G. B. SHAW WARRENNÉ MESTERSÉGE CÍMŰ SZÍNMŰVE NYUGATNÉMET FILMEN összeállítottá á Síolnok Megyei Verseghy Könyvtár
A Warrenné mestersége" szerzőjéről 1856-ban született és 1950-ben halt meg a modern angol drámaírás nagy szatirikus mestere, G. B. Shaw. írói tevékenysége csaknem egy évszázadot ölel fel éppen azt az évszázadot, melyben az emberiség fejlődése hihetetlenül meggyorsul. Mindez megannyi új történelmi helyzeted teremtett és Shawra éppen az emberiségnek ezek a nagy kérdései hatottak legközvetlenebbül. Bár ő maga hosszú ideig egy reformista, opportunista, burzsoá értelmiségi szervezet, a Fábiánusok körének tagja volt, mégis előítéletektől mentesen szatirikus gúnnyal leplezi le az angol konzerv^tív nemesség számtalan hibáját, s könyörtelenül bírálja a kapitalista társadalom fonákságait, hazugságait. A Warrenné mestersége" a kapitalista társadalomban élő nők helyzetére világít rá. A benvatetó előtt a cenzor betiltotta a darab előadását. Először 1902-ben mutatták be a cenzúra megkerülésével egy magánszínpadon, s a cenzúra tilalma csak a 20-as évek elején oldotta fel, mikor a darab már bejárta az egész világ színpadjait.
A szerző a Warrenné mesterségéről" A Warrenné mesterségét 1894-ben írta azért, hogy a figyelmet arra hívja fel, hogy a prostitúciót nem a nők romlottsága és a férfiak erkölcstelensége okozza, hanem egyszerűen az a tény, hogy a nőket oly gyalázatosán rosszul fizetik, semmibe veszik és agyondolgoztatják, hogy a legszegényebbek közülük kénytelenek prostituálni magukat, ha testük és leikük egyensúlyát fenn akarják tartani.. Egyetlen normális nőből sem lenne kéj-hölgy, ha tiszta erkölccsel többre vihetnék, és nem menne férjhez pénzért, ha megengedhetné magának, hogy szerelemből kössön házasságot... Az egész ügyletet a nemzetközi kereskedelem szervezi és zsákmányolja ki a kapitalisták profitja javára, éppen úgy, mint a kereskedelem bármely ágát. Az üzlet igen gyümölcsöző, a nagyvárosi ingatlanbirtokok számára, ideértve az egyházi ingatlanokat is, amelyek a hasznot oly házak béreiből húzzák, ahol a prostitúciót űzik.
LENIN és SHAW Lenin igen sokra becsülte G. B. Shaw írói éleslátását, ábrázolóművészetét, élénk figyelemmel kísérte munkásságát. 1919-ben Arthur Ranson újságírónak így nyilatkozott róla: Shaw becsületes legény, csak fábiánusok közé került. Sokkal baloldalibb mindazoknál, akik körülveszik". Egy alkalommal valaki' azt mondta Shawról, hogy bohóc. Lenin így felelt: Burzsoá államtan talán bohóc a nyár,spolgárok szemében, de forradalomban bezzeg nem tekintenék bohócnak". 1921-ben Shaw a Vissza Matuzsálemhez" c. könyvét elküldte Orosz-^ országba a következő ajánlással: Nyikolaj Leninnek, Az egyetlen európai államférfinek, aki rendelkezik azzal a tehetséggel, jellemmel és tudással,.amelyre ilyen felelősségteljes poszton szüksége van az embernek". Bemard Shaw
G. B. SHAW a kapitalizmusról...a javak elosztása manapság égbekiáltóan, rettenetesen rossz. Dollármilliomos csecsemőket látunk olyan koldusok mellett, akik egy életet töltenek rabszolgamunkában. Minden Ötödik ember dologházban, közkórházbanr vagy elmegyógyintézetben hal meg. A javak elosztásának ezt a felháborító rendszerét természetesen csakis nyilt, leplezetlen erőszakkal lehet elérni..." (Caesa; a háborúról Cleopatra Előszó) a vallásról Számomra könnyebb azt elhinni, hogy a világ Önmagát teremtette, semmint azt, hogy a világ teremtője teremtette önmagát; valójában sokkalta könnyebb az előbbit hinnem, mert a világegyetem láthatóan létezik és teremti is önmagát, amint halad, teremtője viszont csak hipotézis." (Beszélgetéseiből)...a legborzalroasabbnak minősíthető bűn többmilliós városokra bombát dobni... embereket lemészárolni és városokat elpusztítani! Miért nem hozzák törvényszék elé azokat, akik ilyen kegyetlen parancsokat adnak ki?...a háború egyedüli célja, hogy szeren esetlenségeket idézzen elő. Ez nem a civilizált élet tartozéka, hanem veszedelme..." (Grnf, 1938.)
A Verseghy Könyvtár Shaw kötetei Barbara őrnagy. (Színmű.) Candida. (Színmű.) Csahel Byron mestersége. (Regény.) Fanny első színdarabja. (Színmű.) Fekete leányzó keresi az istent. (Elbeszélés.) Genf, 1938. (Szatirikus dráma.) Hősök. (Színmű.) A kapitány. (Vígjáték.).Pygmailon. (Színmű.) Szent Johanna (Történelmi színmű.) A szerelem komédiája. (Színmű.) Szerelmi házasság. (Színmű.) Warrenné mestersége. (Színmű.) TANULMÁNYOK SHAWRÓL Harris, Frank: Bemard Shaw. Lutter Tibor: Shaw G. B.
6*1 -<a Szolnoki Nyomda. Szolnok (K) Felelős kiadó: Baranyi S. Felelős vezető: Mészáros,Sándor.