ERDÉSZETI LAPOK K Ö Z L Ö N Y E. Kiadó : Szerkesztő : Az Országos Erdészeti-Egyesület. Bedő Albert. Megjelenik minden hónapban.

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E. Kiadó : Szerkesztő : Az Országos Erdészeti-Egyesület. Bedő Albert. Megjelenik minden hónapban. Tizenhetedik évfolyam. III. füzet. 1878. Márcziushó. Előfizetési dij egy évre 8 frt Az Országos Erdészeti-Egyesület azon alapitó tagjai, kik legalább 150 frt alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a 8 frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Oly alapitó tagok, kik 150 írtnál kevesebbet alapítottak 3 frt kedvezményi árért járathatják. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Lipótváros, Hold-utcza, 9. szám, II. emelet, """ÜJJH A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek: Az országgyűlés elé terjesztett szövege. (Folytatás és vége.) III. FEJEZET. erdőtörvényjavaslat Az erdőrendészeti hatóságokról és közegekről. 25.. Elsőfokú erdőrendészeti hatóság. Feladata. Az elsőfokú erdőrendészeti hatóságot a közigazgatási bizottság gyakorolja s ennélfogva: 1. Őrködik a felett, hogy az erdők kezelésénél a törvény határozatai és a ministeri rendeletek szorosan megtartassanak és a törvény szerint hozzá utasított gazdasági tervek (3. és 17..) szorosan követtessenek. Ez utóbbi czélból a közigazgatási bizottság a hozzá benyújtott gazdasági tervek egyik jóváhagyott példányát magánál megtartja; (Ha az illető erdőbirtok több törvényhatóság területén fekszik a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister ha- ERDÉSZETI LAPOK. 10

tározza meg, hogy ezen másodpéldány melyik törvényhatóságnál őriztessék; a megőrzésre meghízott törvényhatóság azonban a szomszéd törvényhatóságok megkeresésére, tartozik ezen gazdasági tervet használat végett 90 napnál hosszabbra nem terjedhető időtartamra elismervény mellett kiadni.) 2. a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister által kiadott rendeleteket és utasításokat végrehajtja; 3. a törvény által hozzá utasított esetekben rendeleteket és utasításokat bocsát ki, melyeket tudomásvétel végett a szomszéd törvényhatóságokkal is közöl, és a tudomására jutott törvényellenes cselekményeket az illető kir. erdőfelügyelő meghallgatása után azonnal betiltja; halasztást nem tűrő esetekben azonban a kir. erdőfelügyelő véleményének meghallgatása előtt is intézkedhetik, erről a királyi erdőfelügyelőt egyidejűleg értesítvén; 4. a közigazgatási bizottság esketi fel az erdőtiszteket és őrködik a felett, hogy az alkalmazott tiszti és altiszti személyzet a 36. és 37. -okban körülirt kellékekkel birjon, egyszersmind pontos névjegyzéket vezet a törvényhatóság területén alkalmazott összes felesketett erdőtisztek- és erdőőrökről; 5. intézkedik az erdőégés támadásának vagy terjedésének, valamint az erdei rovarok pusztításainak megakadályozása iránt; 6. a felügyelete alatt álló erdők állapotáról a törvényhatóságnak évenkint jelentést tesz; 7. teljesiti mindazt, a mit a jelen törvény különösen hatáskörébe utal. 26.. Közigazgatási albizottság. Szakértő kültagok. A közigazgatási bizottság a jelen törvényben előirt teendői végrehajtására saját kebeléből egy külön három tagú bizottságot választ, melynek ülésében az erdő felügyelő is, mint véleményező tag részt vesz. Ezen albizottság működéséről, a közigazgatási bizottságnak rendes üléseiben jelentést tesz.

A belügymínistér a törvényhatóság indokolt kérése folytán megengedheti, hogy az ezen törvényben a közigazgatási bizottság e végre megbízandó tagjai által A r égzendő teendők elintézésére a közigazgatási bizottságon kivül álló, erdészeti ügyekben jártas tagokat is választhasson. Ezen tagok azonban a közigazgatási bizottság üléseiben, csak az erdészeti ügyek tárgyalásában és a 121. -ban megjelölt esetben a másodfokú bíráskodásban vesznek részt, mely ügyekben szavazati joggal bírnak, 27.. Másodfokú erdőrendészeti hatóság. A másodfokú s egyszersmind a legfőbb erdőrendészeti hatóságot az egész országra nézve a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister gyakorolja, ki a szükséges szabályrendeleteket és utasításokat ezen törvény alapján adja ki. 28.. Erdőfelügyelők. Erdőfelügyeíők kinevezése. Az összes erdők felett gyakorlandó felügyelet czéljából a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister az országot, az erdőterületekhez képest, megyénként vagy esetleg több megyét egybefoglalva kerületekre osztja fel, s mindenik erdőkerület élén egy, ő Felsége által a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister előterjesztésére kinevezendő kir. erdőfelügyelő áll a szükséges segédszemélyzettel ellátva. 29.. Erdőfelügyelők kellékei. Királyi erdőfelügyelő csak oly magyar honpolgár lehet, ki elméleti szakképzettségét valamely erdészeti akadémia teljes bevégzéséről, valamint belföldön tett felsőbb államvizsgálatról szóló bizonyítványok által igazolja s legalább 8 évig erdei, még pedig részben gyakorlati erdei szolgálatban volt. 30.. Erdőfelügyülők feladata. A királyi erdőfelügyelő őrködik a felett, hogy kerületében a jelen törvény határozatai, s a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek, valamint a közigazgatási bizottságnak rendeletei pontosan végrehajtassanak. 10*

Tartozik különösen meggyőződést szerezni arról, vájjon a megállapított gazdasági tervek mindenben megtartatnak-e? A törvénybe vagy hatósági rendeletbe ütköző erdőkezelést az illetékes közigazgatási bizottságnak azonnal bejelenti. 31.. Az erdőfelügyelő részéről teendő közvetlen intézkedés. Rendőri közegek közreműködése. Ha a kir. erdőfelügyelő az erdőbirtokosok részéről oly világosan törvénybe ütköző erdőkezelést tapasztal, mely a hatóság haladék nélküli beavatkozását teszi szükségessé, a törvénybe ütköző cselekményt ideiglenesen betiltani köteles, miről a közigazgatási azonnal értesiti. Ily betiltás végrehajtásához ugy bizottságot a törvényhatósági, mint községi rendőri közegek az erdőfelügyelő felhívására rögtön közreműködni tartoznak. 32.. Véleményadás és javaslattétel. A kir. erdőfelügyelő a közigazgatási bizottság felhívására erdőügyekben véleményt s javaslatot ad. Ugy szintén, ha a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozó intézkedések szüksége forog fenn, felhívás nélkül is tartozik erre a közigazgatási bizottságot figyelmeztetni. 33.. A közigazgatási bizottság és erdőfelügyelő Összeütközése. Ha a közigazgatási bizottság a kir. erdőfelügyelő előterjesztésére a szükséges intézkedéseket megtenni késik, melyeket a kir. erdőfelügyelő törvénybe vagy ministeri rendeletbe ütközőknek vél, vagy a melyeket a helyes erdőgazdászat érdekeivel összeegyeztethetőknek nem tart: ez esetben tartozik a kir. erdőfelügyelő a főispán utján a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerhez indokolt felterjesztést tenni. 34.. Kerületek beutazása. A kir. erdőfelügyelő köteles kerületét évenként legalább egyszer beutazni, s magának az erdők állapotáról meggyőződést szerezni, és ekként szerzett tapasztalatait, véleménye kíséretében, a közigazgatási bizottság

utján, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek felterjeszteni. 35.. Erdők megvizsgálása. Minden erdőbirtokos köteles megengedni, hogy a kir. erdőfelügyelő vagy annak helyettese erdejét bármikor bejárja, hogy magának az erdők állapotáról meggyőződést szerezzen. 36.. Erdőtisztek kellékei. Régebben alkalmazott erdőtisztek. Erdőtiszt a 17. -ban megnevezett erdőbirtokosok erdeiben csak oly egyén lehet, a ki: a) fedhetlen életű, b) az crdőakaclémiai tanfolyamot teljesen és sikerrel bevégezte, s az erdészeti felsőbb államvizsgát belföldön letette. A jelen törvény hatályba-léptét megelőzőleg alkalmazásba lépett erdőtisztek azonban ezen minőségükben a jelen. b) pontjában megszabott elméleti képesség nélküli s meghagyhatok; ezen képesség megszerzése és igazolása előtt azonban elő nem léptethetők. 37.. Erdőőrők kellékei. Erdőőröknek, kik egyúttal a vadászatra való felügyeletet is gyakorolják, a 17. -ban megnevezett birtokosok erdeiben a törvény kihirdetésétől számított 10 év letelte után csak oly fedhetlen életű és 24. évüket betöltött, olvasni és irni tudó egyének alkalmazhatók, kik a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister által a belügyi ministerrel egyetértőleg kiadandó utasitás szerint az erdőőri szakvizsgát jó sikerrel kiállották. 38.. Erdőtisztek és erdőőrők eskütétele. Esküminta. Eskü-bizonylat. A 17. -ban megnevezett birtokosok erdeiben az erdőfelügyelettel megbízott egyének és pedig, az erdőtisztek a közigazgatási bizottság, az erdőőrök pedig a szolgabiró (rendezett tanácsú városokban a mezei rendőri kapitány, fővárosban a főkapitány) előtt esküt tartoznak tenni.

Én N. N. esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy a gondviselésem alá hizott erdőre, a vadállományra és szóval minden az erdőhöz tartozóra szorgalommal és feltétlen hűséggel felvigyázok, és azt bárminemű kártól lehetőleg meg-, védem; hogy azokat, kik az erdőt vagy bármi ahhoz tartozót valamiképen károsítani akarnák, vagy tettleg károsítanák, személyválogatás nélkül a törvény értelmében megzálogolom és lelkiismeretem szerint késedelem nélkül feljelentem és bevallom, ártatlanra soha semmit reá nem fogok, az erdőőrizetet vagy szolgálatomat elöljáróm tudta és beleegyezése avagy mellőzhetlcn szükség nélkül el nem hagyom, s mind arról, a mi gondviselésem alá bizatik, minden időben helyesen számot adok. Isten engem ugy segéljen. Ezen eskü letételéről nekik bizonyítvány adatik ki. 39.. Magánbirtokosok erdő-személyzetének eskü-tétele. Magán erdőbirtokosoknak is szabadságukban áll erdőtisztjeiket és erdőőreiket hatóságilag feleskettetni, ezekre nézve azonban az erdőbirtokos a közigazgatási bizottság előtt kimutatni tartozik, hogy ők a 36. és 37., kellékeinek megfelelnek. 40.. Fegyveradó. A hatóságilag felesketett erdőtisztek és erdőőrök szolgálatukban közbiztonsági közegeknek tekintendők és szolgálati érdekből viselt fegyverük vadászatijegy-adó alá: nem esik. 41.. Erdei naplók vezetése. - Erdei napló kellékei. Erdei napló benyújtása. Az állami erdők a 17. -ban megnevezett erdőbirtokosok felesketett erdőőrei kötelesek rovatos erdei naplót vezetni, melynek mintáját a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister határozza meg, melybe a felügyeletükre bízott erdőterületen elkövetett mirden erdei kihágást bejegyeznek, akár önmaguk közvetlenül jöttek azoknak tudomására, akár mások közleménye által.

Ezen naplónak magában kell foglalnia a tettesek nevét, polgári állását és lakhelyét, a tett elkövetésére vonatkozó bizonyítékokat s a kártétel megjelölését. Az erdőőrök a naplót önmaguk tartoznak irni és aláírni, s ha valamely napon erdei kihágás nem fordul elő, ez is bejegyzendő. A bejegyzéseken változtatni vagy azokat kitörülni vagy kivakarni nem szabad. Minden pótlás vagy helyreigazítás a kelet kitételével külön bejegyzendő. Mindazon eseteknek, melyekben az erdőbirtokos vagy ennek megbízottja és a kár okozója vagy szavatosa (84..) között kiegyezés nem jött létre, vagy melyeket a községi biró el nem intézett, ezen napló alapján szerkesztett kimutatása minden hónap 1. és 16-ik napján az illető szolgabíróhoz (rendezett tanácsú városokban a mezei rendőri kapitányhoz, a fővárosban a kerületi elöljárósághoz) beküldendő. 42.. Erdei naplók magánerdőknél. A magán erdőbirtokosok szintén jogosítva vannak felesketett erdőtiszteik és erdőőreik által kihágási naplót vezettetni, melyre nézve szintén az előző. szabályai kötelezők. Az ily erdőbirtokosok azonban tartoznak a kihágási napló vezetésével megbízott erdőtisztet és erdőőrt a felügyelete alá tartozó erdőterület megjelölésével a közigazgatási bizottságnak bejelenteni. 43.. Erdő-személyzet szolgálatból!" kilépése. Ha valamely felesketett erdőtiszt vagy erdőőr a szolgálatból kilép, az.erdőbirtokos erről a közigazgatási bizottságot, illetőleg a szolgabírót, mezei rendőri kapitányt, kerületi elöljáróságot 15 nap alatt értesíteni tartozik. 44.. Az erdőtisztek azon erdőbirtokosok erdeire nézve, kiknél szolgálatban állanak, a hatóságok által szakértőkül nem alkalmazhatók.

45.. Erdőszemélyzet egyenruhája vagy külső jelei. Az egyenruha vagy külső jelek kihirdetése. A felesketett erdőtisztek és erdőőrök, midőn szolgálatban vannak, egyenruhát vagy közönséges ruházatukon valamely könnyen felismerhető jelt viselni kötelesek. A közigazgatási bizottság ugy az egyenruha mint az isismertető jel minőségét az illető kerületben közhírré téteti. IV. FEJEZET. Az erdőtulajdonosok által saját erdeikben elkövetett erdőrendészeti áthágásokról. 46.. Az ezen törvény fentebbi intézkedései ellen az erdőbirtokosok által elkövetett cselekmények, mint erdőrendészeti áthágások, a következő. szerint büntetendők. 47.. Irtás. Tarvágat. Újra erdősítés. Újra erdősítés határideje. Újra erdősítés végrehajtása. A ki erdőt a 2. és 4.. alá tartozó erdőterületeken irt, holdankint 150 400 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ha a 2.. alá eső véderdőterületeken tiltott tarvágat eszközöltetett, holdankint 150 400 frtig terjedhető pénzbüntetés szabandó ki. Azonkívül az erdőrendészeti hatóság a felsorolt esetekben a kivágott vagy elpusztított területeknek újra erdősítését rendeli el, s annak foganatosítására határidőt szab, mely azonban hat éven tul nem haladhat. A beerdősitési munkálatok a legközelebbi alkalmas időszakban azonnal megkezdendők s folytatandók mindaddig, mig a beerdősités megtörténte az erdőfelügyelő által igazoltatik. 48.. Újra erdősítési rendelet áthágása. Ha az erdőbirtokos a kivágott vagy kiirtott erdőnek az 5. -ban rendelt beerdősitését nem eszközölte, holdankint és évenkint 10-100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

49.. üzemterv benyújtásának elmulasztása. Ha az egyházi személyek, egyházi testületek, köz- és magánalapítványok, hitbizományi birtokosok, törvényhatóságok, községek, közbirtokosságok és a 17. -ban emiitett testületek és részvénytársulatok a gazdasági tervet a törvényes időben az illető törvényhatóságnál, esetleg (18..) a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumnál (mely utóbbi esetben az átadásról szóló elismervényt kell az.illető hatóságnál beadni) bemutatni önhibájuk miatt elmulasztják, 500 holdat meg nem haladó erdőknél 100 300 frtig, azontúl pedig 300 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ezen büntetés minden ujabb félévi mulasztás után ismétlendő. 50.. Erdőszemélyzet alkalmazásának elmulasztása. Ha a 17. -ban megjelölt erdőbirtokosok nem alkalmazzák a szükséges számú kezelő és őrző személyzetet, a közigazgatási bizottság által felhivandók, hogy azt a meghagyás kézhezvételétől számítandó 3 hónap alatt eszközöljék, s ha ezen idő alatt a meghagyásnak eleget nem tesznek, 500 holdat meg nem haladó erdőknél 100 300 frtig, 500 holdat meghaladóknál 300 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők s egyúttal a 23. -ban foglalt intézkedések foganatositandók. 51.. Tuskó, gyökérirtás, legeltetés és alomgyüjtés iránti rendszabályok megszegése. A tuskó- és gyökér-irtásról, a legeltetésről, alomgyüjtésről és a felesketett erdőtisztek és erdőőrök szolgálati kilépéséről szóló 6., 7., 8. és 43.. áthágásai 5 2 5 frtig, ismétlés esetében 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek. 52.. Üzemterv ellenére eszközölt tulvágatás. A megállapított gazdasági terv ellenére eszközölt netaláni tulvágatás esetében az erdőbirtokos pénzbüntetéssel büntetendő, mely a megállapított mennyiségen tul vágott fa-többlet értékének egy negyed részénél kisebb és egész értékénél nagyobb nem lehet;

ezen kivül pedig az erdő állagában a tulhasználat által okozott hiányt, a közigazgatási bizottság által megszabandó idő alatt, az évi vágatási terület megszorítása, esetleg a vágatásnak bizonyos időre való teljes beszüntetésével is helyre pótolni tartozik. 53.. Üzemtervtői való egyéb eltérés. A megállapított gazdasági tervtől való minden meg nem engedett eltérés, - mennyiben arra nézve a fentebbi. nem*intézkednek, 25 500 frtig s imétlés esetén 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 54.. Erdőbirtokos felelősége. Az erdőrendészeti áthágásoknál a bírság és költségekre nézve az erdőbirtokos felelős a vele együtt lakó házastárs, a vele házi közösségben élő gyermekei, erdő- vagy gazdatiszteiért, s a gyámok és gondnokok gyámoltjaik és gondnokoltjaikért. Ha azonban az erdőbirtokos, illetőleg gyám vagy gondnok kimutatja, miszerint az áthágás tudta nélkül történt s azt megakadályozni felügyeleti kötelességének szigorú gyakorlata mellett sem volt képes ez esetben felelőssége megszűnik. Az erdőbirtokosnak az újra béerdősitésre nézve a 47. és 48. -ban megállapított kötelezettsége ez esetben is fenmarad. 55.. Azon erdőbirtokos, a ki erdejében másnak oly cselekvényt enged meg, mely a fentebbiek szerint erdőrendészeti áthágást képez, ha az valóban elkövettetett, ugy büntetendő, mintha azt ő maga követte volna el. 56.. Eljárási költségek behajtása. Az erdőrendészeti áthágás miatt elitélt, az eljárási költségekben is elmarasztalandó. Felmentő ítélet esetében az eljárási költségeket az erdei alap (208..) viseli. 57.. Erdőbirtokos halálának estében. A kiszabott pénzbüntetés az elmarasztalt hagyatékát csak akkor terheli, ha az ítélet annak életében jog-erejűvé vált. Egyéb erdőrendészeti

intézkedések foganatosítását vagy befejezését az erdőbirtokos halála nem akadályozza. 58.. Büntetés elévülése. Az erdőrendészeti áthágások büntetése elévül, ha ezen törvény által kiszabott pénzbüntetés 100 frtot meg nem halad az áthágás elkövetésének napjától számítva egy év, más esetekben két év alatt. Ha azonban az áthágás oly természetű, melynél fogva a jelen törvény 47. és 48.. értelmében az erdőbirtokos az újra beerdősitésre vagy valamely átalakításra köteleztetik, akkor ennek megállapítása végett az eljárás az elévülési idő eltelte után is megindítandó. 59.. Az elévülés megszakad az illető áthágásra nézve a kiszabott határidőn belül az illetékes hatóságnál, bárki által tett írásbeli vagy jegyzőkönyvbe foglalt bejelentés által. 60.. Erdőrendészeti áthágás által másnak okozott kár, Erdőrendészeti áthágások által másoknak okozott károk megtérítése polgári uton érvényesítendő. V. FEJEZET. A hatóság öltről, az illetékességről és eljárásról, az erdőtulajdonosok által saját erdeikben elkövetett erdőrendészeti áthágásokra nézve. 61.. Hatóságok. A jelen törvényben elősorolt erdőrendészeti áthágásokra nézve elsőfokú hatóság azon közigazgatási bizottság, melynek területén azok elkövettettek, másodfokú hatóság a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium. 62.. Erdőrendészeti áthágások bejelentése. A IV. fejezetben elősorolt erdőrendészeti áthágások hivatalból üldözendők. E végből a tudomására jutott áthágásokat bárki is feljelentheti; a községi elöljárók azonban, valamint a községi hivatalos közegek, továbbá az erdőtisztek és erdőőrök, mezei rendőri, közbiztonsági közegek, végre a csőszök és pásztorok

a tudomásukra jutott kérdéses erdőrendészeti áthágásokat megyékben a szolgabirónái, törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitánynál, vagy hol ily állomás rendszeresítve nincsen, a tanácsnak e részben megbízott tanácsnok tagjánál, Budapesten az illető kerületi elöljáróságnál bejelenteni kötelesek. 63.. Erdőrendészeti áthágások tárgyalása. Ezen hatósági közegek a történt feljelentésről az illető erdőfelügyelőt azonnal értesitik, a tényálladéknak szükség esetén a helyszínén való felvételére és megállapítására pedig 3 héten tul nem terjedhető tárgyalási határnapot tűznek ki, melyre ugy a kir. erdőfelügyelő, valamint az érdekelt felek, az esetleg szükséges szakértőkkel és tanukkal együtt meghívandók. 64.. Felek képviseltetése. A felek a tárgyalásnál magukat meghatalmazottak által is képviseltethetik. A meghatalmazás érvényéhez két tanú aláírása szükséges. 65.. Jegyzőkönyv felvétele. A tárgyalásról, mely alatt a kir. erdőfelügyelő a meghívott egyénekhez tárgyszerű kérdéseket intézhet, a tényálladékot, valamint az előadások lényegét világosan kitüntető rövid jegyzőkönyv veendő fel, mely a jelenvoltak által aláírandó. 66.. Ezen jegyzőkönyvet az arra vonatkozó iratokkal, esetleg felvételekkel és rajzokkal, a jelen törvény 62. -ában megnevezett hatósági közegek legkésőbb 8 nap alatt tüzetes jelentés kíséretében, közvetlenül az illető közigazgatási bizottság elé terjeszteni kötelesek. 67.. Elsőfokú határozat. A közigazgatási bizottság, a mennyiben az ügyet kideritettnek találja, első fokban határozatot hoz, s azt a kir. erdőfelügyelővel közli, ellenkező esetben a tárgyalást kiegészítteti, s annak eszközlésére megfelelő határnapot szab. 68.. Elsőfokú határozat felebbezése. A közigazgatási bizottság határozata, annak az illetők által való kézhezvételétől

számítandó 15 nap alatt, ugy az érdekeltek, valamint a kir. erdőfelügyelő által a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerhez fellebbezhető, kinek határozata végérvényes. A főispán és szakelőadónak az 1876. évi VI. törvényczikk 22. -án alapuló felebbezési joga ez esetre is kiterjesztetik. Második czim. Az erdei kihágásokról. I. FEJEZET. Altalános határozatok. 69.. Erdei kihágások definitiója. Több erdei kihágás minősítése. A jelen törvény második czim II. fejezetének A) és B) pontjai alatt meghatározott lopások, és másnak erdejében elkövetett károsítások erdei kihágást képeznek, ha a) lopás esetében a lopott dolog értéke a külön megtérítendő kár beszámítása nélkül b) károsítás esetében pedig az okozott kár összege 30 frtot nem halad túl. A cselekmény e minősége nem változik az által, hogy a jelen szakaszban meghatározott érték vagy kár összege a tettes elitéltetése előtt általa elkövetett több erdei kihágásból származik. 70.. Közös erdőben elkövetett lopás vagy károsítás. A közös erdőben, a közbirtokos által elkövetett lopás vagy károsítás, ha ez által más közbirtokos joga megsértetik: az előbbi szakaszban meghatározott föltételek alatt szintén erdei kihágást képez. 71.. Veszélyes cselekmények és mulasztások. A jelen törvény második czim Il-ik fejezetének C) pontja alatt meghatározott veszélyes cselekmények és mulasztások, tekintet nélkül a veszély nagyságára, s a mennyiben a különös részben

az ellenkező nem rendeltetik az esetben is erdei kihágást képeznek, ha nem idegen erdőben kiivettetnek el. 72.. Mulasztás. Mulasztás által, csupán azon esetben követtetik el erdei kihágás, melyekre vonatkozólag ez a törvény intézkedésében kimondatik. 73.. Vétségek, illetőleg büntettek. Ha a lopott dolog értéke, vagy okozott kár összege 30 frtot fölülhalad: a cselekmény, a büntetőtörvénykönyv értelmében vétséget, illetőleg büntettet képez. Több külön erdei lopásoknak az értéke szerinti minősítésénél : a büntetőtörvényeknek rendelkezései tartandók meg. 74.. Büntettet képez az erdei lopás, habár a lopott dolog értéke 30 frtot nem halad túl, ha erre vonatkozólag, valamelyike azon körülményeknek forog fenn, melyeknél fogva a lopás, tekintet nélkül a lopott dolog értékére, a büntetőtörvények szerint bűntettnek állapittatik meg. A büntetőtörvényeknek, a fegyverviselésre vonatkozó megállapítása : erdei lopást illetőleg, csak is lőfegyverre értendő. A visszaesésnek a büntetőtörvényekben meghatározott hatálya, erdei lopásra vonatkozólag, 3 év elteltével szűnik meg. 75.. Büntetések: pénzbüntetés. Erdei kihágás miatt csakis pénzbüntetés, s mindenik kihágásért, valamint a kihágást elkövetett mindenik személyre nézve külön tételben állapítandó meg. 76.. Elzárás. A pénzbüntetés behajthatlansága esetében, elzárás alkalmazandó; ez okból a büntetés megállapításánál, egyúttal az e helyett alkalmazandó elzárás tartama is megállapítandó. 77.. Elzárás tartama. A pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatásánál következő szabályok követendők. Öt forintot felül nem muló pénzbüntetés helyett egy napi elzárás, azon felül pedig minden további 1 frttól 5 frtig terjedő összeg helyett szintén egy napi elzárás számítandó.

78.. Elzárást büntetés maximuma. Nyolcz napnál hoszszabb ideig terjedő eljárás: erdei kihágás miatt nem állapitható meg. 79.. A károsultat illető megtérítés vagy kártalanítás helyett elzárásnak nincs helye. 80.. Kísérlet, részesség, szándék, gondatlanság. A lopás kísérlete is büntetendő. Az erdei kihágások egyéb eseteiben a kísérletet illetőleg, a kihágásokra nézve fennálló szabályok alkalmazandók. A részesség, továbbá a szándék és gondatlanság, valamint a büntetést kizáró vagy enyhítő körülmények tekintetében a mennyiben a jelen törvény kivételt nem állapit meg: a rendőri kihágásokra vonatkozó szabályok rendelkezései, az erdei kihágások eseteiben is alkalmazandók. 81.. Utasok által elkövetett kihágások. Nem büntettetik mint kihágás, ha valakit útközben, akár az erdőben, akár annak közelében oly baj ért, mely miatt kénytelen volt az erdei kihágást elkövetni, ha ezen cselekményt, az erdőfelügyelettel megbízott személynek azonnal, vagy a legközelebbi község-elöljárónak 24 óra alatt följelenti. Az okozott kár, vagy az eltulajdonított dolog értéke azonban ez esetben is megtérítendő. 82.. Indítványtétel. Erdei kihágás miatt, a büntető eljárásnak, csak a sértett fél indítványára van helye. A 109. és 110. -ban valamint a 110. -ban meghatározott kihágások miatt azonban, az eljárás hivatalból indítandó meg. 83.. Több erdei kihágás büntetése. Ha valaki több erdei kihágást követett el, melyek miatt még meg nem büntettetett ; a pénzbüntetés mindenik erdei kihágásért külön állapítandó meg.

A pénzbüntetés helyett alkalmazandó elzárás azonban, a 78. -ban meghatározott tartamot ez esetben sem haladja fölül. 84.. A tettessel együtt felelős személyek. Az értéknek, a kárnak s a költségeknek megtérítésére nézve a tettesen kivül, mindazonáltal visszkereseti jogok épségben tartása mellett, a polgári jog értelmében és ennek föltételei alatt felelősek, s a tettessel együtt elítélendők: 1. a férj a vele együtt élő nejével; 2. az atya vagy özvegy anya: a velük együtt élő kiskorú gyermekeikért; 3. a gyámok és gondnokok, és mindazok, kiknek gondozása alatt kiskorúak állanak: a velük együtt lakó kiskorúakért: 4. a gazda cselédjeért; 5. iparosok és gyárosok: tanonczaik, segédeik, illetve gyári munkásaikért; 6. az erdei termékeknek az erdőben feldolgozására, vagy az erdőből elszállítására jogosítottak: megbízottjaik munkásaikért a mennyiben ezek az erdei kihágást megbízatásuk közben követték el; 7. az állatok tulajdonosai vagy birtokosai az általuk, illetőleg meghatalmazottaik által felfogadott nyáj-őrökért vagy pásztorokért. A jelen szakasz által megállapított felelősség esetében: a pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatása, ki van zárva. 85.. Közigazgatási érték és kárszabályzatok. Az eltulajdonított dolog értékének és a kártérítési összegnek, valamint a hajtó pénznek megállapithatása végett, mindenik közigazgatási bizottság saját területe számára, a kir. erdőfelügyelőkkel egyetértve, egy s ha a vidék különböző részein e tekintetben jelentékeny különbözetek mutatkoznának : több érték- és kárszabályzatot állapit meg, s azt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek jóváhagyás végett felterjeszti, s jóváhagyás után közhírré teszi.

Ezen szabályzat három évről három évre vagy az időközben beállott jelentékenyebb árváltozások esetében is njból állapittatik meg. korábban Ha egymással összefüggő erdőterületek több közigazgatási bizottság területén feküsznek: a szabályt az érdekelt közigazgatási bizottságok és erdőfelügyelők közösen állapítják meg. Az érték- és árszabályzat készítésénél követendő eljárás ininisteri utasitás által határoztatik meg. 86.. Erdei kihágások elévülése. Az erdei kihágások büntethetősége, a kihágás elkövetésének najijától számított egy év alatt évül el. 87.. Az elévülés megszakadása. Az elévülés szünetelésére és isméti megkezdésére nézve a büntető törvények rendelkezései alkalmazandók. 88.. Erdei kihágások büntetésének elévülése. Az erdei kihágás miatt megállapított büntetés végrehajthatása megszűnik az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével. Ezen elévülés mindazonáltal az Ítélet végrehajtására irányzott és az elitélt ellen intézett hatósági cselekmény által félbeszakittatik; azonban a félbeszakító cselekmény elrendelésének, illetőleg foganatosításának napján újra kezdetét veszi. 89.. Kártérítési kötelezettség elévülése. Az ítéletben megállapított megtérítés vagy kártérítés elévülésére nézve erdei kihágás esetében is, a polgári törvények rendelkezései követendők. II. FEJEZET. # Különös határozatok. A) Az erdei lopásról. 90.. Lopás büntetései. A ki valamely erdőben létező élőfát vagy ott létező levágott, de eladásra vagy felhasználásra még fel nem dolgozott fát lop (69..), az ellopott fa értékét ERDÉSZETI LATOK. 1 i

s kártérítésül ezen érték egy negyed részét tartozik megtéríteni; ezen felül pedig a két összeggel egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő. 91.. A lopott fa értékét és kártérítésül ezen értékkel egyenlő összeget tartozik megfizetni, ezen felül pedig e két összeggel egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki az erdőben: a) szórtan fenntartott hagyonczot, fölfát vagy magfát, avagy tiz évesnél fiatalabb csemetét lop; b) ritkás erdőből több vagy zárt erdőből annyi egymás mellett álló fát lop, hogy ez által hézag támad; c) a termő föld megkötésére védeszközül szolgáló, vagy sarjadzás végett meghagyott tuskót kiás és ellop, avagy habár nem az ezen pontban megjelölt czélok valamelyikére szolgáld tuskót lop el, de az annak ellopása végett kiásott gödröt nem tölti be. 92.. A ki valamely élőfa ágait, gályáit letöri vagy levágja és ellopja: a lopott tárgy értékét s kártérítésül az érték felét tartozik megtéríteni s egyszersmind a két összeggel egyenlő pénzbüntetésre ítélendő. A ki pedig valamely élőfáról, annak kérgét lehasítja és ellopja, a fa és kéreg értékét tartozik megtéríteni s ezen felül azon értékkel egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő. 93.. A ki valamely elszáradt vagy az elemek által letört fát, ágat, galyat vagy tuskót lop el, az ellopott tárgy értékét egyszeresen tartozik megtéríteni s ezen értékkel egyenla pénzbüntetéssel büntettetik. 94.. A ki valamely nem élő fa kérgét hántja le s ellopja, vagy már lehántott fakérget lop, a fakéreg értékét megtéríteni tartozik s egyszersmind ezen értékkel egyenlő pénzbüntetéssel büntettetik. A ki száraz vagy zöld faleveleket vagy mohot lop, a lo-

pott tárgy értékét, kártérítésül ugyanannyit fizetni tartozik, ezen felül pedig, ez értekkel egyenlő pénzbüntetéssel büntetendő. 95.. A ki gubacsot, tölgy, bükk, fenyő vagy más erdei gyümölcsöt, gombát, korhadékot, földet, agyagot tőzeget, meszet, gyephantot, fagyökeret, füvet vagy egyéb erdei terméket lop, az ellopot tárgy értékének megtérítésén fölül az értékkel egyenlő pénzbüntetéssel büntettetik. Ha pedig a tettes az erdei magot, gubacsot vagy gyümölcsöt leverte vagy leszaggatta, a fentebbi pontban meghatározott fizetéseken felül kártérítésül az értékkel egyenlő összeget is tartozik fizetni. 9G.. A ki fanedvet (gyanta, terpentin, nyír- és jávorié) lop, a lopott tárgy értékét megtéríteni s kártérítésül azzal egyenlő összeget tartozik fizetni s azon felül a két összeggel egyenlő pénzbüntetésre ítélendő. 97.. Orgazdaság. Bűnpártolás. Az orgazdaság és bűnpártolás a mennyiben erdei kihágást képező cselekményből származó dologra, illetőleg ily kihágás tettesére vonatkozólag követtetik el, 5 frttól 25 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. 98.. Ha a visszaesés az orgazdára nézve forog fenn, ennek cselekménye, tekintet nélkül az erdei kihágásban bűnös tolvajra, a büntető törvények rendelkezései szerint minősítendő. Erdei kihágásokra vonatkozó orgazdaság esetében a viszszaesés hatálya 3 év alatt szűnik meg. Kísérlet. 99.. A fentebbi fejezetben meghatározott cselekmények kísérlete is büntetendő. A kisérlet büntetésénél a büntető törvények erre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. Ha az eltulajdonítani szándékolt dolognak, a büntetés kimérésénél alapul szolgáló értéke nem határozható meg: a kisérlet 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. n* \

B) Az erdei kártételekről. 100.. Legeltetési kihágás. Hajtópénzek. A ki oly erdőben, melyben a legeltetésre nincs joga, szándékosan vagy gondatlanságból legeltet, az okozott kár és esetleg a bajtópénz megtérítésén felül pénzbüntetéssel a következő mértékben büntetendő: 1. 1 darab szarvasmarháért. 50 kr 2. u 7> kecskéért..... 45» 3. n n ló, öszvér vagy szamárért. 40 4. A juhért...... 15 n 5. i) A sertésért makkoltatás idején \ 30 6. n A sertésért makkoltatási időn kivül. 10 ÍJ 7. n A szopós csikóért. 5-8.» n ludsrt...... 2» 9. 'jéb baromfiért darabonként. 1 Ha a legeltetés 15 éven aluli vagy tilalom alatt álló erdőben, vagy pedig véderdőkben, avagy futóhomokon álló erdőkben történik, a fentebbi 1 7 alatt felszámított pénzbüntetés mindenik darab állatért kétszeresen veendő. Ha pedig a legeltetés hat éven aluli, mesterséges ültetvények, vagy erdei vetések közt, avagy faiskolában történt, a pénzbüntetés háromszoros összegben szabandó ki. 101.. Az előző. határozatai az esetben is alkalmazandók, ha a legeltetésre jogosított, ebbeli jogosultságát a legeltetés helyére, idejére vagy a legeltetett állatok fajára avagy azok számára nézve túllépte. 102.. Legeltetési kihágásnál a kártérítési összeg a 100. -ban megszabott pénzbüntetés felénél s ha tlz tlz említett szakasz 1 7-ik pontja alatt felsorolt állatokkal 15 éven aluli vagy laza talajú erdőben vagy nedves időjáráskor történt,

vagy ha a kárt tevő egy napnál tovább legeltetett, annak teljes összegénél kevesebb nem lehet. 103.. A 100. -ban meghatározott büntetés felére szállítható le, ha valaki az azon -ban megjelölt valamely állatot másnak erdejébe legeltetési szándék nélkül ugyan, de jogtalanul behajt, vagy a felügyeletére bizott állatot másnak erdejébe gondatlanságból bemenni engedi. Ha mindazonáltal valamely állat csakis az erdőbe való menekülés által óvathatott meg a fenyegető közvetlen veszélytől, ez esetben büntetésnek nincs helye, az okozott kár azonban ez esetben is megtérítendő. 104.. Jogtalan legeltetés vagy valamely állatnak idegen erdőbe való jogtalan behajtása esetében, a kártérítésen és a pénzbüntetésen felül, az állatok után hajtópénz is fizetendő. A hajtópénz nagyságát mindenik állatnemre nézve a közigazgatási bizottság a 85.. értelmében határozza meg. A szárnyas állatokat behajthatlanság esetében jogukban áll az erdőőrizettel megbízott egyéneknek lelőni, mely esetben a lelőtt állatok a helyszínén hagyandók s az állat tulajdonosa által elvihetők. 105.. Károsítások. A ki élőfát le- vagy bevágás, megfúrás, rovatozás, gyürüzés, jelzés, lehámozás, fűrészelés, a gyökerek feltakarása, gyantanyilások fel- vagy tovább szakítása vagy bármi más módon megrongál, az okozott kár megtérítésén felül 15 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki pedig az élőfa gályát vagy ágát letöri, levágja, megvagdalja, vagy a fát más hasonló módon- megrongálja, az egész élőfa értékének egy tizedrészétől annak egész értékéig terjedhető kártérítést tartozik fizetni, s azonfelül 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 106.. Ötven krajczártól 2 5 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a levágott fáknak vagy más erdei tér-

méknek, a kerítésnek, ároknak, medernek, partnak, töltésnek, hídnak, átmetszetnek, útnak, ergettyünek vagy csusztatónak, vizfogónak vagy a fausztatásra szolgáló más eszközöknek, továbbá tilalmi táblának, jelző vagy útmutató póznának, a távolsági vagy bármely más az erdő-müvelés vagy használat czéljából alkalmazott jelnek vagy műveknek megrongálása, ugy szintén a szénégetésre összehordott vagy ölbe rakott fák szétbontása. Az okozott kár mindenik esetben megtérítendő. 107.. A ki másnak erdejében jogtalanul földet, erezet, kőszenet, követ, gyepet vagy egyéb talaj alkatrészeket ás, vagy az erdőbe követ, vagy más a talajra nézve kártékony anyagot hord, a kár és az odahordott anyag elhordása által okozott költség megtérítésén felül ötven krajczártól tíz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 108.. Ötven krajczártól tiz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki idegen erdőben fajzási vagy alomhordási, vagy egyéb termékszedésre engedéllyel bir, de a fát, galyat, almot vagy egyéb erdei terméket, nem a meghatározott mennyiségben, időben, vagy nem azon erdőrészből viszi, melyből annak vételére jogosítva van. Ugyanezen büntetéssel büntetendő az is, a ki az alom- ' gyűjtésnél, vagy galyszedésnél vasgereblyét vagy vágó-eszközt használ, vagy pedig az őt illető fajzási vagy erdőtermék-szedési jogával visszaélve, azt vagy másra ruházza, vagy másnak érdekében gyakorolja, vagy pedig a szedett fát, illetőleg erdei terméket eladja, egyáltalán, ha a megjelölt jogának határain túllép. C) A veszélyes cselekményekről és mulasztásokról. 109.. Tüzelés. ErdŐégések. Két forinttól busz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik:

1. a ki a 9.. határozmányainak megsértésével az erdőben vagy annak közelében tüzet gerjeszt; 2. a ki az általa vagy hozzájárulásával, avagy jelenlétében gerjesztett tüzet kellő felügyelet nélkül hagyja, vagy a tűzvész veszélyének kikerülésére szükséges és a létezett viszonyok közt eszközölhetővé vált intézkedéseket elmulasztja; 3. a ki a jelen törvény 11. -ának eleget tenni elmulasztja ; 4. a ki erdőégés esetében az oltásra kötelezve lévén, ezen kötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget vagy az oltást vezető hatósági közeg rendelkezését alapos ok nélkül nem teljesiti. 110.. Azon közigazgatási hivatalnok, ide számítva a községi elöljárót is, a ki erdőégés esetében, a hivatalánál fogva et illető intézkedések közül kötelességét megszegi, szintén az előbbi J-ban meghatározott büntetéssel büntetendő. E büntetés mindazonáltal nem zárja ki a közigazgatási tisztviselő s községi elöljárónak a törvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvényczikkekben megállapított felelősségét. ni.. Veszélyes cselekmények, öt forinttól husz forintig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő: a ki valamely erdőbe jogtalanul vagy engedély nélkül vizet vezet vagy az engedélyezett helyen kivül ergettyüt (csusztatót) készít, meszet vagy szenet éget, szurkot vagy kátrányt főz, kormot készít, fürész- vagy egyéb gödröt ás, farakodó vagy dolgozó helyet vagy műhelyet felállít, épületszerszám- vagy egyéb használatra szánt fát farag, vagy más hasonló munkát teljesít. Ily esetben, ha az erdőbirtokos kívánja, az ezen czélokra netán felállított építmények és művek a kihágást elkövetőnek vagy annak költségén, a ki ezért polgárjogi felelősséggel tartozik, elhordandók s az előbbi állapot visszaállítandó.

112.. Veszélyes cselekmény vagy mulasztás folytán származott erdőégés. Gondatlanságból származott erdőégés. Ha a 109.. 1., 2., 3. alatt meghatározott cselekmény vagy mulasztás folytán gondatlansághói tűzkár származott, a cselekmény vagy mulasztás vétséget képez s a büntetőtörvények rendelkezései szerint lesz büntetendő. Ugyanezen szabály alkalmazandó az esetben is, ha a tűzvész a mész- vagy szénégetés, a szurok- vagy kátrányfőzés, avagy a koromkészités végett gerjesztett tűzből gondatlanság folytán származott, ügyszintén, ha a tűz, az égés következtében nyerendő hamu jogtalan eltulajdonításának czéljából gerjesztetett, habár tűzvész nem származott. 113.. Erdőben engedély nélküli járás-kelés. A ki az erdőben engedély nélkül kocsival tilos uton jár vagy habár azon erdőségben makkoltatásra vagy legeltetésre jogosított is, marhát tilos uton hajt; a ki engedély nélkül uj utat tö*r vagy hat évesnél fiatalabb utánnövések közt jár, ötven krajczártól 20 frtig terjedhető büntetéssel büntetendő. 114.. A ki idegen erdőben a nélkül, hogy ahhoz jogosultsága volna, a közutakon kivül találtatik, ha ottani jelenléte közbiztonsági vagy az erdőtulajdon biztonsága szempontjából aggályosnak tűnik fel, az erdészszemélyzet tagjai által az erdőből kiutasítható, és ha fejsze, fürész vagy az erdőtermék szedésére alkalmas más eszköz vagy fegyver volna birtokában, az tőle elveendő; azonban az illető által az elvett tárgy 24 óra alatt további intézkedés végett a legközelebbi közigazgatási hatóságnak jelentés mellett átadandó. A mennyiben tettes az erdőben tartózkodásra, illetőleg fegyverviselésre vonatkozó jogosultságát a hatóság előtt sem tudná igazolni, az által a fentvezett s nála talált tárgyak elkobzandók.

Ha az erdőből kiutasított személy a meghagyásnak nem tesz eleget, öt frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő; ha pedig ellenszegül, cselekménye közhatósági közeg elleni erőszakbüntettét képezi s a büntető törvények rendelkezései szerint lesz büntetendő. Kivételes intézkedések. 115.. Faeladási igazolványok. Ha valamely vidéken az erdei lopások igen gyakoriakká válnak, a közigazgatási bizottságnak az erdőtulajdonosok kérelmére vagy a nélkül felterjesztett javaslata folytán a belügyminister elrendelheti, hogy azon területen valamint azon piaezokon is, a hol a lopott erdőtermékek eladatni szoktak, ily termékek eladása és vétele csak azon feltétel alatt legyen eszközölhető, hogy az eladó az eladni szándékolt erdőtermék jogos szerzését annak a községelőljáróság által láttamozott bizonyítványával igazolja, kitől azon erdőterméket szerezte. A bizonyítványban körülírandó az eladni szándékolt erdőtermék neme, minősége, nagysága, száma és mértéke. Azon esetben, ha a közigazgatási bizottság az erdőtulajdonosoknak a jelen -ban meghatározott kivételes intézkedés elrendelése iránti kérelmét mellőzendőnek találja, a kérelmezőknek joguk van e határozat ellen a belügyministerhez fellebbezni, a ki ha az intézkedések elrendelését szükségesnek látja, azokat a közigazgatási bizottság határozatának megváltoztatásával is elrendelheti. 110.. A ki az előbbi -ban megjelölt rendelet megszegésével erdőterméket elad vagy vesz: 2 forinttól 10 frtig terjedő pénzbüntetéssel, s a mennyiben más erdei kihágás is forogna fenn: egyszersmind az erre rendelt büntetéssel is büntetendő.

III. FEJEZET. A bíróságokról, az illetékességről és az eljárásról erdei kihágások eseteiben..117.. Bíróságok. Első fokú erdei kihágási bíróság. Erdei kihágások eseteiben a birói hatóságot első fokban gyakorolják : 1. megyékben a szolgabirák; 2. rendezett tanácsú, valamint törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitány, vagy hol ily állomás rendszeresítve nincsen, a tanácsnak tagja; e végből megbízott tanácsnok 3. Budapest mindenik kerületében: az illető kerületi előljáró. 118.. Községi bíró. Tíz forintot felül nem haladó lopások vagy ugyanezen összeget felül nem haladó kártételek eseteiben az első fokú bíráskodás kis és nagy községekben, a szolgabírói! kivül, a községi birót, akadályoztatása esetében ennek helyettesét illeti. Ez esetekben a sértett fél választásától függ, vájjon a szolgabíró vagy a községi biró eljárását kívánja-e igénybe venni. E választási jog azonban az indítvány tételével megszűnik. 119.. Másodfokú erdei kihágási bíróság. Erdei kihágási ügyekben a másodfokú birói hatóságot az alispánból, illetőleg polgármesterből vagy annak helyetteséből, mint elnök és a közigazgatási bizottságnak két tagjából alakított bíróság gyakorolja. 120.. Semmiségi panasz. A jelen törvény "159. -ában meghatározott semmiségi panasz esetében: a Curia, mint legfőbb ítélőszék határoz. 121.. Másodfokú erdei kihágási bíróság alakítása. A másodfokú erdei kihágási bíróság alakítása czéljából, a közigazgatási bizottság a közgyűlés által választott, vagy a jelen

törvény 26. -ban megjelölt erdészeti szakértő tagok közül négy tagot és négy póttagot választ, a kik közül fölváltva, kettő az alispán, illetőleg a polgármester elnöklete alatt, mint társas biróság képezik az erdei kihágási másodfokú bíróságot. 122.. Kir. Ügyész közbejötte. Az erdei kihágási másodfokú biróság üléseire a kir. ügyész meghívandó. A kir. ügyész távolléte azonban az eljárást és határozathozatalt nem akadályozza. 123.. A közigazgatási bizottságnak a közgyűlés által választott tagjai kötelesek a bíróságba való megválasztást elfogadni s az erről alapos indokok nélkül való lemondás, egyszersmind a közigazgatási bizottsági tagságról való leköszönésnek tekintetik. 124.. Másodfokú erdei kihágási biróság székhelye, egybehivása. A másodfokú biróság ülései a törvényhatóság székhelyén tartatnak. Az ülésekre az elnök rendeli be a tagokat s az értesiti a k. ügyészt is az ülés tartásának napjáról, órájáról és helyéről. 125.. Erdei kihágási bíróságok jegyzőkönyveinek vezetése. A jegyzőkönyvvezető teendőit az elsőfokú bíróságnál a kisebb polgári peresügyekben való eljárásról szóló törvény 5. -nak a) pontjában megjelölt személyek végezik. A másodfokú bíróságnál, a jegyzőkönyvvezetésre a törvényhatóság jegyzői személyzetéből az elnök rendel ki tagot. 126.. Erdei kihágási bíróságok tagjainak eskütétele. Ugy az elsőfokú, valamint a másodfokú erdei kihágási biróság tagjai e hivatásukra nézve a mennyiben a kisebb polgári peresügyekben való eljárásról szóló törvény értelmében meg nem eskettettek volna külön esküt tesznek le. Az idézett törvénynek a községi bíráskodással megbízott közegekre vonatkozó rendelkezése az erdei kihágások eseteiben eljáró községi bírákra is alkalmazandó.

A másodfokú bíróságnak a jelen szakasz intézkedései alá nem eső tagjai a közigazgatási bizottság ülésén, szintén a fent idézett törvényczikk 7. -ában megállapított esküt teszik le. 127.. Az elsőfokú erdei kihágások bírósága egy másik hasonló bíróságnak erdei kihágási ügyben hozzá intézett megkereséseit teljesíteni köteles. 128.. Rendőri közegek közreműködése. A rendőri közegek kötelesek az erdei kihágási bíróságnak, hivatása körében kiadott meghagyásait s ha más törvényhatóságnak lennének közegei, megkereséseit pontosan teljesíteni. 129.. A felesketett erdőtisztek és erdőrök (38. és 39..) az elkövetett erdei kihágás, és az ezt elkövetett személy nyomozásánál, szintén mint rendőri közegek járnak el. 130.. Az előbbi szakaszban megjelölt személyeknek, az erdei kihágás vagy a kihágást elkövetőnek nyomozásában foganatosított és hatáskörükbe eső cselekményei, hatályra és hitelességre nézve, a törvénynek és a szabályoknak a rendőri közegekre vonatkozó intézkedései alkalmazandók. 131.. Illetékesség. A sértett fél tetszésétől függ, az eljárást akár a tett elkövetési helyének, akár a tettes lakhelyének, illetőleg tartózkodási helyének bírósága előtt megindítani : ha a tettes közvetlenül a kihágás elkövetésén kapatott, vagy ha tőle zálog vétetett, vagy ha ő zálogot adott. Tettenkapás az is, ha a tettes nem éretett ugyan közvetlenül a kihágás elkövetésén: hanem a közvetlen rajtaéres kikerülése végett megfutamodván vagy elrejtőzvén, folytonos üldöztetése közben elfogatott, illetőleg felfedeztetett; úgyszintén, ha folytonos üldöztetése közben az őt üldöző rendőri közeg (128. és 129..) vagy több üldöző által, avagy az üldözésben részt nem vett, de nagyobb számú személy által felismertetett, habár menekülése vagy elrejtőzése sikerült is volna.

132.. A tettes, vagy ezek egyike elleni illetékesség: a részesek elleni illetékességet is megállapítja. 133.. Ha az erdei kihágást elkövető ellen az eljárás folyamában, más büntetendő cselekmény jelensége is felmerül; az erdei kihágás miatti eljárás azonnal félbeszakítandó, és az iratok, további eljárás és Ítélethozatal végett azon bírósághoz teendők át, mely azon másik büntetendő cselekményre nézve illetékes. 134.. Illetékességi összeütközések. Elsőfokú erdei kihágási bíróságok illetékességi összeütközése esetében, ha valamennyinek másodfokú bíróságát, ugyanazon közigazgatási bizottság képezi, a határozati jog ezt illeti. Ha pedig az illetékességi összeütközésben levő erdei kihágási bíróságok másodfokú bírósága nem ugyanaz, úgyszintén másodfokú erdei bírósági kihágások illetékességi összeütközése esetében, az illetékesség kérdésében a belügyminister határoz. 135.. Rendes biróság és erdei kihágási biróság közötti illetékességi összeütközés esetében: az illetékesség fölötti határozat az 1869 : IV. t.-cz. 25. -a alapján a ministeriumot illeti. 136.. Eljárás. Erdei kihágások eseteiben, a mennyiben a jelen törvény mást nem állapit meg: a kihágásokra nézve hatályban lévő eljárás, továbbra is fentartatik. 137.. Eljárás iránti indítványtétel. Azon esetekben, melyekben a jelen törvény rendeletei szerint, az eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg: az indítvány a büntetőtörvények rendelkezései szerint erre jogosított személyieken kivül, a sértett fél erdőkezelő tisztje által is külön meghatalmazás nélkül előterjeszthető. Az erdőkezelő tiszt jogosítva van továbbá a sértett felet, az eljárás további folyama alatt is, a biróság előtt képviselni, és a megengedett jogorvoslatot használni. Az indítvány szóval is előterjeszthető.

Ha az indítvány Írásban terjesztetik be s ahhoz több erdei kihágást s kihágot tartalmazó jegyzék mellékeltetett: az indítvány mindazon kihágási esetekre és személyekre, melyek a jegyzékben, mint ilyenek megjelölve vannak, kiterjesztettnek tekintendő. 138.. Hivatalból indított eljárás. Azon erdei kihágások eseteiben, melyekben a jelen törvény szerint, hivatalból eszközlendő az eljárás: tartozik az illetékes bíró, a neki feljelentetett vagy hivatalos tudomására jutott kihágást illetőleg: külön indítvány nélkül is megindítani az eljárást. 139.. Kártérítési igények leszállithatása. Oly erdei kihágási ügyekben, melyekben az érték, illetőleg a kár nagysága állapítja meg az erdei kihágási bíróság illetékességét s az érték, illetőleg kár nagyobb volna, mint a mely az ezen bíróság illetékességére nézve a jelen törvény 69. és 118-ik -aiban meg van állapítva: joga van a sértett félnek az elsőfokú bíróság ítéletének hozataláig, megtérítési, illetőleg kártalanítási igényeit a 69.. illetőleg a 118. -ban meghatározott összegre vagy azon alu], is leszállítani. Az ekként eszközölt leszállítás a bíróság illetéktelenségeit megszünteti.,140.. Ismeretlen vagy külföldi tettesek. Ismeretlen egyének vagy külföldiek, tetten kapás vagy folytonos üldöztetés esetében: a legközelebbi község elöljárósága elé, ha pedig az erdei kihágás birája közelebb volna, ez elé vezetendők. 141.. Kihallgatás. A községi előljáró az elővezetett személylyel azonnal jegyzőkönyvet vesz fel, s ha ez kilétét s azt igazolja, hogy az országban állandó lakással bir: azonnal szabadon bocsátandó, ellenkező esetben pedig, az erdei kihágási bíróságnak haladéktalanul átadandó. 142.. Az erdei kihágási bíró tartozik, a hozzá elővezetett vagy a községi előljáró által átküldött személyt azonnal

kihallgatni s a kihallgatásról jegyzőkönyvet felvenni. Ha az elővezetettnek előadása, az ellene felhozott gyanút elhárítja, vagy ha az állítólag általa okozott kár valószínű összegére nézve biztosítékot ad vagy alkalmas kezest állit: azonnal szabadon bocsátandó. 143.. Letartóztatás. Letartóztatható és a 140. és 141.. rendelkezései szerint elővezetendő a tetten kapott vádlott az esetben is: ha a rendőrség vagy az erdő őrizetére szolgáló személyzet tagja által a kihágás elhagyására felszóllittatván, a felszólításnak nem felel meg. 144.. Elővezetést rendelhet el az erdei kihágási biróság azon esetben, ha a megjelenésre megidézett vádlott a kitűzött időben, a biróság előtt meg nem jelent s elmaradását alapos mentséggel nem igazolja. 145.. Vizsgálati fogság. Vizsgálati fogság tartama. Vizsgálati fogság, erdei kihágási ügyben csak az esetben rendelhető el, ha az ismeretlen vagy az országban állandó lakással nem biró vádlott megszökésétől lehet tartani. A vizsgálati fogság 48 óránál hosszabb ideig egyáltalán nem tarthat és a büntetésbe beszámítandó. 146.. Vizsgálati fogság megszüntetése. Az előbbi szakaszban meghatározott idő előtt is, azonnal megszüntetendő a vizsgálati fogság, mihelyt a letartóztatott vádlott kilétét és azt igazolja, hogy az országban állandó lakással bir, vagy pedig, ha kilétének igazolásán fölül a vád tárgyát képező kihágásból származott kárnak valószínű összegére nézve biztosítékot ad vagy alkalmas kezest állit. 147.. Kihágásnál használt tárgyak lefoglalása. Lefoglalt tárgyaknak átadása. Ha a kihágás megállapítása vagy folytatásának megakadályozása végett szükséges : a rendőri közegek, illetőleg az erdőőrök jogosítva vannak a kihágást elkövetőnél létező azon eszközöket, melyekkel a kihágást elkövette,

annak kocsiját, szánját és vonó marháját, valamint a kárban talált állatokat lefoglalni. Az ekként lefoglalt tárgyak, ha csak azok a sértett fél által egyesség folytán a tulajdonosnak vissza nem adattak, állatoknál legfeljebb 48 óra, egyéb tárgyaknál pedig legfeljebb 14 nap alatt az esetben is átadandók a község elöljáróságának, ba vádlott nem is vezettetnék elé. Az átadás alkalmával jegyzőkönyv veendő fel, melyben a vád tárgyát képező kihágás körülményesen, az okozott kár összegének megjelölése mellett körülírandó s egyszersmind a lefoglalt tárgyak is a leltár felvételére megállapított szabályok szerint feljegyzendők. 148.. Lefoglalt tárgyaknak megőrzése. Az előző szakasz értelmében lefoglalt tárgyak megőrzése és fentartása a községet, a rendelkezési jog azonban a kihágási bíróságot illeti. 149.. Lefoglalt tárgyaknak kiadása. A lefoglalt tárgyak kiadandók a tulajdonosnak, ha az a kár valószínű összegéért biztosítékot ad. 150.. Biztosíték-adás nélkül is visszaadandó a lefoglalt tárgyak azon része, melynek értéke a kár, a költségek és a pénzbüntetés valószínű összegét felülmúlja. 151.. Tettes üldözése. Házkutatás. A tetten kapott vagy folytonosan üldözött tolvaj által eltulajdonított erdei termékek: a rendőri vagy erdei közegek által onnan vehetők el, a hová azok elhelyeztettek. Ezen kivül a házkutatás elrendelése és foganatosítása tekintetében: a fennálló szabályok s a gyakorlat irányadók. 152.. Erdei kihágások tárgyalása. Az erdei kihágások soron kivül, a leggyorsabban tárgyalandók és intézendők el, és ott, a hol az erdei kihágások gyakoriak, azok elintézésére legalább minden hónapban tárgyalási napok tartandók.

153.. Fe'ebbezés. A ki magát az elsőfokú biróság ítéletével sértve találja, ez ellen a másodfokú birósósághoz fellebbezhet. A felebbezés az itélet kihirdetésétől, vagy ha az írásban közöltetett volna, a kézbesítéstől számítandó 24 óra alatt akár szóval, akár írásban jelentendő be. A 24 óra letelte után bejelentett felebbezés hivatalból visszautasítandó. Törvénykezési szünnapok nem számittatnak. 154.. A törvényes időben kinyilatkoztatott vagy beterjesztett felebbezés az itélet végrehajtását megakasztja. 155.. Erdei kihágási ügyek tárgyalása a másodfokú biróság előtt. A másodfokú biróság, az ügynek az előadó általi tüzetes, a cselekmény minőségére, a netalán okozott kár nagyságára, vádlott bűnösségére vagy ártatlanságán;, valamint a súlyosító és enyhítő körülményekre részletesen kiterjedő előadvány, s az esetben, ha a kir. ügyész jelen van, annak meghallgatása tervét is. után határoz. Az előadó előterjeszti egyszersmind az itélet vagy végzés 156.. Az eladó után a kir. ügyész indokolt előterjesztésében tartozik nyilatkozni az iránt, vájjon a vád tárgyát képező cselekmény nem képez-e a rendes bíróságok eső büntetendő cselekményt? Ha a kir. ügyész azon nézetben van: hatáskörébe hogy a törvény a jelen -ban meghatározott irányban megsértetett: az eljárás megszüntetését s az ügynek az illetékes bírósághoz való áttételét indítványozza. 157.. Kir. ügyész előterjesztése s indítványtétele. Az esetben, ha a kir. ügyész, az iratokból és az előadmányból azon meggyőződésre jutna, hogy az elsőfokú biróság megsértette az eljárásra nézve fennálló valamelyik lényeges ERDÉSZETI LAPOK. I 9

szabályt; vagy hogy a cselekmény erdei kihágást képez ugyan, de arra a jelen törvénynek nem azon rendelkezése lett volna alkalmazandó, mely alá azt az elsőfokú bíróság foglalta: e körülményekre is tartozik előterjesztésében kiterjeszkedni s ennek megfelelő indítványt tenni. 158.. Kir. ügyész előterjesztése fölötti határozathozatal. A másodfokú bíróság mindenekelőtt a kir. ügyésznek a 156. -ban körülirt előterjesztése fölött határoz s ha a kir. ügyésznek azon nézetéhez járul, hogy az elsőfokú bíróság hatósága körén tul terjeszkedett, az eljárást megsemmisíti s az ügyet a rendes bírósághoz teszi át, egyszersmind erről az első fokban eljárt bírót értesiti. A másodfokú bíróságnak ezen határozata, melylycl a fenforgó ügyet az erdei kihágási bíróság hatósági körébe nem tartozónak állapítja meg: mind a kir. ügyész és a felekre, mind pedig a bíróságokra nézve végérvényes s ez utóbbiak ellenkező felfogása indokából, az eljárás és elintézés nem tagadható meg s az ügy nem utasítható vissza. 159.. Kir. ügyész részéről semmiségi panaszbejelentése. Ha a másodfokú bíróság a kir. ügyész indítványa ellenére az ügyet az erdei kihágási bíróság hatósági körébe tartozónak nyilvánítaná, a kir. ügyésznek jogában áll, a határozat, illetőleg az ítélet kihirdetésekor az ellen semmiségi panaszát, szóval vagy ugyanazon napon esti 6 óráig írásban bejelenteni s az indokok bővebb kifejtését, a bejelentés utáni 24 óra alatt írásban benyújtani. 160.. Semmiségi panasz esetébeni eljárás. A kir. ügyész által emelt semmiségi panasz folytán az ügyiratok a legfőbb itélőszékhez terjesztendők. A legfőbb ítélőszék elbírálása csupán a kir. ügyész által a 159.. értelmében semmiségi panaszszal megtámadott kérdésre szorítkozik s a mennyiben a semmiségi panaszt alapos-

nak találja, a 158.. esetében az egész eljárást megsemmisíti s az iratokat a rendes bírósághoz való áttétel végett a másodfokú erdei kihágási birósághoz visszaküldi. 161.. A kir. ügyésznek a 157.. alapján tett előterjesztései mellőzése miatt perorvoslatnak helye nincsen. 162.. Pótvizsgálat elrendelése. A törvényes időben felebbezett ügyben joga van a másodfokú biróságnak, ha a vizsgálatot nem találja kielégítőnek, annak pótlását az első biróság ítéletének feloldása nélkül is elrendelni. 163.. Pénzbüntetés és kártérítési összeg behajtása. A kártérítés- és pénzbüntetésnek végrehajtás utján leendő behajtása: az adóbehajtásra nézve fennálló szabályok szerint eszközltetik. 164.. Ügyrendtartás. Az ügyrendtartás szabályozása iránt a belügyminister rendeletileg intézkedik. Hai?madik czim. A kopár területek beerdősitéséről. 165.. Beerdősitendő területek. Beerdősitendő területek meghatározása. Oly kopár-területek, melyeken hegyomlások, hó- vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futó homok tovább terjedésének meggátlása végett a talaj megkötése közgazdászati szempontból szükséges, beerdősitendők s azontúl mint véderdők (2..) kezelendők. A beerdősitendő területeket, a kir. erdőfelügyelő előmunkálatai alapján, az érdekelt földbirtokosok, községek és törvényhatóságok, valamint az illetékes közigazgatási bizottság meghallgatása után, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister határozza meg s azok beerdősitését, ha azt az érdekelt vagy érdekeltek önként tenni nem akarnák, esetről-esetre a

törvényhatóság utján a 177.. értelmében elrendelheti, még pedig ha több törvényhatóság területén fekszik a birtok, akkor szükséges intézkedések megtételével, valamint a további felügyelettel ezek egyikét megbízza és a többit erről értesiti. A beerdősités kötelezettsége első helyen azt vagy azokat terheli, kinek vagy kiknek birtoka általa megvédetik. 166.. Beerdősitési társulatok alakítása. Törvényhatósági küldöttség. A beerdősitendő terület tulajdonosának jogában áll az erdősítést kizárólag önerején eszközölni. Ha az illető terület tulajdonosa azonban e jogával élni nem kivan és kimutatható, hogy a beerdősités által a szomszéd birtokok is részben vagy egészben megóvatnak a hegyomlások, hó- vagy kőgörgetek, szélvészek és vizek rombolásának vagy a futóhomok terjedésének veszélyétől, melynek különben ki vannak téve : akkor, ha valamely területnek beerdősitése a 165.. értelmében elrendeltetett, az érdekelt birtokosok társulattá alakulni kötelesek. A társulat megalakulását a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek ebbeli leirata alapján a közigazgatási bizottság mint erdőrendészeti elsőfokú hatóság (25..) küldöttség kirendelése által eszközli. Ezen küldöttség, melynek a kir. erdőfelügyelő hivatalból tagja, az érdeklett feleknek, valamint szükség esetén részrehajlatlan szakértőknek is meghallgatásával és a birtokosok által, ha ez követeltctnék, kötelességszerüleg bemutatott térképek nyomán, az érdekeltség fokának megállapítása iránt a felek barátságos megegyeztetését megkísérli, siker esetében a társulatot megalakultnak nyilvánítja, ellenkező esetben pedig az érdekeltségben való részvétel kötelezettségét, valamint az érdekeltség fokát hivatalból állapítja meg s erről a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz.

167.. Felebbezés. A közigazgatási bizottság a jelentés alapján és ha követeltetnék, egyes érdekelt felek meghallgatva, a társulat alakulása iránt határoz. ellenvetéseit A meg nem elégedő fél részére 14 napon belül nyitva áll a reá nézve sérelmesnek vélt határozat ellenében a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerhez való fölebbezés, a ki végérvényesen határoz. 168.. Beerdősitési társulatok szervezése. Társulati tisztviselők. Választmány. Ha a 14 napon belül felebbezés nem jelentetett be, avagy a felebbezésre a földmivelés-, iparés kereskedelmi ministernek a közigazgatási bizottság határozatát helybenhagyó végzése leérkezett, az alakulás rögtön foganatositandó. A társulat tényleges megalakulása végett, a közigazgatási bizottság egyik tagját az érdekeltek összehivására megbízza, ki a gyűlést megnyitván, annak tagjait a szervezkedésre felszólitja. A gyűlés először is elnököt, pénztárnokot, általános szótöbbséggel, munkavezetőt és szükség esetében választmányi tagokat viszonylagos szótöbbséggel választ, alapszabályait és ügyrendjét megállapítja s mindezeket jóváhagyás végett a törvényhatóság utján a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministérnek felterjeszti. Minden erdősitő társulatnak a kir. erdőfelügyelő hivatalból véleményező tagja. 169.. Elnök teendői. Az elnök az előző. értelmében esetleg választott választmánynyal együtt, különben pedig önállólag intézi a társulat minden ügyeit, intézkedik a részletes műszaki tervezet elkészítése iránt, megállapítja a munkák sorozatát s a végrehajtási időket, elkészíti az évi költségelőirányzat tervezetét s mindezen munkálatát megerősítés végett a társulat közgyűlésének előterjeszti, a közgyűlés által megszavazott ösz-

szegeket kiveti és behajtás végett az illető közegeknél a kellő lépéseket megteszi, a társulat vagyona fölött őrködik és azt nyilván tartja. 170.. A társulat tisztviselő személyzete áll: az elnökből, pénztárnokból és munkavezetőből, a mennyiben azonban a társulat pénzbeli ereje nem engedi, hogy külön munkavezetőt tartson, a műszaki teendőket más alkalmazásban lévő munkavezetőre vagy erdészre is bízhatja. 171.. Közgyűlés. Minden erdősitő társulat köteles évenként legalább egy közgyűlést tartani és ennek az illetékes törvényhatóság utján a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek felterjeszteni. jegyzőkönyvét 172.. A közgyűlés főbb teendői: az erdősítés menetéről és folyamatáról az elnök által beadandó jelentés fonalán a legközelebb foganatba veendő munkálatok iránt intézkedni, a részletes műszaki tervezetet, a munkák sorozatát s a végrehajtási időket, úgyszintén az évi költségelőirányzatot megállapítani; a befolyt évi számadásoknak társulati, de esetleg nem választmányi tagok által leendő átvizsgálását elrendelni; a számadást a társulati tagokkal átnézhetés végett alkalmas módon közölni; a választmány vagy egyes társulati tagok által előterjesztendő indítványok javaslatba hozandó alapszabályváltoztatások, ügyviteli rendelkezések fölött tanácskozni, tisztviselőit választani. A közgyűlés jegyzőkönyve az illető törvényhatóságnak beterjesztendő s ha a társulat valamely tagjának egy vagy más ügyben kifogása lenne, panaszát a jegyzőkönyvbe lett bemondás utján hozza illetékes tudomásra. 173.. Költségjárulékok befizetése, illetőleg behajtása. A költségjárulékot a társulati tagok, a társulat pénztárába fizetik be. A félévenkénti hátralékokra nézve azonban rendeltetik, hogy azok közigazgatási uton az egyenes adó beszedésére fennálló szabályok szerint az adóhivatalok által szedessenek be.

Az elnök gondoskodni fog, hogy e hátralék kimutatása az adóhivataloknak pontosan benyujtassék. Ezen hátralékok után C / 0 késedelmi kamat jár, melynek 5 / G -od része a társulat, javára esik. 1 / (i -oá része pedig az adóhivatalok Az adóhivatalok az ilykép beszedett hátralékokat évnegyedenkint a társulati pénztárakba minden kifogás mellőzésével átszolgáltatandj ák. 174.. Kisajátítási jog. Vadászati jog. A megalakult társulatnak a kisajátítási jog megadatik t.-cz. értelmében gyakorlandó, a kisajátítandó és az 1868. évi XV. ár azonban ott, hol katasteri tiszta jövedelem állapíttatott meg, annak húszszorosát meg nem haladhatja. A vadászati jogot azon esetben, ha a kisajátított terület a tulajdonos birtoka által körül van véve és 100 holdat meg nem haladó birtokrész a földbirtokos gyakorolja mindaddig, mig a következő -ban megállapított visszaváltási joga tart. 175.. Visszaváltási jog a kisajátított és beerdősitett területekre nézve. A magánbirtokos vagy örökösei jogosítva vannak, a kisajátított és beerdősitett területnek visszaváltása iránt a beerdősités befejezésére következő év első napjától számítandó 6 év alatt nyilatkozni. A visszaváltás és kisajátítási árnak s a beerdősitési költségeknek 6 / 0 kamattal leendő megtérítés mellett, törlesztés utján, legfeljebb 10 év alatt történhetik. 176.. Kisajátított és beerdősitett területek tulajdonjogának telekkönyvi átíratása. Az ily területek tulajdona a visszavásárlásra nem jogosult más személyekre az előbbi -ban - emiitett határidő előtt telekkönyvileg csak akkor kebeleztethetik be,, ha igazoltatik, hogy a visszavásárlásra jogosult ebbeli jogával a törvényes határidő alatt élni nem kíván.

177.. Állami kedvezmények. Adómentesség. Mag és csemeték. Pénzkölcsön. Pénzsegély. A beerdősitéseket az állam a) a beerdősités alá vett területeknek adómentessé tételével ; ' előmozdítja: b) mag- és csemetéknek ingyen kiosztásával; c) pénzkölcsönökkel azon esetben, ha az erdősités hivatalból rendeltetik el és az egyesek és társulatok hitelesen kimutatják, hogy a munkát önerejükön teljesíteni képtelenek; d) pénzsegélylyel azon esetben, ha a beerdősités végrehajtása hivatalból elrendeltetnék és az érdekeltek képesek bebizonyítani, hogy a beerdősités folytán elért előny csekélyebb lesz, mint a beerdősitésre fordított munka és költség. Ez esetben az állam köteles az elérendett érték és a beerdősitésre fordítandó költség közötti különbözetnek megfelelő tőkeösszeget a munka előhaladásának megfelelő aránylagos évi részletekben visszafizetésre való igény nélkül államsegélyképen engedélyezni. A törvényhozás évről évre fogja meghatározni azon öszszeget, mely a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister által egyetértőleg a pénzügyministerrel beerdősitési czélokra kölcsön- és államsegélyképen fordítható lesz. A határidőt, mely alatt egyes esetekben a beerdősités teljesítendő, az érdekelt földbirtokosoknak és a közigazgatási bizottságnak meghallgatása után, úgyszintén az állam által esetleg nyújtott pénzkölcsön visszafizetésének vagy az államsegély folyóvátételének feltételeit is a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister határozza meg.

Neg'yedik czim. Az erdei termékek szállításáról. I. FEJEZET. Szállítás szárazon. 178.. Általános határozat. Pénzbeli biztosíték. Minden földbirtokos tartozik megengedni, hogy idegen erdei termékek bármely mivelési ághoz tartozó földjein, illetőleg magán utjain átszállittassanak, ha azok az erdőből rendeltetésűk helyére különben, vagy épen nem, vagy csak nagy költséggel lennének elhordhatók, és hogy ha a termékek szállítója a netalán okozandó károk vagy a használt magánutnak előbbeni jó karba helyezésére szükséges kiadások megtérítésére nézve pénzbeli biztosítékot nyújt. 179.. Átszállítás módozatai. Felfolyamodás. Az átszállítás szüksége, iránya és módozatai, valamint a biztosítási összeg iránt a felek meghallgatása s a körülmények megvizsgálása után, a közigazgatási bizottság határoz. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerhez felfolyamodásnak van helye. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemi minister köteles a felfolyamodást 40 nap alatt elintézni, az esetben azonban, ha a ministerium részéről ezen idő alatt intézkedés nem tétetnék, a közigazgatási bizottság határozata végrehajtható. 180.. Átszállítás befejeztének bejelentése. Kártérítési összegek megállapítása. Kártérítési kereset. A szállítás befejezése a szállító által az alispánnak (törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesternek) bejelentendő, ki a földbirtokost erről 8 nap alatt hivatalosan értesiti. A szállító által fizetendő kártérítési összeg megállapítására az illető felek mindenekelőtt bátorságos egyességre utasíttat-

nak, ha ez a szállítás befejeztetnék, a tulajdonossal írásban történt közlése után 15 nap alatt nem sikerült, s ez idö alatt az illetékes bíróság előtt kártérítési kereset nem indíttatott, a biztosíték a szállítónak visszaadatik; ha pedig kártérítési kereset a fentebbi határidő alatt bcadatott, akkor a biztosíték azon bíróságnál, mely a kártérítési keresetre nézve illetékes, letéteményeztetik. II. FEJEZET. Szállítás a vizén. 131.. Általános határozatok a tutajozás- és usztatásra nézve. A hajózható folyókon a tutajozás a fennálló folyó-, csatorna- és tói hajózási rendszabályok megtartása mellett, mindenki által gyakorolható. A hajózható folyók azon szakaszain, melyek a hajózásra tényleg használtatnak, a fausztatás meg nem engedtetik. A folyók azon szakaszain, melyek nem hajózhatók és a patakokon a tutajozás és a fausztatás csak hatósági engedély mellett gyakorolható. 182.. Engedélyező hatóság. A fausztatásra vagy tutajozásra és az e czélra szolgáló vizépitmények felállítására az engedélyt az illető törvényhatóság, vagy törvényhatóságok meghallgatása mellett a közlekedési ministerrel egyetértőleg a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister adja meg. 183.. Engedélyezési feltételek. Biztosíték. A tutajozásra vagy fausztatásra az engedély csak annak adható meg. a ki az okozható károkra nézve elegendő biztosítékot képes nyújtani. 184.. Árvédelmi építkezések. Olyan folyókon vagy patakokon, melyek mentén, árvédelmi czélokból szabályozási munkák hajtattak végre, vagy vannak folyamatban, az enge-

1 7 7- dély azon esetben adható meg, ha az usztatás gyakorlása által az árvédelmi építkezések nem veszélyeztetnek. 185.. Engedélyezési időtartam. Az engedély a vállalat, és befektetendő tőke nagyságával arányban álló időtartamra, legfeljebb azonban 50 évig terjedhető időre adható. 186.. Engedély-okmány kellékei. Az engedélyben : a) megállapítandó azon famennyiség, melyet az engedélyes évenként leszállítani jogosítva van; b) világosan felsorolandók és megállapitandók azon vizépitmények, melyek a tutajozás vagy usztatás czéljából, nem különben azok, melyek a partbirtokosok, vagy a viz másnemű használatára jogosítottak érdekében létesítendők; c) megállapítandó azon évi járulék, melyet az előtte már engedélyt nyert engedélyeseknek a 191.. a) pontja értelmében fizetni tartozik; és d) meghatározandó azon határidő, a meddig tervszerinti berendezésük befejezendő. 187.. Szállítás gyakorlatba vétele. Fák megjelölése. A tutajozás vagy usztatás csak a berendezés teljes befejezése után kezdhető meg. A szállítandó tutajfák és épületfák a szállító bélyegével megjelölendők. A tűzifa csak kötetlen hasábokban szállítható. 188.. Szállítási engedély oly vizekre, hol az usztatás vagy tutajozás gyakorlatban van. Oly vízen, melyen fausztatás vagy tutajozás gyakoroltatik, vagy a melyen erre engedély már adatott ki, ujabb engedély csak a jelenlegi jogélvezők, illetőleg engedményesek meghallgatása után adható; még pedig: 1. a mennyiben kitűnik, hogy az illető viz az eddigi jogélvezők számára szállítani engedélyezett famennyiségen felül még több fa leszállítására is alkalmas, ezen többlet erejéig tör-

tént legyen a kérelmezés, akár a fausztatás berendezésére kiszabott határidőn belül, akár az usztatási jog tettleges gyakorlatba vétele után; 2. az esetben, ha az illető viz csak a tényleges jogélvezők számára adott engedélyben foglalt famennyiséget képes leszállítani, de bebizonyittatik, hogy az engedmény birtokosai a berendezés befejezésétől számított öt éven át egyszer sem szállították az engedélyben foglalt összes fatömeget, akkor azon tömeg leszállítására adható ujabb engedély, mely az illető engedményesek által valamely évben szállított legnagyobb famenynyiség és az engedélyezett összeg közti különbözetnél nem nagyobb; végül: 3. ha valamely viz a tényleges jogélvezők számára szállítani engedélyezett tömegnél több faanyag leszállítására alkalmas, az illetők azonban a berendezés befejezésétől számított 5 év alatt az engedélyezett tömeget egyszer sem szállították le, ez esetben szállítási engedély adható azon tömegre, mely a szállításra engedélyezett és a tettleg leszállított tömeg közötti különbözetből, valamint az engedélyezett tömeg határán felül elszállítható mennyiségből áll. Ily esetben a jogosítottak mindenikének usztatási idő szabatik, mely alatt az usztatást kártérítés terhe alatt befejezni tartozik. 189.. Szállítási engedély oly vizekre, hol az usztatás vagy tutajozás kizárólagos joggal gyakoroltatik. Ha a jelenlegi jogtulajdonos időhöz nem kötött kizárólagos jogot képes kimutatni, másnak ujabb engedély a jelen törvény kihirdetése után számított 50 év alatt csak a jelenlegi kizárólagos jogtulajdonos beleegyezésével adható. A kizárólagos usztatási vagy tutajozási joggal bírók azonban kötelesek a szállítás tekintetében az illető usza-vizre utalt erdőbirtokosoknak,- a mennyiben azokkal a fausztatás teljesité-

sere nézve megegyezni nem tudnának s a mennyiben saját fájuk leszállítása ez által nem akadályoztatnék, az usztatást vagy tutajozást megengedni vagy azoknak a szállításra előkészített fakészleteit a helyi árak mellett megvenni vagy a költségek megtérítése mellett leusztatni. Ha az illető usza-vizre utalt valamennyi erdőbirtokos fája nem lenne leszállítható, akkor az elsőség azt illeti, kinek fája a kizárólagos usztatási vagy tutajozási jog birtokosának leszállítandó fakészletéhez legközelebb esik. 190.. Többeknek együttesen adott szállítási engedély. Ha ugyanazon vizén többeknek adatik usztatási engedély, mindenik engedélyesnek usztatási idő szabandó meg, mely alatt az usztatást kártérítés terhe alatt befejezni tartozik. Az egyes engedélyeseknek megszabandó usztatási idő megállapításánál az elsőség a korábbi jogélvezőket illeti, a többi szállítani óhajtókra nézve a kellőleg felszerelt folyamodvány benyújtásának ideje, az ugyanazon időben beadott folyamodványoknál a szállítandó fa nagyobb becsértéke ad elsőséget. 191.. Szállítók kötelezettségei egymás irányában. Az, ki oly vizén nyer szállítási engedélyt, melyen az usztatás vagy tutajozás már gyakorlatban van, tartozik: a) az addigi jogélvezőknek, a vállalat berendezésére tett költségek megtérítése fejében a szállítandó famennyiség és használati idő arányában az engedélyben megállapítandó évi járulékot fizetni; ugy szintén a fentartási költségeket, valamint az esetleges kártérítéseket is az engedélyben megállapítandó részben viselni: b) a szállítás czéljából általa netán ujabban létesített folyó- vagy patakszabályozások vagy más a szállításra szolgáló építmények használatát, a raktári helyiségek és mesterséges kikötők kivételével, a szállításra korább jogosultaknak ingyen, a későbbi engedményeseknek pedig ezen. a) pontja szerint

megengedni és az általa létesített építmények költségeinek a szállításra korább jogosultak által leendő megtérítésére igényt nem tarthat. 192.. Engedélyérti folyamodás s annak kellékei. Famennyiség és választék. Tervrajz. A tutajozásra vagy fausztatásra szükséges engedély iránti folyamodás a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministcriumnál nyújtandó be. Folyamodó köteles a szállítandó famennyiséget és annak választékát (sortiment) kimutatni és kérvényéhez a folyó vagy patak tervrajzát mellékelni, melyen a tutajozást vagy usztatást gyakorolni kívánja. Ezen tervrajzban úgy a már létező vizépitmények, különösen malomgátak, minden csatornák, véd- és szabályozási művek, valamint az usztatás vagy tutajozás czéljaira felállítani szándékolt vizépitmények, nemkülönben a folyó vagy patak medrét vagy vízjárását módosító munkálatok világosan feltiintetendők. Köteles végre folyamodó tüzetesen kimutatni azt, miként szándékozik a tutajozás vagy fausztatás érdekeit a folyón vagy patakon létező malmok vagy más iparüzletek, és az öntözési telepnek a viz használata iránt korább szerzett jogaival öszszeegyeztetni. 193.. Engedélyérti folyamodvány ellátása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister a folyamodványt mellékleteivel együtt véleményezés végett leküldi azon törvényhatóságnak, vagy ha több törvényhatóság van érdekelve, egymásután minden törvényhatóságnak, melynek területén a czélba vett szállítás eszközöltetnék. 194.. Ha olyan vízen való tutajozásra vagy usztatásra kéretik az engedély, melyen a tutajozás vagy fausztatás a folyamodvány beadását megelőző legalább öt egymásután következő éven át nem gyakoroltatott, vagy ha a tutajozás vagy

usztatás volt ugyan gyakorlatban, de az engedélyért folyamodó az usztatás czéljából az illető folyón vagy patakon uj vizépitményeket szándékozik létesíteni, az érdekelt és jelesen a folyó vagy patak mentén lévő községek, továbbá a folyón vagy patakon létező malom vagy más iparüzletek és az öntözési telepek tulajdonosai, a törvényhatóság alispánja vagy hasonló állású tisztviselője által a folyamodványnak a törvényhatósághoz leérkezése után 8 nap alatt kézbesítés utján értesitendők. A tervek a kihirdetési napon túl közszemlére 30 napig kitéve maradnak. Minden a tervezetre vonatkozó nyilatkozatok és észrevételek az illetékes hatósághoz ezen idő alatt nyújtandók be. Később beadott észrevételek tekintetbe nem vétetnek. 195.. Ha oly vizén való tutajozásra vagy usztatásra kéretik az engedély, melyen tutajozás vagy usztatás már gyakoroltatik, vagy a melyen erre engedély már adatott és ujabb vizépitményeket a folyamodó létesiteni nem szándékozik, azok, kik a tutajozást vagy usztatást tényleg gyakorolják, vagy erre engedélyt nyertek, a törvényhatóság alispánja vagy hasonállásu tisztviselője által a folyamodványnak a törvényhatósághoz leérkezése után 8 nap alatt kézbesités utján értesitendők. A tervek az értesítés napján túl 30 napig általok megtekinthetők. Minden a tervezetre vonatkozó nyilatkozatuk vagy észrevételük ezen idő alatt nyújtandó be. Később beadott észrevételek tekintetbe nem vétetnek. A 3U nap eltelte után az összes iratok és tervek az érdekeltek részéről beérkezett nyilatkozatokkal együtt legfeljebb további 15 nap alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerhez felterjesztendők, ki az engedély tárgyában a 182.. szerint végérvényesen határoz.

196.. Szállítási jog megszüntetése. A fausztatás vagy tutajozás joga megszűnik : a) ha az idő, melyre az engedélyeztetett, lejárt; b) ha a jogosított a vállalat berendezését az arra megszabott idő alatt elmulasztotta. 197.. Az esetben, ha a szállítási jog a jelen törvény kihirdetése előtt bármi czim alatt 50 évnél hosszabb vagy határozatlan időre szereztetett meg, a szállítási jog a jelen törvény kihirdetésétől számított 50 év után megszűnik, még az esetben is, ha a jog annak idejében kizárólagosan szereztetett volna meg, ezen utóbbi esetben azonban a volt kizárólagos jogtulajdonos az ujabbi engedély megnyerésére előjoggal bir. 198. Kisajátítási jog a vizén való szállítás érdekében. A kisajátítási jog a jelen törvény értelmében engedélyezendő tutajozás és fausztatás czéljából szükséges folyó- vagy patakszabályozások, vagy másnemű vizépitmények végrehajtására, vagy az úsztatott és tutajozott fának a gereblyéknél való kifogására és elhelyezésére szükséges területek megszerzésére az 1868. évi LV. t.-cz. értelmében az engedélyesnek megadatik. 199.. Szállítók kötelezettségei partvédelmi tekintetben. A fausztatást vagy tutajozást gyakorlók tartoznak azon partrészeket, épületeket, viz- és utépitményeket, melyek a tutajozás vagy fausztatás által veszélyeztetnek, saját költségükön védmüvekkel biztosítani. A mennyiben az engedélyben felsorolt ilynemű vizépitmények azon czélra, hogy a veszélyeztetett partrészeket, épületeket, viz- és utépitményeket, a tutajozás vagy fausztatás által való károsítástól megóvják, a gyakorlatban elégtételeneknek bizonyulnának, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister, a közmunka- és közlekedési ministerrel egyetértőleg a tutajozás vagy fausztatás megkezdésétől számítandó három évig ujabb biztosítási építkezések létesítését, vagy a meglevők mó-

dositását az engedély különbeni megszüntetésének terhe alatt elrendelheti. A tutajozási vagy usztatási engedély megadása után, mások által saját czéljaikra felállított épületeket és vizépitményeket a tutajozás vagy fausztatás általi megkárosítás ellen tulajdonosaik, nem pedig az usztatást gyakorlók tartoznak megvédeni. 200.. Másnemű vállalkozók kötelezettségei a vízen való szállítás érdekeivel szemben. A zsilip-, gát- és malomtulajdonosok, vizépitményeknek a tutajozások vagy úsztatok költségén és a hatóság által megengedett módon leendő olynemü átalakítását, hogy ez által a tutajozás vagy usztatás lehetővé tétessék, nem gátolják. Ha a tutajozás vagy usztatás másként eszközölhető nem lenne, kötelesek beleegyezni abba, hogy üzletük bizonyos, az usztatási engedélyben előre meghatározott vagy a szükség szerint, a hatóság által később megállapítandó időszakban és tartam alatt szüneteljen; mely szünetelésért a tutajozást vagy usztatást gyakorlók a hatóság által megállapítandó kártérítést a szünetelés beállta előtt előre megfizetni kötelesek. 201.. Szállítás által okozott, másrészről pedig a szállítóknak okozott károk megtérítése. Az usztatás vagy tutajozás okozta károkért a vállalkozó teljes kártérítéssel tartozik, ha azonban a kár nem csupán tutajozás vagy usztatás miatt támadt, akkor annak csak aránylagos része térítendő meg a vállalkozó által. Azok, kik az usztatási vagy tutajozási jog gyakorlására szolgáló építményeket, utakat, partokat stb. megrongálják, vagy a jogosan gyakorolt usztatást és tutajozást akadályozzák : az illető jog birtokosának mindenben teljes kártérítéssel tartoznak. 202.. Szállítók jogai a partbirtokosokkal szemben. A fausztatásra vagy tutajozásra jogosítottak s azok munkásai, a mennyiben ez a szállítás eszközlése szempontjából elkerül- ERDÉSZETI LATOK. 13

hetlenül szükséges, közvetlen a vízpartján fekvő földeken szabadon járhatnak. Az okozott károkat azonban a vállalkozók a föld birtokosának megtéríteni kötelesek. 203.. Szállítás megkezdése. A szállítók kötelesek a szállítás megkezdését és a szállítandó fabélyegét legalább 8 nappal megelőzőleg mindazon törvényhatóságoknak bejelenteni, melyeknek területén a szállítás eszközöltetni fog, a törvényhatóság a szállító bélyegét azon községekkel, melyek határán át a szállítás történik közli, a szállító pedig a szállítandó anyagok útjába eső malomgát és zsilip tulajdonosokat köteles az usztatás megindításáról legalább 24 órával előbb értesíteni. Oly kisebb vizeknél azonban, melyeken á szállítás megkezdhetése közvetlenül van az időjáráshoz kötve, a szállításnak (a kedvező körülmények be nem állta esetében) a bejelentett napon meg nem kezdése mulasztásnak nem tekinthető, ha az a 8 napnak letelte után beállott legelső kedvező vízállásnál megindittatik. 204.. Szállítás befejezése. A szállítás befejezését a szállítók az azt követő 8 nap alatt ugy a törvényhatóságoknak, valamint mindazon községeknek is tartoznak bejelenteni, melyeknek területén a szállítás történt. A községek kötelesek ujabb 3 nap alatt az érdekelt partbirtokosokat hirdetmény utján felhívni, hogy a szállítás által netalán szenvedett káraikra nézve, ha keresetet akarnak indítani, a mennyiben ezt még nem tették volna, az illetékes bíróságnál 15 nap alatt az alább leirt következmények terhe alatt megtegyék. A hirdetmény szokásos módon közzé teendő, s a község házánál 15 napon át nyilvánosan kifüggesztendő. A megtörtént kihirdetésről jegyzőkönyv veendő fel, melyben a hirdetmény szórói-szóra beigtatandó, s ugy a községi

biró, valamint a községi jegyző és két helybeli lakos által, kik a kihirdetésnek tanúi voltak, aláírandó. 205.. Kártérítési kereset. A ki a hirdetés után következő 15 nap alatt kártérítési igénye iránt a keresetet meg nem indítja, az kereseti jogát elveszti. 206.. Büntető határozatok. A ki engedély nélkül fát úsztat vagy tutajoz, vagy a ki engedély nélkül vagy a hatósági rendelettől eltérőleg vizépitményeket állit fel, vagy az usztatás és tutajozás czéljaira szükséges építkezéseket, folyó- és patakszabályozási munkálatokat tesz (182..) erdőrendészeti áthágást követ el, s 100 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki az usztatás vagy tutajozás megkezdését vagy annak befejezését kellő időben be nem jelenti (203. és 204..) 10 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 207.. Ha az ily engedély nélküli épitkezés vagy az usztatás és tutajozás czéljaira engedély nélkül foganatosított folyó- és patak-szabályozás másokra nézve káros, tartozik az építkező a pénzbüntetésen kivül az előbbeni állapotot saját költségén helyreállítani, különben az, az ő költségén eszközlendő. Ötödik czim. Az országos erdei alapról. 208.. Erdei alap képezése. A jelen törvény alapján behajtandó pénzbüntetésekből és az elkobzott tárgyak eladásából befolyt összegek Vö - 0 0 részben az illető községi szegényalap, 4 / 5 -öd részben a képezendő orsz. erdei alap javára fordíttatnak. Az erdősítés czéljából netalán kisajátított területek eladásából bejövő összegek egészen az országos erdei alapba folynak. 209.. Erdei alap kezelése. Az országos erdei alapot erdészeti czélokra a földmivelési-, ipar- és kereskedelmi minister kezeli.

Hatodik czim. Zárhatározatok. 210.. Az erdőtörvény hatályába léptének határideje. A jelen törvény első czimének I., IV. és V. fejezetei, valamint annak a kihágásokra vonatkozó része (második czim) ezen törvény kihirdetésének napjától számítandó egy év alatt lépnek hatályba. 211.. Hatályon kivül helyezett törvények. Az 1807. évi XXI. t.-cz. ezen törvény életbeléptetésével hatályon kivül helyeztetik, az annak értelmében elrendelt zárlatok, a mennyiben azok magán-erdőbirtokosokra vonatkoznak, a jelen törvény kihirdetésétől számítandó egy év alatt, a mennyiben pedig a jelen törvény 17. -ban említett erdőkre intéztettek, azon időpottól fogva feloldottaknak tekintendők, a melyben a zár alatt lévő erdőrészre nézve, a jelen törvényben megszabott gazdasági terv érvénybe lép. 212.. A mezei rendőrségről szóló 1840. IX. t.-cz., valamint a vizek és csatornákról szóló 1848. X. t.-cz. intézkedései, a mennyiben a jelen törvénnyel ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek. 213.. Az erdőtörvény végrehajtása. A jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi, továbbá az igazságügyi, pénzügyi, belügyi, közmunka és közlekedési ministerek bízatnak meg. *) Budapesten, 1878. évi január-hó 12-én. Trefort Ágoston, s. k., a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium ideiglenes vezetésével megbízott vallás- és közoktatásügyi kir. minister. *) Ezen törvényjavaslat mellett az országgyűlés elé terjesztett miuisteri indokolást lapunk jövő füzetében fogjuk közölni. Szerk.

A tölgysarjerdők magfáiról. A Pest-, Heves-, Fehér- és Esztergommegyék területén fekvő erdők túlnyomó részét cser- és tölgy-sarjerdők képezik. Nem mondok ujjat, ha azt állitom, hogy ezen erdők állapota kevés kivétellel láthatólag rosszabbá válik. A zárlat legnagyobbrészt 0.3 0.5 között váltakozik, s az átlagos növekvés megdöbbentő csekély. Nem szándékom ez alkalommal a majdnem bűnnek mondható hibákat elősorolni, melyeknek előrelátható következménye az erdők ezen szomorú állapota. Ismeri azokat minden szakember, sőt talán minden erdőbirtokos is. Az erdőbirtokosok vagy főtiszteik magok is látják, érzik a bajt; magok is gondolkoznak, miként lehetne a bajon segiteni, költség nélkül, mondván még ehez hallgassuk meg a szakembert"! Az erdész, a ki ily megtiszteltetésben vajmi ritkán részesül, csakhamar rámutat a bajokra. 1-ör. A legeltetés; 2-or. az anyatuskók kimerültsége. Ne de maradjunk csak a 2-ik főbajnál, feltevén, hogy a legeltetés megfelelő korlátok közé szoríttatott, s meg kell vallanom, hogy ez valóban sok helyütt, habár elkésve, de mégis megtörtént. Miként teremtsünk elegendő sarjadzási képességgel biró anyatuskót? Az erdész faiskolákról, ültetésekről ábrándozik. De az lehetetlen, mert a felmerülő költségeket tán csak nem fogjuk az elmúlt évek gyapjú árából fedezni. Minden mivelési ág maga kell, hogy fedezze költségeit. Már pedig, hogy ertési költségek és az elmúlt években gyapjuárából befolyt jövedelem, valami viszonyban állanának egymással, az csak egy elfogult erdész agyában támadható, de szerencsére nem mérvadó vélemény. Meg van! Hagyjunk magfákat! S igy történik.

Alkalmam volt sok oly tölgy-sajerdőt látni, melyet magfák meghagyása által igyekeznek a végpusztulástól megóvni, de itt-ott olyat is, melyeknek felújítása magfák nélkül is biztosítva volt, magfát azonban még is hagytak. Nem tehetek róla, előbb emezekről hol ne lenne előnye a kedvezőbb helyzetben levőknek? kívánom észleleteimet elmondani. Láttam ilynemű szép fiatalosokat. Most is szemem előtt állanak. Hatoljunk be a sűrűségbe, s mindenekelőtt az tűnik fel, hogy magról nőtt fácskával alig találkozunk, pedig ott pompáznak a magasan kinyúló magfák. De jobban keresve csakugyan itt is, amott is látunk egy-egy sinlődő, magról kelt csemetét. Szaktársaimnak mondani is fölösleges, hogy itt a gyors növésű tőhajtások, a magról kelt csemetéket túlszárnyalván, ezek fejlődését lehetetlenné teszik. De menjünk tovább, az idősebb állabok felé. Az utónövedék szép, az erdész keblét örömmel tölte cl e látvány. Már is a 18 20 évet meghaladó állabok gyönyörködtetik szemeinket. De íme ezen magfán csúcsaszályt észlelünk, és kalauzunk biztosit, hogy ez igy van tovább is, hogy a magfák túlnyomó része az utónövedék 10 15 éves korában felülről lefelé száradni kezd, és mire az állab a vágható kort megközelíti, a régi magfák díszüktől megfosztott száraz ágakkal, hirdetik a világ múlandóságát. Állapodjunk meg, keressük az okát. Talán a talaj nem eléggé mély, s a mélységbe hatoló szivgyökér nem talál elegendő tápot? Nem ezen körülmény egymagában, itt alig idézhetné elő eme értékes fák biztos halálát, s csakhamar meggyőződtem a talaj kellő mélységéről. Az okot következőkben vélem rejleni, lehet hogy csalódom és nagyon lekötelez valamely e tekintetben tapasztaltabb szaktársam, ha tévedésemről meggyőz. Itt ugyanis a fanemnek megfelelő termőhelyivel állunk szemben, a vágás alá került állab zárlata

0.7 0.9, tehát jó. A magfa, midőn megszokott szomszédaitól megfosztották, szokatlan világos helyzetbe jutván, az úgynevezett alsó rügyek" ezrei életre ébredének, és mi természetesebb, mint hogy a szükséges tápnedveket maguk részére biztosítani igyekeznek, nem törődvén azzal, hogy azt csak, a gyökérzettől távolabb eső és a koronát képező ágak rovására tehetik; de íme minél inkább gyarapodnak az életre ébredt rügyek szüleményei a magfa alsó ágai annál nagyobb mértékben szenved a fa dísze, az élet főszükségletétől eként megfosztott korona, és néhány év letelte után az ágak zöldéinek ugyan a magfa alsó részén, de a magasban megpihenni kívánó bús gerlicze ezután csak száraz ágon turbékolhat. És várjunk még néhány évig, mi következik ezen túl? Az utónövedék ime már a magfa félmagasságát túlhaladta; de a mily mértékben emelkedik az ntónövedék, ép azon arányban száradnak a magfa alsó ágai, s csakhamar oly magasságot ér, hogy a magfa alvó rügyeiből támadt legfelsőbb ágaitól is megvonja az élethez szükséges világosságot. A hosszú életre választott magfa eként kiszárad, s a legközelebbi vihar alkalmával lezuhan, magával ragadván megélőinek egy részét, mintha azokon legalább halála után, kívánna boszut állani. Ezek tanúsága tehát, hogy a megfelelő talajon álló, jó zárlatu sarjerdőben feltéve, hogy az anyatuskók elég sarjadzási képességgel birnak magfát hagyni legalább is fölösleges, de természetes, hogy annál jelentékenyebb az innen származott kár, minél nagyobb értéket képvisel, a czél nélkül elvesztegetett fatömeg. Fönnebbi állításomra egy izben azon választ nyertem, hogy hiszen igazam lehet, de az uradalomnak erősebb fára is van szüksége. Azonban itt a viszonválasz nem sok fejtörésbe kerül. Tessék a szükségletnek megfelelő erdőterületet kihasitni és azt elkülönítve hosszabb fordában kezelni. Már most menjünk tovább, mert a sarjerdőbeli magfák

buzgó pártolói azt mondják, könnyű oly erdőre nézve a magfák ellen irni, melynek anyatuskói elegendő sarjadzási képességgel birnak, és melynek állabjai vágható korban jó zárlatuak. De mit tegyünk ott, a hol az anyatuskók kimerültek, vagy a vágás alá kerülő állabok zárlata alig üti meg a 0. 5 -et, vagy végre a hol meg van mind a két hiba? Ha a vágás alá kerülő tölgy-állab rossz zárlattal bir, legyen ezen körülmény akár az anyatuskók kimerültségének, vagy akármely más körülménynek tulajdonitható, a talaj felső rétege főként az elől megnevezett megyéknek a nedvesség megfelelő fokával nem dicsekedhető erdeiben oly kemény, hogy abba a lehullott makk gyökeret verni nem képes, s ennélfogva a rosz zárlatu állabok utónövedékét is, majdnem kivétel nélkül, csak a tőhajtások képezik, és nagyon természetes, hogy ily esetben minél több a visszahagyott magfa, annál hézagosabb az uj állab, mert nem csak az a baj, hogy magról kelt csemetéket nem nyerünk, hanem a meghagyott magfák főhajtásait is nélkülöznünk kell. Ellenben, ha a magfák eladásából bevehető, az e vidéki faárak mellett rendszerint nem jelentéktelen összeget okszerű értésre fordítjuk, bizonyára sokkal kedvezőbb eredményt remélhetünk. Ezzel nem kívánok a tölgy-sarj erdők magfái fölött általánosságban pálczát törni, mert lehetnek, sőt vannak esetek, midőn az erdőgazda óvatosságból, hogy t. i. az anyatuskók kimerültsége ne következzék be, kénytelen magról kelt csemetékről gondoskodni, de reméllem, szaktársaim egyike sem fogja kétségbe vonni, hogy ehez egyszerűen, a magfák meghagyása nem elég, és hogy ez csak ott vezethet sikerre, a hol a makk csírázáshoz a csemete díszléséhez a szükséges feltételek megvannak. Szabó Adolf, m. kir. erdőbecslési felügyelő.

A fővárosban felhasznált épületfaanyagok mikénti ellenőrzéséről.*) A fővárosi törvényhatósági bizottság meghagyása folytán, a középitési bizottság az épületfa kérdésének tárgyalása végett egy albizottságot küldött ki, a melybe mint szakértők alulírottak is meghivattak. A tárgyalások folyamában ezen albizottsághoz a többi között azon kérdés is intéztetett, váljon nem lenne-e szükséges, hogy a födénygerendák felhasználásuk előtt minőségükre nézve egy szakértő hatósági közeg által megvizsgáltassanak. Az albizottság többsége ezen javaslat czélszerüségét és gyakorlati kivihetőségét kétségbe vonván, oda nyilatkozott, hogy a födénygerendák előzetes hatósági megvizsgálását s e czélból egy szakértő egyénnek alkalmazását nem tartja szükségesnek. Alulirottak az ellenkező nézeten lévén, kötelességüknek tartják eltérő véleményüket indokolva a következőkben előterjeszteni : A födénygerendák gyors elromlásának okai fölött a sajtóban, a tanácstermekben és a tudósok körében, a bel és külföldön folytatott vitatkozások és nyomozások ezen kérdést már annyira tisztázták, hogy ma már semmi kétség sem forog fenn az iránt, hogy a födénygerendák gyors romlásának oka *) A fővárosi építkezéseknél előfordult fakorliadások folytán évek óta fennálló kérdés a felhasznált faanyagok mikénti ellenőrzése s a mint t. olvasóink tudják, a mult évben is e tárgyban külön szakbizottsági tárgyalások tartattak. Jelen közleményünk az ezen bizottsági tárgyalások alkalmából Wagner K. főerdőtanácsos, Beiwinkler K. erdőmérnök, Gregersen G. és Strohoffer J. budapesti ácsmesterek s e lapok szerkesztője által adott külön véleményt tartalmazza, melyről csupán annyit jegyzünk még meg, hogy részünkről egyedül az ebben előadott módon tartjuk kivihetőnek azt, hogy az eddigihez hasonló gerendakorhadások nevagy kevésbé történhessenek, s hogy kár esetében a felelős egyén személye megállapítható legyen. A szerkesztő.

(eltekintve itt a romlásra gyorsítóiig ható mellék körülményektől, úgymint: a fának egészségtelen állapota, a légkörtől elzárt befalazása és a melegség) egyedül a nedvesség; mely vagy a fában van, vagy ha az száraz, abba az épités alatt különböző körülmények folytán jutott. Fő kellék tehát, hogy a födénygerendák teljesen légszáradtak legyenek. Minthogy azonban a levegőn csak egészen őp fa száradhat ki kellőleg, mert a nedves taplós fa, a nagyobb mértékben magába vett nedvességet a szabad levegőn való szárítás mellett is inkább és tovább kötve tartja; következik, hogy a födénygerendáknak nemcsak teljesen szárazoknak, hanem hogy a romlásnak ellenállhassanak, egyszersmind teljesen egészségeseknek is kell lenniök. Ezzel szemben önként értetik, hogy a födénygerendákat, mielőtt rendeltetési helyökre elhelyeztetnének, egészséges és í-záraz voltukra nézve szorgosan meg kell vizsgálni, s ez alkalommal minden gerendát, mely nem egészséges vagy nem eléggé száradt, a felhasználásból ki kell zárni. A födénygerendák ezen megvizsgálását kellő sikerrel más nem végezheti, mint oly értelmes szakértő, a ki a fával évek során át gyakorlatilag maga foglalkozott, s e mellett független a hatóság tekintélye alatt hivatalosan működő egyén. Ilyen előzetes hatósági megvizsgálás mellett nem fordulhatna elő az, a mi a közel múltban gyakran megtörtént és bár nem oly kiterjedésben, de valószínűleg ma is történik, hogy egészségtelen fából vágott és nedves födénygerendák is alkalmaztatnak az építkezéseknél. Tekintettel azon nagy károsodásokra és azon veszélyekre, melyek a födénygerendák elromlásából származnak és származhatnak, a hatóságnak nem lehet egyedüli feladata oly építési szabályokat hozni, melyek az építésnél elkövetett hibák folytán károsultak kártérítési igényeit biztosítja, hanem még

fontosabb feladata a hatóságnak oly szabályzatot teremteni, a mely praeventiv intézkedések által az ilyen károknak felmerülését meggátolja. Az albizottság más nézeten lévő tagjai, a födénygerendáknak előzetes hatósági megvizsgálását a gyakorlatban megfelelő sikerrel foganatosithatónak nem tartják, felhozván, hogy egy egyén nem lenne képes az egyidejűleg folyamatban lévő számos építkezéseknél a felügyeletet gyakorolni, továbbá hogy az oly szük építési helyeken a födénygerendákat az előzetes megvizsgálás czéljából hozzáférhetőleg elhelyezni nem lehet, s ha már rendeltetési helyükre felrakattak, ott a gerendák harántmetszeteit, melyen a fa minőségét legjobban lehet megítélni, szemlélet alá nem lehet venni. Ezen aggodalmak azonban, mind eloszlanak, ha a födénygerendák az ácstéren vizsgáltatnak meg és az illető által a fa megfelelő voltát igazoló bélyeggel láttatnak el, s ha az építési szabályzatba felvétetik, hogy oly gerendákat, melyek megvizsgálva s a bélyegzés által jóknak elismerve nincsenek, alkalmazni nem szabad. Miután a födénygerendák megrendelése és készítése a felhasználás előtt hosszabb idővel történik, az illető hatósági közeg ebbeli munkáját ugy oszthatja be, hogy feladatának tömeges építkezések idején is jól megfelelhet. Az albizottság más nézeten lévő tagjai még azt is felhozták, hogy a födénygerendák gyors romlásának elejét venni sikeresen csak ugy lehet, ha a gerendákat szállító ácsmester a fának jóságáért és száraz voltáért felelőséget és jótállást vállal. Ámde ezen felelőség és jótállás okszerűen nem terjedhet tovább, mint azon időpontig, a mig a födénygerendák az épületben rendeltetésűk helyére rakattak, s a meddig az ácsmester hatalmában van a fának jó minőségét megóvni.

De ha egyszer a gerendák elhelyeztettek, az ácsmesternek nincs módjában, hogy a fát az épités befejezéséig a netaláni nedvességtől sikerrel megóvja, mert nem feladata, de nem is tehetné, mert az neki meg nem engedtetik, hogy a felrakott födénygerendáknak a nedvességtől való megóvása végett egyedül az épités vezetőjét illető korlátlan intézkedéseket tehessen. De az sem hagyandó figyelmen kivül, hogy az emiitett felelőség és jótállás daczára is akadhat oly ácsmester, a ki szerencsét próbálva, vagy jóhiszemüleg rosz minőségű födénygerendákat szállít, ily eseteket feltéve, sem a háztulajdonosra, sem a lakó közönségre nézve nem lehet megnyugtató a kikötött felelőség. Mindezeknél fogva azon határozott meggyőződésünknek kell kifejezést adnunk, hogy a födénygerendák gyors romlásának csak ugy lehet sikeresen elejét venni, ha azok egy arra rendelt hatósági közeg által előzetes vizsgálat alá vétetnek, mert ha egyszer a fának megfelelő volta constatáltatott, akkor az építési vállalkozó is jobban fog ügyelni arra, hogy a jó fába az épités további folyama alatt nedvesség ne jusson, és szorgosan fog gondoskodni arról, hogy a gerendák korhadását előidéző más körülmények is az építésnél kikerültessenek, tudván, hogy a netán felmerülő baj esetén nem élhet az eddig divó igen kényelmes ürügygyei, hogy a gerendák azért korhadnak el, mert a fa rosz volt. Budapesten, 1877.

Tenyésztési kisérletek amerikai famagvakkal. Ungvár, 1878. márczius 6-án. őszinte bűnbánatot válva a mult őszi jelentés megtételét, szemben azzal, hogy augusztus-hóban közöltem a nyári észleleteket, azért is mulasztottam el, mert évenként egyszer az élőket és holtakat számba venni, és ekként az életben maradókat kellő világlatban tartani, elegendőnek véltem. A kikelet küszöbén azonban ezen tárgy fölött gondolkozván, azon hatá-. rozott megállapodásra jutottam, miszerint a kikelt csemeték kitelelési mikéntjét is különös megfigyelés alá kell venni, mert mit érnénk a meghonosítani kivánt fanemek, ha égaljunk téli alacsony hőmérsékét nem állanék ki? Az ép taglalt szempontból tehát a legtüzetesebb nyilvántartást mulaszthatlan kötelességnek tartva, szükségesnek tartom a következő adatokat közzé tenni: 1. Az elvetett 11 szem pinus sabiniából nyári jelentésem beadása után kikelt 2, és deczemberig 3 4 c m magasságot ért el. 3. A kikelt 57 darab pinus tuberculatából a tél beállta előtt már csak 12 élő találtatott, és ezek is igen csekély hossznövést mutattak. 3. A kikelt 37 darab pinus insignisből az ösz végén élt 28 csemete, a melyek 13 15 c m re csepedecltek föl. 4. A coffea Californicából 5 csemetéből a tél elején életben találtatott 1 darab, a mely gondosabb ápolás végett, virágcserépbe ültettetett át, és kertészetileg gondoztatik. Ebből jelentésein kelte után még a bemondott 5 szemen kivül több is kikelt, de azon módon ismeretlen okból el is halt. A Geyertől szerzett Lambertiana csemeték, különösen az ókemencei csemetekertben majdnem egészen megsemmisültek ugy hogy a kiültetett és megfogamzott csemetéknek ma

már csak fele áll, és e szerint az elplántáltaknak 33 / 0 -a maradt meg. Soraim azon szives kérelemmel rekesztem be, vajha a többi kisérleti helyek is közölnék az őszi adatokat, hogy ez által bővebb összehasonlításokat tehessünk. Ruttner Antal, főerdőmester. Az erdők termőhelyi jóságának katasteri meghatározása ügyében kiadott pénzügyministeri körrendelet. (Kiadatott 1877. évi 61.112. sz. a. az 1876. évi 24.163. sz. a. kiadott erdőbecslési utasitás illető részének*) mikénti magyarázása végett.) Felmerült kételyek eloszlatása czéljából szükségessé vált a katasteri erdőbecslésnél kipuhatolandó termőhelyi jóság mértékét részletesebben körülírni. A termőhelyi jóságnak, vagyis az erdőtalaj termőképességének mértékéül veendő azon fatermés, melyet az erdőtalaj a helyi viszonyok között szokásos forda (turnus) évsorozatának átlagában (1875. VII. t.-cz. 17. -a) közönséges gazdálkodás mellett (1875. VII. t.-cz. 8..) évenként és holdanként tartósan szolgáltatni képes, (1. Erdőbecslési Utasitás 7-ik fejezetét.) Tudvalevő dolog, hogy bizonyos fanem egy és ugyanazon termőhelyen nem szolgáltat mindég egyenlő, hanem az illető erdő állabjósága (zárata Bestockung) szerint, majd több, majd kevesebb fatermést, mert közönséges gazdálkodás mellett az erdőnek olyan állapotát, a melyben az a termőhelyi jóságnak megfelelő legnagyobb, úgyszólván ideális és csak egyes kisebb részleteken található fatermést nyújt, nagyban elérni nem lehet. *) Lásd Erdészeti Lapok" 1876. évfolyam VI. füzet 316. lap. Szerk.

Ennélfogva a termőhelyi jóság mértékéül nem azon fatermés veendő, melyet bizonyos fanem, valamely termőhelyen tökéletes záraiban (voller Schluss) szolgáltat, hanem csak azon átlagos fatermés, melyet az illető erdő a közönséges és közvetlenül szemlélhető gazdasági viszonyok közt található átlagos állabjóság (mitlerer Schluss) mellett valóban adni képes. Igy az erdőrendezések czéljából felállított többnyire ideális, mert teljesen el nem érhető termési táblák tételeihez viszonyított, és az állableirásokba kitett záratok (1.0, 0.9, 0.8, 0.7, 0.6, 0.5 sat.) mértani átlaga, nem pedig azok maximuma, vagyis az ideális teljes zárat fogja megadni azon közép záratot, a mely szerint a katesteri évi átlagos fatermés lesz meghatározandó. Ebből kifolyólag az erdőbecslési utasitás 7-ik fejezetének 2-ik kikezdésében felhozott példa szerint a valamely erdőben talált kisebb fatermés helyett, csak akkor veendő fel a talaj termőképességének megfelelő nagyobb, vagyis a fenti értelemben közép fatermés, ha az erdő rosz állapota a hanyag felújítás és kiméletnéküli legeltetés, nem pedig elemi s egyéb a közönséges gazdálkodás mellett mindig előforduló hátrányos, de ki nem kerülhető természetes befolyások folytán állott be." Budapesten, 1877. deczember 17-én. Széli Kálmán. Vadászati szemle. A lapunk mult évi november havi füzetében közölt vadászati tudósítások kiegészítéséül fel kell jegyeznünk még legalább néhány főbb adatot, melyek a lefolyt idénybeli szép vadászatok eseményeiből tudomásunkra jutottak.

Általában mondhatni, hogy a legközelebbi évek alatt szép számra felszaporodott mindennemű és fajú vadállomány kitűnő alkalmat enged szt. Hubert hiveinek arra, hogy kirándulásaikból rendesen bő zsákmánnyal térjenek meg, s nem egy helyen, a hol a vadászat különben eddig alig érdemelt említést, a szigorúbb tilalmazás óta s aránylag rövid idő alatt oly jelentőséget nyert, hogy ha minden feljegyzésre méltó adat csakugyan fel is jegyeztetnék és köztudomásra jutna, ezek gyűjteménye az egyes vadászidények zártán kiterjedésre nézve is jelentékeny, de eseményekben annál érdekesebb és gazdagabb irodalmat képezne. Főleg pedig nyúlban mindenfelé oly gazdag volt az elmúlt évi vadászat, a minő már közel egy évtized óta nem. Eléggé illustrálja ezen állításunkat annak felemlítése, hogy egyes uradalmakban rövid 2 3 napi vadászatok alatt az elejtett nyulak száma az ezerét, sőt néhol a kétezerét is meghaladja. Egész évi lőjegyzékekben pedig nem ritkán van az elejtett nyulak száma 3 4000-rel, sőt azon felül kimutatva. De még megközelitőbb képzetet nyújt a nyulak rendkívüli bőségéről annak elgondolása, hogy a fővárosi és vidéki tömérdek fogyasztáson kivül értesülésünk szerint egy pesti vadkereskedő csak f. évi január havában 22.000 drb nyulat szállított Német- és Francziaországba; főleg, ha ehez hozzávesszük még, hogy ily nagymérvű nyulejtések daczára is kunsági hirek szerint a január elején volt erős havak alkalmával a nyulak egész tábora az ottani puszták birka-tanyájáig tolakodott, s elriasztás után is ismét visszakerült és éjet-napot ott töltött az etetők körül elhullott takarmányszálakon rágicsálva. Ezután, a szép számra való tekintettel, mindjárt a fürjes fogolyállományt kell felemlítenünk.

A szarvas, őz és egyéb nagyvadak elszaporodására is általán kedvező időjárás volt, valamint a kártékony vadak gyakoriságát is tapasztalni lehetett, néhol a nemes vadállomány nem kis kárára. Egyedül a fáczántenyésztésben tapasztalnak utóbbi évek alatt némi csökkenést, vagy talán csak képzelik ezt, mert a tudomásunkra jutott fáczánvadászatok általában szép eredményeket mutatnak fel. Hogy a szalonka és kacsa némileg kisebb számban jelentkezett, ezt a vándor és költözködő szárnyasoknál mérvadónak tekinteni és abból a vadállomány népesedési viszonyaira biztos következtetést vonni nem lehet. Egyedül Gömörből Dobsina vidékéről és Árvából jeleztek némileg kedvezőbb őszi szalonkavadászatokat. Túzok, fajd és császármadár mind igen jól tartották magokat, s kedvező számban voltak. Lövetett is néhány bár nem igen sok ezen finomabb fajú szárnyas vadakból is az elmúlt évben, s a kevés számból itt sem lehet az állománj r csökkenésére következtetni, mert az emiitett szárnyasok általában ritka madarak", s a mellett rendkívül vigyázók lévén, semmikép sem szoktak nagyszámban a vadász csöve elé tolongani. Ezek előrebocsátásával egy kis körszemlét tartunk, s néhány fontosabb vadászat közvetlen eredményét jegyezzük itten fel, megemlítvén még, hogy a gödöllői udvari vadászatok eredménye e lapok jövő füzetében külön czikkben lesz ismertetve. Ágoston szász-coburg-gothai hg ő kir. fensége Gömörben okt. 4-én és 5-én 5 drb szarvast, nevezetesen egy 16-os, két 14-es és két 12-es agancsárt, ezenkívül két őzbakot és négy rókát lőtt. Ugyancsak Ágoston hg őfensége baloghvárj uradalmaiban f. évi január elején tartott 4 napi vadászaton, hol több főrangú vendég társaságában Ágoston és Fülöp fhgek KnnKKzr.i'i TIAPOK. ÍJ.

élénk részt vettek, 22 vaddisznó, 2 őz, 352 nyúl és 51 róka ejtetett el. A magas Tátrában okt. 25-én az öreg Blázy bácsi gr. Károlyi Gyula vendégével ketten 7 zergét lőttek. A hajtásban mintegy 40 zerge lehetett, s a szép sikert a két szenvedélyes zergevadász az életveszélyes jégsziklák között igen szép bravourokkal érte el. Különösen feljegyzést érdemel, hogy egy izben a két derék vadász fegyvere oly annyira egy pillanatban dördült el, hogy a viszhangzó sziklák között csupán egyetlen hatalmas dörely hallatszott, s az egybehangzóit két lövésnek két szép zerge egyszerre esett rögtöni áldozatául. A szepesi püspök stiavnyiki uradalmában decz. 12-én és 13-án 8 őzbak és 2 suta ejtetett. A Kárpátokból Árva vidékéről írják, hogy ottan a mult évi dürgés idején 5 siketfajd és 4 nyirfajd került aggatékra. Azonkivül 200 fürj, 30 császármadár, 2 medve, 3 vadkan, 11 őzbak, 200 nyúl és 31 róka ejtetett, a szomszéd Lnbochnán pedig egy hiuzt fogtak csapdával. Ezen vidék egyik tudósítója megbotránkozással említi, hogy az árvái uradalom 100-nál több erdészeti alkalmazottja ugy elnémetesitette az ottani vadászatot, hogy inkább Drezda körül, mint Magyarországban vélhetné magát az ember. Gömörmegye Dobsina vidékén is az őszön egy vadász 12 szalonkát és 6 császármadarat lőtt vizsla előtt, s ezenkívül igen szép számú nyirfajdot és két fészekalj siketfajdot talált az erdőn, egy-egy fészekben 7 9 drb lehetett. A Mátra vidékén deczember végén és január elején 47 őz, 4 vaddisznó és egy szarvasbika ejtetett, s a nap hőse a 75 éves, de azért ifjú lelkű báró Vay Alajos volt, ki a szarvas gimet is lőtte, s miután ez első szarvasa volt, a szokásos szertartással felavattatott nagyvad lövőnek" s egy lelkes toasztban felköszöntetett, hogy sokáig éljen.

Gömör- és Sárosmegyékben február elején összesen 65 vaddisznót, Máramarosban január elején egy medvét, s a nagyszalánczi erdőkben nov. 20-ka körül két hiuzt lőttek. Ugyancsak -Máramarosban a rónaszéki pagony Zálom" nevü erdőrészében, miként tudósítónk irja, Szimonisz kir. erdész által január 12-én rendezett, és a bocskói vadászatok közt legjobban sikerült vaddisznó vadászaton a felvert 8 drb disznóból 4 ejtetett el, melyek közül Kreybig erdész egyedül 3-at lőtt, és pedig ugy, hogy egy lövéssel két süldőt ejtett, az 5-ik megsebbzett disznó másnap kopók után szintén lelövetett; nem volt ily eredményes a január 15-én és 16-án a Dubrava nevü erdőrészben megtartott farkasvadászat, mert az ordasokból egy sem volt található, sőt a sarokba szorított egyetlen róka-koma is oly furfangot fejtett ki, hogy 3 ügyes vadász puskája elől is megszabadult. Temesvár vidéken a bégamenti erdőkben is sikeres vadászatokat tartottak, s esett vaddisznó, vadmacska, őz és nyúl. Br. Ambrózy Lajos és Gyula urak bázosi uradalmában az egész vadász idény alatt 10 vaddisznót, 5 őzbakot, 10 nyulat, 67 szalonkát, 4 borzot, 10 rókát és 4 vadmacskát ejtettek el. A borostyánkő-stomfai erdőkben gr. Károlyi Alajos mint házi ur és főrangú vendégei az elmúlt őszön összesen 575 drb vadat ejtettek, melyből 9 / 0 (53 drb) nagyvad, t. i. szarvas, dámvad, vaddisznó és őz volt. Gr. Eszterházy Antal cseklészi, jallósi és hodi uradalmaiban is szépen vadásztak, s az egész idény alatt egy 12-es szarvasbika, 102 dámvad, 56 őzbak, 4272 nyul, 2991 fáczán, 1336 fogoly, 2 39 fürj, 43 szalonka, 206 kacsa, 18 róka, 36 nyest, 2 sas s végül 1026 héja, ölyv és vércse lövetett össze. Gr. Hunyady Imre ürményi és tarnóczi uradalmaiban deczember 17-től 20-ig tartattak a szokásos nagy fáczánvadá- 14*

szátok, minő kevés van Európában. Ez alkalommal a házi ur szokott grófi vendégeivel (számra 10-en) négy nap alatt 196 nyulat, 1552 fáczánt és 7 fbgolyt lőttek, s az emiitett két birtokon és a kéthelyi uradalomban együttvéve az egész idény alatt nem kevesebb, mint 2972 nyul, 4 túzok, 1948 fáczán, 1540 fogoly, 152 fürj, 83 kacsa, 53 róka, 3 nyest, 169 görény, 135 borz, 187 sas, 252 kánya, vércse, ölyv és sólyom, továbbá 1 szarvas, 7 dámvad, 15 őzbak, 3 vadlúd és 22 szalonka ejtetett. Gróf Wenckheim Rudolfnál Dobozon január 4 9-ig szép uri társaság vadászott s összelőtt 14 őzet, 1783 foglyot, 151 fáczánt, továbbá több nyulat és rókát ugy, hogy az összes zsákmány 19ő6 drb vadat tett ki. Gróf Széchényi Gyula marczali uradalmában november 20 22-ig 547 fáczánt, 203 nyulat, 13 fogolyt, 5 őzbakot, 5 rókát, 2 erdei szalonkát és 1 nemes nyestet lőttek. Az Eszterházy-féle devecseri és istvándi erdőkben, hol a rendkívül elszaporodott szarvasvadat 60 100-ával tálkákban láthatni, az ifjú Eszterházy Móricz gróf a rigy'etés alkalmával 3 erős bikát lőtt. Kapuvárott az Agrikola" bérlő társaság jan. 5. és 6-án tartott vadászatán 1 3 szarvas, 12 őz, 13 róka és 11 nyul esett. Gróf Széchényi Ferencz tarnóczai uradalmában az egész idény alatt lövetett 43 őzbak, 92 nyul, 149 fogoly és fürj, 117 szalonka, 49 vadkacsa, 152 róka, 11 vadmacska, 5 nyest, 1 görény, 2 vidra, 3 sas s 76 karvaly és 3 vércse. Sümeg vidékén 5 őzbak, 2 szarvas és több róka ejtetett,.s F.-Szilvágyon L. J. házi ur és jeles vadász Miklós napja előtt 2 őzbakot lőtt. Gr. Zichy Jenő zichyfalvi, szt.-iványi és kálózdi uradalmaiban január folytán 1033 nyul, 57 fogoly, 9 róka, 62 fáczán-

kakas, a bihari Lugos-Rév uradalomban pedig 6 őz és 1 borz ejtetett el. A gr. Andrásy Manó és gr. Sztáray Antal vendégszerető főurak által október 21-én rendezett szt.-mihályi agarászatot legelői kell vala említenünk azért, mivel a szép társaságban hat grófi amazon is részt vett, kik férfihoz illő bátorsággal ülték meg a nyerget, s mint tudósító mondja : azon megragadó szép látványt, melyet az akadályt nem ismerve, tova száguldó csoportozatot nyújtott, látni kelletett, leírni nem s a jelenethez méltó színekkel lefesteni is alig lehetne. A négy grófi lovaggal együtt tiz tagból állott főrangú társaság 4 agárral alig félóra alatt 5 nyulat fogott, s a kedves mulatságot az arra következő második napon ugyanott tartott erdei vadászat zárta be, hol uri vadászok négy óra alatt 9 vaddisznót teritettek le. Az előbbiekben feljegyzett fő- és vegyes vadászatokhoz kell sorolnunk azon néhány esetet is, a hol a hajtások tisztán kártékony és dúvadakra tartattak. Ezek között első helyen való felemlitést érdemel az osztrovi erdőben (Szerémmegye) a környékbeli vadásztársaság által január 3-án tartott farkas vadászat, a hol (apraját-nagyját beszámítva) nem kevesebb, mint 2 3 főből álló ordas-csapatot ugrasztottak ki a hajtók a sűrűből. Az erőszakoskodónak és vakmerőnek híresztelt ragadozók ezúttal meglehetős gyáván viselték magukat. A megrémült kompánia eszeveszetten ugrált szét, mindenik saját irháját igyekezvén menteni, s a sűrűből előmászatoló kölyköket lábbal rugdosták vissza a puskások. A zavar és váratlan meglepetés némileg a vadásztársaságot is kihozta sodrából; de szerencsére a rendjét vesztett tüzelésben sem történt baleset, s igy a jelenetnek csak komikus és mulatságos utóíze maradt fenn, azon eredménnyel, hogy az ordas csapat 7 tagja legott beszámolt bundájával, a többi pedig részint ép irhával elmenekült.

Hg. Coburg pusztavacsi erdejében is hajtottak (m. évi novemberben) farkasokra, s 4 db lövetett, melyek egyikét K. Gy. mérnök ejtette egy igen szép lövéssel, a miért bizony őt helyben és minden ellenvetései daczára felavatták farkasvadásznak. A N.-Szeben melletti hegyekben ugyancsak hajtóvadászaton 4 farkas és 3 róka lövetett; két farkas pedig elkotródott. A Retyezátban pedig (Erdély) egy előkelő angol társaság 5 medvét és 1 hiuzt lőtt; s végül Prónay István petricsi uradalmában (Marosvölgy) 7 vaddisznó ejtetett el. A pesti falka vadászatokat azért nem emiitettük legelői, mivel ezekről semmi egyebet nem tudunk mondani, mint azt, hogy a tartósan száraz ősz idején a szimat igen gyönge volt, s a kísérletek jó sokáig mondhatni sikertelenek maradtak. Csak deczemberben kezdett a vadászsport ezen felsőbb neme némi érdekességet nyerni. A kisvadra tartott vadászatok közül is névszerint fel kell jegyeznünk egy pár legnevezetesebbet. Lövetett u. i. A gr. Erdődy Ferencz galgóczi és pöstyéni uradalmaiban (hol a házi ur két fiával és öt uri vendégével vadászgatott) decz. 18-áig már 2345 nyul, 691 fáczán és 706 fogoly. Gr. Breuner Ágoston zelizi uradalmában a házi ur és vendégei által öt nap alatt 1185 nyul, 297 fáczán, 30 fogoly, 4 róka és 1 túzok. Gr. Széchényi Béla czenki uradalmában tíz uri vadász által öt nap alatt 1295 nyul, 850 fáczán és 49 fogoly. Gr. Cziráky Antal dénesfái birtokain 15 uri vadász által négy nap alatt 1042 nyul, 114 fáczán, 45 fogoly és 6 róka. Blaskovics Miklós kengyeli pusztáján (a Tisza balpartján Szolnok átellenében) a házi ur és 11 tagu uri társaság által 760 nyul és 4 róka, s feljegyzésre méltó, hogy itt J. A. egyetlen hajtásban 62 nyulat, egy másik vadász pedig 56 nyulat lőtt.

Gr. Eszterházy Andor sárosdi és dinnyés-pákozdi vadászterületein egész idény alatt 15 túzok, 120 fáczán, 351 fogoly és fürj, 90 szalonka, 278 vadgalamb, 545 vadkacsa, 2708 szárcsa, 554 búvár és 1 vadlúd; továbbá 14 róka, 1 vadmacska, 2 5 görény, 86 menyét, 1 sas; végül 489 kánya, sólyom, vércse, szarka, bagoly és varjú esett. A gr. Zichy-féle lángi uradalomban öt uri vadász két hajtásban 500 nyulat lőtt, egy 2-ik vadászaton pedig egy hajtásban 300 nyul esett. A gr. Zichy család vedrődi és puszta-födémesi birtokainak vaddús területein 3 napi hajtásban 975 nyul, 202 fáczán és több más apró vadak ejtettek; a gr. Zichy Béla-féle lengyeltóti uradalomban pedig hasonlag szép számú nyul, fáczán és fogoly vadon kivül 42 szalonka és 6 vadlúd is lövetett. Zsombolyán gr. Csekonicséknál január elején közel 2000 drb nyul ejtetett. Csegén a gr. Forgács Kálmán és Újvároson a Semsey Jenő birtokán egy 21 tagból állott szép társaság 4 napi vadászaton 1077 nyulat és 4 rókát lőtt. Monostor-Sziget ellen sem lehet kifogás, s Rudolf trónörökös ő fensége 9 kíséretével nov. 20-án 181 fáczánt és 9 3 nyulat lőtt ottan, jóllehet azt megelőző két nappal egy kis társaság Pestről vagy 81 drb fülest elhalálozott (vagy jobban mondva : elnyulászott) előlük. Br. Podnianiczky Géza kis-kartali birtokán nov. 14-én 28 uri vadász 340 drb nyulat; a szombathelyi vad ásztársulat pedig két vadászaton 612 nyulat lőtt. Gácson és Kékkőben 3 uri vadász az idény elejétől szept. végéig csak vizslázva 100-nál több nyulat, 550 fürjet és 135 foglyot lőtt, s más öt puskás is ejtett ugyanott 21 fáczánt, 32 nyulat, 2 szalonkát és 2 foglyot. Van e vidéken igen sok dámvad s kitűnő őzállomány; van sok ártalmas vad is, a

hasznos vadak tenyésztésének nem kis hátrányára, s az év folytán 53 róka esett strychnin, fegyver és kőásás áldozatául ; októberben pedig 5 vadmacskát és sok menyétet fogtak vasfogókkal. A föntebbiekhez még hasonló néhány adatot s azoknál szerényebbet számtalant tudnánk még felsorolni, de hazai vadászataink teljes képét mindemellett sem adhatnék, mert a tudomásunkra lévő adatok, azokkal együtt is, melyeket a vadászattal hivatásszerüleg tüzetesen foglalkozó Vadász- és Versenylap"-ból használhattunk fel, egész összegekben véve is csak kisebb részét képezik az országszerte lefolyt vadászatok eredményeinek. De legalább megközelítő fogalmat nyujhatnak a hevenyében elsorolt föntebbi adatok is, melyekhez kiegészítésül végül még csak egy pár remek lövést és vadászkalandot jegyzünk fel, mint a melyek nélkül ily szép vadászidény le nem folyhatott, s melyek egyúttal a vadászati tudósításnak is tulajdonképeni savát-borsát" képezik. Rudolf koronaherczeg ő fensége igen szép lövésekkel a szt.-királyi erdőkben ismét egy kőszáli sast, Túrán pedig egy darut ejtett el. Gr. Andrássy Gyula külügyminister ur fiatalabb örököse Gyula a Tiszadobon tartott igen szép fáczán- és nyulvadászatok alkalmával többek között egy derék vadkant is elejtett, és pedig oly pontos lövéssel, hogy az a tüzelésre rögtön összerogyott. A lendva-lenti Eszterházy uradalmak bérlője L. Ö. ez ügyes Nimród, egyik muraerdei vadászatán 80 lépés távolról golyóval lőtt le egy nyestet, a mint az a lősoron átakart illanni. Ugyan ővele történt az is, hogy egy nyulat a fáról lőtt le. A félénk tapsi u. i. hajtás közben egy rét közepén magánosan álló odvas fűzfába mintegy l 1^ ölnyi magasra felmászott, s biztonságot remélve, húzta meg ott magát, a mig a bérlő ur le nem durrantotta.

A föntebb emiitett sümegvidéki vadászat alkalmával egyik hatalmas szarvast 120 lépésről B. G. szolgabiró egyes golyólövéssel ejtette el. Az állat gerincze alatt néhány hüvelykkel kapván a sebet, mozdulatlanul feküdt s csak szemeit forgatta, miből itélve, végső halálküzdelemben lenni hitték. Biztonság okáért azonban s hogy az állat további kínlódásának véget vessenek, a jelen volt Sz. Ö. orsz. képv. vállalkozott, hogy a kegyelem-döfést megadja, mialatt B. G. szbiró az állat fejét fogta s a hajtók a száját és fogát nézegették, egy pedig vékony botját is beledugta volt már a sebbe, annak mélységét megmérendő; akkor azonban a vad villámgyorsan felugrott s hasonló sebességgel eltűnt, a jelenet fölött nagy zavarba jött társaságot csúfosan a faképnél hagyván. Eg} r bácskai levélből olvassuk, hogy ottan a vadállomány általában gyönge volt, mert a vad nem részesül semmi kíméletben ; az e részt fennálló törvényekre a vidék nagyszámú Nimródjai semmit sem adnak. Egyik körvadászaton, melyet igen szép számú társaság tartott, a szintén jelen volt főispán azt a (félig komoly) tréfát tette, hogy a vadászat kezdetén a jelenvoltakhoz fordulva mint a törvény őre felkérte őket, szíveskednének vadászengedélyüket előmutatni; mire kisült, hogy ilyesmi bizony egyiknek sem volt. A főispán udvariasan kijelenté, miszerint azon reménnyel kecsegteti magát, hogy ezen feledékenységet jóvá teendik, és az engedélyt nála 3 nap alatt bemutatják. Vadászaink mint a hir meséli siettek engedélyt váltani. Ezzel befejezzük tudósításunkat. Úgyis, mire ez szives olvasóink elé kerül, a kedves hosszú csőrüek tavaszi vándorutjokban már jórészt határainkon belül is jól megadóztattak s szt. Hubert hivei uj élvek és örömnek napjait élik, melyek kétségkívül kedvesebbek, mint az elmultakra vonatkozó tudósitás olvasása. Közli : Székely Mihály.

A f a p i a c z r ó l. Budapest, márczius-hó 15-én. A faüzlet körében mult tudósításunk óta figyelmet érdemlőbb fordulat nem történt. A helyzet csak annyiban javult valamit, hogy közelebb jött a tavaszi vásárok ideje s a politikai kérdések békés megoldása lévén remélhetőbb kissé nagyobb a valószínűség arra, hogy fenyőfa áruinkat az alduna vidékére küldhetjük; a mi különösen a Tisza és Maros mentén lévő áruk javára esik, hol az anyagok tényleg keresettebbek is mint bármely más piaczunkon, az árak azonban e vidéken is csak akkor fognak consolidálodni, ha a vásárok tettleg megkezdődnek. A tölgyfa anyagokra nézve ugyanazon viszonyok állanak melyeket mult tudósításunkban jelleztünk. A tűzifa készletek apasztására a máig is tartó hidegebb időjárás kedvező. Egyes fapiaczokról a következő ártételeket közölhetjük : Budapesten. Egy méter cserhasábfa... 5 5. ö frt. Egy méter bükkhasábfa 4 4. 5 tölgyhasábfa 3. tí 4 köbméter faragott tölgy épületfa.. 2 2 28,, fenyő.. 10 12 fenyő fűrészáru 14 20 Ezer darab fenyő zsindely 6. 5 7. 0 Ez anyagra nézve nem tartjuk feleslegesnek megemlíteni, hogy némely budapesti kereskedőnél az eladott 1000 drbból 150 200 drb is hiányzik, s ezért nem ártana a vásári felügyelőségnek néha a zsindelykötegek teljes számáról is meggyőződést szerezni. Kassán. Egy méter bükk hasábfa... 2. 5 3 frt. Egy méter tölgy- vagy nyir hasábfa.. 2. 0 2. 2 5 fenyő hasábfa 1. 4 1. 5

Egy köbméter tölgy épületfa 10 frt. fenyő épületfa 5 6, tölgy fürész áru.... 24 28 ; fenyő fürész áru.... 12 13, Szegeden. Egy méter bükk, gyertyán vagy cser hasábfa 3. 5 3. 6 Egy méter tölgy hasábfa 2. 5 2. ö Egy hectoliter kemény faszén 80 85 kr. Egy köbm. lúcz vagy jegenyefenyő fürészáru 17 21 frt. Egy köbm. lucz vagy jegenyefenyő épületfa. 7. 7. 9 Egy köbméter tölgy-, kőris- vagy szil épületfa 10 12. 6 9 1000 drb 47 cm. h., 8 9 cm. sz. luczfenyőzsindely ' 5 6. r. frt. Temesvárt. Egy köbm. gömb. tölgy épületfa 12 Egy köbm. fürész v. faragott tölgy épületfa 24 30 fenyő gömbölyű hasábfa.. 9. tí fürészáru 18. 0 Ezer darab zsindely 7 8 köbméter bükk- vagy cser hasábfa. 3 tölgy hasábfa.... 2. 5 0 dorongfa 2 Soborsinban. Egy köbméter tölgy szálfa (fürész rönkök) 10 13 Egy köbméter tölgy fürészáruk 25 32 Jegenye vagy lúczfenyő szálfa (tutaj fa). 6 8 Egy köbméter lúczfenyő fürészáru... 15 19 Kőrizs- vagy tölgy kerékküllő 1000 drbja 10 20 kerékfal 1000 drbja. 20 25 Egy méter hasáb tűzifa 1. 75 2. 5» dorong,... 1. 5 2 1. 7 5 Végül feljegyezzük, hogy több vidékről az őszi vetések

állásáról kedvező hirek szólnak s ezzel a folyó évi faiizlet előnyösebb alakulására az egyik legalaposabb feltétel még eddig állana, mely hogy változást ne szenvedjen kétségkívül mindenki óhajtja. A külföldi faiizlet helyzete reánk nézve kedvezőtlen fordulatot vett, mert a német fakereskedőknek általunk korábban is jelzett törekvése oda vitte a dolgot, hogy a német és különösen a bajor vasutak a magyar- és gácsországi faanyagok szállítási diját lényeges ártétellel akarják emelni, s ezzel öszszefüggőleg az eddigi köteleid díj-szabványt felmondották, hogy a belföldi fát versenyképesebbé tegyék. Sürgős szüksége van tehát annak, hogy érdekeinket a közlekedési ministerium és az intéző vasúti-körök saját érdekekben is gondos és erélyes védelem alá vegyék. Bedő Albert. Különfélék. Erdőőrök vasárnapi oktatása. A diósgyőri m. k. erdőhivatalnál Mari delik Dániel erdőmester ur kezdeményezése és személyes közreműködése mellett még mult őszön kezdetét vette az e r d ő ő r ö k vasárnapi o k t a t á s a. A továbbképzésre alkalmasnak vélt fiatalabb altisztek ugyanis minden vasárnap délután kötelesek tudományszomjok enyhítése végett az erdőhivatal székhelyére vándorolni, hol a már bőven rendelkezésre álló alkalmas szakkönyvek figyelembe vételével összefüggő rövid elméleti oktatást nyernek a gyakorlati életben és a szakvizsga letétele alkalmával szükséges tudnivalókból. Az elméleti rész gyakorlati alkalmazását aztán a pagonyerdész urak egyik fő, és hisszük kedves feladata lenne megmutatni a tanulni vágyó fiatal embereknek. Nem lehet eléggé ajánlani az ügy ily módú felkarolását szaktársainknak. Sőt kívánatos lenne különösen nagy kerületek, rosz utak és sok külső teendők mellett, ha a pagonyerdész urak magok vennék kezökbe ugy az elméleti, mint a gyakorlati kiképzés ügyét is. Például az Erdőőr"-t végig magyarázni és esi-

nálni" velük egyátalán nem lenne hálátlan és nehéz feladat. A hivatal főnököt aztán csak az elért eredmény constatálására hivnák meg időszakonként. N. Gy. Hógörgeteg. A Liptómegyében levő feketevági m. kir. erdőgondnokság kerületének sneznai és hoskovai völgyében f. é. január hóban egy nagy hógörgeteg omlott le, mely az útjában levő és több százra menő fenyőszálfákat magával sodorva a vizfogó udvarába vitte. Emberélet nem esett áldozatul. Az eulenbergi erdészeti iskola. Az osztrák birodalmi erdészeti egylet azon okból, mert az eulenbergi erdészeti iskolának sem szelleme, sem tanügyi és nevelési viszonyai nem megnyugtatók, e bajok orvoslásáért a morva-sziléziai tartománygyüléshez kérést intézett. Változások az erdészeti szolgálat körében. A m. k. pénzügyminister Kovacsics Ede, m. k. közp. főerdészt lippai főerdészszé, P e 11 i o n Lajos erdőgyakornokot a kolozsvári jószágigazgatósághoz erdészszé, W e i s z Ferencz raktártisztet a beszterczebányai igazgatósághoz erdőfogalmazóvá, L i k k e r Károly, rend. a. ellenőrt a pécskai igazgatósághoz erclőszámvivővé, S e e b e r g Adolf erdőgyakornokot a maram.-szigeti igazgatósághoz faraktártisztté, L i p n i c z k y Ferencz ellenőrt a nagybányai főerdőhivatalhoz erdőpénztárnokká, Ham mer Károly erdőgyakornokot a beszterczebányai igazgatósághoz erdőszámvivővé, Rőmer Frigyes erdőpénztárnokot, Matuskov i c s Béla erdőgyakornokot, S ü m e g h Vilmos ellenőrt a m.-szigeti igazgatósághoz erdészekké és báró Prónay Aurélt az ó-budai jószágigazgatósághoz erdőgyakornokká nevezte ki. Fittler Géza II. oszt. gyakornoki minőségben B.-Bányáról Ó-Budára helyeztetett át. Uj könyvek. Az aradi gazdasági-egylet évkönyve 1877-ről. Szerkesztette dr. G a a 1 Jenő, egyleti másod alelnök, 8-ad alak, 88 lap. Az egylet mult évi buzgó működésének képezi tükrét s bizonyítékát annak is, hogy mit lehet egy gondosan vezetett vidéki gazdasági egyletnek is tenni.

Der W a 1 d b au. Von Kari Heyer. Erster Band. Die Bestandesdiagnostik. Berlin. Verlag von Wiegandt H. et P. 8-ad alak, 364 lap. Ára 4 frt 20 kr. Szerző ugyanaz, kinek ötödik kiadást ért Forstbenutzung" czimü könyve ma is páratlanul áll, s melynek jelen munkája kétségkívül méltó társa. Chronikdes Deutschen Forstwesens im Jahre 1877, von August Bernhardt. III. Jahrgang. Berlin, J. Springer. 8-ad alak, 65 lap. Ára 75 kr. Ezen könyvek kaphatók Grill Károly udvari könyvkereskedésében Budapest, Dorottya-utcza 2. szám. Az Országos Erdészeti-Egyesület által az erdészeti magyar irodalom czéljaira létesített DEÁK FERENCZ alapítvány számára tett önkéntes adományok. S i b e 1 Mihály, erdész..... 2 frt Petykó József, m. k. kat. erdőbecslő.. 3 71 Csaszkóczy Mihály, m. k. erdőmester.. 2 71 Sréter Károly, m. k. főerdész. 1» Füstös Kálmán, m. k. erdész. 1» L á n c z y Gyula, m. k. erdész.. o. B 71 Lofergyuk Iván, vállalkozó.. 3 71 Plasztunyek Mész, vállalkozó. 1» Frindt János, vállalkozó. 1 7f Frantz Nándor, vállalkozó.. 1 71 V a g n e r Lajos. 1 7> Conrád Gusztáv, m. k. erdőbecslő. 2 7) Engl Sándor, fakereskedő. 10 77 Az Erd. Lapok" mult évi VIII., IX., X., XI. és XII. füzeteiben, s a f. évi I. és II.

füzetében közölt adományokkal együtt eddig befolyt készpénzben összesen.... 1494 frt 65 kr. Magyar földhitelintézeti záloglevélben. 100 frt. A Pesti-Lloyd" részlet kötvényében. 100 frt. Midőn hazafiúi elismeréssel adózunk a Deák Ferencz alapitvány számára tett adományokért, tiszteletteljesen emlékeztetjük mindazokat, kik ez irodalmi alapítványt ajándékaikkal még eddig nem támogatták : szíveskedjenek bármily szerény összeggel a kitűzött czélhoz járulni, s a pénzt postautalvány utján az egyesület pénztárának küldeni. Nem csak szakunk érdekének tett üdvös szolgálat, de tiszteletre méltó dolog is azon társaság köréhez csatlakozni, mely az európai erdőgazdaság jelen korának egyik állandóan legszebb emlékét állítja fel! Bedő Albert. Az Országos Erdészeti-Egyesület pénztáránál teljesített befizetések. (1878. február-hóban.) Fi á c z Vendel, körerdész 8 frt; H ü 11 e r Márton 7 frt; Takács Ferencz közalap, erdőmester 9 frt; Sibel Mihály, erdész 8 frt; Tomcsányi Gyula, m. k. erdész 28 frt; Kovács József, urad. főerdész 8 frt; Scholtz Ottó, m. k. erdész 8 frt; Czobor Adolf, m. k. erdész 8 frt 16 kr; llosenberg Éber, fakereskedő 8 frt 16 kr; Szerémi Odeschalchy Arthur herczeg 10 frt; Terbócs Bertalan, m. kir. erdész 8 frt; gr. Pálffy István, földbirtokos 8 frt; Inkey László, földbirtokos 8 frt; Pittner Gáspár, m. k. szám tiszt 5 frt; Conrád Gusztáv, m. kir. kat. erdőbecslő 8 frt; Jettmár János, m. k. erd. mérnök 8 frt; Metts Vincze, m. k. kat. erdőbecslő 8 frt; Kellner Gusztáv, m. k. erdész 8 frt; Becze Imre 2 frt 50 kr; Csetneki közbirtokosság 8 frt; Püspöki primási urad. tisztség

8 frt; Bariczai uradalmi erdőhivatal 8 frt; M. k. bányaerdő akad. pénztár 11 frt 03 kr; Lönhard Károly, fiirészgondnok 8 frt 16 kr; Gombossy Ferencz, m. kir. főerdész 8 frt 16 kr; Wieser Alajos, m. k. főerdész 8 frt 16 kr; Zusky Károly, körjegyző 35 frt 34 kr; Sopron sz. kir. város 5 frt; Michel József, m. k. erdész 8 frt; Znióváraljai m. k. közalap, erdőgondnokság 8 frt; Gróf Széchény Pál, földbirtokos 60 frt; Gondol Dezső, m. k. erdőgyakornok 8 frt 16 kr; Maderspach Viktor, földbirtokos 8 frt; Cornidesz György 5 frt; Tauber Henrik fakereskedő 3 frt; Scultéthy Náthán, m. k. erdőmester S frt; Cseh Lajos, m. k. bányaigazgató 5 frt; Nóvák Ferencz, püspöki igazgató 5 frt; Haynald Lajos, érsek 3 frt; Szászváros városa 20 frt; Bikkal Nándor, m. k. erdőtanácsos 3 frt; L o e s z 1 József, főerdész 8 frt; Forgó Mihály, érseki erdész 8 frt; G i r 11 Ádám, urad. főerdész 8 frt; P i c k Vilmos, könyvkereskedő 2 frt 50 kr: Gróf Karácsony öuidó, földbirtokos 8 frt; Inkey István, földbirtokos 10 frt; Papi Balogh Péter 10 frt; Früstök István, urad. erdőgondnok 20 frt; Kovács György, urad. erdész 8 frt; Schmit Arthur, főherczegi erdész 8 frt; Kreybig László, m. k. erdész 8 frt; Marsovszky Móricz, földbirtokos 8 frt. Szerkesztői üzenetek. A szalagfürész. M. V. i A faszénmérö alakjának és nagyságának befolyása a mérés eredményére. N. Gy. A bánsági tölgyesek. S. M. A hamvas kőris. K. J. Terem-e a kocsános tölgyön kivül más tölgy is gubacsot. K. J. j> Közöltetni fognak. A m. k. erdögyakornokok kiképeztetése. F.,T. A katasteri munkálatoknál teljesített jövedelem kiszámítások. I. N. Vaiszlói kárbecslések. U. I). Még egy szó az erdöörök szakképzéséről. R. A. Gleditsch munkájának kivonata. K. J. J A Fuchsia fásult törzsének vízfolyása. P. C. közöltetni fog; a vadászati tudósításokat pedig korábban kérjük beküldeni, s ezt másoknak is szives figyelmébe ajánljuk. Selmeczre B. J. a jövő füzetben.