Épületenergetika I. ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Épületenergetika I. Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 1

A hazai épületfizikai gondolkodás fejlődése 1920- porosz mintára szabványosított építés és számítás új téglaméret hőtechnikai ökölszabály: min. külső falvastagság 38 cm, k=1,5 W/m 2 K 1943- Möller Károly: Építési zsebkönyv A hőszigetelés minimuma az a k érték, amelynél a belső falfelületen még éppen nem jön létre párakicsapódás. 1965- ME 30-65 műszaki előírás, ajánlás jelleggel k fal =1,40-1,55-1,64 W/m 2 K k födém =1,05-1,16-1,22 W/m 2 K 1979- MSZ-04-140/2-79 rétegek és felület tervezése k fal =0,85 W/m 2 K k födém =0,40 W/m 2 K k ablak =3,00 W/m 2 K 1985- MSZ-04-140/2-85 rétegek és felület szigorúbb tervezése k fal =0,70 W/m 2 K k födém =0,40 W/m 2 K k ablak =2,00 W/m 2 K 2 Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás Tóth Elek: Épületfelújítások hő- és páratechnikai kérdései, előadás

A hazai épületfizikai gondolkodás fejlődése 1991- MSZ-04-140/2-91 érvényes szabvány Az egész épület térfogategységre vonatkoztatott fajlagos hőveszteségének egységnyi térfogatra jutó fajlagos hőáramát korlátozza az épület geometriai méreteinek függvényében. Q m [W/m 3 K] ΣA/V [m 2 /m 3 ] k fal nincs megkötve k födém nincs megkötve k ablak nincs megkötve 3 Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás Tóth Elek: Épületfelújítások hő- és páratechnikai kérdései, előadás

A hazai épületfizikai gondolkodás fejlődése EBDP: Energy Performance of Buildings Directive 2002/91/EU Európai Parlament és Tanács irányelve 2010/31/EU Európai Parlament és Tanács irányelve CO 2 kibocsátás csökkentése Célok: Importfüggés csökkentése Energiafelhasználás csökkentése CO 2 kibocsátás csökkentése Épületek energiafelhasználásának csökkentése Egységes számítási és követelményrendszer Energiaköltségek csökkentése Vállalások: Tagállamok rendeletben szabályozzák az épületek energiafelhasználásának követelményrendszerét, az épületek energetikai tanúsításának rendszerét, 2020 után minden új épületnek közel nulla energiaigényű legyen. Rendeletek: 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 4 Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás

OTÉK IV. fejezet: Építmények létesítési előírásai 50. (3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. 56. (1) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési terméket megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. A megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell. (2) Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései az energetikai, a hőtechnikai és a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására. 5 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.kor

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2006. szeptember 1-től hatályos 2007. január 1. után épített épületekre kell alkalmazni Többszöri módosítás 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet számítási módszer módosítása és tervezési adatok 20/2014. (III. 7.) BM rendelet költségoptimalizált követelményszint beiktatása 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelet hatály módosítása 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje Legutóbbi hatályba lépése 2016. január 1. Legközelebbi módosítás hatályba lépése 2018. január 1. Felülírja az MSZ-04-140/2-1991 szabványt az épületek hőtechnikai méretezését tekintve. Nem szabályozza: az épület páradiffúziós, páratechnikai méretezését, az épület állagvédelmének ellenőrzését, a téli-nyári hőérzet ellenőrzését, az egészségvédelem tárgykörét. 6 Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben [176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról] meghatározott épületekre, épületelemekre terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki azon műemlék épületre, helyi védelem alatt álló épületre és azok épületelemeire, ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné. 7

176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet hatálya 1. (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a (2) bekezdés szerinti kivételekkel épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m 2 -nél kisebb hasznos alapterületű épületre; b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre; c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre; d) a hitéleti célra használt épületre; e) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre; f) a műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m 2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki. 8 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0800176.kor

176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet hatálya (3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó a) új épület építése; b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység a) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy b) bérbeadása; c) 250 m 2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. 9 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0800176.kor

Követelményszintek A szabályozás az épület energiafelhasználását vizsgálja és ellenőrzi különböző szinteken: I. szint: az épület egyes határoló szerkezeteinek hőátbocsátási tényező követelményértékei II. szint az épület határoló szerkezeteinek energia mérlegére vonatkozó határérték III. szint az épület teljes energiaszükséglete primer energiában kifejezve Továbbá vizsgálandó: A nyári túlmelegedésének kockázata Épületgépészeti rendszerek Felhasznált minimális megújuló energia részaránya Az előírt követelményeknek általában együttesen kell teljesülniük! Az energetikai határértékek teljesítésének igazolása mellett az épületszerkezetek páratechnikai ellenőrzését is el kell végezni. 10 Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás

Követelményrendszerek és követelményszintek Jelenleg érvényes Jelenleg részben érvényes Jövőben bevezetendő 1. melléklet Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények II. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó 5. melléklet Költségoptimalizált követelményszint 6. melléklet A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények II. A hőveszteség tényező követelményértékei II. A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények III. Összesített energetikai jellemző III. Összesített energetikai jellemző IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások IV. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya 11

Új épület létesítése esetén 6. (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. [Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata] és V. [Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások] részében foglalt követelményeknek. (2) Új épület létesítése során a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben [A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje] foglalt követelményeknek, b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben [A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje] foglalt követelményeknek, c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben [Költségoptimalizált követelményszint] foglalt követelményeknek, d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben [Költségoptimalizált követelményszint] foglalt követelményeknek, e) az a)-d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I-III. [Normál követelmények] részében foglalt követelményeknek. 12

Meglévő épület bővítése vagy felújítása esetén 13 (4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek. (5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének a) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek, b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek, c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek meg kell felelnie. (6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek - a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell felelnie a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek, b) olyan esetben, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek, c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I-IV. részében foglalt követelményeknek.

Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása Új épület létesítése Alkalmazandó követelmények Hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló Energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló Minden épület Használatba vétel ideje Mától 2018.01.01-től 2019.01.01-től 2021.01.01-től Normál I-II-III. Normál I-II-III. Költségoptimalizált I-II-III. Költségoptimalizált I-II-III. Költségoptimalizált I-II-III. A közel nulla energiaigényű épületek I-II-III-IV. A közel nulla energiaigényű épületek I-II-III-IV. A közel nulla energiaigényű épületek I-II-III-IV. + Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata + Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások Energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló Minden épület Normál I-II-III. Költségoptimalizált I-II-III. Költségoptimalizált I-II-III. + Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata + Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások 14

Alkalmazandó követelmények 15 Soltész Ilona, Szakács György: A hazai épületenergetikai szabályozás változása 2016-tól IN: Megtérülő Épületenergetika 2015/5.

I. Szerkezetek hőátbocsátási tényezői A vizsgált épület vagy épületrész egyes határoló szerkezetein átjutó transzmissziós hőveszteséget vizsgálja. Jellemzője: az épület egyes határoló szerkezeteinek általános helyen vett metszetére számított vagy a termék egészére minősítési iratban megadott hőátbocsátási tényező. U [W/m 2 K] A követelményérték az épülethatároló szerkezetek esetében a rétegtervi hőátbocsátási tényező, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, vonal meti- és pontszerű hőhidak; változó vastagságú rétegek stb.), akkor ezek hatását is tartalmaznia kell. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó átlagos hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. 17 Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás

I. Szerkezetek hőátbocsátási tényezői 18 Épülethatároló szerkezet U [W/m 2 K] U [W/m 2 K] Külső fal / Homlokzati fal 0,45 0,24 Lapostető 0,25 0,17 Padlásfödém / Padlás és búvótér alatti födém 0,30 0,17 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 0,17 Alsó zárófödém árkád felett / Árkád és áthajtó feletti födém 0,25 0,17 Alsó zárófödém fűtetlen pince felett / terek felett 0,50 0,26 Üvegezés 1,00 Különleges üvegezés (magas akusztikai és biztonsági követelményű) 1,20 Homlokzati üvegezett nyílászáró, fa vagy PVC keretszerkezettel 1,60 1,15 Homlokzati üvegezett nyílászáró, fém keretszerkezettel 2,00 1,40 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2 2,50 Homlokzati üvegfal (az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag) 1,50 1,40 Üvegtető 1,45 Tetőfelülvilágító / Tetőfelülvilágító füstelvezető kupola 2,50 1,70 Tetősík ablak 1,70 1,25 Homlokzati üvegezetlen kapu / Ipari és tűzgátló ajtó és kapu 3,00 2,00 Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80 1,45 Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu 1,80 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 0,26 Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50 1,50 Talajjal érintkező fal 0-1 m / Lábazati fal, talajjal érintkező fal 1 m mélységig 0,45 0,30 Talajon fekvő padló (a kerület mentén 1,5 m széles sávban / egész) 0,50 0,30 Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) 1,00

II. Fajlagos hőveszteség-tényező A vizsgált teljes épület vagy épületrész transzmissziós hőveszteségének és a hasznosított passzív sugárzási hő nyereségének algebrai összegét határozza meg. Jellemzője: az épület fajlagos hőveszteség tényezője q [W/m 3 K] q = 1 V Az épület fajlagos hőveszteség tényezője függ az épület formai kialakításától, szerkezeteitől, tájolásától, környezetétől függ. AU + Követelmények: az épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának arányában diagramok és képletek adják meg. A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a külső levegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. lψ Q sd + Q sid 72 20 Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás

II. Fajlagos hőveszteség-tényező 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4 A fajlagos hőveszteség tényező követelmény értékei q m [W/m 3 K] a felület / térfogat arány függvényében A/V [m 2 /m 3 ] 1. melléklet A/V<0,3 q m = 0,20 0,3<A/V<1,3 q m =0,38(A/V)+0,086 A/V>1,3 q m = 0,58 5. melléklet A/V<0,3 q m = 0,16 0,3<A/V<1,3 q m =0,27(A/V)+0,079 A/V>1,3 q m = 0,43 6. melléklet A/V<0,3 q m = 0,12 0,3<A/V<1,0 q m =0,2296(A/V)+0,05143 A/V>1,0 q m = 0,28 21

III. Összesített energetikai jellemző A vizsgált épület vagy épületrész rendeltetésszerű használatához szükséges teljes energiafelhasználást vizsgálja primer energiában kifejezve. Jellemzője: az épület fajlagos összesített energetikai mutatója. E p [kwh/m 2 a] E p = E F +E HMV +E LT +E hű +E vill +E ny Az épület fajlagos összesített energetikai mutatója függ az épület és a benne található gépészet kialakításától, azaz az épület szerkezeteitől és az épület rendeltetésétől. Követelmények: az épület rendeltetésétől függő követelményeket a szabályozás az épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának arányában adja meg. 23 Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás

III. Összesített energetikai jellemző 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90 80 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4 Az összesített energetikai jellemző követelmény értékei E pm [kwh/m 2 a] a felület / térfogat arány függvényében A/V [m 2 /m 3 ] Lakó- és szállásjellegű épületek E pm A/V<0,3 110,0 110,0 100,0 0,3<A/V<1,3 120(A/V)+74,0 30(A/V)+101,0 100,0 A/V>1,3 230,0 140,0 100,0 Irodaépületek E pm A/V<0,3 132,0 132,0 90,0 0,3<A/V<1,3 128(A/V)+93,6 28(A/V)+123,6 90,0 A/V>1,3 260,0 160,0 90,0 Oktatási épületek E pm A/V<0,3 90,0 90,0 85,0 0,3<A/V<1,3 164(A/V)+40,8 60(A/V)+72,0 85,0 A/V>1,3 254,0 150,0 85,0 24

IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. Ha a rendeltetésszerű használatból következő belső hőterhelésnek a használati időre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a q b < 10 W/m 2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel: Δt bnyár < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében Δt bnyár < 2 K könnyű épületszerkezetek esetében fajlagos hőtároló tömege alapján az épület: nehéz, ha m > 400 kg/m 2 könnyű, ha m < 400 kg/m 2 26

V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások [Főként tervezési alapadatokat tartalmaz a fejezet.] 1. A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások 2. Az épület szellőző levegő igénye 3. A hőtermelőre vonatkozó előírások 4. A fűtési rendszerre vonatkozó előírások 5. A használati melegvíz (HMV) rendszerre vonatkozó előírás 6. A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások 7. A hűtési rendszerre vonatkozó előírások 28

IV. Minimális megújuló energia részaránya Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke a következő képlettel határozható meg: E sus [kwh/m 2 a] E sus, min = 0,25 E P, méretezett, ahol E sus,min : minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény, E P,méretezett : az épület számított összesített energetikai jellemzője. A meghatározott megújuló primer energia részarány biztosításával az összesített energetikai jellemző követelmény értékét nem befolyásolja (az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba). 30

Energetikai számítás A részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók. 1. Az épület rendeltetésének, alapadatainak, és az ehhez tartozó követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonalmenti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is. Az épület felület/térfogatarány számítása. Épület felület (A), fűtött tereket határoló valamennyi szerkezet felülete: beleértve a teljes talajjal, szomszédos épülettel, energetikailag nem védett fűtetlen helyiségekkel érintkező felületeket; a belméretek alapján számolva. A felületbe (A) nem számítható be az azonos épületen belül külön fűtött rendeltetési egységek közötti szerkezetek, vagy az önálló rendeltetési egységen belüli felületek. Térfogat (V) fűtött épülettérfogat, légtömör szerkezetekkel határolt hányada belméretek szerint számolva. Az épülettérfogatba nem számolandó a tartózkodástól légtömör szerkezettekkel elzárt búvóterek térfogata; ilyen például a légtömör álpadló alatti vagy légtömör álmennyezet feletti tér. 31

Energetikai számítás 3. A fajlagos hőveszteségtényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése. 4. A fűtési rendszer 5. A melegvízellátás 6. A légtechnikai rendszer 7. A hűtés primer energiaigényének számítása 8. A világítás éves energia igényének meghatározása 9. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása 10. Az összesített energetikai jellemző számítása Nettó energia igény számítása Veszteségek meghatározása Villamos energiaigény meghatározása Primerenergia-igény meghatározása +1 Energetikai besorolás meghatározása, tanúsítvány kiállítása 32

30 35 35 40 40 45 45 50 50 55 55 60 60 65 65 70 70 75 75 80 80 85 85 90 90 95 95 100 100 105 105 110 110 115 115 120 125 130 130 135 135 140 140 145 145 150 150 155 155 160 160 165 165 170 170 175 175 180 180 185 185 190 190 195 195 200 200 205 205 210 210 215 215 220 220 225 225 230 230 235 235 240 240 245 245 250 250 255 255 260 260 265 265 270 270 275 275 280 280 285 285 290 290 295 295 300 300 305 305 310 310 315 315 320 320 325 325 330 330 335 335 340 340 345 345 350 350 355 355 360 360 365 365 370 370 375 375 380 380 385 385 390 390 395 395 400 400 405 405 410 410 415 415 420 420 425 425 430 430 435 435 440 440 445 445 450 450 455 455 460 460 465 465 470 470 475 475 480 480 485 485 490 490 495 495 500 500 505 505 510 510 515 515 520 520 525 525 530 530 535 535 540 540 545 545 550 Energetikai minőség szerinti besorolás E p /E pm 2015. december 31-ig E p /E pm 2016. január 1-től A+ -55 AA++ Fokozottan energiatakarékos -40 Minimális energiaigényű AA+ 40-60 Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú A 56-75 Energiatakarékos AA 61-80 Közel 0 energiaigényre v. követelménynél jobb B 76-95 Követelménynél jobb Közel nulla energiaigényre vonatkozó BB 81-100 C 96-100 Követelménynek megfelelő követelménynek megfelelő D 101-120 Követelményt megközelítő CC 101-130 Korszerű E 121-150 Átlagosnál jobb F 151-190 Átlagos G 191-250 Átlagost megközelítő DD 131-160 Korszerűt megközelítő EE 161-200 Átlagosnál jobb FF 201-250 Átlagos H 251-340 Gyenge GG 251-310 Átlagost megközelítő HH 311-400 Gyenge I 341- Rossz II 401-500 Rossz JJ 500- Kiemelkedően rossz 33 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0800176.kor&timeshift=20160101

Lakóépületek energetikai besorolása (2008) 34

Költségoptimalizált lakóépületek besorolása (2014) 35

Közel nulla energiaigényű lakóépületek besorolása (2016) 36

Energetikai tanúsítvány tartalma Megrendelő neve (elnevezése), címe (székhelye) Az épület (vagy önálló rendeltetési egység) címe, helyrajzi száma Tanúsító neve, címe, jogosultsági száma A vizsgált épületet ábrázoló fotó Az épület (vagy önálló rendeltetési egység) számított, méretezett összesítet energetikai jellemzője (kwh/m 2 a) Az épület (vagy önálló rendeltetési egység) összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (kwh/m 2 év) Az épület fajlagos hőveszteségtényezője a követelményérték százalékában Az épületben hasznosított megújuló energia részaránya 2016. január 1-jétől érvényes energetikai minőség szerinti besorolás Javaslat, egyéb megjegyzések Az épület védettsége (műemlék, helyi védett) A tanúsítvány kiállításnak oka Kapcsolódó tanúsítvány száma A tanúsítvány kiállításának kelte A tanúsító aláírása 37 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0800176.kor&timeshift=20160101

Energetikai minőségtanúsítvány 38 http://www.auditcenter.hu/minta_elsolap.jpg http://www.epuletenergetikaitanusitvany-budapest.hu/images/epuletenergetikai_tanusitvany/epuletenergetikai_tanusitvany.jpg http://www.szepesizoltan.hu/images/energetikai_minosegtanusitvany_minta.jpg