú lejáratú követelések 0 0 0 0 281 607 281 607 0 0 281 607 281 607 IV.) Üzemeltetésre, kezelésbe átadott vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök 0 0 4 449 915 3 122 310 21 679 534 18 821 989 0 0 26 129 449 21 944 299 B.) Forgóeszközök 0 0 0 0 0 0 0 4 218 580 4 218 580 4 218 580 ESZKÖZÖK ÖSSZ. (A+B) 116 242 910 103 244 209 71 700 774 63 388 026 30 327 059 21 531 737 12 016 102 4 218 580 234 505 425 204 398 654 A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az önkormányzat 2011. évi vagyona, az Eszközök bruttó értéke alapján 234,5 milliárd Ft, nettó értéke alapján 204,4 milliárd Ft. Az önkormányzat saját vagyonát az eszközök (204,4 milliárd Ft) kötelezettségekkel (40,4 milliárd Ft) csökkentett értéke adja. Az önkormányzat 2011. évi vagyonmérlegének adatai alapján a saját vagyon összege 164 milliárd Ft. Mindezek alapján megállapítható, hogy a saját vagyon aránya 80,2 %, amely 2006 évtől folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Eszközök Az Eszközök összetételét a 6. sz. ábra szemlélteti. 6. sz. ábra 17

Az Eszközökön belül meghatározó az önkormányzat tevékenységét egy éven túl szolgáló befektetett eszközök nagyságrendje, amelynek bruttó értéke 230,3 milliárd Ft, nettó értéke 200,2 milliárd Ft. A könyv szerinti nettó érték alapján a befektetett eszközök aránya az eszközökön belül 97,8 %. A forgóeszközök aránya és nagyságrendje, amely magában foglalja a készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, egyéb aktív elszámolások értékadatait, lényegesen kisebb arányt és értéket képvisel (2,2 %, nettó értéke 4,2 milliárd Ft.). Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé tartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, valamint az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök. A befektetett eszközök megoszlását a 7. sz. ábra mutatja be. 7. sz. ábra 18

A befektetett eszközök 75 %-át a tárgyi eszközök, 14 %-át a befektetett pénzügyi eszközök, 11 %-át az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök alkotják, az immateriális javak aránya nem éri el az 1 %-ot. 8. sz. ábra A 8. sz. ábra a befektetett eszközök összetételét mélyebb bontásban mutatja be, részletezi a tárgyi eszközök körébe tartozó ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, a járművek, a beruházások, felújítások nagyságrendjét, arányát, valamint a 19

befektetett pénzügyi eszközök tételeinek (tartós részesedés, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tartósan adott kölcsön, egyéb hosszú lejáratú követelések) értékét és %-os arányát. A befektetett eszközökön belül az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok jelentik a legjelentősebb vagyoni elemet, amelynek nettó értéke 136,9 milliárd Ft, a befektetett eszközök nettó értékének 68,4 %-a. A befektetett eszközök másik meghatározó vagyoni köre az önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések értéke, amelynek nagyságrendje a jegyzett tőke értékét figyelembe véve 28,5 milliárd Ft, a könyv szerinti nettó érték alapján 26,6 milliárd Ft, a befektetett eszközök nettó értékének 13,3 %- a. Az önkormányzat gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedéseit a 2. sz. melléklet mutatja be. Az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök bruttó értéke 26,1 milliárd Ft, nettó értéke 21,9 milliárd Ft, arányuk a befektetett eszközök nettó értékének 10,9 %-a, amelynek részletezését a 3. sz. melléklet tartalmazza. III.1.1.2. Az önkormányzat vagyonában bekövetkezett változások 2006-2011. Az önkormányzat 2006-2011. évi vagyonmérlegének Eszközök értékadatait a 4. sz. melléklet, Források értékeit az 5. sz. melléklet tartalmazza. A vagyonmérleg adatai alapján a vagyon értékében, összetételében az alábbi változások történtek: Eszközök: Az eszközök összetételét 2006-2011. években az alábbi 9. sz. ábra mutatja: 9. sz. ábra Az eszközök értéke a 2006. évi 184,5 milliárd Ft-ról 2011. évre 204,4 milliárd Ft-ra növekedett, a növekedés mértéke 10,7 %. Az eszközök értéknövekedésében meghatározó 20

szerepet játszott a befektetett eszközök értékének növekedése. A forgóeszközök értéke csökkent. Befektetett eszközök A befektetett eszközök összetételét 2006-2011. években az alábbi 10. sz. ábra mutatja. 10. sz. ábra A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök értéke a 2006. évi 142 milliárd Ft-ról 2011. évre 150,8 milliárd Ft-ra növekedett. A befektetett pénzügyi eszközök értéke a 2006. évi 17,9 milliárd Ft-ról 2011. évre 27,2 milliárd Ft-ra nőtt, amelyben meghatározó a gazdasági társaságokban lévő részesedés növekedése (Miskolc Holding Zrt., MISEK Nonprofit Kft.), a gazdasági társaságokban az önkormányzati részesedés 2011. decemberi 31-i értékadatait a 2. sz. melléklet részletezi. Forgóeszközök A forgóeszközök összetételét 2006-2011. években a 11. sz. ábra mutatja: 21

11. sz. ábra A forgóeszközökön belül a pénzeszközök értéke mutatja a legnagyobb változást a 2006-2011. évek között. 2006. évi 0,7 milliárd Ft-tal szemben, 2007-ben (6,2 milliárd Ft) és 2008- ban (7,1 milliárd Ft) volt kiemelkedően magas, a 2007. évi 5 milliárd Ft, a 2008 évi 3 milliárd Ft értékű kötvénykibocsátás, valamint a hitelfelvételek következtében. A pénzeszközök állománya 2011. év végére 1,5 milliárd Ft összegre csökkent. Források A 2006-2011. évi vagyonmérlegben szereplő források összetételét az 5. sz. melléklet tartalmazza. A források összetételét 2006-2011. években az alábbi 12. sz. ábra mutatja. 12. sz. ábra 22

A források értéke a 2006. évi 184,5 milliárd Ft-ról 2011. évre 204,4 milliárd Ft-ra növekedett. A forrásokon belül a saját tőke értéke 2006. évben 165,8 milliárd Ft, aránya 89,9 %, 2011. évre értéke 162,8 milliárd Ft-ra, aránya 79,6 %-ra csökkent. A kötelezettségek értéke 2006. évben 18,4 milliárd Ft, aránya a forrásokon belül 10 %, 2011. évben értéke 40,4 milliárd Ft, aránya 19,8 % volt, értéke több mint kétszeresére nőtt 2006. évhez képest. A kötelezettségek értékének, összetételének változását mutatja be az alábbi 13. sz. ábra. 13. sz. ábra 23

A diagramból látható, hogy a kötelezettségek összege több mint kétszeresére emelkedett 2011. évre 2006. évhez képest. A kötelezettségeken belül a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke növekedett a legnagyobb mértékben, majdnem megháromszorozódott, amely meghatározóan a 2007. és 2008. évben kibocsátott kötvények, valamint azok árfolyamveszteségének elszámolása miatt következett be. A CHF-ben kibocsátott kötvények árfolyama 2007. évben 152,40 Ft/CHF, 2008. évben 141,28 Ft/CHF volt, a 2011. december 31-i vagyonmérlegben 255,91 Ft/CHF árfolyamon szerepel a kötelezettség, amely 5,8 milliárd forint kötelezettség növekedést idézett elő. III.1.2. A vagyongazdálkodás pénzügyi erőforrásai, a vagyon működtetését, fejlesztését szolgáló költségvetési bevételek és kiadások Az önkormányzat 2006-2011. évi költségvetési mérlegének bevételeit az 14. sz. ábra, valamint az 6. sz. melléklet szerinti táblázat, kiadásait a 15. sz. ábra, valamint a 7. sz. melléklet szerinti táblázat tartalmazza. III.1.2.1. Költségvetési bevételek: Az alábbi táblázat, valamint az 14. sz. ábra jól szemlélteti, hogy az önkormányzat hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélküli bevételei 2006-2008. évek között növekedtek, 2009. évtől jelentősen csökkentek. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési bevételei 2006-2011. év E Ft Megnev. 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2011/2006 Bevételek 56 202 250 57 372 008 61 270 937 53 357 818 50 053 049 45 809 835 81,1 % Kötvény, hitel 2 985 830 8 248 137 4 712 885 406 617 3 042 909 3 800 395 127,3 % Likvid hitel 2 392 285 Bev. össz. 59 188 080 65 620 145 65 983 822 53 764 435 55 488 243 49 610 230 83,8 % 24

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési bevételei 2006-2011. év (milliárd Ft) 14. sz. ábra Az összes bevétel összege 2006. évben 59,2 milliárd Ft volt, 2007. évben 65,6 milliárd Ft, a 6,4 milliárd Ft-os bevétel növekedés meghatározó forrása az 5 milliárd Ft értékű kötvénykibocsátás volt. A 2008. évi 66 milliárd Ft-os költségvetési bevétel 3 milliárd Ft további kötvénykibocsátás mellett teljesült. A költségvetés bevétele 2011. évben 49,6 milliárd Ft volt, amely 2006. évhez képest 9,6 milliárd Ft csökkenést jelent, amelynek meghatározó elemei a támogatásértékű bevételek 8,6 milliárd Ft-os, az intézményi bevételek 5,1 milliárd Ft-os csökkenése, amelyet mérsékelt a működési bevételek növekedése. III.1.2.2. Költségvetési kiadások 25

A 15. sz. ábra bemutatja a kiadások összetételét, annak változását. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési kiadásai 2006-2011. év (milliárd Ft) 15. sz. ábra A működési kiadások összege 2006-2008. évek között növekedett, 2006. évben 46,6 milliárd Ft volt, 2008. évben 52,8 milliárd Ft, majd ezt követően jelentősen csökkent, 2011. évben 37,6 milliárd Ft-ra mérséklődött. A pénzügyi befektetések alábbi összegei az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének növelését tartalmazzák, ezek közül legjelentősebb a Miskolc Holding Zrt. 1.216 milliárd Ft-os tőkeemelése, amely a villamos projekt önkormányzati önrészének finanszírozását szolgálja. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat pénzügyi befektetések kiadásai 2006-2011 E Ft 2006 2007 2008 2009 2010 2011 30 000 0 25 216 20 800 347 425 868 575 A kamat és hiteltörlesztés kiadásai 2006-2011. években 2010. évet kivéve folyamatosan növekedtek, a 2011. évi kiadás több mint négyszerese a 2006. évinek. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat kamat és hiteltörlesztés kiadásai 2006-2011 E Ft 2006 2007 2008 2009 2010 2011 984 629 1 397 794 1 555 013 1 551 806 1 255 722 4 067 423 26

III.1.3. A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásai, szervezeti keretei A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásait jelenti a képviselőtestület, a közgyűlés bizottságai, a tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények, 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai, egyéb szervezetek, magánszemélyek. A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásainak létszámadatait az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Átlagos stat. állományi létszám 2011. év Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 561 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Intézményei 6 249 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 1 638 Miskolc Holding Zrt. 31 MKSZ Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Kft. 5 CINE-MIS Nonprofit Kft. 7 Miskolc Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kft. 4 MISEK Nonprofit Kft. (2012. május 01-től állami tulajdonba került) 1 533 MVSI Nonprofit Kft. 46 Miskolci Városfejlesztési Kft. 12 Miskolc Holding Zrt. tagvállalatok 2 751 Miskolci Beruházó és Szolgáltató Kft. 5 MIHŐ Kft. 189 MIK Zrt. 195 MIKOM Kft. 49 MIVÍZ Kft. 321 Miskolci Turisztikai Kft. 106 Miskolctapolca Fejlesztési Kft. 0 Miskolci Városgazda Kft. 821 MVK Zrt. 892 Régió Park Kft. 30 Szocio-Produkt Kft. 143 Mindösszesen: 11 199 A Polgármesteri Hivatal 561 fővel, az önkormányzati intézmények 6.249 fővel, a 100 %- os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 105 fővel (tekintettel arra, hogy a MISEK Nonprofit Kft. 2012. május 01. napjával állami tulajdonba került), a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai 2.751 fővel biztosítják a közfeladat - ellátás, a 27

vagyonhasznosítás szervezeti hátterét. (A Polgármesteri Hivatal szervezeti ábráját a 4. sz. függelék mutatja be.) III.1.3.1. Tulajdonos Az önkormányzati vagyon tulajdonosa maga a város lakossága (a város közigazgatási területéhez tartozó választópolgárok közössége), közösségi tulajdon, amely a város lakosságának érdekeit szolgálja. A tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlés elsődleges feladata a feladat-ellátási stratégia meghatározása, ennek keretében a megkívánt számszerűsíthető és mérhető társadalmi és pénzügyi hozamok, megtérülési ráták, a beruházási politika kidolgozása, és a hozzá tartozó, még elfogadható gazdasági kockázati szintek definiálása, valamint a jogszabályoknak való megfelelés megfogalmazása. A Közgyűlés hatásköre: A Közgyűlés jogosult a tulajdonost megillető jogok gyakorlására, - birtoklás joga: a tulajdonjog tárgyának fizikai és jogi - bizonyos fizikailag meg nem fogható vagyontárgyak esetében csak jogi - hatalomban tartása. A birtoklás jogához szorosan kapcsolódik a birtokvédelem jogintézménye. - használat és hasznok szedésének joga, - rendelkezés joga (a birtoklás átengedésének joga, a használat, illetve a hasznok szedése átengedésének joga, a megterhelés joga, a tulajdonjog átengedésének, átruházásának, elidegenítésének joga). köteles a tulajdonnal járó terhek és a tulajdonban beálló kár viselésére, jogosult a bevételekkel (köztük a vagyonhozadékkal) való önálló gazdálkodásra, jogosult a vállalkozás jogának gyakorlására (saját felelősségére), amely nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása a hatályos vagyonrendelet szerint történik, amely vagyoncsoportonként rögzíti a döntési szinteket, az értékhatárok függvényében. (közgyűlés, bizottság, polgármester) III.1.3.2. Az önkormányzati vagyon működtetését ellátó szervezetek Az önkormányzati vagyont működtetők feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos stratégia megvalósítása, a már megfogalmazott feladat ellátási prioritások mentén. A vagyont működtetőnek biztosítania kell, hogy a beruházási, üzemeltetési és karbantartási politika segítségével az önkormányzat vagyona a lehető legnagyobb hozamértéket (társadalmi hozam, pénzbeli hozam, stb.) biztosítsa a tulajdonos számára, az eszközállomány műszaki állapotának és működőképességének megtartása, növelése mellett. Az önkormányzati vagyont használó, üzemeltető, kezelő, vagyonkezelő szervezetek az alábbiak: 28

Polgármesteri hivatal: Jogcím: üzemeltetés, fenntartás Önkormányzati tulajdonú intézmények: Jogcím: ingyenes használatba adás az alapító okiratban rögzített feladatok ellátása érdekében. Ingyenesen használatba adott vagyontárgyak nettó értéke: 22.244 millió Ft Önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságok: Jogcím: jegyzett tőke részét képező vagyonelemek biztosítása Befektetések nettó értéke: 26.618 millió Ft Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat részesedései 2011. 12. 31. E Ft Sor szám Megnevezés Részesedés aránya % Jegyzett tőke (törzsbetét) értéke Könyv szerinti érték 1. 2. Miskolci Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. MKSZ Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Kft. 100,0 17 498 000 17 498 000 100,0 3 000 3 000 3. CINE-MIS Moziüzemi Szolgáltató Nonprofit Kft. 100,0 35 780 18 184 4. Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. 25,7 79 510 47 777 5. Miskolci Piac Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. 33,4 167 000 73 948 6. 7. Miskolc Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kft. ÉMIG Észak-Magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. 100,0 3 000 3 000 7,7 250 250 8. Tigáz Zrt. 1 800 495 9. MISEK Nonprofit Kft. 100,0 10 647 770 8 955 839 10. MVSI Nonprofit Kft. 100,0 27 900 17 002 11. Miskolci Városfejlesztési Kft. 100,0 500 500 Összesen 28 464 510 26 617 995 29

Az Önkormányzat részesedéseiben 2011. december 31. után bekövetkezett változások: A MISEK Nonprofit Kft. 2012. május 01. napjával törvényi rendelkezés alapján állami tulajdonba került. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évben hat kulturális intézmény megszüntetéséről, a feladatellátás biztosítására gazdasági társaságok létrehozásáról döntött. A létrejött társaságok jegyzett tőke összegét az alábbi táblázat mutatja: 2012. évben létrehozott önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jegyzett tőke értéke E Ft Miskolci Csodamalom Bábszínház Nonprofit Kft. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Nonprofit Kft. Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. Miskolc Városi Könyvtár és Információs Központ Nonprofit Kft. Miskolci Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft. Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. 10 780 7 300 20 110 6 610 50 430 76 070 A Közgyűlés 2012. évben a Miskolc Holding Zrt. jegyzett tőkéjének 350 millió Ft-tal történő növeléséről döntött a villamos projekt önkormányzatot terhelő önrészének további biztosítása érdekében. Miskolci Ingatlankezelő Zrt.: Jogcím: forgalomképes ingatlanok kezelésbe adása Kezelésbe adott vagyon nettó értéke: 17.736 millió Ft. Megnevezés E Ft Nettó érték MIK Zrt. 17 735 536 Beépítetlen belterületi föld 6 109 530 Beépítetlen külterületi föld 1 579 277 Beépített földterület 2 363 770 Lakás és nem lakás célú ingatlanok 7 680 941 Konténerek 2 018 Holding tagvállalatok: Jogcím: üzemeltetésre átadás Üzemeltetésre átadott vagyontárgyak nettó értéke: 1.988 millió Ft E Ft Megnevezés Nettó érték Miskolci Turisztikai Kft. 379 507 Diósgyőri Várfürdő 185 763 Selyemréti Fürdő 193 744 Városgazda Nonprofit Kft. 325 474 Karantén épület 41 214 Építmény 284 260 30

Egyéb gép, berendezés, jármű 0 MIVIZ Kft. 1 283 504 Építmények-ivóvíz, szennyvíz 1 071 970 Építmények-csapadékcsatorna 211 136 Gép, berendezés 398 Egyházak: Jogcím: ingyenes használatba adás Ingyenesen használatba adott vagyontárgyak nettó értéke: 485 millió Ft E Ft Megnevezés Nettó érték Egyházaknak használatra átadott vagyon (iskolák) 485 202 Miskolci Kistérség Többcélú Társulása: Jogcím: üzemeltetésre átadás Üzemeltetésre átadott vagyontárgyak nettó értéke: 648 millió Ft E Ft Megnevezés Nettó érték Miskolc Kistérség Többcélú Társulása 648 323 Őszi Napsugárotthon 648 323 Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. és MIHŐ Kft.: Jogcím: vagyonkezelésbe adás ingyenesen Vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak nettó értéke: 1.011 millió Ft E Ft Megnevezés Nettó érték Vagyonkezelésbe adott eszközök összesen: 1 010 510 Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. 87 766 Diósgyőri Sportuszoda 87 766 MIHŐ Kft. 922 744 Regionális hulladéklerakó (Bogáncs utca) 922 744 MIKOM Nonprofit Kft. Jogcím: Közterületi reklámhordozók hasznosítása, az önkormányzat számára éves használati díj megfizetése mellett. A Társaság közterületi reklámtevékenységével kapcsolatos szakmai, gazdasági beszámolót a 2. sz. függelék tartalmazza. 31

A vagyongazdálkodás erőforrásait összefoglalva, megállapítható, hogy az önkormányzat közfeladatait 204,4 milliárd Ft értékű tárgyi vagyonnal, 50-60 milliárd Ft nagyságrendű pénzügyi erőforrással és 9 ezer főt meghaladó szervezeti, humán erőforrással látja el. III.2. Információs adathalmaz elemzése A jelenlegi vagyonnyilvántartás jellemzői: Az önkormányzati vagyonról jelenleg az alábbi nyilvántartások állnak rendelkezésre, amelyek egymástól elhatároltak, nincs olyan egységes vagyonnyilvántartás, amely adott vagyonelemre vonatkozóan, egy adatbázisban, komplex módon minden fontos adatot, információt teljes körűen tartalmaz. Számviteli nyilvántartás A főkönyvi könyvelés a számlarendben szabályozott főkönyvi számonként részletezve tartalmazza az egyes eszközcsoportok bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését, nettó értékét. Az immateriális javak, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása: az immateriális javakról, üzembe helyezett tárgyi eszközökről eszközönként, egyedi nyilvántartó lapokon tartalmazza az eszköz megnevezését, üzembe helyezésének időpontját, tervezett élettartamát, leltározási helyét, eredeti bruttó értékét, évenkénti aktuális bruttó értékét, halmozott értékcsökkenését, évenként elszámolt értékcsökkenését, aktuális nettó értékét. Vagyonkataszter Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet tartalmazza az ingatlanvagyon-kataszter felfektetésére és vezetésére vonatkozó előírásokat. A Kormányrendelet előírta az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter felmérését, folyamatos nyomon követését és naprakész vezetését. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza a törzsvagyon és a nem törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (számszaki és naturális), az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket és a becsült értéket. A becsült érték 2003. évben került megállapításra a jogszabályi előírásnak megfelelően. A Kormányrendeletet módosító 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelet előírta, hogy az önkormányzatok kötelesek a tulajdonukban lévő teljes ingatlan vagyont legkésőbb 2003. január 1-jéig (meghatározott módszer alapján) értékelni és az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartásban szerepeltetni. Az ingatlan-vagyonról az önkormányzatoknak a Magyar Államkincstár (MÁK) Területi Igazgatóságain keresztül 2003. március 10. napjáig kellett adatszolgáltatást teljesíteni. Az egységes értékelés célja az volt, hogy az ingatlanvagyon azonos elvek alapján kerüljön minden önkormányzatnál felmérésre és értékelésre. 32

Az ingatlanvagyon-katasztert a hatályos megbízási szerződésben rögzített díjazás ellenében a MIK Zrt. vezeti. A kataszterben az ingatlanokra vonatkozó adatok kerülnek rögzítésre, a Kormányrendeletben meghatározottak szerint. Az ingatlan vagyon kataszter kizárólag a jogszabályi előírás szerinti adatokat tartalmazza. Vagyonkimutatás Az éves zárszámadás részeként minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni az önkormányzati vagyonrendelet szerinti tartalommal az önkormányzat vagyonkimutatását, amely a számviteli nyilvántartás, az ingatlanvagyon-kataszter adatai alapján tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonállományát. A hatékony feladatellátást, vagyonhasznosítást elősegítő komplex vagyon-nyilvántartási rendszer megvalósítására vonatkozó részletes javaslatokat a hosszú távú vagyongazdálkodási célkitűzések VI.3.10. pontja tartalmazza. III.3. A vagyongazdálkodási koncepció és terv összhangjának elemzése a gazdasági programmal, koncepciókkal, önkormányzati rendeletekkel, szabályzatokkal Elvárás a vagyongazdálkodási koncepcióval és tervvel szemben, hogy legyen összhangban a négyéves gazdasági program, valamint az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó koncepciók vagyongazdálkodási célrendszerével. A vagyongazdálkodási koncepció és terv általános célkitűzéseit, elveit alkalmazni kell egyéb önkormányzati rendeletek, szabályozások megalkotása során is. A rendeleteknek, szabályozásoknak vagyongazdálkodási vonatkozásaikban követniük kell a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben rögzített elveket, megteremtve az önkormányzat komplex vagyongazdálkodásának konzisztenciáját. 33

IV. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint IV.1. A szükségletfelmérés folyamatának két meghatározó célja van: IV.1.1. A Miskolc városban jelentkező közösségi szükségletek felmérése, összegyűjtése, önkormányzati közfeladatonkénti rendszerezése, rangsorolása. IV.1.2. A közösségi szükséglet iránti igényt megfogalmazók milyen társadalmi, önkéntes feladatot, felajánlást vállalnak a szükségletek minél teljesebb körű teljesítése érdekében. A szükségleti adathalmaz, valamint a közösségi felajánlások (ingyenes munkavégzés, pénzeszközök, eszközök ingyenes átadása) önkormányzati közfeladatonként adattárba történő elhelyezése szükséges. IV.2. A szükségletek, valamint a közösségi felajánlások felmérése, összegyűjtése érdekében az alábbi módszerek alkalmazása indokolt: lakosság körében reprezentatív felmérés, önkormányzati képviselők, tisztségviselők, bizottsági tagok, szakértők, városfejlesztési szakemberek, tekintetében kérdőíves felmérés, egyházak és civil szervezetek, szakmai, érdekvédelmi szervezetek vonatkozásában kérdőíves felmérés, jelentős számú vállalkozás megkérdezése, nagy- és közép méretű gazdasági társaságokkal interjúk készítése, önkormányzati intézményekkel interjúk készítése, önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságokkal interjúk készítése, fogadóórákon elhangzottak, írásbeli, szóbeli bejelentések, kérelmek hasznosítása, média lehetőségek hasznosítása: írott, elektronikus hírek, hírportálok, közösségi fórumok, informális beszélgetések, stb. hasznosítása. IV.3. A szükségletek felmérését követően azok önkormányzati közfeladatonkénti áttekintését, rendszerezését és folyamatos aktualizálását meg kell valósítani. IV.4. Kiemelten fontos a szükségletek rangsorolása A szükséglet- és feladatprioritások meghatározásának célja, hogy az önkormányzati feladatellátás a Miskolcon élő, dolgozó, vállalkozó, tanuló, idelátogató emberek, közösségek érdekeinek a legjobban megfeleljen. Feladatprioritásnak tekintjük a társadalmi szükségletek kielégítése érdekében az önkormányzati feladatok rangsorolását elsőbbség, előnyösség, fontosság szempontjából. Az önkormányzatnak az általa meghatározott feladatprioritásokhoz igazodó vagyongazdálkodási koncepciót, hosszú és középtávú tervet kell készítenie és ezeket 34