A Kormány 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete

Átírás

1 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9429 A Kormány 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a vízgyûjtõ-gazdálkodás egyes szabályairól A Kor mány a kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló évi LIII. tör vény (a továb biak ban: Kvt.) a (7) be kez dé sé nek o) pont ja alap ján fi gye lem mel a víz gaz dál ko dás ról szóló évi LVII. tör vény 2. -a (1) be kez dé sé nek a) és b) pont já ra, va la mint 14. és 15. -ára a következõket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja, hatálya 1. (1) A ren de let cél ja, hogy a vi zek kü lön jog sza bály ban 1 meg ha tá ro zott jó ál la po tá nak (a továb biak ban: jó ál la pot) el éré se és fenn tar tá sa ér de ké ben szük sé ges in téz ke dé se - ket, in téz ke dé si prog ra mo kat egy sé ges ke ret be fog lal ja és meg ha tá roz za az eze ket össze fog la ló víz gyûj tõ-gaz dál ko - dá si terv tartalmát, valamint a tervezés szabályait. (2) A ren de let ha tá lya a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve - zés re és az ab ban meg ha tá ro zott fel ada to kat vég zõk re, va - la mint azok ra ter jed ki, akik re az in téz ke dé si prog ra mok rendelkezéseket tartalmaznak. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) víz gyûj tõ: olyan föld raj zi lag le ha tá rol ha tó te rü let, amely rõl a fel szí ni vi zek víz fo lyá sok, a fel szí nen le fo lyó egyéb vi zek vagy ta vak összes sé gén ke resz tül egyet len fo lyó tor ko lat ban, fo lyó del tán keresztül a tengerbe jutnak; b) víz gyûj tõ ke rü let: víz gyûj tõ-gaz dál ko dás fõ egy sé ge, amely egy vagy több szom szé dos víz gyûj tõ bõl ál ló az ah hoz tar to zó fel szín alat ti vi ze ket is ma gá ban foglaló terület; c) részvízgyûjtõ: olyan föld raj zi lag le ha tá rolt te rü let, amely rõl a fel szí ni vi zek víz fo lyá sok és a fel szí nen le - folyó egyéb vi zek, il le tõ leg ta vak összes sé gén ke resz tül egy víz fo lyás egy pont já hoz jut nak (ami ál ta lá ban egy tó vagy vízfolyások összefolyása); d) víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve zé si rész egy ség: a víz - gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve zé si fel ada tok el lá tá sá nak e ren - de let ben meg ha tá ro zott, az or szág te rü le tét érin tõ ki sebb rész víz gyûj tõk sze rint ki je lölt te rü le ti egy sé ge; e) intézkedési program: a vizek jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges feladatok idõarányos teljesítését szolgáló állami és egyéb intézkedések összessége, ideértve az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást, továbbá a végrehajtással járó egyedi jogalkalmazást és hatósági ellenõrzést (a továbbiakban együtt: közigazgatási intézkedéseket) is; f) fel szí ni víz test: a fel szí ni vi zek kü lön ál ló, je len tõs ele me (így pél dá ul a tó, tá ro zó, víz fo lyás, fo lyó, pa tak, csa - tor na) vagy ezek egy rész e, sza ka sza; g) fel szín alat ti víz test: a fel szín alat ti víz tér ben kü lön jog sza bály 2 sze rint le ha tá rolt rész e; h) mes ter sé ges víz test: em ber i te vé keny ség ered mé - nye ként lét re jött fel szí ni víz test; i) erõ sen mó do sí tott víz test: olyan fel szí ni víz test, amely az em ber i te vé keny ség bõl ere dõ fi zi kai ha tá sok kö - vet kez té ben jel le gé ben lé nye ge sen meg vál to zott, és amely így sze re pel a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben; j) a víz tes tek ál la po ta: olyan ál ta lá no san jel lem zõ ál la - pot, ame lyet a fel szí ni víz test ese té ben az öko ló gi ai és ké - mi ai ál la pot kö zül, fel szín alat ti víz ese té ben pe dig a mennyi sé gi, va la mint a fi zi kai és ké mi ai (együtt: mi nõ sé - gi) ál la pot kö zül a ke vés bé jó jel le mez; k) a víz tes tek jó ál la po ta: olyan jel lem zõ ál la pot, amely ben a fel szí ni víz test öko ló gi ai és ké mi ai ál la po ta, a fel szín alat ti víz test mi nõ sé gi és mennyi sé gi ál la po ta is a kü lön jog sza bá lyok sze rint 3 leg alább jó mi nõ sí té sû; l) öko ló gi ai ál la pot: a fel szí ni vi zek hez kap cso ló dó víz i öko szisz té mák szer ke ze té nek és mû kö dé se mi nõ sé gé - nek le írá sa, össz hang ban a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha - tá ro zott osz tá lyo zás sal (a továb biak ban: osz tá lyo zás); m) jó öko ló gi ai ál la pot: a fel szí ni víz test osz tá lyo zás sze rin ti ál la po ta; n) öko ló gi ai po ten ci ál: erõ sen mó do sí tott, il le tõ leg mes ter sé ges fel szí ni víz tes ten vár ha tó an ki ala ku ló és ál - lan dó an fenn tart ha tó élet kö zös ség, va la mint egy vagy több ha son ló ter mé sze tes vagy ter mé sze tes hez kö ze li élõ - hely re jel lem zõ élõ lény-együt tes mi nõ sé gi és mennyi sé gi jel le gû össze ha son lí tá sa alap ján meg ha tá roz ha tó, to váb bá osz tá lyoz ha tó ál la po ta; o) jó öko ló gi ai po ten ci ál: erõ sen mó do sí tott vagy mes - ter sé ges víz test kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zot tak sze rin ti ál la po ta; p) kör nye ze ti cél ki tû zés: adott víz test adott idõ pon tig el ér ni kí vánt ál la po ta, fi gye lem mel a kü lön jog sza bá lyok - ban, il let ve az e ren de let 4. -ában fog lal tak ra; q) víz szol gál ta tá sok: azok a szol gál ta tá sok, ame lyek biz to sít ják a ház tar tá sok, a köz in téz mé nyek és a gaz da sá gi te vé keny sé gek szá má ra a fel szí ni vagy fel szín alat ti víz ki - vé te lét, duz zasz tá sát, tá ro lá sát, ke ze lé sét, el osz tá sát, a ke - let ke zõ szenny víz össze gyûj té sét és tisz tí tá sát, ezt köve - tõen a fel szí ni vi zek be ve ze té sét; 1 220/2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szí ni vi zek mi nõ ség e vé del mé - nek szabályairól /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl.

2 9430 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám r) víz hasz ná lat: a víz szol gál ta tá sok, va la mint egyéb em ber i te vé keny ség, amely a vi zek ál la po tá ra je len tõs ha - tás sal van (Vgtv. 1. szá mú mel lék let); s) vé de lem alatt ál ló te rü let (vé dett te rü let, vé dõ öve zet és vé dõ te rü let): jog sza bály ban vagy a ha tó ság ha tá ro za tá - ban ki je lölt kö rül ha tá rol ha tó föld te rü let, amely hez a jog - sza bály ban meg ha tá ro zott cél, kü lö nö sen a kör nye ze ti ele - mek, ter mé sze ti ér té kek, a fel szí ni és fel szín alat ti, il le tõ - leg az em ber i fo gyasz tás ra, hasz ná lat ra szánt vi zek (ivó - víz bá zi sok és für dõ vi zek), va la mint víz ki vé te li mû vek, to - váb bá a víz tõl füg gõ élõhelyek, fajok megóvása érdekében különleges elõ írások és joghatások kapcsolódnak. II. A VÍZGYÛJTÕ-GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI Vízgyûjtõ-gazdálkodási terv 3. (1) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv tar tal maz za a víz - gyûj tõk jel lem zõ i nek, a kör nye ze ti cél ki tû zé sek nek és a vi zek jó ál la po tá nak el éré se ér de ké ben a Nem ze ti Kör - nye zet vé del mi Prog ram mal össz hang ban azo kat a te vé - keny sé ge ket, be avat ko zá so kat, ame lyek ha tás sal le het nek a vi zek mennyi sé gi, mi nõ sé gi és öko ló gi ai ál la po tá ra, va - la mint ezen ha tá sok elem zé sét, to váb bá a vi zek jó ál la po - tá nak el éré se ér de ké ben tet t és te en dõ in téz ke dé se ket, in - téz ke dé si programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt. (2) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter vet az or szág egész te - rü le té re, ezen be lül a Du na köz vet len, a Drá va, a Ti sza és a Ba la ton rész víz gyûj tõ in ti zen hét víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve zé si rész egy ség re egy sé ges tar ta lom mal kell el ké szí - te ni. A ter ve zé si rész egy sé gek tér ké pét és el ne ve zé sét e ren de let 1. szá mú mel lék le te tar tal maz za. (3) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv el ké szí té sé rõl a kör - nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter (a továb biak ban: mi - nisz ter) gon dos ko dik. Az ille té kes ha tó sá gok köz re mû kö - dé sé vel a tervhez: a) a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve zé si rész egy sé gek ter ve it az ille té kes kör nye zet vé del mi, víz ügyi és ter mé - szet vé del mi ha tó sá gok, va la mint egyéb ille té kességgel ren delkezõ ha tó sá gok köz re mû kö dé sé vel mû kö dé si te rü - le tén a kör nye zet vé del mi és víz ügyi igaz ga tó ság (KÖVIZIG), b) a rész víz gyûj tõ szin tû ter vet a mi nisz ter ál tal ki je lölt kör nye zet vé del mi, víz ügyi és ter mé szet vé del mi ha tó sá gok köz re mû kö dé sé vel a mi nisz ter által kijelölt KÖVIZIG, c) az or szá gos szin tû ter vet az Or szá gos Kör nye zet vé - del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ igaz ga tó ság (a továb biak ban: OKTVF) ál lít ja ös sze. (4) A (3) be kez dés sze rint el ké szí tett ter vek véglegesí - tése az érin tett mi nisz te rek be vo ná sá val tör té nik. (5) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv tar tal maz za külö - nösen: a) a víz szennye zõ anya gok ki bo csá tá sá nak csök ken té - se és meg elõ zé se ér de ké ben a szenny víz be ve ze té sek nél a ki bo csá tá si ha tár ér té ke ken, va la mint el ér he tõ leg jobb tech ni kán, ne m pont sze rû (dif fúz) szennye zõ for rá sok ese - tén a le het sé ges leg jobb kör nye ze ti gya kor la ton ala pu ló in téz ke dé se ket; b) a vé dett te rü le tek, vé dõ öve ze tek, vé dõ te rü le tek ki je - lö lé sét és a nyil ván tar tás sal kap cso la tos te vé keny sé ge ket; c) a víz hasz ná la tá val össze füg gõ gaz da sá gi elem zést, a víz szol gál ta tá sok te kin te té ben a költ sé gek vissza té rü lés el vé nek ér vé nye sí té sét. (6) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve zés so rán figye lembe kell ven ni az or szág, il let ve az egyes tér sé gek kü lön jog - sza bály ban 4 meg ha tá ro zott te rü let hasz ná la tá nak feltéte - leit, így kü lö nö sen az or szág a ki emelt tér sé ge i re vonat - kozó szer ke ze ti ter vet, a fej lesz té sek gaz da sá gi, mû sza ki és ökológiai fel té te le it, va la mint a te le pü lés rend szert meg - ha tá ro zó tervet. (7) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv e ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rin ti tar tal mi ele mei ki egé szít he tõ ek a víz - gyûj tõk re, víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter ve zé si rész egy sé - gek re, ága zat ra, víz tí pus ra irá nyu ló rész le te sebb prog ra - mok kal vagy gaz dál ko dá si ter vek kel a sa já tos víz gaz dál - ko dá si prob lé mák meg ol dá sa ér de ké ben. 4. (1) Az e ren de let ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek kel és in téz ke dé sek kel ér vé nye sí te ni kell a kü lön jog sza bály sze rin ti, kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi kap cso la tok ban a Du na víz gyûj tõ jét cél ál la pot meg ha tá ro - zá sá val érin tõ két- és több ol da lú nem zet kö zi szer zõ dé sek sze rin ti gya kor lat össz hang ját oly mó don, hogy a ha tár - szel vé nyek ben a vi zek ál la po ta hát rá nyo san ne vál toz zon, to váb bá, hogy a köl csön ös in téz ke dé sek ered mé nye ként a vi zek jó ál la po tá ra jel lem zõ adott sá gok ala kul ja nak ki /2004. (VII. 21.) Kor m. rendelet a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl /2000. (VII. 11.) Kor m. ren de let a ha tá ro kat át lé põ víz fo lyá sok és nem zet kö zi ta vak vé del mé re és hasz ná la tá ra vo nat ko zó, Hel sin ki ben, március 17-én aláírt Egyezmény kihirdetésérõl; 128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet az Egyesült Nemzetek Szervezeté - nek Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Ország ha tá ron Tú li Ha tá sa i ról szóló, Hel sin ki ben, már ci us 17-én kelt Egyezmény kihirdetésérõl; 148/1999. (X. 13.) Kor m. ren de let az or szág ha tá ron át ter je dõ kör nye - ze ti ha tá sok vizs gá la tá ról szóló, Es po o ban (Finn or szág), feb ru ár 26. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl.

3 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9431 (2) A terv nek össz hang ban kell len nie a kü lön jog sza - bály ban 6 meg ha tá ro zott, a tel jes víz gyûj tõ ke rü let re vo nat - ko zó kö ve tel mé nyek kel és fel ada tok kal, ame lyek a Du na Vé del mé re és Fenn tart ha tó Hasz ná la tá ra irá nyu ló Együtt - mû kö dés rõl szóló Egyez mény Nem zet kö zi Bi zott sá ga ha - tá roz meg. Környezeti célkitûzések 5. (1) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dás sal já ró fel ada tok és in téz - ke dé sek kö ré ben a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv nek tar tal - maz nia kell: a) a vi zek ál la po ta rom lá sá nak meg elõ zé sét, meg aka - dá lyo zá sát szol gá ló intézkedéseket; b) a fel szí ni vi zek ese té ben, a jó öko ló gi ai és ké mi ai ál - la pot el éré sét, il let ve fenn tar tá sá nak biz to sí tá sát szolgáló feladatokat; c) az erõ sen mó do sí tott és mes ter sé ges víz tes tek ese té - ben a jó öko ló gi ai po ten ci ál el éré sét, il let ve fenn tar tá sá nak biz to sí tá sát szolgáló feladatokat; d) a vi zek re, víz i kör nye zet re a kü lön jog sza bály 7 sze - rin ti koc ká za tot je len tõ anya gok (ki e mel ten ve szé lyes anya gok) ál tal oko zott szennye zés sel kap cso la tos meg ál - la pí tá so kat, intézkedéseket; e) fel szín alat ti vi zek ese tén a jó mennyi sé gi és ké mi ai ál la pot el éré sét, il let ve fenn tar tá sá nak biz to sí tá sát, va la - mint azo kat a fel ada to kat, ame lyek meg elõ zik, meg aka dá - lyoz zák, il let ve kor lá toz zák a fel szín alat ti vi zek ál la po tá - nak rom lá sát, a szennye zõ anya gok nak a fel szín alat ti víz - be tör té nõ be ju tá sát; f) az em ber i te vé keny ség ha tá sá ra vissza ve zet he tõ szennye zõ anyag ki bo csá tá sá nak meg szün te té sét, va la - mint a szennye zés sel já ró fo lya mat vissza for dí tá sá hoz szük sé ges össze tett igaz ga tá si és egyéb in téz ke dé se ket; g) az a) f) pon tok ban em lí tett fel ada tok kal és in téz ke - dé sek kel össze füg gõ ha tár idõ ket és egyéb fel té te le ket. (2) Ha a kör nye ze ti cél ki tû zé sek meg va ló sí tá sát elõ re ne m lát ha tó, el há rít ha tat lan kül sõ ok, vagy a fenn tart ha tó fej lesz tés sel össze füg gõ te vé keny ség aka dá lyoz za, az e ren de let ben és kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott kö ve - tel mé nyek nek az adott kö rül mény re fi gye lem mel tör té nõ ér vé nye sí té sét szol gá ló kü lön in téz ke dé si prog ra mot kor - mány ha tá ro zat ba kell foglalni. 6. (1) A fel szí ni víz test mes ter sé ges sé vagy erõ sen mó do - sí tot tá nyil vá nít ha tó, ha 6 74/2000. (V. 31.) Kor m. ren de let a Du na vé del mé re és fenn tart ha tó hasz ná la tá ra irá nyu ló együtt mû kö dés rõl szóló jú ni us 29-én, Szó fi á ban létrehozott Egyezmény kihirdetésérõl /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl. a) a víz test hid ro ló gi ai és hid ro mor fo ló gi ai jel lem zõ i - nek a jó öko ló gi ai ál la pot el éré se ér de ké ben szük sé ges meg vál toz ta tá sa je len tõs mér ték ben hát rá nyos ha tás sal lehet aa) a tá gabb kör nye zet re, ab) a ha jó zás ra, ide ért ve a ki kö tõi lé te sít mé nye ket vagy az üdü lõ he lyek re, ac) az olyan te vé keny sé gek re, me lyek a víz tá ro zá sát igény lik (így pél dá ul az ivó víz el lá tást, ener gia ter me lést, ön tö zést szolgáló tározás), ad) a fo lyó sza bá lyo zás ra, az ár víz vé de lem re, a te rü le ti víz ren de zés re vagy az aa) ac)-be n meg ha tá ro zott ha son - ló an je len tõs, egyen ér té kû fenn tart ha tó em ber i be avat ko - zás ra (be le ért ve a jövõbeni fejlesztéseket is); b) a víz test mes ter sé ges vagy meg vál toz ta tott jel lem zõi ál tal szol gált hasz nos cél ki tû zé sek a mû sza ki meg va ló sít - ha tat lan ság vagy az arány ta lan költ sé gek miatt ne m ér he - tõk el olyan más, éssze rû mó don, amely a kör nye ze ti cél ki - tû zé sek szem pont já ból jelentõs mértékben jobb megoldás lenne. (2) A fel szí ni víz tes tek mes ter sé ges sé vagy je len tõ sen mó do sí tot tá nyil vá ní tá sát és an nak oka it a víz gyûj tõ-gaz - dál ko dá si tervben ismertetni kell. 7. (1) Ha a víz test ál la po tá nak ja vu lá sa kü lön jog sza bá - lyok ban a jó ál la pot el éré sé re meg ál la pí tott ha tár idõ re a mû sza ki meg va ló sít ha tó ság ra, az arány ta lan költ sé gek re vagy a rend kí vü li ter mé sze ti vi szo nyok ra te kin tet tel éssze - rû mó don ne m ér he tõ el, a ha tár idõ a (2) (4) be kez dé sek - ben írt fel té te lek kel, to váb bá a Kvt (3) be kez dé sé - ben fog lalt el té rés sel a víz tes tek kel kap cso la tos cél ki tû - zé sek fo ko za tos el éré se ér de ké ben meg hosszab bít ha tó, amennyiben ezáltal az érintett víztest állapotában további romlás nem következik be. (2) A ha tár idõ (1) be kez dés sze rin ti meg hosszab bí tá sát és a szük sé ges ség rész le tes in do ko lá sát a víz gyûj tõ-gaz - dál ko dá si terv ben fel kell tüntetni. (3) A ha tár idõ meg hosszab bí tá sa ne m ha lad hat ja meg a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv két to váb bi fe lül vizs gá la tát, ki vé ve, ha a ter mé sze ti vi szo nyok a cél ki tû zé sek el éré sét ezen az idõ tar ta mon belül nem teszik lehetõvé. (4) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben meg kell ad ni a víz test kí vánt ál la po tá nak a meg hosszab bí tott ha tár idõ ig tör té nõ fo ko za tos el éré sé hez a 18. -nak meg fele lõen elõ irány zott in téz ke dé se ket; ezek vég re haj tá sá nak ütem - ter vét és a vég re haj tást je len tõ sen kés lel te tõ oko kat. Ezen in téz ke dé sek vég re haj tá sát, va la mint az eset leg szük sé ges mó do sí tá sa it, ki egé szí té sét a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv fe lül vizs gá la ta so rán is mer tet ni kell.

4 9432 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám 8. (1) A 3. (5) be kez dés c) pont já ban, va la mint a 12. és 13. -ban fog lal tak sze rin ti em ber i te vé keny ség vagy szél - sõ sé ges vi szo nyok (rend kí vü li ár víz, aszály) ál tal olyan mér ték ben be fo lyá solt víz tes tek, ame lyek nél a kör nye ze ti cél ki tû zés ne m tel je sít he tõ, il le tõ leg el éré se arány ta la nul költ sé ges, a (2) (5) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott fel té - te lek kel a jó ál la pot el éré sé re elõírtnál kevésbé szigorú környezeti célokat is meg lehet határozni. (2) Ke vés bé szi go rú kör nye ze ti cél ki tû zé sek meg ha tá - ro zá sa meg en ge dett, ha az (1) be kez dés ben em lí tett em ber i te vé keny ség ál tal szol gált kör nye ze ti és tár sa dal mi-gaz da - sá gi igé nyek ki elé gí té se ne m biz to sít ha tó a kör nye ze ti szem pont ból lé nye ge sen jobb vál to za tot jelentõ, aránytalan költséggel nem járó módon. (3) A ke vés bé szi go rú kör nye ze ti cé lok meg ha tá ro zá sa so rán biz to sí ta ni kell a) a fel szí ni vi zek le he tõ leg jobb öko ló gi ai és ké mi ai ál la po tá nak elérését, b) a fel szín alat ti vi zek ál la po tá nak a jó ál la pot tól va ló le he tõ leg ki sebb eltérését, meg en ged ve azo kat a ha tá so kat, ame lyek az em ber i te vé - keny ség vagy a szennye zés ter mé sze te miatt éssze rû mó - don ne m kerülhetõk el. (4) A ke vés bé szi go rú kör nye ze ti cé lok meg ha tá ro zá sa ne m ered mé nyez het to váb bi rom lást az érin tett víz test állapotában. (5) A ke vés bé szi go rú kör nye ze ti cél ki tû zé se ket és azok meg ha tá ro zá sá nak in do ka it a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv - ben rész le te sen is mer tet ni kell és a cél ki tû zé se ket ha t éven te fe lül kell vizs gál ni. 9. (1) A víz tes tek ál la po tá nak idõ le ges rom lá sa a (2) (6) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott fel té te lek kel ne m mi nõ sül az ál la pot ra vo na tko zó ren del ke zé sek meg sze gé - sé nek, amennyi ben az ki vé te les vagy éssze rû en elõ re ne m lát ha tó ter mé sze tes ok (így pél dá ul: szél sõ sé ges ár víz vagy hosszú aszá lyos idõ szak) kö vet kez mé nye, vagy ha ésszerûen elõ re ne m lát ha tó, a ví zért fe le lõs ér dek kö rén kívül fel me rült el há rít ha tat lan ok kö vet kez té ben ál l be. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti eset ben min den meg va ló sít - ha tó lé pést meg kell ten ni az ál la pot to váb bi rom lá sá nak meg elõ zé sé re és an nak ér de ké ben, hogy olyan más víz tes - te ken, ame lyek re az elõb bi kö rül mé nyek nin cse nek ha tás - sal, a jó ál la pot el éré sé re meg fo gal ma zott célkitûzések teljesítése ne kerüljön veszélybe. (3) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv tar tal maz za a kö rül - mé nyek ki vé te les sé vagy éssze rû en elõ re ne m lát ha tó vá mi nõ sí té sé nek fel té te le it. (4) Az in téz ke dé si prog ram ban meg kell ha tá roz ni azo - kat a ki vé te les kö rül mé nyek kö zött te en dõ in téz ke dé se ket, ame lyek ne m ve szé lyez tet he tik a víz test ál la po tá nak a kö - rül mé nyek ren de zõ dé sét kö ve tõ hely re ál lá sát. (5) A ki vé te les, il let ve éssze rû en elõ re ne m lát ha tó kö - rül mé nyek ha tá sa it éven te szám ba kell ven ni, és a 7. (1) be kez dé sé ben fel so rolt okok alap ján min den le het sé - ges in téz ke dést meg kell ten ni an nak ér de ké ben, hogy a víz test ál la po ta a le he tõ leg rö vi debb idõn be lül el ér je az (1) bekezdés sze rin ti kö rül mé nyek elõtti állapotot. (6) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv fe lül vizs gá la ta al kal - má val a terv ben meg kell je le ní te ni az em lí tett kö rül mé - nyek ha tá sa i nak, va la mint a (2) és (5) be kez dé sek kel össz - hang ban tet t, il le tõ leg te en dõ in téz ke dé sek összefogla - lását. 10. (1) Ne m mi nõ sül a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro - zott cél ki tû zé sek re vo nat ko zó elõ írások meg sze gé sé nek, ha a (2) (4) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott feltételek teljesülnek, és a) a fel szín alat ti víz jó ál la po tá nak, a fel szí ni víz test jó öko ló gi ai ál la po tá nak vagy ahol az al kal ma zan dó jó öko ló gi ai po ten ci ál já nak el éré se, il le tõ leg egy víz test ál la - pot rom lá sá nak meg elõ zé se azért hi ú sul meg, mert a fel szí - ni víz test fi zi kai jel lem zõ i ben, fel szín alat ti víz test víz - szint jé ben kedvezõtlen változások következtek be, illetve b) új, fenn tart ha tó em ber i fej lesz té si te vé keny sé gek kö vet kez mé nyei miatt ne m le het meg elõz ni, hogy egy fel - szí ni víz test a jó ál la po tot meg ha la dó (ki vá ló) ál la po ta jó állapotra csökkenjen. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti eset ben min den le het sé ges in téz ke dést meg kell ten ni a víz test ál la po tá ra gya ko rolt ked ve zõt len hatás mérséklésére. (3) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben fe l kell tün tet ni az (1) be kez dés sze rin ti kö rül mé nye ket, rész le te sen is mer tet - ve azok indokait. (4) Az (1) be kez dés csak köz ér dek bõl, kü lö nö sen a kör - nye zet és a tár sa da lom szá má ra a kör nye ze ti cél ki tû zé sek tel je sí té sé vel el ér he tõ elõ nyö ket meg ha la dó, az em ber i egész ség és biz ton ság meg õr zé sé ben, il le tõ leg a fenn tart - ha tó fej lõ dés ben je lent ke zõ elõ nyök ér de ké ben al kal maz - ha tó, fel té ve, hogy ezek a cél ki tû zé sek a mû sza ki meg va - ló sít ha tat lan ság, il let ve az arány ta lan költ sé gek miatt ne m érhetõk el más, jelentõs mértékben jobb környezeti változatot jelentõ eszközökkel. 11. A 3. (2) be kez dé se, va la mint a o k al kal ma zá sa so rán biz to sí ta ni kell, hogy az

5 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9433 a) ne zár ja ki és ne ve szé lyez tes se ál lan dó jel leg gel a Du na-víz gyûj tõ ke rü let más víz test jé nél a kör nye ze ti cél ki - tû zé sek teljesítését; b) össz hang ban le gyen leg alább a kör nye zet vé del mé re vo nat ko zó eu ró pai kö zös sé gi jo gi sza bá lyo zás nak meg fe - le lést biz to sí tó, kü lön jog sza bá lyok ban meghatározott védelmi szinttel. A vízgyûjtõ jellemzõi és az emberi tevékenység környezeti hatásai 12. (1) A víz gyûj tõ re jel lem zõ kör nye ze ti, víz gaz dál ko dá si és ez zel össze füg gõ egyéb, a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv tar tal ma szem pont já ból lé nye ges ada tok meg is me ré se és elem zé se kö ré ben meg kell ha tá roz ni a fel szí ni víz tes tek el he lyez ke dé sét, ha tá ra it, va la mint meg kell ad ni azok jellemzését az alábbiak figye lembevételével: a) a fel szí ni víz tes te ket a fel szí ni vi zek meg je le né si for - mái sze rint, a mes ter sé ges és erõ sen mó do sí tott fel szí ni víz tes te ket kü lön meg je löl ve kell a tervben nyilvántartani; b) a fel szí ni víz tes te ket a fel szí ni vi zek meg je le né si for - mái sze rint el kü lö nít ve, a 2. szá mú mel lék let alap ján meg - ha tá ro zott tí pu sok ba kell be so rol ni; c) a mes ter sé ges és erõ sen mó do sí tott fel szí ni víz tes te - ket ab ba a tí pus ba kell be so rol ni, ame lyek ah hoz a fel szí ni víz meg je le né si for má hoz tar toz nak, amely hez az adott erõ sen mó do sí tott vagy mes ter sé ges víz test a leg in kább ha son lít; d) nyil ván tar tás ba kell ven ni a fel szí ni víz tes tek azon hid ro mor fo ló gi ai, hid ro ló gi ai és fi zi kai, va la mint ké mi ai vi szo nya it, ame lyek az öko ló gi ai ál la po tot jel lem zik; e) a nyil ván tar tás nak tar tal maz nia kell a ki vá ló öko ló - gi ai ál la pot hoz, il let ve a ma xi má lis öko ló gi ai po ten ci ál hoz tar to zó ér té kek kel jel le mez he tõ re fe ren cia-te rü le te ket, f) nyil ván tar tás ba kell ven ni az olyan ter he lé sek re vo - nat ko zó ada to kat, ame lyek a fel szí ni víz tes te ket egyen ként és összes sé gük ben érin tik, érint he tik. (2) Az (1) be kez dés f) pont ja al kal ma zá sa so rán kü lö nö - sen a ne m pont sze rû (dif fúz) szennye zõ for rá so kat, a ren - de let 3. szá mú mel lék le té ben fel so rolt jog sza bá lyok ál tal érin tett ipar i, me zõ gaz da sá gi és más lé te sít mé nyek bõl szár ma zó szennye zõ anyag-ki bo csá tás, to váb bá a je len tõs víz ki vé te le ket, il le tõ leg ezek nek a víz mér leg re gya ko rolt ha tá sát, és az azo no sít ha tó mor fo ló gi ai vál to zá so kat kell figye lembe venni. 13. (1) A fel szín alat ti víz tes tek el he lyez ke dé sét és ha tá ra it a kü lön jog sza bály ban elõ ír tak sze rint kell meghatá - rozni. (2) A fel szín alat ti víz tes tek el sõ jel lem zé se so rán a kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint ér té kel ni kell az azok hasz ná la tá ból ere dõ ha tá so kat, így kü lö nö sen: a) a bi zo nyí tott és va ló szí nû sít he tõ ter he lé se ket és víz - ki vé te le ket, ezen belül aa) a ne m pont sze rû (dif fúz) és a pont sze rû szennye zõ - forrásokat, ab) a víz ki ter me lést és a mes ter sé ges vissza táp lá lást; b) a fe dõ ré teg jel le gét, fi gye lem mel a fel szín alat ti víz után pót lá sát biz to sí tó vízgyûjtõre; c) a kü lön jog sza bály alap ján ki je lölt azon fel szín alat ti víz tes te ket, ame lyek tõl a fel szí ni ví zi- vagy szá raz föl di öko szisz té mák köz vet le nül függenek. (3) A to váb bi jel lem zés so rán a fel szín alat ti víz tes tek re vo nat ko zó, to váb bá az egyéb jel lem zõ ada tok meg is me ré - sé vel össze füg gés ben a koc ká za tos hely zet vizs gá la tá ra és ér té ke lé sé re e ren de let 2. szá mú mel lék le té ben és a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot ta kat, kü lö nö sen az em ber i te - vé keny ség ha tá sá ra vo nat ko zó ada to kat meg kell ad ni, a víz szint jé ben be kö vet ke zõ vál to zá so kat, va la mint a víz - szennye zés ha tá sát vizs gál va a szük sé ges in téz ke dé se ket meg kell ten ni. (4) A ban meg ha tá ro zott elem zé se ket és vizs - gá la to kat hat éven te fe lül vizs gál va szük ség sze rint kell mó do sí ta ni, il let ve ki egé szí te ni. Megkülönböztetett védelem alatt álló területek 14. (1) A kör nye ze ti ele mek, ter mé sze ti ér té kek vé del me, to váb bá a vi zek hasz no sí tá sát, a víz igé nyek ki elé gí té sét szol gá ló kö ve tel mé nyek ér vé nye sí té se szem pont já ból meg kü lön böz te tett vé del met igény lõ te rü le tek rõl a kü lön jog sza bá lyok figye lembevételével ké szült, kü lön nyil ván - tar tást az OKTVF nap ra kész ál la pot ban tart ja. (2) A vé dett te rü le tek kel kap cso la tos in téz ke dé se ket a vé de lem alá he lye zés cél ját és a te rü let re irány adó elõ - írásokat, ti lal ma kat meg ha tá ro zó a víz gyûj tõ-gaz dál ko - dá si terv ben is meg je lölt kü lön jog sza bá lyok ren del ke zé - se i re figyelemmel kell végrehajtani. A védett területek, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek állapotának monitoringja 15. (1) A vi zek és a vé dett te rü le tek ál la po tá nak fi gye lem - mel kí sé ré sé re és rend sze res ér té ke lé sé re a kü lön jog sza - bá lyok ban meg ha tá ro zott mo ni tor ing prog ra mot kell ki - dol goz ni és vég re haj ta ni. (2) A mo ni tor ing prog ra mot az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2000/60/EK irány elve (a továb biak ban: VKI)

6 9434 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám 21. cik ké ben meg ha tá ro zott el já rás nak meg fele lõen ki dol - go zott mû sza ki elõ írások és szab vá nyo sí tott mód sze rek figye lembevételével olyan mó don kell meg ter vez ni, ki ala - kí ta ni és mû köd tet ni, hogy a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter - ve zés en nek ered mé nye i re ala poz va ha té ko nyan, meg bíz - ha tó an és tel jes kö rû en tör tén hes sen. A vizek használatával kapcsolatos költségek viselése 16. (1) A vi zek vé del mé vel, ál la po tuk ja ví tá sá val és meg õr - zé sé vel össze füg gõ fel ada tok el lá tá sa az ál lam, a he lyi ön - kor mány zat, va la mint a vi zek hasz no sí tá sá val já ró jo go kat gya kor ló, kö te le zett sé ge ket tel je sí tõ, il let ve a vi zek be bár - mi lyen te vé keny ség gel köz vet le nül vagy köz vet ve szenny vi zet, víz szennye zõ anya got ki bo csá tó kö te les sé ge. (2) Az (1) be kez dés ben em lí tett fel ada tok el lá tá sa ér de - ké ben a vi zek hasz ná la tá val, a víz kész le tek vé del mé vel össze füg gõ tár sa dal mi rá for dí tá sok rész le ges vagy tel jes meg té rü lé se ér de ké ben a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá - ro zott ese tek ben já ru lé kot, érdekeltségi hozzájárulást vagy díjat kell fizetni. (3) A vi zek szennye zé se ese tén a kü lön jog sza bá lyok - ban vagy a ha tó ság ha tá ro za tá ban meg ha tá ro zott víz - szennye zé si, il let ve fel szín alat ti víz vé del mi bírságot kell fizetni. (4) A Kvt ában meg ha tá ro zott költ sé gek kö ré - ben kü lö nö sen a víz mi nõ sé gi kár el há rí tás és kár men te sí tés ese tén fel me rü lõ, a vé de ke zés el lá tá sá val, a kör nye ze ti ká - rok el há rí tá sá val, va la mint a szük ség víz el lá tás sal kap cso - la tos költ sé gek azt terhelik, aki a vizek szennyezését elõidézte. (3) A gaz da sá gi elem zés nek tar tal maz nia kell külö - nösen: a) az egyes víz hasz ná la tok gaz da sá gi jel lem zé sét; b) víz szol gál ta tá sok költ ség-vissza té rü lé si szint jét, a víz hasz ná la tok hoz zá já ru lá sá nak ará nyát a víz szol gál ta tá - sok költ sé ge i nek meg té rí té sé hez, leg alább ipar i, ház tar tá si és mezõgazdasági bontásban; c) a víz hasz ná la tok vár ha tó ala ku lá sát, figye lembe vé - ve a ter ve zett fej lesz té sek hatását is. (4) A gaz da sá gi elem zés nek hoz zá kell já rul nia a víz - gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv költ ség ha té kony in téz ke dé si prog ram ja i nak ki dol go zá sá hoz, va la mint az olyan víz tes - tek azo no sí tá sá hoz, ahol a jó ál la pot el éré se gaz da sá gi szempontból ésszerûtlenül költséges. (5) Olyan, a szol gál ta tott víz ér té ké nek meg fe le lõ, a víz - kész le tek ha té kony hasz ná la tá ra ösz tön zõ, a vi zek kel kap - cso la tos ár po li ti kát kell al kal maz ni, amely a víz szol gál ta - tás kör nye ze ti, va la mint erõ for rás költ sé ge it is figye lembe vevõ költség-visszatérülés elvén alapul. (6) Az (5) be kez dés ben fog lal tak tel je sí té se so rán figye - lembe ve he tõk a költ ség-vissza té rü lés tár sa dal mi, kör nye - ze ti és gaz da sá gi ha tá sai és az adott víz szol gál ta tás sal érin - tett te rü let föld raj zi és éghajlati adottságai. (7) Az (1) (5) be kez dé sek ben fog lal tak ne m aka dá lyoz - hat ják a vi zek re vo nat ko zó kör nye ze ti cél ki tû zé sek el éré se ér de ké ben tet t meg elõ zõ vagy hely re ál lí tó intézkedések finanszírozását. (8) Ne m kell al kal maz ni a (4) és (5) be kez dést a víz hasz - ná lat ra, ha ez ne m ve szé lyez te ti a kör nye ze ti cél ki tû zé sek tel je sí té sét. A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben azon ban meg kell adni ennek indokolását. (9) A gaz da sá gi elem zé sek el vég zé sé rõl a mi nisz ter gon dos ko dik. A vízszolgáltatások költség-visszatérülése 17. (1) A 16. -ban meg ha tá ro zott in téz ke dé sek kel össze - füg gés ben a 3. (5) be kez dé se c) pont ja sze rin ti gaz da sá gi elem zés nek tar tal maz nia kell a víz szol gál ta tá sok fenn - álló költ ség vi szo nya i nak és a rá for dí tá sok költ ség-vissza - té rü lé si szint jé nek vizs gá la tán túl a kör nye ze ti cél ki tû zé - sek el éré se ér de ké ben tet t in téz ke dé sek végrehajtásához szükséges jövõbeli ráfordításokat is. (2) A gaz da sá gi elem zést a hosszú táv ú víz kész let- és víz igény elõ re jel zé se ket figye lembe vé ve a víz szol gál ta tá - sok üze me lé si mennyi sé ge in, ára in és költ sé ge in, va la mint a szük sé ges be ru há zá sok be csült ér té ke in ala pul va kell el - vé gez ni. Az elem zést hat éven ként fe lül vizs gál va szük ség sze rint kell mó do sí ta ni, il let ve ki egé szí te ni. Az intézkedési program 18. (1) Az 5. sze rint meg fo gal ma zott kör nye ze ti cél ki tû - zé sek tel je sí té sé re e ren de let 4. szá mú mel lék le té ben fel so - rolt kü lön jog sza bá lyok sze rin ti ren del ke zé sek figye - lembevételével a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv nek kü lön in téz ke dé si prog ra mot (a továb biak ban: prog ram), ezen be lül alap in téz ke dé se ket, va la mint szük ség sze rint kiegé szítõ in téz ke dé se ket kell tar tal maz nia. (2) Az alap in téz ke dé sek kö ré ben a prog ram nak tar tal - maz nia kell: a) a vi zek ha té kony és fenn tart ha tó hasz ná la tát elõ moz - dí tó in téz ke dé se ket; b) a víz szennye zõ anya gok ki bo csá tá sá nak az el ér he tõ leg jobb tech ni kán (BAT), il le tõ leg a kör nye zet mi nõ sé gi ha tár ér té ke ken ala pu ló sza bá lyo zá sát és megvalósítását;

7 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9435 c) az elõ írt ki bo csá tá si ha tár ér té ke ket vagy ne m pont - sze rû (dif fúz) ha tá sok ese tén a leg meg fe le lõbb meg ol dá - so kat, il let ve sza bá lyo zá so kat, ame lyek figye lembe ve szik a szennye zés kom bi nált meg elõ zé sé rõl, a te le pü lé si és ipar i szenny víz ke ze lés rõl, a vi zek me zõ gaz da sá gi ere de tû nit rát szennye zés sel szem be ni vé del mé rõl szóló kü lön jog - sza bá lyok 8 vo nat ko zó ren del ke zé sei meg je lö lé sét. (3) A prog ram ban ki kell tér ni az e ren de let 16. és 17. sze rin ti azon kö ve tel mé nyek tel je sí té sé re, ame lyek a szük - sé ges elem zé sek, il let ve a jo gi sza bá lyo zás sze rint biz to sít - ják a vi zek vé del mé vel, hasz no sí tá si le he tõ sé ge ik meg õr - zé sé vel já ró költ sé gek vissza té rü lé sét. (4) Az ivó víz ki ter me lé sé re hasz nált vi zek meg óvá sa ér - de ké ben az ivó víz bá zis vé del mé nek ke re tei kö zött a prog - ram nak elõ kell moz dí ta nia az ivó víz-mi nõ sé gû víz elõ ál lí - tá sa és szol gál ta tá sa so rán az eh hez szük sé ges víz ke ze lés mér té ké nek és az ezzel járó költség csökkentését. (5) A prog ram nak tar tal maz nia kell a vi zek igény be vé - te lé vel (ki ter me lé sé vel) és tá ro zá sá val já ró be avat ko zá sok, te vé keny sé gek sza bá lyo zá sát, ide ért ve azok en ge dé lye zé - sét és a készletek nyilvántartását. (6) A prog ram nak tar tal maz nia kell a pont sze rû és ne m pont sze rû (dif fúz) le het sé ges szennye zõ for rá sok ese té ben a szennye zõ anyag víz be ju tá sát sza bá lyo zó, meg elõ zõ vagy tiltó intézkedéseket. (7) A prog ram nak ki kell tér nie azok ra az in téz ke dé sek - re, ame lyek biz to sít ják, hogy a fel szí ni víz tes tek hid ro mor - fo ló gi ai vi szo nyai össz hang ban le gye nek az el éren dõ öko - ló gi ai ál la pot tal vagy a mes ter sé ges, il le tõ leg az erõ sen mó do sí tott víz tes tek esetén a jó ökológiai potenciállal. (8) A (3) (7) be kez dés ben fel so rolt in téz ke dé se ket rend sze re sen fe lül kell vizs gál ni, és ha szük sé ges, meg - fele lõen mó do sí ta ni kell. (9) A prog ram ban egye bek ben ki kell tér ni: a) a fel szín alat ti vi zek (víz tes tek) mes ter sé ges után pót - lá sá nak kü lön jog sza bály sze rin ti en ge dé lye zé si kö rül - mé nye i re; b) azok ra az in téz ke dé sek re, ame lyek a fel szín alat ti víz be tör té nõ köz vet len szennye zõ anyag-be ve ze tés ál ta lá - nos ti lal ma mel lett a ki vé te lek meg ha tá ro zá sát és annak feltételeit tartalmazzák; c) a je len tõs koc ká za tot je len tõ kü lön jog sza bá lyok - ban meg ha tá ro zott ki e mel ten ve szé lyes anya gok ál tal a fel szí ni és fel szín alat ti vi zek ben oko zott szennye zés meg - szün te té sé re irá nyu ló in téz ke dé sek re, il le tõ leg ezek szük - ség sze rin ti meg ala po zá sá ra; d) a rend kí vü li ese mé nyek (bal ese tek, ter mé sze ti ka - taszt ró fák) ha tá sa i nak meg elõ zé sét vagy mér sék lé sét szol - gá ló in téz ke dé sek re, il le tõ leg azok ra az ész le lõ rend sze - rek re, ame lyek a ne he zen elõ re je lez he tõ ese mé nyek ese - tén is biz to sít ják a víz i öko szisz té mák ve szé lyez te té sé nek, károsodásának megelõzését, illetve a kár mérséklését /2004. (VII. 21.) Kor m. ren de let a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl. (10) A prog ram ban az alap in téz ke dé sek ki egé szí té se - ként a kör nye ze ti cél ki tû zé sek el éré se ér de ké ben a VKI VI. Mel lék le te B. ré szé ben fog lalt ne m tel jes kö rû fel so ro - lás ra is fi gye lem mel ki egé szí tõ in téz ke dé se ket is meg le - het ha tá roz ni. (11) Az in téz ke dé si prog ram ki dol go zá sá ról a mi nisz ter az érin tett mi nisz te rek be vo ná sá val gondoskodik. A nyilvánosság részvétele és konzultáció 19. (1) A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv el ké szí té se és fe lül - vizs gá la ta so rán tá jé koz ta tó és egyez te tõ fó ru mok szer ve - zé sé vel biz to sí ta ni kell, hogy a terv tar tal mát a tár sa da lom mi nél szé le sebb kö re, kü lö nö sen a víz gyûj tõ-gaz dál ko - dá si ter ve zé si rész egy sé gen ként érin tett vízhasználók megismerhessék és véleményezhessék. (2) Az (1) be kez dés al kal ma zá sa so rán az ér de kel tek kel meg kell is mer tet ni: a) a terv ki dol go zá sá nak mun ka prog ram ját és ütem ter - vét ide ért ve a ter ve zett kon zul tá ci ós in téz ke dé sek rõl szóló köz le ményt leg alább há rom év vel an nak az idõ - szak nak a kez de te elõtt, amelyre a terv vonatkozik; b) figye lembe vé ve a ter mé szet vé del mi és kör nye zet - vé del mi szem pon to kat az érin tett rész víz gyûjt õre vo nat - ko zó an fel tárt je len tõs víz gaz dál ko dá si prob lé mák és meg - ol dan dó fel ada tok köz ben sõ fe lül vizs gá la tát leg alább két év vel a tervben meghatározott idõszakot megelõzõen; c) a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ter ve ze tét leg alább egy év vel an nak az idõ szak nak a kez de te elõtt, amely re a terv vonatkozik. (3) A (2) be kez dés ben fog lal tak kal kap cso lat ban a Kvt ának (3) be kez dé sé re is fi gye lem mel biz to sí - ta ni kell a tár sa dal mi kon zul tá ció lehetõségét. (4) A (2) és (3) be kez dé sek ben meg fo gal ma zot tak nak a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter a mi nisz té riu m hi - va ta los lap já ban, köz le mény formájában tesz eleget. (5) A tár sa dal mi rész vé tel és kon zul tá ció ered mé nyes - sé ge ér de ké ben leg alább ha t hó na pot kell biz to sí ta ni ar ra, hogy a terv alap ját ké pe zõ do ku men tu mok, ada tok, va la - mint egyéb in for má ci ók meg is mer he tõ ek és írásban véleményezhetõek legyenek. Tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek 20. (1) A VKI-ban fog lalt tá jé koz ta tá si és je len tés té te li kö - te le zett sé gek vég re haj tá sá ról a mi nisz ter gon dos ko dik.

8 9436 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám (2) Az (1) be kez dés ben hi vat ko zott kö te le zett sé gek tel - je sí té se ér de ké ben a mi nisz ter a) be je len ti az Eu ró pai Bi zott ság nak (a továb biak ban: Bi zott ság) a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv vég re haj tá sa szem pont já ból ha tás kör rel ren del ke zõ köz igaz ga tá si szer - ve ket, azok nak a VKI 1. mel lék le té ben meg ha tá ro zott ada - ta it, va la mint az ezek ben be kö vet ke zõ vál to zá so kat a vál - to zás be kö vet ke zé sé tõl szá mí tott há rom hó na pon be lül; b) tá jé koz tat ja a Bi zott sá got, va la mint az Eu ró pai Unió nak a terv vel érin tett töb bi tag ál la mát a vízgyûjtõgazdálkodási terv rõl, il le tõ leg an nak fe lül vizs gált vál to za - ta i ról a terv ki hir de té sé tõl szá mí tott há rom hó na pon be lül; c) össze fog la ló je len tést nyújt be a Bi zott ság nak és va - la mennyi érin tett tag ál lam nak a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv cél já ra ké szült ca) a és 17. -ban meg ha tá ro zott elemzé sekrõl, cb) a 14. -ban meg ha tá ro zott nyil ván tar tás ról, és cc) a 15. -ban meg ha tá ro zott mo ni tor ing prog ram ról az el ké szí té sü ket kö ve tõ há rom hó na pon be lül; d) köz ben sõ je len tést ter jeszt a Bi zott ság elé az in téz - ke dé si prog ram tel je sí té sé ben el ért elõ re ha la dás ról a víz - gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv és an nak fe lül vizs gált vál to za tai köz zé té te lét kö ve tõ há rom éven be lül. (3) A ren de let vég re haj tá sa so rán el ké szü lõ nyil ván tar - tá sok kü lön jog sza bály sze rint sta tisz ti kai cél ra egye di adat azo no sí tás ra al kal mas mó don elekt ro ni ku san is hoz zá fér he tõ ek. III. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 21. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba az zal, hogy ren del ke zé se it az e ren de let ben és kü lön jog sza bály ban meg je lölt ha tár idõk re fi gye lem mel a fo lya - mat ban lé võ ügyek ben, il le tõ leg a vi zek jó ál la po tá nak biz - to sí tá sá ra irá nyu ló in téz ke dé sek elõ ké szí té se és vég re haj - tá sa so rán is al kal maz ni kell. (2) A 3. -ban meg ha tá ro zott víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si ter vet el sõ al ka lom mal de cem ber 22-ig el ké szí te ni, a mi nisz té riu m hi va ta los lap já ban köz zé ten ni, majd ezt köve tõen hat éven ként kor sze rû sí te ni kell. (3) Az em ber i te vé keny sé gek kör nye ze ti ha tá sa i nak a ok ban meg ha tá ro zott elem zé sét, va la mint a víz - tes tek ki je lö lé sét és jel lem zé sét de cem ber 22-ig, az el sõ fe lül vizs gá la tot szük ség sze rint, de leg ké sõbb de cem ber 22-ig kell el vé gez ni. (4) A vé dett te rü le tek 14. sze rin ti nyil ván tar tá sát és tér ké pi áb rá zo lá sát de cem ber 22-ig kell el ké szí te ni. (5) A 15. -ban meg ha tá ro zott mo ni tor ing prog ram sze - rin ti mo ni tor in got leg ké sõbb de cem ber 22-ig kell üzem be ál lí ta ni. (6) a) A 17. -ban meg ha tá ro zott gaz da sá gi elem zést de cem ber 22-ig, az el sõ fe lül vizs gá la tot szük ség sze rint, de leg ké sõbb de cem ber 22-ig kell elvégezni. b) A 17. (3) be kez dés b) pont já ban és (5) be kez dé sé - ben sze rep lõ költ ség-vissza té rü lés el vét, a (6) be kez dé sé - ben fog lal tak ra fi gye lem mel 2010-re kell érvényesíteni. (7) A 18. -ban meg ha tá ro zott in téz ke dé si prog ra mot de cem ber 22-ig kell ki dol goz ni, vég re haj tá sát leg - ké sõbb de cem ber 22-ig meg kell kez de ni, és de cem ber 22-ig, azt köve tõen, 6 éven te kell korszerûsíteni. (8) A 20. (2) be kez dé se a) pont já ban írt be je len té si kö - te le zett ség nek el sõ al ka lom mal jú ni us 22-ig kell eleget tenni. 22. Ez a ren de let az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács ok tó ber 23-i, a víz po li ti ka te rén a kö zös sé gi fel lé pés ke re - te i nek meg ha tá ro zá sá ról szóló 2000/60/EK irány el vé nek való megfelelést szolgálja. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter 1. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez Vízgyûjtõ-gazdálkodási tervezési részegységek 1. Du na rész víz gyûj tõ 1. Du na jobb part a nyu ga ti or szág ha tár és a Mo so - ni-du na tor ko la ta köz t 2. Du na jobb part a Mo so ni-du na tor ko la ta és a Dö - mö si Ma lom-pa tak tor ko la ta köz t 3. Ka pos 4. Du na jobb part a Tas si-zsi lip tõl a dé li ország - határig 5. Ipoly 6. Du na jobb part a Dö mö si Ma lom-pa tak tor ko la tá - tól a Tas si-zsi li pig és Du na bal part az Ipoly tor - ko la tá tól a Kvas say-zsi li pig 7. Du na bal part a Kvas say-zsi lip tõl a dé li ország - határig 2. Tisza részvízgyûjtõ 1. Fel sõ-ti sza 2. Sa jó 3. Ti sza jobb part a Sa jó és a Zagy va tor ko la ta köz t

9 2004/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Zagy va 5. Ti sza jobb part a Zagy va tor ko la ta és a dé li or - szág ha tár köz t 6. Hármas-Körös 7. Ti sza bal part a Hár mas-kö rös tor ko la ta és az ország határ köz t 3. Dráva részvízgyûjtõ Drá va 4. Ba la ton rész víz gyûj tõ 1. Ba la ton köz vet len 2. Za la 2. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez I. A vízgyûjtõ-gazdálkodási terv tartalma 1. A víz gyûj tõ, rész víz gyûj tõ ál ta lá nos le írá sa 1.1. fel szí ni vi zek ese té ben: a) a víz tes tek el he lyez ke dé sé nek és ha tá ra i nak tér ké pi áb rá zo lá sa, b) az al-öko ré gi ók és a fel szí ni víz test tí pu sok tér ké pi áb rá zo lá sa, c) a fel szí ni víz test tí pu sok re fe ren cia vi szo nya i nak azo no sí tá sa; 1.2. fel szín alat ti vi zek ese té ben a fel szín alat ti víz tes - tek el he lyez ke dé sé nek és ha tá ra i nak tér ké pi ábrázolása; 2. az em ber i te vé keny ség fel szí ni és a fel szín alat ti vi - zek ál la po tá ra gya ko rolt je len tõs ter he lé se i nek és ha tá sa i - nak össze fog la lá sa a következõ tartalommal: a) a pont sze rû szennye zõ for rá sok szám ba vé te le, b) a ne m pont sze rû (dif fúz) szennye zõ for rá sok szám - ba vé te le a te rü let hasz ná lat össze fog la lá sá val együtt, c) a víz mennyi sé gi ál la po tá ra ha tó kör nye zet hasz ná la - tok szám ba vé te le a víz ki vé te lek kel együtt, d) az em ber i te vé keny ség bõl szár ma zó, a víz ál la po tá ra gya ko rolt egyéb ha tá sok elemzése; 3. a vé dett te rü le tek a ren de let 14. -a sze rin ti azo no sí - tá sa és tér ké pi ábrázolása; 4. a vi zek ál la po tá nak meg fi gye lé sé re a 15. sze rint lé - te sí tett mo ni tor ing há ló za tok tér ké pi ábrázolása: 4.1. fel szí ni vi zek ese té ben a meg fi gye lés ki ter jed: a) a me der mor fo ló gi ai vi szo nya i ra, víz tér fo gat ra és a víz szint re vagy a víz ho zam ra olyan mér ték ben, amennyi re azt az öko ló gi ai és a ké mi ai ál la pot, va la mint az öko ló gi ai potenciál megköveteli, b) az öko ló gi ai és ké mi ai ál la pot ra, va la mint az öko ló - gi ai po ten ci ál ra; 4.2. fel szín alat ti vi zek ese té ben a meg fi gye lés ké mi ai és mennyi sé gi ál la pot ra terjed ki; 4.3. a vé dett te rü le tek ese té ben a fen ti meg fi gye lé se ket ki kell egé szí te ni azok nak a jel lem zõk nek a meg fi gye lé sé - vel, ame lye ket az egyes vé dett te rü le tek ki je lö lé sé rõl szóló jogszabályok elõírnak; 5. a mo ni tor ing há ló za tok ered mé nye i nek be mu ta tá sa tér ké pi for má ban a következõkrõl: 5.1. a fel szí ni vi zek ál la po ta (öko ló gi ai és ké mi ai); 5.2. a fel szín alat ti vi zek ál la po ta (ké mi ai és mennyi - ségi); 5.3. a vé dett te rü le tek ál la po ta; 6. az 1 5. pon tok ban elõ írt tér ké pi áb rá zo lás tér in for - ma ti kai rend szer ben, di gi tá lis tér ké pi adat bá zis ban, Egy - sé ges Or szá gos Ve tü le ti koordinátákkal meghatározva; 7. a fel szí ni és fel szín alat ti vi zek re és a vé dett te rü le - tek re a kü lön jog sza bá lyok ban e ren de let 5. -a sze rint meg ál la pí tott kör nye ze ti cél ki tû zé sek lis tá ja, va la mint a sze rin ti eset ben az ere de ti cél ki tû zés ne m tel je sít - he tõ sé gé nek rész le te zé se; 8. össze fog la ló le írás a víz hasz ná la tok nak a 16. és 17. -o k sze rin ti gaz da sá gi elem zé sé rõl; 9. a 18. sze rint ki dol go zott in téz ke dé si prog ra mok össze fog la lá sa, be le ért ve azo kat az in téz ke dé se ket is, ame - lyek kel az 5. (1) be kez dés ben meg ál la pí tott célkitûzések teljesíthetõk; 9.1. a vi zek vé del mé re vo nat ko zó jog sza bá lyok al kal - ma zá sá hoz szük sé ges in téz ke dé sek összefoglalása; 9.2. a víz hasz ná la tok kal, il le tõ leg a vi zek vé del mé vel kap cso la tos költ ség meg té rü lés el vé nek ér vé nye sü lé se és ér vé nye sí té se, fi gye lem mel az ezt cél zó és szolgáló intéz - kedésekre; 9.3. az ivó víz bá zi sok vé del mé nek ér de ké ben tet t in téz - ke dé sek össze fog la lá sa; 9.4. a víz hasz ná la tok hoz, víz ki vé te lek hez és a hasz nált vi zek el ve ze té sé hez, va la mint a ví zi mun kák el vég zé sé hez szük sé ges ha tó sá gi (víz jo gi, kör nye zet vé del mi és ter mé - szet vé del mi) en ge dé lye zés rend sze ré re vo nat ko zó jog sza - bá lyok ide ért ve a dön tés alap já ul szolgáló anyagi jogi rendelkezéseket megjelölése; 9.5. a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek kel en ge dé lye zett fel szín alat ti víz be va ló köz vet len be ve ze té - sek felsorolása; 9.6. a te rü let hasz ná lat meg vál toz ta tá sát sza bá lyo zó jog sza bá lyok megjelölése; 9.7. azok nak az in téz ke dé sek nek az össze fog la lá sa, ame lye ket azok kal a víz tes tek kel kap cso lat ban kell meg -

10 9438 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám hoz ni, ame lyek nél az 5. (1) be kez dé sé ben és a kü lön jog - sza bály ban meg fo gal ma zott cél ki tû zé sek ne m teljesít - hetõk; 9.8. a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott, ki e mel ten ve szé lyes anya gok ál tal a vi zek ben oko zott szennye zés meg szün te té sé re tet t in téz ke dé sek összefoglalása; 9.9. a vi zek ál la po tát be fo lyá so ló kör nye ze ti ká rok meg elõ zé sé re és csök ken té sé re tet t in téz ke dé sek; a bal eset sze rû szennye zé sek ha tá sa i nak meg elõ - zé sé re és csök ken té sé re tet t in téz ke dé sek összefoglalása; a kör nye ze ti cél ki tû zé sek tel je sí té se ér de ké ben tet t ki egé szí tõ in téz ke dé sek összefoglalása; 10. az egyes rész víz gyûj tõk re, azok ré sze i re, egyes téma körökre vagy víz tí pu sok ra vo nat ko zó rész le tes prog - ra mok és ter vek jegy zé ke, azok tar tal má nak össze fog la lá - sá val; 11. a köz vé le mény tá jé koz ta tá sá ra és kon zul tá ci ók ra tet t in téz ke dé sek össze fog la lá sa, azok ered mé nyei és az ered mé nyek bõl kö vet ke zõ en a terv ben végrehajtott változtatások; 12. a köz vé le mény tá jé koz ta tá sá hoz fel hasz nált do ku - men tu mok, a 18. (6) és (7) be kez dé sei sze rint el fo ga dott sza bá lyo zá sok, in téz ke dé sek, va la mint a 15., il le tõ leg a kü lön jog sza bály sze rin ti mo ni tor ing hálózat adatainak hozzáférési helyei; 13. a ha tás kör rel ren del ke zõ ha tó ság meg ne ve zé se és adatai. II. A vízgyûjtõ-gazdálkodási terv felülvizsgálata során beépítendõ további tartalmi elemek 1. A víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv elõ zõ vál to za tá nak köz re adá sa óta vég zett vál toz ta tá sok, kor sze rû sí té sek össze fog la lá sa, be le ért ve a sze rint vég re haj tott fe - lül vizs gá la tok összefoglalást is; 2. a kör nye ze ti cél ki tû zé sek el éré se irá nyá ban tet t elõ - re ha la dás szám ba vé te le, to váb bá az elõ zõ terv idõ sza ká ra vo nat ko zó mo ni tor ing ered mé nye i nek tér ké pi be mu ta tá sa és rész le tes in dok lás min den olyan kör nye ze ti cél ki tû zés - hez, ame lyet ne m le he tett el ér ni; 3. elõ zõ víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv ben elõ irány zott, ne m vég re haj tott in téz ke dé sek össze fog la lá sa és a vég re - haj tás el ma ra dá sá nak indokolása; 4. a víz gyûj tõ-gaz dál ko dá si terv elõ zõ vál to za tá nak köz re adá sa óta a 6. sze rint el fo ga dott köz ben sõ in téz ke - dé sek össze fog la lá sa. 3. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez I. Víz fo lyá sok ti po ló gi á ja Fel szí ni vi zek ti po ló gi á ja Tí pus száma Felszíni víz-tájak al-öko ré gió 1 hid ro geo ké mi ai jel leg 2 mederanyag 3 A víz gyûj tõ mé re te 4 Hazai elnevezés 5 1 hegy vi dék szi li ká tos dur va ki csi pa tak 2 me szes dur va ki csi pa tak 3 kö ze pes kis fo lyó 4 domb vi dék me szes dur va ki csi pa tak 5 kö ze pes kis fo lyó 6 nagy kö ze pes fo lyó 7 na gyon nagy nagy fo lyó 8 kö ze pes-fi nom ki csi cser mely 9 kö ze pes kis fo lyó 10 nagy kö ze pes fo lyó