KISVÁRDAI EGYESÍTETT ÓVODA OM azonosító: 201 061 4600 Kisvárda Csillag köz 2. Tel.: 06-45/405-225. E-mail: csillagovi@naracom.hu Web: www.csillagovoda.info 5 éves átfogó intézményi önértékelési program 2015/2016. nevelési évtől 2019/2020. nevelési év végéig Az önértékelési programot készítette: Borbély Ferencné Mudriné Rakoncza Ágnes Az önértékelési programot jóváhagyom: K i s v á r d a, 2015. október 08. Borbély Ferencné óvodavezető A módosításra a törvényi változásokat figyelembe véve került sor. K i s v á r d a, 2016. szeptember 01. 1
T A R T A L O M J E G Y Z É K I. fejezet Bevezető rész 4. 1. Az intézmény főbb adatai, önértékelési program meghatározásakor figyelembe veendő jellemzői 4. 1.1. Az intézmény általános adatai 4. 1.2. Az intézményben önértékeléssel érintett pedagógusok és vezetők 5. 1.3. Az önértékelési programkészítési kötelezettség 5. 1.4. Az Intézményi Önértékelési Program hatálya, érvényessége, felülvizsgálata 6. 1.5. Az önértékelési tevékenység szakmai támogatása 6. II. fejezet Az önértékelés célja 6. 2.1. Az intézményi önértékelés célja 6. 2.2. Az intézményi önértékelés területei 7. 2.3. Az intézményi önértékelés dokumentumok tárolása 8. III. Fejezet Az önértékelés elvárt eredményei 8. IV. fejezet Az önértékelési program megvalósításához szükséges feladatok rögzítése 9. 4.1. Pedagógusok, intézményvezető, intézmény önértékelése öt éves ciklusban 9. V. fejezet Az önértékelés folyamata 10. 5.1. Előkészítés 10. 5.1.1. Az önértékelést támogató munkacsoport feladatai 10. 5.1.2. Tájékoztatás 10. 5.1.3. Az intézményi elvárásrendszer 10. 5.1.4. Az intézményi elvárások kialakításának eljárásrendje az önértékelési rendszer bevezetésének évében 11. 5.2. Tervezés 12. 5.2.1. Az önértékelési program elkészítése 12. 5.2.2. Az önértékelési program jóváhagyása 12. 5.2.3. Éves önértékelési terv készítése 13. 5.3. Megvalósítás 13. 5.3.1 A pedagógus önértékelése 13. 5.3.1.1 A pedagógus önértékelésének területei 13. 5.3.1.2. A pedagógus értékelés módszertana és eszközei 26. 5.3.1.3 A pedagógus önértékelésének folyamata 33. 5.3.2. A vezető önértékelése 34. 5.3.2.1 A vezető önértékelésének területei 34. 2
5.3.2.2. Az intézményvezető önértékelésének módszerei, eszközei 44. 5.3.2.3 A vezető önértékelésének folyamata 48. 5.3.3. Az intézmény önértékelése 49. 5.3.3.1 Az intézmény önértékelésének területei 50. 5.3.3.2. Az intézmény önértékelésének módszerei, eszközei és folyamata 67. 5.3.3.3 Az intézmény önértékelésének folyamata 72. 5.3.3.4. Az önértékelés során az értékelésre, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrend, általános szabályok 74. 1. sz. Melléklet Az önértékelés elvárt konkrét eredményei 76. 2. számú melléklet A vezető önértékelés során évente értékelendő szempontok és elvárások 77. 3. melléklet Az intézményi önértékelés során évente értékelendő szempontok és elvárások 79. 4. sz. Melléklet Az önértékeléshez kapcsolódó feladatok javasolt megoszlása 81. 5. sz. melléklet Munkaköri leírás Önértékelést Támogató Munkacsoport vezető tag 82. 6. számú melléklet A pedagógus önértékelő kérdőíve 83. 7. számú melléklet Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez 85. 8. számú melléklet Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez 86. 9. számú melléklet Vezetői önértékelő kérdőív 87. 10. számú melléklet: A vezető önértékelése, valamint az intézményi önértékelés keretében a pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív 89. 11. számú melléklet A vezető önértékelése, valamint az intézményi önértékelés keretében a szülők elégedettségét mérő kérdőív 91. 3
I. fejezet Bevezető rész 1. Az intézmény főbb adatai, önértékelési program meghatározásakor figyelembe veendő jellemzői 1.1. Az intézmény általános adatai Az intézmény neve: Kisvárdai Egyesített Óvoda Székhelye: 4600 Kisvárda Csillag köz 2. Az intézmény telephelyei: Tompos Úti Tagintézmény 4600 Kisvárda, Tompos úti ltp. 2. Móricz Zsigmond Úti Tagintézmény 4600 Kisvárda, Móricz Zs. u. 2. Nyitnikék Tagintézmény 4600 Kisvárda, Magyar u. 1 Császy László Úti Tagintézmény 4600 Kisvárda, Császy L. u. 9. Tordai Úti Tagintézmény 4600 Kisvárda, Tordai u. 17. Az intézmény alapítója: Az intézmény fenntartója: Az intézmény típusa: Kisvárda Város Önkormányzata 4600 Kisvárda, Szent László u. 7.-11. Kisvárda Város Önkormányzata 4600 Kisvárda, Szent László u. 7.-11. óvoda Az intézmény gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Az intézmény gazdálkodási feladatait a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal (4600 Kisvárda, Szent László u. 7.-11.) látja el. Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenységi körök, kormányzati funkciók: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Az óvodai csoportok száma: 18 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 570 fő Az intézmény alapításának éve: 2007.07.15. Az intézményünkben minőségirányítási rendszer működik, melynek tapasztalatai felhasználásra kerültek az intézmény önértékelési program kidolgozása során. 4
1.2. Az intézményben önértékeléssel érintett pedagógusok és vezetők Pedagógus önértékeléssel érintettek száma Az intézményben az önértékelési program elkészítésekor foglalkoztatott: - pedagógusok száma 36 fő, és - a vezető közül közvetlen pedagógus feladatot is ellátó vezetők száma: 1 fő. A pedagógusok önértékeléssel érintett száma az előzőek alapján tehát 37 fő. A vezető önértékeléssel érintettek száma Az intézményben az önértékelési program elkészítésekor tevékenykedő vezető száma 1 fő. (A vezetők számába nem kerülnek besorolásra a vezető-helyettesek, függetlenül attól, hogy a köznevelés más területén a helyettesi pozíció is vezető pozíciónak minősül.) 1.3. Az önértékelési programkészítési kötelezettség Intézményünk - a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 145. (2) bekezdése figyelembevételével, tesz eleget az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott "Önértékelési Kézikönyv óvodák számára" (továbbiakban: Önértékelési Kézikönyv) nevű intézmény önértékelési standard alapján előírt 5 évre szóló - átfogó - intézményi önértékelési programkészítési kötelezettségének. Jelen program figyelembe veszi az Önértékelési Kézikönyvben az 5 éves önértékelési program előkészítésére, tartalmára, elfogadására vonatkozó előírásokat. A program elkészítésekor figyelembe vételre kerültek: a) a köznevelés területére vonatkozó jogszabályok, különösen: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - az EMMI rendelet, - 326./2013.(VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról b) az intézményünk belső szakmai dokumentumai, különösen: - a pedagógiai programunk, - a szervezeti és működési szabályzatunk, - a továbbképzési programunk, - a minőségirányítási programunk, - az éves munkatervek és éves beszámolók. c) Útmutatók: - Tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára - Önértékelési kézikönyv - Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. 5
1.4. Az Intézményi Önértékelési Program hatálya, érvényessége, felülvizsgálata Hatálya: Az Intézményi Önértékelési Program hatálya kiterjed az óvoda teljes nevelőtestületének pedagógusi körére. A programban foglaltak betartása mindenki számára kötelező. Érvényessége: A jóváhagyástól számított következő munkanaptól 2020. augusztus 31-ig érvényes. Felülvizsgálata: Az Intézményi Önértékelési Programot jogszabály módosítás esetén felülvizsgálni és más indokolt esetben módosítani szükséges. Módosítási javaslattal a nevelőtestület bármely tagja élhet. Módosítási javaslat beadási határideje minden év június 30, melyről a nevelőtestület a nevelési évnyitó értekezletén szavaz. 1.5. Az önértékelési tevékenység szakmai támogatása Az intézményünkben folyó önértékelési tevékenységet támogatja az Oktatási Hivatal, az általa: - kiadott Önértékelési Kézikönyvvel, valamint - működtetett informatikai támogató rendszerrel. Az informatikai támogató rendszerben rögzítésre kerülnek mindazok az adatok, melyek az önértékelés sikeres megvalósításához szükségesek. Az informatikai rendszer lehetővé teszi: - az általános elvárások intézményi sajátosságok szerinti értelmezésének megfelelő elvárásrendszerének rögzítését, - az értékelés során összegyűjtött tapasztalatok, információk (az adatgyűjtés során szerzett információk) rögzítését, - az információk összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal. Az informatikai rendszerbe történő adatfeltöltés és rögzítés a jelen önértékelési programban, illetve az éves önértékelési tervben meghatározottak szerint történik. II. fejezet Az önértékelés célja 2.1. Az intézményi önértékelés célja Az intézmény önértékelés munka célja, hogy az EMMI rendelet 145. (2) bekezdésében meghatározott intézmény önértékelési feladatok az intézményben ellátásra kerüljenek. Az intézmény önértékelés alapvető, legfontosabb célja, hogy segítséget adjon az óvoda pedagógiaiszakmai munkájának fejlesztéséhez azzal, hogy megmutatja, pedagógiai programunk megvalósításának gyakorlatát. Az intézményi átfogó önértékelés része a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése. Az átfogó önértékelés eredményeképp meghatározott elvárások teljesülése válik megállapíthatóvá pedagógus esetében a pedagóguskompetenciákra épülő nyolc területen, vezető esetében az intézményvezetői kompetenciákra épülő öt területen. Az intézmény önértékelése hét területen meghatározott elvárások alapján, a pedagógusokra és a vezetőre vonatkozó eredmények figyelembevételével történik. 6
Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Minden önértékelési folyamat célja a pedagógus, a vezető, és az intézmény munkájának minőségi javítása, a tanfelügyeleti ellenőrzés előkészítése a megerősítés, a fejlesztés folyamataival. Az átfogó intézményi önértékelés célja: - az intézmény az önértékelés mindhárom szintjén az elvárások teljesülését értékelje úgy, hogy: - pedagógus önértékelésnél a pedagógus önmagára, - vezető önértékelésnél a vezető önmagára, - intézmény önértékelésnél a vezető és nevelőtestület közösen végzi az értékelést; - az értékelés alapján megállapításra kerüljenek: - a kiemelkedő területek és - a fejlesztendő területek, - az intézmény a fejlesztendő területek fejlesztése érdekében intézkedési tervet készít, - a fejlesztési tervben szereplő szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programok megvalósítását, eredményességét újabb önértékelés keretében vizsgálja. Az átfogó intézményi önértékelés további célja: - az intézmény pedagógiai, szakmai munkája színvonalának emelése a pedagógusokon, a vezetőkön és az intézményi szinten értékelhető tevékenységeken keresztül; - annak vizsgálata, hogy az intézmény hogyan tudott megfelelni saját céljainak, ezek közül is kiemelve a pedagógiai programban meghatározott elveket, értékeket, célokat; - az értékelésbe az intézményi sajátosságok beépítése az elvárás-rendszer tartalmának, helyi dokumentumoknak, illetve egyéb elvárásoknak megfelelően. Az átfogó intézményi önértékelésen belül: a) a pedagógus önértékelés célja: - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése, - a pedagógus kiemelkedő és fejlesztendő területeinek meghatározása, - a fejlesztendő területek fejlesztésének elősegítése; b) a vezető önértékelés célja: - az intézményvezető pedagógiai és vezetői képességének fejlesztése általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, valamint az intézményvezető saját céljai figyelembevételével; c) az intézmény önértékelés célja: - az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztése a saját pedagógiai program megvalósításának milyensége figyelembe vételével. 2.2. Az intézményi önértékelés területei Az intézményi önértékelés területeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 145. -a alapján határoztuk meg. E szerint a tanfelügyeleti munka, s ezáltal az intézményi önértékelés: ( ) a nevelésioktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai 7
szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon. Az intézményi önértékelés területei: pedagógusok önértékelése vezetői önértékelés intézményi önértékelés. 2.3. Az intézményi önértékelés dokumentumok tárolása Pedagógusok esetében: - Személyi anyagban - Az OH által biztosított informatikai felületen. Vezető esetében: - Személyi anyagban - Az OH által biztosított informatikai felületen. Intézmény esetében: - Iktatóban - Az OH által biztosított informatikai felületen. III. Fejezet Az önértékelés elvárt eredményei Az átfogó intézményi önértékeléstől elvárt eredmény, hogy megállapításra kerüljön az, hogy a pedagógiai programban kitűzött célok milyen mértékben valósultak meg, figyelembe véve: - az intézmény adottságait, - a nevelőtestület, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, - a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az önértékelés elvárt eredménye lehet: - általános eredmény, illetve - konkrét eredmény. Az önértékelés általánosan elvárt eredményei Az önértékeléssel szemben elvárt általános eredmény, hogy az önértékelés céljai teljesüljenek. Az önértékelés konkrétan elvárt eredményei A jelen önértékelési programban elvárt eredménycélok az 1. számú melléklet szerint kerülnek meghatározásra. A meghatározás során - előző önértékelési eredmények hiányában - csak azokra az eredményekre hagyatkozunk, melyek az önértékelési rendszer beindításával fokozatosan rendelkezésre állnak. Az elvárt eredmények meghatározása az eddig elért eredményekre és a pedagógiai célkitűzéseinkre hagyatkozva történt. Az önértékelési tevékenység eljárásrendjében a következő 5 évre szóló önértékelési programban az elvárt eredmények a jelen önértékelési program eredményei alapján kerülnek meghatározásra, figyelembe véve az 5 évre szóló intézkedési tervet és a fejlesztendő területeket. 8
IV. fejezet Az önértékelési program megvalósításához szükséges feladatok rögzítése 4.1. Pedagógusok, intézményvezető, intézmény önértékelése öt éves ciklusban Az OH által kijelölt pedagógusok Az intézmény által kijelölt pedagógusok 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján) Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. 9
V. fejezet Az önértékelés folyamata 5.1. Előkészítés 5.1.1. Az önértékelést támogató munkacsoport feladatai: A csoporttagok kiemelt feladata az önértékelés előkészítése és megtervezése, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatása, valamint az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítése. Az önértékelési folyamat során bevonandó pedagógusok, partnerek tájékoztatása, felkészítése, folyamatos támogatása. Fontos, a csoporttagok felkészültsége, minőségfejlesztés iránti elkötelezettsége. Az önértékelést támogató munkacsoport az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen és a valóságban nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról. A vonatkozó törvények és jogszabályok tanulmányozása, közös értelmezése. Az önértékelést támogató munkacsoport vezetőjének, és tagjainak munkaköri leírását az 5. sz. melléklet tartalmazza. Az önértékelési feladatok megoszlanak a nevelőtestület tagjai között, mivel az értékelést ugyan maguk az értékeltek végzik, de az adatgyűjtés egyes részfeladataiba (tevékenység-/foglalkozáslátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, szükség esetén a kérdőíves felméréshez kapcsolódó adatrögzítés) az éves munkaterv részeként a nevelőtestület jóváhagyásával készülő önértékelési tervben további kollégák is bevonhatók. Az önértékeléshez kapcsolódó feladatok javasolt megosztását a 4. számú mellékletben található táblázatok foglalják össze. 5.1.2. Tájékoztatás Az önértékelés megkezdése előtt a nevelőtestület tájékoztatást kap az önértékelési munka részleteiről. A feladatok ismertetésén túl a munkatársak érdeklődésének felkeltése, a felmerülő kérdések megválaszolása képezi a nevelőtestület tájékoztatásának elsődleges célját. Az intézményvezető és az önértékelést támogató munkacsoport feladata, hogy átfogó tájékoztatást adjon a nevelőtestület részére az önértékelés céljáról, az önértékelés folyamatáról, a szükséges erőforrásokról és az elvárt eredményekről. A nevelőtestület minden tagja részt vesz az önértékelési munkával kapcsolatos tájékoztatón. Az egyes pedagógus-önértékeléseket megelőzően az érintett pedagógus számára tájékoztatást kell adni az ütemezésről, az adatgyűjtésben résztvevő személyekről, azok feladatairól, valamint az értékelés módszertanáról, eszközeiről. A szülőket és egyéb érintett partnereket az éves ellenőrzési tervhez kapcsolódóan évente kell tájékoztatni, de célszerű a rendszer bevezetésével egy időben minden partnernek általános tájékoztatást adni. 5.1.3. Az intézményi elvárásrendszer Az önértékelést végző intézmény a meghatározott elvárásrendszer alapján, ahhoz viszonyítva megállapítja kiemelkedő területeit, amelyekre építve további sikereket érhet el. Ezt követően tudja azonosítani fejleszthető területeit. Az intézményi elvárásrendszer az önértékelés, és a külső, tanfelügyeleti ellenőrzés alapja. Az in- 10
tézményvezető, az Önértékelést támogató munkacsoport, és a nevelőtestület tagjai általános elvárások alapján megfogalmazzák a pedagógusok, a vezető és az intézmény pedagógiai munkájára vonatkozó intézményi elvárásokat. Intézményi szint Vezetői szint Pedagógus szint 7 terület 5 terület 8 terület Szempontok Szempontok Szempontok Elvárások Elvárások Elvárások Intézményi elvárások A véglegesített intézményi elvárásokat az intézményvezető, vagy az Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetője rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely elérhetővé teszi azokat a Hivatal, a külső szakértők és szaktanácsadók számára. 5.1.4. Az intézményi elvárások kialakításának eljárásrendje az önértékelési rendszer bevezetésének évében Az intézményi elvárások kialakításának eljárásrendje, folyamata a következő: a) Az Önértékelési Kézikönyv tartalmának ismertetése. /Ez már megtörténik a tájékoztatási szakaszban, lásd 5.1.2. pont./ b) Az intézményvezető és az önértékelési csoport tagjai azonosítják azokat a helyi dokumentumokat, melyeket figyelembe kell, illetve lehet venni az általános elvárások intézményi értelmezése megadásakor. Ilyen dokumentumok lehetnek különösen: - pedagógiai program, - vezetői program, pályázat, - alapító okirat, - intézmény szervezeti és működési szabályzata, - munkaköri leírások, - intézményen belüli szervezetek működési szabályzatai (pl.: munkaközösségek működési szabályzatai, stb.), - éves munkatervek, - éves beszámolók, - minőségirányítási program és a meghatározott minőségcélok. c) Az önértékelési csoport tagjai az intézményi dokumentumok és a pedagógus értékelési rendszer alapján elkészítik az intézményi elvárásrendszer egyes elemeire vonatkozó tartalmi meghatározás tervezetét. A tervezetet azokra az elemekre készítik el, melyek az intézményi dokumentumokban közvetlenül megjelennek. Az önértékelési csoport a tervezet elkészítését követően haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetőt. d) Az intézményvezető összehívja a nevelő-testületi értekezletet. da) A nevelőtestület értekezleten az önértékelési csoport ismerteti, hogy az intézményi elvárásrendszer elemeinek meghatározása: 11
- az egyes elemek vonatkozásában a meglévő intézményi dokumentumok tartalma alapján történik, - más elemek tekintetében - melyekre intézményi dokumentumok közvetlenül nem tartalmaznak előírásokat, utalásokat - a nevelő-testület által szabadon, de az intézményi szokásokra, alkalmazott gyakorlatra, módszerekbe épülve történik. db) Az önértékelési csoport ismerteti az intézményi elvárásrendszer intézményi dokumentumok alapján - értelmezhető elvárás elemeinek tartalmát, megadva az értelmezéshez felhasznált dokumentumokra való közvetlen hivatkozást. dc) Az önértékelési csoport javaslatot tesz az intézményi elvárásrendszer intézmény dokumentumok alapján nem értelmezhető elemeinek tartalmára, az egyes elemeknél utalva a kialakult intézményi szokásokra, gyakorlatra, alkalmazott módszerekre. dd) Az intézményvezető felkéri a nevelő-testület tagjait, hogy az elvárásrendszer elemei tartalmának meghatározására tegyenek javaslatot, különösen a dokumentumok alapján nem értelmezhető elemek tartalmának megfogalmazására. de) Az intézményvezető a nevelőtestületi értekezleten összefoglalja a javaslatokat, és a nevelőtestület egyetértésével véglegesíti, jóváhagyja az intézményi elvárások tartalmi elemeit. e) Az intézmény önértékelési csoport erre kijelölt tagja a véglegesített intézményi elvárásokat rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. 5.2. Tervezés 5.2.1. Az önértékelési program elkészítése Az intézmény önértékelési program elkészítésért az intézményvezető, és az Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetője a felelős. Az intézmény önértékelési programot: - az előző 5 éves időszakra vonatkozó intézmény önértékelési program, és az éves önértékelési tervek végrehajtási tapasztalatai, valamint - az intézmény önértékelés eredményeként készült következő 5 évre szóló intézkedési terv alapján az intézményvezető és az önértékelési csoport vezetője készíti el. Az önértékelési programot nevelési évre készítjük el. Az önértékelési program tervezetét az önértékelési csoport az Önértékelési Kézikönyvben meghatározott tartalommal, valamint a helyi sajátosságok figyelembevételével készíti, és rögzíti az egyes feladatokat, azok ütemezését, a feladatok ellátásában résztvevők körét. Az önértékelési program alapján készülnek el az éves önértékelési tervek. 5.2.2. Az önértékelési program jóváhagyása Az önértékelési programot az intézményvezető hagyja jóvá. Jóváhagyás előtt köteles meggyőződni arról, hogy az önértékelési program: - tartalmazza-e az Önértékelési Kézikönyv szerinti tartalmi elemeket, - meghatározott feladatai ellátásához a szükséges személyi és egyéb feltételek biztosíthatók-e. 12
Az intézményvezető a program jóváhagyásának tényét a jóváhagyás dátumának feltüntetése mellett aláírásával és az intézmény bélyegző lenyomatával igazolja. A jóváhagyott önértékelési programot az önértékelést támogató munkacsoport vezetője rögzíti az informatikai támogató rendszerben. 5.2.3. Éves önértékelési terv készítése Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok megvalósítása az adott nevelési évre vonatkozó éves önértékelési terv szerint történik. Az intézményvezető és az önértékelést támogató munkacsoport tagjai, az önértékelési programban előírt feltételek szerint meghatározzák az adott nevelési évben elvégzendő önértékelési feladatokat. Az éves önértékelési terv tartalmazza, hogy mely pedagógusok önértékelésére kerül sor, hogy sor kerül-e a vezető értékelésére, illetve hogy az intézményi önértékelés mely elemeit végzik el az adott nevelési évben. A terv rögzíti, hogy kik, milyen részfeladatok ellátásával és milyen ütemezés szerint végzik az egyes értékelési feladatokat. Az éves önértékelési terv tartalmazza az értékelésben közreműködő partnerek (szülők, kollégák stb.) bevonásának módját. Az éves önértékelési terv a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az éves önértékelési tervben szereplő határidőket, felelősöket az intézményvezető vagy az önértékelést támogató munkacsoport vezetője rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai felületen, amely a tervben rögzítettnek megfelelően teszi elérhetővé az adatgyűjtő és az értékelő funkciókat az értékelésben részt vevők számára. Intézményi önértékelés Adatgyűjtési feladatok, felelősök, határidők Önértékelési feladatok, határidők Vezető önértékelés Adatgyűjtési feladatok, felelősök, határidők Önértékelési feladatok, határidők Pedagógus önértékelések Adatgyűjtési feladatok, felelősök, határidők Önértékelési feladatok, határidők 5.3. Megvalósítás 5.3.1 A pedagógus önértékelése Célja: a tanfelügyelethez hasonlóan a pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése - a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. A pedagógusok önértékelését a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően el kell végezni, az önértékelés fontos eleme a folyamatos minőségfejlesztésnek. A pedagógusok önértékelésének ötévenként meg kell ismétlődnie. Ha az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek tagintézmény-vezetők munkakörének része a tevékenység vagy foglalkozás tartása, úgy rájuk is kiterjed a pedagógusönértékelés. 5.3.1.1 A pedagógus önértékelésének területei A tanfelügyelet pedagógiai ellenőrzést végez, melynek során ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban az óvodai nevelés folyamatában kimeneti követelményként megfogalmazott kompetenciák. 13
Sorsz. Az értékelés a pedagógiai munka alábbi területeire terjed ki 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításhoz, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, csoportos tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a gyermek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Az ellenőrzés területei az első pont kivételével megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így az ellenőrzés eredménye beszámítható a minősítés eredményébe. Pedagógus önértékelés Önértékelési szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a nevelés folyamatában és a gyermeki tevékenységekben? Terület: Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési kézikönyv szerinti elvárások A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Különböző problémahelyzet biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Intézményi elvárások A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Változatos módszerek, eszközök alkalmazásával megalapozza az életben való eligazodást segítő alapkészségeket. Felhasználja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában lehetséges alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. 14
Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez? Terület: Pedagógiai módszertani felkészültség Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermekmegismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítástanulás eredményességét segítik. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Megfelelő módszerekkel sokoldalúan elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Pedagógiai munkája során elsődlegesnek tekinti a gyermek különböző forrásból szerzett tapasztalatainak, ismereteinek változatos módon történő gyakorlati alkalmazását. Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével választja meg a tevékenységen alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a nevelés-oktatás eredményességét segítik. A tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket ismeri. Kritikusan értékeli és céljainak megfelelően alkalmazza őket. A műveltségtartalmak közvetítése során fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves gyermek fejlettségéhez igazodó. 15
Terület: Pedagógiai módszertani felkészültség Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. Pedagógiai munkája során képes építeni a gyermek kíváncsiságára, aktivitására, más forrásokból szerzett élményeire, tudására, tapasztalataira. Terület: Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Önértékelési kézikönyv szerinti elvárások Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabbrövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulásitanítási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék - és munkatevékenység) bontva tervezi meg. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. Intézményi elvárások Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva, éves szinten, nevelésioktatási egységekre /tematikus terv, projektterv/ és tevékenységekre bontva tervezi. Tervezése során figyelembe veszi a pedagógiai folyamat minden lényeges tényezőjét, a gyermekcsoport életkori sajátosságait, a gyermekek érdeklődését, előzetes tapasztalatait, képességeit, a környezeti feltételeket. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat Reflexióiból, tervezetéből kitűnik, hogy felkészülése során több stratégiai megoldás közül rugalmasan választja ki az optimálisnak ítélt megoldást. A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a célok meghatározásával, a feladat kitűzésével a komplexitásra törekedve logikusan építi fel. 16
Terület: Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes neveltségi szintjére, tudására és a gyermekcsoport jellemzőire? A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését. Alkalmazza a differenciálás elvét. Cselekvésbe, tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés közben változatos lehetőséget teremt. A gyermeki tevékenykedtetést a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. Változatos módszerekkel, tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására. Pedagógiai terveit a megvalósítás után rendszeresen elemzi, értékeli az elért eredményeket, felismeri a hibákat, és javítja. Pedagógiai tervei a célok részletes és konkrét megfogalmazását tartalmazzák. Céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. Tudatosan szervez olyan munkaformákat, módszereket, melyek lehetővé teszik a helyes viselkedési normák mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció megismerését, a segítő együttműködést, közös feladatmegoldást, és a csoportközösség erősítését. A gyermek egyéni érdeklődésének, előzetes tudásának, fejlettségének figyelembevételével tervezi meg, és alkalmazza az egyéni fejlődést segítő differenciálást. 17
Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Milyen ismeretszerzési, tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási folyamathoz? Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül Terület: A tanulás támogatása Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremt, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek Biztosítja, hogy minden gyermek a maga ütemében, a maga szükségletei szerint, a maga útját bejárva, a lehető leginkább tudjon kibontakozni. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a tanulási és azt kísérő magatartási problémákat, szükség esetén a szülők, illetve megfelelő szakember segítségét kéri. Problémahelyzetekből kiinduló kreatív megoldásokat segíti. Alkalmazza az egyéni tapasztalatszerzést és feldolgozást segítő módszereket, a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböző stratégiáit. Nyugodt, bizalomteli légkört teremt a tevékenységek során. A hibák, hiányosságok megfogalmazásakor ügyel arra, hogy tárgyszerű legyen, és mindenkinek lehetőséget adjon a javításra. A pozitív megerősítést kiemelten kezeli. Szeretetteljes, biztonságot adó, fejlődést biztosító, családias légkört teremt. A napirend rugalmasságával lehetőséget biztosít a párhuzamosan végezhető tevékenységekhez. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét. Ennek érdekében indokolt esetben felhasználja az 18
a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között? Terület: A tanulás támogatása érdekében indokolt esetben használja az IKT-eszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket. A játékhoz és egyéb tevékenységekhez az eszközök életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodnak. Terület: A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Önértékelési kézikönyv szerinti elvárások A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. Intézményi elvárások A gyermekeket tevékenységeik során igyekszik megismerni. Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek személyiségének fejlesztésére és autonómiájuk kibontakoztatására törekszik. Nevelőmunkájában fontos szerepet kapnak az önálló gyermeki feladatok /kitartás, önbizalom, önismeret/. Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani vagy más szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. 19
Terület: A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel? Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az egyéni fejlesztés céljait és feladatait a gyermekek fejlesztésére vonatkozó általános célrendszer figyelembevételével fogalmazza meg. Terület: A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Önértékelési kézikönyv szerinti elvárások Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során. Intézményi elvárások A közösséget érintő programokkal, tevékenységekkel erősíti az összetartozást, a bensőséges légkört, a személyes kapcsolatok alakulását, az összetartozás érzését. 20
Terület: A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Hogyan képes olyan nevelési, ismeretszerzési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán kívül szervezett tevékenységeiben)? Az egész nap folyamán harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, elfogadó légkört teremt. Személyisége nyitott, derűs, nyugalmat áraszt. Személyes példájával kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására nevel. Minden gyermeket elfogadás, szeretet, tisztelet, megbecsülés és bizalom övez. Tájékozott a gyermekek szociokulturális hátterét illetően. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatására ösztönzi személyes példamutatással a gyermekeket. A különböző kulturális közegből érkező gyermekeket elfogadja, segíti beilleszkedésüket a közösségbe. Változatos tevékenységekkel, gazdag programokkal biztosítja az örömteli boldog gyermekkort, az ahhoz való egyenlő hozzáférést. Az eredményesebb munkavégzés érdekében nyílt napokat és közös rendezvényeket szervez. Az együttműködés, a verbális kommunikáció, az óvodai rendezvények nyílt napok, és városi programok alkalmával, valamint a digitális eszközök funkcionális használata terén követendő mintát mutat a gyerekek és szülők számára. 21
Terület: A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Melyek azok a probléma megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. Terület: A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Önértékelési kézikönyv szerinti elvárások Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Intézményi elvárások Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Értékelése objektív, érthető, következetes, a szülőket tájékoztatja. Az egyéni képességekhez viszonyítva pozitív megerősítéssel értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos visszajelzésekre. Pedagógiai tevékenysége során folyamatos visszajelzést ad a gyermekeknek. 22
Terület: A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatják-e a gyermekek önértékelésének fejlődését? Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. Pedagógiai tevékenysége során célszerűen alkalmazza a páros és csoportos munkaformákat, amely során a gyermekek nyomon követhetik, mintának tekinthetik társaik megnyilvánulásait, alkotásait. Terület: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a gyermekek életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a gyermekekkel a kommunikációja, együttműködése? Önértékelési kézikönyv szerinti elvárások Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. Intézményi elvárások Kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Példaszerű, modellértékű beszédével segíti a gyermekeket a beszédfejlődésben. Kommunikációja kulturált, pedagógiai, szakmai hozzáértést tükröz. Kommunikációját minden partnerrel, a kölcsönösség és megbecsülés jellemzi. Együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása határozza meg kapcsolatait. A szabad játékban biztonságot árasztó légkört teremt. A gyermek szabad önkifejezését, közlési vágyát elősegíti, ösztönzi. 23