Helyi gazdaságfejlesztés és innováció Muraközy Balázs FIDIBE final conference Székesfehérvár, 2011. december 1. 1
Vázlat Az innováció fogalma és folyamata Klaszterek Gazdaságpolitika és innováció 2
3 Az innováció fogalma és folyamata
Az innováció folyamata Az innováció inputjai: K+F Fejlett technológiát képviselő gépek Oktatás Menedzsment ideje Stb. Output: új termék vagy eljárás bevezetése Nyitott kérdés: mennyire legyen új? 4
Termékinnováció A termékinnováció egy új áru vagy szolgáltatás, illetve minőségi, műszaki jellemzői tekintetében jelentősen továbbfejlesztett (például egy továbbfejlesztett szoftver, alkatrész vagy alrendszer, illetve a felhasználóbarát tulajdonságok javítása) áru vagy szolgáltatás forgalomba hozatala. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) az Ön vállalkozása számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. (Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az Önök vállalkozása fejlesztettee ki vagy más vállalkozások.) 5
Eljárásinnováció Az eljárásinnováció egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat vagy szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelenti. Az innovációnak (újítás vagy továbbfejlesztés) az Önök vállalkozása számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szük-ségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania. (Nem számít, hogy az innovációt eredetileg az Önök vállalkozása fejlesztettee ki vagy más vállalkozások. Nem tartoznak ide a pusztán szervezeti jellegű innovációk.) 6
Az innováció ráfordításai és eredményei: Magyarország Forrás: Halpern és Muraközy (2010) 7
Az innováció ráfordításai és eredményei: nyugat-európa Forrás: GHMP (2006) 8
9 Klaszterek
Mi a klaszter? az NFÜ definíciója A klaszter: olyan, egymáshoz együttműködéssel kapcsolódó önálló jogi személyiségű cégek integrációja, amelyek a bevont társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak, regionálisan közel állnak egymáshoz, piaci versenyzők és együttműködők, összeköti őket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele. 10
Fizikai közelség előnyei Tudás átterjedés Tudományos Piaci Szakképzett munkaerő rendelkezésre állása Sokféle munkaerőből lehet válogatni Az iparágnak szükséges különféle beszállítók Közjószágok (pl. konferenciaterem, szakképzés) 11
Porter-féle gyémánt modell Regionális innovációs rendszer fejlődéséhez szükséges négy fontos tényező: 1) vállalati stratégiák (beruházás, tech. fejlődés elősegítő gazd. pol.) támogatása 2) erőteljes keresleti feltételek (igényes ügyfelek, vásárlók) 3) kapcsolódó és támogató vállalkozások (lehetőleg klaszterekbe szerveződve) 4) jó tényező ellátottság (munkaerő, képzett emberek, fizikai infrastruktúra) A rendszert a részvevők nyitott versenye és együttműködése mozgatja. 12
Agglomeráció és klaszter Agglomerációs övezet (sok vállalat egymás közelébe települt) Klaszter (együtt is tevékenykednek) Sok cég közel (nincs sok kapcsolat) Science park Ipari park 13 Innovációs folyamat a meghatározó
A klaszter 7 meghatározója Földrajzi koncentráció Specializáció a klaszterek egy központi tevékenység körül alakulnak ki, a legtöbb szereplő ehhez kötődik. Több(féle) szereplő, a vállalatok mellett közintézmények, egyetemek, pénzügyi szervezetek Verseny és együttműködés a részvevők között Kritikus tömeg a belső dinamika megteremtése érdekében Életciklus hosszú távú tervekkel Innováció a klaszter szereplői technológiai és szervezeti változások aktív részesei 14
Központi szereplő, horgony Fontos egy központi szereplő katalizáló hatása, Egyetem (mint a Stanford Egyetem a kaliforniai Szilícium-völgyben) Multinacionális nagyvállalat Apple számítógépgyártó vállalat Szingapúrban, HP a budapesti InfoParkban Nokia Finnország több parkjában van jelen, több mint 300 Nokia beszállítói kisvállalat van Ericsson támogatja a spin-off cégeket, ezért Mjärdevi Tudásparkban telepedett le. A központi szereplő növeli egy ipari vagy tudományos klaszter (park) presztízsét, segíti a megfelelő infrastruktúra kialakítását, vonzza a kisebb cégeket 15
A klaszter sikeréhez szükséges/kritikus tényezők Sikerhez szükséges feltételek (említés gyakorisága, % ) Hálózati kapcsolat Innovatív technológia Munkaerő Fizikai infrastruktúra Nagy cégek jelenléte Cégek vállalkozókedve Finanszírozási lehetőség Specialista Piacok elérhetősége Üzleti támogatást Verseny Információ Kommunikáció Vezetés Virtuális tényezők/ict Külső gazdasági 0 20 40 60 80 100 16
Kockázatok és nehézségek Specializáció okozta sebezhetőség pl. ha elfogy a kereslet vagy megváltozik a technológia Kialakult, megkövesedett struktúrák nehezen tudnak változni, ha a világpiaci trendek igénylik, különösen, ha nagy a techológiai ugrás Verseny gyengül: bezárkózás és elkényelmesedés Drágulás (pl. ingatlan, munkaerő), lecsengő versenyelőnyök 17
Két szerkezet Termelési klaszter tagok kapcsolata horizontális (hasonló termékek előállítása, külső vevők) csomagolástechnikai termékeket előállító klaszter tagok kapcsolata vertikális (egy értéklánc több elemét megteremtő). járműiparban a nagy autógyártók köré épült hálózat. Innovációs klaszter Az innovációs klaszterekben a tagok célja a K+F eredmények gyakorlati alkalmazása, és a magas kockázatú új cégek támogatása. Az egy adott területen kutatásra és fejlesztésre épülő innovációs klaszterek esetében a hálózat motorját számos esetben egyetemek jelentik, és a már létező cégek együttműködése mellett, fontos cél új cégek (pl. egyetemi spin-off cégek) támogatása és integrálása. DE! A termelési klaszterben is fontos az innováció, és az innovációs klaszterben is fontos a közös piaci fellépés és marketing. 18
Magyar autóipari klaszterek Magyarországon egy nagy multi köré épült klaszterek sikeresek általában Általában autóipar (Audi, Suzuki) Segíti beszállítói kapcsolatok kialakulását, új vevők megtalálását Gyakran szándékos technológia transzferek Veszély: beleragad ebbe a szerepbe 19
Magyar innovációs klaszterek Innovatív és multi együttes közelsége Pl. Mobilitás és Multimédia Klaszter Központi szereplők: BME és Magyar Telekom Egyetemi, kutatói háttér Kisvállalatok az MT-nek is bedolgoznak, és egymás között is együttműködnek a fejlesztések területén Más példák orvosbiológia klaszterek (SOTE, Debrecen) Itt is kérdés, hogy ebből a keretből ki tudnak-e lépni (pl. exportálni) 20
Rosszul működő klaszterek A 100 fölötti magyar klaszterből sok esetben állami ösztönzésre 10-15 kisvállalat által alakított klasszterek Nincs stratégia, nincs jelen versenyképességet elősegítő tudás A mesterségesen létrejött klaszterek önmagukban nem jelentenek megoldást a versenyképességi problémákra 21
22 Gazdaságpolitika és innováció
Elméleti keret: endogén növekedéselméletek A technológiai fejlődés beruházásokat igényel (pl. Aghion- Howitt, 1998) A beruházások mértékéről racionálisan döntenek a gazdasági szereplők A költségeket és a hasznokat befolyásolják a gazdaságitársadalmi intézmények és a gazdaságpolitika Nettó jelenérték Költségek (függ: a vállalatnál vagy a társadalomban rendelkezésre álló tudás, munkaerő képzettsége) Hasznok (függ: szellemi tulajdonjogok védelme, kisajátítás valószínűsége, verseny erőssége) 23
Esettanulmány 1: vállalati K+Ftámogatás és K+F 1998 2000 2002 2004 2006 year R+D cost subsidy R&D 1998 2000 2002 2004 2006 year R+D cost subsidy R&D 1998 2000 2002 2004 2006 year R+D cost subsidy R&D 1998 2000 2002 2004 2006 year R+D cost subsidy R&D Forrás: saját számítások 24
A vállalati K+F támogatások perzisztenciája Megj: akkor számít támogatottnak, ha a támogatás/k+f>0,05 Forrás: saját számítások 25
K+F támogatás és a K+F tevékenység hossza Forrás: saját számítások 26
27 Esettanulmány 2: Verseny és innováció
Gazdaságpolitikai következtetések 1 Közvetlen vállalati támogatások Inkább szelekció, mint hatás A járadékvadászat eddig is fontos volt, a KKV-támogatások jelentős növelése ezt felerősíti Az ösztönző környezet Oktatás Jogbiztonság Kiszámítható és fenntartható makro politika NIR fejlesztése Szellemi tulajdonjogok védelme Protekcionizmus és mesterséges monopóliumok hiánya Határozott versenypolitika 28
Gazdaságpolitikai következtetések 2 A helyi gazdaságfejlesztésben a pénzügyi támogatások mellett biztosítani kell a klaszterek hatékony működésének további feltételeit is Komparatív előnyre alapozás Kezdeti koordinációs problémák megoldása Központi szereplő Szociális tőke (normák és értékek): Együttműködés Bizalom Az állami, tudományos és vállalati szféra együttműködése Hosszú távú szemlélet 29
Köszönöm a figyelmet! Muraközy Balázs murakozy@econ.core.hu 30