16628 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 2. A mi nõ sé gi mo ni tor ing ki ala kí tá sá nak szem pont jai 2.1. A ké mi ai fel ügye le ti mo ni tor ing ra vo nat ko zó kö - ve tel mé nyek A ké mi ai fel ügye le ti mo ni tor ing a) ki elé gí ti és iga zol ja a te vé keny ség ha tá sá nak becs lé - sé re szol gá ló is me re te ket, b) in for má ci ót ad min den egyes olyan idõ szak ra, amely re a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv vo nat ko zik, és al - kal mas nak kell len nie a ké mi ai ope ra tív mo ni tor ing ter ve - zé sé re, c) az aláb bi alap kom po nen sek mé ré sé re ter jed ki: ca) oxi gén tar ta lom, ph-ér ték, ve ze tõ ké pes ség, nit rát, am mó ni um, cb) a víz ionössze té te lét meg ha tá ro zó kom po nen sek re, így kü lö nö sen: nát ri um, ká li um, kal ci um, mag né zi um, klo - rid, szul fát, hid ro gén kar bo nát; d) ren del ke zik tér ben ele gen dõ meg fi gye lé si pont tal a koc ká za tos hely ze tû, va la mint az or szág ha tá rok kal osz tott víz tes te ken ah hoz, hogy da) a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ese té ben kel lõ szá - mú adat áll jon ren del ke zés re mind azon szennye zõ anyag ra vo nat ko zó an, ame lyek a fel szín alat ti vi zek vizs gá la ta, a víz tes tek jel lem zé se alap ján ve szé lyez te tik a fel szín alat ti víz jó ké mi ai ál la po tát, db) az or szág ha tár ral osz tott víz tes tek ese té ben kel lõ szá mú adat áll jon ren del ke zés re mind azon kom po nens re, ame lyek fon to sak le het nek az or szág ha tá ron át áram ló fel - szín alat ti vi zet igény be ve võ köz vet len víz ki vé tel szem - pont já ból. 2.2. A ké mi ai ope ra tív mo ni tor ing ra vo nat ko zó kö ve - tel mé nyek A ké mi ai ope ra tív mo ni tor in got két fel ügye le ti moni - toring kö zöt ti idõ szak ban kell üze mel tet ni a víz test jel lem - zé se, va la mint a fel ügye le ti mo ni tor ing ál tal ki mu ta tott ered mé nyek alap ján koc ká za tos hely ze tû víz test ben, illetve víz test ré szek ben úgy, hogy a) te rü le ti sû rû sé ge al kal mas le gyen a víz test vagy víz - test-cso port ké mi ai ál la po tá nak meg ha tá ro zá sá ra, b) gya ko ri sá ga ele gen dõ le gyen a szennye zõ anyag kon cent rá ció nö vek võ ten den ci á já nak pon to sí tá sá ra, de éven te leg alább egy sze ri min ta vé telt és elem zést kell vég - re haj ta ni, c) az a) és b) pon tok sze rin ti ada tok rep re zen tál ják a víz test, vagy víz test-cso por tok mi nõ sé gét. 3. Az 1. és 2. pont alap ján ki ala kí tott víz test-mo ni tor ing ob jek tu ma i nak EOV ko or di ná tá it a di gi tá lis tér ké pi adat - bá zis ban 1 m-es pon tos ság gal kell meg ad ni. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelete a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1995. évi LIII. tör vény 110. (8) be kez dé sé nek m) pont - jában ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren - delem el: A rendelet hatálya 1. A ren de let ha tá lya ki ter jed az or szág ha tá ra it át sze lõ vagy al ko tó, to váb bá a ha tá ra in be lül ta lál ha tó fel szí ni víz - tes tek re, az ezek tõl köz vet le nül füg gõ vízi öko szisz té mák - ra, va la mint vi zes élõ he lyek re, a fel szí ni víz és kör nye ze ti ál la po ta mi nõ sí té se cél já ból vég zett meg fi gye lõ te vé keny - ség re, adat gyûj tés re, adat szol gál ta tás ra és ál la pot ér té ke - lés re, va la mint az eze ket vég zõ szer ve ze tek re. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) re fe ren cia fel té te lek: a 2. mel lék let sze rin ti ki vá ló öko ló gi ai és ké mi ai ál la pot hoz, illetve erõ sen mó do sí tott és mes ter sé ges víz test ese tén a ma xi má lis öko ló gi ai po ten - ci ál hoz tar to zó jel lem zõi annak a víz test nek, mely hez az ér té kel ni kí vánt víz test ál la po ta ha son lí tan dó; b) a fel szí ni vi zek ál la po tá ra vo nat ko zó jel lem zõk meg - fi gye lé se (a továb biak ban: mo ni to ro zás): a fel szí ni víz mi - nõ sé gi ál la po tá ra néz ve in di ka tív pa ra mé te rek (így pél dául bi o ló gi ai, hid ro ló gi ai, mor fo ló gi ai, fi zi kai-ké mi ai és ké - miai pa ra mé te rek) meg ha tá ro zott gya ko ri sá gú meg fi gye - lé sé re, el len õr zé sé re ki ala kí tott há ló za ti rend szer elõ - írásszerû mû köd te té se, a mennyi sé gi és mi nõ sé gi jel lem - zõk (ada tok) rög zí té sé rõl és meg õr zé sé rõl való gon dos ko - dás; c) ál la pot ér té ke lés: egy adott fel szí ni víz test víz mi nõ - sé gi ele mei jel lem zé sé nek egy adott re fe ren cia fel té tel hez tör té nõ vi szo nyí tá sa, to váb bá az e ren de let 3. mel lék le te sze rin ti osz tály ba so ro lá sa, ille tõ leg a koc ká za tos hely ze tû víz test té nyé nek meg ál la pí tá sa;
2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16629 d) koc ká za tos hely ze tû fel szí ni víz test: az a víz test, ame lyet az ál la po tá nak jel lem zé se ilyen nek mi nõ sít adat - hi ány miatt vagy azért, mert annak ál la po ta 2015. de cem - ber 22-ig va ló szí nû en nem éri el a jó ál la po tot. A felszíni víztest megfigyelésére és állapotértékelésére vonatkozó általános szabályok 3. (1) A fel szí ni víz test ál la po tá nak vé del mé hez, ja ví tá sá - hoz, a jó ál la pot, a jó öko ló gi ai ál la pot, illetve po ten ci ál el - éré sé hez, az ál la po tot rend sze re sen mo ni to roz ni és ér té kel - ni kell az e ren de let 7. -ában fog lal tak nak meg fele lõen biz to sít va ezzel a fel szí ni víz test ál la po ta vál to zá sá nak nyo mon kö ve té sét, va la mint szük ség ese tén a ko rai be - avat ko zás és víz vé del mi in téz ke dés le he tõ sé gét. (2) A kü lön jog sza bály 1 sze rint ki je lölt víz tes tek re vo - nat ko zó mo ni to ro zó rend sze rek ki dol go zá sá ról és mû köd - te té sé rõl, a rend sze res mo ni to ro zás ról és az ál la pot ér té ke - lés el vég zé sé rõl és az adat szol gál ta tás ról a kör nye zet vé - del mi és víz ügyi mi nisz ter gon dos ko dik, te rü le ti szer ve i - nek és szak in téz mé nyek nek a be vo ná sá val, va la mint a ki - bo csá tók kü lön jog sza bály 2 sze rin ti adat szol gál ta tá sa i nak fel dol go zá sá val. 4. A fel szí ni víz test tí pu sok e ren de let 1. mel lék let sze rin ti víz mi nõ sé gi ele me i re az ott meg ha tá ro zot tak alap ján re fe - ren cia fel té te le ket kell meg ha tá roz ni. c) a víz kor mány zá si mun kák nak az ál ta lá nos áram lá si jel lem zõk re és víz mér leg re gya ko rolt ha tá sá nak becs lé se, d) a víz tes tet érõ je len tõs mor fo ló gi ai vál toz ta tá sok azo no sí tá sa, e) az a) d) pon tok ban fog lal ta kon kí vü li egyéb je len tõs em ber i ere de tû ha tá sok azonosítása, f) a víz gyûj tõn foly ta tott te rü let hasz ná lat (így pél dá ul a te le pü lé si, ipar i, me zõ gaz da sá gi, er dõ gaz dál ko dá si, ha lá - sza ti területek) azonosítása. (2) Az (1) be kez dés ben fog lalt ter he lé sek meg ha tá ro zá - sa és ha tá sa i nak becs lé se, va la mint a már mû kö dõ meg fi - gye lé si rend sze rek ada tai alap ján meg kell ál la pí ta ni annak va ló szí nû sé gét, hogy a víz tes tek vár ha tó an meg fe lel nek-e a 6. (1) be kez dés alap ján meg ha tá ro zott kör nye ze ti cél ki - tû zé sek nek. (3) A koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ese té ben to váb bi fel tá ró, elem zõ vizs gá la tok szük sé ge sek az ope ra tív mo ni - to ro zó prog ram meg fe le lõ ki ala kí tá sá hoz és a szük sé ges intézkedési tervek kidolgozásához. Környezeti célkitûzések teljesítése 6. A fel szí ni víz tes tek re vo nat ko zó kör nye ze ti cél ki tû zé se - ket a kü lön jog sza bály ban 4 fog lal tak nak meg fele lõen kell meg ha tá roz ni a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben. Egyes víz tes tek ese té ben a kü lön jog sza bály 5 elõ írásainak meg - fele lõen azon ban ke vés bé szi go rú cél ki tû zé sek is meg ha - tá roz ha tók. A ké mi ai mi nõ sé gi szint re (azaz a víz szennye - zett ség re) vo nat ko zó víz szennye zett sé gi ha tár ér té ke ket kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. A felszíni víztestek jellemzése 5. (1) A fel szí ni víz tes tek jel lem zé se so rán össze kell gyûj - te ni, és nyil ván kell tar ta ni a víz tes tet érõ em ber i ere de tû ter he lé sek jel le gé re és mér té ké re vo nat ko zó in for má ci ó - kat, mé ré si ered mé nye ket, kü lö nö sen a kö vet ke zõ ter he lé - sek re te kin tet tel: a) a pont sze rû és dif fúz szennye zõ for rá sok okoz ta ter - he lé sek, illetve szennye zé sek becs lé se, azo no sí tá sa a kü - lön jog sza bály 3 elõ írásainak figye lembevételével, b) a je len tõs víz ki vé te lek azo no sí tá sa és meg fi gye lé se, be le ért ve a sze zo ná lis vál to zé kony sá got, az éves összes víz igényt, A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának monitorozása 7. (1) A fel szí ni víz tes tek mo ni to ro zá sát úgy kell ki ala kí - ta ni, hogy a víz tes tek ál la po ta az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la pot figye lembevételével min den víz gyûj tõn össze - füg gé se i ben át te kint he tõ le gyen. (2) A mo ni to ro zó prog ra mok ter ve zé sé nél és a há ló za ti rend szer ki ala kí tá sá nál el sõ sor ban azo kat a pa ra mé te re ket kell meg fi gye lés re ki vá lasz ta ni, me lyek in di ka tí vak az adott víz test víz mi nõ sé gi ál la po tá ra néz ve. A mo ni to ro zá si ada tok nak meg fe le lõ ek nek kell len ni ük a víz tes tek ál la - pot ér té ke lés utá ni e ren de let 3. mel lék le te sze rin ti osz tály - ba so ro lá sá hoz. 1 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 2 7/2002. (III. 1.) KöM r. 3 219/2004. (VII. 21.) Korm. r., 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. 4 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 7. (1) (4) bek. 5 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8 10.
16630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám (3) A mo ni to ro zás ki ter jed: a) a víz tér fo gat ra és víz szint re vagy a víz ho zam ra olyan mér ték ben, amennyi re az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la - pot mi nõ sí té sé hez szük sé ges; b) az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la pot ra, va la mint az öko - ló gi ai po ten ci ál ra; c) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott vé dett te rü le - tek mo ni to ro zá sa ese tén a vé dett te rü le tek sa ját sá gos jel - lem zõ i re. (4) Az öko ló gi ai ál la pot mo ni to ro zá sa so rán a bioló - giai-minõségi ele mek ál la po tát kell vizs gál ni és az erre jel - lem zõ ér té ket kell meg ha tá roz ni. Olyan fa jo kat vagy faj - cso por to kat kell vizs gál ni, ame lyek az adott víz test öko ló - gi ai ál la po tá ra, mint egész re néz ve rep re zen ta tí vak. 8. (1) A fel szí ni víz tes tek meg fi gye lé se ér de ké ben fel tá ró, illetve ope ra tív, vizs gá la ti mo ni to ro zó prog ra mo kat kell kialakítani. (2) A fel tá ró mo ni to ro zó prog ram cél ja a víz tes tek ál la - po tá nak jel lem zé se, in for má ci ók gyûj té se az egyéb mo ni - to ro zó prog ra mok ter ve zé sé hez, a hosszú távú vál to zá sok ér té ke lé se. A fel tá ró mo ni to ro zást egy éven ke resz tül kell foly tat ni, ki vé ve, ha az érintett víztest a jó állapotot eléri. (3) Az ope ra tív mo ni to ro zó prog ram cél ja a koc ká za tos hely ze tû víz tes tek ki je lö lé sé nek tá mo ga tá sa és ál la po tá nak meg fi gye lé se, az ál la pot vál to zás ja ví tá sá ra tett in téz ke dé - sek ha tá sa i nak nyo mon kö ve té se, to váb bá a kü lön jog sza - bály sze rin ti vé dett te rü le ten lévõ fel szí ni víz test ál la po tá - nak el len õr zé se ak kor, ha az elõ ze tes ál la pot ér té ke lés alap - ján meg ál la pít ha tó a kör nye ze ti cél ki tû zés tel je sít he tõ sé - gé nek koc ká za ta. Az ope ra tív mo ni to ro zást olyan gya ko ri - ság gal kell vé gez ni, hogy ele gen dõ ada tot nyújt son a meg - bíz ha tó ér té ke lés hez e ren de let 4. mel lék le té ben meg ha tá - ro zot tak alap ján. (4) A vizs gá la ti mo ni to ro zó prog ram cél ja a határértéktúllépések, il let ve az ál la pot vál to zá sok is me ret len oka i - nak, a rend kí vü li szennye zé sek mér té ké nek és ha tá sa i nak vizs gá la ta, to váb bá in for má ció gyûj tés ott, ahol ope ra tív mo ni to ro zás még nem mû kö dik, va la mint in for má ció gyûj - tés a szük sé ges in téz ke dé si ter vek ké szí té sé hez. A vizs gá - la ti mo ni to ro zás gya ko ri sá gát úgy kell meg vá lasz ta ni, hogy az meg bíz ha tó és pon tos ada to kat nyújt son. A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának értékelése és minõsítése 9. A fel szí ni víz tes tek öko ló gi ai ál la po tát vagy po ten ci ál - ját, il let ve ké mi ai ál la po tát e ren de let 2. mel lék le té nek meg fele lõen ér té kel ni és mi nõ sí te ni kell. A mi nõ sí tést kö - ve tõ osz tály ba so ro lást a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben szín kó dos tér ké pi áb rá zo lás sal kell be mu tat ni. Átmeneti és záró rendelkezések 10. A mo ni to ro zó há ló za tot 2006. de cem ber 22-ig oly mó - don kell ki ala kí ta ni, hogy a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ezek re ala poz va, ha té ko nyan, meg bíz ha tó an és teljes - körûen ké szül hes sen el. 11. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let az Eu ró pai Par la ment és Ta nács 2000. ok - tó ber 23-i kel te zé sû, 2000/60/EK szá mú, Az eu ró pai kö - zös sé gi in téz ke dé sek ke re te i nek meg ha tá ro zá sá ról a víz po li ti ka te rü le tén címû irány elv 2., 4., 5. és 8. cik ké ben, va la mint II. és V. mel lék le té ben fog lal tak nak való meg fe - le lést szol gál ja. Dr. Gombos András s. k., kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz té ri u mi po li ti kai államtitkár 1. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez Vízminõségi elemek az ökológiai állapot osztályozásához, valamint a referencia értékek kialakításához I. Víz fo lyá sok I.1. Bi o ló gi ai ele mek A vízi fló ra össze té te le és so ka sá ga A vízi ge rinc te len fa u na össze té te le és so ka sá ga A hal fa u na össze té te le, kor szer ke ze te és so ka sá ga
2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16631 I.2. I.3. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ hid ro ló gi ai és mor fo ló gi ai pa ra mé te rek I.2.1. A víz já rás az áram lás mér té ke és di na mi ká ja a me der be li le fo lyás hid ro ló gi ai, hid ra u li kai jel lem zõi, jel lem zõ víz - ho za mok, se bes ség vi szo nyok idõ be li vál to zé kony sá ga (el sõ sor ban a víz gyûj tõ te rü let me te o ro ló gi ai, dom bor za ti, le fo lyá si jel lem zõ i nek, és az ant ro po gén be ha tás függ vé nyei) kap cso lat a fel szín alat ti víz tes tek kel. I.2.2. A víz fo lyás foly to nos sá ga I.2.3. Mor fo ló gi ai vi szo nyok a víz fo lyás mély sé gé nek és szé les sé gé nek vál to zé kony sá ga a fõ me der és a víz fo lyás völ gyé nek ge o met - ri ai jel lem zõi és azok vál to zé kony sá ga a me der ágy szer ke ze te és anya ga a par ti sáv szer ke ze te tér be li, idõ be li vál to zé kony sá ga. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ ké mi ai és fi zi kai-ké mi ai pa ra mé te rek I.3.1. Ál ta lá ban Hõ mér sék le ti vi szo nyok Oxi gén el lá tott sá gi vi szo nyok Só tar ta lom Sa va so dá si ál la pot Táp anyag vi szo nyok I.3.2. Kü lön le ges szennye zõ anya gok Min den a kü lön jog sza bály ban fog lalt ve szé lyes anyag ál tal oko zott szennye zés, amely nek a víz test be vezetése be kö vet ke zik. Egyéb, olyan anya gok ál tal oko zott szennye zés, ame lyek víz test be ve ze té se je len tõs mennyi ség ben tör - ténik. II. Ta vak II.1. Bi o ló gi ai ele mek A fi top lank ton össze té te le, so ka sá ga és bio masszá ja Más vízi nö vény zet össze té te le és so ka sá ga A vízi ge rinc te len fa u na össze té te le és so ka sá ga A hal fa u na össze té te le, so ka sá ga és kor szer ke ze te II.2. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ hid ro ló gi ai és mor fo ló gi ai pa ra mé te rek II.2.1. A víz já rás A tavi hid ro ló gia, és hid ra u li ka jel lem zõi az áram ló víz mennyi sé ge és di na mi ká ja a tó víz szint in ga do zá sa [jel lem zõ víz szin tek és idõ be li vál to - zé kony sá guk, a hoz zá fo lyás és el fo lyás (pá rol gás és el szi vár gás is) pl. éves idõ ská lán vett mér le ge, ant - ro po gén be ha tás (pl. la kó kör nye zet) miatti víz szint sza bá lyo zás stb.), áram lá si, el ke ve re dé si jel lem zõk, ki ala kul-e ver ti ká lis hõ mér sék le ti ré teg zõ dés, illetve eb bõl adó dó víz cse re], a tavi víz test egé szé re vagy annak ré sze i re vo nat ko zó víz kész let-vál to zá si in teg rált jel lem zõk ala ku lá - sa (tar tóz ko dá si idõ és vál to zé kony sá ga), tar tóz ko dá si idõ, kap cso lat a fel szín alat ti víz test tel. II.2.2. Mor fo ló gi ai vi szo nyok a tó mély ség vál to zé kony sá ga a tó me der alak já nak és dom bor za tá nak jel lem zõi/vál to zé kony sá ga, a me der ágy mé re te, szer ke ze te és al ta la ja a tó me der, illetve tavi üle dék anya gá nak, szer ke ze té nek és al ta la já nak jel lem zõi, va la mint a tó hor da lék-moz gá si és me der vál to zá si fo lya ma ta, a tó part szer ke ze te, tér be li, idõ be li vál to zé kony sá ga (ter mé sze tes vagy mes ter sé ges, sta bil vagy vál to - zé kony, egyéb ant ro po gén ha tá sok). III. A bi o ló gi ai ele mek re ha tás sal levõ ké mi ai és fi zi kai-ké mi ai pa ra mé te rek III.1. Ál ta lá ban Át lát szó ság Hõ mér sék le ti vi szo nyok Oxi gén el lá tott sá gi vi szo nyok Só tar ta lom
16632 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám Sa va so dá si ál la pot Táp anyag vi szo nyok III.2. Kü lön le ges szennye zõ anya gok Min den a kü lön jog sza bály ban fog lalt ve szé lyes anyag ál tal oko zott szennye zõ dés, amely nek a víz test be ve ze té se be kö vet ke zik. Egyéb, olyan anya gok ál tal oko zott szennye zés, ame lyek víz test be ve ze té se je len tõs mennyi ség ben tör - ténik. IV. A re fe ren cia fel té te lek ki ala kí tá sa a víz mi nõ sé gi ele mek re 1. A fel szín víz test tí pu sok meg ha tá ro zott víz mi nõ sé gi ele me i re re fe ren cia fel té te le ket kell ki dol goz ni, ame lye ket e ren de let 2. mel lék le té ben meg ha tá ro zott a ki vá ló öko ló gi ai ál la pot hoz, mes ter sé ges, vagy erõ sen mó do sí tott víz - testek ese tén a ma xi má lis öko ló gi ai po ten ci ál hoz tar to zó ér té kek jel le mez nek, a kö vet ke zõk szerint: a) az egyes víz tes tek tí pu sa i ra vo nat ko zó egye di re fe ren cia fel té te lek meg ál la pí tá sa, a re fe ren cia vi zek és kör nye ze - tük elõ ze tes te re pi vizs gá la tán, to váb bá ta pasz ta la ti ada to kon ala pu ló mo del le zé sen, vagy ezen mód sze rek együt tes hasz - ná la tán ala pul hat, b) olyan víz tes tek re vo nat ko zó re fe ren cia fel té tel meg ál la pí tá si fel adat ese té ben, ahol az a) sze rin ti mód sze rek al kal - ma zá sa nem le het sé ges, a re fe ren cia fel té te le ket szak ér tõi becs lés sel kell meg ál la pí ta ni, c) a szin te ti kus szennye zõ anya gok ra vo nat ko zó re fe ren cia fel té tel ként azt a ki mu ta tá si ha tár nak meg fe le lõ szennye - zõ anyag-kon cent rá ci ót kell te kin te ni, amely a meg ha tá ro zás idõ pont já ban ren del ke zés re álló la bo ra tó ri u mi mód sze rek - kel el ér he tõ. 2. A fel szí ni víz tes tek egyes tí pu sa i ra vo nat ko zó, te re pi vizs gá la tok ra ala po zott, re fe ren cia fel té te lek ki dol go zá sa so - rán re fe ren cia há ló za tot kell ki ala kí ta ni. A há ló zat nak ele gen dõ szám ban kell tar tal maz nia ki vá ló ál la po tú he lye ket ah - hoz, hogy a re fe ren cia fel té te le ket jel lem zõ ér té kek meg fele lõen meg bíz ha tók le gye nek, to váb bá biz to sít sák egy adott re fe ren cia víz test ki vá ló öko ló gi ai ál la po tát jel lem zõ az egyes víz mi nõ sé gi ele mek re vo nat ko zó ér té kek, vál to zé - kony sá gá nak meg fi gye lé sét és rög zí té sét, va la mint az ezen is ala pu ló mo del lez he tõ sé get. 3. A mo del le zé sen ala pu ló egy víz test-tí pus ra vo nat ko zó bi o ló gi ai re fe ren cia fel té te lek mind elõ re jel zé si mo del - le zés sel, mind utó ér té ke lé si el já rás sal ki dol goz ha tók. E mód sze rek al kal ma zá sa so rán tör té ne ti és más ren del ke zés re álló ada to kat kell hasz nál ni, és meg fe le lõ meg bíz ha tó sá gi szin tet kell a re fe ren cia fel té te lek ér té ke i re biz to sí ta ni annak ér de - ké ben, hogy a mo del le zés sel ki dol go zott fel té te lek kon zisz ten sek és ér vé nye sek le gye nek a víz test-tí pus ba tar to zó va la - mennyi víz test re vo nat ko zó an. 4. Amennyi ben va la mely víz test-tí pus ese té ben nem le het meg bíz ha tó tí pus-spe ci fi kus re fe ren cia fel té te le ket ki ala kí - ta ni egy az e mel lék let ben meg ha tá ro zott víz mi nõ sé gi elem re vo nat ko zó an annak nagy fo kú, de nem sze zo ná lis vál to zé - kony sá ga miatt, úgy azt az ele met ki le het zár ni az adott fel szí ni víz tí pus öko ló gi ai ál la po tá nak ér té ke lé sé bõl. Ez eset - ben, a víz gyûj tõ gaz dál ko dá si terv ben, a fi gyel men kí vül ha gyott víz mi nõ sé gi elem fi gyel men kí vül ha gyá sá nak okát in - do kol ni kell.
2. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez 1. Általános definíció vízfolyásokhoz, tavakhoz, holtágakhoz Az ökológiai állapot osztályozásának általános meghatározásai Az alábbi szöveg az ökológiai minõség egy általános meghatározását adja. Az osztályozáshoz a felszíni vizek egyes kategóriáira vonatkozóan az ökológiai állapot minõségi elemeinek értékeit a késõbb következõ táblázat tartalmazza. 2.1. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általában Nincs vagy csak igen kevés az antropogén eredetû A felszíni víztest biológiai minõségének elemeire eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai vonatkozó értékek emberi tevékenységbõl és hidrológiai-morfológiai minõségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. származó kismértékû torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktól, amelyek ezt a típust zavartalan körülmények között általában jellemzik. A víztest biológiai minõségi elemeinek értékei megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között, és semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak. Ezek a típusra jellemzõ viszonyok és közösségek. A mérsékeltnél kisebb állapotot elérõ vizeket gyengének vagy rossznak kell minõsíteni. A felszíni víztest biológiai minõségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktól, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységbõl származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentõsen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között. Gyengének kell minõsíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusa biológiai minõségi elemeinek nyilvánvalóan jelentõs eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelõ biológiai közösségek jelentõsen eltérnek azoktól, amelyek általában együtt járnak azzal a típussal zavartalan viszonyok között. Rossznak kell minõsíteni az olyan vizeket, amelyek a felszíni víztest típusára vonatkozó biológiai minõségi elemek egyértelmûen súlyos eltérését mutatják, és amelyekben a megfelelõ biológiai életközösségek jelentõs hányada hiányzik azok közül, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16633
2. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása vízfolyásokban 2.1. A biológiai minõség elemei Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Makrofiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikaikémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. 2.2.1. sz. táblázat Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minõségi elemeket is. A vízvirágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt. 16634 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
2.2.1. sz. táblázat folytatása Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség A gerinctelen állományok összetétele és teljesen vagy közel teljesen megfelel a egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra zavartalan viszonyoknak. jellemzõ közösségekétõl. Gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásokkal magyarázható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16635
2.2. Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek 2.2.2. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim A folyó folytonossága Morfológiai viszonyok Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tükrözi. A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetõvé teszi. A meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. megfelelõ viszonyok 16636 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
2.3. Fizikai-kémiai minõségi elemek 2.2.3. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok Specifikus nem szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokra jellemzõ tartományon belül maradnak. A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás és a hõmérséklet nem mutatják az antropogén zavartság jeleit, és a zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk a zavartalan viszonyokra általában jellemzõ tartományon belül maradnak (háttér-szintek = bgl). A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 3.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A koncentrációk nem haladják meg a 3.5 szakaszban 1 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttér-szintek alá csökkentését (EQS > bgl). 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16637
3. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása tavakban 3.1.A biológiai minõség elemei 2.3.1. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A fitoplankton faji összetétele teljesen A plankton állományok faji összetétele vagy közel teljesen megfelel a zavartalan mérsékelten eltér a típusra jellemzõ viszonyoknak közösségekétõl. Fitoplankton Makro-fiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikaikémiai minõségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minõségét is. A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. 16638 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Fenéklakó gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemzõ állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A gerinctelen állományok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50 %-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16639
3.2. Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek 2.3.2. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim Az áramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idõ és az felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel Morfológiai viszonyok teljesen zavartalan viszonyokat tükröz. A tó mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. 16640 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
2.3.3. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás, az átlátszóság és a hõmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 2 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 A rövidítések a következõk: bgl = háttér-szint, EQS = környezetminõségi szint. 2 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttér-szintek alá csökkentését (EQS > bgl) 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16641
4. A kiváló, a jó és a mérsékelt ökológiai állapot meghatározása holtágakban 4.1.A biológiai minõség elemei 2.4.1. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Fitoplankton Makro-fiton és perifiton (élõbevonat) A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak A fitoplankton átlagos egyedsûrûsége teljesen megfelel a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentõsen a típusra jellemzõ átlátszósági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemzõ fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelõ gyakorisággal és intenzitással fordul elõ. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsûrûségben nincsenek érzékelhetõ változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az üledék minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Elõfordulhat a típusra jellemzõ plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabb rendû növényi élet felgyorsuló fejlõdését, amely a víztestben jelenlevõ organizmusok egyensúlyának, vagy a víz fizikai-kémiai minõségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. A plankton állományok faji összetétele mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, és jelentõs mértékben, nemkívánatos módon megzavarhat más biológiai és fizikai-kémiai minõségi elemeket, valamint a víz vagy az üledék fizikai-kémiai minõségét is. A plankton virágzás gyakoriságának és intenzitásának enyhe növekedése következhet be. A nyári hónapokban tartós virágzások fordulhatnak elõ. A makrofiton és a perifiton állományok faji összetétele közepesen eltér a típusra jellemzõ közösségétõl, és sokkal erõsebben zavart, mint a jó kategóriájú állapot esetében. Az egyedsûrûség mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl A fitobentikus állomány egyes szakaszokon károsodhat az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatok miatt 16642 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot A faji összetétel és az egyedsûrûség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Gerinctelen fauna Halfauna A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az eltérés jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsûrûsége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A típusra jellemzõ összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlõdésében nem mutathatók ki változások. Enyhe változások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsûrûségében a típusra jellemzõ szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb eltérést mutat a típusra jellemzõ állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az eltérés enyhe jeleit mutatja a típusra jellemzõ állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemzõ összetételétõl és egyedsûrûségétõl, melyek a fizikai-kémiai és a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdoníthatók. A halközösségek korszerkezete a fizikaikémiai és hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható zavartság jeleit mutatja, és néhány esetben jelzésértékû bizonyos fajok reprodukciójának és fejlõdésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is. A gerinctelen állományok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl. A típusra jellemzõ közösségek fontosabb faji csoportjai hiányoznak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya és a diverzitás mértéke lényegesen kisebb a típusra jellemzõ szintnél és lényegesen kisebb a jó állapothoz tartozónál. A halfajok összetétele és egyedsûrûsége mérsékelten eltér a típusra jellemzõ közösségekétõl, ami a fizikai-kémiai vagy a hidrológiai-morfológiai minõségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság komoly jeleit mutatja, egészen odáig, hogy a típusra jellemzõ fajok 50%-a hiányzik vagy egyedsûrûsége igen alacsony. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16643
4.2 Hidrológiai-morfológiai minõségi elemek 2.4.2. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Hidrológiai rezsim A vízáramlás mértéke és dinamikája, a vízszint, a tartózkodási idõ és a folyóval, illetve a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen zavartalan viszonyokat Morfológiai viszonyok tükröz. A holtág mélységének változékonysága, a fenéküledék mennyisége és szerkezete, valamint a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. 16644 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
2.4.3. sz. táblázat Elem Kiváló állapot Jó állapot Mérsékelt állapot Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek értékei teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A tápanyag-koncentrációk a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak A sótartalom, a ph, az oxigénegyensúly, a savközömbösítõ kapacitás, az átlátszóság és a hõmérséklet nem mutatják antropogén megzavarás jeleit, és a zavartalan viszonyokkal rendesen együtt járó tartományon belül maradnak. A koncentrációk a nullához közeliek és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A hõmérséklet, az oxigénegyensúly, a ph, a savközömbösítõ kapacitás és a sótartalom azon a tartományon belül van, amelyben biztosított-e a típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A tápanyag-koncentrációk nem haladják meg azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálását és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállását jelzik. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 2 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 A rövidítések a következõk: bgl = háttér-szint, EQS = környezetminõségi szint. 2 Az itt levezetett szintek alkalmazása nem kívánhatja meg a szennyezõanyag-koncentrációknak a háttérszintek alá csökkentését (EQS > bgl). 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16645
5. A maximális, jó és mérsékelt ökológiai potenciál meghatározása erõsen módosított vagy mesterséges víztestekben 5.1.Biológiai és hidrológiai-morfológiai elemek 2.5.1. sz. táblázat Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál A vonatkozó biológiai minõségi elemek A vonatkozó biológiai minõségi elemek A vonatkozó biológiai minõségi elemek értékei, amelyek amennyire csak értékeiben enyhe eltérések tapasztalhatók értékeiben mérsékelt eltérések lehetséges tükrözik a leginkább hasonló a maximális ökológiai potenciálhoz tapasztalhatók a maximális ökológiai felszíni víztest típus jellemzõit, tartozó értékekhez képest. potenciálhoz tartozó értékekhez képest. figyelembe véve az erõsen megváltoztatott vagy mesterséges víztest adott fizikai Ezek az értékek jelentõs mértékben viszonyait. torzultabbak, mint azok, amelyek a jó Biológiai minõségi elemek Hidrológiaimorfológiai elemek A hidrológiai-morfológiai viszonyok csak a felszíni vízre gyakorolt azon hatásokkal vannak összhangban, amelyek a víztestnek a mesterséges vagy az erõsen módosított jellegébõl származnak, miután már minden mérséklõ intézkedést megtettek az ökológiai folytonosság legjobb megközelítésére, különös tekintettel a fauna migrációjára, továbbá a megfelelõ szaporodási és táplálkozási lehetõségekre. minõség esetében tapasztalhatók. 16646 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám
5.2.Fizikai-kémiai elemek 2.5.2. sz. táblázat Elem Maximális ökológiai potenciál Jó ökológiai potenciál Mérsékelt ökológiai potenciál Általános viszonyok Specifikus szintetikus szennyezõ anyagok Specifikus nemszintetikus szennyezõ anyagok A fizikai-kémiai elemek teljesen vagy közel teljesen megfelelnek azoknak a zavartalan viszonyoknak, amelyek az érintett mesterséges vagy erõsen módosított víztesthez legközelebb álló felszíni víztest típusra jellemzõek. A tápanyag-koncentrációk az ilyen zavartalan viszonyokkal általában együtt járó tartományon belül maradnak. A hõmérséklet, az oxigénháztartás és a ph megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek a leginkább közelálló felszíni víztest típusokban zavartalan viszonyok között találhatók. A koncentrációk a nullához közeliek, és legalább az általánosan használt legfejlettebb analitikai eljárások kimutathatósági határa alattiak. A koncentrációk azon a tartományon belül maradnak, amelyek általában együtt járnak az olyan a zavartalan viszonyokkal, amilyeneket az érintett mesterséges, vagy erõsen módosított víztesthez legközelebb álló víztesttípusnál találtak (háttérszintek = bgl). A fizikai-kémiai elemek értékei azon a tartományon belül vannak, amelyben biztosított e típusra jellemzõ ökoszisztéma funkcionálása és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállása. A hõmérséklet és a ph nem esnek kívül azon a tartományon, amelyek az ökoszisztéma funkcionálására és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzõek. A tápanyag-koncentrációk nem lépik túl azokat a szinteket, amelyek az ökoszisztéma funkcionálásáral és a biológiai minõségi elemek fentebb említett értékeinek fennállására jellemzõek. A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). A koncentrációk nem haladják meg a 2.5 szakaszban 1 részletezett eljárásokkal megállapított szinteket, nem érintve a 91/414/EK és a 98/8/EK irányelveket (<EQS). 1 Az e jegyzõkönyv szerint levezetett szintek nem kívánhatják meg a szennyezõ anyag koncentrációjának a háttérszintek alá csökkentését. 2004/205. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16647
16648 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/205. szám 6. Eljárás a kémiai minõségi szintek megállapítására A vízi bióta védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyezõ anyagok környezetminõségi szintjeinek megállapításakor a következõk szerint kell eljárni. A szinteket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani. Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következõkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemzõ lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok alapkészlete a következõ: algák és/vagy egyéb makrofitonok daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok halak. A környezetminõségi szint megállapítása A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következõ eljárás szerint történik: a) Minden esetben megfelelõ biztonsági tényezõket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minõségével, továbbá Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecslésérõl szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévõ anyagok kockázatbecslésérõl szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott mûszaki útmutató II. részének 2.3.1 szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezõkkel: Legalább egy akut L(E)C50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjébõl Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus) Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselõ fajokból (hal és/vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus) Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselõ legalább három fajból (rendesen hal, daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemzõ organizmus) Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezõk számítását és alkalmazását teszik lehetõvé Biztonsági tényezõ 1 000 100 50 10 Esettõl függõen b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminõségi szint végsõ értékének levezetésekor; c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényezõ legyen számítható; d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényezõ számítása érdekében szakértõi felülvizsgálatnak és társadalmi vitának kell alávetni.