,9...:.:.. ;v:-,:,; -,- ;.,_... ítélet e t:

Átírás

1 Budapest, II. Varsányi Irén. u r.11: ;;:--::i.., "'"' 1 t;i,, 1 /,,9...:.:.. ;v:-,:,; -,- ;.,_... A Fővárosi Törvényszék dr. Némethi Gábor ügyvéd ( e.. ) felperesnek.) által képviselt dr. Rása Mirtill jogtanácsos által képviselt Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, József Attila u. 8.) alperes ellen általános szerződ.ési meghozta a következő feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében ítélet e t: A bíróság a peres felek augusztus 18. napján kötött kölcsönszerződését ítélethozatalig hatályossá nyilvánítja. az A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek (négyszázhatvankilencezer-kétszázharmincnégy) Ft-ot és ennek november 14. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint (hatvanhatezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet írásban előterjeszteni, legalább 3 példányban. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; - a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; - a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

2 2 Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Indokolás A bíróság a peres felek előadása, az általuk becsatolt okiratok, Machalek Attila tanúvallomása és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperes mint adós és az alperes mint hitelező augusztus 18. napján fogyasztói kölcsönszerződést kötöttek, a kölcsön összege Ft volt, a futamidő 120 hónap, a kölcsön nyújtás feltételei között szerepelt az, hogy a kölcsönszerződés CHF (SWISS FRANC) alapú, változó kamatozású, a havi törlesztőrészletek összege Ft volt, a szerződés tárgya pedig egy Toyota Yaris típusú gépjármű finanszírozása volt. A felperes autókereskedő közreműködésével kötötte meg a szerződést, aki nem tájékoztatta az őt terhelő árfolyamkockázatról, és hogy a svájci frank árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa, írásbeli kockázatfeltáró nyilatkozatot sem az autókereskedő, sem az alperes nem íratott alá a felperessel. A felperes november 13. napjáig összesen Ft-ot fizetett meg az alperes részére a kölcsön összegéből. Az alperes 10/A/6. sorszám alatt csatolt kimutatása alapján az Ft összegű kölcsön után a Ptk (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal számolva november 13. napjáig a felperesi túlfizetés összege Ft. *** A felperes megváltoztatott kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa az ítélethozatalig hatályossá a perbeli kölcsönszerződést akként, hogy az alperest kötelezze Ft és ennek november 14. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatának a megfizetésére. Keresetének jogalapjaként hivatkozott arra, hogy a kölcsönszerződés CHF (SWISS FRANC) alapú feltétele érvénytelen,

3 3 tisztességtelenség okán, a Hpt (1), (6) és (7) bekezdése, a Ptk (1) bekezdése és a Ptk. 209/A. (2) bekezdése alapján. Utalt a Ptk (2) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a tisztességtelen feltétel nélkül nem teljesíthető a peres felek kölcsönszerződése, ezért kérte a teljes érvénytelenség jogkövetkezményének az alkalmazását. Állította, hogy az általa támadott szerződési feltétel általános szerződési feltétel, és arra figyelemmel, hogy árfolyam-kockázati rendelkezés sem a szerződésben, sem az általános szerződési feltételek elnevezésű okiratban egyáltalán nem volt megtalálható, ezért támadta a CHF alapú feltételét" a kölcsönszerződésnek. Hivatkozott a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában foglaltakra, amely alapján teljes mértékben elmaradt a fogyasztó tájékoztatása, ezért ő alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli és így a szerződésnek az általa támadott CHF alapúsága, mint árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen vagy teljesen érvénytelen. Utalt még a Hpt. 78. (1) bekezdésében foglaltakra a hitelbírálat körében. Előadta, hogy ahhoz, hogy a fogyasztó a szerződéskötés minden lehetséges következményével számolhasson, a fogyasztó figyelmét fel kell hívni az árfolyam törlesztőrészletre gyakorolt hatására, az árfolyam forintban kifejezett tőke összegre gyakorolt hatására és az árfolyam fizetőképességre gyakorolt hatására. Hivatkozott továbbá a 244/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 11. b) és d) pontjaiban foglaltakra IS. Utalt arra is, hogy a Hpt (1), (6) és (7) bekezdésben foglaltaknak nem tett eleget az alperes, mert a kockázatot nem tárta fel a szerződéskötés előtt és azokról nyilatkozatot nem íratott alá a felperessel, így a pénzügyi intézménynek kell bizonyítania, hogy a fogyasztó tájékoztatása megtörtént. Az összegszerűség körében előadta, hogy a felperesi befizetések Ft tettek ki, a kamat Ft volt és a felperes túlfizetése pedig Ft. Ügyvédi munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet szerint ÁFA nélkül kérte megállapítani. Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes megváltoztatott keresetének az elutasítását és perköltségében marasztalását. Előadta, hogy kockázatfeltáró nyilatkozat nem került aláírásra a perbeli esetben, azonban az nem azt jelenti, hogy a felperes ne kapott volna tájékoztatást a kockázatra vonatkozóan. Utalt arra, hogy a Hpt (6) és (7) bekezdése csupán a deviza hitelekre vonatkozik, a deviza alapú hitelekre nem, ezért alperesnek nem is kellett külön kockázatfeltáró nyilatkozatot készítenie 2008-ban. Előadta, hogy a szerződéskötés során eljáró meghatalmazott hitelközvetítő, Machalek Attila szóbeli tájékoztatása alapján és a kereskedésben kifüggesztett és átadott írásos tájékoztatók alapján a felperes :figyelmét felhívták az ügylettel együtt járó kockázatra, és maga a kölcsönszerződés is rögzíti, hogy törlesztőrészlet változás a CHF LIBOR és a CHF árfolyam függvénye. Utalt a Ptk (3) bekezdésében foglaltakra és a Ptk. 4. (4) bekezdésében foglaltakra, amely alapján a felperes úgy járt el, ahogy egy általánosan tájékozott és ésszerűen figyelmes, körültekintő átlagos fogyasztótól elvárható, akkor kétséget kizáróan tisztában kellett lennie az árfolyamváltozásból eredő kockázattal. Ennek elmulasztása a kölcsönvevő terhére esik. Az iratokhoz 10/A/7. sorszám alatt csatolt egy tájékoztatót, amelyről előadta, hogy külön is felhívta az ügyfelek figyelmét a.finanszírozás kockázatára, arra a tényre, hogy azt teljes egészében az ügyfél viseli, ez pedig a felperes számára is egyértelmű kellett, hogy legyen.

4 4 Hivatkozott a 6/2013. PJE határozatban foglaltakra, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére. A pénzügyi intézménynek nem kellett arról nyilatkoznia, hogy a hosszabb távra kötött szerződés ideje alatt mi lehet az árfolyamváltozás felső határa. Vitatta azt, hogy a felperes által támadott feltétel általános szerződési feltétel, álláspontja szerint a felek egyedileg ezt a feltételt megtárgyalták arra is figyelemmel, hogy az az egyedi szerződésben található. A hitelképesség vizsgálatával kapcsolatosan előadta, hogy a perbeli szerződés aláírására is azt követően került sor, hogy a felperes igazolta a vagyoni viszonyait és a kölcsönkérelem aláírásával büntetőjogi felelőssége tudatában kijelentette, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Alperes hangsúlyozta, hogy nem önkényesen határozta meg, hogy adott ügyféllel milyen szerződést kíván kötni, hanem a hozzá benyújtott kölcsönkérelem alapján került sor a szerződéskötésre. Az alperes három különböző elszámolást csatolt. Az első elszámolást arra az esetre terjesztette elő, ha a felperes keresete elutasításra kerül és a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperes a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a kockázatokról a felperest, a felperes számára pedig világos és érthető volt a szerződéses kikötés, úgy a felperes december 14. napján fennálló tartozása Ft; a második számítást arra az esetre terjesztette elő, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy az alperes nem tájékoztatta megfelelően a felperest és így emiatt nem volt tisztában azzal, hogy a szerződésben kikötött referencia kamat és árfolyamváltozásból eredő kockázat teljes egészében őt terheli, és ennek következtében az egyedi feltételekkel kell kiszámítani a szerződés alapján fennálló kötelezettség mértékét, amely esetben 13,82%-os ügyleti kamattal számolva, figyelembe nem véve a CHF LIBOR és a CHF eladási árfolyam értékének változását a futamidő során, a felperesi túlfizetés összege Ft; a harmadik számítást pedig arra az esetre terjesztette elő, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy a kockázatfeltárás egyáltalán nem történt meg, és az egész szerződést érvénytelenné nyilvánítaná, ennek következtében pedig a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánítaná, így a Ptk (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal számolva a felperesi túlfizetés összege Ft. * * * A felperes megváltoztatott keresete az alábbiak szerint alapos. A szerződéskötéskor hatályos Ptk (1) bekezdése értelmében tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogai és kötelezettségei a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával a szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg." E rendelkezés alapján az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel nem minősülhet tisztességtelennek, azonban a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését átültető Ptk (5) bekezdése értelmében a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó törvényi rendelkezések nem alkalmazhatók a föszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.

5 Budapest, Il. Varsányi Irén u Az Európai Unió Bírósága a C/26/13. számú ügyben hozott ítéletében akként foglalt állást, hogy a szerződés elsődleges tárgyát, vagyis a főszolgáltatást megállapító szerződési feltételeknek azok tekintendők, amelyek a szerződést jellemző szolgáltatást határozzák meg. A 6/2013. PJE határozat 1. pontja szerint a deviza alapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződés típusnál az adós az adott időszakban irányadó forint kölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. Önmagában azonban az, hogy az árfolyamkockázat viselésének szabályai a főszolgáltatás körébe tartoznak, nem zárják ki ezen szerződési rendelkezések tisztességtelenségének a vizsgálatát abban az esetben, ha e rendelkezések nem világosak, nem érthetőek - figyelemmel a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásokra is. Így a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az adott perbeli kölcsönszerződés egyik lényegi eleme az árfolyamkockázat felperes általi viselése világos, érthető szerződési feltétel volt-e. A Ptk (3) bekezdése értelmében a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek és tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Ezt az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget fogyasztónak minősülő ügyféllel kötendő deviza nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződéskötéskor hatályos Hpt a akként konkretizálta, hogy a pénzügyi intézménynek fel kellett tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásul vételét az ügyfél aláírásával igazolta. A fogyasztó számára ténylegesen lehetőséget kell biztosítani egyebekben a szerződés összes feltételének a megismerésére, a szerződéskötés következményeinek a megismerhetőségére, a fogyasztó alatt pedig nem a konkrét fogyasztó értendő, hanem az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó. A peres felek szerződésében az árfolyamkockázatokról rendelkező feltétel sem a kölcsönszerződés egyedi részében, sem az általános szerződési feltételek között nem található, egyedül, ami az árfolyamkockázatra utal, az az egyedi részben a kölcsönszerződés CHF (SWISS FRANC) alapú feltétel, illetve hogy a peres felek szerződése egy deviza alapú szerződés. A 2/2014. PJE határozat 1. pontja alapján figyelemmel arra, hogy ez a föszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, ezért ennek tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható, csak akkor vizsgálható, hogy ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor - figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra - nem volt világos, nem volt érthető. A bíróság a perben személyesen hallgatta meg a felperest, aki elmondta, hogy egy autókereskedésbe kellett mennie a kölcsönszerződés aláírására az Örs vezér téren, ahol az ügyintéző arról tájékoztatta, hogy a hitelben ők tudnak segíteni, arról nem esett szó, hogy a bankba menjen. Ott felajánlották, hogy jól jár, ha svájci frank alapú kölcsönt vesz fel, biztatták és elmondták a részére azt is, hogy a törlesztőrészlete ennek kedvezőbb, mint a forint alapú hitelnek. Előadta, hogy ez alapján döntötte el, hogy svájci frank alapú hitelt választ. Elmondta azt is, hogy ez azt jelenti, hogy forintban kapja a pénzt, forintban kell visszafizetnie a kölcsön összegét és tudta azt is, hogy svájci frankban tartják nyilván a kölcsönt, de a részleteivel nem foglalkozott. Annyit tudott, hogy változhat az értéke a svájci franknak, nőhet és csökkenhet is. Elmondta azt is, hogy nem volt szó arról, hogy korlátlanul őt terhelné a

6 6 kockázat és arról sem, hogy korlátlanul megnőhet az adóssága, mert akkor nem kötött volna szerződést. Előadta, hogy kockázatfeltáró nyilatkozatot nem írt alá. Minimális ingadozásról volt szó az árfolyamok tekintetében, de nem álmodott arról, hogy ilyen mértékű lesz ez a változás. Előadta, hogy az alperes által csatolt 5/ A/2. sorszámú tájékoztatót nem is látta. Előadta azt is, hogy a svájci frank alapú hitel akkor igen elterjedt volt és abban a hitben élt, hogy ez a tuti. Előadta, hogy a kölcsönszerződést és az 5/A/l. sorszámú megállapodás elnevezésű okiratot és az 5/A/3. sorszámú magánszemélyek kölcsönkérelméről szóló nyomtatványt elolvasta mielőtt aláírta. Maga az alperes hivatkozott arra, hogy kockázatfeltáró nyilatkozat aláíratása a felperessel nem történt meg és arra is utalt, hogy a szerződéskötéskor hatályos Hpt (6) és (7) bekezdése a devizahitelekre vonatkozott és nem a deviza alapú hitelekre. A szerződéskötéskor hatályos Hpt (1) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni. Ugyanezen szakasz (6) bekezdése szerint olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. Ugyanezen szakasz (7) bekezdése szerint a ( 6) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre, b) ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e az ügyfélnek haladékot, mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát. A Kúria 6/2013. PJE határozat 1. pontja szerint a deviza alapú hitel devizahitel. A felperes nem kapott olyan kockázatfeltáró nyilatkozatot, amelyet aláírásával igazolt volna. Mindezek alapján nem csak a devizahiteleknél, hanem a deviza alapú hiteleknél is elvárható volt a pénzügyi intézménytől, hogy a felperessel a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírassa és abban az árfolyarnkockázatokról, illetve annak hatásáról a törlesztőrészletre, tájékoztassa az ügyfeleket. A perben az alperesnek kellett azt bizonyítania, hogy a felperes a jogszabály által előírt tájékoztatást megkapta, a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírta, illetve azt is, hogy a szerződés szövegéből és az általa nyújtott tájékoztatásból egyértelműen felismerhető volt az átlagos fogyasztó számára az, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam ránézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa. A bíróság a perben tanúként hallgatta ki Machalek Attilát, aki hitelközvetítőként járt el az adott ügyletben, és aki csak általánosságban tudott nyilatkozni arról, hogy minden esetben tájékoztatták az ügyfeleket arról, hogy Ft, CHF, és EUR alapú hiteleket lehet kötni, de az ügyfél választotta, hogy melyiket szeretné, ő elmondta az előnyeit, hátrányait, azt, hogy változhat, ingadozhat a svájci frank árfolyama. Azt nem tudta megmondani, hogy az

7 7 autókereskedő tájékoztatta-e és, hogy milyen tájékoztatást adott az ügyfeleknek. Előadta azt is, hogy ezeket az okiratokat, amit az ügyféllel aláíratott (kölcsönkérelem, megállapodás) nem olvasta el, széleskörű ismeretekkel nem rendelkezett. Előadta, hogy azt mondta, hogy az ügyfelet terheli a kockázat, de azt nem mondta, hogy ennek a mértéke meddig terjedhet, mivel senki nem számított 50-70%-os árfolyamrobbanásra és arra, hogy a kétszeresére felemelkedhet a törlesztőrészlet. Nyilván ezt nem mondták az ügyfeleknek. Arra senki nem számított, hogy Ft lesz egy svájci frank. Az alperes csatolt továbbá 5/ A/2. sorszám alatt egy tájékoztatót, amelynek részét képezte a következő: Milyen kockázata van a finanszírozásnak? Deviza alapú finanszírozási konstrukció esetén a kamatkockázaton túl a devizaárfolyamok változásából eredő árfolyamkockázat hatását, valamint a vételi és eladási árfolyam eltéréséből adódó költséget is teljes egészben az ügyfélnek kell viselnie. Leendő ügyfeleinknek változó kamatozású konstrukció választása esetén mérlegelniük kell, hogy a kockázatok miatt a fizetendő törlesztőrészletek összege - törlesztőrészlet-különbözet formájában - a futamidő alatt növekedhet." A felperes személyes meghallgatása során elmondta azt is, hogy ezen tájékoztató iratot sosem látta. A bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy sem a szerződés egyedi része, sem pedig az általános szerződési feltételei az árfolyamkockázatokról, azok törlesztőrészletre gyakorolt hatásáról, a forintban kifejezett tőkeösszegre gyakorolt hatásáról egyáltalán nem szól. Az egyetlen feltétel, ami alapján megállapítható az, hogy ennek a konstrukciónak kockázata merülhet fel, az a CHF alapúság kikötése. Ebből azonban önmagában még nem következik az, hogy az ügyfél tudhassa azt, hogy kizárólag őt terheli az árfolyamkockázat korlátozás nélkül és az sem derül ki, hogy az árfolyam ránézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa. Az alperestől kapott tájékoztatás pedig nem volt megfelelő, ahogy azt Machalek Attila tanú is elmondta, ő csak általánosan tudott nyilatkozni arról, hogy az ügyfeleknek általában milyen tájékoztatást adott. A konkrét ügyre vonatkozóan nem tudott nyilatkozatot tenni. Azt sem tudta megmondani, hogy az autókereskedésben milyen szórólapok vagy tájékoztatók állnak az ügyfelek rendelkezésére. Az alperes által 5/A/2. sorszám alatt az iratokhoz csatolt tájékoztatóból, amennyiben ez az autókereskedésben rendelkezésre állt a felperes számára, csupán az derül ki, hogy a kamatkockázaton túl az árfolyamkockázat hatását is teljes egészében az ügyfélnek kell viselnie, az azonban nem derül ki belőle, hogy az árfolyam ránézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa, tehát az korlátlanul ránézve hátrányosan változhat, illetve hogy a törlesztőrészletek összege korlátlanul megnőhet. A felperes személyes meghallgatása alkalmával pedig elmondta azt is, hogy arról tájékoztatták, hogy a törlesztőrészlete kedvezőbb a deviza alapú hitelnek és ez alapján választotta a svájci frank alapú hitelt. Elmondta azt is, hogy minimális ingadozásról volt szó az árfolyamok tekintetében, de arról egyáltalán nem volt szó, hogy korlátlanul őt terheli a kockázat, és hogy korlátlanul megnőhet az adóssága. A Kúria 2/2014. PJE határozatának 1. pontja szerint Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás, vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a

8 8 szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen vagy teljesen érvénytelen." Mindezek alapján megállapítható volt az, hogy a pénzügyi intézménytől a felperes a szerződésben egyáltalán nem kapott tájékoztatást az árfolyamkockázatokra vonatkozóan, kockázatfeltáró nyilatkozat nem került a felperes által aláírásra, az alperes által csatolt írásbeli 51 A/2. sorszámú tájékoztató irat pedig nem bizonyított, hogy az a felperes részére átadásra került. Ezért a felperes alappal gondolhatta ezen tájékoztató alapján, hogy az árfolyamkockázat az nem valós, emiatt a szerződésnek a CHF alapúsága, amely az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés, tisztességtelen. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetőek el. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló évi XL. törvény 37. (1) bekezdése alapján e törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének, vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek - a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának - alkalmazására is kiterjedően kérheti. A perbeli fogyasztói kölcsönszerződés a fenti jogszabály hatálya alá tartozik, a felperes a jogkövetkezmények tekintetében teljes érvénytelenség megállapítására vonatkozóan határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítást kért. A bíróság a hatályossá nyilvánítással elismeri a bekövetkezett tényhelyzetet és ex nunc hatállyal a jövőre nézve rendezi a felek jogviszonyát, amennyiben rendelkezik az esetleges ellenszolgáltatás nélkül álló szolgáltatás ellenértékének az elszámolásáról. Az érvényessé nyilvánítás a bíróság ex tunc hatályú konstitutív döntése. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése, orvoslása során a bíróság alakítóan nyúl a felek szerződésébe, lényegében módosíthatja azt. A bíróság beavatkozási lehetőségének a korlátja, hogy a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, a teljesítést követően mi lett a szolgáltatások sorsa, a szerződés folytán milyen változások következtek be a felek helyzetében, valamint a felek akarata, hiszen a fél szerződési akarata az érvényessé nyilvánítás során sem pótolható. Az érvénytelenség jobb kiküszöbölése voltaképpen a szerződés tartalmának a módosításával az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését jelenti. A szerződéskötéskor hatályos Ptk (2) bekezdése szerint fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. A bíróság osztotta a felperes álláspontját a tekintetben, hogy a CHF alapúság tisztességtelen a szerződésben, akkor a peres felek szerződése e nélkül a tisztességtelen feltétel nélkül nem teljesíthető, a feleknek ezért a CHF LIBOR és a CHF eladási árfolyam mértéke a változásának figyelembe vétele nélkül kellett elszámolnia a Ptk (1) bekezdése szerinti mértékű

9 9 késedelmi kamattal. Az alperes csatolta az iratokhoz 10/ A/6. sorszám alatt az alábbi táblázatát, amelyet a bíróság alapul vett az érdemi döntése meghozatalakor. Sor- Kamat alapszám ja Kamat Kamat Befizetés Hátralévő mérté- mértéke Mettől Fordulónap Meddig Kamat Ebből tőke összege tartozás ke OOO 8,50% 0,00% OOO OOO OOO 8,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 10,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 9,50% ,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 0,00% ,50% 6,25% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 5,25% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 5,75% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00%

10 ,75% 6,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 7,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 7,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 5,75% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 0,00% ,75% 4,25% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 0,00% ,25% 3,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 0,00% ,00% 2,30% ,30% 0,00% ,30% 0,00% ,30% 0,00% ,30% 0,00% ,30% 0,00% ,30% 0,00%

11 11 A táblázatból megállapítható, hogy a folyósított összeg Ft volt és a felperes egészen november 13. napjáig a 9/F/3. sorszámú alperesi kimutatás alapján összesen Ft-ot :fizetett vissza a kölcsön összegéből az alperes részére. A felperes is elfogadta az alperes által csatolt 10/A/6. sorszámú táblázatot, amely alapján megállapítható volt, hogy a felperes Ft túl:fizetésben van, amelyet az alperes köteles megfizetni a felperes részére november 14. napjától járó, Ptk (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamattal együtt. A bíróság a Pp (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló okiratokat, bizonyítékokat egyenként és a maguk összességében mérlegelte és megállapította, hogy az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a jogszabály által előírt tájékoztatást a felperes megkapta, amiből kiderült volna, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli és hogy az árfolyam ránézve kedvezőtlen változásának nincsen felső határa, ezzel szemben a felperes tudta bizonyítani, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése a szerződésnek (CHF alapúság) számára nem volt világos és érthető és azt is, hogy az alperes a megfelelő tájékoztatást elmulasztotta. Mindezekre :figyelemmel a bíróság megállapította, hogy a felperes által támadott feltétel tisztességtelen, ennek következtében a felek szerződése nem teljesíthető e nélkül a feltétel nélkül és a szerződésben meghatározott eredeti feltételekkel sem, ezért a felek szerződését a rendelkező részben foglaltak alapján a határozathozatalig hatályossá nyilvánította azzal, hogy a felperes keresetének helyt adva Ft és annak november 14. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest. A bíróság a Pp. 3. (4) bekezdése alapján mellőzte az alperes tanú bizonyítási indítványát, :figyelemmel arra, hogy a tanú csak általánosságban tudott volna nyilatkozni a szóróanyagokról, ezért a tanú kihallgatása a per eldöntése szempontjából nem bírt jelentőséggel. A perben az alperes pervesztes lett, erre tekintettel a Pp. 78. (1) bekezdése alapján köteles a felperes perköltségének a megfizetésére, amely Ft lerótt eljárási illetékből és az ügyvédi munkadíjból állt. A bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés a) pontja alapján határozta meg az ügyvédi munkadíj összegét. A munkadíj megállapítása során a bíróság figyelembe vette a Ft összegű pertárgyértéket, a kifejtett képviseleti tevékenység módját és körét, valamint a per nehézségi fokát, ennek okán pedig az ügyvédi munkadíjat Ft-ban állapította meg általános forgalmi adó mentesen. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp (1) bekezdése biztosítja. Budapest, január 14. dr. Bata Tímea s. k. bíró

12