Az élő zene közösségformáló ereje KULTÚRHÁZAK ÉJJEL-NAPPAL AZ ÉLŐ ZENE BŰVÖLETÉBEN SZAKMAI KONFERENCIA Polyák Albert, főigazgató 2016. március 1.
Jelszavaink valának: haza és haladás Kölcsey Ferenc
Fő cél: az aktivitás erősítése A rádió csak zenepótlékot nyújt, aki valóságnak veszi, sohasem tudhatja meg, mi az igazi zene. Másik nem kisebb veszedelme a rádiónak, hogy teljes passzivitásba visz. Minek vesződjön hangszergyakorlással az, akinek úgyis kevés az ideje? Csavar egyet a gombon, s a legnagyobb művészeket hallgathatja. Igaz, hogy harmadkézből. Rádióra átvitt gramofonlemezről. Így a zenével való kontaktus egyre felületesebb és természetellenesebb lesz. (Kodály Zoltán: Egy vidéki város zeneélete)
Az alkotó közösség hasznai Van-e jobb szemléltető eszköze a társadalmi szolidaritásnak, mint a kar? Sokan egyesülnek valaminek a megvalósítására, amit egyes ember, ha mégoly tehetséges, egymaga nem tud megvalósítani. Ahol mindenkinek a munkája egyaránt fontos s ahol egyetlen ember hibája mindent elronthat. (Kodály Zoltán: Gyermekkarok)
A zene mint közösségi élmény A szocializáció fontos eszköze A zene a közösségi létben kapja meg az egyén számára a közös értékteremtés, átadás lehetőségét A zenei élmény személyiség- és közösségformáló erejével, túlmutat a zenélés tevékenységén (zeneértő és zeneérző képességek fejlesztése, a szellemi és lelki tulajdonságok gyarapítása, a fantázia, az érzékenység fokozása a zenei élmények segítségével) A zene mélyebben hat az érzelmeinkre Legyőzi a nyelvi határokat
Az elmúlt 4 HÉTBEN milyen gyakran érezte (1 = soha, 2 = ritkán, 3 = időnként, 4 = gyakran, 5 = állandóan) Forrás: NMI kutatás átlagok lakossági amatőr művészek azt, hogy tele van lendülettel, energiával? 3,1 3,7 azt, hogy nagyon feszült, ideges? 2,8 2,3 azt, hogy annyira lehangolt, hogy semmi sem tudja felvidítani? 2,1 1,7 nyugodt, kiegyensúlyozott? 3,4 3,7 azt, hogy szomorú, kedvetlen? 2,4 2,1 azt, hogy fáradt, kimerült? 3,0 2,7 boldog? 3,7 4,0
Statisztikai adatok A közművelődési statisztikát beadó szervezetek közül 649 (az összes 12%-a) működtetett 2014-ben amatőr zenei csoportot. 300 szervezetnél működött népzenei együttesek; könnyűzenei csoport 254 szervezetnél komolyzenei együtteseket működtető szervezetek (210 szervezet). Az amatőr zenei csoportok száma összesen 1.337 darab volt, ezek 40%-át tették ki a népzenei, 35%-át a könnyűzenei, s 25%-át a komolyzenei együttesek. Az amatőr zenei csoportok 2014-ben összesen 20 ezer foglalkozást tartottak, s 42 ezer alkalommal léptek fel. A legtöbb próba-foglalkozás a komolyzenei együtteseknél volt (25,6 foglalkozás/csoport), a legkevesebb a könnyűzenei együtteseknél (9,7 foglalkozás/csoport). Az egy csoportra jutó fellépések száma hasonlóan alakult a különböző együtteseknél (28-35 bemutató/csoport).
2014. év 2015. év 6.c Művészeti közösségek szakmai segítése 25 projekt 13 projekt 7. Amatőr művészeti közösségek vezetőinek képzése 17 projekt 27 projekt 8. Felmenő rendszerű amatőr művészeti programok 66 projekt 56 projekt 12. Megyei összművészeti fesztivál 2 projekt 2 projekt 20. Egyéb megyei tradícióval rendelkező tevékenység 4 projekt 18 projekt Összesen: 114 projekt 116 projekt
Amatőr művészeti tevékenység művészeti áganként a feladatfinanszírozásban (2015) 116 projekt, 65 felmenő rendszerű amatőr művészeti rendezvény
A zenével kapcsolatos kulcsszavak, kifejezések a kulturális közfoglalkoztatottak online munkanaplóiban kulcsszó említések száma a munkanaplókban koncert 2161 zene 1571 ének 1114 hangverseny 599 népdal 370 nóta 161 operett 92 Összesen 6068
Intézeti feladatok a közösségi művelődés eszközeivel az elő zenei élményéért Művészettel nevelés és művészetre nevelés Közösségi alkalmak megteremtése Továbbképzések szervezése Felmenő rendszerű amatőr művészeti találkozók, versenyek megszervezése Érzékenyítés
Köszönöm a figyelmet!