A Sajókeresztúri Eötvös József Általános Iskola szervezeti és működési szabályzat

Hasonló dokumentumok
SZMSZ 1. sz. Melléklet 1. Az iskolai könyvtár működési szabályzata. 2. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának tartalma

Nevelési- oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata.

TÁRGY: A Szálkai Óvoda szervezeti és működési szabályzata

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Előterjesztés. Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete június 27-i ülésére

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: november 31-től.

inárcsi Tolnay Lajos Általános Iskola

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Gubody Ferenc Szakképző Iskola. OM azonosító:

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok augusztus 23.

Az ellenőrzéssel érintett köznevelési intézmény adatai: az intézmény neve: az intézmény székhelye: az intézmény vezetője: OM azonosítója az intézmény

Dombóvár Város Önkormányzata Humán Bizottságának október 26-i rendes ülésére

I-es számú melléklet. Az SzMSz évi átdolgozásakor figyelembe veendő jogszabályi előírások

Óvodai szakmai nap III.

Hol tartunk az intézményi dokumentumok átdolgozásában? Karcag március 20. Szymczak Judit igazgató JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet Szolnok

Szervezeti és Működési Szabályzat

A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényező: Kettős funkciójú könyvtár általános iskolai és városi fiókkönyvtár.

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék

Óvodai SZMSZ 2. oldal A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja

A SZEGEDI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Esztergom Város Polgármestere

Szervezeti és Működési Szabályzat

Köznevelési intézmények működése 2013

Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Működési Szabályzata, A pedagógiai szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata

Könyvtárhasználati és működési rend

A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA I. INDOKLÁS, A SZABÁLYZAT CÉLJA

Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

BGSZC II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma 1075 Budapest, Wesselényi utca 38.

Szabóné Tóth Erika. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 1

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

Kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszerének szabályzata

Tokaji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

Változások követése az óvodák működését érintő szabályozásban Frissített jogszabályi kisokos óvodáknak ( )

igazgató (magasabb vezető)

A A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárhasználati szabályzata

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Gyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

KÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

Hatályos: év október hó 1. napjától

Osztályfőnökök szakmai napja Budapest,

A szervezeti és működési szabályzat főbb jogszabályi normái

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

MUNKAKÖRI LEÍRÁS GIMNÁZIUMI TANÁR

Keszthely, február 26. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár

A Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosításáról

A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLY ZATA

Általános iskolai nevelő-oktató munkát érintő jogszabályok gyűjteménye a márciusától hatályos

ETÜD Alapfokú Művészeti Iskola

E L Ő T E R J E S Z T É S

TANÜGYIGAZGATÁS ALAPDOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSA A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN FARKASNÉ EGYED ZSUZSANNA FEBRUÁR 7.

tanév első féléves nevelési-oktatási beszámoló

Budapest XVIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi általános Iskola és Gimnázium OM:035322

Örömhír Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSI SZABÁLYZATA. Érvényes: szeptember 1-től

Helyi értékelési szabályzat

A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Budaörsi 1. Sz. Általános iskola Könyvtára

SZÁNTÓ ÉS TÁRSA

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

1.SZÁMÚ MELLÉKLET GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT. 1, Helyzetelemzés. Szakiskola

BKF Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

tankönyvellátási szabályzat

A Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola Könyvtárának éves munkaterve 2017/18-as tanév

Az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IRATKEZELÉSI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

TÓCÓSKERTI ÓVODA. Hatályos: év október hó 1. napjától

Intézmény neve: Enyingi Szirombontogató Óvoda Intézmény címe: 8130 Enying Vas Gereben u.1. OM azonosító: HELYI ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2016

SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZABÁLYZAT

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 -

A MEZŐBERÉNYI PETŐFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM. térítési díj és tandíjfizetési szabályzata

Nyíregyháza, március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala

Az Egri Szakképzési Centrum PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

Intézményi közzétételi lista a ös nevelési évre

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 39. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának

AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR

Az intézmény neve/címe: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium; Nyíregyháza, Széchenyi u

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Különös közzétételi lista

Rigó József Általános Művelődési Központ

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

A Győri Kossuth Lajos Általános Iskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési szabályzata

Biatorbágyi Korai Fejlesztő Központ HÁZIREND

A Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola Könyvtárának éves munkaterve 2018/19-es tanév

Átírás:

A Sajókeresztúri Eötvös József Általános Iskola szervezeti és működési szabályzat MELLÉKLETEK OM 201017 2016 Kollárné Móricz Edina intézményvezető SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kiegészítés

2 / 36

TARTALOM 3 / 36

Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírások alkalmazandók. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, módosításáról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 4 / 36

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet Az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól A fenti jogszabályoknak a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó konkrét előírásai az alábbiak: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 25. (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ ét, a nevelési oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 43.. (1.)A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 48. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt. 70. (2) A nevelőtestület a pedagógiai program elfogadásáról, 5 / 36

az SZMSZ elfogadásáról dönt 83. (1.) A fenntartó ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ t. 85. (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 6 / 36

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) A nevelési oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel, ha a nevelési oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, az intézményi védő, óvó előírásokat, bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, 7 / 36

a nevelési oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatásköröket, munkakörileírásmintákat, mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, a felnőttoktatás formáit, a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ ét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ ben meghatározhatók azok a nevelési oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. 8 / 36

(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ e tartalmazza a működés közös szabályait és intézményegységenként külön külön az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 9 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi ÉS datok élja árgyi, személyi, időbeli TÉZMÉNY SZERVEZETE Az intézmény szervezeti A szervezeti egységek közötti ttartás rendje i Az intézmény szervezeti A belső kapcsolattartás MÉNY IRÁNYÍTÁSA Egyrészt egy preambulum jellegű bekezdésben leírhatjuk, hogy mi a funkciója a dokumentumnak, milyen sajátosságai vannak annak a szervezetnek, aminek a dokumentumát készítettük. E bemutató lényegében a szakmai alapdokumentum köznyelven megfogalmazva: az intézmény neve, hol helyezkedik el, milyen a környezete, melyek szervezetének és működésének jellegzetességei. Fontos eleme a bevezetőnek az intézményi alapadatok. Ez a mindenkor hatályos alapító dokumentumokból következő érvényes adatait kell, hogy tartalmazza. A dokumentum célja olyan jogszabályból következő meghatározásokat tartalmaz, amelyek iránymutatók a használatával kapcsolatban. Rövid, 2 3 mondatos megfogalmazás az alábbi panelmondatok felhasználásával: Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése az intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Időbeli, térbeli és személyi hatályának feltüntetése a jogszabályi jogosultságokra tekintettel. Az intézmény szervezeti egységeinek megnevezése kapcsolódásuk / szervezeti ágrajz Az ágrajz fontos szabálya, hogy a függelmi viszonyokat jól és egyértelműen láttassa. Világosan ki kell derülnie, hogy az intézmény alkalmazottainak feladatellátása milyen szálakon kapcsolódik össze a felelős vezetővel. A szabályozásban meg kell határozni, hogy mit tekintenek szervezeti egységnek, a szabályozást ennek figyelembevételével kell megállapítani A szervezeti egységek közül a nevelőtestületre, a munkaközösségekre, a diákönkormányzatra és a szülői szervezetre vonatkozó részletes szabályokat a dokumentum 4. pontja tartalmazza. Itt a felsorolásuk és rövid jellemzésük szükséges. A fejezetben kerül szabályozásra a vezetőknek és az intézmény 2.2.1. pontban felsorolt szervezeti egységeinek kapcsolattartása is. Nkt. 25.. (1) Nkt. 24.. (1) (2) Nkt. 25. (1) Korm. rend. 3.4. sz Nkt. 72. (5) c) d) Nkt. 25. (1) Nkt. 69. (2) h). 10 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi Az intézmény vezetési ja, a vezetők közötti egosztás A vezetőknek a nevelésiintézményben való ózkodásának rendje A kiadmányozás szabályai A képviselet szabályai Az intézményvezető vagy yvezető-helyettes ztatása esetén a helyettesítés Az intézményvezető feladatköréből leadott feladat- és ök ÉNY KÖZÖSSÉGEI A pedagógusok közösségei A feladatmegosztást az ellátandó feladatok és a munkarend tükrében javasolt elkészíteni. A minta a vezetői feladatok részletes meghatározását tartalmazza, amelyet az intézmények saját gyakorlatuk és sajátosságaik szerint módosíthatnak. A vezetői feladatok a KLIK elnöke és a tankerületi igazgató által leadott feladatok figyelembevételével történik. A szabályozásnál a munkarenddel párhuzamosan arra kell figyelemmel lenni, hogy a vezetői feladatok ne maradjanak ellátatlanul. A kis létszámú nevelőtestülettel működő intézmények esetében javasolt meghatározni azok körét, akik a vezető távolléte alatt biztosítják a benntartózkodásra vonatkozó jogszabályok érvényesülését. A kiadmány fogalma: az ügyekben való intézkedés kiadmányozott, letisztázott, hiteles formában továbbítandó irata. A kiadmányozás magában foglalja: az ügyben való érdemi döntést, az intézkedés kiadásának jogát, az ügyirat irattárba helyezésének jogát. A szabályozást tehát a fenti elemek érvényesülése érdekében kell megtenni. A KLIK fenntartásában lévő intézmények esetében a KLIK belső utasításait is figyelembe kell venni. Az intézmény képviseletére a vezető jogosult. Az SZMSZ e pontjában e jogának átruházásáról, az átruházás korlátairól, feltételeiről kell elkészíteni a szabályozást. A szabályozásban arra kell kitérni, hogy a helyettesítés rendjének meghatározása biztosítsa a nevelőmunka folyamatosságát, a tanulók felügyeletének jogszabályban előírt megszervezését. A hatáskörök leadásánál tekintettel kell lenni az egyszemélyes felelősség elvének érvényesítésére. Ezért tartalmaznia kell a leadott hatáskörök alapján végzett munkáról való beszámolást. Korm. rend. 26. (1) 2/2013 (1. 15.) KL utasítás a kiadmán helyettesítés rendjé Korm. rend. 26. (1) 69.. (5) 2/2013 (1. 15. ) KL utasítás a kiadmán helyettesítés rendjé Nkt. 69.. (1) R. 188. Korm. rend. 26. (1) a) b) Jelen dokumentum 11 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi őtestület ai munkaközösségek A tanulók közösségei A diákönkormányzat Az iskolai sportkör A szülők közösségei ÖDÉS RENDJE A nevelőtestület a legfőbb döntéshozó szerv. Jogosítványait ennek megfelelően szükséges elkészíteni. A szabályozásban meg kell jelennie, hogy milyen döntés és véleményezési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestületre átruházott és a nevelőtestület által további közösségekre (egy osztályban tanítók közössége az osztályozó értekezlet, munkaközösségekre átruházott feladatok a tankönyvekkel, közös tanmenetekkel kapcsolatban stb.) átruházott jogkörök is itt jelennek meg. A munkaközösségekre vonatkozó szabályozásokat az alábbi alpontok alapján szükséges elvégezni, közös jogszabályi háttér birtokában: A szakmai munkaközösségek együttműködése A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az iskolában a tanulók közösségeinek felsorolását tartalmazza a fejezet. A jogszabály a diákönkormányzat, a diákkör és a sportkör részletes szabályozását igényli. A fejezetben a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) kell meghatározni. A szabályozást annak figyelembevételével célszerű készíteni, hogy a diákönkormányzat működését saját SZMSZ e is szabályozza, illetve a Házirend is tartalmaz a diákok közösségeinek működésével kapcsolatos szabályokat. A legalább négy évfolyammal működő iskolák esetében kell iskolai sportkört működtetni. Fontos, hogy a diáksport egyesület és a sportkör nem azonos fogalmak, de a jogszabály lehetővé teszi a kapcsolódásukat. A fejezet egyaránt vonatkozik a hagyományos szülői szervezet és az iskolaszék működésére. Tekintettel arra, hogy az iskolaszék működtetése nem kötelező, így csak akkor kell működési szabályokat meghatározni számára, ha ténylegesen működik. A szülői közösségek felépítése, működése és a szülőket megillető jogosítványok is ebbe a fejezetbe kerülnek. A jogszabályok minden olyan területet felsorolnak, amikor a szülők véleményét ki kell kérni. Nkt. 70. (1) R. 117. (1) Nkt. 71, (1) (5) R. 118. (1) (4) Nkt. 84. (2) Nkt. 27.. (13) Nkt. 72. (5) 73. (1) 43. (1) 83. (4) R. 3. (1) 4. (5) 82. (5) (6) 130. (3)(5) 169. (9) 12 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi A tanulóknak a nevelésiintézményben való ózkodásának rendje Az alkalmazottaknak a -oktatási intézményben való ózkodásának rendje A belépés és benntartózkodás zok részére, akik nem állnak nyban a nevelési-oktatási nyel Helyiségek, berendezések tának szabályai YÉB FOGLALKOZÁSOK ERVEZETI FORMÁI, TEI lalkozások célja, szervezeti eretei TÉZMÉNY KAPCSOLATAI A tanulók benntartózkodási szabályainak megállapításánál tekintettel kell lenni a munkarend törvényi sajátosságára. A jogszabályok különböző dokumentumok számára írnak elő kötelezően vagy választhatóan alkalmazandó munkaszervezési eljárásokat. Szükséges e fejezet szabályozását a kerettantervben szereplő kötelező és választható tanórai keret időszükségletével, valamint a Házirendben szabályozott tanítási szünetek és munkarend elveivel és előírásaival összhangban megfogalmazni. A fejezet az alkalmazottak fogalmán az intézménnyel jogviszonyban állókat érti. Nem tartoznak bele tehát a működtetői feladatokat ellátó, de nem az intézmény alkalmazásában álló dolgozók. A rájuk vonatkozó előírásokat, amennyiben relevánsa, az 5.3. fejezetben szükséges elkészíteni. A fejezet fontos szabályozandó területe a pedagógus munkaidejének meghatározása, a munkaidő nevelés oktatással lekötött részében ellátható feladatoknak, valamint a kötött munkaidőben ellátandó tevékenységeknek a megnevezése. E fejezet tehát erősen intézmény specifikus, a mintadokumentumban felsorolt tevékenységek csak iránymutatók. A fejezet alkalmas arra, hogy a pedagógus munkaköri leírásának alapját adja. A benntartózkodásnál a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ intézményeiben a működtetői feladatokat ellátók benntartózkodására is ki kell térni, illetve meg kell fogalmazni azokat a szabályokat, amelyek azokra vonatkoznak, akik az intézményt igénybe veszik a működtető döntése, szerződése értelmén (teremkiadások stb.) A szabályozás természetesen csak azt érintheti, ami a tanulóink biztonságára, a nevelő oktató munka zavartalanságára vonatkoznak. Az intézmény sajátos helyiségeinek (informatika terem, nyelvi labor, természettudományos labor, tornaterem stb.) használati szabályai koherensek a védő óvó előírásoknál leírtakkal. A pedagógiai programban megjelenő foglalkozásokra koncentrálva, a szervezeti formákat és azt az időkeretet kell itt megjelölni, ami a résztvevők számára előírás és lehetőség. Megjelölhetők a tanulók fejlődését elősegítő tevékenység és a tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei is e fejezetben. Az egyéb foglalkozások körébe tartozik a napközi és a tanulószoba, amelynek órakerete a pedagógus neveléssel oktatással lekötött munkaidejébe beszámítható. Nkt. 27. (2) 46. (1) R. 13. (1) 13 A/ (1) 16. (1)(2)(3) 19. Nkt. 62. (1) m) n Korm. rend. 17. Nkt. 24. (3) 25. (1) R. 168. (1) (2) Nkt. 46. (1) e) R. 2. sz. melléklet Nkt. 4. (4)(5) Korm. rend. 17. (1 R. 13. 14. 13 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi A külső kapcsolatok e, formája és módja A vezetők és a zervezetek közötti ttartás formája és rendje Kapcsolattartás a pedagógiai lgálatokkal, a pedagógiai szolgáltatókkal Kapcsolattartás a jóléti szolgálattal Kapcsolattartás az iskolagügyi ellátását biztosító gügyi szolgáltatóval NEPÉLYEK, KEZÉSEK RENDJE A fejezet intézményspecifikus. A kapcsolattartás szabályai előtt szükséges meghatározni azokat a partnereket, akikkel a kapcsolattartást szabályozni szükséges. Kiindulópontként a pedagógiai programban szereplő intézményi kapcsolatok szolgálnak. A fejezet intézményspecifikus. A kapcsolattartás szabályai előtt szükséges meghatározni azokat a partnereket, akikkel a kapcsolattartást szabályozni szükséges. Kiindulópontként a pedagógiai programban szereplő intézményi kapcsolatok szolgálnak. A szakszolgálati kapcsolattartás esetében szükséges a szakszolgálatok működésére vonatkozó jogszabályok, az azokban szereplő kötelező határidők betartására is figyelni. A szakszolgálati tevékenység körébe tartozik a tehetséggondozással összefüggő feladatok szakszolgálati segítése is, így az iskolai szabályozásnál erre is szükséges kitérni, amennyiben ez releváns. Fontos a gyógytestnevelési feladatok ellátására kitérni, különösen akkor, ha az intézményben ez több tanulót is érint. A minta erre vonatkozóan csak általános elveket rögzít. A gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolattartás szempontjából lényegében a köznevelési törvény tanulói alapjogokat érintő valamennyi előírása érvényesül. A szabályozásnak azonban természetesen ezeket nem kell megismételnie, szükséges azonban kitérni a tanulói mulasztásokkal összefüggő, friss módosításokra, amelyek a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben találhatók. A kapcsolatok köre 2015. január 1 jétől bővült a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, a feladatok koordinálásáért a vezető a felelős. A szabályozás a testi és a lelki egészség megőrzésének biztosítása szempontjából egyaránt fontos kapcsolatokra koncentrál a helyi sajátosságok figyelembevételével. Kiemelendők az egészséges életmódra neveléssel, az egészséges táplálkozással összefüggő feladatokban való részvételük. Erre a jogszabályok is tartalmaznak követendő előírásokat. R. 4. (1) i) Nkt. 25. (1) 69. (2) R. 132. (1) d) e) 142. (3) Nkt. 18. (1) Nkt.. 19. (1) A pedagógiai szak intézmények műkö szóló 15/2013. (II. EMMI rendelet 31 Nkt. 69. (2.) f.) R. 51. (3.) (4/a) ( Nkt. 25. (5) R. 130., 131. (4 14 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi A hagyományok ápolásával tos feladatok TÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ K Védő, óvó előírások, et a gyermekeknek, tanulóknak ényben való tartózkodás során tartaniuk A rendszeres egészségügyi t és ellátás rendje Rendkívüli esemény esetén es teendők AGÓGIAI MUNKA BELSŐ ZÉSÉNEK RENDJE ULÓVAL SZEMBEN TÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI RÉSZLETES SZABÁLYAI A fejezet a jogszabályokban előírt, az éves munkatervben rögzítendő nemzeti ünnepeken kívül az iskola sajátos hagyományainak ápolásával összefüggő feladatait szabályozza. Fontos különbség a Házirendben és az itt megtett szabályozások között, hogy az előbbi a tanulóktól elvárt viselkedésre szab meg előírásokat, míg itt az intézmény egészének feladatait fogalmazza meg. A fejezet szolgál alapul az éves munkaterv elkészítésének. A fejezetben a pedagógiai programban megnevezett nevelési célok elérését szolgáló intézményi hagyományokra szükséges koncentrálni. Az itt következő fejezetek lényegében eljárásrendek, melyeket az intézményben a tanulók testi épségének megóvása, az egészséggel, épséggel összefüggő alapjogok érvényesülése érdekében meg kell határozni. A fejezet a tanulók intézményben való benntartózkodására előírt, a 5.1. pontban szabályozottakkal összhangban készül. Fontos része a szabályozásnak az iskolán kívüli foglakozásokra való oda és visszautazás rendjének meghatározása. Az egészségügyi felügyeletet szabályozó fejezet az intézményben működő iskola egészségügyi szolgálat keretében ellátott feladatokra, valamint a külső ellátásként igénybe vett területekre egyaránt készül. Ez utóbbi esetben fontos a 7.5. fejezetben szabályozottakkal való összhang megteremtése. Szabályozhatók azok az esetek (az intézményi sajátosságoknak megfelelően), amelyekben a szűrővizsgálatok alól felmentés adható. A jogszabályok viszonylag egyértelmű eligazítást nyújtanak a tekintetben, hogy mit tekinthetünk rendkívüli eseménynek. A szabályozás a vezető felelőssége, a vezetői feladatokat tárgyaló 3.1. fejezetben leírtakkal összhangban készül. A belső ellenőrzés megszervezésért és működtetéséért a vezető felelős. A feladatok megvalósításának módja, gyakorisága, tartalma, az ellenőrzésbe bevontak köre kerül e pontban szabályozásra. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a szakmai munkaközösségeknek is, így az ellenőrzés rendje a munkaközösségek szerepét is tartalmazza. Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés szabályainak, területeinek megjelenítése is célszerű, illetve az intézmény belső ellenőrzésébe e külső ellenőrzés előírásait beépíteni. R. 3.. (1) R. 129. 168. (1 R. 13/A (1) Nkt. 25. (5) 46.. (6) d) Nkt. 30. (5) a) 85. (3) Nkt. 69. (1) a) (2 Nkt. 71. (1) (2) R. 148 152. 15 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi eztető eljárás részletes ai TÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ A szabályozás részletességet kér. A vonatkozó miniszteri rendelet ugyanakkor a lehető legnagyobb részletességgel rendelkezik a fegyelmi eljárás valamennyi lényegi eleméről. Ezeket mindenképpen be kell tartani, változtatni, módosítani nincs lehetőség. Lehetőség van ellenben arra, hogy az intézmény sajátosságai megjelenjenek, és konkrét tartalmakkal egészüljön ki a jogszabályi előírás. A minta így az egyeztető eljárás szabályait részletezi, a fegyelmi eljárásnál nem ismétli a jogszabályt, de utal rá. Az intézményi döntés keretében természetesen lehetőség van arra, hogy a teljes jogszabályi tartalom e fejezet alatt megjelenjen. Ez azokban az intézményekben lehet követendő, ahol rendszeresek a tanulói fegyelmi vétségek. Megjelölhető, ha az intézmény rendelkezik már olyan képzett szakemberrel (mediátor), aki e faladatokban részt vesz. A szabályozás ez esetben a mediátor elérhetőségét, az igényelhető közvetítést is tartalmazhatja. Az iskolai nyomtatványok az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. Nkt. 57. (4) Az intézményi dokumentumok közül elektronikus úton előállított dokumentumoknak minősül minden olyan dokumentum, amely csak elektronikus eszköz segítségével értelmezhető. Az elektronikus úton előállított dokumentumokon belül szükséges elhatárolni egymástól az elektronikus úton előállított dokumentumokat és az elektronikus dokumentumok (elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt) körét. Az elektronikusan előállított dokumentum és az elektronikus dokumentum között az a különbség, hogy előbbivel a technológiát jelöljük, míg utóbbi alatt az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott módon készült (minősített szolgáltató által kiállított megfelelő tanúsítvánnyal ellátott) digitális aláírással ellátott dokumentumot értjük. Azaz az utóbbi egy jogi fogalom, míg az előbbi egy technikai. Nkt. 58..(3) (8) R. 53. 61. Nkt. 57. (4) 229/2012. (VI Korm. rendelet 2 16 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi tronikus úton előállított apú nyomtatványok ítésének rendje tronikus úton előállított, ített és tárolt dokumentumok i rendje AGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ ÓDÁS RENDJE giai programról való ás rendje Az SZMSZ ben fel kell sorolni az intézményben használt ilyen típusú nyomtatványokat, azok hitelesítésének rendjét. A mintában három gyakori területet említettünk meg. Kiemelten kezelendőnek tartjuk az e napló Működési Szabályzatának elkészítését. Az SZMSZ ben e szabályzatból a kinyomtatandó dokumentumok hitelesítésével kapcsolatos szabályok jelennek meg. Az SZMSZ ben a KIR rendszerben az elektronikus aláírás hiányában, illetve az alrendszerek által előírt hitelesítési eljárás rendjére mutatunk példát. A KIR működtetésével összefüggő intézményi szabályozás fontos részét képezi valamennyi intézmény szabályozásának. A mintában bemutatunk egy lehetséges kezelési rendet, az intézményi sajátosságok szerinti átdolgozás azonban ez esetben is nagy jelentőséggel bír. A pedagógiai program nyilvánosságáról több jogszabály is rendelkezik. Mindegyik kiemeli az intézményi honlapot, valamint a helyi szokásokat. A szabályozást úgy célszerű elkészíteni (így a minta egyértelműen csak iránymutatás), hogy a tájékoztatásban közreműködők az intézményhasználók számára egyértelműen beazonosíthatók legyenek. Nkt. 41 44. R. 87. (1) a) b) c Nkt. 41 44. 2001. évi XXXV. elektronikus aláír R. 87. (1) a) b) c 229/2012. (VIII. 2 rendelet 2 3. 114/2007. (XII. 2 rendelet a digitális szabályairól Nkt. 26. (1) R. 82. (1) (2) (3) 17 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi B SZABÁLYOZÁSOK RENDELKEZÉSEK K alapjául szolgáló jogszabályok yvtár SZMSZ-e űjtőköri szabályzata nálati szabályzat és tartós tankönyvek ználati szabályzat A jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az iskola minden olyan területen, amelyet fontosnak vél, elkészítse szabályozását. A mintában erre nem tértünk ki. Szabályozások készíthetők az iskolabusszal történő szállításra, a felnőttoktatásra (erre vonatkozóan a gimnáziumi mintadokumentum és útmutató tartalmaz átvehető elemeket), a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére, minden olyan területre, amely a pedagógiai programban meghatározott célok elérésének szervezeti és működési hátterét érintik. Eldöntendő (ismételten az intézményi sajátosságra figyelemmel, hogy a tanulói munkák díjazásának szabályairól e fejezetben, vagy egy külön, ilyen címmel szereplő fejezetben végez e szabályozásokat az intézmény. A törvény értelmében az SZMSZ ben határozandók meg a tanulói munka díjazására vonatkozó szabályok, a R. mindezt a Házirend hatáskörébe utalja. A jogszabályi megfelelés érdekében javasolható, hogy az SZMSZ a főszabályokat tartalmazza (kit illet meg a termék tulajdonjoga), a részletes szabályokat pedig a Házirend. A rendelkezés az elfogadás, a jóváhagyás és a véleményezés jogainak érvényesülését hivatott szabályozni. Megjelennek benne a nevelőtestület, a szülői fórumok, a diákok testületei, valamint az Intézményi Tanács. A legitimáció a dokumentumok ellenőrzésének alapjául szolgál. A mintadokumentumban szó szerint átvehető mintákat közlünk. Célszerű minden olyan hatályos jogszabály felsorolása, amely az elkészült dokumentumra hatással bír. Fontos, hogy a jogszabályok frissítése folyamatosan történjen. Ez természetesen nem jár az SZMSZ módosításával. A mellékletek legfontosabb eleme a könyvtárra vonatkozó szabályozások. Azért javasolt mellékletben elhelyezni, mert lényegében egy önálló szabályzatról is beszélhetünk, amely természetesen szorosan kapcsolódik az SZMSZ fejezeteihez. A könyvtárhasználati szabályok mellett a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályok nagyon fontos elemei e mellékletnek. Az ingyenes tankönyvek megjelenése és felmenő rendszerű bevezetése egyre nagyobb feladatokat ró az iskolai könyvtárakra. A szabályozásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a tanulók milyen módon jutnak hozzá az ingyenes, de az iskola tulajdonában lévő tankönyvekhez, milyen felelősséggel tartoznak azért, hogy a könyvek további használhatósága biztosított legyen. Nkt. 47. 60., R. 138. Nkt. 46. (9) R. 5. (1) b) Nkt. 25. (4) 48. 70. (2) a) b) R. 4. (5) 121. (7 R. 163. (1) (2) 18 / 36

Elemek Definíció / meghatározás / tartalom Jogszabályi hi ellékletek Az SZMSZ további melléklete az Iratkezelési szabályzat lehet, de ez külön, önálló szabályzatként is működhet tekintettel arra, hogy az adminisztrációra vonatkozó szabályozások gyakorta változnak. A mintában erre nem közöltünk anyagot. Ugyancsak mellékletben szerepeltetendők munkaköri leírás minták. Itt természetesen az intézményben alkalmazottakra vonatkozó általános munkaköri leírás mintákat szükséges megjeleníteni beazonosíthatóság nélkül. A munkaköri leírások tárolási helye a dolgozók személyi anyaga. A munkaköri leírás minták esetében a fejlécekben szereplő meghatározások (munkabeosztás, munkaidő, besorolási adatok) évente változnak, így a munkaköri leírásokat évente aktualizálni szükséges. 19 / 36

1. sz. melléklet 1. A SZABÁLYZAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről, A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról, 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet), 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet, 20 / 36

A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, Az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. 21 / 36

2. sz. melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jogszabályi háttér Az iskolai könyvtár működését a jelenleg hatályos jogszabályok határozzák meg, köztük: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 110/2012. évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, valamint az IFLA és az UNESCO közös könyvtári nyilatkozata, 1999. Az iskolai könyvtár működési szabályzata tartalmazza: A könyvtárra vonatkozó adatokat. A könyvtár fenntartása és szakmai irányítására vonatkozó információkat. A könyvtár feladatait. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állománya, gazdálkodása. A könyvtári állomány elhelyezését és tagolását. Az állomány nyilvántartását. A könyvtári állomány ellenőrzését és védelmét. A könyvtári állomány feltárását. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait. 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet A könyvtárra vonatkozó adatok Elnevezése: Címe: Létesítésének ideje: Elhelyezése: 22 / 36

Alapterülete: Használói köre: pedagógusok, tanulók, az iskola dolgozói A könyvtár fenntartása és szakmai irányítása A könyvtár a.. szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület és a diákközösségek javaslatainak meghallgatásával. A könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár gyűjteményét szakszerűen fejleszti és feltárja. A gyűjteményre épülő szolgáltatásaival az iskolai nevelő oktató munka szellemi bázisa. Költségvetési keretén belül biztosítja az iskola alkalmazottai és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges ismerethordozókat, információkat. A nevelőtestület aktív közreműködésével szervezi a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését, a tanulók önálló ismeretszerző képességének kialakítását. A pedagógusok alapvető pedagógiai, szakirodalmi és információs tájékoztatására törekszik, ennek érdekében fogadja más intézmények ilyen irányú szolgáltatásait. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állománya, gazdálkodása A gyűjtőkörre vonatkozó szabályzat a 3. számú mellékletben található. Az iskolai könyvtár a középiskola követelményeinek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. Az állomány vétel, ajándék, csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket a fenntartó a költségvetésben előre megtervezetten, folyamatosan biztosítja. A fenntartó hasonlóképpen gondoskodik a napi működéshez szükséges eszközökről és a szociális feltételekről. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzése az iskola költségvetésében biztosított összegekből a könyvtáros tanár feladata. Hozzájárulása nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható. A könyvtáros tanár az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelőtestület, a diákközösségek javaslatait és az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok. Könyvállomány: kézi és segédkönyvtár, valamint kölcsönözhető állomány. Raktári rendjük: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben, ezen belül betűrendben. Periodikák. Raktári rendjük: a friss számok a folyóirattartón, a régebbiek tékázva. 23 / 36

Audiovizuális dokumentumok. Raktári rendjük: külön egységként dokumentumtípusonként folyószámos elhelyezéssel. 24 / 36

Az állomány nyilvántartása A könyvtárba érkező, gyűjtőkörbe tartozó, tartós megőrzésére szánt dokumentumokat 6 napon belül állományba kell venni. A könyvtári állomány ellenőrzése, védelme Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is. Az olvasó az általa elveszített, megrongált dokumentumot az alábbi módokon pótolhatja: a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével, a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével, a dokumentum másolási értékének megtérítésével, a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár teljes állományáról az alábbi katalógusok készülnek: raktári katalógus, alapkatalógus: betűrendes leíró katalógus, csoportképzéses szakkatalógus. Az állomány feltárására vonatkozó részletes szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár szolgáltatásaival a könyvtár használóinak rendelkezésére áll. A könyvtár használóinak köre: az iskola tanulói, az iskola nevelőtestülete és nem pedagógus dolgozói. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek, intézmények csak könyvtárközi kölcsönzés útján vehetik igénybe az iskolai könyvtárat. A könyvtár biztosítja a számítógépes informatikai szolgáltatásokat is a könyvtárt használók körében. Az iskolai könyvtáron keresztül használatra megkapja a pedagógus a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, audiovizuális dokumentumokat, valamint az informatikai eszközöket igényük és a könyvtár lehetőségei szerint. Ezeket esetenként előzetesen egyeztetik a könyvtárossal. 25 / 36

Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát, valamint a csak helyben használható dokumentumok kivételével a kölcsönzését. Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák kialakításában, előkészítésében. A tanulói aktivitásra építve öntevékeny könyvtári közösségeket szervez és működtet. Könyvtári kölcsönzés keretében a saját gyűjteményben nem található dokumentumokat (a felmerülő költségek térítése esetén) más könyvtáraktól átkéri, illetve a hozzá érkező hasonló kérdéseket kielégíti. Maradéktalanul ellátja a szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. Gondoskodik az állomány védelméről, szakmai rendjéről. Az olvasó köteles betartani a könyvtár használatának szabályait. Köteles rendezni tartozását az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait, azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat a 4. számú melléklet, a könyvtáros tanár feladatait a 4. és az 5. számú melléklet tartalmazza. Záró rendelkezések A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzata szerint kell eljárni. Az iskolai könyvtár szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek be. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. 26 / 36

3. sz. melléklet A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskola igazgatójának jóváhagyásával végzi. Az egyes dokumentumok beszerzésénél figyelembe kell venni az iskolai könyvtár funkciórendszerét, az iskola vonzáskörzetében működő könyvtárak szolgáltatásait, a beszerzési példányszámok meghatározásánál pedig az ellátandó tanulók, tanárok számát. Az iskolai könyvtár alapfunkcióját az iskola nevelési oktatási céljai, és azok tartalma határozza meg. A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtő körébe. Ide soroljuk az írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a segédkönyveket, a helyi tantervekben meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat, a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalmat, a szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakirodalmat, tanítás tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozókat. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtő körbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismerethordozók gyűjtését csak részlegesen vállalhatja. A tanulók és nevelők sokirányú érdeklődését, egyéni művelődését segítik más könyvtárak is. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról: Írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, tankönyv, periodika. Audiovizuális ismerethordozók: hangos képes dokumentumok. Egyéb információhordozók. A beszerzés forrásai: Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék, csere útján gyarapszik. Nem kerülhetnek az állományba a gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok. A gyűjtés szintje és mértéke: Kiemelten kell gyűjteni a helyi tantervekben meghatározott kötelező és ajánlott irodalmat, munkáltató eszközként használatos műveket. A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz szorosan kapcsolódó irodalmat tartalmi teljességgel, de válogatással kell gyűjteni. 27 / 36

Az ismeretközlő dokumentumok közül a tantárgyak oktatásában felhasználható tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése, a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák, gyűjteményes kötetek, az iskolában tanulható szakmák szakkönyveinek a beszerzése az elsődleges. Az iskolai könyvtár az iskolában oktatott tantárgyak és a tanított szakmák alap és középszintű irodalmát gyűjti. 28 / 36

Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje, a gyűjtés mélysége Átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ és a magyar irodalom bemutatására: teljesség igényével. Az általános iskolai tananyagnak megfelelően a házi és az ajánlott olvasmányok: kiemelten. A tananyagban szereplő szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei: teljességgel. A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs alkotók művei: erős válogatással. Tematikus antológiák: válogatással. Regényes életrajzok, történelmi regények: erős válogatással. Az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalma: erős válogatással. Szakirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje, a gyűjtés mélysége Alap és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák alapszinten: válogatva. Alap és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák középszinten: teljességgel. A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap és középszintű elméleti és történeti összefoglalói alapszinten: válogatva. A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap és középszintű elméleti és történeti összefoglalói középszinten: teljességgel. A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alap és középszintű szakirányú segédkönyvek alapszinten: válogatva. A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alap és középszintű szakirányú segédkönyvek középszinten: teljességgel. A tantárgyak, szaktárgyak, szaktudományok alap és középszintű történeti összefoglalói alapszinten: válogatva. A tantárgyak, szaktárgyak, szaktudományok alap és középszintű történeti összefoglalói középszinten: teljességgel. Munkáltató eszközként használatos alap és középszintű ismeretközlő irodalom alapszinten: válogatva. Munkáltató eszközként használatos alap és középszintű ismeretközlő irodalom középszinten: teljességgel. A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó középszintű irodalom: válogatva. A szakmai tárgyak alap, közép és felsőszintű ismeretközlő irodalma alapszinten: teljességre törekvően. 29 / 36

A szakmai tárgyak alap, közép és felsőszintű ismeretközlő irodalma középszinten: teljességgel. A szakmai tárgyak alap, közép és felsőszintű ismeretközlő irodalma felsőszinten: válogatva. Az iskola érvényben lévő tantervei, tankönyvei: teljességgel. Az iskola oktatási segédletei: teljességgel. A tanított nyelvek oktatásához felhasználható segédletek: erősen válogatva. Helytörténeti művek: válogatva. 30 / 36

Pedagógiai gyűjtemény Az iskolai könyvtár gyűjti a pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalmat (pedagógiai lexikonok, neveléselméleti kézikönyvek, neveléstörténeti összefoglalások, a pedagógiai klasszikusainak művei, a családi életre való neveléssel, értelmi neveléssel, személyiségformálással kapcsolatos munkák, tantárgyi módszertani segédkönyvek), a pedagógia határtudományai közül az alapvető pszichológiai irodalmat, valamint a szociológia, szociográfia, statisztika, jog irodalmát enciklopédikus szinten. Könyvtáros segédkönyvtára A tájékoztató munkához a kézi és segédkönyvek mellett: Válogatva gyűjtött: az általános bibliográfiák, szakbibliográfiák, kiadók és könyvkereskedői katalógusok; a gyarapítás, nyilvántartás, osztályozás, katalógusszerkesztés szabályai; a könyvtárat érintő jogszabályok, irodalompropagandával kapcsolatos módszertani kiadványok. Teljességgel gyűjtött: állományra vonatkozó alapjegyzékek, ajánlóbibliográfiák, MPI iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok. Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetése részére gyűjtendő az igazgatás, a gazdálkodás, az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények. Periodika gyűjtemény A tanulás tanítás folyamatában felhasználható napilapok, tudományos folyóiratok, anyanyelvi művelődést segítő periodikumok, pedagógiai hetilapok, folyóiratok, tantárgyak módszertani folyóiratai, könyvtári szakmai folyóiratok. Audiovizuális gyűjtemény A tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható oktató, illetve ismeretterjesztő dokumentumok beszerzése fokozottan ajánlott. 31 / 36

4. sz. melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtárnak az iskola minden tanulója és dolgozója tagja lehet. A beiratkozás díjtalan, a könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges. A könyvtárat nyitvatartási időben a beiratkozott tagok használhatják. A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. A könyvtárból dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Az állományból egy egy alkalommal maximum 5 kötet kölcsönözhető 2 hétre. A kölcsönzési idő egyszer meghosszabbítható. A könyvek a tanév végéig kölcsönözhetők. A dokumentumok közül csak helyben használhatók: olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, periodikumok, nem nyomtatott dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat a pedagógusok egy tanítási órára kikölcsönözhetik. Az olvasó a könyvtári tartozását az iskolával való tanulói, illetve dolgozói jogviszony megszűnése előtt köteles rendezni. Az esetleges adatmegváltoztatás bejelentését a könyvtárhasználó köteles a változás után maximum 15 nappal írásos formában bejelenteni a könyvtáros részére. A változásokat hivatalos dokumentumokkal kell igazolni. A könyvtár nyitva tartási ideje minden tanév kezdetekor kifüggesztésre kerül a könyvtár ajtajára. Nyitva tartás időben lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, a könyvtárhasználati órák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására, melyek tervezésében, szervezésében a könyvtáros tanár a szaktanárokkal együtt vesz részt. Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről. A könyvtáros tanár segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges irodalomkutatásában. Segíti, irányítja a könyvtárhasználati versenyre való felkészítést. A könyvtárban nyilvántartás készül a kölcsönzésekről. A kölcsönzésben lévő műveket az olvasó előjegyeztetheti. A saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket az olvasó kérésére a könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel elégítheti ki. A felmerülő költségek az olvasót terhelik. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el szaktantermekben. A letéti állományt szeptember elején veszik át és tanév végén adják vissza a megbízott tanárok, akik az átvett állományért anyagi felelősséggel is tartoznak. A letéti állomány nem kölcsönözhető. 32 / 36