_:~..:.._~ :. 0

Átírás

1 Ügyszám: 36.G A Fővárosi Törvényszék. " dr. Némethi Csanád ügyvéd (1123 Budapest, Táltos u. 15/B. VII. em. 2.) által képviselt 'J ,.; ~, - -- '"' 0 "T ---,..,,,. ' felperesnek L 1 ~1,.,~ ~ --: Oo/ , _:~..:.._~ :. 0. mka ~ Jltal képviselt CIB Lízing Zrt. (1027 Budapest, Medve u ) alperes ellen szerződés érvénytelensége iránti perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET A bíróság a felperes és az alperes által november 12-én megkötött 1 számú kölcsönszerződés érvénytelenségét megállapítja. A bíróság a kölcsönszerződést az ítélethozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek (azaz kettőmillióötszázbatvanháromezer-százkilencven) forintot, és ezen összeg után november 12. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint (azaz egyszázhetvenötezer) forint perköltséget. A:z alperes a perköltséget Banknál vezetett, :",_ ~ ~ számlára utalással ~öteles teljesíteni. A:z alperes köteles a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt (azaz kettőszáztízezer) forint kereseti illetéket - külön felhívásra - a Magyar Államnak megfizetni. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Törvényszéknél, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet három példányban benyújtani. Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség összegére vagy viselésére, a teljesítési határidőre vagy kizárólag az ítélet indokolására vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el. Bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél

2 2 tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén -reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Indokolás A felp'eres, mint adós november 12-én kölcsönszerződést kötött az alperessel, mint hitelezővel. A kölcsönszerződés értelmében a felperes egy személygépjárművet vásárol a kölcsön 3.5 millió forintos Összegéből. A gépjármű bruttó vételára 4.4 millió forintot tett ki. A kölcsön visszafizetésének futamidejét 120 hónapban, havi törlesztő részleteinek összegét forintban állapították meg. A teljes hiteldíj mutató a szerződés megkötésekor 11,41 %. A felek a kölcsön devizanemét svájci frankban határozták meg. A kölcsönszerződés V. pontja szerint az adós tudomásul veszi, hogy a kölcsönszerződés hatályba lépésekor érvényes általános szerződési feltételek (ÁSZF) a kölcsönszerződés elválaszthatatlan, 3, számú mellékletét képezi, és a kölcsönszerződés aláírásával tanúsítja, hogy annak tartalmát megismerte, továbbá, hogy a hitelező az ÁSZF ill., XI., és XIll. fejezeteiben foglalt rendelkezésekre, ezen belül az ÁSZF XIll pontjában rögzített választottbírósági kikötésre külön is felhívta a figyelmet. Az adós kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy ezen figyelemfelhívó tájékoztatást megértette, és azokat kifejezetten elfogadja. A jelen kölcsönszerződés által nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a hitelező üzletszabályzatának rendelkezései az irányadóak. Az ÁSZF XIII. 3. fejezetének 100. pontja rögí;íti, hogy a kölcsönszerződésben nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok rendt?lkezései az irányadók. A kölcsönszerződésből eredő jogviták rendezésére az adós, valamirlt a hitelezők alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság kizárólagos illetékességének, amely választottbíróság saját eljárási szabályai alapján jár el. A tárgyalás helye Budapest. Mindegyik fél egy-egy választott bírót jelöl, és az így jelölt két választott bíró választja meg az elnököt. A kölcsönszerződés VIII. pontja szerint a fizetési ütemezés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan 2. számú mellékletében található. A kölcsönszerződés VIII. pontja értelmében a.z adós, amennyiben a 2. számú mellékletben (fizetési ütemezés) foglaltakkal nem ért egyet, köteles azt a kézhezvételtől számított három munkanapon belül a hitelező részére írásban jelezni, ennek hiányában a hitelező jogosult úgy tekinteni, hogy a 2. számú mellékletben foglaltakat visszavonhatatlanul elfogadja. Az alperes a fizetési ütemezést a kölcsönszerződés aláírását követően küldte meg a felrpesnek. A felperes által aláírt, november 12-én kelt deviza kockázatfeltáró nyilatkozat értelmében a deviza kölcsönök kamatlába jelenleg alacsonyabb, mint a: forint kölcsönöké, ezért a devizakölcsönök aktuális törlesztőrészlete is alacsonyabb. A devizában nyilvántartott kölcsönök

3 3 rendelkeznek azonban néhány jellemzővel, amelyek további költségeket, és kockázatot jelenthetnek az ügyfeleknek. A devizakölcsönöknél a kamat~ és az árfolyamváltozások hatásaként a havi törlesztőrészletek a forintkölcsönöknél gyakrabban, és nagyobb mértékben változhatnak; A törlesztőrészlet ingadozása a kamat és az árfolyamváltozás irányának függvényében kedvezően (adott havi törlesztőrészlet csökken).és kedvezőtlenül (adott havi törlesztőrészlet növekszik) is érintheti az ügyfelet. Amikor a forint gyengül a svájci :frankkal, vagy az euróval szemben (vagyis egy svájci frankért, vagy euróért a k~rábbinál több forintot kell fizetni), akkor a törlesztőrészlet növekszik. Amikor viszont a forint erősödik a svájci :frankkal, illetve az euróval szemben (vagyis egy svájci :frankért, vagy euróért a korábbinál kevesebb forintot kell fizetni), akkor a törlesztőrészlet csokken. A devizakölcsönök kamatait a devizakamatok ingadozása is befolyásolhatja. A felperes keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés semmisségének megállapítását kérte. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a perbeli kölcsönszerződéshez tartozó A/6 szám alatt. csatolt kockázatfeltáró nyilatkozat érvénytelenségét. A felperes kezdeményezte továbbá a választottbírósági kikötés érvénytelenségének megállapítását is. Jogkövetkezményként kérte, hogy a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályosság úgy, hogy a folyósított 3.5 millió forint összeg a Ptk (1) bekezdés szerinti késedelmi kamat szabályai szerint kamatozik, és kötelezze az alperest forint, és ennek november 12. napjától a kifizetés napjáig számított Ptk (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatának megfizetésére. Előadta, hogy a perbeli szerződés választottbíróság kikötésére vonatkozó része tisztességtelen. A választottbírósági eljárás a rendes bírósággal nem. egyenértékű a költség kedvezmény, valamint a jogorvoslati lehetőség hiánya miatt. A választottbíróság kikötés korlátozza a jogérvényesítést, valamint nem vált a szerződés részévé, mert az alperes nem ismertette külön tartalmát. A 3/2013. Polgári Jogegységi Határozat szerint is tisztességtelen fogyasztói szerződésben a választottbírósági kikötés. ~kölcsönszerződés semmis, mert nem tartalmazza a Hpt (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, azaz az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb esetleges költségek meghatározását, és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók. meg, az ezekre vonatkozó becslést. A THM számítása a deviza alapú elszámolás miatt devizakonverzióval történik, amelyhez szükséges a deviza árfolyam napjának a szerződésben történő rögzítése a (III. 5.) Kormányrendelet 11/B. (1) bekezdése szerint. Ez a nap a szerződésben nem szerepel, így a THM meghatározás á. Hpt (1) bekezdésének b) pontja szerint semmis. Nem került feltüntetésre a szerződésben a 41/1997. (Ill. 5.) Kormányrendelet.11/B. (3) bekezdése szerint az, hogy a THM számítás forint teljesítés, vagy devizafizetés figyelembe vételével kerültek kiszámításra. A szerződés azért is semmisnek tekintendő, mert nem tartalmazza az ügyleti kamatot, így a kölcsönszerződés a Hpt (1) bekezdésének c) pontjába ütközik. Az ügyleti kamatot éves százalékos formában kellett volna a szerződésben feltüntetni. Megállapítható, hogy a fizetési ütemezésben került meghatározásra az ügyleti kamatláb. Önmagában az a tény, hogy a felek között rögzítésre került, hogy a hitelező az adóst jogosult a szerződés megkötését követő hét napon belül írásban értesíteni, nem pótolja a felek szerződéses akaratának kifejeződését.

4 4 Az ÁSZF 14. pontjának alkalmazásával az alperes megkerüli a törvény rendelkezéseit, mivel a kamat éves százalékos értékének írásba foglalása szükséges. Az ügyleti kamat százalékos mértékét egyedileg kellett volna megtárgyalnia a feleknek, és nem pedig általános szerződési feltételként meghatározni azt. A referencia kamatláb egy olyan dokumentumban található, amelyet nem írt alá. A szerződés semmis a Hpt (1) bekezdésében és a Ptk (1) bekezdésében megfogaln'lazott követelmények elmaradása miatt is. Az alperes nevében aláíró személy nem állapítható meg, szerződéshez nincs csatolva meghatalmazás. Meghatalmazás hiányában nem állapítható meg, hogy arra jogosult személy írta alá a szerződést. Az aláírás elmaradása miatt a szerződés nem tekinthető írásba foglaltnak. A perbeli kölcsönszerződéseket fogyasztóként kötötte meg. Annak érdekében, hogy a szerződéskötés minden lehetséges következményével számolhasson, az alperesnek fel kellett volna hívnia a figyelmét az árfolyam törlesztőrészletre; valamint tartozásának forintban kifejezett tőkeösszegre gyakorolt hatására, valamint arra is, hogy az árfolyam hatással bír a fizetőképességére, mivel a jövedelme nem devizában keletkezik, ezért az árfolyamváltozásnak kitett. A hitelképességi vizsgálat nem megfelelő végzése miatt került sor a szerződéskötésre, így tisztességtelen az, hogy erre nem hívták fel a figyelmét. A figyelemfelhívás elmaradása tis:ztességtelen szerződési feltétellé teszi az árfolyamkockázat rá való telepítését. A hitelvizsgálatának ki kellett volna terjednie a jövedelmének elemzésére, a törlesztés biztonságára. A forint helyett idegen deviza alkalmazása a szerződés teljesítését bizonytalanná tette, mivel a szerződésben sem lehetett meghatározni az összes havi törlesztőrészletet számszerűen forintban. Az.. alperes nem tájékoztatta, hogy vizsgált forint jövedelme milyen mértékű árfolyam emelkedésig alkalmas a szerződésszerű teljesítésre. Nem tájékoztatta. arról sem, hogy az alperesnek az ügyfél által vállalt deviza árfolyamkockázat mekkora hitelezési kockázatot jelent, és ezt mennyiben érvényesíti a kamatfelárban. Az alperes arról sem adott tájékoztatást, hogy milyen szakmai megfontolások alapján bírálta el a hitel iránti kérelmet. Érvelése szerint az árfolyamkockázat viselése csak a bevizsgált hitelképességén és teljesítőkepességén belül korlátlan; Hivatkozott arra is, hogy a 244/2000 (XII. 24.) Kormányrendelet rendelkezik a kö~elező árfolyamkockázat kezeléséről, tervezéséről. A Kormányrendelet alapján az alperes köteles szakembert foglalkoztatni, aki megfelelő tapasztalatokat szerzett kockázatkezelésben. A deviza nyilvántartás sajátossága, hogy a forint gyengüléséből eredő kockázatot az adós viseli. A devizakockázat áthárítása nem azonos a kockázatfeltárással. A kockázatfeltárás elmaradása a fogyasztó megtévesztését jelenti, amely tisztességtelen. Tisztességtelen, mert a fogyasztó olyan döntést hoz, amelyet a termék korrekt bemutatása mellett nem hozott volna meg. E körben hivatkozott az Európai Unió tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29-es irányelvére. Az alperes nem adott tájékoztatást arról, hogy között érvényben volt az a Kormányhatározat, amely a forint/euró árfolyam ingadozást plusz-mínusz 15%-ban maximalizálta. A sáv fenntartása február 25-ig azt eredményezte, hogy számottevő forint gyengülés nem következett be. Az alperes nem tájékoztatta arról sem, hogy a svájci nemzeti bank elnöke a deviza alapú szerződéseket kockázatosnak tartotta, és nem javasolta annak bevezetését..ez Járai Zsigmondnak:, az MNB akkori elnökéhez évben írt leveléből derült ki. Az interneten terjedő információk

5 5 bátorították ezen túl a hitelfelvevőket a deviza alapú hitelek igénybevételére. Ennek igazolásaként a felperes hivatkozott a BÉT elemzője által évben készített elemzést. Ez az elemzés prognosztizálta azt, hogy 2012 decemberére 239,51 forintot fognak kérni egy svájci frankért, és év végére 256 forint lesz egy svájci frank. A. szokásos szerződéses gyakorlattól eltér a forintban folyósított és forintban törlesztett, de devizában nyilvántartott hitelezés. Az alperesnek külön tájékoztatni kell a felperest arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól eltér. Ha ez a külön tájékoztatás nem történik meg, akkor ez a feltétel nem válik a szerződés részévé. A kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta azt, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy az pizonyos mértékben korlátozott. Ezt támasztotta alá az alperesi képviselő azon tájékoztatása is, amely szerint a svájci frank annyira stabil pénz, hogy a felperes biztonságban lesz. A korlátlan devizakockázat áthárítása akkor világos, és érthető, ha kifejezetten kimondja: a korlátlan devizakockázat esetén a korlátlan forintromlás következménye, hogy a tartozás korlátlanul megnőhet, ebből fakadóan a törlesztőrészlet is korlátlanul nagyobb lesz. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, és felperes marasztalását kérte perköltségeiben:. Kezdeményezte a per megszüntetését azzal az indokkal, hogy az eljárásra a szerződésben kikötött választott bíróság rendelkezik hatáskörrel. A magyar jogrendszerben a Ptk. mint lex generalis jogszabály mellett nem találunk a magyar jogrendszerben lex speciális rendelkezést, amely a fogyasztói szerződésben a fórumválasztás jogát korlátoznák. A magyar jog nem tiltja fogyasztói szerződések esetén a választottbírósági kikötés alkalmazását. Az eset összes körülményéből megállapítható, hogy a felek a választottbírósági kikötést egyedileg megtárgyalták, ezért nem állapítható meg annak tisztességtelensége. A mindössze kettő oldalas kölcsönszerződésben felhívás található a választottbírósági kikötésre. A szerződést a felperes minden oldalon aláírta~ A felperesnek lehetősége volt a feltétel befolyásolására. Amennyiben nem értett egyet a választottbírósági kikötéssel, kérhette annak mellőzését. Megalapozatlan az a felperesi állítás, hogy a kölcsönszerződés nem tartalmazza a teljes hiteldíj mutatót: A kölcsönszerződés III. pontjában rögzítésre került a teljes hiteldíj mutató szerződéskori százalékos mértéke, amely 11,41 %. A felperes tévesen állítja azt, hogy nem tartalmazza a kölcsönszerződés az ügyleti kamatot. Önmagában a THM feltüntetése is biztosítja, hogy a szerződésben a kamat meghatározásra kerüljön. Az ÁSZF 14. pontja rögzíti, hogy a referencia kamatláb mértéke a kamattájékoztatóban kerül közzétételre, amely kamattájékoztató az ÁSZF-nek elválaszthatatlan melléklete. A kamattájékoztatóban meghatározásra került a referencia kamatláb mértéke, egyezően a kölcsönszerződés részét képező fizetési ütemezésben foglaltakkal. A kölcsönszerződés VIII. fejezete leszögezi, hogy a fizetési ütemezés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan 2. számú melléklete, azt a felek a kölcsönszerződés részévé tették. A bírói gyakorlat értelmében a szerződő felek a szerződést több okiratba foglaltan is megköthetik, ennek jogszabályi akadálya nincsen. A 2/2012-es Pk. vélemény szerint közömbös a rögzítés módja, és az is, hogy a feltételek a szerződéses okiratba szerkesztve; vagy külön okiratban jelennek meg, A Hpt. nem zárja ki, hogy valamely kötelező adatot, annak megismerését követően foglalják írásba,

6 6 vagy valamelyik fél foglalja írásba. A felperes fizetési kötelezettségeinek előtörlesztése iránt kérelmet terjesztett elő. Az alperes a felperesi kérésre előtörlesztési ajánlatot küldött, amelyet a felperes augusztus 30. napján elfogadott. Az előtörlesztési ajánlat elfogadásával a kölcsönszerződést a felek módosították. Az ajánlat többek között tartalmazza az irányadó kamatlábat is. Minderre tekintettel megállapítható, hogy a felek a kölcsönszerződés esetleges érvénytelenségét egyező akarattal orvosolták, mivel az ajánlat egyértelműen és beazonosíthatóan megjelöli a felperes által hiányolt kamatlábat. Ebben az esetben a szerződés nem érvénytelen, hanem a megkötésétől kezdődő hatállyal érvényesnek tekintendő. Ezt a joggyakorlatot ülteti át az új Ptk. 6: a is.. A perbeli kölcsönszerződést Nagyné Stankóczi Rita a részére adott meghatalniazás, azaz ügyleti képviselet alapján volt jogosult aláírni. A kölcsönszerződés tehát érvényesen létrejött, az e körben tett felperesi nyilatkozat megalapozatlan. A kölcsön deviza nemére vonatkozó kikötést a felek egyedileg megtárgyalták, ezért annak tisztességtelensége nem állapítható meg. A perbeli szerződés megkötésére a felperest senki sem kényszerítette, annak a benne foglalt tartalommal történő létrejöttére a felperes erre irányuló szándéka alapján került sor. A 6/2013 Polgári Jogegységi Határozat szerint egy kölcsönfelvevőtől elvárható a szerződés alapos áttanulmányozása, és szükség esetén az egyes, általa nem érthető rendelkezésekről tájékoztatás kérése. Ennek elmulasztása a kölcsönt igénylő terhére esik. A felperes a kölcsönszerződés V. pontjában foglalt nyilatkozatában elismerte, hogy az alperes a kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatta amely jogszabály erejénél fogva válik a kölcsönszerződés részévé. A felperes átvette az alperes tájékoztatását a kölcsön kockázatfeltárása vonatkozásában. A kockázatfeltáró nyilatkozat részletes tájékoztatást tartalmaz a folyósítás és törlesztés elszámolása során alkalmazott deviza árfolyamokról. A felperes a szükséges tájékoztatást megkapta, a hivatkozott okiratot aláírta. Nincs tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy korlátja van az árfolyamkockázatból eredő felperesi kockázatvállalásnak. A felperesnek lehetősége lett volna arra is, hogy több ideig tanulmányozza az árfolyamkockázatról szóló 'tájékoztatást. Nem hangzott el a szerződés megkötésekor olyan tájékoztatás, hogy az árfolyamok mozgása csak pár ezer forintos törlesztő. részlet emelkedését eredményezheti. A felperes jogkövetkezményként előterjesztett igénye kötelmi jellegű igény, amely elévült. Az 1/2010 Pk. vélemény is ezt támasztja alá.. A felperes tévesen jelölte meg a tőke után fizetendő kamat mértékét. Figyelmen kívül hagyta a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének az elvét. Az elszámolás során törekedni kell arra, hogy a felek ne szenvedjenek hátrányt. Ha a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékkel lenne kiszámolva az alperesnek járó pénzhasználati díj, akkor az jogalap nélküli gazdagodást eredményezne a felperes oldalán. Az 1/2005. Polgári Jogegységi Határozat fogalmazta meg, hogy pénzpiaci kamattal kell a feleknek elszámolni. Nem vitatta azt, hogy a felperes megfizette az elszámolás körében megjelölt részleteket. A fel peres keresete alapos. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a.továbbiakban:

7 ., FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK 7 Hpt.) 213. (1) bekezdése értelmében semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, e) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét. A szerződés megkötésekor hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 209. (4) bekezdése alapján a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési'kikötésekre. A május 22. napjától hatályos Ptk (5) bekezdése szerint a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a föszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek. A Ptk. 209/A. (1) bekezdése szerint az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A (2) bekezdés értelmében fogyasztói szerződésben. az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A bíróság legelőször azt vizsgálta, hogy- a választottbírósági kikötésre figyelemmel - rendelkezike hatáskörrel a per tárgyalásra. Emiatt tájékoztatta az alperest, hogy neki kell azt az állítását bizonyítani, hogy a választottbíróságra vonatkozó kikötést a felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a tényt.az alperes nem tudta igazolni, mivel az alperes részéről a szerződést aláíró Nagyné Stankó~zi Rita tanúkénti kihallgatása során elmondta, hogy nem enllékszik arra, hogy volt-e választottbírósági. kikötés a szerződésben és nem az ő feladata volt a hitelt felvenni szándékozók tájékoztatása. A bíróság megítélése szerint az a körülmény, hogy az egyedi kölcsönszerződésben is van utalás a választottbírósági kikötésre, még nem támasztja alá azt, hogy az erre vonatkozó kikötést a felek tényleg egyedileg megtárgyalták volna. A bíróság alaposnak találta a Hpt (1) bekezdésnek e) pontjára történő felperesi hivatkozást. A két oldal terjedelmű kölcsönszerződés egyedi részében nincs utalás arra, hogy pontosan milyen mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli a felperest. A VIII. pont értelmében a szerződés része a havi törlesztőrészletek esedékességét tartalmazó fizetési ütemezés. Az alperes ezt a fizetési ütemezést a 15. sorszámú jegyzőkönyvhöz csatolta. Az alperes a fizetési ütemezés a szerződést november 12-i aláírását követően, november 15-én állította ki. A fizetési ütemezés a referencia kamat mértékét 5.5 %-ban tünteti fel. A bíróság megítélése szerint a kamat mértékét legkésőbb a szerződés aláírásával egyidejűleg kellett volna meghatározni. A perbeli esetben nem attól lesz tehát érvénytelen a szerződés, hogy egy külön okiratban került meghatározásra a kamat mértéke, hanem attól, hogy arra a szerződés aláírását követően került sor. Emiatt a perbeli kölcsönszerződés nem tartalmazza a kam:at éves, százalékos

8 8 mértékben kifejezett értékét, ezért a Hpt (1) bekezdésének c) pontja értelmében semmis. A bíróság nem értett egyet azzal az alperesi érveléssel, hogy az ÁSZF 14. pontjában foglalt rendelkezések figyelembevételével már a szerződés megkötésekor is megegyezés jött létre a kamat mértékében a felek között, mivel az ÁSZF 14. pontja utal az ÁSZF mellékletét képező. kamattájékoztatóra, amely szintén megjelöli a kamat mértékét. Ez az érvelés azért nem elfogadható, mivel a felek a kamat mértékében meg kell egyezniük. Ezt az egyezséget nem helyettesítheti az alperes által egyoldalúan, több szerződés megkötése céljából készített ÁSZF-ben foglalt utalása a kamattájékoztatóra. Ezen kívül az ÁSZF 9. pontja szerint az adós a folyósított kölcsön után ügyleti kamatot köteles fizetni. Az ÁSZF 14. pontja ezzel szemben a referencia kamatlábról rendelkezik. Nem világos tehát az ÁSZF rendelkezései alapján sem az, hogy_ a felperest pontosan milyen. kamatfizetési kötelezettség terheli.. A bíróság nem értett egyet azzal az alperesi érveléssel, hogy a felek a szerződés módosításával utólagosan orvosolták az érvénytelenség okát, mivel az alperes által hivatkozott új Ptk.-t a perbeli kölcsönszerződésre nem lehet alkalmazni. A kölcsönszerződés II. pontja a THM értékét 11,41 %-ban határozza meg, tehát a szerződés megfelel a Hpt (1) bekezdésének b) pontjában foglalt követelménynek. A felperesnek az a hivatkozása, hogy a fizetések más devizanemre történő átszámításánál figyelembe vett devizaárfolyam érvényességének napja nem került feltüntetésre a szerződésben, nincs kihatással a szerződés érvényességére. A bíróság megítélése szerint nem alapos a felperesnek a szerződés aláírásával kapcsolatban előadott érvelése. Az alperes csatolta Nagyné Stankóczi Ritának adott meghatalmazását, amely alapján Nagyné Stankóczi Rita aláírhatta az alperes nevében a perbeli kölcsönszerződést. A felperes a perbeli esetben fogyasztónak. minősül, amelynek eredményeként hivatkozhat arra, hogy tisztességtelen a főszolgáltatás körébe tartozó, felek közötti svájci frank alapú elszámolás kikötése. Tény, hogy a szerződés megkötésekor hatályos Ptk. még nem adott lehetőséget a főszolgáltatást. megállapító, szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötés tisztességtelenség címén történő. megtámadására. A 2/2014. Polgári Jogegységi Hatáwzat utal a évi XXXI. törvényre, amely május 22. napjától a Ptk (5) bekezdésébe ültette át a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 4. cikkének (2) bekezdését. A Kúria határozatában rögzítette: Tekintve, hogy a magyar jog egyeilen május 22-e előtti szabályából sem vezethető le, hogy a nem megfelelően átültetett Irányelv érthetőségre, világosságra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak, ezért az Irányelv alapján kell a vonatkozó szabályokat értelmezni. " A deviza alapú kölcsönszerződések esetében a hitelező a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja az adósnak. Az adós forintban törles~i a mindenkori részleteket. A forint-deviza árfolyam forint terhére történő változása azt eredményezi, hogy az adós devizában nyilvántartott tartozása változatlan marad, de a forintban történő törlesztés miatt--:- változatlan mértékű, forintban kifejezett törlesztőrészleteket feltételezve - az adós devizában nyilvántartott tartozása nem csökken olyan nagyságban, mirit ahogy csökkent az árfolyamváltozás előtti időszakban. Nagyobb mérvű árfolyamváltozás előidézheti azt is, hogy az adós forintban kifejezett tőketartozása, illetve - a kölcsönszerződést kötő felek rendelkezéseitől függően - a forintban kifejezett részletek összege

9 9 jelentősen megemelkedik. A 2/2014. Polgári Jogegységi Határozat 1. pontja alapján az árfolyamkockázat tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható, mivel az a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés. A bíróság megítélése szerint a Kúria bíróságok számára kötelező jogegységi határozatából az következik, hogy önmagában nem tisztességtelen az, ha az árfolyamkockázatot az alperes teljes mértékben a felperesre hárítja, mivel az erre vonatkozó megállapodás a szerződést kötő felek föszolgáltatása körébe. tartozik. A felperes tehát akkor támadhatja meg tisztességtelenség címén a szerződésnek az árfolyamkockázatot teljes mértékben rá hárító rendelkezését, ha számára az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés nem volt világos, vagy érthető. A perbeli esetben a kölcsönszerződés mellékletét képező, felperes által november 12. napján aláírt okirat tartalmazott tájékoztatást az árfolyamkockázattartalmáról. Ebből a tájékoztatásból egy átlagosan figyelmes és körültekintő fogyasztó számára érthetőnek és világosnak kellett lennie annak a ténynek, hogy az árfolyam folyamatosan változhat, amely jelentős kockázatot hordoz magában. A jelentős kockázat azt a veszélyt jelenti, hogy a forint leértékelődése a törlesztőrészleteken kívül a teljes hátralévő tőketartozást is növeli, mivel az alperes a felperes tartozását svájci frankban tartja nyilván; Az alperes egyértelművé tette a felperes számára tehát azt, hogy jelentős kockázata van a deviza alapú kölcsönszerződés megkötésének, valamint azt is, hogy a forint gyengülése esetén milyen következményekkel kell számolni a felperesnek. A tájékoztatásban nincs utalás arra, hogy egy meghatározott mérték feletti árfolyamváltozás esetén a felperesnek nem kell viselnie a kockázatokat. A tájékoztatásból tehát a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján az a következtetés vonható le egy átlagosan figyelmes és körültekintő fogyasztó számára, hogy a kockázatvállalásának nincsen felső határa. A bíróság megítélése szerint a kockázatvállalás korlátlanságát a hitelnyújtónak nem kell szó. szerint feltüntetnie az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatóban. Elegendő az, ha a tájékoztatás értelmezés~ alapján egyértelmű, hogy a kockázatot teljes mértékben az adós viseli. Perbeli esetben a felperes előtt az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás áttekintését követően ismertnek kellett lenllie annak, hogy az árfolyamkockázat egy ténylegesen fennálló kockázat, amely teljes mértékben őt terheli. A bíróság nem. értett egyet azzal a felperesi érveléssel, hogy a hitelképességi vizsgálat nem m~gfelelő végzése összefüggésbe hozható az árfolyamkpckázatról szóló tájékoztatással, mivel a hitelképesség nem megfelelő végzése miatt került sor szerződéskötésre. Az alperesnek az árfolyamkockázat körében kizárólag a kockázat konkrét tartalmáról kell tájékoztatnia érthetően és világosan a felperest. A perbeli esetben az alperes a fentiekben ismertetett módon ennek a követelménynek maradéktalanul eleget tett. Ezzel szemben a hitelképesség vizsgálatának elvégzése az alperes prudenciális működésének biztosítása szempontjából szükséges. Nem megfelelő hitelkihelyezés veszélyeztetheti az alperes biztonságos, megbízható működését, de nem eredményezheti a perbeli szerződés érvénytelenségét. A megfelelő hitelképességi vizsgálat elmaradásának jogkövetkezményeit a bíróság nem jogosult levonni, arra az erre feljogosított felügyeleti jogkört gyakorló szervezetnek van hatásköre. Ezt az értelmezést támasztja alá a szerződés megkötésekor hatályos Hpt. III. része, amely a pénzügyi tevékenység prudens működésének körében helyezi el a vele szerződő ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének figyelemmel kísérését. Ugyanezek a megállapítások érvényesek a felperes által hivatkozott 244/2000. (XII. 24.) Kormányrendeletre is. A felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy az alperes11ek ismertetnie kellett volna az árfolyam

10 Ügyszám: 36.. G rögzítését kinyilvánító kormányhatározatot, valamint a svájci nemzeti bank elnökének az MNB elnökének címzett levelét. Az alperesnek nem volt kötelessége, hogy a forint/svájci frank árfolyam szerződés megkötése előtti alakulását, az árfolyamot befolyásoló tényezőket részletesen bemutassa a vele szerződő félnek. Az árfolyam szerződés megkötése előtti változása nem minősül olyan információnak, amelynek kizárólag az alperes volt a birtokában. Ezeket az adatokat a felperesnek is lehetősége van beszerezni és ezeknek az információknak mérlegelésével meghozni az ügyleti döntését. Ez a fajta körültekintés elvárható a fogyasztótól különösen abban a helyzetben, amikor hosszú távra szóló kötelezettségeket vállal. A bíróság a jogvita elbírálásakor a Pp ában fogfalt rendelkezések értelmében.kizárólag a felperes határozott kereseti kérelmét vizsgálta. A felperes személyes meghallgatása során hivatkozott arra, hogy az alperes tájékoztatása szerint a havi törlesztőrészlete' nem fogja meghaladni a forint alapú kölcsönszerződések törlesztőrészletét. A jogi képviselővel eljáró felperesnek nem volt arra vonatkozóan határozott kérelme, hogy a szerződést meg kívánja támadni megtévesztés miatt. A bíróság a felperes határozott kereseti kérelme és a Pp a alapján kizárólag azt vizsgálta, hogy ez a szóbeli tájékoztatás eredményezheti-e a felperesre telepített árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés tisztességtelenségét. A bíróság megítélése szerint a tisztességtelenség megállapításának egyik előfeltétele az, hogy a felperes bizonyítsa az állítását, amely kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A felperes személyes nyilatkozata a Pp. rendszerében nem minősül bizónyítéknak, azt a bíróság jelen esetben csak akkor fogadhatja el, ha az alperes nem teszi vitássá Másrészt a perbeli szerződésben sincs utalás arra, hogy a felperesre kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt emelkedő törlesztőrészletek nem fogják meghaladni a forint alapú hitel törlesztőrészletét. A fentiek alapján a bíróság nem találta igazoltnak azt a felperesi állítást, hogy az alperes a felperes által megjelölt uniós irányelvben foglalt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat révén elhallgatta, vagy torzította volna a perbeli szerződés árfolyamkockázattal összefüggő tulajdonságait. A bíróság az.elszámolás érdekében az érvénytelen szerződést hatályossá nyilvánította és a felperes által előterjesztett számítással egyezően marasztalta az alperest. A szerződés érvénytelenségéből eredő felperesi igény a évi XXXVIIT. törvény 1. (6) bekezdése alapján nem évült el. A szerződés érvénytelensége okán a felek közötti ügyleti kamatra vonatkozó kikötés is érvénytelen, ezért az alperes a Ptk (1) bekezdés szerinti kamatra tarthat igényt, amely a felperes részére nyújtott pénz használatának ellentételezése. A fentiek alapján a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Pp. 78. (1) bekezdése alapján a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A 32/2003. (VIIl.22.) IIv1 rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (2) bekezdése alapján a pertárgy forint összegű értékére figyelemmel forint ügyvédi munkadíj jár a felperesnek, amelyet az alperes a rendelkező részben meghatározott módon köteles megfizetni. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt forint összegű kereseti illetéket az alperes köteles - külön felhívásra - a Magyar Állam javára megfizetni.

11 11 A teljesítési határidő a Pp (1) bekezdésén alapul. Az ítélet elleni jogorvoslati jogosultságot a Pp a biztosítja. Budapest, január 30. bíró A kiadmány hiteléül: Majdánné Mecseki Ildikó

12