ÉPÜLETEK HŐTECHNIKAI ELŐÍRÁSAI ENERGETIKAI MUTATÓK

Átírás

1 ÉPÜLETEK HŐTECHNIKAI ELŐÍRÁSAI ENERGETIKAI MUTATÓK Dr. Fülöp László főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületek energiatakarékossági követelménye 1.Tervezési stádium (az engedélyezési dokumentáció része) MSZ / ig a hőátbocsátási tényező korlátozása fal: U 0,7 W/m 2 K tetőfödém: U 0,4 W/m 2 K homlokzati átlag: U 2 W/m 2 K 1991 után: az épület fajlagos hőáramának korlátozása: q m fajl = 0,6 A/V + 0,1 W/m 3 K Tartalmazza a hőhidakat de a napsugárzási nyereséget is Nem tartalmazza a filtrációs hőigényt (ezért általában méréssel nem ellenőrizhető) A számítás ellenőrzése időigényes, mélyebb szaktudást igényel 2006-tól: Az MSZ EN 832 szabványcsoporthoz készült 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet I. Határoló szerkezetekre vonatkozó követelmények II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője III. Összesített energetikai jellemző IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata 2. Az elkészült (meglévő) épületek minősítése, tanúsítása

2 I. Határoló szerkezetekre vonatkozó követelmények (a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint) Épülethatároló szerkezet Külső fal Lapostető Padlásfödém Fűtött tetőteret határoló szerkezetek Alsó zárófödém árkád felett Alsó zárófödém fűtetlen pince felett Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és PVC) Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium) Homlokzati üvegezetlen kapu Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek közötti üvegezetlen ajtó Tetőfelülvilágító Fűtött és fűtetlen terek közötti fal Szomszédos fűtött épületek közötti fal Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban Megengedett U [W/m 2 K] 0,45 0,25 0,30 0,25 0,25 0,50 1,60 2,00 3,00 1,80 2,50 0,50 1,50 0,45 0,50 A követelményérték határolószerkezetek esetében az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak ), akkor ezek hatását is tartalmazza A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet A fajlagos hőveszteségtényező számítása A transzmissziós hőáramokból (felületek és hőhidak) levonjuk a (passzív) napsugárzási hőnyereséget, majd osztjuk a fűtött térfogattal: q fajl = (Σ AU + Σ l Ψ (Q sd + Q sid ) / 72) V Ψ vonalmenti hőátbocsátási tényező az előbbi élek vagy a kerület hosszegységére vonatkozóan W/(m K) Q sd a direkt sugárzási hőnyereség vagy hőterhelés Q sid az indirekt sugárzási hőnyereség 72 hőfogyasztás számításánál: az órafokban kifejezett konvencionális (12 C határhőmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hőmérsékletkülönbséghez tartozó) hőfokhíd értékének ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) (Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei mellett a csatlakozási élek is szerepelnek)

3 Hőhidak Hőhíd: többdimenziós hőáramlás, hőmérséklet-eloszlás Kialakulásának okai: a geometriai forma önmagában a különböző hővezetési tényezőjű anyagok - nem párhuzamos rétegek formájában való - alkalmazása a felületi hőmérséklet egyenlőtlen eloszlása például a hőátadási tényező változása miatt, amit pl. a légmozgás akadályozása (bútorozás) okoz az előző hatások kombinációja Hőhidak Hőhídmentes terület

4 Vonalmenti kőátbocsátási tényező A hőhidak általában vonalak mentén húzódnak (sarkok, csatlakozási élek, nyílások kerülete, stb) A vonalmenti (lineáris) hőátbocsátási tényező (Ψ ) [W/mK] azt fejezi ki, hogy egységnyi hőmérsékletkülönbség mellett mekkora hőáram alakul ki a hőhídon q hh A U rt l j Ψ j Eredő U-érték: 2 U = [ W / m K ] r = l Ψ T + A II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője Hőhidak A hőhidak többlet hőveszteségét számíthatjuk a vonalmenti hőátbocsátási tényező (Ψ) és a vonalhossz szorzataként, de egyszerűsített módszerrel a rétegtervi hőátbocsátási tényező megnövelésével, azaz eredő hőátbocsátási tényező számításával U R = U (1 + χ ) Ahol χ táblázatból vehető a hőhidasság mértékétől függően

5 II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező Külső falak Lapostetők Beépített tetőteret határoló szerkezetek Padlásfödémek Épülethatároló szerkezetek külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel egyéb külső falak gyengén hőhidas 1) közepesen hőhidas 1) 0,20 erősen hőhidas 1) 0,30 gyengén hőhidas 1) 0,25 közepesen hőhidas 1) 0,30 erősen hőhidas 1) 0,40 gyengén hőhidas 2) 0,10 közepesen hőhidas 2) 0,15 erősen hőhidas 2) 0,20 gyengén hőhidas 3) 0,10 közepesen hőhidas 3) 0,15 erősen hőhidas 3) 0,20 4) χ 0,15 0,10 II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m 2 ) Épülethatároló szerkezetek Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén hőhidas közepesen hőhidas erősen hőhidas Külső falak <0,8 0,8-1,0 > l,0 Lapostetők <0,2 0,2-0,3 > 0,3 Beépített tetőtereket határoló szerkezetek <0,4 0,4-0,5 >0,5

6 Talajra fektetett padló vonalmenti hőátbocsátási tényezője Ψ [W/mK] II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője Megjegyzések és értelmezések Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő t x hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő arányban kell módosítani (a c korrekciós tényezővel szorozni) ti t x c = t t i e ahol t x és t e a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek a) A részletes módszer alkalmazása esetén, a szomszédos terek hőmérséklete az MSZ EN 832 szabvány alapján határozható meg b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5 padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe

7 Épületszerkezetek hőtároló képessége II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője Hőtároló tömeg Szerkezetek fajlagos hőtároló tömegének számítása Hőtároló tömegnek számítjuk: a legnagyobb figyelembe vehető vastagságig, mely a belső felülettől mérve 10 cm, vagy a belső felület és az első hőszigetelő réteg, vagy a belső felület és az épületszerkezet középvonalának távolsága, attól függően, hogy melyik a legkisebb érték.

8 Épület hőtároló tömege A helyiséget burkoló összes hőtároló tömeg: m h = Σ A j m f j [kg] (A fűtött terekkel határos felületek is beleszámítanak!) Az épület hőtároló tömege az összes fűtött helyiség hőtároló tömegének összege Az épület fajlagos hőtároló tömege az épület nettó fűtött alapterületre vetített fajlagos hőtároló tömege A fajlagos hőtároló tömeg alapján az épület: -nehéz, ha m > 400 kg/m 2 - könnyű, ha m < 400 kg/m 2 II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője Direkt sugárzási nyereség 3. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereséget a következő összefüggéssel lehet meghatározni a fűtési idényre: ε hasznosítási tényező értéke - nehéz szerkezetű épületekre: 0,75 - könnyűszerkezetű épületekre: 0,50 g az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége A fűtési idényre vonatkozó Q TOT sugárzási energiahozam értékek a 3. mellékletben előírt tervezési adatok.

9 3. Melléklet C) Tervezési adatok 2. A napsugárzásra vonatkozó tervezési adatok A számítás célja: Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajlagos hőveszteségtényező számításához Q TOT [kwh/m 2 a] Tájolás É D K-NY Az ÉK-ÉNY szektorban az északi tájolás adatai mérvadók 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet II. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője II. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó: A/V 0,3 q m = 0,2 W/m 3 K 0,3 A/V 1,3 q m = 0, ,38 (A/V) A/V 1,3 q m = 0,58 W/m 3 K ahol A = az épülethatároló szerkezetek összfelülete V = fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat)

10 II.2. Szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezője 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének felső határértéke is származtatható a következő összefüggés szerint: U mátl = 0,086 (V/A) + 0,38 [W/m 2 K] ahol A = az épülethatároló szerkezetek összfelülete V = fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) Tartalmazza a hőhidak okozta hőveszteséget is! U átl = q / A [W/m 2 K] q = (Σ AU + Σ l Ψ ) [W/K] III. Összesített energetikai jellemző Az épület egészére kell elvégezni A számítási módszer lépéseinek áttekintése Tartalma: A fűtés éves hőenergia igénye A melegvízellátás éves hőenergia igénye A légtechnikai rendszer éves hőenergia igénye (ha van) A hűtés éves hőenergia igénye (ha van) A világítás éves hőenergia igénye (lakóépület kivételével) Az egyes rendszerek hőenergia igénye (a világítás kivételével) a következő összetevőkből áll: Az éves nettó hőenergia igény számítása A rendszer veszteségeinek meghatározása A rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása A rendszer primer energia igényének meghatározása

11 III. Összesített energetikai jellemző III.1. A számítási módszer lépéseinek áttekintése 3.1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonalmenti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is A felület/térfogatarány számítása A fajlagos hőveszteségtényező határértékének leolvasása a felület/térfogatarány és a rendeltetés függvényében A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének eldöntése: ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése A nettó fűtési hőenergia igény számítása A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása A melegvízellátás nettó hőenergia igényének számítása A melegvízellátás veszteségeinek meghatározása A melegvízellátás villamos segédenergia igényének meghatározása A melegvízellátás primer energia igényének meghatározása A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása A légtechnikai rendszer villamos energia igényének meghatározása A légtechnikai rendszer primer energia igényének meghatározása A világítás éves energia igényének meghatározása Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása Az összesített energetikai jellemző számítása. III. Összesített energetikai jellemző A fűtés éves nettó hőenergia igénye 1. Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén: 72 hőfogyasztás számításánál: az órafokban kifejezett konvencionális hőfokhíd értékének ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) (12 C határhőmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hőmérséklet-különbséghez tartozó fűtési hőfokhíd) 0,35 a levegő sűrűségének, fajhőjének és a mértékegység átváltásához szükséges tényezőknek a szorzata n a légcsereszám σ csökkentő tényező és a szakaszosan (éjszakára, hétvégére) leszabályozott fűtési üzem hatását kifejező a 3. mellékletben megadott, az épület rendeltetésétől függő adat (0,8 0,9) 4,4 a konvencionális fűtési idény órában mért hosszának ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) (4400 óra / 1000) A N nettó fűtött alapterület [m 2 ] q b a belső hőterhelés alapterületre vetített fajlagos értéke [W/m 2 ]

12 3. Melléklet C) Tervezési adatok Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a következő összefüggéssel kell számítani az egyensúlyi hőmérséklet-különbséget: Az egyensúlyi hőmérséklet-különbség függvényében a 3. melléklet C I. pontja szerint meg kell határozni a fűtési idény hosszát és a fűtési hőfokhidat. 3. Melléklet C) Tervezési adatok Hőfokhíd és fűtési idény hossza 20 C belső hőmérséklet esetén az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség függvényében

13 3. Melléklet C) Tervezési adatok Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereséget a következő összefüggéssel lehet meghatározni az egyensúlyi hőmérséklet-különbség számításához: A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben C I.2. november hónapra előírt tervezési adatok: A számítás célja: Átlagintenzitás egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számításához I b [W/m 2 ] Tájolás É D K-NY III. Összesített energetikai jellemző A fűtés éves nettó fajlagos hőenergia igénye A fűtési rendszerrel biztosított nettó fűtési energiaigény fajlagos értéke: Q F A fűtés éves nettó hőenergia igénye [kwh/a] A N nettó fűtött alapterület [m 2 ]

14 III. Összesített energetikai jellemző 1. a) A fűtés fajlagos primer energia igénye: E F = (q f + q f,h + q f,v + q f,t ) Σ (C k α k e f ) + (E FSz + E FT + q k,v )e v [kwh/m 2 a] q f a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye [kwh/m 2 a] q f,h a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti fajlagos veszteségek [kwh/m 2 a] q f,v az elosztóvezeték fajlagos vesztesége [kwh/m 2 a] q f,t a hőtárolás fajlagos vesztesége [kwh/m 2 a] C k a hőtermelő teljesítménytényezője α k e f a hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) a fűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője III. Összesített energetikai jellemző 1. a) A fűtés fajlagos primer energia igénye: E F = (q f + q f,h + q f,v + q f,t ) Σ (C k α k e f ) + (E FSz + E FT + q k,v )e v [kwh/m 2 a] E FSz a fűtés szivattyú fajlagos energiaigénye [kwh/m 2 a] E FT a tárolás segédenergia igénye [kwh/m 2 a] q k,v segédenergia-igény [kwh/m 2 a] e v a villamos energia primer energia átalakítási tényezője

15 III. Összesített energetikai jellemző 1. a) A fűtés fajlagos primer energia igénye: E F = (q f + q f,h + q f,v + q f,t ) Σ (C k α k e f ) + (E FSz + E FT + q k,v )e v [kwh/m 2 a] A fűtés fajlagos primerenergia-igénye nem tartalmazza a légtechnikai rendszer esetleges hőigényét, utóbbi számítása a IV.5.3. összefüggéssel történhet. A fűtés villamos segédenergia igényének meghatározásához a szabályozás, az elosztás, a tárolás és a hőtermelő (primer energiában kifejezett) villamos segédenergia igényét kell összegezni. b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VI.2-VI.6. pontokban közölt tájékoztató adatok használhatók. 3. Melléklet Energiahordozókra vonatkozó adatok 1. táblázat: Primerenergia-átalakítási tényezők Energia e elektromos áram 2,50 csúcson kívüli elektromos áram 1,80 földgáz 1,00 tüzelőolaj 1,00 szén 0,95 fűtőművi távfűtés 1,20 távfűtés kapcsolt energiatermelés 1,12 tűzifa, biomassza 0,60 megújuló 0,00

16 III. Összesített energetikai jellemző III.1. A számítási módszer lépéseinek áttekintése 3.1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonalmenti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is A felület/térfogatarány számítása A fajlagos hőveszteségtényező határértékének leolvasása a felület/térfogatarány és a rendeltetés függvényében A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének eldöntése: ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése A nettó fűtési hőenergia igény számítása A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása A melegvízellátás nettó hőenergia igényének számítása A melegvízellátás veszteségeinek meghatározása A melegvízellátás villamos segédenergia igényének meghatározása A melegvízellátás primer energia igényének meghatározása A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása A légtechnikai rendszer villamos energia igényének meghatározása A légtechnikai rendszer primer energia igényének meghatározása A világítás éves energia igényének meghatározása Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása Az összesített energetikai jellemző számítása. III. Összesített energetikai jellemző 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet Primer energia III. 2. Lakó- és szállásjellegű épületek Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V 0,3 E P = 110 kwh/m 2 a 0,3 A/V 1,3 E P = (A/V) kwh/m 2 a A/V 1,3 E P = 230 kwh/m 2 a (nem tartalmaz világítási energia igényt)

17 III. Összesített energetikai jellemző 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet Primer energia III.3. Irodaépületek Az irodaépületek (egyszerűbb középületek) összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V 0,3 E P = 132 kwh/m 2 a 0,3 A/V 1,3 E P = 93, (A/V) kwh/m 2 a A/V 1,3 E P = 260 kwh/m 2 a (világítási energia igényt is beleértve) III. Összesített energetikai jellemző 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet Primer energia III.4. Oktatási épületek Az oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V 0,3 E P = 90 kwh/m 2 a 0,3 A/V 1,3 E P = 40, (A/V) kwh/m 2 a A/V 1,3 E P = 254 kwh/m 2 a (világítási energiaigényt is beleértve)

18 III. Összesített energetikai jellemző III. 5. Egyéb funkciójú épületek A III. 2., 3., 4. pontban meghatározott funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint lehet meghatározni: - a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1. mellékletben megadott követelményérték; - az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg; - a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat: légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvízellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani: -a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe, - a feltételezett energiahordozó földgáz, - a feltételezett hőtermelő alacsony hőmérsékletű kazán, - a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval, -a fűtési rendszerben tároló nincs, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése), - a vezetékek hőveszteségének számításakor a 70/55 C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell venni, - a szivattyú fordulatszám szabályozású, - a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű alacsony hőmérsékletű kazán, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező, -500 m 2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van, - a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül), - a tároló indirekt fűtésű, - a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiség-hőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáz tüzelésű kazánról táplálják, - a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 1. A belső és a külső hőmérséklet napi átlagos különbsége: (belső túlhőmérséklet) Q sdnyár direkt sugárzási hőterhelés nyáron [W] A N nettó fűtött alapterület [m 2 ] q b a belső hőterhelés alapterületre vetített fajlagos értéke [W/m 2 ] -a belső hőterhelés az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó szabványok, jogszabályok és a szakma szabályai szerint számított érték - 0,35 a levegő sűrűségének, fajhőjének és a mértékegység átváltásához szükséges tényezőknek a szorzata n nyár légcsereszám nyári feltételekre (3. melléklet) V a fűtött térfogat, belméretek szerint számolva [m 3 ]

19 3. Melléklet IV. Épületekre vonatkozó tervezési adatok 1. táblázat: Tervezési adatok (kivonat) Belső hőnyereség Az épület rendeltetése átlagos értéke q b [W/m 2 ] Lakóépületek 6) 5 Irodaépületek 7) 7 Oktatási épületek 8) 9 6) Folyamatos használat 7) Napi és heti szakaszosságú használat 8) Napi és heti szakaszosságú használat két hónap nyári szünet feltételezésével A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése A direkt sugárzási hőterhelés nyáron: A Ü az üvegezés felülete, az üvegezés mérete alapján számolva [m 2 ] I nyár a napsugárzás intenzitása a nyári túlmelegedés kockázatának számításához [W/m 2 ] g nyár az üvegezés és a társított szerkezet (árnyékoló) zárt állapotban együttes összesített sugárzásátbocsátó képessége

20 3. Melléklet C) Tervezési adatok 2. A napsugárzásra vonatkozó tervezési adatok A számítás célja: Átlagintenzitás nyári túlmelegedés kockázatának számításához I nyár [W/m 2 ] Tájolás É D K-NY Az ÉK-ÉNY szektorban az északi tájolás adatai mérvadók 3. Melléklet II. Légcsereszám tervezési adatok a nyári túlmelegedés kockázatának megítéléséhez 1. táblázat: természetes szellőztetés esetén Nyitható nyílások A légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes szellőztetéssel több egy homlokzaton homlokzaton Éjszakai nem lehetséges 3 6 szellőztetés lehetséges 5 9 Megjegyzés: Éjszakai szellőztetés esetében a nagyobb érték az alacsonyabb hőmérsékletű külső levegő kedvező előhűtő hatását fejezi ki.

21 IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata 1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. 2. Ha a rendeltetésszerű használatból következő belső hőterhelésnek a használati időre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a q b < 10 W/m 2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel: t bnyár < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében t bnyár < 2 K könnyű épületszerkezetek esetében A besorolás alapja a fajlagos hőtároló tömeg (2. melléklet III. 2. pontja) 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. (1) A rendelet hatálya Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására, energiát használnak 1. (3) Az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni

22 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet m 2 feletti alapterületű új építmények Az 1000 m 2 feletti hasznos alapterületű új építmények beruházási program előkészítése, illetve a tervezés során műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból vizsgálni kell a) a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek, b) a KHV (hővel kapcsolt villamosenergia-termelés), c) a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy d) a hőszivattyúk alkalmazásának lehetőségét 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. korszerűsítés, illetve rendeltetés módosítása (1) Az 1000 m 2 feletti hasznos alapterületű meglévő épület korszerűsítése, illetve rendeltetésének módosítása során biztosítani kell az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést, ha az műszaki és gazdasági szempontból megvalósítható. A műszaki, illetve gazdasági megvalósíthatóságot a 4. mellékletben foglaltak szerint kell vizsgálni. (2) Ha az 1000 m 2 feletti hasznos alapterületű meglévő épület átalakítása, bővítése és felújítása a) a külső határoló szerkezetei felületének 25%-át, illetve b) a fűtő-, melegvíz-előállító-, légkondicionáló, szellőztető vagy világítási rendszereit jelentős mértékben érinti, biztosítani kell az átalakítással, bővítéssel és felújítással érintett rész vonatkozásában az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

23 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) az 50 m 2 -nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre, c) hitéleti célra használt épületre, d) a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre, e) a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre, f) az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb mint 20W/m 3, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki, g) a sátorszerkezetre, h) a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére. Energetikai minőségtanúsítvány Minden ingatlanforgalmazás kötelező melléklete lesz (első lépésben az új épületek minősítése lesz kötelező) Célja a vevő (bérbevevő) hiteles tájékoztatása a várható energiafogyasztásról és annak költségeiről Nem csak az épület egészére, hanem annak önállóan bejegyzett (eladható, kiadható) részeire is vonatkozhat A teljes energiafelhasználást vizsgálja Szigorúan rögzített metódus: tényadatok és normatív adatok alapján (nem befolyásolja az éppen aktuális használótól függő jellemzők, pl. vízfogyasztási szokások) Vizsgázott, minősített, regisztrált szakértő végezheti

24 A tanúsítvány összefoglaló mintalapja A besorolás a primerenergia igény alapján történik: E p 100 [%] E p max A+ A B C D E F G H I < < Fokozottan energiatakarékos Energiatakarékos Követelménynél jobb Követelménynek megfelelő Követelményt megközelítő Átlagosnál jobb Átlagos Átlagost megközelítő Gyenge Rossz