Kutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia

Hasonló dokumentumok
A vegetáció felmérésében. 1. előadás

A mintavételezés tervezése. 1. előadás

Minőségi változók. 2. előadás

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

TUDOMÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓ

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Hínártársulások, nádasok monitorozása

TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL

Növénytársulások cönológiai felvételezése

A szárazföldi növénytársulások szerkezete

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

3/29/12. Biomatematika 2. előadás. Biostatisztika = Biometria = Orvosi statisztika. Néhány egyszerű definíció:

Élőhelyvédelem. Kutatások

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA

Terepi módszerek a növényökológiában és cönológiában

Hipotézis, sejtés STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Tudományos hipotézis. Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H 0 ) 11. Előadás

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az Implantológia radiológiai vonatkozásai Dr. Ackermann Gábor

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Nagygombák terepökológiai vizsgálómódszerei: términtázatelemzés

A TANTÁRGY ADATLAPJA

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK

y ij = µ + α i + e ij

É Á Á Ö Á

A SZUKCESSZIÓ A SZUKCESSZIÓ TÍPUSAI PRIMER SZUKCESSZIÓ SZEKUNDER SZUKCESSZIÓ NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI

ä ä

V. Gyakorisági táblázatok elemzése

Ó Ó ó ö ó

É É Ö

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

FÉNYVISZONYOK ÉS AZ ALJNÖVÉNYZET KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA ŐRSÉGI ERDŐKBEN

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű ő ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Á ű ó ó

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Mennyire természetes a környezetünk? - A természetesség mérése a környezeti nevelésben

NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

3 Ellenállás mérés az U és az I összehasonlítása alapján. 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján.

Távérzékelés és ökológia (remote sensing)

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira

ü ú ú ü ú ú ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Statisztikai alapok. Leíró statisztika Lineáris módszerek a statisztikában

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai

Földméréstan és vízgazdálkodás

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

STATISZTIKA I. A változók mérési szintjei. Nominális változók. Alacsony és magas mérési szint. Nominális változó ábrázolása

Bevezető Mi a statisztika? Mérés Csoportosítás

VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

A debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA

Mérések és adatok a kézilabdázók teljesítményének prognosztizálásában és növelésében

A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest

Átírás:

Kutatástervezés a vegetációtudományban á Terresztris ökológia

Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi viszonyai. Állattanos kutató: A vegetáció szerkezete és diverzitása. Erdészek és mezőgazdászok: Vegetáció termőhely jelző elemei.

Ajánlott irodalom Précsényi I., Barta Z., Karsai I. és Székely T. 2002: Alapvető kutatástervezési, tá t statisztikai tti tikiés projektértékelési ték módszerek a szupraindividuális biológiában. Kossuth Egyetemi kiadó, Debrecen, Db pp. 163. Csermely P., Gergely P., Koltay T. és Tóth J. 1999: Kutatás és közlés a természettudományokban. Oii Osiris Kiadó, pp. 318. Bär, S. 2003: Professzorok kés alattvalók lók A tudományos kutatás diszkrét bája. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 148.

Ajánlott irodalom Bonham, D. C. 1989: Measurements for terrestrial vegetation. Wiley and Sons, New York, pp. 338. Dierschke, H. 1994: Pflanzensoziologie. Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart, pp. 687. Mueller Dombois, D. et Ellenberg, H. 1974: Aims and Methods in Vegetation Ecology. Wiley, New York, pp. 547. Greigh Smith, P. 1951: Quantitative Plant Ecology. Blackwell, Oxford, pp. 359.

Terepi vizsgálatok tervezése Vizsgálati cél kitűzése Objektum kiválasztása Módszerek kiválasztása Terepi mintavétel Eredmények gyűjtése és értékelése Eredmények közlése

A vizsgálati icél Az egyik legfontosabb mozzanat. Gyakran találkozni olyan vizsgálatokkal, hogy utólag határozzák meg a célt. Fontos a források fedőnév alatt található problémcsoporttal összevetni. Aktuális probléma legyen=>eladható.

A források Anyagi források Anyagigény Eszközigény Helyigény Idő Emberi munkaerő Átmeneti Tartós Szakmai segítség

A mintaterület kiválasztása á Igen körültekintően kell végezni. Ideális mintaterület: t t Florisztikailag jól feltárt Ismert előtörténet Abiotikus háttérváltozók ismerete Térképezettség Megközelíthetőség Elővizsgálatok!!!

Mintavételek tervezése Mintafüggetlenség Ismétlésszám (mintaszám, térbeliség) Mintaméret Ismételhetőség Bővíthetőség

Mit mérünk? éü Minőségi változók Fajlista Vitalitás, Fertilitás Szociabilitás, diszperzió Mennyiségi változók Borítás Szintezettség Denzitás Fitomassza

Minőségi ő iváltozók Fajlista Flóra felvételezése. flétl é Elméletileg minden növényfajt, minden fejlődési stádiumban rögzítünk. Fajok rögzítése felvételi tabellában történik. Szintenként külön, általában valamilyen másik kvalitatív vagy kvantitatív jellemzővel együtt. Időpont!

Minőségi ő iváltozók Társulásnév Mintaterület Fajlista és fajonként felvett jellemzők } } Területazonosító, felvételező(k) neve } Szintek átlagborítása, magassága Felvételi jegyzőkönyv Ahogy még sohasem láttuk

Minőségi ő iváltozók Vitalitás, Fertilitás Adott faj egyedeinek fejlődését é jellemző ő változó. Négyfokozatú ordinális skála.

Minőségi ő iváltozók Szociabilitás, diszperzió Azonos borítás adódhat eltérő ő mintázattal tt is. 5 fokozatú ordinális skála.

Mennyiségi iváltozók: Borítás A borítás a növényegyedek lombozatának a talajra eső merőleges vetülete. Egyedenkénti, fj fajonkénti kétiborítás. Összborítás (fajonkénti borítások számtani összege: 0(?)??%,??% akár több száz %). Átlagborítás ( csupasz felszín és növényzettel lborított ttfl felszín aránya: 0 100%).

Borításbecslés Szembecslés Szemikvantitatív Szünoptizálás Szubjektív Karósorozatos becslés Objektívebb Objektív hibával terhelt e Vonaltranszekt becslés

Melyik a nagyobb borítású? Szembecslés I. A B

Mlik Melyik a nagyobb borítású? Szembecslés II. A B

Melyik a nagyobb borítású? Szembecslés I. 55% > 45%

Mlik Melyik a nagyobb borítású? Szembecslés II. 70% > 50%

Mlik Melyik a nagyobb borítású? Szubjektív és objektív hibák a szembecslésnél: Hajlamosak lehetünk a virágos fajok borítását túlbecsülni. Az egyenletes borítású fajok esetében felülbecslünk. A kislevelű kúszó növények borítását A kislevelű, kúszó növények borítását alulbecsüljük.

Borításbecslés Karósorozattal történő becslés

Borításbecslés 50% Karósorozat 48 karó Üres: 4, Érintő:44 ÖB: 92%

Borításbecslés 50% Karósorozat 48 karó Üres: 14, Érintő:34 ÖB: 71%

Borításbecslés 50% Karósorozat 96 karó Üres: 34, Érintő:62 ÖB: 65%

Borításbecslés 45% Karósorozat 48 karó Üres: 19, Érintő:29 ÖB: 60%

Borításbecslés 70% Karósorozat 48 karó Üres: 12, Érintő:36 ÖB: 75%

Borításbecslés 70% Karósorozat 96 karó Üres: 24, Érintő:72 ÖB: 75%

Borításbecslés A karósorozattal történő becslés hibái: Magas borítású fajok borítása gyakran 100% Egyenletes eloszlású fajok borítása indokolatlanul magas lesz A ritka fajok gyakran nem kerülnek bele Az eredmények a karóvastagságtól erősen függnek

Borításbecslés Vonaltranszekt módszer A növényes szakaszok hossza / teljes hossz =>

Borításbecslés Vonaltranszekt 1. tr: N: 4,7 cm T: 10,3cm 2. tr: N: 7,3 cm T: 10,3cm 3. tr: N: 88cm 8,8 T: 10,3cm Borítás: 67,3% 70%

Borításbecslés Vonaltranszekt módszer hibái: Nehezen használható sokfajos, fűnemű fajokban gazdag közösségek esetében Időigényes Kisléptékben nehezen alkalmazható Gradiens!

Szintezettség A növényállományok vertikális struktúrája Lombkoronaszint (A ill. T) Cserjeszint (B ill. S) ) Gyepszint (C vagy H) Mohaszint (D vagy M) Epiphyta szint (E) Indexeljük az egyes alkategóriákat.

Szintezettség Magasságmérések g Gyepszint és cserjeszint magassága mérőszalaggal Fásszárú szint mérése: műszeres mérés Fix alapvonalas műszerek Nem fix alapvonalas műszerek Magasságbecslés

Szintezettség Fix alapvonalas műszerek: Haga altimeter t (2.ábra) Blume Leiss magasságmérő (3.ábra)

Szintezettség Nem fix alapvonalas műszerek Christen famagasság mérő ő

Törzsátmérők meghatározása á Átlalók segítségével Egyvonós átlaló ló (1.ábra) Körzős átlaló (2. ábra)

1. Terepi szeminárium i Magasságmérések gyakorlása Christen magasságmérővel Törzsátmérők meghatározása á adott mintaterületen. Jegyzőkönyv készítése méréseinkről.

Denzitás Adott területre eső növényegyedek száma Kvadrát módszerrel Könnyű (Fásszárúak, egy és kétévesek) Nehéz (Klonális fajok, kriptogámok) Kvadrátban gyökerező fajok Nincs elfogadott méret Kvadrátfüggetlen módszerek

Frekvencia Előfordulási gyakoriság a mintavételi egységekben. Kvadrát módszerrel Hajtásszámokon alapuló Gyökerező egyedek Nem abszolút módszer (méretfüggő) Erősen függ a térbeli eloszlástól!!! Kvadrátfüggetlen módszerek

Fitomassza mintavétel Adott területen meghatározzuk a növényi biomassza (fitomassza) mennyiségét. Közvetlen meghatározás Általában lágyszárú szint Gyors Magas ismétlésszám. Megbízható