Magyarázat a társasági adó évközi és 2015-től hatályos változásaihoz

Magyarázat a társasági adó évközi és 2015-től hatályos változásaihoz A társaságiadó-törvényt 2014-ben év közben is módosították, és 2015. január 1-jétől is több ponton változik. A törvény alapkoncepciója ugyan nem módosul, nem módosult, de jelentősen megváltoztak a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok, új adóalannyal bővült az adóalanyok köre, és 2015. január 1-jétől új típusú kedvezményi rendszert vezetnek be a kultúra és a sport támogatása kapcsán. 1. A társasági adó alanyai 1.1. Kezelt bizalmi vagyon A bizalmi vagyonkezelés 2014. március 15-ével bevezetett új rendszerében számviteli, és ezzel összhangban társasági adózási szempontból a kezelt vagyon mint elkülönült személy, a vonatkozó törvények alanyává vált. A kezelt vagyont a társasági adó alanyai között külön pontban megnevezik. A törvény azt is meghatározza, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon belföldi illetőségű adóalany, ebből következően társaságiadó-kötelezettsége teljes körű, azaz a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) [Tao-tv. 2. (1) és (6) bekezdés]. 1.2. Szanálási Alap új kivétel 2014. szeptember 16-ával a társaságiadó-alanynak nem minősülő szervezetek köre kiegészült az Országos Betétbiztosítási Alap és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott Szanálási Alappal, így e személyt társaságiadó-kötelezettség nem terheli (Tao-tv. 5. számú melléklet 16. pont). 2. Fogalmak 2.1. A bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó fogalmak 2014. március 15-ével a bizalmi vagyonkezeléshez kötődően a Tao-tv. négy új fogalommal bővült, valamint egy már létező fogalma is módosult. A Tao-tv. alkalmazásában bizalmi vagyonkezelési szerződésnek minősül a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés, következésképpen e fogalom továbbá a törvény által definiált más, a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó fogalom kizárólag a Ptk. szerinti ügyletet foglalja magában, de például egy más európai uniós vagy azon kívüli állam törvényei szerint kialakított vagyonkezelési szerződéses viszonyt nem. A bizalmi vagyonkezelő, azaz a vagyonkezelést végző személy a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átvett vagyon kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepét is. A bizalmi vagyonkezelő nem szükségképpen társasági adóalany, bár a gyakorlatban ez a jellemző, hiszen a belföldi személy fogalmába a jogi személy, a személyi egyesülés, az egyéb szervezet és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti magánszemély egyaránt beletartozik. Vagyonrendelő az a személy, aki/amely a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül, ideérte például a jogi személyeket és a magánszemélyeket egyaránt. Megjegyzendő, hogy a vagyonrendelő társaságiadó-alanyisága természetesen csak akkor áll fenn, ha a Tao-tv. rendelkezési szerint adóalany, ez általános értelemben a magyar társaságokat jelenti. Kezelt vagyon a Tao-tv. alkalmazásában a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. A négy új fogalom bevezetése mellett az osztalék fogalma a számviteli szabályokkal összhangban úgy módosult, hogy a kezelt vagyon által számvitelileg osztalékként megállapított összeget a definícióban meghatározott feltétel fennállása esetén a Taotv. is osztaléknak tekinti a saját szabályrendszere szempontjából. Társasági adózási szempontból osztaléknak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint pénzügyi műveletek bevételei között az osztalék jogcímen kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító kezelt vagyon nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként (Tao-tv. 4. 9., 10/a., 13. és 14. pont). 2.2. Felsőoktatási támogatási megállapodás A társaságiadó-alap kedvezményeinek köre kibővül a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján juttatott támogatáshoz kapcsolódó kedvezménnyel. Ehhez kapcsowww.ado.hu 227

lódóan a Tao-tv. fogalmai már a 2014-es adóévre is kiegészülnek a felsőoktatási támogatási megállapodás fogalmával. E szerint felsőoktatási támogatási megállapodás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás. A Tao-tv. a felsőoktatási intézményre, annak alapítójára, illetve fenntartójára vonatkozó előírás és az ötéves minimum időtartam mellett a támogatás céljára vonatkozóan pusztán az alapítás, működés biztosítását írja elő, de ezen belül nem határoz meg további konkrétabb célhoz kötöttséget. Ennek következtében a felsőoktatási intézmény az alapítás, működés biztosításán belül tetszőlegesen használhatja fel a támogatást (Tao-tv. 4. 16/c. pont). 2.3. Kapcsolt vállalkozás A Tao-tv. kapcsolt vállalkozás fogalma a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel a szavazati jogok többségével való rendelkezéshez, illetve a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztásához kötött. A nemzetközi gyakorlatban azonban nem példa nélkül álló, hogy a magyar szabályozás szerinti 50 százalékos aránynál alacsonyabb fokú vagy más minőségi szempont szerinti függőség esetén is megállapítják a kapcsolt vállalkozási viszonyt. A Tao-tv. 2015. január 1-jével hatályos módosítása alapján kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ezen új rendelkezés alapján a kapcsolt vállalkozási viszony a Ptk. szerinti többségi befolyás nem teljesülése esetén is fennállhat. Ha például két, a többségi befolyás feltétele szerint kapcsoltnak nem minősülő magyar társaságnak csak egyetlen és azonos képviselője, ügyvezetője van, aki e minőségéből fakadóan mindkét társaságban önálló aláírási joggal rendelkezik, ez esetben a két társaság társasági adózási szempontból nem tekinthető függetlennek, hiszen a személyében és jogaiban azonos ügyvezető a piaci alapon történő kapcsolatot egyértelműen kizárja (Tao-tv. 4. 23. pont f) alpont). 2.4. Saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység A 2012-es egységesítés után a Tao-tv.-ben változatlan formában van jelen a saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység fogalma. Ezt újítják meg jogtechnikai szempontból 2015-től, azonban a módosítás tartalmi változást nem jelent. Társasági adózási szempontból saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységnek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység (Tao-tv. 4. 32. pont). 2.5. Telephely 2015. január 1-jével a telephely fogalmának ingatlanokra vonatkozó pontjában kivételként jelölik meg az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT-tagállamban alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak. Tehát az e követelménynek megfelelő ingatlanbefektetési alap magyarországi ingatlanbefektetéseiből származó jövedelme után nem keletkezik Magyarországon társaságiadó-kötelezettsége. A 2015-től hatályba lépő kiegészítéssel a magyar ingatlanalappal azonos jogállású külföldi ingatlanalap (amely jogi személyiséggel rendelkezik az alapítása szerinti államban, de nem alanya az alapítási állama szerinti társasági adónak vagy annak megfelelő nyereségadónak) jövedelme után tulajdonosai, a befektetők fizetnek adót, azaz az ilyen ingatlanalap nem lesz alanya a társasági adónak (Tao-tv. 4. 33. pont d) alpont). 2.6. Általános képzés és szakképzés A Tao-tv. fogalmai a látványcsapatsport támogatásának képzési jogcíméhez kapcsolódóan 2015-től kiegészülnek az általános képzés és a szakképzés újonnan beiktatásra kerülő fogalmával. A kiegészítés és ehhez kapcsolódóan az általános képzésre alkalmazandó intenzitás korrekciója az uniós háttérszabályok módosulása, az új általános csoportmentességi rendelet miatt vált szükségessé. Általános képzésnek minősül az olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. Szakképzés ugyanakkor az olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem, vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken. A két képzési forma közötti elhatárolás szempontjából döntő fontosságú, hogy a képzéssel megszerzett képesítés mennyire tekinthető általános jelleggel hasznosíthatónak (Tao-tv. 4. 44/a. és 44/b. pont). 228 adó-kódex 2014/11 12.

2.7. Fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos fogalmak 2.7.1. Induló beruházás A Tao-tv.-ben foglaltak szerint a korábbi szabályokhoz hasonlóan az adózó általános esetben az induló beruházására tekintettel vehet igénybe fejlesztési adókedvezményt. Induló beruházásnak az a beruházás minősül, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi változását eredményezi (Tao-tv. 4. 17/a. pont). 2.7.2. Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint kijelölt térségekben megvalósuló beruházás esetében nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt. Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítményt bezártak vagy bezártak volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek (Tao-tv. 4. 36. pont). 2.7.3. Önálló környezetvédelmi beruházás A fejlesztési adókedvezmény szabályozásának módosulásához kapcsolódóan meghatározták az önálló környezetvédelmi beruházás fogalmát, amely nem jelent tartalmi változást a korábbi szabályokhoz képest, tekintve, hogy 2014 júliusa előtt is azt a beruházást kellett ilyen típusú beruházásnak tekinteni, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. (2) bekezdés a) c) pontja szerinti célt szolgál (Tao-tv. 4. 28. pont). 3. Az adókötelezettség kezdete A már említett bizalmi vagyonkezelésben adóalannyá váló kezelt vagyon esetében a Tao-tv. 2014. március 15-ével hatályba lépett módosítása külön rögzíti a kezelt vagyon társaságiadó-alanyiságnak kezdő időpontját. E szerint az adókötelezettség a kezelt vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulásának napján keletkezik, kezdődik [Tao-tv. 5. (6) bekezdés]. 4. Jövedelem- (nyereség-) minimum 4.1. A kezelt vagyon mentesülése A jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó szabályozás kötelező alkalmazása alól a rendelkezés több kivételt is megfogalmaz. Ezek közé került 2014. március 15-ével a kezelt vagyon is, tehát a kezelt vagyonra általános jelleggel nem vonatkoznak a jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó törvényi előírások, azaz sem nyilatkozattételre nem válhat kötelezetté, sem a jövedelem- (nyereség-)minimum alapján számított adóalapot nem kell figyelembe venni. Megjegyzendő, hogy a kezelt vagyon ugyan kivétel, de ez nem jelenti azt, hogy a vagyonrendelő, a vagyonkezelő vagy a kedvezményezettek bármelyike feltételezve, hogy társasági adóalanyok önmagában a kezelt vagyonra vonatkozó mentesülés okán mentesülnének a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó rendelkezések alól [Tao-tv. 6. (5) bekezdés d) pont]. 4.2. A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja Társasági adóban általános jelleggel megszűnik annak a lehetősége, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum alapját az összes bevételből kiindulva különböző csökkentő tételek figyelembevételével határozzák meg. 2015. január 1-jével a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának meghatározása során az összes bevételt csökkentő tételek közül törölték az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értékét mint csökkentő tételt. Megjegyzendő, hogy a módosítás nem jelenti azt, hogy immár minden esetben legalább az összes bevétel 2 százaléka után meg kellene fizetni a társasági adót, hiszen az adózóknak feltéve, hogy egyébként az adózás előtti eredményük, az adóalapjuk és a jövedelem- (nyereség-)minimumuk egymáshoz való viszonya alapján választaniuk szükséges továbbra is lehetőségük van az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 91/A. -a szerinti nyilatkozattételre [Taotv. 6. (8) bekezdés a) pont]. 5. Adóalap-módosító tételek 5.1. Devizaárfolyam-különbözet Évközi módosításként 2014. július 15-ével már a 2014-re is alkalmazható módon iktatták be azt a kedvezményezetett részesedéscserére vonatkozó adóalap-korrekciós tételt, amely kedvezményezett részesedéscsere esetén adóhalasztást tesz lehetővé a nem realizált árfolyamnyereség elszámolása esetében is. Amennyiben a megszerzett társaság tagjánál a kedvezményezett részesedéscsere tárgyául szolgáló részesedésre a devizaárfolyam nyereségre korábban elhalasztott adó a kivezetés miatt a Tao-tv. 8. (1) bekez- www.ado.hu 229

dés dzs) pont b) alpontja alapján megfizetendővé válna, a rendelkezés az ügylet kedvezményezettségére tekintettel lehetőséget ad az adókötelezettség további halasztására. Ha a kedvezményezett részesedéscsere során a megszerzett társaság tagjánál kizárólag a devizás különbözet miatti tétel merülne fel, az adóalap csökkentése ez esetben is csak akkor lehetséges, ha az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván. A kedvezmény kibővítésével párhuzamosan a növelő tétel módosítása biztosítja, hogy a teljes, kibővített csökkentést figyelembe vegyék az adózás előtti eredmény növelésében [Tao-tv. 7. (1) bekezdés h) pont és 8. (1) bekezdés t) pont]. 5.2. A felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye Az előbbiekben már említettek szerint a társasági adó alapjában érvényesíthető kedvezmények bővülnek a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatásra vonatkozó kedvezménnyel. Az új adóalap-kedvezmény bevezetésével egyidejűleg a csökkentő tételre vonatkozó rendelkezés szövegezését jogtechnikai okokból kis mértékben megújították, ez azonban nem jelent tartalmi változást a Tao-tv. 7. (1) bekezdés z) pontja alá tartozó kedvezményekben, sem a kedvezményezetti körben, sem a kedvezmény mértékében, sem a kedvezmény feltételeiben. Továbbra is elérhető például a közhasznú szervezetnek történő tartós adományozás esetén a juttatás értékének 40 százaléka, mint adózás előtti eredményt csökkentő tétel, az eddig megszokott együttesen vizsgált adózás előtti eredménykorlát mellett és az előírtaknak megfelelő igazolás megléte esetén. Az új kedvezmény keretében a felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50 százaléka érvényesíthető csökkentő tételként. E kedvezmény az adózás előtti eredmény összegében meghatározott felső korlátra vonatkozóan a többi ide tartozó kedvezménnyel együtt összeszámítandó. Az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját. A kedvezmény alkalmazását átmeneti szabály teszi lehetővé első alkalommal a 2014. adóévi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás esetében is. Ugyanakkor az adózónak az adózás előtti eredmé nyét növelnie kell a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezménnyel, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszeresével, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek, megállapodásnak megfelelően. Érdemes megjegyezni, hogy az új kedvezmény bevezetésével nem szűnt meg az adóalap-kedvezményi lehetőség a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek például kizárólag tartós adományozás keretében történő támogatására, ez esetben a kedvezményt a Tao-tv. 7. (1) bekezdés z) pontja za) alpontja szerint lehet igénybe venni [Tao-tv. 7. (1) bekezdés z) pont, 7. (7) bekezdés, 8. (1) bekezdés s) pont és 29/A. (2) bekezdés]. 5.3. A MÁV kapcsán a magyar állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség Átmeneti rendelkezés már a 2014. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazhatóként biztosítja, hogy a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a magyar állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege. További rendelkezés írja elő, hogy az említett két vállalat adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Szt. szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor. Ezen, az általános rendelkezésektől eltérő, vállalatspecifikus rendelkezések, a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást (állami támogatást) képeznek [Tao-tv. 29/A. (3) (5) bekezdések, 30/B. ]. 6. A nonprofit gazdasági társaság A Ptk. újrakodifikálását megelőzően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezett a nonprofit gazdasági társaság adóalapja megállapításáról arra az 230 adó-kódex 2014/11 12.

esetre, ha a nonprofit gazdasági társaság által teljesíteni vállalt közhasznúsági feltételek két éven keresztül nem teljesülnek. 2014. március 15-ét követően a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/F. -a tartalmazza, továbbra is lehetővé téve, hogy a nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kétéves várakozási időt megelőzően, akár a létrejöttét közvetlenül követően is kérhető legyen a közhasznú jogállás. 2015. január 1-jével a Tao-tv. szabályozta a közhasznúsági feltételeket nem teljesítő nonprofit gazdasági társaság adókötelezettségét. Amennyiben a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti éve alapján nem teljesítette a közhasznúsági feltételeket, vagy a közhasznú jogállás elnyerésétől számított két éven belül megszűnne, az eltelt, legfeljebb kétéves időszakra visszamenőleg, bevételi forrástól függetlenül az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, adófizetési kötelezettsége keletkezik. Következésképpen, a közhasznúsági feltételeket nem teljesítő nonprofit gazdasági társaság nem jogosult igénybe venni a kedvezményezett tevékenységére tekintettel kapott bevételeire egyébként járó mentességet [Tao-tv. 13/A. (8) bekezdés]. 7. Veszteségelhatárolás 7.1. Elhatárolás legfeljebb öt adóéven keresztül A veszteség elhatárolására rendelkezésre álló időtartamot 2015. január 1-jével öt adóévben korlátozza a törvény. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig elhatárolt, de az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget (lényegében a társaságiadó-bevallásban is feltüntetendő következő adóévekre továbbvihető állományt), az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le. További korlát, hogy a 2014-es vagy az azt megelőző adóévekben keletkezett elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. de cember 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. Fontos megjegyezni, hogy az átmeneti szabállyal érvényesülnek a Tao-tv. korábbi átmeneti rendelkezései mellett a 2012. január 1-jével bevezetett korlátozások is. Ez például azt jelenti, hogy amennyiben egy 2010-ben keletkezett veszteséget egy 2013-as beolvadásban részt vevő jogutód szeretne felhasználni a 2015-ös adóévében, azt csak akkor teheti meg, ha a Tao-tv. 17. (7) és (8) bekezdésében foglaltak is teljesülnek [Tao-tv. 17. (1) bekezdés, 29/A. (6) bekezdés]. www.ado.hu 231

Az adóalapnál korábban még nem érvényesített elhatárolt veszteség felhasználása, amennyiben az elhatárolt veszteség keletkezésének időpontja a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napját követő időpont Az elhatárolt veszteség 5 évig érvényesíthető (Ft) Az adóév kezdő dátumának éve 2015 2016 2017 2018 2019 2020 1. Az adóalapnál korábban még nem érvényesített elhatárolt veszteség összege 2. Az adóévben az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított adóalap 3. Az adóalap csökkentéseként az adóévben felhasználható elhatárolt veszteség (ha 2. pozitív, akkor 1., de legfeljebb 2./2; egyébként 0) 5 000 000 4 250 000 3 500 000 2 750 000 2 000 00 5 000 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 750 000 750 000 750 000 750 000 750 000 4. Az adóévi adóalap összege (2. 3.) 5 000 000 750 000 750 000 750 000 750 000 750 000 5. Az adóévben fel nem használt elhatárolt veszteség következő évekre tovább vihető része (ha 4. > 0, akkor 1. 3.; ha 4. < 0, akkor 1. 4.) 6. Az adóalap csökkentéseként felhasználásra soha nem kerülő elhatárolt veszteség összege 5 000 000 4 250 000 3 500 000 2 750 000 2 000 000 1 250 000 Az adóalapnál korábban még nem érvényesített elhatárolt veszteség felhasználása, amennyiben az elhatárolt veszteség keletkezésének időpontja a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napját megelőző időpont Az elhatárolt veszteség utoljára a 2025. XII. 31. napot magában foglaló adóévben érvényesíthető (Ft) Az adóév kezdő dátumának éve 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 1. Az adóalapnál korábban még nem érvényesített elhatárolt veszteség összege 2. Az adóévben az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított adóalap 3. Az adóalap csökkentéseként az adóévben felhasználható elhatárolt veszteség (ha 2. pozitív, akkor 1., de legfeljebb 2./2; egyébként 0) 5 000 000 4 250 000 3 500 000 2 750 000 2 000 000 1 250 000 500 000 5 000 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 750 000 750 000 750 000 750 000 750 000 750 000 500 000 4. Az adóévi adóalap összege (2. 3.) -5 000 000 750 000 750 000 750 000 750 000 750 000 750 000 1 000 000 5. Az adóévben fel nem használt elhatárolt veszteség következő évekre tovább vihető része (ha 4.>0, akkor 1. 3.; ha 4. < 0, akkor 1. 4.) 6. Az adóalap csökkentéseként felhasználásra soha nem kerülő elhatárolt veszteség összege 5 000 000 4 250 000 3 500 000 2 750 000 2 000 000 1 250 000 500 000 7.2. Átalakulást követő veszteség felhasználhatósága 2015. január 1-jétől az adózóknak egy új korlátra is figyelemmel kell lenniük az átalakulás, egyesülés, szétválás (a továbbiakban együttesen: átalakulás) útján átvett veszteség felhasználásakor. Átalakulás esetén a jogutódnak a jövőben is árbevételt, bevételt kell szereznie a jogelőd legalább egy tevékenységéből, azonban a jogutódlás során átvett veszteséget adóévenként csak olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Az új korlát alapján, ha a 232 adó-kódex 2014/11 12.

jogutód a jogelőd által folytatott tevékenység arányát csökkenti, és így az ebből eredő bevételei csökkennek, a veszteség felhasználására is csak ezen alacsonyabb bevételi arányban válik jogosulttá. Az arányszám adóévenként vizsgálandó, ebből következően akár az összes átvett veszteség felhasználására sor kerülhet, de csökkenő bevétel mellett a korábbi szabályozáshoz képest lassabb ütemben. Természetesen az öt adóéves és az 50 százalékos korlátot ez esetben is figyelembe kell venni. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult [Tao-tv. 17. (8a) bekezdés]. Az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására jogosult jogutód által felhasználható elhatárolt veszteség kiszámítása A jogelőd releváns adatai A jogelődnek a jogutódnál továbbfolytatott tevékenységéhez kapcsolódó bevétele, árbevétele: 1. az átalakulást megelőző adóévben 3 500 000 Ft 2. az átalakulást megelőző 2. adóévben 3 400 000 Ft 3. az átalakulást megelőző 3. adóévben 3 000 000 Ft 4. A jogelődnek a jogutódnál továbbfolytatott tevékenységéhez kapcsolódóan az átalakulást megelőző 3 adóévben keletkezett átlagos bevétele, árbevétele [(1. + 2. + 3.) / 3] 5. A jogelődnél az átalakulást követően a jogutód által átvett elhatárolt veszteség összege A jogutód releváns adatai 6. Az átalakulás útján a jogelődtől átvett elhatárolt veszteség (5.) 7. A jogutódnak a jogelőd tevékenységei közül általa továbbfolytatott tevékenységéhez kapcsolódó adóévi bevétele, árbevétele 8. A jogutód elhatárolt vesztesége figyelembevétele nélkül számított adóévi adóalapja 9. Az adóévben az adóalap csökkentéseként figyelembe vehető elhatárolt veszteség főszabály szerinti maximális összege (ha 8. > 0 akkor 8. / 2; 0 egyébként) 10. Az adóévben az adóalap csökkentéseként figyelembe vehető átalakulás útján átvett elhatárolt veszteségnek az átalakulásra tekintettel alkalmazandó korlát szerinti maximális összege (ha 8. > 0 akkor 6. 7. / 4.; 0 egyébként) 11. Az adóévben az adóalap csökkentéseként ténylegesen figyelembe vehető elhatárolt veszteség összege (a 6., 9., 10. sorok közül a legkisebb érték) 3 300 000 Ft 6 000 000 Ft 6 000 000 Ft 2 200 000 Ft 7 000 000 Ft 3 500 000 Ft 4 000 000 Ft 3 500 000 Ft 7.3. Többségi befolyásszerzést követő veszteség felhasználhatósága Az előző bekezdésben ismertetett szigorításhoz hasonló korlátozás lép életbe a többségi befolyásszerzés (cégfelvásárlás) esetében is. Amennyiben az adózó az elhatárolt veszteség felhasználására egyébként jogosulttá válik, akkor az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Azaz csökkenő árbevétel, bevétel esetében a veszteség csak e csökkent ütemnek megfelelően használható fel, és legfeljebb a keletkezést követő öt adóévben [Tao-tv. 17. (9a) bekezdés]. 8. Kapcsolt vállalkozások közötti árak 8.1. Ingyenes juttatás állami vagy helyi önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás részére 2014. július 15-ével kiegészítették a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó kötelező rendelkezések alóli egyes mentesülők körét. Továbbra sem kell alkalmazni a transzferárszabályokat az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással a versenyhátrány megszüntetése céljából kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot. A mentességi kör bővült azzal az esettel, ha az adózó által a vele egyébként kapcsolt vállalkozási viszonyban álló állam vagy helyi önkormányzat részére történik jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapuló, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül eszköz, beruházás átadása valósul meg. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó e rendelkezés módosításához kapcsolódóan a Tao-tv. rögzíti, hogy azok a 2013. adóév esetében is alkalmazhatóak [Tao-tv. 18. (3) bekezdés és 29/Y. (2) bekezdés]. 8.2. Az interkvartilis tartományra szűkítés A 2015-ben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell első alkalommal alkalmazni azt az új rendelkezést, mely szerint, ha a transzferár-módszerek alkalmazása során indokolt, akkor az adózó az interkvartilis tartomány segítségével további szűkítést végez. Ezúton csökkenthetők az adatbázisszűrések kiugró értékekből fakadó esetleges torzító hatásai. A gyakorlati alkalmazás elősegítésére a rendelkezés példálózó jelleggel felsorolja azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a statisztikai szűkítés szükségességének megítélése során, ilyen a funkcióelemzés, a minta elemszáma, vagy a szélsőértékek. A rendelkezés nem általános jelleggel vezeti be az interkvartilis tartomány alkalmazását, hanem kizárólag www.ado.hu 233

indokolt esetben, azonban indokolt esetben már kötelező lesz e tartomány szerint meghatározni az ártartományt. A rendelkezés szerint az interkvartilis tartomány azon középső tartomány, amelybe a minta elemeinek fele esik. Az új szabály szerint a szűkítés során figyelembe kell venni a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet előírásait is, amely tartalmazza majd a vonatkozó részletes szabályokat [Tao-tv. 18. (9) bekezdés és 29/A. (7) bekezdés]. 9. Fejlesztési adókedvezmény A Tao-tv. fejlesztési adókedvezmény keretrendszerét meghatározó 22/B. -át 2014. július 4-étől módosították annak érdekében, hogy a szabályozás összhangba kerüljön a 2014 2020 közötti regionális állami támogatásokról szóló bizottsági iránymutatással, valamint a 2014 júniusában elfogadott, új általános csoportmentességi rendelettel. Az adókedvezmény igénybevételének jogcímei közül kivezették a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházásra vonatkozó jogcímet, ugyanakkor az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokat megvalósító adózók környezetvédelmi beruházási jogcím révén továbbra is részesülhetnek kedvezményben. Megmaradt továbbá az a kedvező rendelkezés, amely szerint nem vonatkozik minimális beruházási értékhatár a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokra, tehát akár egyetlen munkavállaló foglalkoztatásához is kapcsolódhat adókedvezmény [Tao-tv. 22/B. (1) bekezdés]. Az évközi változások értelmében a Tao-tv. alapján az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a megvalósítani tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél- Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás valósít meg, vagy olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg. A fentiekkel összefüggésben és alkalmazhatóságának érdekében a Tao-tv. kiegészült többek között az induló beruházás, valamint az új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás fogalmának meghatározásával. A Tao-tv. rendelkezik továbbá az önálló környezetvédelmi beruházáshoz és a szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházáshoz kapcsolódó meghatározásokról egyaránt [Tao-tv. 4. (1) bekezdés 17/a., 28., 31. és 36. pontok, 22/B. (1a) bekezdés]. Módosították azon beruházások és körülmények körét, amelyek esetében az adókedvezmény igénybevételének feltétele a kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata. I de tartoznak a nagyberuházásokon felül azok a kis- és középvállalkozások által Közép- Magyarország régió ban megvalósítani tervezett beruházások, amelyekhez az adózó 7,5 millió eurónak megfelelő állami támogatást igényelt, illetve azok az esetek, amelyekben az adóz ó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg [Tao-tv. 22/B. (2a) bekezdés]. A kis- és középvállalkozások számára továbbra is lehetőség van a beruházás helyszínéül szolgáló településre irányadó támogatási intenzitások 20, illetve 10 százalékponttal való megnövelésére. Szintén a kis- és középvállalkozások számára kedvező módosítás, hogy az általuk megvalósított, jelenértéken legalább 500 millió forint értékű beruházáshoz kapcsolódóan jelentősen csökkent a létszám- vagy bérköltség növelésére vonatkozó kötelezettség mértéke. E jogcím esetében az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának kisvállalkozásnál legalább 10 fővel, középvállalkozásnál legalább 25 fővel meg kell meghaladnia a bázisidőszak adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének huszonötszörösével, középvállalkozásnál ötvenszeresével kell, hogy meg haladja a bázisidőszak adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét [Taotv. 22/B. (14) bekezdés]. A Tao-tv. módosítása rendelkezik arról, hogy a bejelentés/kérelem benyújtásának meg kell előznie a beruházás megkezdését, az igénybevételre pedig a bejelentés/ kérelem benyújtásakor hatályban lévő szabályok az irányadók. Újonnan hatályba lépett rendelkezés, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendelkezik az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű adókedvezményt igénybe vevő adózók adatai meghatározott körének közzétételéről [Tao-tv. 22/B. (4), (19) és (21) bekezdés]. 10. A filmalkotások támogatásának adókedvezménye 10.1. A támogatási intenzitás A filmalkotások támogatásának adókedvezményére vonatkozó rendelkezések évközi változásai közül kiemelendő, hogy a filmalkotások magyarországi filmgyártási költségvetésére vonatkozó intenzitás korábban 20 százalékos mértéke 25 százalékra emelkedett. A 25 százalékos mértékű közvetett támogatás t mindazon filmalkotás kapcsán alkalmazni kell, amelyre a támogatás iránti kérelmet a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. június 25-ét követően nyújtották be, és a támogatásra jogosultság megállapí- 234 adó-kódex 2014/11 12.

tására irányuló eljárás a rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban van. Nem lehet alkalmazni a 25 százalékos mértékű közvetett támogatást a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban [Tao-tv. 22. (3) bekezdés és 29/A. (1) bekezdés]. 10.2. A kiegészítő támogatás megfizetése A filmalkotásokkal kapcsolatosan (is) kötelezően megállapított kiegészítő támogatást 2014. január 22-től a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a kincstárnál vezetett letéti számlájára kell megfizetni, ezzel rendezték a kedvezményezett személyének korábban nyitott kérdését. E rendelkezést az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvény hatálybalépése napját követően fizetett támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni [Tao-tv. 22. (8) bekezdés a) pont és 29/W. ]. 11. Látványcsapatsportok adókedvezménye A látványcsapatsportok támogatása esetében a Tao-tv. előírja, hogy a támogatást milyen jogcímekre és milyen intenzitás szerint használhatja fel a támogatott szervezet. 2015. január 1-jétől az előbbiekben már említett új csoportmentességi rendeletet figyelembe véve a támogatási igazolások összértékében a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő képzési feladataival összefüggő kiadásainak általános képzés esetén a korábbi legfeljebb 60 százalék helyett 50 százalékát lehet figyelembe venni. Az 50 százalékos intenzitás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kis- és közepes vállalkozások esetén legfeljebb 70 százalékos mértékig növelhető. A szakképzésre vonatkozó 25 százalékos hányad változatlanul továbbra is fennmarad [Tao-tv. 22/C. (4) bekezdés d) pont da) alpont]. 12. Rendelkezés az adóról 12.1 Az új lehetőség lényege 2015. január 1-jével új formában is támogathatóak az adókedvezményi rendszerben már megszokott módon támogatható egyes sport- és kulturális szervezetek. Az adókedvezményi körben történő támogatásra továbbra is lehetőség van, azonban ugyanazon adózó nem jogosult a két módszer azonos adóéven belüli használatára, előnyei kiaknázására. Az új rendszer lényege a támogatni kívánó adózók részéről, hogy nem egy később adókedvezményként visszatérülő juttatásról van szó, hanem az egyébként felmerülő adóelőleg, illetve adókötelezettség egy részének célzott felhasználásáról lehet rendelkezni. Az adózó szempontjából az adott tétel a rendelkezés megtételétől függetlenül továbbra is adókötelezettség, azonban az állami adóhatóság a megjelölt összeget átutalja a kedvezményezett szervezetnek, amely már támogatásként fogadja be az utalást. Az adókedvezményhez hasonlóan az új rendszerben is adóelőny érhető el a támogató adózónál [Tao-tv. 23. (7) bekezdés, 24/A. és 24/B. ]. 12.2. A felajánlás alapja és korlátja A kedvezményezett célra tett felajánlás történhet a társaságiadó-előlegek, az adóelőleg-kiegészítés és az éves adókötelezettség terhére. A felajánlás formailag az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozat útján valósul meg. A jogszabály több szempontból is korlátot állít, és tartalmi, illetve formai feltételekhez köti a felajánlást és az utalást. A nyilatkozatnak az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig be kell érkeznie az állami adóhatósághoz ahhoz, hogy az adóelőleg(ek)ről rendelkezni lehessen. Összegében legfeljebb az adott időszakra vonatkozó adóelőleg 50 százalékáról lehet rendelkezni. További lehetőség, hogy a társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettségéről szóló bevallás, illetve a társaságiadóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig magában a bevallásban is tehető rendelkezés. Ezekben az esetekben a felső összeghatárt a Tao-tv. 24. -a szerint fizetendő adó összegének 80 százaléka jelenti, de természetesen nem lehet ismételten felajánlani azt az összeget, amelynek felajánlása az előleg-kötelezettség teljesítése során már megtörtént. Miközben az adóelőlegből történő felajánlás egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel az adózó újabb nyilatkozata útján módosítható, a társaságiadóbevallásban tett rendelkező nyilatkozat a bevallás benyújtását követően már nem módosítható. A szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy az adózó eleget tesz a társasági adóelőleg-fizetési, a társaságiadóelőleg-kiegészítési és a társaságiadó-fizetési kötelezettségének, a rendelkező nyilatkozat vagy nyilatkozatok megtételétől függetlenül. A rendelkező nyilatkozat csak akkor érvényes, ha az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének, vagy módosításának időpontjában nincs százezer forintot meghaladó összegű az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása [Tao-tv. 24/A. (1), (2), (4), (5) és (10) bekezdés]. 12.3. Kedvezményezett célok Rendelkező nyilatkozat csak kedvezményezett célra történő felajánlásra tehető. A nyilatkozatban meg kell jelölni a kedvezményezett szervezet(ek) nevét és adószámát. Kedvezményezett célnak minősül a filmalkotás a Tao-tv. 22. (2) bekezdésében meghatározott támogatása, az előadó-művészeti szervezet a Tao-tv. 22. (4) bekezdésé- www.ado.hu 235

ben meghatározott támogatása és a látványcsapatsportok a Tao-tv. 22/C. (1) bekezdésében meghatározott támogatása. A látványcsapatsportok esetében a nyilatkozatban meg kell jelölni a Tao-tv. 22/C. (1) bekezdése szerinti támogatás jogcímeket is, azaz, hogy mely sportszervezet milyen költségkategóriájára történik a felajánlás. Az adózók ugyanakkor szabadon dönthetnek arról, hogy milyen célra és milyen jogcímre tesznek nyilatkozatot, továbbá arról is, hogy az egyes esetekben mekkora összeget kívánnak felajánlani figyelemmel az említett korlátokra is [Taotv. 24/A. (3), (7) és (8) bekezdés]. 12.4. Ellenszolgáltatás, kiegészítő támogatás Az adózó a kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül felajánlásnak, a felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni, és az adózó nem jogosult a jóváírásként megjelenő adóelőnyre. Kivétel az előbb ismertetett rendelkezés alól a szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás. A látványcsapatsportok támogatása esetében a rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látványcsapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, amelyben az adózó ellenszolgáltatásra való jogosultságáról is meg lehet állapodni. Ez utóbbi esetben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított értékét jelenti [Tao-tv. 24/A. (6) és (9) bekezdés]. 12.5. Az adóhatósági átutalás Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot és az adózó rendelkezésre, felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja, és az adóelőleg esetében a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül, a társaságiadó-előleg kiegészítése, az éves adófizetés esetében a társaságiadó-előleg kiegészítésének kötelezettségről szóló bevallás, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül átutalja a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek. Látványcsapatsportok támogatása esetében az állami adóhatóság a felajánlott összegből a kiegészítősportfejlesztési támogatási részét, valamint az 1 százalékot (egyharmadkétharmad arányban) a Tao-tv. szerinti kedvezményezetteknek teljesíti, és a különbözet kerül normál támogatásként a rendelkező nyilatkozatban megjelölt szervezethez. Az átutalás adóhatósági teljesítése feltételekhez kötött, amelyek közül kiemelendő a támogatási igazolás adóhatóság általi kézhezvétele, valamint az alapul szolgáló kötelezettség megfizetése. Az állami adóhatóság az átutalások megtörténtéről és annak összegéről az adózót és az igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Amennyiben a kedvezményezett célra felajánlott összeg meghaladja a kiállított igazolásban szereplő összeget, az állami adóhatóság a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a Tao-tv.-ben kijelölt központi szerv számlájára teljesíti évente egy alkalommal, augusztus 31-éig [Tao-tv. 24/A. (9), (10), (11), (12), (13), (15), (22) és (25) bekezdés]. 12.6. Igazolás A rendelkező nyilatkozatban megtett felajánlás támogatott szervezet részére történő átutalásának feltétele a filmalkotások támogatására vonatkozó kivételt nem számítva az adókedvezményeknél már megszokott formájú és hasonló tartalmú igazolás rendelkezésre állása. Fontos, hogy az igazolást el kell juttatni az adóhatósághoz, enélkül nem történik átutalás. Az igazolások visszavonásig érvényesek. Az igazolás kiállításának részletes szabályait rendelet határozza meg [Tao-tv. 24/A. (16) (21), 30. (10) (11) bekezdés]. 12.7. Jóváírás A felajánlott, és az állami adóhatóság által átutalt összegre tekintettel az adózót jóváírás formájában adóelőny illeti meg. A jóváírás mértéke adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka. A jóváírás alapjába nem számít bele látványcsapatsportok támogatása esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatás és az 1 százalék. A jóváírást az állami adóhatóságnál vezetett társaságiadó-folyószámlán külön csökkentő tételként mutatják ki, amelyre tekintettel az Szt. alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti. A jóváírást megfelelően módosítják, ha módosul a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát (Tao-tv. 29/B. ). 12.8. Átmeneti szabályok A rendelkezésre vonatkozó átmeneti szabály már a 2015- ös adóév teljes egészére lehetővé teszi, hogy annak első napjától kezdődően megtegyék az adózók a felajánlást [Tao-tv. 29/A. (8) bekezdés]. 12.9. Egyéb rendelkezések Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeként a fizetendő adó 80 236 adó-kódex 2014/11 12.

százalékos korlátnak megfelelő összege módosulna, ez nem érinti a rendelkező nyilatkozatok alapján átutalt összeget. Ha az adóelőleg módosítására kerül sor, ez esetben a rendelkezés szerinti átutalásokat az állami adóhatóság arányosan mérsékli vagy nem teljesíti. Ha az adóelőlegekre vonatkoztatottan átutalt összeg meghaladja a fizetendő adó 80 százalékát, akkor a meghaladó részt az adóévet követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következő adóév(ek)ben rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes figyelembevételét követően tehet [Tao-tv. 24/A. (23), (24), (26) és (27) bekezdés]. Egy naptári éves, filmcélú támogatást nyújtó vállalkozás adózási- és felajánlási adatai A oszlop: A társaság által adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, és adókötelezettség címén fizetendő összegek alakulása B oszlop: A társaság rendelkező nyilatkozata alapján az adóelőlegből, adóelőleg-kiegészítésből illetve az adókötelezettségből felajánlott összeg alakulása* A társaság első 3 negyedéves adóelőleg-kötelezettsége és a belőle felajánlható maximális támogatási összeg (az előleg 50%-a): 1. 2015. április 750 000 Ft 375 000 Ft 2. 2015. július 750 000 Ft 375 000 Ft 3. 2015. október 820 000 Ft 410 000 Ft 4. A 2015. decemberében várható 2015. évi társasági adókötelezettség 3 800 000 Ft 5. A várható adókötelezettség alapján kedvezményezett célra maximálisan felajánlható összeg (A4. 0,8) 6. 2016. decemberi adóelőleg-kiegészítési kötelezettség (A4.-A1.-A2.-A3.) és ennek összegéből felajánlható maximális támogatás (B5.-B1.-B2.-B3., de maximum az adóelőleg-kiegészítés összege 50%-a) 7 2016. május 31-ig benyújtott adóbevallásban feltüntetett 2015. évi társasági adókötelezettség 3 040 000 Ft 1 480 000 Ft 740 000 Ft 4 000 000 Ft 8 A maximálisan nyújtható támogatás összege (A7 0,8) 3 200 000 Ft 9. A 2016. május 31-ig még befizetendő adó (A7.-A4.) és az egyidejűleg felajánlható maximális támogatás (A8. 0,8-B1.-B2.-B3.-B6.) 10. A társaság részére az adóhatóság által teljesítendő jóváírás összege** [(B1.+B2.+B3.+B6.) 0,075 + B9. 0,025)] 200 000 Ft 1 300 000 Ft 175 00 0 Ft * Feltéve, hogy a társaság a maximálisan felajánlható összegről nyilatkozik. ** Az adóelőlegből, adóelőleg-kiegészítésből juttatott támogatás összegének 7,5%-a, valamint az adókötelezettségből juttatott támogatás összegének 2,5%-a. 13. A fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó Elszámolási törvény A pénzügyi intézményeknek 2015-ben el kell számolniuk a fogyasztóik részére a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rö gzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvényben (a továbbiakban: Elszámolási törvény) foglalt szabályozásnak megfelelően. A szabályozás lényegéből fakadóan a pénzügyi intézmény számára a (kamat) bevételei csökkenését jelenti. Ennek számviteli kezelésére speciális rendelkezés vonatkozik, amellyel összhangban a törvény szintén speciális jelleggel szabályozta a csökkenő bevételhez tartozó adózási növekményt, visszajáró adó elszámolását, érvényesítését. E szabályok a bevallott és megfizetett adó érvényesítésére társasági adónemben adnak lehetőséget a társasági adó, társas vállalkozások különadója, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és a pénzügyi szervezetek különadója esetében a 2008 2014. adóévekre. A rendelkezések 2014. november 1-jétől hatályosak a Tao-tv. átmeneti rendelkezései között. Amennyiben a hivatkozott törvények végrehajtása miatt a társasági adóban, a társas vállalkozások www.ado.hu 237

különadójában, a helyi iparűzési adóban, az innovációs járulékban és a pénzügyi szervezetek különadójában a 2008 2014. adóévekre bevallott és megfizetett adó csökkentésének az Art. szerinti önellenőrzés vagy ismételt ellenőrzés alkalmazásával azért lenne helye, mert az a számviteli beszámolóval lezárt 2008 2014. üzleti éveknek az említett adók alapját képező bevételeire, ráfordításaira és a 2009. üzleti év mérlegfőösszegére vonatkozna, akkor önellenőrzés, ismételt ellenőrzés helyett a 2015. adóévi fizetendő társasági adót csökkenti a felsorolt adónemekben képződött különbözet. Tehát a speciális rendelkezés alapján az elévülési időn belüli időszakra az egyes adónemekhez kötődő visszajáró összeg érvényesítésére egységesen a 2015-ös társaságiadó-kötelezettséggel szemben van lehetőség. Mindezen speciális rendelkezéseket az Elszámolási törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő önellenőrzések esetében is alkalmazni kell. Ha a különbözet összege több, mint a 2015. adóévi fizetendő társasági adó összege, akkor a fennmaradó különbözet mindig a következő adóévek társasági adóját csökkenti, tehát a különbözetet évenként, folyamatában kell felhasználni. A speciális rendelkezéshez a megszokottól eltérő tartalmú adóbevallási kötelezettség is társul. További részletszabályok rendezik az elszámolás miatt létrejövő egyes ügyleteket, számviteli tételeket, illetve biztosítják, hogy a rendkívüli ráfordítás 2015-ös számviteli elszámolása nyomán a különbözet ne jelenjen meg kétszeresen előnyként a pénzügyi intézményeknél. Ennek részeként az elszámolásra tekintettel képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg a céltartalék minőségétől függetlenül növeli az adózás előtti eredményt, amelyet a 2014. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell. A pénzügyi intézmény által a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény részére az elszámoláshoz közvetlenül kapcsolódó költségek, ráfordítások fedezetére 2015. december 31-ig adott juttatásra nem vonatkoznak a Tao-tv. transzferár-szabályai, és a juttatás a vállalkozási tevékenység szempontjából elismert tételnek tekintendő. Az ilyen juttatás esetében a juttatásban részesülő pénzügyi intézmény a különbözet kiszámítása során úgy jár el, mintha a kapott támogatást nem a támogatás megszerzésének adóévében, hanem azokban az adóévekben számolta volna el bevételként, amelyekben az elszámoláshoz tartozó költségek, ráfordítások felmerültek. Ezzel pár huzamosan csökkenti az adózás előtti eredményt a kapott juttatás miatt az adóévben elszámolt bevétel (Tao-tv. 29/ZS. ). 14. Értékcsökkenési leírás A Tao-tv. szerint az immateriális javak közé sorolt üzleti vagy cégérték számviteli törvény szerinti terv szerinti értékcsökkenése a társasági adóalapban is érvényesíthető volt. 2015. január 1-jétől, amennyiben az üzleti vagy cégértékre számviteli szempontból terv szerinti értékcsökkenést állapítanak meg, úgy társasági adóban nem a számviteli értékcsökkenés, hanem a Tao-tv. által meghatározott 10 százalékos kulccsal számított értékcsökkenési leírás érvényesíthető, de csak akkor, ha az adózó adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. A számviteli szabályokból következően a 10 százalék értékcsökkenés érvényesítésének feltétele, hogy az adott üzleti vagy cégérték minősítése alapján a számviteli terv szerinti értékcsökkenés elszámolhatósága teljesüljön [Tao-tv. 1. számú melléklet 5. pont a) alpont és 5/b. pont]. 15. Elismert költségek 15.1. A vagyonrendelő egyes ráfordításai Évközi változásként, már 2014. március 15-étől hatályos, hogy a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás elismert tétel. E rendelkezés biztosítja, hogy a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő részéről történő vagyonkezelésbe adás, illetve a kezelt vagyon kiadása miatti követelés kivezetésének ingyenes jellegétől függetlenül elismert ráfordítást keletkeztessenek a vagyonrendelőnél, és a vagyonkezelés során ugyanazon dolog többszöri átadására tekintettel ne keletkezzen többszörös adóztatás [Tao-tv. 3. számú melléklet B) rész 22. pont]. 15.2. A felsőoktatási támogatási megállapodás miatti ráfordítás A felsőoktatási támogatási megállapodásra tekintettel bevezetett adóalap-kedvezményhez kapcsolódóan a Taotv. rögzíti, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, azaz ez esetben az adózás előtti eredményben további feltétel teljesítése nélkül is elismert a juttatás [Tao-tv. 3. számú melléklet B) rész 23. pont]. 16. Nem elismert költségek A hiány bizonyos körülmények fennállása esetén nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak. A 2001. január 1-je óta változatlan formában hatályban lévő rendelkezés aktualizálására került sor. 2015. január 1-jével nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi 238 adó-kódex 2014/11 12.

eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. A rendelkezés alapján a normális, szokásos hiány miatt, vagy ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, nem kell az adóalapot növelni, míg korábban mindkét feltételnek együttesen kellett megfelelni a költség levonhatóként történő kezeléséhez. Az új szabály szerint az adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelelő gondosság és a mérséklésre törekvés elégtelensége együttesen megállapítható. A gondosság és az ésszerű gazdálkodás követelményeinek a rendelkezés szerinti értelmezését segíti a példálózó jellegű felsorolás kibővítése [Tao-tv. 3. számú melléklet A) rész 5. pont]. 17. Jogtechnikai pontosítások A 2015-ös változások a Tao-tv. számos jogtechnikai módosítását is tartalmazzák, főként az új Ptk. szabályozásával és fogalomrendszerével való összhang megteremtése céljából. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Tao-tv. 4. 23/e. pontjában foglalt kutatás-fejlesztési megállapodás fogalma közvetlenül hivatkozik a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. 10. pontjára, amely szövegrészt e törvény 2014. december 31-ével történő hatályon kívül helyezése és egy új, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 2015. január 1-jével történő hatálybalépése nyomán értelemszerűen módosítani kellett. További jogtechnikai jellegű átvezetés, hogy 2015-tel a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület helyett a Tao-tv. egységesen a Magyar Olimpiai Bizottság megnevezést használja. www.ado.hu 239