A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ, az EBESZ elődszervezete) országai által 1975. augusztus 1- jén aláírt dokumentum. http://hu.wikipedia.org/wiki/helsinki_z%c3%a1r%c3%b3okm%c3%a1ny A helsinki folyamat Az EBEÉ első, Helsinkiben megtartott konferenciáján 35 ország által aláírt okmány nem szerződés, hanem politikai kötelezettségvállalásokat tartalmazó egyezmény. Az EBEÉ-t, illetve annak 1975 és 1990 között megtartott találkozóit nevezik helsinki folyamatnak, amelyeken többek között politikai normákat dolgoztak ki az emberi és kisebbségi jogok területén, illetve fegyverzetkorlátozási megállapodások (lásd CFE) születtek. A három kosár A dokumentum három fő kérdéskörre (kosárra) oszlik: - Az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések. - Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén. - Együttműködés humanitárius és egyéb területeken (emberi jogok) Az első kosár tartalmazta a résztvevő tagállamok egymás közti kapcsolatait, illetve a tagállamok és állampolgárai közötti viszonyt szabályozó 10 alapelvet, más néven helsinki dekalógot: 1. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása. 2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől. 3. A határok sérthetetlensége. 4. Az államok területi integritása. 5. A viták békés rendezése. 6. A belügyekbe való be nem avatkozás. 7. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát. 8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga. 9. Az államok közötti együttműködés. 10. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése.
A helsinki mozgalom A helsinki mozgalom a helsinki záróokmány (1975) aláírása után bontakozott ki a Szovjetunióban: a Moszkvai Helsinki Csoport 1976-ban azzal a céllal jött létre, hogy nyomon kövesse, illetve számon kérje a szovjet kormányon a záróokmányban foglalt jogok érvényesülését. A csoport tagjait, Jurij Orlovot, Ludmilla Alekszejevát, és társaikat bebörtönözték, majd az ország elhagyására kényszerítették. Kezdeményezésük nyomán 1978-ban az Egyesült Államokban alakult meg a Helsinki Watch (Helsinki Jogőr), amely valamennyi aláíró országban (európai országok, USA, Kanada) figyelemmel kísérte az emberi jogok érvényesülését. Ezt követően sorra alakultak a helsinki bizottságok Nyugat-Európában, majd Kelet- és Közép-Európa, illetve a volt Szovjetunió országaiban. Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége 1983-ban kezdte meg működését Bécsben. A magyar demokratikus ellenzék az 1980-as évek eleje óta kapcsolatban állt a helsinki mozgalommal, mindenekelőtt az amerikai Helsinki Watchcsal. A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult meg. http://helsinki.hu/ A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG 1989-BEN ALAKULT EGYESÜLET, MELYET A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG 1989. OKTÓBER 9-ÉN VETT NYILVÁNTARTÁSBA. 1975-BEN EURÓPA ÉS ÉSZAK-AMERIKA KORMÁNYAI ALÁÍRTÁK A HELSINKI ZÁRÓOKMÁNYT, AMELYBEN KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALTAK, HOGY TISZTELETBEN TARTJÁK AZ EMBERI JOGOKAT, A LELKIISMERET SZABADSÁGÁT, BIZTOSÍTJÁK A VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁT ÉS AZ INFORMÁCIÓK SZABAD ÁRAMLÁSÁT. 1976-BAN EMBERI JOGI AKTIVISTÁK, A MOSZKVAI HELSINKI CSOPORT TAGJAI MEGPRÓBÁLTAK ÉLNI AZOKKAL A JOGOKKAL, AMELYEK MELLETT KORMÁNYUK ELKÖTELEZTE MAGÁT. BÖRTÖNBE KERÜLTEK, KÉNYSZERMUNKÁRA ÍTÉLTÉK ŐKET.
Közép- és Kelet-Európa-szerte, így Magyarországon is akadtak emberek, akik Helsinkire hivatkozva kihívó módon élni kezdtek emberi jogaikkal, mert azt vallották, hogy az embernek, bármi áll is az írott jogszabályokban, vannak elidegeníthetetlen emberi jogai. Ebben a szellemben alakult meg 1983-ban az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége, amelynek első látványos rendezvényére Budapesten került sor húsz évvel ezelőtt, 1985 októberében. A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult meg. Folyamatos tevékenységét 1994-95 fordulóján kezdte el. Azóta követi nyomon, hogy valóban gyakorolhatók-e azok a jogok, amelyeket hazai törvényeink biztosítanak, és biztosítják-e a magyar törvények azokat a jogokat, amelyeket nemzetközi megállapodások vagy az emberi jogokra vonatkozó általános alapelvek értelmében biztosítaniuk kell. Léteznek-e ezek a jogok olyan emberek esetében is, akik üldöztetés elől menekülve hazánkban kérnek védelmet? Olyanok esetében, akik bőrszínük vagy másságuk miatt különböznek a többségtől? Gyakorolhatók-e ezek a jogok rendőrségi fogdákban vagy börtönökben is? A Magyar Helsinki Bizottság elemzi, valamint indokolt esetben bírálja a jogszabályokat és a joggyakorlatot, igyekszik hatni a törvényalkotásra, hogy törvényeink jobban megfeleljenek az emberi jogi alapelveknek, és nyújt jogi segítséget azoknak, akiknek alapvető jogait éppen a jogok biztosításáért felelős közhatalom sértette meg. Harminc évvel ezelőtt az emberi jogok gyakorlása az autonóm politizálás szinte egyetlen formája volt. Szót emelni az emberi jogokért ma is politika. A jogvédőknek azonban szerencsére nem kell tekintettel lenniük arra, hogy fellépésükkel nyernek-e szavazatokat, vagy veszítenek. Csak arra kell ügyelniük, hogy ne tévesszék szem elől Thomas Jefferson több mint kétszáz éves tanítását: Semmi sem megváltoztathatatlan, kivéve az ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogait. 2013-ban 18 ezer háború, üldözés, kínzás elől menekülő külföldi (köztük falunyi egyedülálló gyerek) keresett menedéket és új hazát Magyarországon. 2013-ban is több száz embert ért súlyos emberi jogi sérelem Magyarországon (például jogellenesen vagy embertelen körülmények között tartották fogva; hatósági szervek bántalmazták; elszakították a családjától; vagy hátrányosan megkülönböztették). 2013-ban nagy lendülettel folytatódott tovább a jogállami keretek rombolása és a szabadságjogok korlátozása.
Jogállamiság Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol világos, átlátható szabályok vonatkoznak nemcsak az egyénre, hanem az állami szervekre is. Ahol tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön, s ezért lépünk fel a jogállamiság védelme érdekében. Így többek között 2013-ban is folytatjuk együttműködésünket a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel a "Jogállamvédők" projekt keretében a jogállam alapértékeinek hatékony védelmére. A Magyar Helsinki Bizottság munkáját e területen 2013. december 1-je óta az Open Society Initiative for Europe támogatja. Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódhoz való jogot a magyar alkotmány és számos nemzetközi emberi jogi dokumentum is garantálja. A hátrányos megkülönböztetéssel szembeni küzdelem azonban számos ok miatt komoly nehézségekbe ütközik. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság arra törekszik, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásának előmozdításához a saját eszközeivel hozzájáruljon. Ennek érdekében antidiszkriminációs tárgyú képzéseket tartanak, jogi segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, és kutatásokat folytatnak e területen. Menekültek és külföldiek A menedékkérés jogának tiszteletben tartása és a menekültek befogadásának kötelezettsége számos nemzetközi emberi jogi dokumentumban rögzített alapelv, mely az európai civilizáció szerves részét képezi. A Magyar Helsinki Bizottság az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) partnere. Ingyenes jogi segítséget nyújtunk a Magyarországra érkező menedékkérők számára és igyekszünk elősegíteni a nemzetközi védelemre szoruló személyek (menekültek, hontalanok, stb.) hozzáférését a védelmet biztosító eljárásokhoz. Jogvédő és képzési tevékenységünk célja, hogy a menedékjogi eljárás magas színvonalú és emberi jogi szemléletű legyen Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. Szervezetünk működteti a világon egyedülálló internetes menedékjogi tananyagot, a Refugee Law Readert, továbbá nemzetközi szinten törekszik a hontalanok jogainak képviseletére.
Fogva tartás és rendvédelem Az ember kiszolgáltatottnak érezheti magát az állam rendvédelmi szerveivel szemben. A Helsinki Bizottság ebben az egyenlőtlen viszonyban nyújt támogatást: jogi tanácsot, jogi képviseletet biztosít, rendszeresen látogatnak fogvatartási intézményekbe, valamint szakmai javaslataikkal igyekeznek javítani a rendőrséggel és a büntetés-végrehajtással kapcsolatba kerülők jogérvényesítési lehetőségein. Ezáltal átláthatóbbá válhatnak e zárt intézmények, csökken az állampolgárok kiszolgáltatottsága. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA (EJEB) 2014. 05. 20-ÁN KIMONDTA: A TÉNYLEGES ÉLETFOGYTIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉS MAGYAR SZABÁLYOZÁSA AZ EMBERTELEN, MEGALÁZÓ BÜNTETÉS TILALMÁBA ÜTKÖZIK, VAGYIS SÉRTI AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYÉT. A DÖNTÉS IGAZOLJA A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG HOSSZÚ ÉVEK ÓTA KÉPVISELT ÁLLÁSPONTJÁT, ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁS MEGVÁLTOZÁSÁT EREDMÉNYEZHETI. Joghoz való hozzáférés A jogok érvényesítése nem lehet csak azok kiváltsága, akik meg tudják engedni magunknak, hogy ügyvédet fogadjanak. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság arra törekszik, hogy a rászorultak is részesülhessenek minőségi és a gyakorlatban is elérhető, államilag finanszírozott jogi segítségnyújtásban, továbbá, hogy ezáltal is emelkedjen e jogi segítségnyújtás szakmai színvonala. A joghoz való hozzáférés javítása érdekében elemzik és értékelik a jelenlegi helyzetet, szakmai és jogalkotási javaslatokat fogalmaznak meg.