Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése

Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME-GTK Pénzügyek Tanszék Q ép. A329 bodrogi@finance.bme.hu

Történelmi blokkok Az izmusok világa Honfoglalás 895 Államalapítás 1000 Mohácsi csata 1526 Buda visszavívása 1686 Áprilisi törvények 1848 II. világháború 1945 Őstörténet Kalandozások Klasszikus feudalizmus Török-kor Abszolutizmus Kapitalizmus Szocializmus kísérlete - Nincs államszervezet - Minimális pénzhasználat - Feudális államszervezet - Erősödő pénzhasználat - Hanyatló feudális államszervezet - Fejlett pénzhasználat Távlati áttekintés - Polgári államszervezet - Magántőke alapú gazdaság - Szabályozott polgári államszervezet - Állami tulajdon alapú gazdaság

A reformkor Egyik alapgondolat a magyar gazdaság fejlesztése igényként osztrák oldalról is jelentkezett! Cél volt a feudális kötöttségek leépítése, megszűntetése az ősiség miatt hitelélet nem alakul ki a céhrendszer felszámolása jobbágyság felszabadítása az egységes vámterület létrehozása Fontos célként az infrastruktúra fejlesztését is célul tűzték ki (gőzgép tökéletesítése) Magyarország gazdaságtörténete a reformkor

A gőzgép és a gőzvontatás megjelenése, elterjedése Megbízható üzemű gőzgép kifejlesztése közel egy évszázadig tartott (Newton 1680, Papin 1690, Newcomen 1705, Watt 1769) 1807. augusztus 11.: Az első gőzhajó (Fulton) Trevithick 1804: vasúti vágányokon szállításra alkalmazott gőzgép gondolata Stephenson 1825. szeptember 27.: Stockton- Darlington gőzüzemű vasút

Az intézményrendszer tőkés átalakítása Jobbágyfelszabadítás teljes (személyi és dologi) függetlenedés Iparszabadság vállalkozási szabadság: jogi keretrendszer megteremtése, a szabályok lazítása (1859: Iparrendtartás) Közteherviselés kiváltságok megszüntetése, adórendszer kialakítása Vámrendszer átalakítása liberalizáció: vámtételek és vámösszegek csökkentése Magyarország gazdaságtörténete az intézményrendszer tőkés átalakítása

Pénzrendszer 1848-49 Forradalom és szabadságharc: Kossuth Bankók Fedezet nélküli bankjegyek A szabadságharc bukása után érvénytelennek minősítik őket 1857: Bécsi pénzverési egyezmény Ausztria, egyes német államok és Liechtenstein között Osztrák értékű forint (OÉF) Ezüstalapú valuta, 100 konvenciós forint = 105 osztrák értékű forint Magyarország gazdaságtörténete pénzrendszer a XIX. sz. közepén

A Kiegyezés (1867) elégséges politikai konszolidáció A régi-új birodalom: kb. 680.000 km 2 terület kb. 40.000.000 lakos két hivatalos nyelv, de sok nemzetiség A Kiegyezés XIX. század közepe (1848 után): Osztrák birodalmi központosítási törekvések Magyarországon a passzív rezisztencia időszaka A dualista állam értelmezése magyar oldalról: két szuverén ország együttélése, közös ügyekkel osztrák oldalról: a birodalom egységének intézményesített megőrzése (nemzetiségi oldalról: az egész elfogadhatatlan )

A Kiegyezés gazdasági és politikai sarokpontjai Ausztria és Magyarország egyenrangú tagországok, a birodalmi egységet az uralkodó személye (államfő) testesíti meg Közös ügy: külügy, hadügy, és az azokat finanszírozó pénzügy Közös érdekű ügy: államadósság, vám- és kereskedelmi szövetség, fogyasztási adóközösség, pénzrendszer Magyarország gazdaságtörténete a kiegyezés

A Monarchia betegségei A birodalom a XIX. század végére fokozatosan kiszorul a nagyhatalmi körből, hadereje egyre gyengébb Óceánkapcsolata nincs, részben azért a gyarmatosításból kimarad A nemzetiségi sokszínűség egyre fokozódó belső feszültségeket eredményez 13 nemzetiség, ugyanennyi nyelv fokozódó autonómia, illetve szeparatista törekvések az egyre éleződő nemzetiségi mozgalmak figyelmen kívül hagyása később ismert történelmi következményekkel jár

A Monarchia helyzete a XIX. sz. második felének Európájában Általános nagyhatalmi törekvés: senki se erősödjön meg túlságosan A katonai vereségek ellenére (főleg Poroszországgal szemben) a Monarchia meg akarja tartani nagyhatalmi státuszát A Monarchia külpolitikai irányvonalai (sűrű irányváltások ) kezdetben háborúmentes poroszellenes politika 1871 után déli területszerzési politika, katonai semlegesség fenntartásával 1878: diplomáciai felhatalmazás Bosznia Hercegovina okkupációjára (ez igen drágán sikerült csak) Az évszázad végére egyértelmű a német szövetségi orientáció

Magyarország gazdasága a dualizmusban A politikai kiegyezést gazdasági kiegyezés (megegyezés) követte, melyet 10 évente tárgyaltak újra Önálló magyar jegybankot nem tudtak létrehozni, ehelyett közös központi bank létesült, Osztrák-Magyar Bank néven (1878) Az korlátozott mozgásterű magyar gazdaságpolitika néhány eredménye: vámpolitika (őrlési forgalom 1885-1900) ipartámogatási törvények 1881: 15 éves adómentesség 1890: kedvezményes kölcsön garantálása 1907: állami szubvenció biztosítása A problémák és ellentmondások ellenére gazdasági aranykor Az ország agrárországból agrár-ipari országgá fejlődik Magyarország gazdaságtörténete a Monarchia időszaka

Mezőgazdaság Az iparosodás során a mezőgazdasági tevékenységek egy része önálló iparrá alakult át (pl. malomipar, szeszgyártás). A gabonatermesztés éves növekedési üteme alig gyorsult fel. A mezőgazdasági népesség aránya 1867-ben 75%, 1910-ben 64,5% volt A búza kiviteli hányada 1840-1870 között 10%-ról 40%-ra emelkedett Pesten (1873-tól Budapest) működött a világ második legnagyobb malomipara (acélhengerszék) Magyarország gazdaságtörténete a Monarchia időszaka

A korona-pénzrendszer bevezetése Önálló pénzrendszer: nem az uralkodó személyéhez kötődő Aranyalapú valuta (pénzláb: 1 kg színarany = 3280 korona) Az ezüstalapú osztrák értékű forint (1857) az amerikai Comstock-Mines ezüstbányák megnyitásával rendült meg Az új valuta bevezetése Wekerle Sándor javaslatára történt 1892-ben Az aranyvaluta bevezetéséhez szükséges aranyfedezetet az osztrák és a magyar állam bocsátotta az Osztrák Magyar Bank rendelkezésére Sánta valuta : elegendő aranyfedezet hiányában kismértékben ezüstöt is beszámítottak a fedezetbe

Az korona pénzrendszer Érméket 1892-től hoztak forgalomba Az aranypénz-forgalom bevezetésével kapcsolatban eltért a magyar és az osztrák vélemény, végül nem is volt rá igény (túlhaladottá vált) Bankjegyeket csak 1900-tól nyomtattak

A Monarchia válsága, felkészülés a világháborúra A dualista állam a XX. század elejétől folyamatos belpolitikai válságokkal küzd fokozódó ellenzéki, függetlenségi mozgolódások (obstrukció) demokratizálódási mozgalmak (általános választójog) munkásmozgalmak nemzetiségi válság Az világháború kitörése a küszöbön van 1912-ben: a magyar kormány felhatalmazást kap, hogy háborús kiadások fedezését hitelműveletekkel oldja meg felfüggesztik azokat a rendelkezéseket, melyek tiltják a közvetlen jegybanki kölcsönnyújtást az állam számára felfüggesztik a jegybanki kötelező aranyfedezet mértékével kapcsolatos rendelkezéseket is

Az első világháború pénzügyi következményei 1914 július: az értékpénzek azonnal eltűnnek a forgalomból augusztus 1: bankbetét moratóriumot rendelnek el Az arany és papírkorona értéke gyorsan távolodik egymástól, csökken a jegybank nemesfémkészlete Ellátási zavarok jelentkeznek, egyre bővülő hiánycikklista A háborús kiadásokat hadikölcsönök kibocsátásával próbálják finanszírozni a kibocsátás javarészt sikertelen az infláció kialakulását lassítja (de nem akadályozza meg) A háború előrehaladtával megkezdődik a fedezetlen papírpénz-kibocsátás is Magyarország gazdaságtörténete az első világháború következményei

Az első világháború után 1918 szeptember: a háború a központi hatalmak vereségével ér véget Őszirózsás forradalom, Károlyi Mihály miniszterelnöksége Államforma: (nép)köztársaság Tanácsköztársaság (1919) Konzervatív restauráció, király nélküli királyság bevezetése Kormányzó: Horthy Miklós 1920. június 4.: a trianoni békeszerződés aláírása Politikai konszolidáció 1920-1922 A határviták lezárását követően Magyarország a Népszövetség tagja lesz (1922) Magyarország gazdaságtörténete az első világháború következményei

Az háború utáni gazdasági feltételek Államterület: 282.000 km 2 93.000 km 2 (32%) Lakosság: 18.260.000 7.600.000 fő (41%) A népsűrűség és az urbanizáltsági jelentősen megnő Etnikailag lényegében homogénné válik az ország Az ipar teljesen aránytalan helyzetbe kerül Gyárak, üzemek jelentős része az új határokon belül maradt A nyersanyagforrások zöme (pl. kősó, kőolaj, vas, réz) az utódállamokhoz került Az egyes iparági kapacitások messze meghaladták a hazai nyersanyag kínálatot és fogyasztói kereslet (pl. gépgyártás, mezőgazdasági feldolgozóipar) Magyarország gazdaságtörténete az első világháború következményei

A közös (Korona) pénzrendszer vége, a Pengő bevezetése 1918-ban elrendelik a körmöcbányai pénzverde teljes leszerelését és Budapestre szállítását Az Osztrák Magyar Bank bankjegyszabadalma 1919- ben megszűnt, a teljes felszámolására 1922-ben került sor A Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-én kezdte meg működését Az új magyar valutát az 1925. évi XXXV. tc. vezette be A valuta neve Pengő lett pénzláb: 1 kg arany = 3800 pengő Aranypénzek gyakorlatban végül nem kerültek forgalomba Átváltás: 1 pengő = 12500 korona Magyarország gazdaságtörténete gazdasági válság és stabilizáció a háború után

A külgazdaság helyzete a két világháború között Az utódállamok gyökeresen változtattak a Monarchia egységes vámpolitikáját szabad kereskedelem helyett a protekcionista politika időszaka kezdődik Magyarország is iparvédelmi profilú vámtarifarendszert hoz létre 1925-ben vámmentességet csak a létfontosságú ipari nyersanyagok kapnak az ipar valóban fejlődést mutat (1929-ben már meghaladja az utolsó békeév szintjét) Magyarország gazdaságtörténete gazdasági helyzet a két világháború között

Mezőgazdaság Nagyatádi Szabó István féle földreform A megművelt földterület 9%-át érinti Kártalanításban részesültek a tulajdonosok A létrejött kisbirtokok javarészt életképtelenek voltak Az 1920-as években a mezőgazdaság jelentős felesleget termelt A külpiac kulcsfontosságú volt az ágazat számára A gazdasági világválság (1929) a mezőgazdaságot sújtotta a legjobban a túltermelési válság miatt az árak csökkentek tágra nyílt az agrárolló A kormányzat a boletta bevezetésével (1930) próbálta a termelőket segíteni (adófizetési és tőzsdei felárbiztosító szelvény) Magyarország gazdaságtörténete gazdasági helyzet a két világháború között

A győri fegyverkezési program Az újabb háborúra való felkészülés szellemében 1938. március 5-én hirdeti meg Darányi Kálmán 600 millió pengőt közvetlen fegyverkezésre szántak, 400 milliót az infrastruktúra fejlesztésére MÁV, hajózás, útépítés, posta-távirda, stb. 600 millió pengő forrása egyszeri vagyonadó volt, 400 milliót fedezetlen bankjegykibocsátással teremtettek elő 50.000 pengő feletti vagyonnal rendelkezőktől szedték be az adót A jegybank függetlenségét (ismét) korlátozzák Természetesen megindul az infláció Magyarország gazdaságtörténete gazdasági helyzet a két világháború között

Háborús gazdasági konjunktúra 1939. szeptember 1. : A második világháború kezdete 1941. : Magyarország belép a háborúba Jelentősen növekedett a kibányászott (és feldolgozott) ásványkincs-mennyiség: Az előállított timföld mennyisége négyszeresére, az alumíniumé hétszeresére nőtt. Többszörösére emelkedett a kőolaj- és a mangánérc kitermelés. Az ipari termelés gyorsan növekedett (pl. 1939-ben 24%-kal) A gépipar egyre emelkedőbb mértékben termelt a hadiipar számára a foglalkoztatottak száma és a termelt mennyiség háromszorosára emelkedett 1938 és 1943 között) A fogyasztási iparok nyersanyaghiány miatt fokozatosan visszaestek. (kevés kivétellel, pl. a konzervipar) A mezőgazdaság fejlesztése nem valósult meg (ez ellátási zavarokhoz is vezetett)

A világháború miatt bekövetkezett gazdasági károk kiváltó okai Bombázások Ipari létesítményeket és közlekedési csomópontokat támadtak. 1944. április 3-án volt az első bombázás, a háború végéig több mint 1000 települést (az összes település 1/3-a) ért légitámadás. Az ország kiürítése A visszavonuló csapatok nyersanyag- és késztermékkészleteket, nemesfémet, termelőeszközöket, közlekedési eszközöket nyugatra szállítottak Az infrastrukturális létesítmények jelentős részét a visszavonulás során megsemmisítették. A bevonuló szovjet hadsereg az épen maradt gyárak egy részét leszerelte. A frontvonal áthúzódása Az ország keleti határát 1944. augusztus 26-án érte el a szovjet hadsereg, ezt követően 1945. áprilisáig az ország hadszíntérré változott. Budapest 50 napos ostromot szenvedett el. Magyarország gazdaságtörténete a második világháború veszteségei

Háborús veszteségek Emberi veszteség: kb. 800 ezer fő, valamint kitelepítések (kb. 300 ezer fő), hadifogság Mezőgazdaság: a legnagyobb kár az állatállományt éri (lassabb reprodukció), a terménykárok súlyos ellátási zavarokhoz vezetnek Közlekedés: a vasúti és közúti járművek zömét elszállítják, az infrastruktúra jelentős részét megrongálják vagy megsemmisítik A nagyobb folyókon átvezető hidak többségét felrobbantották (az összes Duna- és Tisza-híd (6+7) megsemmisült) Magyarország gazdaságtörténete a második világháború veszteségei

Az állam demokratikus átalakítása 1944. december: összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben (miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla) Főbb célkitűzései a földreform és korlátozott államosítási program végrehajtása volt 1945. november 4.: első szabad választások Miniszterelnök Tildy Zoltán, majd Nagy Ferenc 1946. február 1. : a (2.) köztársaság kikiáltása

Jóvátételi kötelezettségek Az ideiglenes fegyverszüneti egyezmény (1945. január 20.) jóvátétel címén összesen 300 millió USA dollár (1938-as árfolyam) értékű áru 6 év alatt történő szállítását írta elő: 200 millió dollár értékben a Szovjetuniónak (végül 131 millió dollár került kifizetésre) 70 millió dollár értékben Jugoszláviának 30 millió dollár értékben Csehszlovákiának Az ország területén állomásozó szövetséges csapatok ellátása is jóvátételi kötelesség lett. A jóvátétel címén kifizetett, illetve a szövetséges csapatok ellátásának költségei végül összesen 500 millió dollárt tettek ki. Magyarország gazdaságtörténete a második világháború veszteségei

A hiperinfláció kialakulása A pénz értéktelenedését gyorsította a bankóprés: A nyilaskormány fedezetlen bankjegykibocsátása A vöröshadsereg által kibocsátott, elfogadási kötelezettséggel felruházott államjegyek (szükségpénzek ) Az állam a háború végével kölcsönöket kért és kapott a jegybanktól. Ezek ugyan ismét mozgásba hozták az ipart, a kereskedelmet és a termelést, de az államháztartási hiány elszabadult A bankjegykibocsátás egyre gyorsult Öngerjesztő folyamat a pénz értéktelensége miatt a tőkét áruba fektették, ami fokozta az áruhiányt, ami fokozta az inflációt Magyarország gazdaságtörténete a második világháború veszteségei

A forint pénzrendszer bevezetése 1946. augusztus 1-től került bevezetésre (9000/1946 sz. rendelet) egyéb elképzelések az elnevezésre: tallér, máriás Bevezetésének időpontját a nyári gabona betakarításához igazították A West-Orient Külkereskedelmi Vállalat révén további árutartalékot szereztek Aranyalapú valuta 1 kg arany = 13210 forint. A jegybank aranytartaléka 1946. augusztus 6-án érkezik vissza Az első évben a bizalom megerősítése érdekében forgalmi ezüstérmék is készültek. Magyarország gazdaságtörténete a forint pénzrendszer bevezetése

Az ár- és bérrendszer kialakítása Viszonyításként az 1938-as árakat és béreket vették figyelembe A bevezetett árrendszer miatt az agrárollót tudatosan szélesre nyitották (ezt az újjáépítés költségei, illetve az iparcikkek még nem kielégítő gyártási volumene indokolták). A mezőgazdasági átlagár a mezőgazdasági cikkekre 3,2- szeresére, az iparcikkeké 4,97-szeresére emelkedett Pl. 1 eke a háború előtt 4,9 mázsa búza, a stabilizáció után pedig 12,1 mázsa A reálbéreket, jövedelmeket átlagosan az 1938-as szint felére tervezték: Átlagos munkásreálbér: az 1938-as szint 67%-a Átlagos gyáripari tisztviselői reálbér: az 1938-as szint 54%-a Átlagos köztisztviselői reálbér: az 1938-as szint 37%-a

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, majd a kormány fontosabb intézkedései, tevékenysége 1945/46-ban 1945. március 17.: földreform rendelet. (600/1945) 1945. november 24.: Megalakul a Gazdasági Főtanács Elsődlegesen az újjáépítési feladatok összehangolására, a gazdaság irányítására jött létre Önálló rendeletalkotási jogkörrel rendelkezett Az államosítási program megindítása A kötött gazdálkodás fenntartása (a nyersanyagok, az energiahordozók, a munkaerő állami elosztása a piac helyett) Magyarország gazdaságtörténete gazdasági intézkedések a háború után

Szocializmus, kommunizmus A XIX. században kialakuló nézetek A kifejlődő kapitalizmus társadalmi ellentmondásai: óriási vagyoni különbségek kialakulása a szegényebbek kizsákmányolása a gazdagok kisajátítják a politikai hatalmat, és így rögzül az igazságtalan rendszer Az eszmerendszer középpontjában a közösségi érdek egyéni érdek fölé helyezése áll A közösségi érdek érvényesítése csak erős állami irányítással lehetséges Az erős állami irányításhoz a termelőeszközöket részben vagy egészben állami tulajdonúvá kell tenni A szabad piac helyett állami elosztási rendszer

Politikai átalakulás 1945 után 1947: kékcédulás választások gyorsuló átmenet Az ellenzéki politikai tevékenység fokozatosan megszűnik (szalámitaktika) 1948-ban létrejön a Munkásegység az MKP és az SZDP egyesülésével, Magyar Dolgozók Párja néven A kiépülő diktatúra semmilyen ellenzéki tevékenységet nem tűr el 1949. augusztus 20: az alkotmány elfogadásával az ország államformája népköztársaság lesz A propaganda mindent átitat: teljesen megváltozik a nemzeti jelképrendszer

Államosítások a háború után A megváltozó politikai környezettel szoros összefüggésben Az állami tulajdonú vállalatnál 1945. tavaszán az összes foglalkoztatott 10%-a dolgozott (Posta, MÁV, néhány bánya, gyár, és mezőgazdasági ingatlanok) Az államosítások 1945. december 18-án kezdődnek A szénbányákat 1946. január 1-től állami kezelésbe vették 1946. folyamán állami tulajdonba kerülnek a 20 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek és a nagyfeszültségű távvezetékek 1946. december 1.: A három legnagyobb (jóvátételre termelő) gyár államosítása. (Rimamurányi Vasmű, Ganz, Weiss Manfréd Acélmű) 1946. december: létrejön a Nehézipari Központ az államosított üzemek irányítására 1947 nyara: a kereskedelmi bankok, és az azok tulajdonában lévő kereskedelmi vállalatok államosítása 1947 vége: a teljes bauxit- és alumíniumipar is államosításra kerül

A hároméves terv 1947. június 11.: Felállítják az Országos Tervhivatalt A hároméves terv központilag irányított gazdasági program az újjáépítés érdekében. Célkitűzései: Mezőgazdaság: Az 1938-as termelés 90%-a Ipar: Az 1938-as termelés 127%-a Nemzeti jövedelem: Az 1938-as szint 114%-a A növekedés forrása 6,5 milliárd forint beruházás volt. A tervet 1949. végére teljesítették (a mezőgazdaság elmaradt a tervezettől, de az ipar jelentősen meghaladta)

A magántulajdonú termelés teljes felszámolása 1948. március 25-én rendeletileg államosítják a 100 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató gyárakat. Az intézkedést teljes titoktartás mellett készítették elő. Összesen 594 gyárat érintett a rendelet, 160 ezer munkavállalót. 1949. december 28.: államosítják a 10 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató üzemeket (20/1949 tvr.). Az intézkedés 1400 ipari, 400 építőipari vállalatot, 600 nyomdát, 220 közlekedési vállalatot és 80 vendéglátóipari egységet érintett. Kártalanítást kilátásba helyeztek, de ez végül nem történt meg. 1952: bérházak államosítása

Az (első) ötéves terv 1950. január 1. 1954. december 31. A terv kitűzött fő feladatai: Magyarország iparosításának meggyorsítása, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztése a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, hozamának jelentős emelése ( hogy mezőgazdasági kivitelünk fokozott mértékben járuljon hozzá népgazdaságunk behozatali igényének kielégítéséhez ) az életszínvonal emelése a honvédelem fejlesztése Magyarország átalakítása agrár-ipari országból ipariagrárországgá

A tervgazdálkodási modell visszásságai A tervfeladatokat vállalati szintre bontják teljesen torz hatások, még a szolgáltatások is tervek alapján működnek rengeteg felesleges, hátráltató vállalati együttműködési kényszer Minden tervfeladatot központilag osztanak ki rengeteg módosítás, így érvényes terv nem is létezett A vállalat csak a saját tervfeladatainak elvégzésében érdekelt (nem lehet az önérdeket kiirtani ) A vállalat a piactól és a fogyasztóktól teljesen elszakad A korrekció nehézkes és lassú A finanszírozási rendszer kezdetben kizárólag mennyiségalapú, emiatt bizonyos termékekből hiány vagy felesleg keletkezik és nagy a selejtarány

Eredmények és következmények A végeredmény: 67 milliárd forint beruházás, ennek fele ipari beruházás munkanélküliség megszűnt csökkent az eltartottak száma Az életszínvonal drasztikusan esik Ellátási zavarok keletkeznek 1951. január 1952. február: jegyrendszer ismételt bevezetése (helyette később ismét árrendezés, azaz áremelés) Szerkezeti aránytalanságok alakulnak ki a legnagyobb elégedetlenség a mezőgazdasági szektorban alakul ki a könnyűipar, fogyasztási javak termelése visszaesik

1956 után 1958-61 között újra megszilárdul a rendszer Politikai rendeződés után bizonytalan lépések Vállalati átszervezések többszörös modellváltás az ellentmondások miatt centralizálás, vagy decentralizálás 1968 gazdaságpolitikai reform a központosított irányítás csökkentése, bújtatott piacgazdasági elemek bevezetése 1980-tól kezdve világos a tervgazdálkodási rendszer kudarca 1990: (gengszter)rendszerváltás

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!