1 Budapest, VIII. Népszínház u. 30. Társasház Hrsz.: 34774 SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Társasház közgyűlése a társasház működésének szabályozására és a zavartalan együttélés megteremtésére a következő Szervezeti-működési Szabályzatot (SZMSZ) alkotja az alapító okirat vonatkozó részeinek egyidejű hatálytalanítása mellett: 1. A KÖZÖSSÉG SZERVEI, HATÁSKÖRÜK. JOGAIK ÉS KÖTELESSÉGEIK: 1.1.A közgyűlés 1.1 A közgyűlést a közös képviselő és az SZVB közösen készíti elő A közgyűlésen - a határozatot is tartalmazó,- jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. A közgyűlésen a jegyzőkönyvet amennyiben esetenként ez ellen senki nem tiltakozikhangfelvétellel is lehet vezetni, mely alapján csak a hozandó határozathoz kapcsolódó lényegi hozzászólásokat valamint a határozatokat és meghozataluk körülményét rögzítő írásbeli jegyzőkönyv készül. Ebben az esetben a hangfelvételt tartalmazó adathordozót a dokumentumok között meg kell őrizni. A közgyűlésen meghozott határozatokról a közös képviselőnek valamennyi tulajdonostársat írásban közgyűlés megtartásától számított 8 napon bélül értesítenie kell. Minden tulajdonosokat érintő közös képviselőtől vagy a Számvizsgáló Bizottságtól érkező dokumentum (meghívó, tájékoztató, felhívás stb.) eljuttatása postaláda útján, személyesen vagy együttlakó útján illetve postai úton történhet. A közgyűlési határozat írásbeli szavazás útján is meghozható. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő felhívásához mellékeli az írásbeli határozati javaslato(ka)t a számvizsgáló bizottság előzetes véleményének ismeretében. A Számvizsgáló Bizottság kérésére írásbeli véleményét a felhíváshoz csatolni kell. A tulajdonostársak a határozati javaslat kézhezvételét követő 15 napon belül van lehetőségük írásban szavazni és szavazatuk eredményét a közös képviselőnek megküldeni. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő a szavazásra megjelölt határidőt követő 8 napon belül írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. Eredménytelen az írásbeli szavazás a) A Szervezeti-működési Szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget, b) Minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét. Határozatképtelen közgyűlés esetén a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napjára is összehívható, ha az eredeti meghívó ezt tartalmazza.
2 A közgyűlési meghívó mellékletben tartalmazza a napirendi pontokhoz fűződő információkat és a meghozandó határozati javaslatokat A közgyűlésen elnöklő személy feladata a közgyűlés eredményes munkájának biztosítása. Ennek érdekében gondoskodik, hogy a) Mindenki hozzászólni kívánó szót kapjon b) A hozzászóló csak a tárgyalt témához szóljon hozzá c) A közgyűlésre szánt időkeretben minden megtárgyalandó napirend megtárgyalásra kerüljön, ezért a bekiabálásokat, felesleges témaismétléseket igyekezzen meggátolni demokratikus keretek között Haszonélvező csak tulajdonos megbízása esetén vehet részt teljes joggal a közgyűlésen. 1.2.A közös képviselő 1.2.1 beszámolási kötelezettség: Az írásban foglalt határozatok végrehajtásáról az éves közgyűlésen beszámol. Az éves beszámoló közgyűlési elfogadása a későbbiekben feltárt mulasztás alól nem mentesíti. Az éves költségterv a könyvelési évre szól, január 01-től december 31.-ig. A közgyűlésen elfogadott éves közös költség január 01-től értendő. A közgyűlés hónapja és a januári hónap között eltelt időszak közös költség különbözetét el kell osztani a következő közgyűlésig terjedő 12 hónap között, és ez alapján kell a befizetendő közös költséget megállapítani. Az így megállapított fizetendő közös költség mértékéről a tulajdonosokat albetét és tulajdonos megjelölésével értesíteni kell. 1.2.2. Folyamatos jelenlét: Külső közös képviselő esetén a közös képviselő vagy meghatalmazottja havonta a társasházban bejárást" tart, melyen lehetőség szerint- a gondnok és (vagy) egy SZVB-tag is részt vesz. 1.2.3. Közös költség beszedése: A tulajdonosi közös költség hátralékról összesítést készít. Az összesítést negyedévente megküldi a Számvizsgáló Bizottságnak. Az éves összesítést mellékeli az éves elszámoláshoz. Az 1 hónapnál nagyobb összegű közös költség elmaradásról tájékoztatja az érintett tulajdonost. A 3 hónapot meghaladó tartozás esetén a késedelmes tulajdonos részére ügyvédi felszólításról intézkedik. Ebben az esetben a Tulajdonos folyószámláját az ügyvédi költséggel megterheli, amely összeg a közös költségre vonatkozó szabályok szerint esedékes. 4 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén a közös képviselő fizetési meghagyás kibocsátásáról gondoskodik. Ennek jogerőre emelkedésekor végrehajtást kezdeményez. A Végrehajtás eredménytelensége esetén gondoskodik a végrehajtási jog tulajdonlapi bejegyzéséről, valamint (nagyobb tartozás esetén) ingatlan-végrehajtás (lakás elárverezés) elindításáról. A 6 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén jelen Szervezeti és Működési Szabályzat felhatalmazása alapján jogosult a társasházi törvényben rögzített módon jelzálog bejegyzésre. Valamennyi jogi lépés esetén a felmerülő többletköltség (illeték, ügyvédi költség, végrehajtói előleg stb.) a tartozó tulajdonost terhelik, melyek folyószámláján követelésként jelennek meg. amely összeg a közös költségre vonatkozó szabályok szerint esedékes.
3 Minden elindított jogi esetben a késedelmes közös költség és egyéb járulékos költség késedelmes megfizetésekor késedelmi kamatot kell felszámolni a PTK szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamattal. A tartozás akkor tekinthető kiegyenlítettnek (a jogi szankciók akkor vonhatók vissza), ha a tartozó tulajdonos a közös költség tartozását, a felmerült járulékos költségeket valamint a késedelmi kamatot megfizette. 1.2.4. Pénzügyi megkötések: csak az a nem közüzemi számla fizethető ki, melyet vagy a gondnok vagy az érintett tulajdonos, vagy SZVB tag illetve a közgyűlés által ezzel a feladattal megbízott tulajdonos leigazol. Az igazolás a számlán, vagy a számla mellékletén illetve munkalapon történhet, melyet a számla mellé csatolni kell A befogadott számlának mindenkor része a végzett munkára vonatkozó megbízás, szerződés vagy munkalap, a munka átvételének igazolása - a számviteli, könyvelési rendelkezések szerint. A közös képviselő egyszázezer Ft-ig dönthet saját hatáskörében. Háromszázezer Ft-ig a SZVB hozzájárulása szükséges. Ezen összeg felett - mely az éves költségvetésben nem szereplő munkára irányul, és közgyűlési határozatban nem rögzített - csak a közgyűlés dönthet. Ez alól a közüzemi számlák kivételt képeznek. Fenti értékhatárokat az éves beszámoló közgyűlés megváltoztathatja. A közüzemi számlákat ellenőrzi. Minden hónapban tájékoztatást ad az SZVB-nek a Társasház pénzforgalmáról. Számítógépes terminál használata esetén a lezárt havi pénzforgalom kinyomtatott példányát küldi meg. 1.2.5. Egyéb: A ház alkalmazottai részére munkaköri leírást készít, melyet az SZVB-vel egyeztet. Tűz esetére menekülési tervet készít(tet) 1. 3. A Számvizsgáló Bizottság (SZVB) Jogkörében eljárva: bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint az SZMSZ által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, javaslatot tesz a közös képviselő díjazására, összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. A SZVB tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg, saját működési szabályzatát maga állapítja meg.
1.4. Egyéb bizottságok 4 Célfeladatokra vagy állandó megbízással a tulajdonosközösség egyéb bizottságokat is alakíthat. Így például felújítási, karbantartási, üzemelési feladatok segítésére ellenőrzésére Műszaki Bizottság hozható létre a közös képviselő és a közgyűlés döntéseinek előkészítése érdekében. 2. A KÖLTSÉGEK VISELÉSE 2. 1. A költségek viselése a külön tulajdonra nézve 2. 1. 1. Víz- és csatornadíj Vízórával nem rendelkező tulajdonosok esetén része a közös költségnek. Az önálló vízórával rendelkezők a Díjbeszedő Rt.-n keresztül vagy közvetlenül a Vízműveknek fizetik a vízdíjat. 2. 1. 2. Elektromos áram A tulajdonostársak magántulajdonuk elektromos áram költségeit külön mérőórájuk által mért Kilowattóránként fizetik az Elektromos Művek Rt. számlázása alapján. 2. 1. 3. Gáz A tulajdonostársak magántulajdonuk gáz költségeit a Gázművek számlázása alapján albetétenként, mérőóra vagy átalánydíj alapján fizetik. 2. 2. A költségek viselése a közös tulajdonra nézve 2. 1. Víz- és csatornadíj A tulajdonostársak a közös víz- és csatornadíjat - tulajdoni hányad szerint - közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Tulajdonostársak összesen havi 15m 3 vízdíjat fizetnek a közös fogyasztás és a hálózati veszteség költségének közös viselése címén tulajdonhányaduk alapján, függetlenül az ingatlan vízórás jellegétől. Vízórás az a lakás, melynek vízórái a vízművek által befogadott és leolvasott óra(k). A vízórás közös költség akkortól számolható, amikor az ingatlan vízórái megjelennek a ház vízszámláján, kezdete a vízszámlán megjelenő induló időpont. Vízórás lakás esetén, amennyiben a tulajdonos az ingatlan használata ellenére 3 egymást követő alkalommal nem gondoskodik a vízóra vízművek vagy díjbeszedő általi leolvasásáról, akkor az el nem számolt időszakban a lakás nem számít vízórásnak. Későbbi leolvasás sem módosítja ezt az időszakot. Vízórásnak csak az az ingatlan tekinthető, melyben minden vízvételi lehetőség órával mért és Vízműveknek bejelentett, általuk leolvasott és számlázott. Közös WC-t használó ingatlan csak a közös WC vízórával történő ellátása esetén tekinthető vízórásnak. Amennyiben egy lakásban nem tartózkodik senki az nem mentesíti a tulajdonost a vízdíj fizetési kötelezettség alól. A közös képviselő vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagy fokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgáltatja, és erről a SZVB-ot értesíti.
5 2. 2. 2. Elektromos áram A tulajdonostársak a közös elektromos áram költségeit - tulajdonhányad szerint - közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe.. A közös képviselő vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagy fokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgáltatja, és erről a SZVB-ot értesíti. 2. 2. 3. Szemétszállítási díj A tulajdonostársak a szemétszállítás költségeit - tulajdonhányad szerint - közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe 2. 2. 4. Biztosítás A tulajdonostársak külön tulajdonának, mint ingatlannak valamint osztatlan közös tulajdonnak a biztosítás költségeit tulajdonhányad szerint - közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. 2. 2. 5. Felújítási tartalék A közösség a közös tulajdon felújításának költségeire évente határozatot hoz (Ft/tulajdoni hányad/hó). A felújítási díjat a tulajdonostársak havonta fizetik, ez beépül a közös költségbe. A közgyűlési döntés az alapképzés formájáról is dönt. (felújítási alap vagy lakáskassza vagy lekötött betét vagy egyéb) A felújítási díj SZVB hozzájárulása esetén ideiglenesen felhasználható közműszámla kiegyenlítésére. Az erre a célra felhasznált összeget a lehető legrövidebb idő alatt vissza kell tölteni a felújítási tartalék keretbe. A közös képviselő ezen összeg felhasználásáról külön elszámolást készít.' A felújítási tartalék felhasználásáról közgyűlés dönt. 2. 2. 6. Kéményseprési díj A tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdonban lévő kémények után tulajdoni hányaduk arányában fizetik a kéményseprés díját, ez beépül a közös költségbe. Egyedi kéménybélelés esetén a költség azon tulajdonost terheli, kinek gázkészüléke működéséhez van szükség a bélelésre. 2. 3. A közös költség fizetésére vonatkozó szabályok A Társasház folyamatos üzemeltetésének biztosítása érdekében a mindenkori közös költségeket (üzemeltetés, felújítás) minden hónap 15. napjáig be kell fizetni a társasház üzemeltetési számlájára. A befizetésért a mindenkori tulajdonos tartozik felelőséggel. Az önhibájából közös költséget nem fizető tulajdonos a Ptk. Szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamattal köteles befizetni. Abban az esetben, ha egy tulajdonostárs 6 havi közös költség befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a közös képviselő - a 2003. évi CXXXIII. törvény 30. alapján és annak előírásaihoz igazodva - jogosult az adós tulajdonosi lapját az adósság mértékével megterhelni, jelzálogjogot alapító határozatával. Az önhibájukon kívül hátralékba került fizetési hajlandóságukat kinyilvánító tulajdonosokkal -hátralékuk kiegyenlítésének megkönnyítése érdekében- részletfizetési megállapodást köthet a közös képviselő. A megállapodásban rögzítettek betartása esetén a közös képviselő a jogi lépéseket felfüggeszti. Az önálló albetétben lévő nem lakás célú bérleményeknél a közgyűlés meghatározhat eltérő teherviselési módot, pontosan megjelölve annak szempontjait, illetve egyes albetétekre bontva is dönthet a teherviselés módjáról.
6 Ingatlan eladása esetén amennyiben a közös képviselő az eladó kérésének hiányában nem adott ki nullás egyenlegközlőt az adás-vétel időpontjában- az eladóval szembeni esetleges társasházi követelésért az eladó és a vevő egyetemlegesen felel. A közös költséget lehetőség szerint OTP-n keresztül kell fizetni. Abban az esetben, ha a tulajdonos postai úton fizeti a közös költséget, akkor a postai fizetés Társasház által fizetett költségét meg kell téríteni. Ennek költsége 100,- Ft./alkalom. Ezt a költséget az éves beszámoló közgyűlés módosíthatja. 3. AZ ÉVES ELSZÁMOLÁSRÓL, KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖTELEZŐ ÉVES KÖZGYŰLÉS LEGKÉSŐBBI IDŐPONTJA A közös képviselő köteles az éves elszámolásról és a költségvetés megállapításáról szóló éves közgyűlést legkésőbb minden év április 30-ig összehívni. 4. TULAJDONOSI REGISZTER ÉS LAKÓNYILVÁNTARTÁS SZABÁLYOZÁSA A tulajdonos köteles bejelenteni a közös képviselőnek: a. külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, (mind az eladó, mind a vevő) b. lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát, c. a külön tulajdonát bérlő, használó személy b. pontnak megfelelő adatát, d. a külön tulajdonában lakó személyek számát, e. haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét. f. Tulajdonos postacímét g. A tulajdonos és a lakáshasználó állandó elérhetőségét (napközbeni, esti, mobil telefon, esetleg e-mail cím) A közös képviselő a bejelentett adatok alapján gondoskodik a tulajdonosi regiszter és a lakónyilvántartás vezetéséről, a mindenkori gondnokon vagy a tulajdonosok által megbízott tulajdonoson keresztül a változások naprakész átvezetésétől. Minden tulajdonos saját érdekében köteles állandó elérhetőséget, vagy megbízott útján a tulajdanába való bejutást biztosítani. Az elérhetőség hiányából adódó következmények sem a társasházat, sem a közös képviselőt nem terhelik. Kártérítési igény közérdekű beavatkozás esetén nem érvényesíthető. 5. Egyéb Osztatlan közös területen a tulajdonosközösség engedélye nélkül magántulajdon nem tárolható. Amennyiben a tulajdonos felszólításra a holmik eltávolításáról nem gondoskodik az engedély nélkül tárolt dolgok eltávolításáról - az érintett tulajdonos költségén- a közös képviselő intézkedik.
7 Üzletek és lakások reklámtáblát, klíma berendezést és bármely más berendezési tárgyat csak a tulajdonosközösség engedélye alapján a közös képviselővel kötött bérleti szerződés alapján helyezhetnek el. 6. Külön tulajdon használatára vonatkozó különleges szabályok: 6.1 A Közgyűlés megtilthatja külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház üzemeltetését zavarná. 6.2. A 6.1. bekezdésben rögzítetteken túlmenően a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, különösen az üzletekben tilos az alábbi tevékenységek végzése: a) kábítószert árusítás, b) szexuális szolgáltatás, segédeszköz árusítás, c) alkohol árusítás, d) melegkonyhai vendéglátás, kiszolgálás, e) zenés szolgáltatás, f) közterületre, az épület udvara felé kihangosítás, g) erős zajjal, szaggal vagy egyéb környezeti ártalommal járó tevékenység végzése, h) munkanapokon 22.00 07.00, munkaszüneti és ünnepnapokon 22.00-9.00 között nyitva tartó szolgáltatás végzése, i) robbanóanyagok, pirotechnikai eszközök, fegyverek, élőállat tárolása, árusítása. (3) Amennyiben a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására 30 napos határidőn belül a Közgyűlés nem hozott tiltó határozatot. 6.3. (1) A tulajdonostárs bérbeadás, használatba adás esetén is felelős azért, hogy a bérlő, illetve a használó a külön tulajdonban álló épületrészt az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett célra rendeltetésszerűen használja, felelős továbbá a bérlő, illetve a használó által a rendeltetés-ellenes használatból vagy vétkes magatartással okozott kárért is. (2) A Ttv. 20. (1) bekezdés és a 16. figyelembevételével a társasházban lévő lakások csak lakás céljára vagy a lakások csendes irodai tevékenység folytatására adhatók bérbe, illetve használhatók. (3) A tulajdonostárs a bérbeadás / használatba adás (bérlő, használó kiválasztása) során köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni. A közösség nyugalmát zavaró bérlő / használó miatt a közösség ismételt rendzavarások esetén - a közös képviselő útján - jogosult a tulajdonostárs felé panasszal élni. A tulajdonostárs köteles a panasz alapján a bérlőt / használót mind a Ttv-ben, mind jelen SZMSZ-ben rögzített kötelezettségeire figyelmeztetni, eredménytelen felszólítást követően a bérleti / használati jogviszonyt felülvizsgálni és indokolt esetben azt megszüntetni. 6.4. (1) A tulajdonostárs mindenkor köteles: a) fenntartani a tulajdonában álló külön tulajdoni egységet (közös tulajdon esetén ezen kötelezettség az a közös tulajdonnal érintett tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli), b) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa az 5. rendelkezését,
8 c) lehetővé tenni és tűrni, hogy a tulajdonában álló külön tulajdoni egységbe a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt, e) megfizetni a tulajdonát terhelő közös költséget, közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés-és melegvíz szolgáltatás díját, f) a tulajdonában lévő külön tulajdoni egység, valamint a használatában álló kizárólagos használatú területek tartozékainak karbantartásával, felújításával, pótlásával járó költséget megfizetni, közmű díjakat megfizetni, továbbá a külön tulajdoni egységhez tartozó egyes mérőórák szükség szerinti hitelesítését, illetve kicserélését elvégezni, g) harmadik személy, vagy szerv által a közös építményrészekben okozott kárt megtéríteni, ha a tulajdonostárs részére vagy megbízásából járt el a harmadik személy, vagy szerv, h) gondoskodni a tulajdonában álló külön tulajdoni egység, valamint kizárólagos használatú terület állandó tisztántartásáról, karbantartásáról, szükség szerinti felújításáról, meghibásodás esetén a hibák kijavításáról. (2) A tulajdonostárs a saját költségén elvégzendő javítási munkálatok közül azokat, amelyek a közös tulajdont, vagy a többi tulajdonostárs tulajdonában lévő egyéb külön tulajdoni egységek állagát veszélyeztetik soron kívül köteles elvégezni. (3) A közösség köteles megtéríteni a tulajdonostársnak az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt. (4) Abban az esetben is a tulajdonostársat terheli a (1) e) szerinti fizetés, ha a tulajdona használata átengedését szabályzó szerződés annak megfizetésére a lakás használóját kötelezi, vagy ha a fogyasztásmérő nem a tulajdonostárs nevén van. 6.5. (1) A tulajdonostárs a külön tulajdonában lévő lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben a tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-nek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az Alapító Okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti. (2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti, és erről a közös képviselőt a munka megkezdése előtt értesíti, valamint gondoskodik lakótársai tájékoztatásáról. (3) Ha a (2) bekezdésben említett - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett - munka olyan lakás-megosztást, illetőleg lakás-összevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a Közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. (4) A változás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható használatba-vételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja. 6.6. A közös tulajdonban lévő épületrészekben, berendezési és felszerelési tárgyakban okozott olyan kár megtérítése, amelyet valamelyik tulajdonostárs, hozzátartozója, illetve tulajdoni illetőségét bármilyen jogcímen használója vétkesen (szándékosan, vagy gondatlanul), vagy akárcsak nem rendeltetésszerű használatból eredően okozott, a tulajdonostárs kizárólagos kötelezettsége. Ezen összeget a közös képviselő a kötelezett tulajdonostársra terheli, amely összeg a közös költségre vonatkozó szabályok szerint esedékes.
7. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE 9 A házirend a fővárosi és helyi önkormányzati idevonatkozó rendeletek alapján készült. A házirendben foglaltak a tulajdoni formától függetlenül kiterjednek mindazokra a személyekre, akik a lakóépületet állandó vagy ideiglenes jelleggel használják. minden esetben a tulajdonos felel bérlőiért, vele egy háztartásban élő családtagjaiért vagy lakótársaiért illetve a hozzá érkező látogatóiért a házirend betartása, betartatása vonatkozásában A szemétgyűjtő edényeket a kijelölt helyeken kell tartani. amennyiben valamelyik tulajdonostárs az épület bármely területét beszennyezné, a szennyezést minden külön felszólítás nélkül köteles eltakarítani. Amennyiben ez nem történik meg, a gondnok ill. a közös képviselő a takarításról soron kívül gondoskodik, és a közös képviselő ennek költségét a tulajdonosnak közös költség kötelezettségként előírja. A kukákba kizárólag háztartási szemét önthető. Építkezési törmelék, egyéb más jellegű szemét elszállíttatásáról a munkálatokat végeztetó tulajdonostárs köteles gondoskodni. Amennyiben ez nem történik meg, a közös képviselő elszállíttatja, és a költséget kiszámlázza a tulajdonostársnak. Nem lakáscélú tulajdonok csak háztartási hulladékot helyezhetnek el a Társasház kukatárolóiba. Egyéb hulladék elszállításáról maguk gondoskodnak. A lépcsőházban és a pince közös előtereiben tilos hulladék és egyéb berendezési tárgy tárolása. Az osztatlan közös tulajdonban lévő udvarra, pincébe, közlekedőre, járdára és úttestre szemét és bármi más tárgy lerakása tilos! Porképződéssel járó takarítást végezni, növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad. A tulajdonostársak külön tulajdonukban álló lakásukban maximum két kutyát vagy macskát tarthatnak (A mindenkori érvényes állatvédelmi törvény és a helyi rendelet szabályozza). Az állatokat közös használatú helyiségekben tartani, etetni, kóbor állatot vagy madarat az épületbe szoktatni tilos! Az állatok által okozott szennyeződést az állat gondozója, tulajdonosa köteles haladéktalanul eltakarítani. Madarat tilos úgy tartani, hogy mások erkélyét, ablakpárkányát vagy az épület közhasználati területét szennyezze. Közös tulajdonban lévő, de külön tulajdonként használt helyiségekben (pince, folyosó, lépcsőház) a gyúlékony, tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása tilos! A lakóépületben és a hozzátartozó közős használatú helyiségekben és területen napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden mások nyugalmát zavaró magatartástól és tevékenységtől. Ide tartozik a zaj és szagártalom. Rovarfertőzés megszüntetése érdekében a lakás tulajdonosa köteles a lakásában a rovarmentesítési munkát elvégeztetni, illetve a közgyűlés határozata alapján eltűrni. A tulajdonosok a társasház állagában, berendezési tárgyaiban, más tulajdonában okozott szándékos rongálási károkért anyagilag felelnek. Amennyiben idegen személy szándékosan okozott kárt a társasház osztatlan közős tulajdonában, azt jelezni kell a gondnok, illetve a közös képviselő felé. A tulajdonostársak az egymás közti vitákat, amennyiben nincs kihatása a társasház közösségére vagy annak zavartalan működésére, egymás között rendezik. A házirendben nem szabályozott kérdésekben, illetve azok módosításáról a közgyűlés határozatban dönt (ez vonatkozik a társasház osztatlan közös tulajdonában lévő zöld területre is). A házirend szabályai vonatkoznak: a tulajdonosokra, haszonélvezőkre - a bérlőkre és a velük együtt lakó személyekre. A házirendben nem szabályozott kérdésekben elsősorban a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IVes törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
10 8. HÁZIREND KÖRÉBE TARTOZÓ EGYÉB KÉRDÉSEK A Társasház elektromos, gépészeti, víz-, csatorna- stb. rendszert használ, amelyek megfelelő működése a ház életvitelét biztosítja, ugyanakkor számos veszélyforrást, baleseti lehetőséget is magukban hordoznak. Megfelelő működésük minden tulajdonostársnak elemi érdeke. 8. 1. Közös tulajdon használata A lépcsőházban és a folyosókon tilos berendezési tárgyak tárolása. A lépcsőházi ablakokat szellőztetés után - mindenki köteles bezárni, a ház állagának megőrzése miatt is. A közös területek világítását - ahol nem automata szabályoz - távozás után ki kell kapcsolni. Tilos a közös tulajdonok belső és külső falára bármit ráfirkálni, spray-vel lefújni. A közös tulajdonban bekövetkezett meghibásodást - függetlenül attól, hogy ismert-e a károkozó - a gondnoknak, vagy a közös képviselőnek haladéktalanul jelezni kell. 8. 2. Tűz- és balesetvédelem A Társasháznak külön tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet kell készíttetni. (elkészülte után megtalálható kifüggesztve a lépcsőházban). A lezárt ajtók kulcsait tűzvédelmi kazettában kell tárolni. Ezek betartása. illetve figyelembevétele minden tulajdonostárs kötelessége, de egyben elemi érdeke is. A szeméttároló edényekbe lomot, éghető anyagot dobni szigorúan tilos! A lépcsőházakban tilos eldobni olyan anyagokat, amelyek balesetet okozhatnak! E tárgykörbe tartozó eseményekről a gondnokot vagy a közös képviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell. 8.3. Bejáratok A tulajdonostárs, családtag, bérlő látogató köteles a lakóépület kapuját állandóan zárva tartani. A tulajdonos tájékoztassa vendégeit, látogatóit a kapu nyitásának és csukásának módjáról és kísérje figyelemmel ennek megvalósulását. 8.4. Tető és pince használat A pince és padlás kulcsokat a gondnok őrzi. Tulajdonosi kérésre a kulcsokat bizonylatolt módon adja át és veszi vissza a dátum megjelölésével. A tetőt, padlásteret csak a közös képviselet tudtával, a gondnok jelenlétében lehet műszaki okokból használni. (A tetőre és a társasház homlokzatára csak közgyűlési engedéllyel, ideiglenes jelleggel, valamint térítés ellenében szabad műszaki berendezéseket elhelyezni.)
8. 5. Nyugalmat, pihenést zavaró tevékenységek 11 A házban egyeseknek természetes tevékenység az, ami másnak a nyugalmát, pihenését zavarja. Ilyen pl.: a falfúrás, vésés, kalapálás stb. Tilos ilyen tevékenységet végezni hétfőtől szombatig este 19 óra után, reggel 8 óra előtt, vasárnap és ünnepnap 0-24. óráig! Ide tartoznak olyan tevékenységek is, amelyek helytelen beállításból adódóan okoznak felesleges zajt (pl.: nincs vízszintbe állítva a mosógép, és ezért üt"). Tilos az olyan tevékenység, amely a lakás nem lakásként való használatából adódik, és zajjal jár! Zenét hallgatni, hangot keltő szórakoztató berendezést használni csak a szomszédok zavarása nélkül szabad. Lakótárs felkérésére a hangerőt a zavaró hatás mértékére kell csökkenteni. Ennek megtagadása csendháborításnak minősül, mely rendőri intézkedést is eredményezhet. 8.6. Fenyegetés Amennyiben tulajdonost, bérlőt írásban vagy szóban megfenyegetnek, jelezze azt a társasház gondnoka vagy a közös képviselő felé. 8.7. Építkezés a saját tulajdonban A tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséről, várható időtartamáról és a munka típusáról értesíteni köteles a közös képviselőt és lakótársait, elsősorban a közvetlen érintett szomszédait. Az építkezés, átalakítás csak a közös képviselő értesítése után lehetséges. Építési engedély köteles építkezés esetén a tulajdonos az építési engedély mellé köteles beszerezni a tulajdonosok 80%-ának hozzájáruló nyilatkozatát. Az építkezéssel kapcsolatos esetleges keletkezett szennyeződést vagy károkozást az építtető saját költségén köteles eltávolítani, ill. helyreállítani. 8.8. A házirend betartatása A házrendben szabályozott együttélési szabályok megszegőivel szemben (ez alatt minden esetben az érintett tulajdonos értendő akár bentélőként, családfőként, bérbeadóként, főbérlőként vagy vendéglátóként felelős a lakótársaiért, családtagjaiért, bérlőiért, albérlőiért vagy vendégeiért) a közös képviselő köteles eljárni. Eredménytelen felszólítás esetén az érintett tulajdonossal szemben szabálysértési eljárást kezdeményez az Önkormányzatnál vagy a rendőrségen. A társasház tulajdonosközössége 2005. november 07.-i közgyűlésen a 2005.11.01 sz. határozattal az SZMSZ-t és a házirendet 5103/10000 tulajdoni hányad arányában elfogadta 0/10000 tartózkodással, 0/10000 ellenszavazattal. Budapest, 2005.11.08.