6.B 6.B. Zener-diódák



Hasonló dokumentumok
Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány

I. Félvezetődiódák. Tantárgy: Villamos mérések 2. Szakközépiskola 12. évfolyam számára. Farkas Viktor

4.B 4.B. A félvezetı anyagok fizikája (sajátvezetés, szennyezés, áramvezetés félvezetıkben)

F1301 Bevezetés az elektronikába Félvezető diódák

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE

PN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Fényemittáló dióda (LED)

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Félvezető diódák, LED-ek

UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR

A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR.

9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi.

Elektronika Előadás. Mikroelektronikai félvezetők fizikai alapjai. PN átmenet, félvezető diódák. Diódatípusok, jellemzők, alkalmazások.

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetők félvezetők szigetelő anyagok

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.

Elektronika Alapismeretek

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Elektronika Előadás

Diszkrét aktív alkatrészek

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

10.B Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás

8. Mérések napelemmel

1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?

G04 előadás Napelem technológiák és jellemzőik. Szent István Egyetem Gödöllő

8.B 8.B. 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

i1. Az elektronikában alkalmazott mennyiségek SI mértékegységei és prefixei.

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei

20.B 20.B. Annak függvényében, hogy a kimeneti feszültség, vagy a kimeneti áram értékét próbáljuk állandó értéken tartani megkülönböztetünk:

Integrált áramkörök/2. Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék

9.B 9.B. A négyrétegő diódák felépítése, mőködése

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

3.A 3.A. 3.A Villamos alapfogalmak Ellenállások a gyakorlatban

1. A dióda (írta: Horváth Márk) (kézirat gyanánt) (2017. XI. 8.)

MUNKAANYAG. Hollenczer Lajos. Teljesítményelektronikai mérések. A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló

4.A 4.A. 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények

1. A dióda (írta: Horváth Márk) (kézirat gyanánt, folyamatos szerkesztés alatt) (2019. II. 21.)

Mag- és neutronfizika 5. elıadás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET)

Betekintés a napelemek világába

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS KÉPZÉS F É L V E Z E T Ő K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR

TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA

Feszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0

Őrtechnológia a gyakorlatban

Speciális passzív eszközök

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!

RÖVIDEN ÉS TÖMÖREN A LED-EKRİL BRIEFLY ABOUT LEDS. LED (Light Emitting Diode), fénykibocsátó dióda DR. VERES GYÖRGY. Bevezetı

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET

7. FÉLVEZETK. 7. Félvezetk / 1

Összefoglaló kérdések fizikából I. Mechanika

1. ábra a) Szilíciumkristály b) Szilíciumkristály kétdimenziós vázlata

Anyagtudomány (Vázlat)

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

Számítási feladatok a 6. fejezethez

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

IRODALOM. Elektronika

Bevezetés az elektronikába

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom

4. Fényelektromos jelenség

Vákuumtechnika segédlet 2009 internetrıl ollózva

25.B 25.B. 25.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása

Dióda. 2. Fejezet. A dióda működése, helyettesítő képei. Később a p-n átmenetet a félvezető szerkezeten belül alakították

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

SZIGETELŐK, FÉLVEZETŐK, VEZETŐK

Mérés és adatgyűjtés

Zener dióda karakterisztikáinak hőmérsékletfüggése

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, május-június

MODULÁRAMKÖRÖK ÉS KÉSZÜLÉKEK

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Diódák kapcsolójellemzőinek mérése

évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: Tanítási órák száma: 1 óra/hét

1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! pozitív visszacsatolás

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

1. SI mértékegységrendszer

Analóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások

1. ábra a) Szilíciumkristály b) Szilíciumkristály kétdimenziós vázlata

Átírás:

6.B Félvezetı áramköri elemek Speciális diódák Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tős-dióda és a LED felépítését, jellemzıit és gyakorlati alkalmazási lehetıségeit! Rajzolja fel a speciális diódák karakterisztikáját és jelképi jelöléseit! Elemezze a karakterisztikák jellegzetes szakaszait! Zener-diódák A Zener-diódák azon különleges félvezetı eszközök, amelyek üzemeltetése a letörési tartományon belül sem jár tönkremenetellel. Ezek az eszközök a PN-átmenet azon tulajdonságát használják ki, hogy közelítıleg állandó értékő a záróirányú feszültség a kivezetései közt, ha a letörési tartományban mőködtetjük. Ezek a diódák különlegesen szennyezett szilícium alapú félvezetı eszközök, amelyek kis ohmos veszteséggel és nagyon jó hıelvezetı képességgel rendelkeznek. Nyitóirányú mőködésük megegyezik a normál Si-diódákéval. Záróirányú mőködtetés során a PN-átmenet U ZK feszültség eléréséig (Zener-feszültség) nagy ellenállást, míg ez után kis ellenállást képviselnek. Zener-diódák szennyezettsége A Zener-diódák szennyezettsége sokkal nagyobb mint más félvezetı diódáké, ugyanis így lehet elérni a letörési feszültség értékének csökkentését, valamint a megfelelıen kis értékő differenciális ellenállást. A Zener dióda karakterisztikája Zener-dióda karakterisztikája I. nyitótartomány: a dióda diffúziós feszültsége (U D ), vagy más néven küszöbfeszültsége kb. 0,7 V. A karakterisztika ezen része teljesen általános. II. zárótartomány: mivel a dióda záróirányú ellenállása nagyon nagy értékő 10 1000 MΩ, így a PN-átmeneten csak nagyon kis értékő visszáram folyik. III. könyöktartomány: ebben a tartományban kezdıdnek meg a letörési jelenségek. Egy erısen szennyezett szilíciumdióda letörési feszültsége 6 V-nál kisebb érték. IV. Letörési tartomány: kis feszültségváltozás hatására a diódán nagy áram kezd folyni. Ezek a változások határozzák meg a kis értékő differenciális ellenállását: U Z rz = I Z Ennek az értéke a letörési tartományban 1 100 Ω. 1

Az U ZK jellemzı Zener-feszültségként a gyártók azt a feszültséget adják meg, amely esetén egy meghatározott visszáram I ZK folyik (általában 5 ma). A minimális I Zmin és a maximális I Zmax Zener-áram között elhelyezkedı szakaszt mőködési tartománynak nevezzük. Zener-dióda kapcsolása Zener-dióda jelleggörbéje A Zener-dióda mőködési tulajdonságai Zener-diódák hımérsékletfüggése A Zener-dióda mőködési tulajdonságai meglehetısen hımérsékletfüggık. A dióda karakterisztikája a hımérséklet növekedés hatására balra tolódik el. A vastag vonal 25 C 0 anyaghımérsékletre, míg a szaggatott 125 C 0 hımérsékletre vonatkozik. A jelleggörbe hımérséklettıl való függését az α Z hımérsékleti tényezıvel jellemezhetjük: α Z = 1 U ZK U T ZK ahol U ZK a Zener-feszültség eltolódása és T a záróréteg hımérsékletváltozása 25 C 0 -hoz viszonyítva. A hımérsékleti együttható megadja a Zener-feszültség eltolódásának mértékét C 0 -onként. Zener-diódák legfontosabb adatai: Határértékek: Legnagyobb megengedett üzemi áram: I Zmax Legnagyobb megengedett veszteségi teljesítmény: P tot A záróréteg legnagyobb megengedett hımérséklete:t j Tárolási hımérséklet tartomány: R thu Jellemzık: Differenciális ellenállás: r Z Zener-feszültség: U ZK 2

Hımérsékleti tényezı: α Z Hıellenállás: R thu Zener-diódákat az elektronikában leggyakrabban egyenfeszültségek stabilizálására valamint feszültséghatárolásra használják. Kapacitásdiódák (varicap-ok) A zárófeszültséggel széles tartományban vezérelhetı kapacitású diódák. A varicap diódák átmenetének kialakítása olyan, hogy visszáramuk igen kicsi, záróellenállásuk nagy, záróirányú kapacitásuk pedig nagyobb (3-7-szeres arányban változtatható), mint az egyszerő diódáké. A záróréteg kapacitásának az értéke függ az átmenet felületétıl, szélességétıl, és a félvezetı anyag dielektromos tulajdonságaitól. A félvezetı-dióda tértöltési tartománya a diódával párhuzamosan kapcsolt kapacitásként viselkedik. A határréteg két oldalán található különbözı típusú töltéshordozók páronként elemi kondenzátorokat alkotnak. Ezeknek az elemi kondenzátoroknak a párhuzamos kapcsolásából kapjuk a záróréteg kapacitásának értékét. Kapacitásdióda Kapacitásdióda felépítése A diódára kapcsolt záróirányú feszültség növelésével megnı a tértöltési tartomány szélessége, ezzel fordított arányban változik a dióda által képviselt kondenzátor kapacitása. Varicap-diódák A varicap-diódák különleges szilícium-diódák, amelyek igen jellegzetes mőködési karakterisztikával rendelkeznek. A karakterisztikájából megállapítható hogy a zárófeszültség és a záróréteg-kapacitás között az arányosság nem lineáris, hanem a kapacitás a zárófeszültség négyzetének reciprokával egyenlı. A kapacitásdiódák által felölelt kapacitástartomány kb. 1-300 pf. Kapacitásdiódák fontosabb villamos adatai: Záróréteg-kapacitás: C s Záróirányú feszültség: U R (jellemzı érték: 25-30 V) Záróirányú áram: I R (jellemzı érték: 50-100 na) Nyitóirányú feszültség: U F (jellemzı érték: 0,8-0,9 V) A kapacitásdiódákat rezgıkörök feszültségvezérelt hangolására és frekvenciamodulációt megvalósító kapcsolásokban alkalmazzák. Varicap-dióda régi és új rajzjele Varikap-dióda karakterisztika 3

Alagútdiódák Az alagútdiódák erısen szennyezett, negatív ellenállású, nagyon gyors mőködéső félvezetı eszközök. Alapanyaguk Ge, Si vagy GaAs. Az erıs szennyezés hatására a PN-átmenet környezetében kialakul egy vékony tértöltési zóna, amelyen az elektronok energiaveszteség nélkül haladhatnak át. Az erıs szennyezés következtében, mint az a mőködési karakterisztikából is jól látszik, már kis záróirányú feszültség hatására a félvezetı kis ellenállású állapotba kerül. Nyitóirányú elıfeszítés esetén jól észrevehetı a negatív ellenállású szakasz (PV-szakasz). U p = 50 100mV, U v = 0,5 0,9V A jelleggörbének ezen része a kvantummechanikai alagúthatás következménye. Az erısen szennyezett rétegek miatt igen vékony kiürített réteg jön létre, amelyben olyan nagy a térerısség, hogy a letörés záróirányban már 0 V-nál bekövetkezik. A dióda nyitóirányú árama két részbıl tevıdik össze. I[mA] Esaki áram I[mA] I P P Diffúziós áram I V V U[V] U P U V U[V] Az Esaki áram abból a jelenségbıl keletkezik, hogy a töltéshordozók hıenergiájuknál nagyobb fékezı potenciáltéren is átjuthatnak véges valószínőséggel, ha a potenciáltér térbeli kiterjedése kicsi. A töltés tehát a fékezıtér potenciális energiájánál kisebb kinetikus energiával, mintegy alagúton juthat át az átmeneten. Az alagúthatás 0,1-0,2 V-os nyitófeszültség tartományban mőködik, felette az átmenet nyitásából eredı diffúziós áram folyik. A karakterisztika a két áram eredıjébıl jön létre. Az alagútdiódát detektálásra, rezgéskeltésre és erısítésre használják. Schottky-dióda A Schottky-diódák egy fém félvezetı közötti átmenet tulajdonságait használják ki. Az N szennyezettségő félvezetı rétegre vékony aranybevonatot visznek fel a fém vákuumban történı párologtatásával. A fém-félvezetı érintkezési felület körül kialakul egy úgynevezett potenciál gát, amin csak azok a töltéshordozók tudnak áthatolni, amelyek nagyobb energiával rendelkeznek mint a potenciál gát. Nyitóirányban polarizált Schottky-diódák Nyitóirányú polarizálás esetén nı a félvezetıbıl a fémbe áthaladó elektronok száma. Záróirányú elıfeszítés esetén pedig az átmeneten áthaladó áramot a fémbıl a félvezetıbe vándorló elektronok határozzák meg. A záróirányú áram értéke meglehetısen kis értékő. Nyitóirányú feszültségük 0,3-0,4 V. A vékony aranyréteg miatt csak a félvezetırétegben alakul ki kiürített réteg, amelynek áramvezetı tulajdonságai külsı feszültséggel befolyásolhatók. A fém-félvezetı átmenet kapacitása igen kicsi, ezért nagyfrekvencián jól használható. Általában gyors mőködéső digitális integrált áramkörök részegységeként alkalmazzák, mert kicsi a késleltetési ideje. 4

Tősdióda A tős diódák N-típusú szilícium vagy germánium egységkristályból készülnek. A félvezetı alapanyagból kis lemezt szeletelnek, amely felületére egy rugós alakra hajlított volfrám vagy ritkán arany tőt helyeznek, és áramimpulzus segítségével összehegesztik a kristállyal. Ez rövid ideig tartó túlterhelést jelent, amely során a tő és az alaplap érintkezési felületénél létrejön a P típusú szennyezés. A tősdiódák maximális terhelhetısége 20-30 ma. Tősdióda felépítése A tős diódák nagy elınye, hogy az átmenet kis felülete miatt meglehetısen kis rétegkapacitással (0,2-0,5 pf) rendelkezik, ami nagyfrekvenciás jelek vágására alkalmas. Mőködése hasonló a rétegdiódáéhoz, de kis kapacitása mellett kisebb a záróirányú és nagyobb a nyitóirányú ellenállása. A tős diódáknak van egy különleges fajtája: aranytős dióda. Ezek, nyitóirányú ellenállása nagyon kicsi és 30-50 MHz frekvenciatartományban használható. Elsısorban híradástechnikában, nagyfrekvenciás detektorokban használják. Külön rajzjele nincs, csak a dióda típusjelölése utal arra, hogy tősdiódáról van szó. LED (Light Emitting Diode) Ha a diódán nyitóirányú áram folyik keresztül, akkor a PN-átmeneten az N rétegbıl az elektronok a P rétegbe, a P rétegbıl a lyukak az N rétegbe diffundálnak. A diffúziós kisebbségi és többségi töltéshordozók között rekombinációs folyamatok indulnak meg, amelyek során a felszabaduló energia fotonok formájában kisugárzódik. A sugárzás az 1 µm széles P rétegben keletkezik. A rekombinációk csupán 1 %-a jár fotonok kibocsátással. A sugárzási rekombináció csak úgy jöhet létre, ha az elektronok átkerülnek a nagy energiájú vezetı sávból a kisebb energiájú vegyértéksávba. A félvezetı anyag sávszerkezete határozza meg a kibocsátott fény hullámhosszát, a következı összefüggés szerint: λ = h W, ahol W = h f. Sugárzási rekombináció LED felépítése Ledek alapanyaga A fénykibocsátó diódák alapanyaga rendszerint valamilyen vegyület típusú félvezetı, ugyanis ezekben a sugárzási rekombinációk száma sokkal nagyobb mint a szilícium alapú félvezetık esetében. A táblázatból egyértelmően kiderül, hogy a legnagyobb hatásfokkal az infravörös fénydióda rendelkezik. A többié 0.005% alatt van, ami miatt a dióda fénye erısebb megvilágítás mellett már nem látszik. A hátrányok mellett számos elınyös tulajdonsággal is rendelkeznek: a mőködéshez alacsony áram és feszültségszintet igényelnek nagy a kapcsolási sebességük nagy élettartamúak és kis helyigényőek. 5

Felhasználásuk elsısorban jelzı és kijelzı-elemként jöhet számításba mőszerek elılapján hétszegmenses vagy alfanumerikus kijelzıkben. Alapanyag, nyitófeszültség, fényteljesítmény 6