Budapest, II. Varsányi Irén. u. 40-44. 2r.11: ;;:--::i.., "'"' 1 t;i,, 1 /,,9...:.:.. ;v:-,:,; -,- ;.,_... A Fővárosi Törvényszék dr. Némethi Gábor ügyvéd ( e.. ) felperesnek.) által képviselt dr. Rása Mirtill jogtanácsos által képviselt Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, József Attila u. 8.) alperes ellen általános szerződ.ési meghozta a következő feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében ítélet e t: A bíróság a peres felek 2008. augusztus 18. napján kötött kölcsönszerződését ítélethozatalig hatályossá nyilvánítja. az A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 469.234. (négyszázhatvankilencezer-kétszázharmincnégy) Ft-ot és ennek 2014. november 14. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 66.000.- (hatvanhatezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet írásban előterjeszteni, legalább 3 példányban. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; - a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; - a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.
2 Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Indokolás A bíróság a peres felek előadása, az általuk becsatolt okiratok, Machalek Attila tanúvallomása és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperes mint adós és az alperes mint hitelező 2008. augusztus 18. napján fogyasztói kölcsönszerződést kötöttek, a kölcsön összege 1.440.000.- Ft volt, a futamidő 120 hónap, a kölcsön nyújtás feltételei között szerepelt az, hogy a kölcsönszerződés CHF (SWISS FRANC) alapú, változó kamatozású, a havi törlesztőrészletek összege 22.205.- Ft volt, a szerződés tárgya pedig egy Toyota Yaris típusú gépjármű finanszírozása volt. A felperes autókereskedő közreműködésével kötötte meg a szerződést, aki nem tájékoztatta az őt terhelő árfolyamkockázatról, és hogy a svájci frank árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa, írásbeli kockázatfeltáró nyilatkozatot sem az autókereskedő, sem az alperes nem íratott alá a felperessel. A felperes 2014. november 13. napjáig összesen 2.269.682.- Ft-ot fizetett meg az alperes részére a kölcsön összegéből. Az alperes 10/A/6. sorszám alatt csatolt kimutatása alapján az 1.440.000.- Ft összegű kölcsön után a Ptk. 301. (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal számolva 2014. november 13. napjáig a felperesi túlfizetés összege -520.493.- Ft. *** A felperes megváltoztatott kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa az ítélethozatalig hatályossá a perbeli kölcsönszerződést akként, hogy az alperest kötelezze 469.234.- Ft és ennek 2014. november 14. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301. (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatának a megfizetésére. Keresetének jogalapjaként hivatkozott arra, hogy a kölcsönszerződés CHF (SWISS FRANC) alapú feltétele érvénytelen,
3 tisztességtelenség okán, a Hpt. 203. (1), (6) és (7) bekezdése, a Ptk. 209. (1) bekezdése és a Ptk. 209/A. (2) bekezdése alapján. Utalt a Ptk. 239. (2) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a tisztességtelen feltétel nélkül nem teljesíthető a peres felek kölcsönszerződése, ezért kérte a teljes érvénytelenség jogkövetkezményének az alkalmazását. Állította, hogy az általa támadott szerződési feltétel általános szerződési feltétel, és arra figyelemmel, hogy árfolyam-kockázati rendelkezés sem a szerződésben, sem az általános szerződési feltételek elnevezésű okiratban egyáltalán nem volt megtalálható, ezért támadta a CHF alapú feltételét" a kölcsönszerződésnek. Hivatkozott a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában foglaltakra, amely alapján teljes mértékben elmaradt a fogyasztó tájékoztatása, ezért ő alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli és így a szerződésnek az általa támadott CHF alapúsága, mint árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen vagy teljesen érvénytelen. Utalt még a Hpt. 78. (1) bekezdésében foglaltakra a hitelbírálat körében. Előadta, hogy ahhoz, hogy a fogyasztó a szerződéskötés minden lehetséges következményével számolhasson, a fogyasztó figyelmét fel kell hívni az árfolyam törlesztőrészletre gyakorolt hatására, az árfolyam forintban kifejezett tőke összegre gyakorolt hatására és az árfolyam fizetőképességre gyakorolt hatására. Hivatkozott továbbá a 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 11. b) és d) pontjaiban foglaltakra IS. Utalt arra is, hogy a Hpt. 203. (1), (6) és (7) bekezdésben foglaltaknak nem tett eleget az alperes, mert a kockázatot nem tárta fel a szerződéskötés előtt és azokról nyilatkozatot nem íratott alá a felperessel, így a pénzügyi intézménynek kell bizonyítania, hogy a fogyasztó tájékoztatása megtörtént. Az összegszerűség körében előadta, hogy a felperesi befizetések 2.222.728.- Ft tettek ki, a kamat 313.494.- Ft volt és a felperes túlfizetése pedig -469.234.- Ft. Ügyvédi munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet szerint ÁFA nélkül kérte megállapítani. Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes megváltoztatott keresetének az elutasítását és perköltségében marasztalását. Előadta, hogy kockázatfeltáró nyilatkozat nem került aláírásra a perbeli esetben, azonban az nem azt jelenti, hogy a felperes ne kapott volna tájékoztatást a kockázatra vonatkozóan. Utalt arra, hogy a Hpt. 203. (6) és (7) bekezdése csupán a deviza hitelekre vonatkozik, a deviza alapú hitelekre nem, ezért alperesnek nem is kellett külön kockázatfeltáró nyilatkozatot készítenie 2008-ban. Előadta, hogy a szerződéskötés során eljáró meghatalmazott hitelközvetítő, Machalek Attila szóbeli tájékoztatása alapján és a kereskedésben kifüggesztett és átadott írásos tájékoztatók alapján a felperes :figyelmét felhívták az ügylettel együtt járó kockázatra, és maga a kölcsönszerződés is rögzíti, hogy törlesztőrészlet változás a CHF LIBOR és a CHF árfolyam függvénye. Utalt a Ptk. 205. (3) bekezdésében foglaltakra és a Ptk. 4. (4) bekezdésében foglaltakra, amely alapján a felperes úgy járt el, ahogy egy általánosan tájékozott és ésszerűen figyelmes, körültekintő átlagos fogyasztótól elvárható, akkor kétséget kizáróan tisztában kellett lennie az árfolyamváltozásból eredő kockázattal. Ennek elmulasztása a kölcsönvevő terhére esik. Az iratokhoz 10/A/7. sorszám alatt csatolt egy tájékoztatót, amelyről előadta, hogy külön is felhívta az ügyfelek figyelmét a.finanszírozás kockázatára, arra a tényre, hogy azt teljes egészében az ügyfél viseli, ez pedig a felperes számára is egyértelmű kellett, hogy legyen.
4 Hivatkozott a 6/2013. PJE határozatban foglaltakra, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére. A pénzügyi intézménynek nem kellett arról nyilatkoznia, hogy a hosszabb távra kötött szerződés ideje alatt mi lehet az árfolyamváltozás felső határa. Vitatta azt, hogy a felperes által támadott feltétel általános szerződési feltétel, álláspontja szerint a felek egyedileg ezt a feltételt megtárgyalták arra is figyelemmel, hogy az az egyedi szerződésben található. A hitelképesség vizsgálatával kapcsolatosan előadta, hogy a perbeli szerződés aláírására is azt követően került sor, hogy a felperes igazolta a vagyoni viszonyait és a kölcsönkérelem aláírásával büntetőjogi felelőssége tudatában kijelentette, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Alperes hangsúlyozta, hogy nem önkényesen határozta meg, hogy adott ügyféllel milyen szerződést kíván kötni, hanem a hozzá benyújtott kölcsönkérelem alapján került sor a szerződéskötésre. Az alperes három különböző elszámolást csatolt. Az első elszámolást arra az esetre terjesztette elő, ha a felperes keresete elutasításra kerül és a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperes a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a kockázatokról a felperest, a felperes számára pedig világos és érthető volt a szerződéses kikötés, úgy a felperes 2014. december 14. napján fennálló tartozása 1.424.429.- Ft; a második számítást arra az esetre terjesztette elő, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy az alperes nem tájékoztatta megfelelően a felperest és így emiatt nem volt tisztában azzal, hogy a szerződésben kikötött referencia kamat és árfolyamváltozásból eredő kockázat teljes egészében őt terheli, és ennek következtében az egyedi feltételekkel kell kiszámítani a szerződés alapján fennálló kötelezettség mértékét, amely esetben 13,82%-os ügyleti kamattal számolva, figyelembe nem véve a CHF LIBOR és a CHF eladási árfolyam értékének változását a futamidő során, a felperesi túlfizetés összege -65.744.- Ft; a harmadik számítást pedig arra az esetre terjesztette elő, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy a kockázatfeltárás egyáltalán nem történt meg, és az egész szerződést érvénytelenné nyilvánítaná, ennek következtében pedig a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánítaná, így a Ptk. 301. (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal számolva a felperesi túlfizetés összege -520.493.- Ft. * * * A felperes megváltoztatott keresete az alábbiak szerint alapos. A szerződéskötéskor hatályos Ptk. 209. (1) bekezdése értelmében tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogai és kötelezettségei a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával a szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg." E rendelkezés alapján az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel nem minősülhet tisztességtelennek, azonban a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését átültető Ptk. 209. (5) bekezdése értelmében a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó törvényi rendelkezések nem alkalmazhatók a föszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.
Budapest, Il. Varsányi Irén u. 40-44. 5 Az Európai Unió Bírósága a C/26/13. számú ügyben hozott ítéletében akként foglalt állást, hogy a szerződés elsődleges tárgyát, vagyis a főszolgáltatást megállapító szerződési feltételeknek azok tekintendők, amelyek a szerződést jellemző szolgáltatást határozzák meg. A 6/2013. PJE határozat 1. pontja szerint a deviza alapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződés típusnál az adós az adott időszakban irányadó forint kölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. Önmagában azonban az, hogy az árfolyamkockázat viselésének szabályai a főszolgáltatás körébe tartoznak, nem zárják ki ezen szerződési rendelkezések tisztességtelenségének a vizsgálatát abban az esetben, ha e rendelkezések nem világosak, nem érthetőek - figyelemmel a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásokra is. Így a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az adott perbeli kölcsönszerződés egyik lényegi eleme az árfolyamkockázat felperes általi viselése világos, érthető szerződési feltétel volt-e. A Ptk. 205. (3) bekezdése értelmében a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek és tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Ezt az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget fogyasztónak minősülő ügyféllel kötendő deviza nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződéskötéskor hatályos Hpt. 203. -a akként konkretizálta, hogy a pénzügyi intézménynek fel kellett tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásul vételét az ügyfél aláírásával igazolta. A fogyasztó számára ténylegesen lehetőséget kell biztosítani egyebekben a szerződés összes feltételének a megismerésére, a szerződéskötés következményeinek a megismerhetőségére, a fogyasztó alatt pedig nem a konkrét fogyasztó értendő, hanem az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó. A peres felek szerződésében az árfolyamkockázatokról rendelkező feltétel sem a kölcsönszerződés egyedi részében, sem az általános szerződési feltételek között nem található, egyedül, ami az árfolyamkockázatra utal, az az egyedi részben a kölcsönszerződés CHF (SWISS FRANC) alapú feltétel, illetve hogy a peres felek szerződése egy deviza alapú szerződés. A 2/2014. PJE határozat 1. pontja alapján figyelemmel arra, hogy ez a föszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, ezért ennek tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható, csak akkor vizsgálható, hogy ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor - figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra - nem volt világos, nem volt érthető. A bíróság a perben személyesen hallgatta meg a felperest, aki elmondta, hogy egy autókereskedésbe kellett mennie a kölcsönszerződés aláírására az Örs vezér téren, ahol az ügyintéző arról tájékoztatta, hogy a hitelben ők tudnak segíteni, arról nem esett szó, hogy a bankba menjen. Ott felajánlották, hogy jól jár, ha svájci frank alapú kölcsönt vesz fel, biztatták és elmondták a részére azt is, hogy a törlesztőrészlete ennek kedvezőbb, mint a forint alapú hitelnek. Előadta, hogy ez alapján döntötte el, hogy svájci frank alapú hitelt választ. Elmondta azt is, hogy ez azt jelenti, hogy forintban kapja a pénzt, forintban kell visszafizetnie a kölcsön összegét és tudta azt is, hogy svájci frankban tartják nyilván a kölcsönt, de a részleteivel nem foglalkozott. Annyit tudott, hogy változhat az értéke a svájci franknak, nőhet és csökkenhet is. Elmondta azt is, hogy nem volt szó arról, hogy korlátlanul őt terhelné a
6 kockázat és arról sem, hogy korlátlanul megnőhet az adóssága, mert akkor nem kötött volna szerződést. Előadta, hogy kockázatfeltáró nyilatkozatot nem írt alá. Minimális ingadozásról volt szó az árfolyamok tekintetében, de nem álmodott arról, hogy ilyen mértékű lesz ez a változás. Előadta, hogy az alperes által csatolt 5/ A/2. sorszámú tájékoztatót nem is látta. Előadta azt is, hogy a svájci frank alapú hitel akkor igen elterjedt volt és abban a hitben élt, hogy ez a tuti. Előadta, hogy a kölcsönszerződést és az 5/A/l. sorszámú megállapodás elnevezésű okiratot és az 5/A/3. sorszámú magánszemélyek kölcsönkérelméről szóló nyomtatványt elolvasta mielőtt aláírta. Maga az alperes hivatkozott arra, hogy kockázatfeltáró nyilatkozat aláíratása a felperessel nem történt meg és arra is utalt, hogy a szerződéskötéskor hatályos Hpt. 203. (6) és (7) bekezdése a devizahitelekre vonatkozott és nem a deviza alapú hitelekre. A szerződéskötéskor hatályos Hpt. 203. (1) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni. Ugyanezen szakasz (6) bekezdése szerint olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. Ugyanezen szakasz (7) bekezdése szerint a ( 6) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre, b) ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e az ügyfélnek haladékot, mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát. A Kúria 6/2013. PJE határozat 1. pontja szerint a deviza alapú hitel devizahitel. A felperes nem kapott olyan kockázatfeltáró nyilatkozatot, amelyet aláírásával igazolt volna. Mindezek alapján nem csak a devizahiteleknél, hanem a deviza alapú hiteleknél is elvárható volt a pénzügyi intézménytől, hogy a felperessel a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírassa és abban az árfolyarnkockázatokról, illetve annak hatásáról a törlesztőrészletre, tájékoztassa az ügyfeleket. A perben az alperesnek kellett azt bizonyítania, hogy a felperes a jogszabály által előírt tájékoztatást megkapta, a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírta, illetve azt is, hogy a szerződés szövegéből és az általa nyújtott tájékoztatásból egyértelműen felismerhető volt az átlagos fogyasztó számára az, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam ránézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa. A bíróság a perben tanúként hallgatta ki Machalek Attilát, aki hitelközvetítőként járt el az adott ügyletben, és aki csak általánosságban tudott nyilatkozni arról, hogy minden esetben tájékoztatták az ügyfeleket arról, hogy Ft, CHF, és EUR alapú hiteleket lehet kötni, de az ügyfél választotta, hogy melyiket szeretné, ő elmondta az előnyeit, hátrányait, azt, hogy változhat, ingadozhat a svájci frank árfolyama. Azt nem tudta megmondani, hogy az
7 autókereskedő tájékoztatta-e és, hogy milyen tájékoztatást adott az ügyfeleknek. Előadta azt is, hogy ezeket az okiratokat, amit az ügyféllel aláíratott (kölcsönkérelem, megállapodás) nem olvasta el, széleskörű ismeretekkel nem rendelkezett. Előadta, hogy azt mondta, hogy az ügyfelet terheli a kockázat, de azt nem mondta, hogy ennek a mértéke meddig terjedhet, mivel senki nem számított 50-70%-os árfolyamrobbanásra és arra, hogy a kétszeresére felemelkedhet a törlesztőrészlet. Nyilván ezt nem mondták az ügyfeleknek. Arra senki nem számított, hogy 250.- Ft lesz egy svájci frank. Az alperes csatolt továbbá 5/ A/2. sorszám alatt egy tájékoztatót, amelynek részét képezte a következő: Milyen kockázata van a finanszírozásnak? Deviza alapú finanszírozási konstrukció esetén a kamatkockázaton túl a devizaárfolyamok változásából eredő árfolyamkockázat hatását, valamint a vételi és eladási árfolyam eltéréséből adódó költséget is teljes egészben az ügyfélnek kell viselnie. Leendő ügyfeleinknek változó kamatozású konstrukció választása esetén mérlegelniük kell, hogy a kockázatok miatt a fizetendő törlesztőrészletek összege - törlesztőrészlet-különbözet formájában - a futamidő alatt növekedhet." A felperes személyes meghallgatása során elmondta azt is, hogy ezen tájékoztató iratot sosem látta. A bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy sem a szerződés egyedi része, sem pedig az általános szerződési feltételei az árfolyamkockázatokról, azok törlesztőrészletre gyakorolt hatásáról, a forintban kifejezett tőkeösszegre gyakorolt hatásáról egyáltalán nem szól. Az egyetlen feltétel, ami alapján megállapítható az, hogy ennek a konstrukciónak kockázata merülhet fel, az a CHF alapúság kikötése. Ebből azonban önmagában még nem következik az, hogy az ügyfél tudhassa azt, hogy kizárólag őt terheli az árfolyamkockázat korlátozás nélkül és az sem derül ki, hogy az árfolyam ránézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa. Az alperestől kapott tájékoztatás pedig nem volt megfelelő, ahogy azt Machalek Attila tanú is elmondta, ő csak általánosan tudott nyilatkozni arról, hogy az ügyfeleknek általában milyen tájékoztatást adott. A konkrét ügyre vonatkozóan nem tudott nyilatkozatot tenni. Azt sem tudta megmondani, hogy az autókereskedésben milyen szórólapok vagy tájékoztatók állnak az ügyfelek rendelkezésére. Az alperes által 5/A/2. sorszám alatt az iratokhoz csatolt tájékoztatóból, amennyiben ez az autókereskedésben rendelkezésre állt a felperes számára, csupán az derül ki, hogy a kamatkockázaton túl az árfolyamkockázat hatását is teljes egészében az ügyfélnek kell viselnie, az azonban nem derül ki belőle, hogy az árfolyam ránézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa, tehát az korlátlanul ránézve hátrányosan változhat, illetve hogy a törlesztőrészletek összege korlátlanul megnőhet. A felperes személyes meghallgatása alkalmával pedig elmondta azt is, hogy arról tájékoztatták, hogy a törlesztőrészlete kedvezőbb a deviza alapú hitelnek és ez alapján választotta a svájci frank alapú hitelt. Elmondta azt is, hogy minimális ingadozásról volt szó az árfolyamok tekintetében, de arról egyáltalán nem volt szó, hogy korlátlanul őt terheli a kockázat, és hogy korlátlanul megnőhet az adóssága. A Kúria 2/2014. PJE határozatának 1. pontja szerint Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás, vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a
8 szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen vagy teljesen érvénytelen." Mindezek alapján megállapítható volt az, hogy a pénzügyi intézménytől a felperes a szerződésben egyáltalán nem kapott tájékoztatást az árfolyamkockázatokra vonatkozóan, kockázatfeltáró nyilatkozat nem került a felperes által aláírásra, az alperes által csatolt írásbeli 51 A/2. sorszámú tájékoztató irat pedig nem bizonyított, hogy az a felperes részére átadásra került. Ezért a felperes alappal gondolhatta ezen tájékoztató alapján, hogy az árfolyamkockázat az nem valós, emiatt a szerződésnek a CHF alapúsága, amely az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés, tisztességtelen. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetőek el. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. (1) bekezdése alapján e törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének, vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek - a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának - alkalmazására is kiterjedően kérheti. A perbeli fogyasztói kölcsönszerződés a fenti jogszabály hatálya alá tartozik, a felperes a jogkövetkezmények tekintetében teljes érvénytelenség megállapítására vonatkozóan határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítást kért. A bíróság a hatályossá nyilvánítással elismeri a bekövetkezett tényhelyzetet és ex nunc hatállyal a jövőre nézve rendezi a felek jogviszonyát, amennyiben rendelkezik az esetleges ellenszolgáltatás nélkül álló szolgáltatás ellenértékének az elszámolásáról. Az érvényessé nyilvánítás a bíróság ex tunc hatályú konstitutív döntése. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése, orvoslása során a bíróság alakítóan nyúl a felek szerződésébe, lényegében módosíthatja azt. A bíróság beavatkozási lehetőségének a korlátja, hogy a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, a teljesítést követően mi lett a szolgáltatások sorsa, a szerződés folytán milyen változások következtek be a felek helyzetében, valamint a felek akarata, hiszen a fél szerződési akarata az érvényessé nyilvánítás során sem pótolható. Az érvénytelenség jobb kiküszöbölése voltaképpen a szerződés tartalmának a módosításával az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését jelenti. A szerződéskötéskor hatályos Ptk. 239. (2) bekezdése szerint fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. A bíróság osztotta a felperes álláspontját a tekintetben, hogy a CHF alapúság tisztességtelen a szerződésben, akkor a peres felek szerződése e nélkül a tisztességtelen feltétel nélkül nem teljesíthető, a feleknek ezért a CHF LIBOR és a CHF eladási árfolyam mértéke a változásának figyelembe vétele nélkül kellett elszámolnia a Ptk. 301. (1) bekezdése szerinti mértékű
9 késedelmi kamattal. Az alperes csatolta az iratokhoz 10/ A/6. sorszám alatt az alábbi táblázatát, amelyet a bíróság alapul vett az érdemi döntése meghozatalakor. Sor- Kamat alapszám ja Kamat Kamat Befizetés Hátralévő mérté- mértéke Mettől Fordulónap Meddig Kamat Ebből tőke összege tartozás ke 1 11 1. 1 440 OOO 8,50% 0,00% 2008.08.26. 2008.12.31. 2008.10.03. 12 920-3 OOO 1 449 920 1 440 OOO 2. 1 440 OOO 8,50% 0,00% 2008.10.03. 2008.12.31. 2008.10.07. 1 360-22 205 1 429 075 1 429 075 3. 1 429 075 8,50% 0,00% 2008.10.07. 2008.12.31. 2008.10.13. 2 025-22 205 1 408 895 1 408 895 4. 1 408 895 8,50% 0,00% 2008.10.13. 2008.12.31. 2008.11.13. 10 312-22 205 1 397 002 1 397 002 5. 1 397 002 8,50% 0,00% 2008.11.13. 2008.12.31. 2008.12.12. 9 566-22 205 1 384 362 1 384 362 6. 1 384 362 8,50% 10,00% 2008.12.12. 2008.12.31. 2009.01.13. 11 209-22 205 1 373 367 1 373 367 7. 1 373 367 10,00% 0,00% 2009.01.13. 2009.06.30. 2009.01.14. 381-16 065 1 357 683 1 357 683 8. 1 357 683 10,00% 0,00% 2009.01.14. 2009.06.30. 2009.02.13. 11 314-22 205 1 346 792 1 346 792 9. 1 346 792 10,00% 0,00% 2009.02.13. 2009.06.30. 2009.03.13. 10 475-22 205 1 335 062 1 335 062 10. 1 335 062 10,00% 0,00% 2009.03.13. 2009.06.30. 2009.04.10. 10 384-22 205 1 323 241 1323241 11. 1 323 241 10,00% 0,00% 2009.04.10. 2009.06.30. 2009.04.14. 1 470-14 878 1 309 834 1 309 834 12. 1 309 834 10,00% 0,00% 2009.04.14. 2009.06.30. 2009.05.13. 10 551-22 205 1298180 1 298 180 13. 1 298 180 10,00% 0,00% 2009.05.13. 2009.06.30. 2009.06.12. 10 818-22 205 1 286 793 1 286 793 14. 1 286 793 10,00% 9,50% 2009.06.12. 2009.06.30. 2009.07.13. 10 848-22 205 1 275 437 1 275 437 15. 1 275 437 9,50% 0,00% 2009.07.13. 2009.12.31. 2009.07.14. 337-9 388 1 266 385 1 266 385 16. 1 266 385 9,50% 0,00% 2009.07.14. 2009.12.31. 2009.08.13. 10 026-22 205 1 254 206 1 254 206 17. 1 254 206 9,50% 0,00% 2009.08.13. 2009.12.31. 2009.09.11. 9 598-22 205 1 241 599 1 241 599 18. 1 241 599 9,50% 0,00% 2009.09.11. 2009.12.31. 2009.10.13. 10 485-22 205 1 229 878 1 229 878 19. 1 229 878 9,50% 0,00% 2009.10.13. 2009.12.31. 2009.10.14. 325-6 905 1 223 298 1 223 298 20. 1 223 298 9,50% 0,00% 2009.10.14. 2009.12.31. 2009.11.13. 9 684-22 205 1 210 777 1 210 777 21. 1 210 777 9,50% 0,00% 2009.11.13. 2009.12.31. 2009.12.11. 8 946-22 205 1 197 519 1 197 519 22. 1 197 519 9,50% 6,25% 2009.12.11. 2009.12.31. 2010.01.13. 9 023-22 205 1184337 1184337 23. 1184337 6,25% 0,00% 2010.01.13. 2010.06.30. 2010.01.14. 206-5 967 1 178 575 1 178 575 24. 1178575 6,25% 0,00% 2010.01.14. 2010.06.30. 2010.02.12. 5 934-22 205 1 162 304 1 162 304 25. 1 162 304 6,25% 0,00% 2010.02.12. 2010.06.30. 2010.03.12. 5 650-22 205 1 145 749 1 145 749 26. 1 145 749 6,25% 0,00% 2010.03.12. 2010.06.30. 2010.04.13. 6 365-22 205 1 129 909 1 129 909 27. 1 129 909 6,25% 0,00% 2010.04.13. 2010.06.30. 2010.04.14. 196-7 604 1 122 502 1 122 502 28. 1 122 502 6,25% 0,00% 2010.04.14. 2010.06.30. 2010.05.13. 5 651-22 205 1105948 1 105 948 29. 1 105 948 6,25% 0,00% 2010.05.13. 2010.06.30. 2010.06.11. 5 568-22 205 1 089 311 1 089 311 30. 1 089 311 6,25% 5,25% 2010.06.11. 2010.12.31. 2010.07.13. 5 658-22 205 1 072 765 1 072 765 31. 1 072 765 5,25% 0,00% 2010.07.13. 2010.12.31. 2010.07.14. 156-11 937 1 060 984 1 060 984 32. 1 060 984 5,25% 0,00% 2010.07.14. 2010.12.31. 2010.08.13. 4 642-22 205 1 043 421 1 043 421 33. 1 043 421 5,25% 0,00% 2010.08.13. 2010.12.31. 2010.09.13. 4 717-22 205 1 025 933 1 025 933 34. 1 025 933 5,25% 0,00% 2010.09.13. 2010.12.31. 2010.10.13. 4 488-22 205 1 008 216 1008216 35. 1008216 5,25% 0,00% 2010.10.13. 2010.12.31. 2010.10.14. 147-19 272 989 092 989 092 36. 989 092 5,25% 0,00% 2010.10.14. 2010.12.31. 2010.11.12. 4 183-22 205 971 070 971 070 37. 971 070 5,25% 0,00% 2010.11.12. 2010.12.31. 2010.12.13. 4 390-22 205 953 255 953 255 38. 953 255 5,25% 5,75% 2010.12.13. 2010.12.31. 2011.01.13. 4 482-22 205 935 531 935 531 39. 935 531 5,75% 0,00% 2011.01.13. 2011.06.30. 2011.01.14. 149-18375 917 306 917 306 40. 917 306 5,75% 0,00% 2011.01.14. 2011.06.30. 2011.02.11. 4 102-22 205 899 203 899 203 41. 899 203 5,75% 0,00% 2011.02.11. 2011.06.30. 2011.03.11. 4 021-22 205 881 019 881 019 42. 881 019 5,75% 0,00% 2011.03.11. 2011.06.30. 2011.04.13. 4 644-22 205 863 458 863 458 43. 863 458 5,75% 0,00% 2011.04.13. 2011.06.30. 2011.04.14. 138-19 893 843 703 843 703 44. 843 703 5,75% 0,00% 2011.04.14. 2011.06.30. 2011.05.13. 3 908-22 205 825 406 825 406 45. 825 406 5,75% 0,00% 2011.05.13. 2011.06.30. 2011.06.10. 3 691-22 205 806 892 806 892
10 46. 806 892 5,75% 6,00% 2011.06.10. 2011.06.30. 47. 789 013 6,00% 0,00% 2011.07.13. 2011.12.31. 48. 769 378 6,00% 0,00% 2011.07.14. 2011.12.31. 49. 750 891 6,00% 0,00% 2011.08.12. 2011.12.31. 50. 732 691 6,00% 0,00% 2011.09.13. 2011.12.31. 51. 714 150 6,00% 0,00% 2011.10.13. 2011.12.31. 52. 684 418 6,00% 0,00% 2011.1021 2011.12.31. 53. 664 608 6,00% 0,00% 2011.11.11. 2011.12.31. 54. 645 948 6,00% 7,00% 2011.12.13. 2011.12.31. 55. 596 901 7,00% 0,00% 2012.02.08. 2012.06.30. 56. 575 277 7,00% 0,00% 2012.02.13. 2012.06.30. 57. 556315 7,00% 0,00% 2012.03.13. 2012.06.30. 58. 537 464 7,00% 0,00% 2012.04.13. 2012.06.30. 59. 501 822 7,00% 0,00% 2012.04.16. 2012.06.30. 60. 482 057 7,00% 0,00% 2012.05.11. 2012.06.30. 61. 462 945 7,00% 7,00% 2012.06.13. 2012.06.30. 62. 443 440 7,00% 0,00% 2012.07.13. 2012.12.31. 63. 409 226 7,00% 0,00% 2012.07.16. 2012.12.31. 64. 389 249 7,00% 0,00% 2012.08.13. 2012.12.31. 65. 369 390 7,00% 0,00% 2012.09.13. 2012.12.31. 66. 318 536 7,00% 0,00% 2012.1012 2012.12.31. 67. 298313 7,00% 0,00% 2012.11.13. 2012.12.31. 68. 277 849 7,00% 5,75% 2012.12.13. 2012.12.31. 69. 227 025 5,75% 0,00% 2013.01.11. 2013.06.30. 70. 206 017 5,75% 0,00% 2013.02.13. 2013.06.30. 71. 184 733 5,75% 0,00% 2013.03.13. 2013.06.30. 72. 163 413 5,75% 0,00% 2013.04.12. 2013.06.30. 73. 129681 5,75% 0,00% 2013.04.15. 2013.06.30. 74. 108 056 5,75% 0,00% 2013.05.13. 2013.06.30. 75. 86 386 5,75% 4,25% 2013.06.13. 2013.06.30. 76. 31 343 4,25% 0,00% 2013.07.12. 2013.12.31. 77. 9 256 4,25% 0,00% 2013.08.13. 2013.12.31. 78. - 12 915 4,25% 0,00% 2013.09.13. 2013.12.31. 79. - 68 954 4,25% 0,00% 2013.10.11. 2013.12.31. 80. - 91 427 4,25% 0,00% 2013.11.13. 2013.12.31. 81. - 113 956 4,25% 3,00% 2013.12.13. 2013.12.31. 82. - 136 527 3,00% 0,00% 2014.01.13. 2014.06.30. 83. - 171 927 3,00% 0,00% 2014.01.14. 2014.06.30. 84. - 194 562 3,00% 0,00% 2014.02.13. 2014.06.30. 85. - 217 221 3,00% 0,00% 2014.03.13. 2014.06.30. 86. - 239 951 3,00% 0,00% 2014.04.11. 2014.06.30. 87. - 279 024 3,00% 0,00% 2014.04.14. 2014.06.30. 88. - 301 903 3,00% 0,00% 2014.05.13. 2014.06.30. 89. - 324 888 3,00% 2,30% 2014.06.13. 2014.06.30. 90. - 347 782 2,30% 0,00% 2014.07.11. 2014.12.31. 91. - 387 201 2,30% 0,00% 2014.07.14. 2014.12.31. 92. - 410 149 2,30% 0,00% 2014.08.13. 2014.12.31. 93. - 433 140 2,30% 0,00% 2014.09.12. 2014.12.31. 94. - 456 203 2,30% 0,00% 2014.10.13. 2014.12.31. 95. - 497 335 2,30% 0,00% 2014.10.14. 2014.12.31. 2011.07.13. 4 326-22 205 789 013 789013 2011.07.14. 132-19 767 769 378 769 378 2011.08.12. 3 719-22 205 750 891 750 891 2011.09.13. 4 005-22 205 732 691 732 691 2011.10.13. 3 663-22 205 714 150 714 150 2011.1021 952-30 684 684 418 684 418 2011.11.11. 2 395-22 205 664 608 664 608 2011.12.13. 3 545-22 205 645 948 645 948 2012.02.08. 6 836-55 883 596 901 596 901 2012.02.13. 580-22 205 575 277 575 277 2012.03.13. 3 244-22 205 556 315 556 315 2012.04.13. 3 353-22 205 537 464 537 464 2012.04.16. 314-35 955 501 822 501 822 2012.05.11. 2 439-22 205 482 057 482 057 2012.06.13. 3 093-22 205 462 945 462 945 2012.07.13. 2 701-22 205 443 440 443 440 2012.07.16. 259-34 473 409 226 409 226 2012.08.13. 2 228-22 205 389 249 389 249 2012.09.13. 2 346-22 205 369 390 369 390 2012.1012 2 083-52 93 7 318 536 318 536 2012.11.13. 1 982-22 205 298 313 298313 2012.12.13. 1 740-22 205 277 849 277 849 2013.01.11. 1 461-52 284 227 025 227 025 2013.02.13. 1 197-22 205 206 017 206 017 2013.03.13. 921-22 205 184 733 184 733 2013.04.12. 885-22 205 163 413 163 413 2013.04.15. 78-33 811 129 681 129 681 2013.05.13. 580-22 205 108 056 108 056 2013.06.13. 535-22 205 86 386 86 386 2013.07.12. 357-55 400 31 343 31 343 2013.08.13. 118-22 205 9 256 9 256 2013.09.13. 34-22 205-12 915-12 915 2013.10.11. - 43-55 996-68 954-68 954 2013.11.13. - 269-22 205-91 427-91 427 2013.12.13. - 324-22 205-113 956-113 956 2014.01.13. - 366-22 205-136 527-136 527 2014.01.14. - 11-35 389-171 927-171 927 2014.02.13. - 430-22 205-194 562-194 562 2014.03.13. - 454-22 205-217 221-217 221 2014.04.11. - 525-22 205-239 951-239 951 2014.04.14. - 60-39 013-279 024-279 024 2014.05.13. - 674-22 205-301 903-301 903 2014.06.13. - 780-22 205-324 888-324 888 2014.07.11. - 689-22 205-34 7 782-34 7 782 2014.07.14. - 67-39 353-387 201-387 201 2014.08.13. - 742-22 205-410 149-410 149 2014.09.12. - 786-22 205-433 140-433 140 2014.10.13. - 858-22 205-456 203-456 203 2014.10.14. - 29-41 103-497 335-497 335 2014.11.13. - 953-22 205-520 493-520 493
11 A táblázatból megállapítható, hogy a folyósított összeg 1.440.000.- Ft volt és a felperes egészen 2014. november 13. napjáig a 9/F/3. sorszámú alperesi kimutatás alapján összesen 2.269.682.- Ft-ot :fizetett vissza a kölcsön összegéből az alperes részére. A felperes is elfogadta az alperes által csatolt 10/A/6. sorszámú táblázatot, amely alapján megállapítható volt, hogy a felperes -520.493.- Ft túl:fizetésben van, amelyet az alperes köteles megfizetni a felperes részére 2014. november 14. napjától járó, Ptk. 301. (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamattal együtt. A bíróság a Pp. 164. (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló okiratokat, bizonyítékokat egyenként és a maguk összességében mérlegelte és megállapította, hogy az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a jogszabály által előírt tájékoztatást a felperes megkapta, amiből kiderült volna, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli és hogy az árfolyam ránézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa, ezzel szemben a felperes tudta bizonyítani, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése a szerződésnek (CHF alapúság) számára nem volt világos és érthető és azt is, hogy az alperes a megfelelő tájékoztatást elmulasztotta. Mindezekre :figyelemmel a bíróság megállapította, hogy a felperes által támadott feltétel tisztességtelen, ennek következtében a felek szerződése nem teljesíthető e nélkül a feltétel nélkül és a szerződésben meghatározott eredeti feltételekkel sem, ezért a felek szerződését a rendelkező részben foglaltak alapján a határozathozatalig hatályossá nyilvánította azzal, hogy a felperes keresetének helyt adva 469.234.- Ft és annak 2014. november 14. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301. (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest. A bíróság a Pp. 3. (4) bekezdése alapján mellőzte az alperes tanú bizonyítási indítványát, :figyelemmel arra, hogy a tanú csak általánosságban tudott volna nyilatkozni a szóróanyagokról, ezért a tanú kihallgatása a per eldöntése szempontjából nem bírt jelentőséggel. A perben az alperes pervesztes lett, erre tekintettel a Pp. 78. (1) bekezdése alapján köteles a felperes perköltségének a megfizetésére, amely 36.000.- Ft lerótt eljárási illetékből és az ügyvédi munkadíjból állt. A bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés a) pontja alapján határozta meg az ügyvédi munkadíj összegét. A munkadíj megállapítása során a bíróság figyelembe vette a 600.000.- Ft összegű pertárgyértéket, a kifejtett képviseleti tevékenység módját és körét, valamint a per nehézségi fokát, ennek okán pedig az ügyvédi munkadíjat 30.000.-Ft-ban állapította meg általános forgalmi adó mentesen. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 233. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2015. január 14. dr. Bata Tímea s. k. bíró