Digitális Jólét Program Az összehangolt intézkedéscsomag Számos, már évek óta zajló, a digitális átalakulást érintő programnak, valamint jó néhány új fejlesztésnek ad keretet a Digitális Jólét Program (DJP), amely átfogó jellegéből adódóan a digitális ökoszisztéma egészét érintő összehangolt kormányzati program. Immáron nem egyszerűen egy fejlesztéspolitikai területnek tekinti a kormány azt, hogy minél nagyobb mértékű, minél több emberhez eljutó digitális fejlesztések legyenek: az új szemléletmód, hogy a digitális átalakulás középpontjába az embereket állítja. A kormány határozott törekvése, hogy a társadalom javára fordítsa a digitális technológia előnyeit, és egyúttal megvédje a leginkább kiszolgáltatottakat a digitális forradalommal együtt járó negatív következményektől. A Digitális Jólét Program ebben az értelemben azt jelenti, hogy a magyar kormány mindenkinek segít abban, hogy egy lépéssel előbbre jusson, és felkészülten nézzen szembe a digitális kor kihívásaival. A magyar kormány lendületet akar adni a digitális átalakulásnak, biztosítva, hogy e történelmi léptékű változásnak minden magyar polgár és vállalkozás a nyertesévé válhasson. A következő években dől el, hogy a magyar munkavállalók, s különösen a fiatalok milyen helyzetben lesznek majd az európai munkaerőpiacon, ahogy az is, hogy a magyar nemzetgazdaság milyen szerepet tud betölteni a nemzetközi versenyben. A Digitális Jólét Program egyik legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása felismerje a digitális átalakulás jelentőségét, és mindenki a folyamat nyertese lehessen.
Intézkedések A Digitális Jólét Program átfogó céljait több tucatnyi szabályozási és közpolitikai intézkedés fordítja le kormányzati cselekvésre. Ezek közül emeljük ki az alábbiakban a legfontosabbakat. A Digitális Jólét Program legfontosabb pontjai: 1) Digitális infrastruktúra: az internet elérhetősége A Szupergyors Internet Program (SZIP) célja, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/s sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. A Szupergyors Internet Program meghatározó módon járul hozzá a Digitális Jólét Program megvalósulásához. A SZIP program megvalósítása mellett már a következő időszak fejlesztéseire is készülnünk kell. 2020-tól kezdődően az 5G mobilhálózatok szinte korlátlan sávszélességet tudnak majd biztosítani. Az a célkitűzésünk, hogy Magyarország mind a szabályozás, mind a technológiai fejlesztés terén azon országok csoportjába tartozzon, ahol a világon elsők között valósul meg az 5G hálózatok fejlesztése és ipari, egészségügyi, közlekedési és egyéb célú használatba vétele. 2) Áfacsökkentés: az internet megfizethetősége; Digitális Jólét Alapcsomag és ingyenes wifiszolgáltatás A DJP egyik legfontosabb eleme az internet-szolgáltatás áfájának csökkentése, melynek célja, hogy minél több embernek lehetősége legyen internet-előfizetésre és az európai átlag fölé emelkedjen az internet-elterjedtség. 2017. január 1-jétől a kormány 27-ről 18 százalékra mérsékli az internetezés áfáját, amely soha nem volt még ilyen alacsony Magyarországon. A magyar gazdaság teljesítőképességének köszönhetően lehetőség van arra, hogy 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökkenjen az internetezés áfája. Akiknek még az alacsonyabb áfa-kulcs mellett is gondot jelent az internet-előfizetés, azoknak tudunk segíteni az internet-alapcsomag bevezetésével, melynek tartalmáról a piaci szereplőkkel egyeztetünk. A Digitális Jólét Alapcsomag 2017. január 1-jétől válik elérhetővé.
Azok számára, akik az internet alapcsomagot sem engedhetik meg maguknak, vagy más okból nem tudnak hozzáférni az internethez, minden magyar településen lehetővé tesszük legalább egy középületben és legalább egy közterületen a hozzáférést az ingyenes wifi-szolgáltatáshoz. 3) Digitális kompetencia-fejlesztés Magyarországon a 15 évesnél idősebb korosztály több mint harmada digitálisan írástudatlan, és nagy részüket digitális leszakadás fenyegeti. A digitális eszközöket és alkalmazásokat nem használó munkavállalók foglalkoztathatósága napról napra csökken, ahogy a digitális világtól elzárkózó vállalkozások versenyképessége is. A digitális kompetenciák fejlesztését természetesen már a köznevelésben el kell kezdeni, és gyakorlatilag soha nem szabad abbahagyni: az egész életen át tartó tanulás éppen a digitális ismeretek esetében nyeri el legteljesebb jelentését, hiszen a digitalizáció nemcsak a tanulás tárgya, hanem egyben a tanulás talán leghatékonyabb platformja is. 2018-ra o kézzel fogható eredményeket hoz az oktatási rendszer digitális átalakítása, ami kiterjed az infrastruktúrára, az eszközellátottságra, a digitális tananyagokra, a tanári/oktatói digitális kompetenciákra és az iskolai adminisztrációra; o minden tanárnak és oktatónak lehetősége nyílik digitális készségeinek térítésmentes (tovább)fejlesztésére annak érdekében, hogy az általa tanított tantárgyak óráin a digitális oktatási eszközöket és technikákat készségszinten tudja használni; o minden magyar polgárnak lehetősége nyílik arra, hogy saját lakhelyén (vagy annak 30 kilométeres körzetén belül) ingyenes alapszintű digitális oktatáson vegyen részt; o minden magyar kkv tulajdonosának és/vagy vezetőjének módjában áll ingyenes digitális képzésen részt venni. 4) Elkészült Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája A Digitális Jólét Program egyik fő pillére Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, mely az oktatási rendszer minden szintjén megteremti a digitális átalakulás feltételeit: a közneveléstől a szakképzésen és felsőfokú oktatáson át egészen a felnőttképzésig. A digitális oktatás jóval többet jelent a hagyományos oktatás digitális eszközökkel való támogatásánál: o új szemléletmódot; o új pedagógiai módszertanokat; o új tanulási módszereket; o a tanulási életpálya nyomon követhetőségét;
o a digitális kor kihívásaira reflektáló nyitott oktatási környezet létrejöttét. 5) Elkészült Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája A kormány elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját, melynek célja, hogy megvédjük gyermekeinket az internet veszélyes, káros tartalmaitól és jelenségeitől, valamint felkészítsük a gyermekeket, szüleiket, tanáraikat a tudatos, értékteremtő internethasználatra. A stratégia elsődleges célja annak biztosítása, hogy a gyermekek tudatos, az online tér lehetőségeit, kihívásait és veszélyeit egyaránt ismerő, tudásukat magas szinten használó felnőttekké válhassanak. A stratégia egyik kulcspontja, hogy a tudatos és biztonságos internethasználathoz szükséges információk megfelelő módon eljussanak a gyermekekhez; a tudást átadó személyi kör (szülők, oktatók stb.) médiaműveltség- vagy médiatudatosság-képzése így tehát kiemelt jelentőséggel bír a stratégiai célok megvalósulása érdekében. 6) Elkészült Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája A kormány elfogadta Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiáját, melynek célja átfogó szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai intézkedéscsomag meghatározása az informatikai kkv-k exportképességének javítása érdekében. A digitális gazdaság exportteljesítményének javulása jelentős mértékben járulhat hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. 7) Elkészült Magyarország Digitális Startup Stratégiája Magyarország Digitális Startup Stratégiája 2020-ig fogalmazza meg vízióját a digitális vállalkozások Magyarországáról. Átfogó stratégiai cél: a startup ökoszisztéma kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása o a vállalkozó szellem; o a vállalkozói kompetenciák; o és az együttműködés kultúrája megerősítésével; o a támogató üzleti környezet fejlesztésével; o és a finanszírozási források célzott elérhetővé tételével. Mindez annak érdekében, hogy az innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások létrejöttének és fejlődésének pozitív hatásai hozzájáruljanak a magyar nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességéhez. Magyarország Digitális Startup Stratégiája részeként a kormány máris döntött az angyalbefektetők adókedvezményéről.
Az állam jelentős adókedvezménnyel ösztönözné a startupokba történő befektetéseket. Így az úgynevezett angyalbefektetők a személyi jövedelemadójuk adóalapját csökkenthetnék, amennyiben startup vállalkozásokba invesztálnak. Ez növeli a magánszféra kockázatvállalási hajlandóságát és friss forráshoz juttatja a startupokat. Mind a gazdaságban, mind az oktatás területén a digitális átalakulás időszakát éljük. Ezért a Digitális Jólét Programban megfogalmazott eddigi és jövőbeni intézkedések kiemelt jelentőséggel bírnak a mindennapjainkat érintően. A digitális gazdaság fejlesztése és az oktatás digitális átalakítása egyszerre kiemelt jelentőségű kérdés. A kormányzat, valamint a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjének szerepet kell vállalnia abban, hogy a munkavállalók és a vállalkozások egyaránt a digitális átalakulás nyerteseivé válhassanak, és a digitalizáció ne növelje, hanem mérsékelje a társadalmi különbségeket.