ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I. fejezet A MODERNKORI MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG KODIFIKÁCIÓS CSOMÓPONTJAI 1. Mi volt a jelentősége az 1723. évi XII. törvénycikknek? a) a középkori büntetőjog továbbvitelét biztosította b) bevezette a testcsonkító büntetéseket c) uralkodó büntetési nemmé tette a szabadságvesztést d) első alkalommal jelent meg a határozott ideig tartó szabadságvesztés 2. Mi volt a jelentősége az 1795. évi kodifikációs kísérletnek? a) közvetlen kapcsolódás a felvilágosodás eszméihez, és az önálló nemzeti jogalkotási szándék megnyilvánulása b) átfogó börtönépítési program indult c) a tömlöcök jelentős korszerűsítésen mentek át d) megjelentek az első kísérletek a külföldiek szabadságvesztésének szabályozására 3. Milyen formáit ismerte a szabadságvesztésnek az 1827. évi VIII. törvénycikk tervezete? a) fegyház és fogház b) tömlöc és várbörtön c) carcer és arestum d) börtön és egyházi börtön 4. Melyik évben írta ki a Magyar Tudományos Akadémia a büntetőjog megreformálására irányuló pályázatot? a) 1828 b) 1832 c) 1839 d) 1846 5. Milyen jelentősége volt az 1823. évi büntető törvényjavaslatnak? a) a nőket kizárta a szabadságvesztés hatályából b) a gyermekeket is engedte büntetni c) általánosság tette a szabadságvesztést, és mellőzte a halálbüntetést d) az elmebetegeket nem nyilvánította büntethetővé 6. Milyen közvetlen jelentősége van az osztrák büntetőtörvénykönyv 1852. évi bevezetésének? a) a halálbüntetés több fajtáját vezette be b) felújította a gályarabság intézményét c) felgyorsította a magyar kodifikációs törekvéseket d) központi büntetési nemmé a szabadságvesztést tette, és látványos börtönépítési program indult 7. Mikor jelent meg az első rendeleti szintű végrehajtási szabály Magyarországon? a) 1827 b) 1843 c) 1854 d) 1860 8. Az 1867. évi kiegyezést követően ki volt a magyarországi büntetőjogi kodifikáció élharcosa? a) Törökfalvi Török Kálmán b) Horvát Boldizsár c) Finkey Ferenc d) Tauffer Emil

9. Az 1878. évi V. törvénycikknek mi volt a jelentősége a börtönügy szempontjából? a) modernizálta a középkori magyar büntetőjogot b) szabályozása alapját a római jogból vette c) bevezette a pénzbüntetést d) önálló végrehajtási rendszert hozott létre, és addig példanélküli börtönépítési hullám indult meg 10. Melyik nem volt a Csemegi-kódex eleme? a) fogház b) államfogház c) szigorított börtön d) börtön e) fegyház f) munkatábor 11. Mi jellemezte a Csemegi-kódex szellemiségét? a) retrográd irányzatok túlsúlya b) a külföldi megoldások kritika nélküli átvétele c) többfajta szabadságvesztés elve és progresszív szemlélet d) egyszerű, áttekinthető struktúra 12. Mely években jelentek meg a Csemegi-kódex fontosabb módosításai? a) 1900 b) 1908 c) 1913 d) 1923 e) 1928 f) 1944 g) 1948 13. Melyik jogszabály vezette be a biztonsági őrizetet, és mi a jelentősége börtönügyi szempontból? a) 1913. évi 21. törvénycikk vezette be, és a fiatalkorúakra vonatkozó enyhébb elbírálást tette lehetővé b) az 1922. évi 10. törvénycikk vezette be a visszaesők szankcionálását c) az 1946. évi V. törvény vezette be a háborús bűnökkel vádoltak elkülönítését d) az 1948. évi 48. törvény vezette be a beszámíthatatlan elkövetőkkel szemben, és ebből fejlődött ki a mai kényszergyógykezelés jogintézménye 14. Az alábbi állítások közül melyek jellemezték a Csemegi-kódexet? a) egyszerű felépítés b) komplex végrehajtási rendeleti háttér c) reintegrációs törekvések d) hatékonyság e) megtorlás f) túldifferenciáltság 15. Melyik volt az 1945 utáni időszak börtönügy szempontjából is jelentős első törvénye? a) a népbíráskodásról szóló 1945. évi VII. törvény b) az 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányáról c) az 1950. évi II. törvény a büntető törvénykönyv általános részéről 16. Melyek a jellemző állítások az 1950. évi II. törvény vonatkozásában? a) humánus szemléletmód b) liberális elvek c) differenciált végrehajtási struktúra d) egyetlen végrehajtási fokozata a börtön e) a szabadságvesztés nem tarthatott életfogytiglan f) a szabadságvesztés életfogytig is tarthatott g) az elítélt nevelése megjelent mint cél

17. Az 1955-ös bv. szabályzat milyen végrehajtási módot állapított meg? a) börtön és bv. munkahely b) fegyház és börtön c) börtön és fogház d) fegyház, börtön, fogház 18. Mi volt a jelentősége az 1961. évi V. törvénykönyvnek a büntetés-végrehajtás tekintetében? a) szakított az 50-es évek hagyományaival b) a börtönbüntetés megnevezést szabadságvesztésre változtatta c) a szabadságvesztés módjai a börtön és a bv. munkahely voltak d) a szabadságvesztés céljaként a bűnözők társadalomtól való hermetikus elkülönítését jelölte meg e) a szabadságvesztés célja az elítéltek nevelése és megjavítása 19. Mi volt a jelentősége az 1966. évi 21. tvr.-nek? a) Alkalmazhatóvá tette a kényszergyakorlást b) A halálbüntetést felfüggesztette c) A Bv. szervekről rendelkezett d) A szabadságvesztést és az előzetes letartóztatás foganatosításának szabályait rendezte 20. Mit helyezett középpontba az 1966. évi 21. tvr.? a) A szellemi és testi fejlesztést b) A munkáltatást c) Az oktatást d) Az átnevelést 21. Mi volt a jellemzője az 1979.évi 11. tvr.-nek? a) Nem volt pozitív tartalma, inkább visszafordulást jelentett b) Teljesen figyelmen kívül hagyta a nemzeti normákat c) Első alakalommal jelent meg kódex-jellegű jogszabály, amely elveiben igazodott az emberi jogok védelmét biztosító nemzetközi egyezményekhez d) Bevezette a szigorított javító-nevelőmunkát 22. Mikor történt az 1979. évi 11. tvr. első átfogó módosítása? a) 1984 b) 1989 c) 1993 d) 1995 23. 1990 után mikor történtek börtönügyi kodifikációs kísérletek? a) 1995 b) 1997 c) 2005 d) 2008 e) 2009 24. Milyen körülmények sürgették a 2013. évi kodifikációt. Soroljon fel legalább hármat! a) Elavult jogszabályi forma b) A joganyag belső koherenciája c) A szabályozás egyes elemei hiányoztak d) Hazai Jogszabályi változások (pl. új Btk.) e) Nemzetközi elvárások f) A magyar jogalkotási törvény technikai előírásai

II. fejezet AZ EURÓPAI JOGI KÖRNYEZET 1. Melyik az európai börtönügy első pillére? a) Emberi Jogok Európai Egyezménye b) Maastrichti Szerződés c) Schengeni Egyezmény d) Emberi Jogok Európai Bírósága 2. Melyik Egyezmény hozta létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát? a) Az 1947-es párizsi béke b) Az Európa Tanács memoranduma c) Az Emberi Jogok Európai Egyezménye d) A Maastrichti Szerződés 3. Magyarország mikor csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez? a) 1957 b) 1963 c) 1992 d) 2004 4. Melyek az EJEB működésének szakaszai? a) Elfogadhatósági és érdemi munka b) Előkészítő és végrehajthatósági szakasz c) Vizsgálati és befejező szakasz d) Felkészülő és lezáró szakasz 5. Az EJEB döntésével a) Megváltoztatja a Nemzeti Bíróság döntését b) Nem változtatja meg a Nemzeti Bíróság döntését c) Hatályon kívül helyezi a Nemzeti Bíróság döntését 6. Milyen jogok sérelme miatt fordulnak leggyakrabban a fogvatartottak az EJEB-hez? a) Az emberi méltóság sérelme b) Megkülönböztetés tilalma c) Családi élet tiszteletben tartása d) Tisztességes tárgyaláshoz való jog e) Kínzás tilalma 7. Mikor csatlakozott Magyarország a Kínzás Elleni Európai Egyezményhez? a) 1988 b) 1990 c) 1995 d) 1999 8. Melyik szervezet ellenőrzi a Kínzás Elleni Európai Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását? a) NPM b) NMM c) CPT d) EJEB 9. Igaz-e a következő állítás? A CPT csak a börtönöket ellenőrzi. a) Igaz b) Hamis 10. Mi a CPT ellenőrzését követő dokumentum neve? a) Figyelemfelhívás

b) Ítélet c) Ajánlás d) Jelentés 11. Jellegüket tekintve milyenek a CPT látogatásai? a) Meglepetésszerű és hibakereső b) Periodikus és ad-hoc c) Monitorozó és helyreállító 12. Mi a CPT szerepe a börtönügy vonatkozásában? a) Ellenőrzi azokat a helyeket, ahol fogvatartás vagy kvázi fogvatartás történik b) A bejelentéseket elemzi, és dönt a helyszíni vizsgálatról c) Kapcsolatot tart a honi bv. szervezettel 13. Milyen szankciót alkalmazhat a CPT? a) Bírságot szabhat ki b) Elítélő nemzetközi dokumentumot bocsát ki c) Nincs szankcionálási joga, de a jelentés nyilvánossá tételével komoly gyakorlat alakító szerepe van d) Nemzetközi feljelentést tehet 14. Hova léphet be a CPT tagja ellenőrzése során? a) Csak a parancsnok által meghatározott helyekre b) A fegyverszoba kivételével bárhová c) Nincs korlátozás, bárhová beléphet d) Ahová a Belügyminiszter engedélyezi 15. Mit felügyel az Európa Tanács? a) A tagállamok költségvetését b) Az emberi jogok helyzetét a börtönökben c) A Nemzetközi Egyezményeket és az EJEB ítéletének végrehajtását d) A tagállamok jogalkotását 16. Mi jellemzi az Európa Tanács által kibocsájtott ajánlásokat? a) Azonnali jogalkotási kötelezettség a tagállamok részéről b) Semmiféle jogkövetkezménye nincs c) Lehetőség szerint meg kell valósítani az abban foglaltakat d) Jogi erővel nem bír, azonban a tagállami konszenzust erősíti 17. Mi jellemzi a 2006-os börtönügyi Szabályokat? a) A régi végrehajtási elveket modernizálja b) Az alapelvek jelentőségét hangsúlyozza c) Útmutató a tagállamok joganyagának modernizálásához d) Inkább visszalépés a korábbi szabályokhoz képest 18. Mivel foglalkozik a Zöld könyv? a) Európai méretű börtönépítési program b) Szorgalmazza a PPP-konstrukció alkalmazását a börtönügyben c) Az Unión belüli büntető jogkövetkezmények közelítését szorgalmazza d) Az alternatív büntetések általánossá tételét támogatja 19. Melyik az EU Parlament legfontosabb jogi aktusa a börtönügy területén? a) Nincs ilyen határozat b) Az 1998-as határozat, amely az EU-n belüli fogvatartási körülményeket taglalja c) E témakörben jelenleg folyik a határozat előkészítése 20. Az 1998-as EP. határozat kimondja, hogy a) Minden tagállam szabadon alakítja büntető jogát, de erről egyeztet az EU-val b) Regionális szinten azonos gyakorlatot kell kialakítani

c) Meg kell tartani a nemzetközi standardokat, de a bv. intézetek rendjéért a nemzeti kormányok tartoznak felelősséggel d) Évente nemzetközi konferenciát kell tartani a börtönügyről EU-s szinten

III. fejezet A BV. TÖRVÉNY (BV. TV.) ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI 1. Határozza meg a büntetés-végrehajtás feladatát! A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését. 2. Melyek azok a Btk.-beli büntetések, amelyekre kiterjed a Bv. tv. hatálya? Soroljon fel ötöt! a) szabadságvesztés b) az elzárás c) a közérdekű munka d) a pénzbüntetés e) a foglalkozástól eltiltás f) a járművezetéstől eltiltás g) a kitiltás h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás i) a kiutasítás j) a katonai büntetések: lefokozás szolgálati viszony megszüntetése Mellékbüntetések: a) a közügyektől eltiltás b) a katonai mellékbüntetések: rendfokozatban visszavetés várakozási idő meghosszabbítása 3. Melyek azok a Btk.-beli büntetések, amelyekre kiterjed a Bv. tv. hatálya? a) a szabadságvesztés b) az előzetes letartóztatás c) a közérdekű munka d) a pénzbüntetés e) kényszergyógykezelés f) az elzárás g) az ideiglenes kényszergyógykezelés 4. Mely büntetőjogi intézkedésekre terjed ki a Bv. tv. hatálya? Soroljon fel ötöt! a) a megrovás b) a próbára bocsátás c) a jóvátételi munka d) a pártfogó felügyelet e) az elkobzás f) a vagyonelkobzás g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele h) a kényszergyógykezelés i) a javítóintézeti nevelés 5. Mely büntetőeljárási jogi kényszerintézkedések végrehajtására található rendelkezés a Bv. tv.- ben? a) az előzetes letartóztatás b) a javítóintézeti nevelés c) az őrizet d) a rendbírság helyébe lépő elzárás e) a házi őrizet f) a lakhelyelhagyási tilalom g) az ideiglenes kényszergyógykezelés h) távoltartás

6. Igaz-e az az állítás, hogy a cselekvőképtelen nagykorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a fogvatartással összefüggésben önállóan tehet nyilatkozatot? 7. Jelölje meg, hogy mely ügyben van lehetőség képviselő meghatalmazására a Bv. tv. alapján! a) büntetőeljárás során b) büntetés-végrehajtási ügyben c) fogvatartással kapcsolatos, nem büntetés-végrehajtási ügyben d) polgári perben 8. Milyen módon érintkezhet az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a képviselővel? a) írásban b) személyesen ellenőrzéssel c) személyesen ellenőrzés nélkül d) szóban 9. A hontalan fogvatartott jogosult a(z) fordulni, és annak képviselőjével kapcsolatot tartani a) államának diplomáciai képviseletéhez b) ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához c) Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz d) Nemzeti Megelőző Mechanizmushoz 10. Az írni, olvasni nem tudó fogvatartott esetében a jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatást a(z) jelenlétében kell megadni. a) védő b) képviselő c) intézetparancsnok d) két tanú 11. Mely büntetőeljárás jogi kényszerintézkedések végrehajtására található rendelkezés a Bv. tv.- ben? a) az előzetes letartóztatás b) az ideiglenes kényszergyógykezelés c) az őrizet d) a rendbírság helyébe lépő elzárás 12. Mely szabálysértési szankciók végrehajtására vonatkozóan szabályoz a Bv. tv.? a) a szabálysértés miatt kiszabott elzárás b) a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás c) a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás d) a helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás e) rendbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás 13. Kik a büntetés-végrehajtási jogviszony alanyai? a) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint b) a végrehajtásért felelős szerv, illetve a végrehajtásban közreműködő más szervek és személyek 14. Mely fórumokhoz és milyen ügyben fordulhatnak kérelemmel, panasszal az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak? Büntetés-végrehajtási ügyben vagy végrehajtással összefüggésben: a) törvényességi feladatot ellátó ügyészhez b) az alapvető jogok biztosához c) a nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársához d) nemzetközi jogvédő szervezethez e) Egyéb ügyben: bírósághoz vagy más hatóságokhoz, szervezetekhez f) a helyi önkormányzathoz

15. Milyen törvényben rögzített lehetőségekkel élhet az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a jogérvényesítés során? a) kérelem b) panasz c) egyéb jogorvoslat (bírósági felülvizsgálat, fellebbezés) d) fogvatartotti fórum 16. Mely bűncselekmények sértettjei kérhetik az értesítést a fogvatartott bv. intézet elhagyásáról? a) az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. fejezet) b) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. fejezet) c) 5 MFt feletti vagyon elleni bűncselekmények 17. A felsoroltak közül mely bűncselekmény sértettjei kérhetik az értesítést a fogvatartott bv. intézet elhagyásáról? a) az emberi szabadság elleni bűncselekmények b) az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények c) az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények d) a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények 18. Hol kell benyújtani a sértetti értesítésre vonatkozó kérelmet? a) a büntetőügyben jogerős ítéletet hozó bíróságnál b) a büntetőügyben első fokon eljárt bíróságnál c) a büntetés-végrehajtási intézetnél d) a területileg illetékes rendőri szervnél 19. Mely esetben van lehetőség az eljárási határidő meghosszabbítására? a) a kérelemre indult eljárásban b) a hivatalból indult eljárásban 20. A soronkívüliség esetét kivéve az intézkedésre okot adó körülmény felmerülését követően hány napon belül kell intézkedni? a) tizenöt b) nyolc c) harminc d) öt 21. Meghatározott eljárási cselekmények, mint pl. a pártfogó felügyelői vélemény elkészítése nem tartoznak az elintézési határidőbe. 22. Mely esetekben kerül sor a sértett értesítésére? a) az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátása b) a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása c) fogolyszökés d) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges és ideiglenes elbocsátása e) a javítóintézet engedély nélküli elhagyása esetén f) az elkövető halála 23. Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani a(z) belül ismételten előterjesztett kérelmet, ha az nem hivatkozik új tényre vagy körülményre. a) hat hónapon b) három hónapon c) egy éven d) harminc napon 24. A kérelemre indult eljárásra nyitva álló határidő a) nyolc nap

b) tizenöt nap, amely harminc nappal meghosszabbítható c) harminc nap d) harminc nap, amely további harminc nappal meghosszabbítható 25. Kik jogosultak panasz előterjesztésére? a) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott b) a védő c) a fiatalkorú törvényes képviselője d) a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa, élettársa e) a kapcsolattartó a kapcsolattartás vonatkozásában f) a jegyző 26. Az alábbiak közül mely esetben hozott határozat ellen nyújtható be bírósági felülvizsgálati kérelem? a) magánelzárás fenyítés b) kényszerítő eszköz alkalmazása c) a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés d) a munkahely kijelölése 27. A panaszt az az intézkedés vagy a döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított belül lehet előterjeszteni. a) tizenöt napon b) nyolc napon c) harminc napon d) öt napon 28. Akadályoztatás esetén az akadálymegszűnését követően áll rendelékezésre a panasz és a kapcsolódó igazolási kérelem előterjesztésére. a) nyolc nap b) tizenöt nap c) harminc nap d) öt nap 29. A panasz elbírálására rendelkezésre álló határidő a) harminc nap b) harminc nap, amely egy esetben harminc nappal meghosszabbítható c) tizenöt nap d) nyolc nap 30. A felsoroltak közül ki nem jogosult általában panasz előterjesztésére? a) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott b) a védő c) a fiatalkorú törvényes képviselője d) házastárs 31. A kapcsolattartó csak a(z) vonatkozásában jogosult általában panasz előterjesztésére. a) kapcsolattartás b) magánelzárás c) iratmásolat kiadása d) büntetés-félbeszakítás 32. Magánelzárást kiszabó határozat esetén bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nem jogosult a) az elítélt házastársa, élettársa b) az elzárásra ítélt c) a szabálysértési elzárást töltő elkövető d) az előzetesen letartóztatott 33. Magánelzárást kiszabó határozat esetén bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosult a) az elítélt

b) a képviselő c) a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett d) a védő 34. Főszabály szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított. belül lehet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szervhez, illetve szervezeti egységhez írásban benyújtani. a) öt napon b) tizenöt napon c) nyolc napon d) harminc napon 35. A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelemről az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a határozat közlésekor nyomban nyilatkoznia kell. 36. A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelemről az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak kell nyilatkoznia. a) nyolc napon belül b) a határozat közlésekor azonnal 37. A büntetés-végrehajtási bíró felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek helye. a) nincs b) van 38. A magánelzárás fenyítést kiszabó határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott büntetés-végrehajtási bírói döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. 39. Az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételét megtagadó határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban a büntetés-végrehajtási bíró.. alapján dönt. a) meghallgatás b) tárgyalás c) kizárólag iratok 40. A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban beszerzi az ügyész és a végrehajtásért felelős szerv véleményét, ezek beérkezésétől számított belüli időpontra tűzi ki a meghallgatást. a) nyolc napon b) tizenöt napon c) harminc napon d) öt napon 41. A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban beszerzi az ügyész és a végrehajtásért felelős szerv véleményét, ezek beérkezésétől számított belüli időpontra tűzi ki a tárgyalást. a) nyolc napon b) tizenöt napon c) harminc napon d) öt napon 42. Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban a büntetés-végrehajtási bíró iratok alapján dönt, a kérelmet belül bírálja el. a) nyolc napon b) tizenöt napon c) harminc napon

d) öt napon 43. A magánelzárás fenyítést kiszabó határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban a kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratok hozzá érkezésétől számított belül bírálja el. a) nyolc napon b) tizenöt napon c) harminc napon d) öt napon 44. Mely ügyekben hozott határozat ellen nincs helye bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának? a) magánelzárás fenyítés b) az alapvető jogokat érintő elítélt nyilatkozata nyilvánosságra hozatalának megtagadása c) a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés d) miniszteri hatáskörű büntetés-félbeszakítási kérelem elutasítása e) a munkahely kijelölése f) a zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés g) másolat kiadásának megtagadása 45. A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásra nyitva álló határidő lejártát követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője felterjeszti az iratokat a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíróhoz. a) öt napon belül b) nyolc napon belül c) haladéktalanul d) tizenöt napon 46. Az iratbetekintésre jogosultak köre megegyezik azokéval, akik kérelmet nyújthatnak be, illetve panaszt tehetnek. 47. Melyek azok az iratok, amelyekbe az egyébként jogosultak sem tekinthetnek be: a) a döntés előkészítést szolgáló előterjesztések b) egészségügyi dokumentumok c) a szakmai feljegyzések d) a büntetés-végrehajtás biztonságát érintő iratok 48. Kik jogosultak bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására fő szabály szerint? a) az elítélt, b) az egyéb jogcímen fogvatartott, c) a védő, d) a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint e) a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa. f) a jegyző 49. Kik jogosultak bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására magánelzárás fenyítés kiszabása esetén? a) az elítélt, b) az elzárásra ítélt, c) a szabálysértési elzárást töltő elkövető, d) az előzetesen letartóztatott, e) a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett és f) a védő. g) az országos parancsnok 50. Mikor lehet benyújtani a bírósági felülvizsgálati kérelmet? a) határozat közlésétől számított nyolc napon belül, b) a bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem esetén a határozat közlésekor nyomban,

c) akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül igazolási kérelemmel együtt. d) nincs határidőhöz kötve 51. Mi a feladata a végrehajtásért felelős szervnek a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtását követően? A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásra nyitva álló határidő lejártát követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője haladéktalanul felterjeszti az iratokat a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíróhoz.

IV. fejezet AZ ADATKEZELÉS 1. A büntetés-végrehajtási jogviszonyt érintően több, egymás mellett élő törvényt kell alkalmazni az adatvédelmet illetően. 2. A személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó a) következtetés b) ismeret c) vélelem 3. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. 4. A jogi személyt megilleti a személyes adatok védelme. 5. Adatvédelmi perben az adatkezelőnek nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett magatartásából származott. a) szándékos b) szándékos vagy gondatlan c) szándékos vagy súlyosan gondatlan 6. Az adatkezelő köteles bizonyítani, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel. 7. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza az adatkezelő által kezelt személyes adatok továbbításának, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. a) célját b) időpontját c) feltételét 8. Törvényi felhatalmazás hiányában mikor kezelhető a személyes adat? a) az érintett hozzájárulásával b) országos parancsnok normatív rendelkezése alapján c) bv. intézet parancsnokának tételes rendelkezésében meghatározott körben 9. Egészségügyi adat törvényi felhatalmazás nélkül, parancsnoki intézkedésen alapulva kezelhető. 10. Mi a személyes adatok Bv. tv. általi taxációjának lényege? a) A jogalkotó tételesen meghatározza a kezelhető személyes adatok körét, melyen kívül az adatok kezelése nem, vagy csak az érintett hozzájárulása alapján lehetséges. b) A jogalkalmazói gyakorlatban egyértelművé vált a kezelhető személyes adatok köre. c) A jogalkotó az adatkezelő mérlegelési jogkörébe utalja a kezelhető adatok körének meghatározását.

11. Büntetés-félbeszakítási ügyben kérhető-e környezettanulmány a rendőrségtől, illetve a helyi önkormányzattól? a) A rendőrségtől kérhető, a helyi önkormányzattól nem kérhető b) Sem a rendőrségtől, sem a helyi önkormányzattól nem kérhető c) Mind a rendőrségtől, mind pedig a helyi önkormányzattól kérhető 12. A helyi önkormányzat milyen ügyben adatkezelő a fogvatartási jogviszonyt illetően? a) A társadalmi kötődés program és az utógondozás során b) A büntetés-félbeszakítási ügyben készült környezettanulmány készítésekor c) A kegyeleti jog gyakorlása ügyében készült környezettanulmány készítésekor 13. Az elítélt adatairól a büntetés-végrehajtási jogviszonyból eredően milyen érdekből tagadható meg tájékoztatás? (kakukktojás, egy rossz válasz) a) a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, b) a döntés-előkészítés során készült tervezetekről c) az elítélt biztonsági csoportba sorolásának alapjául szolgáló iratokról d) kockázatkezelési összefoglaló jelentésről e) a törvény szerint megismerésre nem jogosult iratokról f) a bv. intézet parancsnoka által meghatározott adat esetén 14. Nem hozható a fogvatartott tudomására érintő azon adat, mely olyan intézkedéssel kapcsolatban keletkezett, amelyet a fogvatartott törvényi rendelkezés következtében eltűrni köteles. a) a fogvatartás biztonságát b) a bv. intézet gazdálkodását c) a bv. intézet működését 15. Nem adható másolat az elítélt számára a döntéselőkészítés során készült tervezetről. 16. A nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mérlegelés nélkül jogosultak a fogvatartottak adatainak teljes körű ismeretére. 17. Főszabály szerint a büntetés, intézkedés végrehajtásától vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számítva az elítélt adatait meddig kell megőrizni? a) huszonöt évig b) ötven évig c) nem selejtezhetők 18. Az elítélt kapcsolattartóinak adatait mikor kell törölni? a) Az elítélt szabadulását követően. b) Ha a szabadult elítélt kapcsolattartója kéri az adatainak törlését. c) Ha a szabadult elítélt kapcsolattartójának törvényes képviselője kéri az adatok törlését. 19. Az elítélt bv. intézetben tartózkodása bűnügyi személyes adat. 20. A kamerafelvételen szerelő személy jogainak gyakorlása érdekében meddig kérheti, hogy a felvételt az adatkezelő ne törölje? a) A rögzítéstől számított 30 napon belül. b) A rögzítéstől számított 60 napon belül. c) A rögzítéstől számított 90 napon belül.

21. A kamerafelvételeket a rögzítéstől számítva legfeljebb nap elteltével törölni kell, amennyiben nem kezdeményezték a Bv. tv. által nevesített eljárásokat, illetve az érintett nem élt jogának biztosítása céljából a felvételek törlésének megakadályozása érdekében. a) 30 nap b) 60 nap c) 90 nap 22. Válassza ki azt, amelyik nem a kameramegfigyelés törvényi jogcíme? a) elítéltek mozgásának megfigyelése b) a büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása c) a betegszobán elhelyezett elítélt megfigyelése 23. Válassza ki azt, amelyik nem a rögzített kamerafelvétel felhasználásának törvényi jogcíme? a) bűncselekmény, szabálysértés, fegyelmi cselekmény miatt indult eljárás b) kényszerítő eszköz alkalmazás jogszerűségének vizsgálata c) a bv. szerv területére belépett személyek képmásának archiválás céljából történő rögzítése 24. A bv. intézet semmi esetre sem tarthatja nyilván a bűncselekmények sértettjeit.

V. fejezet A SZABADSÁGVESZTÉS 1. Határozza meg a szabadságvesztés célját! a) Az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon. b) A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának célja a társadalom védelme érdekében az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése. 2. Sorolja fel a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit? a) a normalizáció elve b) a nyitottság elve c) a felelősség elve és az együttműködés, egyéni aktivitás d) az egyéniesítés elve e) a fokozatosság elve 3. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a szabadságvesztés végrehajtásának alapelvei közé? a) a normalizáció elve b) a nyitottság elve c) az ártatlanság vélelmének elve d) az egyéniesítés elve 4. Melyik alapelvre igaz a következő állítás? A szabadságvesztés káros hatásainak enyhítése, ellensúlyozása fontos feladat a szabadságvesztés végrehajtás céljának elérése érdekében. a) a normalizáció elve b) a nyitottság elve c) a felelősség elve d) az egyéniesítés elve 5. Melyik alapelvre igaz a következő állítás? A személyi szabadságtól való megfosztáson túl az elítélt életkörülményeiben bekövetkező és a büntetéssel szükségszerűen együtt járó, az életrend meghatározottságából adódó körülményeket közelíteni kell a szabad élet viszonyaihoz. a) a normalizáció elve b) a fokozatosság elve c) a felelősség elve d) az egyéniesítés elve 6. Melyik alapelvre igaz a következő állítás? A szabadságvesztés végrehajtása során szükséges az elítéltek személyiség-adekvát életkori, kriminológiai, biztonsági, nevelési és egészségügyi szempontok szerinti csoportképzése, amely a hatékony rezsimrendszer működtetésének és a sikeres reintegrációnak az alapja. a) a normalizáció elve b) a fokozatosság elve c) a felelősség elve d) az egyéniesítés elve 7. Melyik alapelvre igaz a következő állítás? Az elítélt büntetés-végrehajtási intézeten belüli sajátos és viszonylagos szabadságának változása a jogkövető magaviseletének, illetve a jogszabályban meghatározott feltételek (meghatározott idő eltelte) teljesülésének függvénye. a) a normalizáció elve b) a fokozatosság elve c) a felelősség elve d) az egyéniesítés elve

8. Milyen módon kerülhet sor a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a) azonnali foganatba vétellel, b) a végrehajtási sorrend érvényesítésével, c) a BVOP felhívásával. d) CPT utasítása alapján 9. Milyen esetekben kerülhet sor azonnali foganatba vételre? a) előzetes letartóztatásban lévő terhelt esetén a szabadságvesztést kizáró határozat jogerőre emelkedését követő nappal, illetve b) ha a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte el. c) ha az ügyvéd erről rendelkezik 10. Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a BVOP hívja fel az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére? A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet kiválasztásánál figyelembe veszi a kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát, az elítélt állandó lakóhelyét, azt, hogy az elítélt visszaeső-e, illetve a telítettséget. Meg kell határoznia, hogy a szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő három hónapon belül mikor kell az elítéltnek megkezdenie a büntetése letöltését. A BVOP-nak soron kívül fel kell hívnia az ötévi, vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélteket, illetve a többszörös visszaesőket a végrehajtás megkezdésére. 11. A szabadságvesztés céljának eléréséhez szükséges eszköz a) a nevelés b) a reintegrációs tevékenység c) a kényszerítő eszköz d) a differenciálás 12. A. végrehajtásának célja a társadalom védelme érdekében az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése. a) szabadságvesztés b) büntetés c) kényszergyógykezelés d) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés 13. Az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a hívja fel. a) büntetés-végrehajtási intézet b) büntetés-végrehajtási bíró c) Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága d) jogerős bírósági ítéletet hozó bíróság 14. Azonnali foganatba vételre kerül sor az előzetes letartóztatásban lévő terhelt esetén a szabadságvesztést kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján. 15. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának soron kívül fel kell hívnia a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére azt az elítéltet, akit hat év öt hónap időtartamú szabadságvesztésre ítéltek. 16. A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére alapvetően mely háromféle módon kerülhet sor? a) azonnali foganatba vétellel b) a végrehajtási sorrend érvényesítésével c) elővezetéssel d) a BVOP felhívásával a) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak

b) a büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli c) az útba indított elítélt esetén a bírói értesítés megérkezéséig 17. Melyik nem a befogadás alapjául szolgáló irat? a) a jogerős bírósági ítéletről szóló értesítő lap b) az elővezetésről szóló rendelkezés c) az elfogatóparancs d) az ítéletkiadmány 18. A személyazonosság megállapítása érdekében a büntetés-végrehajtási intézetnek ellenőriznie kell, hogy az elítélttől levett új- és tenyérnyomat szerepel-e a? a) bűnügyi nyilvántartási rendszerben b) FANY-ban c) daktiloszkópiai nyilvántartásban d) Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásában 19. Mely esetekben kerülhet sor ideiglenes befogadásra? a) az elítélt személyazonossága kétséges b) útba indított elítélt esetén a bírói értesítés megérkezéséig c) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak d) a befogadásra váró személyről egyértelműen megállapítható, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos 20. Melyek a befogadás alapjául szolgáló iratok? a) a jogerős bírósági ítéletről szóló értesítő lap, b) az elővezetésről szóló rendelkezés, c) az elfogatóparancs, d) a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó felhívás, e) a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére vonatkozó ügyészi vagy bírói rendelkezés, vagy f) az igazságügyért felelős miniszter külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló értesítése. 21. Mikor kell megtagadni a befogadást? Ha a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak, vagy a befogadásra váró személyről egyértelműen megállapítható, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos. 22. Minek a rövidítése az, hogy KEK Rendszer? Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer. 23. Kik a KEK rendszer alanyai? Egyik alanya az elítélt/előzetesen letartóztatott, aki a kockázatelemzés résztvevője, egyben a kezelésekben részvételre jogosult és kötelezett speciális ügyfél. A KEK Rendszer másik alanya a kockázatelemzést és kezelést végző szervezet, illetve a nevében jogszerűen és szakszerűen eljáró, elemzési, kezelési hatáskörrel és illetékességgel eljáró személy, illetve személyek. 24. Mi a KEK Rendszer tárgya? A KEK Rendszer tárgya a kockázatelemzés és a kezelés. 25. Minek a rövidítése az, hogy KKMI? Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet. 26. Az alábbiak közül melyek nem a KEK Rendszer eszközei? a) ruházati ellátás, b) személyes interjúk, c) szelektív tesztek, d) kockázatértékelési összefoglaló jelentés, e) egyéni fogvatartási programterv. f) jutalmazási rendszer, fegyelmi rendszer, g) reintegrációs gondozás, társadalmi kötődés program,

h) speciális étrend. 27. Egészítse ki: A. hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint év van hátra. A 18 hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint 1 év van hátra. 28. Egészítse ki: Az első kivizsgálás alkalmával a KKMI-ben az elítélt... napig tartózkodik, amit a KKMI főigazgatója további... nappal meghosszabbíthat. A KKMI-ben az elítélt 30 napig tartózkodik, amit a KKMI főigazgatója további 30 nappal meghosszabbíthat. 29. Mely fogvatartotti kör befogadása és kockázatelemzésének elvégzése történik a végrehajtásra kijelölt büntetés-végrehajtási intézetekben és melyé a KKMI-ben? Intézetekben: a) azon szabadságvesztésre ítélt személy, akinek várható szabadulásáig kevesebb mint tizennyolc hónap van hátra, b) az előzetesen letartóztatott. KKMI-ben: a) tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személy, akinek várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. 30. Igaz vagy Hamis? A bv. intézetben kell elvégezni az elítélt kockázatelemzését, ha ítélete 18 hónapnál több, azonban az ebből hátralévő idő kevesebb mint 1 év? 31. Igaz vagy Hamis? A bv. intézetben kell elvégezni az előzetesen letartóztatott kockázatelemzését? 32. Igaz vagy Hamis? A bv. intézetben kell elvégezni az elítélt kockázatelemzését, ha ítélete 18 hónapnál kevesebb? 33. Igaz vagy Hamis? A KKMI-nek az elítélt újbóli kockázati csoportba sorolását kell elvégeznie a fogvatartásra különös veszélyt jelentő események bekövetkezésében részt vevő elítéltek esetében? 34. Mit tartalmaz a kockázatértékelési összefoglaló jelentés? Meghatározza az elítélt befogadáskor mért általános (visszaesési és fogvatartási) kockázatát, továbbá a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell venni. 35. Szabadulás előtt hány hónappal kell elvégezni a záró kockázatelemzési vizsgálatot? Az elítéltet szabadulása előtt legalább hat hónapon belül záró kockázatelemzési vizsgálatnak kell alávetni a KKMI-ben. 36. A záró kockázatelemzési vizsgálatot mely elítéltek esetében nem kell elvégezni? Nem kell elvégezni annak a záró kockázatértékelését annak: a) aki kevesebb mint tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személy, illetve

b) aki 18 hónapot meghaladó időtartamú szabadságvesztésre ítélt személy, azonban kockázatelemzésre nem helyezték el korábban a KKMI-ben, mert várható szabadulásáig kevesebb mint 12 hónap volt hátra c) aki az anya-gyermek részlegen van elhelyezve d) aki a társadalmi kötődés programban részt vesz e) illetve akinél a fogva tartó bv. intézet ezt nem javasolja. 37. Egészítse ki: A záró kockázatelemzési vizsgálat időtartama a KKMI-ben... napig terjedhet, amelyet a KKMI főigazgatója további nappal meghosszabbíthat. A záró kockázatelemzési vizsgálat időtartama a KKMI-ben 20 napig terjedhet, amelyet a KKMI főigazgatója további 10 nappal meghosszabbíthat. 38. Egészítse ki: A kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel, tartalmazza az elítélt befogadásakor mért - és kockázatát. A kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel, tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási kockázatát. 39. Egészítse ki: A záró kockázatértékelési jelentésben kell rögzíteni az elítélt szabadulásakor mért kockázatát. A záró kockázatértékelési jelentésben kell rögzíteni az elítélt szabadulásakor mért visszaesési kockázatát. 40. Melyik a kakukktojás (azaz melyik fogalom olyan, amit nem az új törvény vezet be)? a) KEK Rendszer b) Befogadási és Fogvatartási Bizottság c) Rezsimkategóriába sorolás d) Nevelő tiszt 41. A befogadástól számítva hány napon belül és miről dönt a Befogadási és Fogvatartási Bizottság? 8 napon belül dönt az elítélt megfelelő rezsimbe helyezéséről, a munkáltatásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban történő részvételéről. 42. Milyen új feladatai lesznek a Befogadási és Fogvatartási Bizottságnak? a) tájékoztatás az összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint a reintegrációs programokról b) rezsimkategóriába sorolás, helyezés, annak felülvizsgálata c) záró kockázatelemzési vizsgálathoz vélemény készítése d) reintegrációs gondozásba vétel, reintegrációs programba történő bevonás, ilyenbe helyezés, eredményesség értékelése e) alacsony biztonsági kockázatú részlegen történő elhelyezés és megszüntetés 43. Hányféle rezsimet különböztetünk meg? Sorolja fel őket! 3 félét: enyhébb, általános, szigorúbb rezsimet. 44. Hogyan változnak a kötelező elkülönítési szabályok? Megjelent az eddig csak lehetőségként élő katonai szempontú elkülönítés (azaz a katonák és katonának nem minősülő elítéltek elkülönítése), s kikerült a kötelező elkülönítési szabályok közül az ítélet típusa szerinti differenciálás, tehát az előzetesen letartóztatottak és a jogerősen elítéltek elkülönítése. 45. A végrehajtás rendjének mely területei igazodnak a rezsimszabályokhoz? Az intézeten belüli mozgás, a programokban való részvétel, a magánál tartható tárgyak köre, a kapcsolattartás és a személyes szükségletekre fordítható összeg is a rezsimszabályok alapján változhat. 46. Az elítéltek elsődleges osztályozására (végrehajtási fokozatok meghatározására) mely jogszabály alapján kerül sor? a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet;

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény; c) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; d) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény. 47. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát mely hatóság állapítja meg? a) az ítéletet hozó bíróság; b) a szabadságvesztést végrehajtó büntetés-végrehajtási szervezet; c) az elkövető lakóhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró; d) a Legfőbb Ügyészség. 48. Melyek a szabadságvesztés-büntetés kiszabásánál irányadó főbb körülmények? a) a bűncselekmény elkövetési módja, az okozott kár mértéke, az elkövető befolyásoltsága és személyisége, az enyhítő és súlyosító körülmények; b) az elkövetett bűncselekmény típusa, az elkövetés körülményei, az elkövető büntetett előélete és személyisége, az enyhítő és súlyosító körülmények; c) bűncselekmény tárgyi súlya, a bűnösség foka, az elkövető társadalomra veszélyessége, az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények. 49. Mi az elítéltek besorolása körében a progresszív végrehajtást elősegítő, egyéniesítést lehetővé tevő módszer összefoglaló elnevezése? a) Prediktív mérőeszközök alkalmazása; b) Egyéniesített reintegrációs program; c) Kockázatelemzési és Kezelési rendszer; d) Társadalmi kötődés program. 50. A szabadságvesztés végrehajtása során az egyes végrehajtási fokozatokon belül az elítélt rezsimszabályok szerinti besorolása lehet: a) alacsony, közepes, magas; b) általános, enyhébb, szigorúbb. 51. Igaz-e az alábbi állítás? A rezsimszabályok a szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban megegyezhetnek. 52. Egészítse ki a mondatot: Valamennyi végrehajtási fokozaton belül általános szabály, hogy a rezsimszabályoktól függően a juttatás mértéke lépcsőzetesen bővíthető, ugyanakkor a meghatározott alsó határt minden esetben köteles a bv. intézet biztosítani. a) kapcsolattartási formákra b) fogvatartott birtokában tartható tárgyak körére c) személyes szükségleteire fordítható összeg mértékére 53. A fegyház végrehajtási fokozatú elítélt: a) eltávozása engedélyezhető; b) eltávozáson nem vehet részt; c) eltávozása a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével kivételesen engedélyezhető; d) eltávozása csak a büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyész jóváhagyásával engedélyezhető. 54. A börtön végrehajtási fokozatú elítélt: a) külső munkáltatásban nem vehet részt; b) külső munkáltatásban csak a büntetés-végrehajtási bíró hozzájárulásával vehet részt; c) külső munkáltatásban nem vehet részt; d) külső munkáltatásban részt vehet. 55. A fogház végrehajtási fokozatú elítélt: a) életrendje részleteiben is meghatározott; b) életrendjét saját maga határozhatja meg;

c) életrendje csak részben meghatározott; d) életrendjét a bv. intézet parancsnoka határozza meg. 56. Igaz-e az alábbi állítás? A biztonsági elkülönítés egy másik formája, amikor az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartott az erre a célra kialakított helyiségben kerül elhelyezésre. 57. Ki tartja a biztonsági szemlét, illetve ki szervezi a biztonsági vizsgálatot? Jelölje a helyes választ! a) a biztonsági osztályvezető b) a bv. szerv vezetője c) a szolgálatban lévő biztonsági tiszt d) a büntetés-végrehajtási osztályvezető e) a gazdálkodó szerv vezetője 58. Melyik szabály nem tartozik, az egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztésez? a) a bv. intézet parancsnoka rendelheti el b) a kapcsolattartásra is vonatkozhat c) a szabad levegőn tartózkodásra is vonatkozhat d) legfeljebb tizenöt napig tarthat 59. Melyik szabály nem tartozik az ajtók zárva tartásának elrendeléséhez? a) rendkívüli esemény bekövetkezésének a megelőzésére is elrendelhető b) biztonsági okból is elrendelhető c) az elrendelés lehet részleges vagy teljes d) végrehajtási fokozattól függetlenül elrendelhető e) a szolgálatban lévő biztonsági tiszt rendelheti el 60. Melyik szabály nem tartozik az átfogó biztonsági vizsgálathoz? a) célja a biztonsági rendszer elemeinek bizottság általi elemzése b) évente legalább egy alkalommal kell végrehajtani c) vezetője a biztonsági osztályvezető 61. Melyik szabály nem tartozik a biztonsági szemléhez? a) a bv. intézet valamennyi helyiségére és létesítményére ki kell terjednie b) célja a biztonságra veszélyes körülmények felderítése c) biztonsági szemle során minden fogvatartottat nem kell megmotozni 62. Melyik szabály nem tartozik a biztonsági vizsgálathoz? a) a nap bármely szakában végrehajtható b) célja a tiltott eszközök, anyagok, tárgyak felkutatása c) szervezéséért és végrehajtatásáért a biztonsági tiszt a felelős 63. Melyik szabály nem tartozik a biztonsági ellenőrzéshez? a) célja a szökések megakadályozása és a rongálások felderítése b) végrehajtásakor fogvatartott nem lehet jelen c) elsősorban technikai eszköz alkalmazásával kell végrehajtani 64. Melyik szabály nem tartozik a motozás, ruházat átvizsgáláshoz? a) csak az intézkedés alá vont személlyel azonos nemű személy végezheti b) célja többek között a tiltott tárgyak felkutatása c) csak fogvatartott személy motozható 65. Melyik szabály nem tartozik az elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazásához? a) a bv. intézet területét határoló külső falakon is elhelyezhető b) a fegyelmi elkülönítő és a magánzárka részeinél is alkalmazható c) fürdőhelyiség megfigyelésére is alkalmazható 66. Mely esetekben alkalmazható biztonsági elkülönítés? Több jó válasz lehetséges.

a) ha a ft. csoportos ellenszegülésben vesz részt b) ha a ft. ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsít c) ha a ft. rejtetten agresszív viselkedésű d) ha a ft. IV-es biztonsági csoportba van sorolva 67. Mely korlátozások alkalmazhatók biztonsági elkülönítés ideje alatt a fogvatartottal szemben? Több jó válasz lehetséges. a) kapcsolattartása módosulhat b) állandó felügyelet alatt állhat c) önképzést nem folytathat d) saját ruhát viselhet 68. Mely esetekben helyezhető a ft. biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegbe? Több jó válasz lehetséges. a) ha személyes védelme érdekében szükséges b) saját vagy mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsított c) ha kéri d) ha a biztonsági osztályvezető úgy dönt 69. Válassza ki az alábbiak közül melyek a biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegbe helyezés szabályai! Több jó válasz is lehetséges. a) tartamába minden megkezdett nap beszámít b) bv. intézet parancsnoka indokolt határozattal legfeljebb három hónapra rendelheti el c) zárkában belső biztonsági rács nem alkalmazható d) a lelkészi gondozás elsődlegesen csoportosan történik 70. Válassza ki az alábbiak közül melyek a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok! Több jó válasz is lehetséges. a) nem lehet a kezet hátra bilincselni a szállítás során b) a mozgáskorlátozó eszközök közül egyidejűleg több is alkalmazható c) legfeljebb folyamatosan tíz óra időtartamra alkalmazható d) fogház fokozatú ft.-tal szemben nem alkalmazható 71. Válassza ki melyek az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának előírásai! Több jó válasz is lehetséges. a) az ideiglenes intézetelhagyás során alkalmazható b) alkalmazása élőerő-megtakarítást jelenthet c) csak fegyház fokozat esetén alkalmazható d) csoportos kimaradás esetén nem alkalmazható 72. Válassza ki melyek az elektronikus megfigyelési eszközzel kapcsolatos regulák! Több jó válasz is lehetséges. a) biztonsági zárkában és részlegen elhelyezhető b) bv. intézet udvarán elhelyezhető c) külön légterű illemhelyben elhelyezhető d) fürdőhelyiség megfigyelésére alkalmazható 73. A kockázatelemzési és kezelési rendszer elősegíti-e a hagyományos besorolásokhoz képest az elítélt társadalmi reintegrációját? 74. Az egyes fokozatokhoz tartozó rezsimszabályokon belüli előírások azonosak-e? 75. A felsoroltak közül jelölje meg, hogy a bv. intézetek az elítéltek befogadására milyen bizottságot működtetnek! a) Behelyezési és Munkáltatási Bizottság b) Biztonsági és Fogvatartási Bizottság

c) Befogadási és Foglalkoztatási Bizottság d) Befogadási és Fogvatartási Bizottság 76. Jelölje meg a Befogadási és Fogvatartási Bizottságra leginkább jellemző típust! a) a büntetés-végrehajtás országos hatáskörű szerve b) helyi döntéshozó szakmai testület c) a bv. intézet parancsnokának döntés-előkészítő testülete d) a büntetés-végrehajtási intézet tanácsadó szerve 77. Jelölje meg a Befogadási és Fogvatartási Bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatokat! a) elítélt munkába állítása, munkahely, munkakör kijelölése b) biztonsági zárkába helyezés c) rezsimkategóriába sorolás d) biztonsági részlegbe helyezés 78. A Bv. törvény szerint elsősorban milyen jogorvoslati forma vehető igénybe a BFB döntésével szemben? a) panasz a bv. intézet parancsnokához, b) panasz a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához c) panasz a belügyminiszterhez d) bírósági felülvizsgálati kérelem a bv. bíróhoz 79. Az elítélt fordulhat-e panasszal a bv. intézet parancsnokának a BFB döntésével szemben benyújtott panaszt elbíráló határozatával szemben a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához? a) Igen, mert minden határozattal szemben panaszt lehet benyújtani a büntetés-végrehajtás országos parancsnokához. b) Nem, mert a panaszt elbíráló bv. intézet parancsnokának határozatával szemben nincs helye további panasznak a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka felé. c) Igen, mert a fogvatartott korlátozás nélkül, az általános szabályok szerint érvényesítheti jogait. d) Igen, mert a szabadságvesztés végrehajtása alatt állók panasszal fordulhatnak a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka felé, ha a döntést, intézkedést a bv. intézet parancsnoka hozta meg. 80. A BFB tevékenysége az elítéltek oktatásához, képzéséhez azért kapcsolódik mert: a) megszervezi az elítéltek oktatását, b) beszerzi az elítéltek oktatásához szükséges eszközöket, c) beiskolázza az elítélteket, d) meghatározza az ösztöndíj nagyságát. 81. Írja le a BFB fogalmát! A Befogadási és Fogvatartási Bizottság az elítéltek egyéniesítését, progresszív rezsimrendszerbe helyezését, a reintegrációs céloknak leginkább megfelelő programokban való részvételük elősegítését megvalósító, helyi döntéshozó szakmai testület. 82. Határozza meg a BFB funkcióját! A Befogadási és Fogvatartási Bizottság nem csak mechanikus, adminisztratív büntetés-végrehajtási igazgatási résztevékenységeket lát el, hanem a reintegrációs folyamat szerves részét képező feladatokat és célkitűzéseket hajt végre. 83. Milyen szerepe lehet a BFB-nek a biztonsági zárkába-, illetve részlegbe helyezés során? Véleményezés és javaslattétel a bv. intézet parancsnokának hatáskörébe tartozó kérdésekben. 84. Soroljon fel a BFB feladatai közül ötöt! a) adatok és iratok egyeztetése (nyilatkozatok értékelése, összbüntetésbe foglalás szükségessége, személyazonosság, névcserék pontosítása, stb. végett), b) befogadó részlegbe helyezés (KKMI-ből történő átszállítás után, indokolt lehet azon belül külön részlegek kialakítása dohányzási szokások, sértettek védelme, stb. miatt), c) tájékoztatás az összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint a reintegrációs programokról, d) rezsimkategóriába sorolás, elhelyezés (részlegbe helyezés),