Anyagforgalom és víztartalom

Hasonló dokumentumok
A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

Mozgás, mozgásszabályozás

Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Mozgás, mozgásszabályozás

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

2006 biológia verseny feladatsor FPI

Élettan-anatómia. 1. félév

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Sejtek közötti kommunikáció:

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Vérkeringés. A szív munkája

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Szabályozás - összefoglalás

A somatomotoros rendszer

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

Elemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

Az autonóm idegrendszer

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY május 11. FELADATLAP

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Autonóm idegrendszer

Címszójegyzék az Élettan - Anatómia tárgyhoz 2009/2010 II. rész

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

Az 1. beszámoló tananyaga

Keringés. Kaposvári Péter

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)

Biológiai feladatbank 11. évfolyam

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

Bevezetés a kognitív idegtudományba

A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II.

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

Energia források a vázizomban

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

12. évfolyam esti, levelező

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Belső elválasztású mirigyek

11. évfolyam esti, levelező

SZAGLÁS 2

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Idegszövet alapelemei

Homeosztázis és idegrendszer

Gyakorló ápoló képzés

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

Idegrendszer

Az élőlények szabályozó működése

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

Anatómia-élettan II. félév

Idegrendszer és Mozgás

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Átírás:

Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb. 60%

Az állati sejtek általános felépítése ostor RER SER centromer sejtmag maghártya sejtmagvacska kromatin sejthártya mikrofilamentumok mikrotubulusok riboszómák mikroszőrök Golgi apparátus mitokondrium lizoszóma

Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna dendritek sejttest integrációs zóna dendritek vezetési zóna axon axon kimeneti zóna axonvégződés axon végződés Multipoláris neuron: sok dendritág, egy axon Bipoláris neuron: egy dendrit egy axon Ál unipoláris neuron: egy axon, elágazásokkal

Reflexív receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt (interneuron) végrehajtó sejt központi idegrendszer

Neuronális integrációs működés 1 jelfogadás (szinapszis) 3 integráció (axondomb) Az elektromos aktiváció mintázata az adott sejtszakaszon csúcspotenciál továbbítás (axon) 4 szinaptikus kimenet (axonvégződés)

Az idegrendszer szerveződése agy Központi idegrendszer gerincvelő Perifériás idegrendszer érző neuronok (bemeneti sejtek) mozgató neuronok (kimeneti sejtek) receptorok szomatikus rendszer autonóm rendszer külső és belső ingerek vázizmok szimpatikus paraszimpatikus rendszer rendszer sima izmok, szívizom mirigyek

Az emlős keringési rendszer felépítése

keresztmetszet terület (cm 2 ) vértérfogat (%) nyomás (kpa) áramlási sebesség (cm/s) A keringési rendszer jellemzői kapillárisok arteriolák venulák aorta artáriák vénák fővéna

A szív ingerületvezető rendszere

Az elektrokardiogramm R P T 0,18 s (0,12-0,2 s) Q S 0,1 s 0,4-0,43 s P: pitvari aktiváció QRS komplex: kamrai aktiváció T: kamrai repolarizáció

Spirogram légzési görbe A tüdő funkció jellemzői: belégzési rezervtérfogat (IRV) funkcionális maradék (reziduális) térfogat (FRC) vitálkapacitás (VC) alap légzési térfogat (TV) belégzési rezerv térfogat (IC) kilégzési rezerv térfogat (ERV) reziduális térfogat (RV) maradék levegő (RV) teljes légzési kapacitás (TLC)

A tápcsatorna általános felépítése Szerkezet: táplálék felvétel Működés: feji régió előbéli régió felvétel továbbítás, tárolás, emésztés középbéli régió emésztés (savas körülmények) emésztés (semleges körülmények) felszívás hátsóbéli régió salakanyag tárolás salakanyag ürítés

A gyomorműködés szabályozása epehólyag nyelőcső gyomor vékonybél Gastrin: gyomornedvelválasztás fokozása Cholecystokinin (CCK): hasnyálmirigy enzimelválasztás fokozása, epehólyag ürülése Secretin: hasnyálmirigy folyadékvelválasztás fokozása, gyomorműködés gátlása GIP (gastric inhibiting peptid): gyomornedvelválasztás gátlása VIP (vasoactive intestinalis peptid) : gyomornedvelválasztás gátlása, bélkeringés fokozása

Sejtek közti kémiai komunikáció autokrin hatás parakrin hatás neuroendokrin hatás endokrin hatás véráram hormonok receptorok a célsejteken

Hipotalamo-hipofizeális rendszer HEL: hipofízis elülső lebeny, HHL: hipofízis hátsó lebeny

Ca 2+ forgalom szabályozása calcitonin kibocsájtás pajzsmirigy C-sejtek a calcitonin stimulálja a csontok Ca 2+ -tartalmának emelkedését vér Ca 2+ -szint növekedés vér Ca 2+ -szint homeosztázis vér Ca 2+ -szint csökkenés, az oszteoklasztok a csontállományt degradálják, a vérbe Ca 2+ kerül mellékpajzsmirigy parathormon (PTH) kibocsájtás

összehúzódás mértéke Az izom rángási görbéje ideg-izom áttevődés mozgató rostok maximális összehúzódás nyugalom idő (msec) összehúzódás elernyedés

Agykérgi érző területek központi árok elsődleges érzőkéreg szenzoros asszociációs kéreg látási asszociációs kéreg Broca terület elsődleges látókéreg Sylvius hasadék elsődleges hallókéreg Wernicke terület

Felszálló érzőpálya agykéreg elsődleges érzőkéreg talamusz VPL középagy mediális lemniszkális pálya híd nyúltvelő gerincvelő átkereszteződés gracilis és cuneatus magok hátsó oszlopi traktus bőrreceptor elsődleges érző idegsejt izület

Az összehúzódások frekvencia függése 1. 2. 3. 4. Alapjelenségek 1.) Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció). 2.) Kontrakció- szummáció: szupramaximális erősségű inger az előző inger által okozott kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban megismételjük, a kapott kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé. 3.) Inkomplett tetanus: kisebb ingerlés frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebb hullámok jelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót. 4.) Komplett tetanus: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció szummációt eredményez tetanus. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez.

Látópálya jobb látótér oldalsó látómező nazális látómező látóideg kereszteződés oldalsó látómező pulvináris mag talamusz, laterális mag colliculus superior látópálya elsődleges látókéreg

elmozdulás A hangok érzékelése a csigában ovális ablak kerek ablak alap alapmembrán csúcs ovális ablaktól mért távolság

Monoszinaptikus védekező reflex Miotatikus reflex

Hipnogram Alvási stádiumok: ébrenlét REM fázis 1. stádiumok 1. stádiumok 1. stádiumok 4. stádiumok alvási idő (órában)