Ikt.sz.: D.1005 / 13 /2010. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5., a továbbiakban: kérelmező) által Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (8000 Székesfehérvár, Városház tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Székesfehérvár város közigazgatási területére tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. (3) bekezdését, a Kbt. 49. második mondatát és a Kbt. 69. (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő ajánlati felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság ezt meghaladó részében a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy 120.000,- Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg kérelmező számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme és ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2010. november 11. napján az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 2010/S 219-336269 szám alatt közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása/tárgya: Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Székesfehérvár város közigazgatási területére. A felhívás II.1.7) és II.1.8) pontja szerint a részekre és változatokra vonatkozó ajánlattételt nem tette lehetővé ajánlatkérő. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a közbeszerzés mennyiségi adatait: A 280/2004. Korm. rendelet és a 25/2004. KvVM rendelet szerinti 1 db stratégiai zajtérkép és 1 db intézkedési terv készítése Székesfehérvár város közigazgatási területére vonatkozóan a dokumentációban részletezett feltételek szerint. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés befejezésének időpontja 2013. március 31. napja. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta a részvételi feltételeket és alkalmassági követelményrendszerét. A felhívás III.2.3) pontja szerint: Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója ajánlatához csatolja: M.1/ A Kbt. 67. (3) bekezdés a) pont alapján az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónap közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatásait ismertető, a Kbt. 68. (1) bekezdés szerint kiállított referenciaigazolást vagy nyilatkozatot. Az igazolásnak vagy nyilatkozatnak tartalmaznia kell: teljesítés helye, ideje, szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege vagy a szolgáltatás mennyiségére utaló más adat, teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
M.2/ A Kbt. 67. (3) bekezdés d) pontja szerint, azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetését, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. A szakemberek bemutatása során csatolandók a) képzettséget igazoló szakmai önéletrajz a szakember sajátkezű aláírásával eredeti példányban; b) szakemberek végzettséget igazoló dokumentumok egyszerű másolata; c) a szakemberek által aláírt rendelkezésre állásról szóló nyilatkozat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva. M.3/ A teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírását [Kbt. 67. (3) bekezdés e) pont]. M.4/ A minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseit, vagy a közbeszerzés tárgya szerinti, érvényes minőségbiztosítási rendszer működtetéséről szóló, bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által kiállított minőségbiztosítási tanúsítványát, illetve ennek hiányában csatolja az ezzel egyenértékű minőségbiztosítási intézkedéseinek leírását, bizonyítékait [Kbt. 67. (3) bekezdés f) pont]. Erőforrás igénybevétele esetén a Kbt. 65. (4) bekezdése alkalmazandó, figyelemmel a Kbt. 4. 3/E pontjában rögzítettekre. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) Ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti az Ajánlattevőt és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóját, ha: M.1/ Az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapban együttesen nem rendelkeznek összesen: a) legalább 1 db, legalább 50 000 fő feletti lakóterületnek a 280/2004. Korm. rendelet és 25/2004. KvVM rendelet szerinti stratégiai zajtérkép készítésére és/vagy működtetésére vonatkozó, minimum nettó 5.000.000 HUF értékű referenciával, mely esetében tényleges zajszámítási (stratégiai zajtérkép készítési) feladatokat végzett; b) legalább 1 db, legalább 50 000 fő feletti lakóterületnek a 280/2004. Korm. rendelet és 25/2004. KVVM rendelet szerinti stratégiai zajtérkép készítésére és/vagy működtetésére vonatkozó, minimum nettó 3.000.000 HUF értékű referenciával, mely esetében geodéziai (terepmodell előállítása) feladatokat végzett; M.2/ Nem rendelkeznek: a) legalább 1 fő mérnök felsőfokú végzettséggel rendelkező projektvezetővel, aki stratégiai zajtérképezési és/vagy térinformatikai projektek vezetésében szerzett legalább 5 év tapasztalattal (részt vett legalább két az M.1. a) illetve b) pontban részletezett feladatban), és legalább egy 50 millió forintértéket elérő projektvezetési referenciával rendelkezik. b) legalább 1 fő zajvédelmi szakértővel, aki a stratégiai zajtérképezés területén legalább 5 éves szakmai tapasztalattal bír (részt vett legalább két az M.1. a) pontban részletezett feladatban), valamint a 378/2007. Korm. rendeletben és a
297/2009. Korm. rendeletben meghatározott szakértői névjegyzékben zaj- és rezgés elleni védelem szakterület vonatkozásában szakértőként meg van nevezve, c) legalább 1 fő geodéziai szakértővel, aki 5 év tapasztalattal (részt vett legalább két az M.1. b) pontban részletezett feladatban) és érvényes GD-Sz, valamint GD-T szakértői engedélyekkel rendelkezik, d) legalább 1 fő közlekedésmérnök szakértővel, aki 5 év tapasztalattal és érvényes közlekedésmérnöki tervezői (KÖ-T) szakértői engedéllyel rendelkezik, e) legalább 1 fő mérnök-informatikus felsőfokú végzettséggel rendelkező rendszerszervezővel, aki térinformatikai rendszerek szoftverfejlesztési projektjeinek rendszerszervezési feladatainak ellátásában minimum 3 év tapasztalattal rendelkezik, f) legalább 1 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező térinformatikai alkalmazásfejlesztővel, aki térinformatikai rendszerek fejlesztésében minimum 3 éves tapasztalatot rendelkezik, g) legalább 1 fő felsőfokú minőségügyi végzettséggel rendelkező minőségügyi szakember, aki legalább 3 év minőségügyi tapasztalattal rendelkezik stratégiai zajtérképezés és/vagy szoftverfejlesztés területén. Ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók az M.2/ a)-g) pontjainak igazolása során egy szakembert több pozícióba is jelölhetnek. M.3/ Nem rendelkeznek: a) legalább 15 db, a 25/2004. KvVM rendelet szerinti számítási módszert igazoltan alkalmazó zajszámítást végző szoftverlicenccel, b) legalább 2 db fotogrammetriai munkaállomással, c) legalább 2 db kétfrekvenciás GPS vevővel, d) legalább 2 db, hitelesített, I. pontossági osztálynak megfelelő zajmérő műszerrel. M.4/ Együttesen nem rendelkeznek geodéziára és zajtérképezésre szakterületenként vonatkozó MSZ-EN-ISO 9001 vagy azzal egyenértékű minőségirányítási rendszer meglétét igazoló tanúsítvánnyal vagy a minőségbiztosítás érdekében tett intézkedések leírásával. A felhívás IV.2.1) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat. Az ajánlattételi határidőt 2011. január 5., az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011. január 28., a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. február 8. napjában határozta meg ajánlatkérő. Ajánlatkérő a felhívás VI.2) pontjában közölte, hogy a szerződés közösségi alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, KEOP - 2010-6.3.0/Z - "Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Székesfehérvár város közigazgatási területére".
Az ajánlati dokumentáció tartalmazta az ajánlatkérő részletes feltételeit, nyilatkozatmintákat, szerződési feltételeket és szerződéstervezetet, és a műszaki leírást. A dokumentáció IV.5. pontja a beszerzés mennyiségét az alábbiak szerint részletezte: Szükséges alaptérkép meghatározása Lakossági (népességi) adatok felvétele Közlekedési adatok előállítása Üzemi létesítmények zajkibocsátásának meghatározása Zajmérések végzése Zajtérképek előállítása Intézkedési tervek elkészítése Projekt eredményeinek dokumentálása Térinformatikai adatbázis felépítése Térinformatikai felület kialakítása Projekt dokumentálása, az Európai Bizottságnak megküldendő adatok összeállítása Felhasznált paraméterek archiválása Ajánlatkérő a szerződéstervezetben az alábbiak szerint részletezte a részteljesítési határidőket és a teljesítendő részfeladatokat, a részszámlák benyújtását: 1. rész 2011. június 30. - adatok előállítása, 2. rész 2011. szeptember 30. - az adatok teljes átadása, a közlekedési modellezés, illetve a zajmérések elvégzése után, 3. rész 2011. december 30. - a helyszíni bejárások és vizsgálatok elvégzése, valamint a konfliktustérképeket és érintettség meghatározásokat érintő számítások, 4. rész 2012. február 29. - zajtérképek elkészítése, 5. rész 2012. november 30. az informatikai és térinformatikai rendszer továbbfejlesztése, valamint az intézkedési terv tervezése (geodéziai terepmodellezés, közlekedéstervezés, zajszámítás) 6. rész 2012. december 31. az intézkedési terv elkészítése és a dokumentáció megrendelő részére való átadása. Ezt követi az intézkedési terv dokumentálása és jóváhagyása. A műszaki leírás 2.6. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a zajtérképek előállításához olyan nemzetközileg elismert, validált szoftverek használhatók, amelyekbe a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendeletben meghatározott számítási eljárások igazoltan be vannak építve.
Ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy a stratégiai zajtérképet Székesfehérvár város közigazgatási területén található - nagyforgalmú közutak, valamint a külön jogszabály szerinti kiszolgáló utak és átmenő forgalom nélküli utak kivételével a közutakra, - nagyforgalmú vasutak kivételével a vasutakra, - üzemi létesítményekre vonatkozóan külön-külön kell elkészíteni. A II/E. pont szerint az elkészített stratégiai zajtérképek információi alapján zajcsökkentési intézkedési tervet kell készíteni. A II/H. pont szerint a stratégiai zajtérkép jóváhagyásának határideje 2012. március 30., az intézkedési terv jóváhagyásának határideje 2013. március 30. A dokumentációt hat gazdasági társaság váltotta ki. A kérelmező 2010. december 21-én nyújtotta be az előzetes vitarendezési kérelmét lényegében a jogorvoslati kérelemmel azonos tartalommal. Ajánlatkérő a kérelmet 2010. december 22-én elutasította, elsődlegesen annak elkésettségre hivatkozott, érdemben közölte, hogy a referenciák előírása előtt felmérte a piaci szereplők e tárgykörben végzett szolgáltatásait, a szoftverlicencek számának előírása a nagy városok stratégiai zajtérkép készítésének eddigi hazai tapasztalatain alapul. Az ajánlattételi határidőre egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, melynek bontására már nem került sor. Kérelmező 2010. december 30. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a törvénynek megfelelő eljárásra, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és ajánlatkérő kötelezését költségeinek megtérítésére. Kérelmező előadta, hogy ajánlatot kívánt tenni jelen közbeszerzési eljárásban. Kérelmező hasonló szolgáltatást már teljesített, megfelelő szakemberekkel és technikai feltételekkel rendelkezik. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlati felhívás egyes előírásai sértik a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód alapelvét. Kérelmező álláspontja szerint aránytalan és indokolatlan követelményeket nem lehet az alkalmasság körében előírni, ezért előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett, melyben kérte, hogy ajánlatkérő a felhívás törvénysértő részeit orvosolja. Kérelmező jogorvoslati kérelmében az alábbi kérelmi elemeket terjesztette elő: 1) Kérelmező ismertette, hogy a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 14. (2) bekezdés a)
pontja alapján a véglegesített stratégiai zajtérképeket a kötelezettnek 2007. június 30-ig kellett benyújtania a minisztérium részére az R. 1. (l) bekezdés a) pontjában meghatározott területre, illetve a 250000-nél több lakosú városokra vonatkozóan. Kérelmező a 2007. június 30-i határidőre készítette el a nagy forgalmú főközlekedési létesítmények (6 millió jármű/év-, illetve 60000 vonatáthaladás/évnél nagyobb forgalmú út- és vasútvonalak, valamint a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) stratégiai zajtérképeit. Ez a teljesítés egyedi és kiemelt szakmai értékű referenciát jelent a kérelmező részére. A kérelmező a közelmúltban teljesített feladatai alapján teljes körű szakmai alkalmassággal rendelkezik a zajtérképezési feladatok ellátására. Ezért az esélyegyenlőség csorbításának tartotta az ajánlati felhívásban a referenciákra vonatkozó minimumkövetelményt. Ennek alapján a kérelmező szakmailag alkalmatlan lenne a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítésére. A 36 hónapon belüli határidő kizárja az R. szerinti határidőre elkészített munkákat a referenciák közül, holott a felhívás az R. szerinti szakmai alkalmasságot követeli meg. Kérelmező megjegyezte, hogy a magyarországi ajánlatkérési gyakorlat szinte kivétel nélkül az elmúlt három év -et, mint referencia időszakot szokta megkövetelni. Ez kérelmező esetében a 2007. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakot jelentette volna, ezért is sajátságos és kétségekre adott okot az ajánlatkérő,,36 hónap előírása. Ezt a 36 hónapos követelményt (beleértve a magyarországi referencia követelményt) egyetlen pályázó sem tudná teljesíteni, ha nem szerepelne a kiírásban egy 50000 főnél nagyobb lakosság számú, hazai település zajtérképezési rendszerének üzemeltetése. Ez a mindössze egyetlen (megszorítással értelmezve kettő) pályázó által teljesíteni tudott, 36 hónapos követelmény feloldását jelenti, kizárólagos lehetőséget biztosítva számára (esetleg kettejük számára). Mindezek alapján az ajánlati felhívás és az R. között ellentmondás van, mivel akik a R. alapján készítettek stratégiai zajtérképet, arra referenciaként nem hivatkozhatnak az ajánlatkérő által kiírt közbeszerzési eljárásban, holott pontosan az lenne a cél, hogy az R. szerinti referenciát igazoljanak. 2007. június 30-i határidő után értelemszerűen nem készültek az R. szerinti stratégiai zajtérképek. A felhívásban a rendszer üzemeltetése szakmailag nem definiált tartalmú feladat, és az semmi esetre sem biztosíték a pályázó zajtérkép készítési alkalmasságára. Kérelmező ismertette a stratégiai zajtérkép elkészítésének, jóváhagyásának folyamatát, melyet követően a stratégiai zajtérképeket meg kell
küldeni az Európai Bizottság számára. A működtetésre vonatkozó ajánlatkérői előírás jogi meghatározásként nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy az elkészítés, jóváhagyás, megküldés tekintetében az 5 évenkénti felülvizsgálaton kívül egyéb előírást a jogalkotó nem határozott meg. A már elkészült stratégiai zajtérképek tekintetében az 5 éves felülvizsgálati határidő 2012. évre esik az R. előírásai szerint, egyébként az elkészült stratégiai zajtérképek közzétételre kerülnek, a Budapestre és vonzáskörzetére vonatkozó, a kérelmező tudomása szerint a Fővárosi Önkormányzat honlapján érhető el, míg a kérelmező által elkészített és már hivatkozott stratégiai zajtérkép pedig a kérelmező és a kérelmezőt felügyelő tárca honlapján került közzétételre. Az ajánlati felhívásban a lakóterület kifejezés került meghatározásra, míg az R. 1. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban Budapest és vonzáskörzete, valamint a város kifejezés szerepel. Álláspontja szerint a lakóterület nem azonos a "város" megjelöléssel, mert a R 1. (l) bekezdés c) pontja alá tartozó vonalas létesítményhez kapcsolódó lakott terület is bele tartozik a lakóterület fogalmi körébe, ezért a legalább 50.000 fő feletti lakóterület meghatározás jogsértő. A jelen tárgyban specifikus jogszabály, az R. kifejezetten a város meghatározást alkalmazza, az ajánlatkérő a továbbiakban már terület elnevezést is használ, amely szintén nincs összhangban az R. terminológiájával. Hivatkozott arra is, hogy az R. 1. (1) bekezdés c) pontja szerinti közlekedésilétesítményekre elvégzett stratégiai zajtérkép attól függően, hogy a közlekedési létesítmény hol helyezkedik el, érinthet kifejezetten lakott területeket, példaként konkrétan az M 0 autópálya szakaszt jelölte meg. Az ajánlatkérő akkor járt volna el helyesen, ha az R 1. (1) bekezdés a), b) és c) pontjai szerinti bármelyik elkészült munkát egyenértékűnek tekinti. Kérelmező szerint nem fogadható el az ajánlatkérő azon álláspontja, mely szerint egy városi környezetre készített zajtérkép szakmailag teljesen más feladatot jelent, mint egy útszakasz, vasútvonal zajkibocsátása, esetleg repülési zaj által érintett terület közvetlen környezetének zajtérképezése. Egy város zajtérképezése során ugyanis zajforrásonként (közúti-, vasúti- és repülési zaj) kell elkészíteni a stratégiai zajtérképet, így közöttük szakmai különbség sem lehet. A felhívás III.2.3) M.1. b) alpont esetében a felhívás III.2.3) M.1. a) alpontjában foglaltakkal megegyező előírásait kérelmező a fentiek szerint szintén jogsértőnek tartotta, azzal a kiegészítéssel, a geodéziai (terepmodell előállítása) feladatok beletartoznak a zajtérkép készítési munkákba, a munkafolyamat egy részét képező feladatról van szó, így önmagában ez az előírás sem jogszerű. 2) Kérelmező önmagában a szoftverlicenccel való jogosultság előírását nem tartotta jogsértőnek. Előadta, hogy egy stratégiai zajtérkép elkészítéséhez elegendő egyetlen olyan szoftver, amely tartalmazza mindazon modulokat,
részfeladatokat, amelyek biztosítják azt, hogy a komplett stratégiai zajtérkép minden eleme elkészíthető legyen ennek a programnak az alapján. A 15 db szoftverlicenc előírása teljes mértékben szükségtelen, mivel egyetlen szoftverrel a feladat megvalósítható. Az már az ajánlattevő feladata, hogy a teljesítés időszakában az egyes részfeladatok megvalósítására meghatározott határidő és a teljesítésben résztvevő szakemberek számára is tekintettel milyen belső szervezéssel alakítja ki az informatikai hátterét, külön-külön vagy hálózaton történő hozzáféréssel biztosítja a szakemberek számára a szoftver használatának a lehetőségét. Így ez az előírás is az esélyegyenlőség korlátozását jelenti. A szoftver adatokkal, információkkal való feltöltéséhez legalább 4-6 fő magasan kvalifikált szakember, mint humán erőforrás - adott esetben - több hetes munkája szükséges, amely szakemberek meglétét nem írta elő az ajánlattételi felhívás. A 15 licenc beszerzése anyagi ellehetetlenüléshez vezetne, a 15 licenc beszerzési ára jelen közbeszerzés értékével vethető össze. Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő előadta, hogy a jogorvoslati eljárás megindítását követően szándékában állt visszavonni ajánlati felhívását, az esetlegesen megállapítandó jogsértés elkerülése érdekében, azonban a döntéshozó közgyűlés összehívására már nem volt ideje. 1) Ajánlatkérő előadta, hogy a Kbt. 67. (3) bekezdés a) pontjában foglalt normaszövegnek megfelel a referenciák időintervallumára tett előírása, azt azonban maga sem vitatta, hogy ezzel a meghatározással rövidebb lehetséges időtartamot határozott meg, mintha a felhívás közzétételének időpontját megelőző 3 évet jelöli meg, abban az esetben ebbe az időtartamba a 2007. év is beletartozott volna, tehát a kérelmező által megvalósított munkák is. Ajánlatkérő ismertette a stratégiai zajtérkép elkészítésére vonatkozó felhívása közzétételének az előzményeit, előadta, hogy évek óta komoly előkészületeket tett annak érdekében, hogy el tudja készíttetni stratégiai zajtérképét. Formális piackutatást ugyan nem végzett, de számos olyan rendezvényen, konferencián vett részt, ahonnan megfelelő szakmai tájékoztatáshoz jutott. Előadta, hogy tudomása szerint Budapest és vonzáskörzete és az egyes főközlekedési létesítmények esetében készült már stratégiai zajtérkép, továbbá ismeretei szerint a közelmúltban Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata készíttetett stratégiai zajtérképet, azonban az nem KEOP pályázatból volt finanszírozott. Az ajánlatkérő jelen közbeszerzése KEOP pályázatból finanszírozott, e pályázati forrásból finanszírozott stratégiai zajtérképek közül az első.
Álláspontja szerint egy városi környezetre készített zajtérkép szakmailag teljesen más feladatot jelent, mint egy útszakasz, vagy vasútvonal zajkibocsátása, vagy egy repülési zaj által érintett terület közvetlen környezetének zajtérképezése. A legalább 50.000 fő feletti lakóterület meghatározás valóban eltér az R.-ben illetve a KvVM rendeletben meghatározott fogalmaktól, e jogszabályok a lakóterület fogalmát nem használják, azonban az ajánlatkérőnek az volt a célja, hogy ezzel a meghatározásával minél szélesebb körben tegye elfogadhatóvá a referenciákat, így beleértendő például az M 0 autópálya vonatkozásában elkészített stratégiai zajtérkép is. Ajánlatkérő előadta, hogy a működtetés fogalmát nem részletezte, erre vonatkozóan előírást nem tett. Arra hivatkozott, hogy egy stratégiai zajtérkép alapján készül az intézkedési terv, ehhez pedig álláspontja szerint a zajtérkép működtetésére van szükség. Hivatkozott még arra is, hogy további célokra is felhasználásra kerül a stratégiai zajtérkép, pl. a környezetvédelmi törvény egyes előírásai alapján. 2) Ajánlatkérő előadta, hogy nem 15 különböző szoftverlicenc meglétének az igazolását követelte meg felhívásában, hanem egy szoftverlicencet kért, amelynek viszont olyannak kell lennie, hogy az egyidejűleg 15 felhasználási helyen legyen hozzáférhető. E vonatkozásban arra hivatkozott, hogy tapasztalati adatokra alapította ezt az előírását, Budapesten a stratégiai zajtérkép készítéséhez 60 szoftverlicenc futtatására is sor került egy időben. Hivatkozott arra is ajánlatkérő, hogy az általa ismert szoftverlicenc nem korlátozza a felhasználók számát, így több magyarországi felhasználó meg tud felelni az ajánlatkérő által előírt követelménynek. A Döntőbizottság 2011. január 5. napján a D.1005/3/2011. számú végzésében ideiglenes intézkedést alkalmazott, ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette. Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. 1) A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen határozta-e meg a referenciákra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelményeit. A Kbt. 1. (1) és (3) bekezdése szerint:
(1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (3) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 49. második mondata szerint az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 65. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. -ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. (3) bekezdése szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével); b) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek; c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek; e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;
f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; g) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál; h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni; i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. A Kbt. 69. (1) - (3) bekezdése szerint. (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. -ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. -ban, mind a 67. -ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. -ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az alkalmasság kérdése a közbeszerzési eljárás egyik lényegi eleme, az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételek rendeltetése az, hogy biztosítsák a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők kiválasztását. Az ajánlatkérő felhívásában köteles meghatározni az alkalmassági követelményrendszerét, mind a pénzügyi és gazdasági, mind a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság tekintetében rögzítenie kell legalább egy alkalmassági feltételt, de azt csak a Kbt. 66. és 67. -ában felsoroltak közül választhatja ki. A Kbt. az alapelvekkel összhangban azt a korlátot állítja csak az ajánlatkérők elé, hogy a kért adatokat és tényeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek mértékéig írhatják elő, amelynek során a becsült értékre is figyelemmel kell lenniük. Alkalmatlanság oka tehát csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely elengedhetetlenül, valóban szükséges a szerződés teljesítéséhez és a közbeszerzés tárgyára korlátozott.
A felelős ajánlatkérő joggal várja el attól a cégtől, amellyel szerződést fog kötni, hogy a megfelelő szakmai hozzáértés biztosított legyen, mert ezáltal kevésbé van kitéve annak a veszélynek, hogy a teljesítés időszakában a megfelelő szakmai feltételek hiánya által a teljesítés akár részben, akár egészben elmarad, vagy nem az elvárt színvonalon valósul meg. A közvagyont kezelő ajánlatkérőnek az ügyletkötési gondosság nem csak joga, hanem kötelessége is. A közpénz felhasználónak azonban biztosítania kell azt is a Kbt. alapelveivel összhangban, hogy az adott beszerzés elnyeréséért valamennyi potenciálisan azt teljesíteni képes ajánlattevő versenybe szállhasson, alkalmatlanságot egyetlen olyan feltétel se eredményezhessen, amely előírás nem teljesíthető. Az ajánlatkérő tehát jogosult olyan követelményeket támasztani, amelyek a minél biztonságosabb teljesítést célozzák, e feltételeknek való megfelelés a biztosítéka annak, hogy az ajánlattevők valóban képesek a szerződés teljesítésére. Emellett azonban biztosítani kell az alapelvek érvényesülését, a minél szélesebb körű versenyt és az ajánlattevők esélyegyenlőségét is. A szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges, túlzott előírásokat az ajánlatkérő nem tehet, biztosítania kell mindazok számára az ajánlattétel lehetőségét, akik ténylegesen képesek a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) pontjában az alkalmasság egyik minimumkövetelményeként azt írta elő, hogy alkalmatlannak minősíti az ajánlattevőt és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóját, ha: M.1/ Az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapban együttesen nem rendelkeznek összesen: a) legalább 1 db, legalább 50 000 fő feletti lakóterületnek a 280/2004. Korm. rendelet és 25/2004. KvVM rendelet szerinti stratégiai zajtérkép készítésére és/vagy működtetésére vonatkozó, minimum nettó 5.000.000 HUF értékű referenciával, mely esetében tényleges zajszámítási (stratégiai zajtérkép készítési) feladatokat végzett; b) legalább 1 db, legalább 50 000 fő feletti lakóterületnek a 280/2004. Korm. rendelet és 25/2004. KVVM rendelet szerinti stratégiai zajtérkép készítésére és/vagy működtetésére vonatkozó, minimum nettó 3.000.000 HUF értékű referenciával, mely esetében geodéziai (terepmodell előállítása) feladatokat végzett. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában ajánlatkérő a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében több feltételt határozott meg, így a referenciák, a szakemberek, a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések és műszaki felszereltség, valamint a minőségbiztosítás tekintetében.
Kérelmező e kérelmi elemében a felhívás III.2.3) M.1./a) és b) alpontjaiban meghatározott, a referenciákra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény jogszerűségét több okból is - a referencia időintervallumának meghatározása, a közbeszerzés tárgyával való egyezőség, egyes fogalmak meghatározása - vitatta. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése, így ajánlatkérő műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság követelményeinek meghatározására a Kbt. 67. (3) bekezdése az irányadó, amely kimondja, hogy szolgáltatás megrendelése esetében a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére figyelemmel határozható meg, azzal, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni. A referenciák alapján különösen a szakmai tapasztalatok és a megbízhatóság tekintetében lehet következtetéseket levonni. Ajánlatkérő referenciák tekintetében tett előírása szerint a Kbt. 67. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetését kérte, melynek konkrét időintervallumát a felhívásában az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapban jelölte meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában ez az ajánlatkérői előírás nem jogsértő és ezt a kérelmező sem vitatta. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapból a közbeszerzés tárgyának megfelelő referencia teljesítése lehetséges-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen közbeszerzés tárgya specifikus, igen ritkán fordul elő. Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyaként stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek elkészítését határozta meg Székesfehérvár közigazgatási területére, felhívásában azt is egyértelműen az ajánlattevők tudomására hozta, hogy a stratégiai zajtérképet és az intézkedési tervet két jogszabály, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet (R.) és a stratégiai zajtérképek, valamint intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) alapján kell elkészíteni. A referenciák tartalmának meghatározása tekintetében ugyanezen két jogszabály szerinti zajtérkép és intézkedési terv elkészítésének igazolását várta el. Az R. e jogkérdés megítéléshez szükséges szabályai az alábbiak: Az R. (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya kiterjed
a) Budapest és vonzáskörzete - amely Budapest - Dunakeszi - Fót - Csömör - Kistarcsa - Kerepes - Pécel - Vecsés - Gyál - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Diósd - Érd - Halásztelek - Törökbálint - Budaörs - Budakeszi - Solymár - Üröm - Budakalász - Pomáz - Szentendre -, b) a 100 000-nél több lakosú városok közigazgatási területén belül a fő és egyéb közlekedési létesítmények, illetve az üzemi létesítmények, c) a fő közlekedési létesítmény által a külön jogszabály szerinti beépítésre szánt területeken, továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken keltett zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra. Az R. 1. (3) bekezdése szerint a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezett a) Budapest vonzáskörzetéhez tartozó települések, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti városok esetén a települési önkormányzat, Budapest esetén a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: kötelezett önkormányzat), b) fő közlekedési létesítmény esetén a gazdasági és közlekedési miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: fő közlekedési létesítmény kötelezettje). Az R. 2. (1) bekezdése szerint az 1. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott területekre stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni. Az R. 3. p) pontja szerint e rendelet alkalmazásában stratégiai zajtérkép: a környezeti zaj átfogó értékelésére, illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet értékelésére és a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére készített térkép. Az R. 5. (6) bekezdése szerint a stratégiai zajtérképekkel kapcsolatos részletes tartalmi követelményeket külön jogszabály állapítja meg. Az R. 7. (8) bekezdése szerint a stratégiai zajtérképeket a Minisztérium a hivatalos honlapján közzéteszi. Az R. 8. -a szerint: (1) A véglegesített stratégiai zajtérképet ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. (2) A stratégiai zajtérkép felülvizsgálatára és módosítására a stratégiai zajtérkép készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az R. 14. (2) (5) bekezdései szerint:
(2) 2007. június 30-ig a véglegesített stratégiai zajtérképeket a kötelezett benyújtja a Minisztérium részére: a) az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területre, illetve a 250000-nél több lakosú városokra vonatkozóan; b) minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútra, évente 60000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalra és a fő repülőterekre vonatkozóan. (3) 2008. július 18-ig a környezetvédelmi felügyelőség átadja a Minisztérium részére a jóváhagyott intézkedési tervet a) az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területre, illetve a 250000-nél több lakosú városokra vonatkozóan; b) minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútra, 60000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalra és a fő repülőterekre vonatkozóan. (4) 2012. június 30-ig a véglegesített stratégiai zajtérképeket a kötelezett önkormányzat, valamint a fő közlekedési létesítmény kötelezettje benyújtja a Minisztérium részére: a) az 1. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területekre, b) valamennyi nagyforgalmú közútra és valamennyi nagyforgalmú vasútvonalra és fő repülőtérre vonatkozóan. (5) 2013. július 18-ig a környezetvédelmi felügyelőség átadja a Minisztérium részére az 1. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területekre, valamint a fő közlekedési létesítményekre vonatkozó intézkedési tervet. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogalkotó az R. 1. -ában határozta meg azokat a területeket, ahol stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni, míg a 14. (2) bekezdése állapította meg a stratégiai zajtérképek elkészítésének és jóváhagyásának határidőit. Az R. 7. (8) bekezdése nyilvános közzétételi kötelezettséget állapított meg, a 8. (1) bekezdése pedig az ötévenkénti felülvizsgálatról rendelkezik. Az R. fentiekben idézett releváns rendelkezéseiből megállapította a Döntőbizottság, hogy az R. 14. (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területre, azaz Budapest és vonzáskörzete - amely Budapest - Dunakeszi - Fót - Csömör - Kistarcsa - Kerepes - Pécel - Vecsés - Gyál - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Diósd - Érd - Halásztelek - Törökbálint - Budaörs - Budakeszi - Solymár - Üröm - Budakalász - Pomáz - Szentendre -, illetve a 250000-nél több lakosú városokra vonatkozóan, továbbá minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútra, évente 60000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalra és a fő repülőterekre vonatkozóan a stratégiai zajtérképek elkészítését követő benyújtási határidő 2007. június 30. napja volt.
A minisztérium honlapján közzétett valamennyi stratégiai zajtérkép mellett 2007. júliusi dátum szerepel, ezt követően nem található a honlapon közzétett stratégiai zajtérkép. A Döntőbizottság a fentiekben részletezett jogi és ténybeli indokok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott 36 hónapos időintervallumban, azaz 2008. január 5. napja és 2011. január 5. napja közötti időszakban az R. és KvVM rendelet szerinti stratégiai zajtérképet nem kellett készíteni, és ebben az időszakban készített stratégiai zajtérkép a minisztérium honlapján sem szerepel, így ebben az időszakban az R. és a KvVM rendelet előírásainak megfelelően elkészített stratégiai zajtérkép tekintetében nem lehetséges referencia benyújtása sem. Nem zárható ki, hogy készülhetett stratégiai zajtérkép ebben az időszakban, azonban ha készült is ilyen, nem ismert jóváhagyásának ténye, illetve annak adatai a minisztérium honlapján nem lelhetők fel. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a referencia követelmény előírásával és időintervallumának meghatározásával jelentősen korlátozta a versenyt, a potenciális ajánlattevők körét, kizárta mindazon lehetséges ajánlattevők alkalmasságának megfelelő igazolását (ezzel tekintetükben az érvényes ajánlattétel lehetőségét), akik 2008. január 5. napja előtt készítettek stratégiai zajtérképeket, ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (3) bekezdését. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezt támasztja alá az a tény is, hogy míg a dokumentációt hat gazdasági társaság váltotta ki, ajánlatot csak egyetlen ajánlattevő nyújtott be. A Döntőbizottság az alkalmassági feltétel tekintetében megvizsgálta a referenciamunkaként meghatározott tárgyat, amely a stratégiai zajtérkép készítésén túl mind együttesként, mind vagylagosként meghatározva tartalmazza a zajtérkép működtetés meghatározást is. A Döntőbizottság a fentiekben már részletesen kifejtette, hogy jelen közbeszerzés tárgyát a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítése képezi. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó két jogszabály, az R. és a KvVM rendelet kifejezetten a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítéséről szól, ezek részletes szakmai szabályait állapítja meg, a már elkészült stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek működtetését nem szabályozza, annak fogalmát nem határozza meg, így az nem azonos a közbeszerzés tárgyával. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a referencia tekintetében a stratégiai zajtérkép működtetésének, mint a referencia egyik lehetséges tárgyának meghatározásával megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését.
Kérelmező vitatta továbbá a referencia tárgyának meghatározása körében a legalább 50.000 fő feletti lakóterület meghatározását is. E kérdés megítéléséhez a Döntőbizottság az R. következő rendelkezéseire volt figyelemmel: Az R. 1. számú melléklete szerint: a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez A stratégiai zajtérképek alapkövetelményei 1. A stratégiai zajtérképek megjelenítési formája: - a zajjellemzők zajterhelési zajtérképen történő bemutatása különböző színű, 5 db-es zajszintgörbék alkalmazásával, - a stratégiai küszöbértékek túllépése mértékének megadása a konfliktustérképen történő, különböző színű, 5 db-es vagy ennél nagyobb felbontású zajszintgörbék megadásával, - az érintett lakosság számának és az érintett lakóépületek, iskolák és kórházak számának konfliktustérképen történő táblázatos meghatározásával. 2. A zajtérképeket az egyes zajforráscsoportokra 4 m-es értékelési magasságra, 5 db-es zajszinttartományokra, az Lden és Léjjel zajjellemzőkre külön-külön kell készíteni. Az R. 5. számú melléklete szerint: a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez Az intézkedési terv minimális tartalmi követelményei 1. Az intézkedési tervben legalább a következő adatokat kell megadni: - az 1. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott területeken számításba vett zajforrások leírása, - az intézkedési terv készítésére kötelezett megnevezése, - kapcsolódó jogszabályok megnevezése, - a stratégiai küszöbértékek, - a zajtérképezés eredményeinek összefoglalása, - a zajterhelésnek kitett emberek becsült számának értékelése, a problémák és a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása, - jelentés a közvélemény tájékoztatásáról, - a korábban végrehajtott, a folyamatban lévő és előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések, - a zajcsökkentésre kötelezett által a következő öt év során megteendő intézkedések, beleértve az 1. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott területek csendes övezetei és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek megőrzésére való intézkedéseket, - hosszú távú stratégia, - pénzügyi stratégia: költségvetések, költséghatékonysági felmérések, költséghaszon értékelések, - az intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelési módszere.
2. Az intézkedési tervben meg kell adni a zajjal terhelt emberek számának becsült csökkenését. A Döntőbizottság a fentiekben idézett, a stratégiai zajtérképek alapkövetelményei és az intézkedési terv minimális tartalmi követelményei tartalmi elemzése alapján megállapította, hogy a szakmai követelményrendszer tekintetében nem tett különbséget a jogalkotó a tekintetben, hogy a stratégiai zajtérkép, illetve annak alapján az intézkedési terv az R. 1. (1) bekezdése szerinti melyik területre készül, így a szakmai alkalmassági követelmény bármilyen területre készített stratégiai zajtérkép elkészítésének igazolásával teljesíthető. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a legalább 50.000 fő feletti lakóterület meghatározásával megsértette a Kbt. 49. második mondatát, korlátozta az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő megfelelő ajánlatának a benyújtását. Kérelmező a felhívás III.2.3) M.1. b) alpont esetében a felhívás III.2.3) M.1. a) alpontjában foglaltakon túl a geodéziai (terepmodell előállítása) feladatok meghatározását is jogsértőnek tartotta, mivel azok beletartoznak a zajtérkép készítési munkákba, a munkafolyamat egy részét képező feladatról van szó. A KvVM rendelet 2. (1) bekezdése szerint a zajtérképet a helyszínt és a geometriai adatokat az egységes ország vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) megadó, állami alapadatokra épülő, digitális formátumú térképre kell építeni, amelyben: a) a vizsgált terület pontos határvonalát kell jelölni; b) a hangterjedés szempontjából jelentős elnyelő felületeket (így például: talaj, növényzet) körül kell határolni; c) a terepfelszín magassági viszonyait megfelelően kifejező - 5 méter vagy ennél szükségszerűen kisebb szintkülönbségekkel (így például: 1 méter, 0,5 méter) meghatározott - szintvonalakat grafikusan meg kell jeleníteni, valamint a jellemző pontok - beleértve az épületek meghatározó legmagasabb pontjainak a mindenkori terepfelszínhez viszonyított - magassági adatait is jelölni kell; d) a terjedési úton lévő jelentős, a hangterjedést befolyásoló természetes képződményeket és mesterséges létesítményeket, műtárgyakat be kell jelölni (így például: domb, rézsű, töltés, bevágás, zajárnyékoló fal, építmény, épület, híd); e) az utakat, illetve ezek hálózatát meg kell adni; f) a forgalomszabályozási, forgalomirányítási és más, a forgalmat befolyásoló intézkedéseket (így például: a csomópontok altípusa, körforgalom, forgalomirányító jelzőlámpák) jelölni kell; g) a vasúti hálózatot meg kell adni;
h) a repülőtér területét körül kell határolni, ezen belül a kifutópályát, épületeket, építményeket jelölni kell; i) az üzemi létesítmény területén belül található épületeket és építményeket meg kell adni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a KvVM rendelet 2. -ában, a zajtérkép előkészítésére vonatkozó általános rendelkezések között számos olyan feladatot (pl. határvonal megjelölése, terepfelszín magassági viszonyainak rögzítése, természetes képződmények és mesterséges létesítmények, műtárgyak jelölése) határozott meg a jogalkotó, amely geodéziai feladatnak minősül. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezért a stratégiai zajtérkép készítésére vonatkozó referencia meghatározásán belül ezen feladatok nevesítése nem jogsértő, nem ütközik a Kbt. 69. (3) bekezdésébe, ezért a Döntőbizottság a kérelmező e kérelmi elemét annak megalapozatlansága okán elutasította. 2) A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen határozta-e meg a szoftverlicencek számát. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás III.2.3) M.3 alpontjában az alkalmasság minimumkövetelményeként legalább 15 db, a 25/2004. KvVM rendelet szerinti számítási módszert igazoltan alkalmazó zajszámítást végző szoftverlicenccel való rendelkezést írta elő. A Döntőbizottság megállapította, és azt a kérelmező sem vitatta, hogy a stratégiai zajtérkép elkészítéséhez speciális szoftver szükséges, így a szoftverlicenccel, a szoftver felhasználási jogával való rendelkezést jogszerűen követelheti meg ajánlatkérő. Amennyiben a stratégiai zajtérkép elkészítéséhez szükséges speciális szoftver rendelkezik valamennyi modullal, amellyel a stratégiai zajtérkép elkészíthető, elegendő lehet egyetlen szoftver felhasználási jogát megszereznie az ajánlattevőnek. Az már a szoftver tulajdonos és a szoftver felhasználó között létrejött szerződés kérdése, hogy egy adott szoftver felhasználását hány munkaállomáson teszi lehetővé. Egyéb releváns tények is alátámasztják azt, hogy egy szoftverlicenc is elegendő lehet a teljesítéshez. Ajánlatkérő maga határozta meg a feladat elvégzésre rendelkezésre álló időtartamot, amelynek határideje 2013. március 31. napja, ezen belül meghatározta az egyes részfeladatok tartalmát és ezek határidőit, a feladat elvégzéséhez szükséges szakemberek számát. Megfelelően ütemezett munkaszervezéssel, szakember állománnyal akár néhány felhasználói hely kialakításával a feladat megvalósítható.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 15 db szoftverlicenccel való rendelkezés előírásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltétel mértékét meghaladó követelményt támasztott. A Döntőbizottság mindezeken túl megjegyzi, hogy ajánlatkérő előírta, hogy a szoftverlicencnek a KvVM rendelet szerinti számítási módszert igazoltan alkalmazó zajszámítást végző szoftverlicencnek kell lennie, azonban azt nem határozta meg, hogy mit tekint igazolt -nak. Ehhez képest ajánlatkérő a dokumentációban azt írta elő, hogy a zajtérképek előállításához szükséges szoftvernek nemzetközileg elismert, validált szoftvernek kell lennie. Ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeit a felhívásában kell meghatároznia, egyértelműen kell előírásait megfogalmaznia. A dokumentációban a felhívásban foglaltakhoz képest többlet alkalmassági követelményt már nem lehet előírni. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt. 340. (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, megsemmisítette ajánlatkérő 2010/S 219-336269 számú ajánlati felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését, figyelemmel arra, hogy annak törvényi feltétele fennállt, szerződéskötésre nem került sor jelen közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 340. (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 340. (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.