III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem
Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni. Fajtái: Reális szorongás: Külső világ valós fenyegetései vagy veszélyei miatt érzett félelem Gyökere: valóság Kezelése: elkerülni, ill., kilépni ezekből a helyzetekből
Szorongás Neurotikus szorongás: Attól való félelem, hogy az ösztönén impulzusai kikerülnek az ellenőrzésünk alól, és olyat teszünk, amiért büntetés jár. Társadalmilag helytelen cselekedetért járó büntetéstől való félelem Kezelése nehezebb, mert a vágyaink, impulzusaink elől nem futhatunk el
Szorongás Morális szorongás: Attól való félelem, hogy megszegünk valamilyen erkölcsi szabályt. Lelkiismerettől való félelem Megjelenése: bűntudat vagy szégyen Kezelése nehéz, mert saját szabályaink és lelkiismeretünk elől nem térhetünk el.
Elhárító mechanizmusok A szorongások kezelésének lehetőségei: Szociális problémamegoldó képesség növelése (reális szorongásnál működik csak!) Elhárító/énvédő mechanizmusok kidolgozása
Elhárító mechanizmusok Jellemzői: Tudattalanul működnek Az Ego dolgozza ki őket Mindenkinek van Normális esetben sokféle módját alkalmazzuk Probléma: kevés fajtáját alkalmazzuk nem alkalmas a szorongás csökkentésére zavar a viselkedésben, a személyiség működésében
Elhárító mechanizmusok fajtái Elfojtás: Bizonyos tartalmak tudaton kívül tartása Lehetséges tartalmak: események, érzések, vágyak, viselkedés, önmagunkkal kapcsolatos ismeret stb. Befolyásolja: mit büntettek szüleink, és milyen értékek vannak a szuperegoban időben, kultúrában, generációnként különböző lehet Önállóan is működik, ill. a többi elhárító mechanizmus része is
Elhárító mechanizmusok fajtái Előnye: fájdalom, szorongás, bűntudat stb. elkerülése Hátránya: Sok energiát igényel az energiát nem tudjuk adaptívabb célokra fordítani gátolja a személyiségfejlődést Csak a tudattól szabadulunk meg, a tartalomtól nem!!!
Elhárító mechanizmusok fajtái Tagadás: Adott, külvilágból származó esemény bekövetkezésének vagy adott állapot fennállásának elutasítása Megjelenése: a fenyegető valóság elárasztja a személyt A fejlődés során egyre kevésbe fordul elő, mert az Ego egyre pontosabban értékeli a valóságot, de minden életkorban előfordulhat (pl. szenvedélybetegség tagadása)
Elhárító mechanizmusok fajtái Projekció (kivetítés): Saját elfogadhatatlan impulzusainkat, vágyainkat valaki másnak tulajdonítjuk. Előnye: magunk elől elrejtjük (elfojtjuk) a tartalmat, de az mégis a felszínre kerülhet, és ezáltal csökken a feszültség Az impulzus olyan módon jelenik meg, melyet az Ego és a Szuperego nem ismer fel
Elhárító mechanizmusok fajtái Racionalizáció: Ésszerűnek tűnő magyarázat vagy mentség arra a viselkedésre, amelyet valójában elfogadhatatlan ok váltott ki. Leggyakrabban kudarc után alkalmazzuk Előnye: kudarc után segíti az önbecsülés fenntartását
Elhárító mechanizmusok fajtái Intellektualizáció: A fenyegető tartalomról hideg fejjel, analitikusan gondolkozunk, a gondolatokat leválasztjuk az érzésekről távol tarthatjuk magunkat a szorongástól Reakcióképzés: Az impulzusok ellentétbe fordítása Háttér: az eredeti impulzus nem érte el a célját
Elhárító mechanizmusok fajtái Regresszió (visszacsúszás): Életkornak megfelelő érett megküzdés helyett infantilisabb forma választása. Felnőttkorban: inkább gondolatban, fantáziában jelenik meg, mint a viselkedésben Viselkedésben való megjelenés: krízisben Annuláció: Meg nem történtté tevés
Elhárító mechanizmusok fajtái Eltolás: Az indulat az egyik céltárgyról a másikra tevődik át. Ok: az eredeti céltárgy túl fenyegető Szublimáció: Az impulzusok társadalmilag elfogadhatóvá való átalakítása. Elaboráció: Az impulzus művészi alkotásban való kifejezése.
A tudattalan tartalmak visszajárása Visszajárások fajtái : (Motivált) Felejtés: a fenyegető tartam elfojtása. Elszólás, nyelvbotlás: a tudattalan gondolat vagy vágy eltorzított formában kerül a felszínre. Baleset: tudattalan vágy önmagunk vagy a másik büntetésére. Esetenként tudattalan halálvágy kifejeződése. Vicc: gyakran ijesztő vágyakon/impulzusokon alapul, melyeket mulatságossá alakítunk.
A tudattalan tartalmak visszajárása : az álom Álom (Freud: a tudattalanhoz vezető királyi út ): Mindenki álmodik, egy éjszaka többször is Álmodás: az alvás REM fázisában Az álomnak 2 szintje van: Manifeszt (amire emlékszünk) Látens: mögöttes tartalom, ami származhat: Szenzoros ingerlésből Aktuális nappali élménymaradványokból Elfojtott pszichés tartalmakból
A tudattalan tartalmak visszajárása : az álom Miért kell a két szint? A tudattalan tartalmak felszínre kerülése negatív érzésekkel járna (szorongás, bűntudat, szégyen stb.) az eredeti tartalmat eltorzítjuk = Álommunka őrszem-hasonlat
A tudattalan tartalmak visszajárása : az álom Manifeszt tartalom (amire emlékszünk) Álommunka Látens tartalom (pszichológiai konfliktus)
A tudattalan tartalmak visszajárása : az álom Az álommunka eszközei: Szimbolizáció Sűrítés: különböző tartalmak egymásba kapcsolása ( : ilyen nincs is, ez baromság! ) Ellentétbe fordítás: a látens tartalom elfogadhatatlan elemeinek ellentéte jelenik meg manifeszt szinten.
A tudattalan tartalmak visszajárása : az álom Manifeszt tartalom (amire emlékszünk) Álomfejtés Látens tartalom (pszichológiai konfliktus)
A tudattalan tartalmak visszajárása : az álom Az álomfejtés alapjai: Manifeszt tartalomból kiindulni Érzelmi hasonlóságok keresése Szimbólumok megfejtése Néhány gyakori szimbólum: víz: érzelmek, születés, nőiesség tekintélyfigurák (király, királynő, rendőr): szülők ház: emberi test, a lélek egésze
Személyiségmérő eljárások Cél: tudattalan folyamatok, tartalmak mérése Álomanalízis Hipnózis Asszociációs tesztek Projektív tesztek: Rorschach teszt Színteszt Fateszt
Viselkedészavarok értelmezése Lelki zavarok eredete Terápiás cél Erőteljes fixáció valamelyik szakaszban Alapszükséglet elfojtása Elfojtott trauma A konfliktus átélése, átdolgozása A szükséglet érzelmi belátása Az élmény újra átélése katarzis