B. RÉSZ VIZSGÁLAT 4. SZAKASZ FELTÉTLEN KIZÁRÓ OKOK

A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS B. RÉSZ VIZSGÁLAT 4. SZAKASZ FELTÉTLEN KIZÁRÓ OKOK A 4. szakasz (Feltétlen kizáró okok) 2013-ban felülvizsgált részei az 1-2.5 pontig terjedő részek (Általános elvek a 7. cikk (1) bekezdésének e) pontjához). A fennmaradó pontok (a 2.6-2.12. pontig, a 7. cikk (1) bekezdésének f) pontjától az együttes védjegyekig) felülvizsgálata jelenleg folyik, és ezek 2014. év közepén kerülnek közzétételre. 1. oldal

Tartalomjegyzék 2.6. Közrend vagy közerkölcs, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja... 4 2.6.1. Közrend... 4 2.6.1.1. Koncepció és kategóriák... 4 2.6.1.2. Növényfajta-megnevezések... 5 2.6.2. Közerkölcs... 7 2.7. Megtévesztő jelleg: a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja... 10 2.7.1. A megtévesztő jelleg vizsgálata... 10 2.7.2. Piaci realitások és fogyasztói szokások és felfogás... 12 2.7.3. A bejelentő földrajzi helyével vagy az áruk/szolgáltatások származási helyével kapcsolatos földrajzi utalást közvetítő védjegyek... 13 2.7.4. A hivatalos jóváhagyásra, jogállásra vagy elismerésre hivatkozó védjegyek... 14 2.7.5. Kapcsolat a KVR más rendelkezéseivel... 14 2.8. A zászlók és más jelvények oltalma a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontja... 16 2.8.1. A címerek, zászlók, más állami jelvények, hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek védelme a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja, illetve a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése szerint... 17 2.8.1.1. Az állami zászlóból álló vagy azt tartalmazó védjegyek vizsgálata... 20 2.8.1.2. A címerből és más állami jelvényből álló, vagy ezt tartalmazó védjegyek vizsgálata... 23 2.8.1.3. A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyeket és bélyegeket tartalmazó védjegyek vizsgálata... 26 2.8.2. Nemzetközi-kormányközi szervezetek címerének, zászlójának, egyéb jelvényének, rövidítésének és nevének oltalma a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja és a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján... 26 2.8.3. A Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikkében nem említett kitüntetések, jelvények vagy címerek oltalma a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja alapján... 34 2.9. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének j) pontja... 40 2.9.1. Bevezetés... 40 2.9.2. A KVR 7. cikke (1) bekezdése j) pontjának alkalmazása... 42 2.9.2.1. Az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések/oltalom alatt álló földrajzi jelzések... 42 2.9.2.2. Az 1308/2013/EU rendelet 103. cikke és a 110/2008/EK rendelet 16. cikke szerinti helyzetek... 44 2.9.2.3. A releváns áruk... 53 2.9.3. Az 1308/2013/EU és a 110/2008/EK rendeletek alapján oltalmat nem élvező, oltalom alatt álló eredetmegjelölések/oltalom alatt álló földrajzi jelzések... 56 2.9.3.1. A valamely uniós tagállamban nemzeti szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések/oltalom alatt álló földrajzi jelzések... 56 2.9.3.2. Harmadik országbeli oltalom alatt álló eredetmegjelölések/oltalom alatt álló földrajzi jelzések... 56 2.10. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének k) pontja... 58 2.10.1. Bevezetés... 58 2.10.2. A KVR 7. cikke (1) bekezdése k) pontjának alkalmazása... 60 2.10.2.1. Az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések/oltalom alatt álló földrajzi jelzések... 60 2. oldal

2.10.2.2. Az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésének hatálya alá tartozó helyzetek... 62 2.10.2.3. A releváns áruk... 71 2.10.3. Oltalom alatt álló eredetmegjelölések/oltalom alatt álló földrajzi jelzések, amelyek tekintetében az 1151/2012/EU rendelet oltalmat nem biztosít... 75 2.10.3.1. A valamely uniós tagállamban nemzeti szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések/oltalom alatt álló földrajzi jelzések... 75 2.10.3.2. Harmadik országbeli oltalom alatt álló eredetmegjelölések/oltalom alatt álló földrajzi jelzések... 76 2.11. Együttes közösségi védjegy... 78 2.11.1. Az együttes védjegyek jellege... 78 2.11.2. Tulajdonjog... 79 2.11.3. Sajátosságok a feltétlen kizáró okok tekintetében... 80 2.11.3.1. Leíró jellegű megjelölések... 80 2.11.3.2. Megtévesztés fennállása a jelleget illetően... 81 2.11.3.3. A használatra vonatkozó szabályzat közrendbe vagy közerkölcsbe ütközése... 81 2.12. Szerzett megkülönböztető képesség... 82 2.12.1. Bevezetés... 82 2.12.2. Kérelem... 82 2.12.3. Az időpont, amelyre a bizonyítéknak vonatkoznia kell... 83 2.12.3.1. Vizsgálati eljárás... 83 2.12.3.2. Törlési eljárások... 83 2.12.4. Fogyasztó... 83 2.12.5. Áruk és szolgáltatások... 84 2.12.6. Területi vonatkozások... 84 2.12.6.1. Az új tagállamok csatlakozására vonatkozó külön rendelkezések... 85 2.12.6.2. Térbeli védjegyek, színvédjegyek és ábrás védjegyek... 85 2.12.6.3. Nyelvi terület... 85 német... 85 görög... 86 angol... 86 francia... 86 holland... 86 svéd... 86 2.12.7. Mit kell bizonyítani?... 87 2.12.8. A bizonyítékok és értékelésük... 88 2.12.8.1. A benyújtható bizonyítékok jellege... 88 2.12.8.2. A bizonyítékok összességében történő értékelése... 89 2.12.8.3. Piaci részesedés... 89 2.12.8.4. Közvélemény-kutatások és piackutatások... 89 2.12.8.5. Árbevétel és hirdetés... 90 2.12.8.6. A használat közvetett bizonyítéka... 91 2.12.8.7. A bizonyítékok extrapolációja... 91 2.12.8.8. A használat módja... 91 2.12.8.9. A használat időtartama... 92 2.12.8.10. A benyújtási nap utáni időszakra vonatkozó bizonyítékok... 92 2.12.9. A szerzett megkülönböztető képesség következményei... 92 3. oldal

2.6. Közrend vagy közerkölcs, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja A KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja kizárja a lajstromozásból azokat a védjegyeket, amelyek a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköznek. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja mögött meghúzódó indok az, hogy ki kell zárni a lajstromozásból azokat a védjegyeket, amelyek esetében a monopólium ellentmondana a jogállamiságnak vagy közvetlenül a közerkölcsbe ütközne. A Hivatal megítélése szerint a közrend és a közerkölcs két, egymást gyakorta átfedő fogalom. Annak a kérdésnek, hogy a bejelentésben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy adott tagállam piacán jogszerűen kínálhatóak-e, nincs jelentősége azon kérdés tekintetében, hogy maga a megjelölés a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjába ütközik-e (a T-140/02. sz. Intertops -ügyben hozott 2005. szeptember 13-i ítélet 33. pontja). Azt, hogy egy védjegy a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik-e, a lajstromoztatni kívánt védjegyben rejlő tulajdonságok alapján, és nem pedig a védjegyet bejelentő személy magatartásával kapcsolatos körülmények alapján kell meghatározni (a T-140/02. sz. Intertops -ügyben hozott 2005. szeptember 13-i ítélet 28. pontja). A T-232/10. számú, a szovjet címerrel kapcsolatos ügyben hozott 2011. szeptember 20-i ítéletében a Törvényszék megállapította, hogy a közrend és a közerkölcs fogalmát nem csak az Unió tagállamai összességének közös körülményeit, hanem az egyes tagállamoknak azokat a külön-külön figyelembe vett sajátos körülményeit is tekintetbe kell venni, amelyek az e tagállamok területén lévő érintett közönség felfogására befolyással lehetnek (34. pont). Ezzel összefüggésben figyelembe vehető az egyes tagállamok jogalkotási és közigazgatási gyakorlata (pl. a szubjektív értékek értékelése tekintetében), nem azok normatív értéke miatt, hanem az adott tagállamban a közerkölcs felfogása értékelését lehetővé tevő tények bizonyítása céljából (a T 232/10. számú, a szovjet címerrel kapcsolatos ügyben hozott 2011. szeptember 20-i ítélet 57. pontja). Ilyen esetben a lajstromoztatni kívánt közösségi védjegy jogszerűtlensége nem a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában döntő tényező, hanem a szóban forgó tagállam(ok)ban a közerkölcs felfogása tekintetében rendelkezik bizonyító erővel. Tekintve, hogy az egyes tagállamok egyedi körülményeit nem feltétlenül ismerik széles körben európai szinten, a kifogást közlő levélben ezeket a körülményeket egyértelműen ki kell fejteni annak biztosítása érdekében, hogy a bejelentő teljes mértékben megérthesse a kifogás indokát, és annak megfelelően reagálhasson. 2.6.1. Közrend 2.6.1.1. Koncepció és kategóriák Ez a kifogás objektív kritériumok értékeléséből ered. A közrend a meghatározott területen érvényesülő uniós jogrendszerre, illetve a Szerződések és a másodlagos uniós jogszabályok meghatározta egyes alapvető elvek és értékek, így az emberi jogok közös felfogását tükröző jogrendre és jogállamiságra utal. A következőkben arra adunk néhány példát, amikor a megjelölés ebbe a tilalomba ütközhet. 4. oldal

1. Az Európai Unió Tanácsa 2001. december 27-én elfogadta a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspontot (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.), amelyet a későbbiekben módosított a 2009/67/KKBP közös tanácsi álláspont (HL L 23., 2009.1.27., 37. o., online elérhető a következő címen: http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2009:023:0025:0029:hu:pdf), amelyben azon magánszemélyek és csoportok listája szerepel, akik/amelyek uniós területen terrorista cselekményeket segítenek elő, kísérelnek meg elkövetni, vagy követnek el. Minden olyan lajstromoztatni kívánt közösségi védjegy, amely úgy tekinthető, hogy az említett listán szereplő magánszemélyt vagy csoportot támogat vagy az ő javukat szolgálja, közrendbe ütközőként elutasításra kerül. 2. A náci szervezetek jelképeinek és elnevezésének használata tiltott Németországban (a német büntető törvénykönyv dt. StGB - 86a., BGBl. Nr. I 75/1998) és Ausztriában (a hatalmi jelképekről szóló osztrák törvény az öst. Abzeichengesetz 1.., BGBl. Nr. 84/1960 az osztrák tiltó törvény az öst. Verbotsgesetz 1. -ával együtt, BGBl. Nr. 25/1947). Minden olyan lajstromoztatni kívánt közösségi védjegy, amely ilyen jelképeket vagy elnevezéseket használ, közrendbe ütközőként elutasításra kerül. 3. Szem előtt tartva, hogy a közrend fogalma lefedi az egy adott területen hatályos konkrét uniós jogszabályokat is, és mivel uniós rendelet és az Európai Unióra kötelező nemzetközi egyezmény is kizárja az Európai Unióban bejegyzett növényfajta nevében kizárólagos jogok biztosítását, ebből következően az európai közrendbe ütközik az Európai Unióban bejegyzett növényfajta elnevezésében kizárólagos védjegyoltalom biztosítása, amit ennélfogva jogi előírásnak lehet tekinteni. 2.6.1.2. Növényfajta-megnevezések A növényfajták neve élő növények vagy mezőgazdasági vetőmagok termesztett fajtáinak vagy alfajainak nevét írja le. A közösségi növényfajta oltalmi jogokról (CPVRR) szóló, 1994. július 27 i 2100/94/EK tanácsi rendelet (a növényfajta-oltalmi rendelet) a növényfajtákhoz kapcsolódó ipari tulajdonjogok egyedüli és kizárólagos formájaként létrehozza a közösségi növényfajta-oltalmi jogok rendszerét (CPVR). A fajta megnevezésének biztosítania kell a fajta egyértelmű és kétségtelen azonosíthatóságát, és számos ismérvnek (a növényfajta-oltalmi rendelet 63. cikke) kell megfelelnie. A közösségi növényfajta-oltalom bejelentőjének olyan megfelelő fajtanevet kell megadnia, amelyet az Új Növényfajták Nemzetközi Oltalmi Uniójának (UPOV) valamely tagállama területén a fajta valamennyi forgalmazójának használnia kell, még a nemesítő jogainak lejárta után is (a növényfajta-oltalmi rendelet 17. cikke). Az Európai Unió 2005 óta tagja az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezménynek (az UPOV-egyezménynek), amely az Unió jogrendjének szerves részévé vált. Az UPOV-egyezmény 20. cikkének (1) bekezdése értelmében a fajtát névvel kell megjelölni; ez a név lesz a fajta általános megjelölése. Emellett mindegyik szerződő fél biztosítja, hogy semmiféle, a fajtanévként lajstromozott megjelölést érintő jog nem akadályozza a névnek a fajtával kapcsolatos szabad használatát, még a nemesítői jog lejárta után sem. 5. oldal

Ennélfogva a növényfajta-oltalmi rendelet és az UPOV-egyezmény egyaránt kötelezettséget írnak elő a fajtanév használatára az oltalom alatt álló vagy azon fajták kereskedelmi forgalmazására, amelyek oltalma lejárt. A fajtanév használata lehetővé teszi az érdeklődők számára a használt vagy megvásárolt fajta, és esetlegesen a nemesítő és a fajta eredetének megismerését. A fajtanév használatára vonatkozó kötelezettség hozzájárul a piac szabályozásához és a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban az ügyletek biztonságához, megelőzve a nagyközönség esetleges megtévesztését és a hamisítást. Ezért tehát közrendi és közbiztonsági kérdés a fajta tekintetében a megfelelő fajtanév használata. A növényfajta-oltalmi rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint harmadik személy a fajtanévvel azonos elnevezésre vonatkozóan elnyert jogát kizárólag akkor használhatja a név szabad használatát akadályozva, ha e jogát még a fajtanévnek az ugyanazon rendelet 63. cikke szerinti kijelölését megelőzően nyerte el. Ugyanakkor a növényfajta-oltalmi rendelet 18. cikkének (2) bekezdése azt vonja maga után, hogy a fajtanévvel azonos megnevezés tekintetében nem szabad kizárólagos jogokat adni azt követően, hogy a megnevezést az említett rendelet 63. cikke szerint kijelölték. A BPHH ezért úgy ítéli meg, hogy a közösségi növényfajta-oltalom megadását követően közrendbe ütközne egy olyan közösségi védjegy lajstromozása, amely gátolná a fajtanév megfelelő fajtára való használatát. Ennek következtében az olyan megjelölésből álló vagy olyan megjelölést tartalmazó közösségi védjegybejelentésekkel szemben, amely lajstromozása esetén a közösségi növényfajta-oltalommal védett vagy ilyen oltalomban már nem részesülő fajta fajtanevének illetéktelen monopolizációját eredményezné, kifogást kell emelni amiatt, hogy azok a növényfajta-oltalmi rendelet növényfajta nevének harmadik személyek által magával a fajtával kapcsolatos szabad használatáról (azaz a leíró használatról) rendelkező 18. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében a közrendbe ütköznek. A Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) amelynek székhelye a franciaországi Angers-ben található a növényfajta-oltalmi jogok rendszerének végrehajtásáért felelős európai uniós ügynökség. A CPVO vezeti az oltalom alatt álló növényfajták nyilvántartását. Az oltalom alatt álló fajták és azon fajták között, amelyek közösségi növényfajta-oltalma már lejárt, keresni lehet a fajtanevük, illetve más keresési kritériumok alapján a CPVO Hivatal intranetjén elérhető fajtakeresőben 1, amelyet az elbírálóknak referenciaeszközként használniuk kell minden esetben, amikor a közösségi védjegybejelentés tárgyát képező áruk, illetve szolgáltatások típusa azt szükségessé teszi. Különösen akkor, ha a közösségi védjegybejelentés termékleírása élő növényre, vetőmagokra, friss gyümölcsökre, friss zöldségekre vagy ezekkel egyenértékű megfogalmazásra vonatkozik, az elbírálónak ellenőriznie kell, hogy a védjegyet alkotó megnevezések nem ütköznek-e valamely bejegyzett fajtanévvel vagy olyan fajta nevével, amelynek védelméről lemondtak, vagy az megszűnt vagy lejárt. Az elbíráló ellenőrzi a CPVO-adatbázist és meggyőződik arról, hogy a közösségi 1 http://www.cpvo.europa.eu/main/en/home/databases/cpvo-variety-finder 6. oldal

védjegybejelentést alkotó megnevezések ütköznek-e a CPVO fent említett nyilvántartásába már bejegyzett fajtanévvel. A kutatást az Európai Unióban bejegyzett fajtanevekre kell korlátozni. Ha az ellenőrzés azt mutatja, hogy a lajstromoztatni kívánt közösségi védjegy vagy annak egy része egy fajtanév (legyen az szóvédjegy vagy ábrás védjegy), az elbírálónak kifogást kell emelnie a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján az adott növény, magok vagy gyümölcsök, illetőleg a szárított, tartósított vagy fagyasztott gyümölcsök tekintetében, mivel a fent említett uniós nyilvántartásban szereplő fajtanévből álló közösségi védjegybejelentés a közrendbe ütközik. Ha például a virágokra vonatkozóan lajstromoztatni kívánt közösségi védjegy egy rózsafajta tekintetében egy fajtanevet tartalmaz, az árujegyzéket korlátozni kell a rózsák kizárása érdekében. Emellett, ha a lajstromoztatni kívánt közösségi védjegyben több fajtanév szerepel például egy fajtanév az alma, egy pedig a szamóca tekintetében, az árujegyzéket korlátozni kell az egyes fajtanevek által lefedett áruk, azaz az alma és a szamóca kizárása céljából. Végezetül, amennyiben a növényfajta megnevezése a piacon használatos, de a CPVO-ba nem került bejegyzésre vagy kihirdetésre, illetőleg a nemzeti fajtanevek esetében a 7. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja lehet alkalmazható (lásd a 2.3. és 2.4. szakaszt). 2.6.2. Közerkölcs Ez a kifogás szubjektív értékekkel kapcsolatos, de azt az elbírálónak a lehető legtárgyilagosabb módon kell alkalmaznia. A rendelkezés kizárja a közösségi védjegyként való lajstromozásból az istenkáromló, rasszista vagy diszkriminatív szavakat vagy kifejezéseket, de csak akkor, ha az adott jelentést a lajstromoztatni kívánt védjegy kétségtelen módon közvetíti; az alkalmazandó norma egy ésszerű, átlagos érzékenységi és tűrési küszöbbel rendelkező fogyasztó nézőpontja (a T-417/10. sz. Que buenu ye! Hijoputa -ügyben hozott 2012. március 9-i ítélet 21. pontja). Rendszerint azokat az árukat és szolgáltatásokat kell vizsgálni, amelyekre a védjegy lajstromozását kérik, mivel az érintett nagyközönség eltérő lehet másféle áruk és szolgáltatások esetében, és ezért eltérő küszöbök lehetnek abban a tekintetben, hogy mi minősül egyértelműen elfogadhatatlanul sértőnek. Például ahogy a nagytanács az R 0495/2005-G SCREW YOU -ügyben hozott 2006. július 6-i határozatának 29. pontjában megállapította, egy olyan személy, aki kellően érdeklődik [a szexuális játékok iránt] ahhoz, hogy észrevegye a védjegyet, amely alatt azokat árusítják, valószínűleg nem tekinti sértőnek a tisztán szexuális felhangú megnevezést. Mindazonáltal, bár a Bíróság megállapította, hogy a lajstromoztatni kívánt áruk és szolgáltatások fontosak azon érintett nagyközönség azonosítására, amelyek felfogását vizsgálni kell, egyben leszögezte, hogy az érintett nagyközönség nem feltétlenül csak az, amely a védjeggyel jelölt árukat és szolgáltatásokat megvásárolja, mivel a megcélzott fogyasztóknál tágabb nagyközönség is találkozhat a védjeggyel (a T-526/09. sz. Paki -ügyben hozott 2011. október 5-i ítélet 17., illetve 18. pontja). Ennek megfelelően a védjegy kereskedelmi összefüggései azon nagyközönség tekintetében, akiknek az áruk és szolgáltatások szólnak nem feltétlenül meghatározó tényező abban, hogy a védjegy a közerkölcsbe ütközik-e (a T-417/10. Sz. Que buenu ye! Hijoputa -ügyben hozott 2012. március 9-i ítélet 24. pontja). Lásd még az R 2073/2012-4. sz. CURVE -ügyben 2013. március 15-én hozott határozat 17-18. pontját (a folyamatban levő T-266/13. sz. ügy). 7. oldal

Nem csak a negatív felhangú védjegyek lehetnek sértőek. Egyes, erősen pozitív töltetű megjelölések banális használata is lehet sértő (pl. a vallási jelentéssel bíró megnevezések vagy a spirituális és politikai értéket hordozó nemzeti jelképek, ilyen az ATATURK az európai török származású nagyközönség számára (az R 2613/2011-2. sz. ATATURK -ügyben 2012. szeptember 17-én hozott határozat 31. pontja). A KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja alkalmazhatóságához jogellenességnek nem kell fennállnia: vannak olyan szavak vagy megjelölések, amelyek nem eredményeznek hatósági vagy bírósági eljárásokat, de kellően sértőek a nagyközönség számára ahhoz, hogy ne legyenek védjegyként lajstromozhatóak (az R 0168/2011-1. sz. Fucking freezing! by TÜRPITZ -ügyben hozott 2011. szeptember 1-jei határozat 16. pontja). Emellett érdek fűződik annak biztosításához, hogy a gyermekek és fiatalok még ha nem is képezik a szóban forgó áruk és szolgáltatások célközönségét ne találkozzanak a nagyközönség számára nyitva álló üzletekben sértő szavakkal. A szótári meghatározások alapvetően adnak egy előzetes jelzést arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó szónak van-e sértő jelentése az adott nyelven (az R 0168/2011-1. sz. Fucking freezing! by TÜRPITZ -ügyben hozott 2011. szeptember 1-jei határozat 25. pontja), de a döntő tényező az érintett nagyközönség által azon konkrét összefüggésekben történő érzékelés, ahol és ahogyan az árukkal és szolgáltatásokkal találkozni fognak. Másfelől a Fellebbezési Tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a KURO szó nem közvetítette a magyar nagyközönségnek a kúró jelentést, mivel az ó és az ú az o és u hangtól különböző hangok és kiejtésük is eltérő (az R 482/2012-1. sz. Kuro -ügyben hozott 2012. december 22-i határozat 12. és rákövetkező pontjai). Egyértelműen fennáll az a kockázat, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjának szövegét szubjektíven alkalmazzák és kizárnak olyan védjegyeket, amelyek az elbíráló személyes ízlésének nem felelnek meg. Azonban ahhoz, hogy egy szó (vagy szavak) kifogásolható(ak) legyen(ek), annak (azoknak) egyértelműen sértő jelentéssel kell bírnia (bírniuk) az átlagos érzékenységű személyek számára (a T-417/10. sz. Que buenu ye! Hijoputa -ügyben hozott 2012. március 9-i ítélet 21. pontja). Az erkölcsnek a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti koncepciója nem a rossz ízléssel vagy egyesek érzéseinek védelmével kapcsolatos. Ahhoz, hogy egy védjegy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjába ütközzön, azt az érintett nagyközönségnek vagy legalábbis a nagyobb részének közvetlenül a társadalom alapvető normáiba ütközőként kell érzékelnie. Nincs szükség annak megállapítására, hogy a bejelentő sokkolni vagy sérteni kívánja az érintett nagyközönséget elegendő az az objektív tény, hogy a lajstromoztatni kívánt közösségi védjegy sokknak vagy inzultusnak tekinthető (az R 1805/2007-1. sz. Paki -ügyben hozott 2009. október 23-i határozat 27. pontja, ezt megerősítették a T-526/09. sz. Paki -ügyben hozott 2011. október 5-i ítélet 20. és rákövetkező pontjai). Végezetül a KVR 7. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazását nem korlátozza a szólásszabadság elve (az emberi jogok európai egyezményének 10. cikke), mivel a lajstromozás elutasítása csak azt jelenti, hogy a megjelölés nem kap védjegyjogi oltalmat, és nem állítja le a megjelölés akár üzleti használatát (a T-417/10. sz. HIJOPUTA -ügyben hozott 2012. március 9-i ítélet 26. pontja). 8. oldal

Példák az elutasított közösségi védjegybejelentésekre (közrend, illetve közerkölcs) Megjelölés Érintett fogyasztó Közrend / közerkölcs Ügyszám BIN LADIN Fogyasztók általában Közerkölcs és közrend a lajstromoztatni kívánt védjegyet a nagyközönség általánosságban a hírhedt terrorista szervezet, az al-káida vezetője neveként fogja érteni; a terrorista bűncselekmények a közrendbe és erkölcsi elvekbe ütköznek (17. pont). R 0176/2004-2 CURVE 300 Fogyasztók általában Közerkölcs a CURVE román nyelven sértő és közönséges szó (jelentése: szajha ). R 0288/2012-2 CURVE Fogyasztók általában Közerkölcs a CURVE román nyelven sértő és közönséges szó (jelentése: szajha ). R 2073/2012-4 (T-266/13 - folyamatban) Fogyasztók általában Közerkölcs a fucking angol nyelven sértő és közönséges szó. R 0168/2011-1 Fogyasztók általában Közerkölcs a HIJOPUTA spanyol nyelven sértő és közönséges szó. T-417/10 Fogyasztók általában Közrend a magyar büntető törvénykönyv tiltja egyes önkényuralmi jelképek használatát, ideértve a korábbi Szovjetuniót szimbolizáló kalapácsot és sarlót, valamint az ötágú vörös csillagot. Ez a jogszabály nem normatív értékére, hanem az érintett nagyközönség általi felfogásra való tekintettel nem alkalmazható (59-63. pont). T-232/10 PAKI Fogyasztók általában Közerkölcs a PAKI angolul egy rasszista sértés. T-526/09 SCREW YOU Fogyasztók általában (a szexuális termékek fogyasztói kivételével) Közerkölcs Nagy-Britanniában és Írországban az egyszerű polgárok jelentős hányada sértőnek és kifogásolhatónak találná a SCREW YOU szavakat (26. o.). R 0495/2005-G FICKEN Fogyasztók általában Közerkölcs a FICKEN német nyelven sértő és közönséges szó (jelentése: közösül ). T-52/13 ATATURK A török származású európai nagyközönséghez tartozó fogyasztók általában A 7. cikk (1) bekezdésének f) pontja alapján az erősen pozitív felhangú megjelölések banális használata is lehet sértő. Az ATATURK az európai török származású nagyközönség számára egy szellemi és politikai értéket hordozó nemzeti jelkép. R 2613/2011-2 Példák az elfogadott közösségi védjegybejelentésekre Megjelölés Érintett fogyasztó Közrend / közerkölcs Ügyszám 9. oldal

Megjelölés Érintett fogyasztó Közrend / közerkölcs Ügyszám KURO Fogyasztók általában Az a tény, hogy egy külföldi megnevezés, név vagy rövidítés bizonyos hasonlóságokat mutat egy sértő szóval (mint amilyen a kúró ) önmagában nem elegendő a lajstromoztatni kívánt közösségi védjegy elutasításához (20. pont). A magyar ó és ú magánhangzók egyértelműen eltérnek az ékezet nélküli o és u magánhangzóktól. Emellett magyar szavak soha nem végződnek rövid o-ra (15-18. pont). R 482/2012-1 SCREW YOU Fogyasztók általában (szexuális termékek fogyasztói) A szexboltba belépő számára aligha sértő egy nyers, szexuális töltetű nyelvezetet tartalmazó védjegy (26. pont). R 495/2005-G DE PUTA MADRE Fogyasztók általában Noha a puta jelentése spanyolul szajha, a DE PUTA MADRE kifejezés jelentése a spanyol szlengben nagyon jó. CTM 3 798 469 CTM 4 781 662 CTM 5 028 477 2.7. Megtévesztő jelleg: a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja 2.7.1. A megtévesztő jelleg vizsgálata A KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja előírja, hogy nem lehet lajstromozni az olyan védjegyet, amely alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatások fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében. Az első védjegyirányelv 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjához amelynek megfogalmazása azonos a KVR 7. cikke (1) bekezdése g) pontjának megfogalmazásával kapcsolódó ítélkezési gyakorlat szerint a lajstromozás megtagadásának a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontjában foglalt körülmények feltételezik a fogyasztó tényleges megtévesztésének vagy e megtévesztés kellően súlyos veszélyének fennállását (lásd a C-259/04. sz. Elizabeth Emanuel -ügyben hozott 2006. május 30-i ítélet 47. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). A fentiek szerint a Hivatal a gyakorlatban azzal a kettős feltételezéssel él, hogy: 1. nincs ok annak feltételezésére, hogy egy védjegyet szándékosan alkalmaznak a fogyasztók megtévesztésére. A megtévesztő jelleg miatt nem szabad kifogást emelni, ha a védjegy nem megtévesztő használata lehetséges a meghatározott áruk és szolgáltatások tekintetében: azaz a feltételezés az, hogy amennyiben lehetséges, a védjegyet nem megtévesztő módon fogják használni; 2. az átlagos fogyasztó ésszerűen körültekintő, és nem tekinthető úgy, hogy különösen kiszolgáltatott a megtévesztésnek. Kifogás emelésére rendszerint csak akkor fog sor kerülni, ha a védjegy egyértelműen olyan elvárást idéz elő, amely nyilvánvalóan ellentétes például az áruk fajtájával, minőségével vagy földrajzi származásával. 10. oldal

Kifogást kell emelni akkor, ha az áru- vagy szolgáltatásjegyzék megfogalmazása miatt a védjegy nem megtévesztő alkalmazása lehetetlen. A következőkben két példát adunk olyan védjegyekre, amelyekről az összes igényelt áru vagy azok egy része tekintetében megállapítást nyert a megtévesztő jelleg 2. Védjegy és áruk Indokolás Ügy LACTOFREE az 5. osztályba sorolt laktóz tekintetében TITAN (A titánium német megfelelője) mozgatható és szállítható épületek; szállítható moduláris épületegységek előre gyártott mozgatható épületek építéséhez; moduláris szállítható épületegységekből álló előre gyártott mozgatható épületek, amelyek egyike sem titánból készül, és titánt nem tartalmaz a 6. és a 19. osztályban A megjelölés jellege azonnal arra indítaná az érintett fogyasztót, hogy azt higgye, a szóban forgó termék azaz a laktóz nem tartalmaz laktózt. Egyértelmű, hogy ha a LACTOFREE megjelölés alatt forgalmazott áru maga a laktóz, a védjegy egyértelműen megtévesztő lenne. Megj.: A védjegy a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján is kifogásolható. A bejelentő a fellebbezési eljárásban a leíró jelleggel kapcsolatos kifogás megoldására tett kísérletként felajánlotta mindkét osztályban a termékleírás olyan módon történő korlátozását, hogy a megnevezést a végén kiegészíti az amelyek egyike sem titánból készül, és titánt nem tartalmaz megjelöléssel. A tanács megállapította, hogy egy ilyen korlátozás elfogadásának hatása az lenne, hogy megtévesztővé tenné a védjegyet a németajkú nagyközönség szemszögéből, mivel ők azt feltételeznék, hogy az áruk titániumból készülnek, holott a valóságban ez nem így van. R 892/2009-1 R 789/2001-3 Kifogást kell emelni, amikor a részletesen megfogalmazott áru- vagy szolgáltatásjegyzékben olyan áruk/szolgáltatások szerepelnek, amelyek tekintetében a nem megtévesztő használat nem lehetséges. A (kitalált) KODAK VODKA vodka, rum, gin, whisky tekintetében lajstromoztatni kívánt védjegy esetében kifogást kell emelni azon konkrét áruk tekintetében, amelyek esetében a védjegy nem megtévesztő használata nem lehetséges, azaz a rum, gin, whisky vonatkozásában. Ezek az esetek jelentősen (lásd itt később) eltérnek azoktól, amelyekben tág megfogalmazást/kategóriákat használnak, és amelyekben a megjelölés nem megtévesztő használata lehetséges. Például nem kerülne sor kifogás emelésére az alkoholos italok-ra lajstromoztatni kívánt KODAK VODKA esetében, mivel ennek a tág kategóriának része a vodka, amelynek vonatkozásában a védjegy nem megtévesztő. 2 Ezek a példák csak arra a kérdésre vonatkoznak, hogy a megtévesztő jelleg miatt kell-e vagy sem kifogást emelni. Ez a bekezdés nem foglalkozik a többi feltétlen kizáró ok miatt lehetséges kifogásokkal. Ezért itt nem taglaljuk azt a lehetőséget, hogy egy adott védjegy első ránézésre a KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) és/vagy c) pontja (vagy erre vonatkozó más rendelkezése) alapján kifogásolható lehet. 11. oldal

Nem kerülhet sor kifogásemelésre akkor, ha az áru- vagy szolgáltatásjegyzék tág megfogalmazása alapján lehetséges a védjegy nem megtévesztő alkalmazása. Amennyiben az áru- vagy szolgáltatásjegyzékben tág kategóriák szerepelnek, felmerül a kérdés, hogy kifogást kell-e emelni a teljes kategória ellen, ha a védjegy csak az adott kategóriába tartozó egyes áruk/szolgáltatások tekintetében megtévesztő. A Hivatal azt az irányelvet követi, hogy ilyen körülmények között nem emel kifogást. Az elbírálónak feltételeznie kell, hogy a védjegyet nem megtévesztő módon fogják használni. Másként megfogalmazva: nem fognak kifogást emelni a megtévesztő jelleg miatt, ha (egy kategóriában) rá tudnak mutatni nem megtévesztő használatra. Ezért az a szabály, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja nem érvényesül, ha a termékleírás olyan tág kategóriákat tartalmaz, amelyekben vannak olyan áruk/szolgáltatások, amelyek tekintetében a védjegy használata nem lenne megtévesztő. Például a borok -ra lajstromoztatni kívánt ARCADIA védjegy esetében a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti kifogás nem lenne helyénvaló, mivel a borok tág kategóriájába beletartoznak az Arcadiából származó borok is (és mivel Arcadia amely egy görögországi bortermelő régiót jelöl nem egy közösségi szintű oltalom alatt álló eredet-megjelölés, a bejelentőt nem terheli kötelezettség a termékleírásnak csak az Arcadiából származó borokra való korlátozására). 2.7.2. Piaci realitások és fogyasztói szokások és felfogás Annak értékelésekor, hogy egy adott védjegy megtévesztő-e vagy sem, számításba kell venni a piaci realitásokat és a fogyasztói szokásokat és felfogást is. A védjegy megtévesztő jellegének a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti értékelése érdekében figyelembe kell venni a piaci realitásokat (azaz az áruk és szolgáltatások szokásos terjesztését, értékesítésre kínálását/vásárlását/nyújtását stb.), illetve a rendszerint jól tájékozott, figyelmes és körültekintő személyekből álló érintett nagyközönség fogyasztási szokásait és felfogását. Például a 30. osztályban a kávé, csokoládé, csokoládéhelyettesítőként használatos készítmények; tea, kakaó, cukor, rizs, tápióka, szágó; lisztek és más gabonakészítmények, kenyér, péksütemények és cukrászsütemények, fagylaltok; méz, melaszszirup; élesztő, sütőporok; só, mustár; ecet, fűszeres mártások; fűszerek; jégkrém tekintetében a (kitalált) ELDORADO CAFÈ LATINO védjegy vizsgálatának az alábbi következtetésekre kell jutnia: A KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti kifogás indokolt lenne pótkávéként használt készítmények, pótkávé, cikória, cikóriaízesítés esetében, mivel a védjegy használata ezeken a termékeken szükségszerűen megtévesztő lenne. A vásárló azt feltételezné, hogy kávét vesz, holott valójában nem ez a helyzet. A KVR 7. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerinti kifogás indokolt lenne a csokoládé, a tea és a kakaó tekintetében is (feltéve, hogy ezekben a termékekben nincs kávé). Tekintve, hogy ezek az áruk a kávé csomagolásához eléggé hasonló csomagolásban árusíthatóak és azokat gyakran elég sietősen vásárolják meg, számos vásárló valószínűleg nem merül el a csomagolás 12. oldal

tanulmányozásában, csak leveszi a terméket a polcról abban a (hamis) hitben, hogy kávéról van szó. Azonban a kávét illetően nincs egyértelmű ellentmondás a kávéra vonatkozó igény és a CAFÈ LATINO megfogalmazás között, mivel a kávé általános kategóriájába tartozhat a latin-amerikai eredetű kávé is. Ennélfogva a kávé mint olyan tekintetében a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti kifogás nem merül fel. Ugyanez a logika érvényesül azon áruk vonatkozásában, amelyek kávéval ízesíthetőek (például a csokoládé, fagylaltok és a péksütemények és cukrászsütemények) a nem megtévesztő használatot kell feltételezni, és nem merül fel szükségszerű ellentmondás az említett megfogalmazás és az áruk között. Végezetül a fennmaradó árukat, azaz a mézet, kenyeret, ecetet stb. illetően a CAFÈ LATINO megfogalmazás semmiféle várakozást nem fog kelteni. Az ilyen áruk tekintetében ez a megfogalmazás egyértelműen nem leíró jellegű és ezért nem alkalmas a megtévesztésre. A valós piacon a kávét nem a kenyérrel, mézzel vagy ecettel azonos polcon helyezik el. Emellett a szóban forgó áruk megjelenése és íze eltérő, és rendszerint eltérő csomagolásban terjesztik azokat. 2.7.3. A bejelentő földrajzi helyével vagy az áruk/szolgáltatások származási helyével kapcsolatos földrajzi utalást közvetítő védjegyek Az olyan védjegyekkel kapcsolatban, amelyek bizonyos földrajzi utalást tartalmaznak a bejelentő földrajzi helye vagy az áruk/szolgáltatások származási helye tekintetében, a következőket kell megemlíteni. Általános szabályként a Hivatal nem fog megtévesztő jelleg miatt kifogást emelni a bejelentő földrajzi helye (címe) alapján. Valójában az ilyen földrajzi hely nem függ össze az áruk és szolgáltatások földrajzi származásával, azaz azzal a tényleges hellyel, ahol a védjeggyel jelölt árukat és szolgáltatásokat előállítják/kínálják. Példaként: a 25. osztályban a ruházati cikkek tekintetében egy svédországi székhelyű vállalat által lajstromoztatni kívánt ábrás védjegy, amelyben szerepelnek a MADE IN USA szavak, nem lenne kifogásolható a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján. Ilyen esetekben a Hivatal feltételezi a jogosult részéről a védjegy nem megtévesztő használatát. A megtévesztő jelleg mindazonáltal felmerülne abban az elméleti esetben, ha az egyesült államokbeli székhelyű vállalat a MADE IN USA szavakat tartalmazó védjegyet egy konkrétan lekorlátozott árujegyzékre jelentené be: Vietnamban készült ruházati cikkek noha a gyakorlatban ilyen esetek előfordulása nem tűnik valószínűnek. Egyes esetekben a megjelölés a fogyasztókban valamiféle benyomást/várakozást kelthet az áruk vagy tervezőjük földrajzi származása tekintetében, ami nem feltétlenül felel meg a valóságnak. Például az általában ruházati vagy divatcikkeket lefedő ALESSANDRO PERETTI vagy GIUSEPPE LANARO védjegy (kitalált példák) az érintett nagyközönségnek azt sugallhatja, hogy ezeket a cikkeket egy olasz tervező tervezte és állította elő, ami nem feltétlenül van így. Ez a körülmény azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a védjegyet megtévesztővé tegye. Valójában a védjegy keltette hamis benyomások/elvárások nem érnek fel a megtévesztő jelleggel, amikor a megjelölés pusztán felidéz valamit. 13. oldal

Ilyen esetekben nincs egyértelmű ellentét a megjelölés által felidézett benyomás/elvárás és azon áruk/szolgáltatások jellemzői/tulajdonságai között, amelyeket az jelöl. 2.7.4. A hivatalos jóváhagyásra, jogállásra vagy elismerésre hivatkozó védjegyek Meg kell említeni, hogy a Hivatal gyakorlata szerint elfogadhatóak azok a védjegyek, amelyek a hivatalos jóváhagyásra, jogállásra vagy elismerésre utalnak anélkül, hogy határozottan azt a benyomást keltenék, hogy az áruk/szolgáltatások állami szervtől vagy hatóságtól származnak vagy általuk jóváhagyottak. Alább található két példa arra, amikor az érintett védjegyekről utaló vagy sejtető jellegük ellenére a megtévesztő jelleg nem nyert megállapítást: Védjegy és szolgáltatások Indokolás Ügy THE ECOMMERCE AUTHORITY a 35. osztályban az üzleti szolgáltatások, nevezetesen az e- kereskedelemben érintett eladók, áruk és szolgáltatások rangsorolása és azokról az interneten keresztül történő más információk nyújtása tekintetében, és a 42. osztályban az elektronikus kereskedelem területén kutatási és tanácsadó szolgáltatások és tájékoztatás nyújtása tekintetében. A tanács megállapította, hogy a védjegy nem volt megtévesztő jellegű, mivel nem közvetítette azt a határozott benyomást, hogy a szolgáltatások kormányzati vagy hatósági szervezettől származnak (a tanács azonban megerősítette a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján történő elutasítást azon indok alapján, hogy a védjegy nélkülözte a megkülönböztető képességet, mivel az angolul beszélők azt csak a szolgáltató kompetenciaszintjére vonatkozó, egyszerű önreklámozó állításként értékelnék). R 803/2000-1 egyebek mellett a 41. osztályban síoktatás tekintetében. A tanács megállapította, hogy a francia fogyasztók úgy értenék a védjegyet, hogy az arra utal, hogy a szolgáltatásokat Franciaországban egy francia oktatóközpont nyújtja, és azok a francia módon történő síelés megtanulásához kapcsolódnak. Hozzátette, hogy a francia nagyközönségnek pusztán a háromszínű logó miatt (nem a francia zászló másolata) nincs oka azt feltételezni, hogy a szolgáltatásokat állami szervek nyújtják vagy akár engedélyezik. R 235/2009-1 megerősítette a Törvényszék a T-41/10. sz. ügyben 2.7.5. Kapcsolat a KVR más rendelkezéseivel A fenti magyarázatok célja, hogy meghatározzák a KVR 7. cikke (1) bekezdése g) pontjának alkalmazási körét. Noha a következő rendelkezésekkel az iránymutatás megfelelő szakaszai foglalkoznak, a feltétlen kizáró okok vizsgálatával és a lehetséges megtévesztési esetekkel összefüggésben ezek különleges jelentőséggel bírhatnak. 14. oldal

A KVR 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja A Hivatal jelenlegi gyakorlata szerint a leíró jelleggel, illetve a megkülönböztető képesség hiányával kapcsolatos kifogást követően a közösségi védjegy bejelentője korlátozásra tesz javaslatot a kifogás megoldására törekedve, és feltéve, hogy a javasolt korlátozás megfelel az előírt követelményeknek (feltétel nélküli kérelem és megfelelő megfogalmazás), az eredeti áru- és/vagy szolgáltatásjegyzék megfelelően korlátozásra kerül. Ha azonban a szóban forgó korlátozás (bár az eredeti kifogásra megoldást jelent) a lajstromoztatni kívánt védjegyet megtévesztő jellegűvé teszi, az elbírálónak kifogást kell emelnie a megtévesztő jelleg miatt a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján. Az esetet az alábbi példa szemlélteti: Az ARCADIA védjegyet eredetileg a 33. osztályban a borok, szeszes italok és likőrök tekintetében jelentették be. Az elbíráló kifogást emelt, mivel a védjegy a borok földrajzi származását leíró jellegű volt annyiban, hogy Arcadia a bortermeléséről híres görög régió (meg kell azonban jegyezni, hogy az Arcadia nem oltalom alatt álló földrajzi jelzés). A bejelentő felajánlotta a termékleírás Görögországban készült borok kizárása érdekében történő korlátozását, vagy csak az Olaszországban előállított borok felvételét, ha ez kedvezőbb megoldás. Az elbíráló megállapította, hogy a javasolt korlátozás a védjegyet megtévesztő jellegűvé tenné, mivel hamis információt közvetítene az áruk származását illetően. A tanács fellebbezésre megerősítette az elbíráló által adott indokolást (lásd az R 246/1999-1. sz. ARCADIA -ügyben hozott 2000. március 27-i határozat 14. pontját). A KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja Ez a rendelkezés kizárja azon közösségi védjegyek lajstromozását, amelyek egyfelől államok, másfelől pedig nemzetközi-kormányközi szervezetek Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke szerint oltalom alatt álló zászlójából, címeréből és más jelvényéből állnak vagy azt tartalmazzák, és amelyek védjegybe való beépítését az illetékes hatóságok kifejezetten nem engedélyezték. A nemzetközi-kormányközi szervezetek zászlói, címerei és más jelvényei tekintetében felmerül az a probléma, hogy a nagyközönség tévesen azt hiheti, hogy az érintett áruk/szolgáltatások vonatkozásában kapcsolat áll fenn a közösségi védjegy bejelentője és azon nemzetközi szervezet között, amelynek zászlója, címere vagy jelvénye a közösségi védjegyben megjelenik. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének j) és k) pontja (oltalom alatt álló földrajzi jelzések) Ezek a rendelkezések kizárják egyfelől a borokra vagy szeszes italokra, másfelől a más agrár-élelmiszerekre vonatkozó olyan védjegyeket, amelyek oltalom alatt álló földrajzi jelzésekből vagy oltalom alatt álló eredetemegjelölésekből állnak, illetve azokat tartalmazzák, amennyiben az érintett árujegyzékben nem szerepel, hogy az áruk a megjelölt földrajzi származással rendelkeznek. A vonatkozó uniós rendeletek e rendelkezéseket alátámasztó, közvetlen hatályú szabályai értelmében a Hivatalnak kifogást kell emelnie az olyan közösségi védjegybejelentésekkel szemben, amelyek visszaélnek az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, vagy amelyek bármely más hamis vagy félrevezető jelzést közvetítenek az érintett áruk eredete, származása, jellege vagy alapvető tulajdonságai tekintetében. 15. oldal

A KVR 17. cikkének (4) bekezdése (átruházás) E rendelkezés értelmében, ha az átruházási okiratok alapján nyilvánvaló, hogy az átruházás következtében a közösségi védjegy az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások jellege, minősége vagy földrajzi származása tekintetében a fogyasztók megtévesztését eredményezheti, a Hivatal az átruházás bejegyzését elutasítja, kivéve, ha a jogutód hozzájárul ahhoz, hogy az oltalmat azokra az árukra vagy szolgáltatásokra korlátozza, amelyek tekintetében a közösségi védjegy megtévesztő jellege nem áll fenn (lásd még: E. rész, 3. szakasz, 1. fejezet, 3.6. pont). A KVR 51. cikke (1) bekezdésének c) pontja (megszűnési okok) Mivel a védjegynek a KVR 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti vizsgálatakor az elbírálónak a megjelölés által az érintett áruk/szolgáltatások viszonylatában közvetített jelentés értékelésére kell szorítkoznia (ami azt jelenti, hogy a megjelölés tényleges használatának módja nem bír jelentőséggel), a KVR 51. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján a megjelölés használatának módja a döntő, tekintve, hogy e rendelkezés szerint a közösségi védjegyoltalom megszűnését lehet megállapítani, ha a védjegy a jogosult vagy az ő engedélyével más által használt megjelölés következtében az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. 2.8. A zászlók és más jelvények oltalma a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontja A Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikkének célja az olyan védjegyek lajstromozásának és használatának kizárása, amelyek valamiféle módon hasonlítanak állami jelképekhez vagy nemzetközi-kormányközi szervezetek jelképeihez, rövidítéséhez és nevéhez. Ennek oka, hogy az ilyen lajstromozás vagy használat sértené az állam ahhoz fűződő jogát, hogy ellenőrizze szuverenitása jelképeinek használatát, és emellett félrevezethetné a nagyközönséget azon áruk eredete tekintetében, amelyekre az ilyen védjegyeket alkalmaznák. [G.H.C. Bodenhausen Guide to the application of the Paris Convention for the Protection of Industrial Property as revised in Stockholm in 1967 (Útmutató az 1967-ben Stockholmban felülvizsgált, az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény alkalmazásához) című munkájának 96. oldala]. A származást e tekintetben úgy kell érteni, hogy az áru az adott államtól származik vagy az jóváhagyta, nem pedig úgy, hogy azt az adott állam vagy az Európai Unió esetében az EU területén állították elő. A 7. cikk (1) bekezdésének h) pontja ennélfogva a következő jelképekre vonatkozik: az államokhoz tartozó és a WIPO-nak bejelentett címerek, zászlók, egyéb jelvények, hivatalos megjelölések és fémjelzések, noha zászlók tekintetében ez a bejelentés nem kötelező. a nemzetközi-kormányközi szervezetekhez tartozó és a WIPO-nak bejelentett címerek, zászlók, egyéb jelvények, rövidítések és nevek azok kivételével, amelyeket már az oltalmukat biztosító nemzetközi egyezmény szabályoz (lásd például a hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 44. cikkét, amely 16. oldal

védi a fehér háttéren vörös kereszt emblémát, a Vöröskereszt vagy a máltai kereszt szavakat és az ezekkel egyenértékű jelképeket). A Bíróság egyértelművé tette, hogy ezek a rendelkezések attól függetlenül alkalmazhatóak, hogy a bejelentés árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik-e, valamint hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdése h) és i) pontjának alkalmazási köre hasonló. Ezért feltételezni kell, hogy mindkét cikk legalább egyenértékű védelmet nyújt, mivel céljuk azonos, nevezetesen a konkrét közérdekű jelvények illetékes hatóságok engedélye nélküli használatának megtiltása (lásd a C-202/08 P. és C-208/08 P. sz. RW feuille d érable egyesített ügyekben hozott 2009. július 16-i ítélet 78., 79. és 80. pontját). 2.8.1. A címerek, zászlók, más állami jelvények, hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek védelme a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja, illetve a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése szerint A Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően az illetékes hatóság engedélye nélkül az unió (azaz azok az országok, amelyekre a Párizsi Uniós Egyezmény vonatkozik) bármely országa címerének, zászlójának és egyéb állami jelvényének, az általuk elfogadott hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyeknek és bélyegeknek, valamint ezek bármilyen címertani utánzatának lajstromozását akár védjegyként, akár ezek alkotóelemeiként megtagadják. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagállamai ugyanezen oltalom alatt állnak a TRIPs-egyezmény 2. cikkének (1) bekezdése szerint, amely előírja, hogy a WTO-nak be kell tartania a Párizsi Uniós Egyezmény 1-12. és 19. cikkét. Ezért a védjegy akkor ütközik a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontjába, ha: kizárólag a fent említett jelképek pontos másolatából vagy címertani utánzatából áll; tartalmazza a fent említett jelképek pontos másolatát vagy címertani utánzatát. Emellett az illetékes hatóság engedélyének is hiányoznia kell. A címerek egy pajzson ábrázolt mintából vagy képből állnak. Lásd az alábbi példát. Bolgár címer a 6ter. cikk szerinti adatbázis BG2. sz. tétele Az állami zászlók rendszerint a nemzet jelképeként használt jellegzetes négyszögű mintából állnak. Lásd az alábbi példát. 17. oldal

Horvát zászló Az egyéb állami jelvények kifejezés meglehetősen pontatlan. Rendszerint ide tartozik minden olyan jelvény, amely a Párizsi Uniós Egyezmény részes állama szuverenitásának jelképe, ideértve az uralkodóházak címerét, illetve szövetségi állam tagállamának állami jelvényét is. Lásd az alábbi példát. Dán állami jelvény a 6ter. cikk szerinti adatbázis DK3. sz. tétele A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek célja annak tanúsítása, hogy az állam vagy az állam által arra a célra megfelelően kijelölt szervezet ellenőrizte, hogy bizonyos áruk megfelelnek bizonyos előírásoknak vagy egy adott minőségi színvonalat képviselnek. Számos államban vannak hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek a nemesfémekre vagy olyan termékekre, mint a vaj, sajt, hús, elektronikus berendezések stb. A hivatalos jegyek és bélyegek vonatkozhatnak szolgáltatásokra, például az oktatáshoz, idegenforgalomhoz stb. kapcsolódóan. Lásd az alábbi példákat. Spanyol hivatalos exportpromóciós jegy, ES1. sz. A platina cikkek egyesült királyságbeli fémjelzése, GB 40. sz. Meg kell jegyezni, hogy a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke a fent említett jelképeket nem védi semmilyen más utánzástól, csak a címertani utánzás -tól. A címertani utánzás fogalmát úgy kell értelmezni, hogy valamely jelvény utánzásának tilalma csak a címertani utánzásra vonatkozik, azaz arra, amely a jelvényt más 18. oldal

megjelölésektől megkülönböztető címertani jelentéssel bír. Így a címertani utánzattal szembeni védelem nem magára a képre utal, hanem annak címertani kifejezésére. Annak meghatározása céljából, hogy a védjegy tartalmaz e címertani utánzatot, a szóban forgó jelvény címertani leírását kell megvizsgálni (lásd az Európai Unió Bíróságának a C-202/08 P. és C-208/08 P. sz. egyesített ügyekben hozott 2009. július 16-i ítéletének 48. pontját). Ezért a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke értelmében vett címertani szempontú összehasonlítás végzésekor az érintett jelvény címertani leírását kell figyelembe venni, nem pedig ugyanazon jelvény geometriai leírását, amely jellegénél fogva sokkal részletesebb. Valójában, ha a védjegy geometriai leírását vennénk figyelembe, ez a grafikus leírás nagyon pontos jellegénél fogva a jelvény Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdése a) pontja szerinti védelmének az elutasításához vezetne a két leírás legkisebb eltérése esetén. Másrészt a védjegy által használt jelvénnyel való grafikus megegyezést már érinti e rendelkezés első része annyiban, hogy a»bármilyen címertani utánzat«kifejezést úgy kell érteni, hogy annak ezt meghaladó hatálya van (lásd ugyanott, 49. pont). Például az elbírálónak az európai jelvény címertani leírását kell figyelembe vennie azúrkék mezőben tizenkét ötágú arany csillag alkotta kör, a csillagok csúcsai nem érnek össze és nem annak geometriai leírását: A jelkép kék színű téglalap alakú zászló, melynek hossza magasságának másfélszerese. A 12 aranysárga csillag egymástól egyenlő távolságra egy láthatatlan kör kerületén helyezkedik el, melynek középpontja egybeesik a téglalap átlóinak metszéspontjával. A kör sugara a zászló magasságának egyharmada. Mindegyik csillag ötágú, és az egyes csillagok csúcsai egy-egy láthatatlan kör kerületén helyezkednek el, amelynek sugara a zászló magasságának 1/18-a. Mindegyik csillag álló helyzetben van, azaz egyik csúcsuk függőleges irányú, két águk pedig egy láthatatlan vonal mentén a zászló magasságvonalára merőleges helyzetben áll. A körben a csillagok az óra számlapján található órajelölések helyét foglalják el, számuk nem változik. Emellett a címereket és más címertani jelvényeket viszonylag egyszerű leírás alapján rajzolják meg, amely az elrendezésre, az alapszínre, valamint a jelvényt alkotó különböző elemek felsorolására (oroszlán, sas, virág stb.) a színükre és a jelvényen belüli elhelyezkedésükre vonatkozó utalással vonatkozóan tartalmaz adatokat. Ez a címertani leírás ellenben nem tartalmaz részletes adatokat a jelvény rajzára és az azt alkotó különböző elemekre vonatkozóan, így ugyanazon címertani leírás alapján egy és ugyanazon jelvény különböző művészi értelmezéssel bírhat. Bár ezen értelmezések részleteikben eltérők lehetnek egymástól, azok még az érintett jelvény címertani utánzatának minősülnek (a T-215/06. sz. ügyben hozott 2008. február 28-i ítélet 71. és 72. pontja). Ebből következik, hogy az állami jelvényt nem pontosan lemásoló védjegy is a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá tartozhat, ha azt az érintett nagyközönség a jelvény utánzataként fogja fel. Az említett rendelkezésben szereplő bármilyen címertani utánzat kifejezéssel kapcsolatban azonban meg kell állapítani, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy és az állami jelvény közötti, címerművészeti szakértő által felfedezett bármilyen különbséget nem feltétlenül észleli az átlagos fogyasztó, aki a bizonyos címertani részletek szintjén fellépő eltérések ellenére a védjegyben a szóban forgó jelvény utánzatát láthatja (lásd az Európai Unió 19. oldal

Bírósága által a C 202/08 P. és C 208/08 P. sz. egyesített ügyekben hozott 2009. július 16-i ítélet 50. és 51. pontját). Emellett a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásához nem feltétlenül szükséges megvizsgálni a védjegy által kifejtett teljes hatást a többi elemének (szavak, eszközök stb.) egyidejű figyelembe vételével. Valójában a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének a) pontja nem csak a védjegyekre, hanem a védjegyek olyan elemeire is vonatkozik, amelyek állami jelvényeket tartalmaznak vagy utánoznak. A közösségi védjegyként történő lajstromozás elutasításához elegendő ezért, ha a lajstromoztatni kívánt védjegynek akár egyetlen eleme is ilyen állami védjegyet tartalmaz vagy utánoz (lásd a T-127/02. sz. ECA -ügyben hozott 2004. április 21-i ítélet 40-41. pontját). 2.8.1.1. Az állami zászlóból álló vagy azt tartalmazó védjegyek vizsgálata Az állami zászlóból álló vagy azt tartalmazó védjegyek vizsgálata három lépésből áll: 1. Az oltalom alatt álló zászló hivatalos példányának megkeresése. 2. A zászló és a lajstromoztatni kívánt védjegy összehasonlítása. A lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag a (b) zászló pontos másolatából áll vagy azt tartalmazza? Vagy a védjegy kizárólag a (b) zászló címertani utánzatából áll vagy azt tartalmazza? 3. Annak ellenőrzése, hogy van-e az ügyiratban bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az illetékes hatóság a zászló lajstromozását engedélyezte. 1. Az oltalom alatt álló zászló megkeresése Ahogy az fentebb látható, az államok nem kötelesek zászlójukat szerepeltetni a WIPOnak bejelentett jelvények listáján. Ennek az az oka, hogy a zászlók általában jól ismertek. Ennek ellenére néhány zászló szerepel a listában, amely elérhető a WIPO által rendelkezésre bocsátott, a 6ter.. cikk szerinti strukturált keresőeszközben. Egyébként az elbírálóknak az állami zászló pontos másolatát az adott kormány hivatalos weboldalán, enciklopédiákban, illetve szótárakban kell megkeresniük. 2 A zászló és a lajstromoztatni kívánt védjegy összehasonlítása a) A lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag a zászló pontos másolatából áll vagy azt tartalmazza? Ha igen, folytassa a következő lépéssel. b) A védjegy kizárólag a zászló címertani utánzatából áll vagy azt tartalmazza? Zászlók esetében a védjegyet össze kell hasonlítani a szóban forgó zászló címertani leírásával. Például a T-41/10. sz. ESF Ecole du ski français -ügyben hozott 2011. május 5-i ügyben a francia zászló leírása: három azonos nagyságú, kék, fehér és vörös színű függőleges sávból álló négyszögletes vagy szögletes zászló. Az elbíráló a címertani utánzatra való következtetéshez a címertani leírást fogja használni, amely részletesen meghatározza az elrendezést és a háttérszínt, felsorolja 20. oldal

a zászlót alkotó különböző elemeket (oroszlán, sas, virág stb.) a színük, elhelyezkedésük és arányaik megadásával. Főszabályként a címertani utánzat megállapításához a zászlónak és a védjegynek (vagy a védjegy zászlót utánzó részének) eléggé hasonlónak kell lennie. Lásd az alábbi példán, amelyben a címertani utánzat megállapítást nyert: Zászló Elutasított közösségi védjegybejelentés Svájci zászló Közösségi védjegybejelentés száma: 8 426 876 A zászló fekete-fehérben történő használata is lehet címertani utánzás, ha a zászló egyedi címertani jellemzőkből áll vagy ilyeneket tartalmaz. Például a kanadai zászlónak a következő példában fekete-fehérben történő megjelenítése címertani utánzásnak minősül. Zászló Elutasított közösségi védjegybejelentés Kanadai zászló Közösségi védjegybejelentés száma: 2 793 495 Másfelől a csak háromszínű (függőleges vagy vízszintes) csíkokból álló zászlók esetében a fekete-fehér másolatok nem fognak címertani utánzatnak minősülni, mivel az ilyen típusú zászlók elég gyakoriak. Amint az fentebb is látható volt, nincs jelentősége annak, hogy a védjegyben más elemek is jelen vannak. Ha egy elem nem zászló alakú (hanem pl. kör), ez nem minősül címertani utánzatnak. Más, címertani utánzatnak nem minősülő formák láthatóak az alábbi példákon: 21. oldal

Zászló Elfogadott közösségi védjegybejelentés Közösségi védjegybejelentés száma: 5 851 721 Olasz zászló Közösségi védjegybejelentés száma: 5 514 062 Svájci zászló Közösségi védjegybejelentés száma: 6 015 473 Finn zászló Közösségi védjegybejelentés száma: 7 087 281 Zászló Elfogadott közösségi védjegybejelentés Svéd zászló Közösségi védjegybejelentés száma: 8 600 132 22. oldal

Dán zászló Közösségi védjegybejelentés száma: 8 600 173 Francia zászló Közösségi védjegybejelentés száma: 4 624 987, T-41/10. sz. ügy Fel kell hívni a figyelmet a (megkifogásolt) 8 426 876. sz. és a (nem kifogásolt) 6 015 473. sz. közösségi védjegybejelentésekben vizsgált esetek közötti különbségtételre. Az utóbbinál azért döntöttek úgy, hogy nem emelnek kifogást, mert a védjegyben számos módosítás történt: megváltoztatták a formát (négyzetesről körre), az arányokat (a 6 015 473. sz. közösségi védjegybejelentésben a kereszt fehér vonalai hosszabbak és vékonyabbak, mint a zászlóban) és a színt, mivel a 6 015 473. sz. közösségi védjegybejelentésben a kereszt árnyékolt. 3 Annak ellenőrzése, hogy a lajstromozást engedélyezték-e Ha az elbíráló megállapította, hogy a védjegy egy zászlóból vagy annak címertani utánzatából áll vagy azt tartalmazza, ellenőriznie kell, hogy az ügyiratban van-e azt igazoló bizonyíték, hogy a lajstromozást az illetékes hatóság engedélyezte. Amennyiben ilyen bizonyíték nincs, az elbíráló kifogást fog emelni a bejelentett védjegy lajstromozása ellen. A kifogásban szerepelni fog a hivatalos zászló színes képe és a kép forrása is. Az ilyen kifogástól csak akkor lehet eltekinteni, ha a bejelentő igazolást hoz az érintett állam illetékes hatóságától arra, hogy az a védjegy lajstromozását engedélyezte. Az elutasítás terjedelme: állami zászlók esetében a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontjába ütköző védjegyet valamennyi lajstromozni kért áru és szolgáltatás tekintetében el kell utasítani. 2.8.1.2. A címerből és más állami jelvényből álló, vagy ezt tartalmazó védjegyek vizsgálata Az állami zászlóknál említett lépéseket kell követni olyan védjegyek vizsgálatakor is, amelyek címerből vagy más állami jelvényből állnak vagy ilyet tartalmaznak. 23. oldal

Mindazonáltal az oltalomhoz a címereknek és más állami jelvényeknek szerepelniük kell a címerek és állami jelvények jegyzékében. Ez a jegyzék elérhető a WIPO által rendelkezésre bocsátott, a 6ter. cikk szerinti strukturált keresőeszközben a következő címen: http://www.wipo.int/ipdl/en/6ter./. A WIPO 6ter. cikk szerinti adatbázisa részletezi az írásbeli elemeket, és hivatkozik a bécsi osztályozási kód kategóriáira. Ezért a keresésnél a legcélszerűbb ezt az osztályozást használni. Ezekben az esetekben az oltalom alatt álló jelképnek amely igen gyakran tartalmaz ismétlődő elemeket, így koronát, unikornist, sast, oroszlánt stb. vagy ilyenekből áll és a védjegynek (vagy a védjegy jelképet ábrázoló részének) nagyon hasonlónak kell lennie. Ennek hátterét és a címertani leírásokat lásd a fenti 2.8.1.1. Az állami zászlóból álló vagy azt tartalmazó védjegyek vizsgálata pontban adott magyarázatban. Az alábbiakban két példa található arra, amikor egy állami jelvény címertani utánzata megállapítást nyert: Oltalom alatt álló jelvény Elutasított közösségi védjegybejelentés Brit jelvény: a 6ter. cikk szerinti listán GB4 Közösségi védjegybejelentés száma: 5 627 245, T-397/09. sz. ügy Kanadai jelvény: a 6ter. cikk szerinti listán CA2 Közösségi védjegybejelentés száma: 2 785 368 (a Bíróságon a C-202/08. ügy). A Törvényszék megállapította, hogy az 5 627 245. sz. közösségi védjegybejelentésben a pajzsot tartó oroszlánok csaknem teljesen azonosak a GB4. megjelölés alatt oltalom alatt álló jelvénnyel. Az egyetlen eltérés a két megjelölés között a koronákban áll. Azonban a Törvényszék úgy döntött, hogy a védjegy és az állami jelvény közötti, címerművészeti szakértő által felfedezett bármilyen különbséget nem feltétlenül észleli az átlagos fogyasztó, aki a bizonyos címertani részletek szintjén fellépő eltérések ellenére a védjegyben a szóban forgó jelvény utánzatát láthatja. Ezért a Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a tanács helytállóan állapította meg, hogy a 24. oldal

lajstromoztatni kívánt védjegy a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke értelmében oltalom alatt álló GB4 jelvény címertani utánzatát tartalmazza (a T-397/09. sz. ügy 24-25. pontja). Másfelől megállapítást nyert, hogy az alábbi védjegy (a 6 832 571. sz. közösségi védjegy) nem tartalmazza a fent említett brit jelvény címertani utánzatát. Valójában ahogy az korábban is látható volt az oroszlán és az egyszarvú gyakran használatos az ilyen fajta jelképekben. Meg kell azt is jegyezni, hogy a címerek és más állami jelvények fekete-fehér másolata is tekinthető címertani utánzatnak, amennyiben az oltalom alatt álló jelkép egyedi címertani jellemzőkből áll vagy ilyeneket tartalmaz (lásd a kanadai jelvény példáját). Emellett nincs jelentősége annak, hogy az elutasított védjegyben más elemek is jelen vannak. Még az is címertani utánzatnak minősül, ha az oltalom alatt álló jelképet csak részben másolják le, amennyiben a részlegesen lemásolt rész az oltalom alatt álló jelkép jelentős eleme és egyedi címertani jellemző(ke)t képez. Alább látható egy példa a részleges címertani utánzatra, mivel az oltalom alatt álló jelkép lényeges eleme a sas a jelvényen átívelő nyilakkal egy egyedi címertani eszköz, és annak címertani jellemzőit a közösségi védjegybejelentés utánozza: Oltalom alatt álló jelvény Elutasított közösségi védjegybejelentés Az USA Igazságügyi Minisztériumának jelvénye; a 6ter. cikk szerinti száma: US40 Közösségi védjegybejelentés száma: 4 820 213 25. oldal

A következő példán az állami jelvény címertani utánzata nem valósul meg: Oltalom alatt álló jelvény Elfogadott közösségi védjegybejelentés A 6ter. cikk szerinti száma: AT10 Közösségi védjegybejelentés száma: 8 298 077 A 8 298 077. sz. közösségi védjegybejelentés nem az osztrák jelkép címertani utánzata, mivel alakja eltérő, és az osztrák jelkép fehér keresztjén belüli vonalak a közösségi védjegybejelentésben nem szerepelnek. Ha az elbíráló megállapította, hogy a védjegy jelképet vagy annak címertani utánzatát ábrázolja, ellenőriznie kell, hogy az ügyiratban van-e azt igazoló bizonyíték, hogy a lajstromozást az illetékes hatóság engedélyezte. Amennyiben ilyen bizonyíték nincs, az elbíráló kifogást fog emelni a bejelentett védjegy lajstromozása ellen. A kifogásban szerepelni fog az oltalom alatt álló jelkép, a 6ter. cikk szerinti listán szereplő számának megadásával. Az ilyen kifogástól csak akkor lehet eltekinteni, ha a bejelentő igazolást hoz az érintett állam illetékes hatóságától arra, hogy az a védjegy lajstromozását engedélyezte. Az elutasítás terjedelme: állami jelképek esetében a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontjába ütköző védjegyet valamennyi lajstromozni kért áru és szolgáltatás tekintetében el kell utasítani. 2.8.1.3. A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyeket és bélyegeket tartalmazó védjegyek vizsgálata Az elbíráló által követendő lépések megegyeznek a fentebb az állami zászlók, oltalom alatt álló címerek és egyéb állami jelvények tekintetében említettekkel. Az elutasítás terjedelme azonban korlátozott. A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek pontos másolatából / címertani utánzatából álló vagy ezeket tartalmazó védjegyeket csak azon áruk tekintetében utasítják el, amelyek az említett jegyekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonosak vagy hozzájuk hasonlóak (a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikkének (2) bekezdése). 2.8.2. Nemzetközi-kormányközi szervezetek címerének, zászlójának, egyéb jelvényének, rövidítésének és nevének oltalma a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja és a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján 26. oldal

A Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően a nemzetközi-kormányközi szervezetek (amelyeknek a Párizsi Uniós Egyezmény egy vagy több tagországa a tagja) címerének, zászlójának és egyéb jelvényének, rövidítésének vagy nevének, valamint ezek bármilyen címertani utánzatának lajstromozását akár védjegyként, akár ezek alkotóelemeiként elutasítják, amennyiben azt az illetékes hatóság nem engedélyezte. A WTO tagállamai ugyanezen oltalom alatt állnak a TRIPs-egyezmény 2. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely előírja, hogy a WTO-nak be kell tartania a Párizsi Uniós Egyezmény 1-12. és 19. cikkét. Emellett a védjegynek olyan jellegűnek kell lennie, hogy a nagyközönség számára azt sugallja, hogy kapcsolat áll fenn az érintett szervezetek és a címerek, zászlók, jelvények, rövidítések vagy nevek között, vagy pedig annak megtévesztőnek kell lennie a nagyközönség számára a jogosult és a szervezet közötti kapcsolatot illetően. A nemzetközi-kormányközi szervezetek körébe olyan szervezetek tartoznak, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyetemes Postaunió, az Idegenforgalmi Világszervezet, a WIPO stb. Ebben a vonatkozásban az Európai Uniót a szokásos értelemben nem lehet nemzetközi szervezetnek és államok szövetségének sem tekinteni, hanem inkább egy nemzetek feletti szervezetnek, azaz olyan autonóm jogalanynak, amely saját szuverén jogokkal és a tagállamokétól független jogrenddel rendelkezik, amelynek maguk a tagállamok és polgáraik is az Európai Unió hatásköri területein alá vannak rendelve. Egyfelől a Szerződések egy olyan független Unió létrehozását eredményezték, amelyre a tagállamok szuverén hatásköreik egy részét átruházták. Az EU-ra telepített hatáskörök igen eltérnek a többi nemzetközi szervezet hatásköreitől. Miközben az utóbbiaknak jobbára egyértelműen meghatározott, technikai jellegű feladataik vannak, az Uniónak vannak olyan felelősségi területei, amelyek együttesen az államiság alapvető jellemzőit alkotják. Másfelől az uniós intézmények is csak egyes területeken rendelkeznek hatáskörökkel, a Szerződésekben meghatározott célkitűzések elérésére. Nem választhatják meg szabadon célkitűzéseiket olyan módon, mint egy szuverén állam. Emellett az EU nem rendelkezik a szuverén államok átfogó joghatóságával és új felelősségi területek kialakítására vonatkozó hatáskörökkel ( joghatósági hatáskör ). Az EU sajátos jogi jellege ellenére és kizárólag a 7. cikk (1) bekezdésének h) pontja alkalmazásában az Európai Unió a nemzetközi szervezetekhez hasonló. A gyakorlatban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az EU tevékenységi területei olyan tágak (lásd a T-413/11. sz. EUROPEAN DRIVESHFT SERVICES -ügyben hozott 2013. január 15-i ítélet 69. pontját), hogy az elbíráló valószínűleg talál kapcsolatot a szóban forgó áruk és szolgáltatások és az EU tevékenységei között. Az alábbiakban láthatóak a legjelentősebb uniós zászlók és jelképek, amelyeket az Európai Tanács oltalomban részesít: 27. oldal

6ter. cikk szerinti száma: QO188 6ter. cikk szerinti száma: QO189 Az alábbiak a Bizottság tekintetében állnak oltalom alatt: 6ter. cikk szerinti száma: QO245 6ter. cikk szerinti száma: QO246 6ter. cikk szerinti száma: QO247 Az alábbiak az Európai Központi Bank tekintetében állnak oltalom alatt: 6ter. cikk szerinti száma: QO852 6ter. cikk szerinti száma: QO867 A nemzetközi-kormányközi szervezetek címerét, zászlóját vagy egyéb jelvényét tartalmazó védjegyek vizsgálata négy lépésből áll. 1. Az oltalom alatt álló jelkép (amely lehet rövidítés vagy név is) hivatalos példányának megkeresése. 2. A jelkép és a lajstromoztatni kívánt védjegy összehasonlítása. 3. Annak ellenőrzése, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy azt sugallja-e a nagyközönségnek, hogy kapcsolat áll fenn a jogosult és a nemzetközi szervezet között vagy pedig félrevezeti-e a nagyközönséget az ilyen kapcsolat fennállását illetően. 4. Annak ellenőrzése, hogy van-e az ügyiratban bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az illetékes hatóság a lajstromozást engedélyezte. 28. oldal

1. Az oltalom alatt álló jelkép (rövidítés vagy név) hivatalos példányának megkeresése A nemzetközi-kormányközi szervezetek jelképeinek az oltalomhoz szerepelniük kell a megfelelő jegyzékben. Az állami zászlók helyzetétől eltérően ez a követelmény a nemzetközi szervezetek zászlójára is vonatkozik. A vonatkozó adatbázis a WIPO által rendelkezésre bocsátott, a 6ter. cikk szerinti strukturált keresőeszközön keresztül érhető el. A kereséshez ebben az esetben is a legmegfelelőbb a bécsi osztályozási kód használata. 2. A jelkép és a lajstromoztatni kívánt védjegy összehasonlítása. A lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag a nemzetközi-kormányközi szervezet oltalom alatt álló jelképének pontos másolatából áll vagy azt tartalmazza, vagy pedig annak címertani utánzatából áll vagy azt tartalmazza? a) A lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag az oltalom alatt álló jelkép pontos másolatából áll vagy azt tartalmazza? Ha igen, folytassa a következő lépéssel. b) A lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag a címertani utánzatból áll vagy azt tartalmazza? A vizsgálat megegyezik az állami zászlók és jelképek tekintetében követendővel, azaz az oltalom alatt álló jelképnek és a védjegynek (vagy a védjegy azon részének, amely az oltalom alatt álló jelkép másolata) nagyon hasonlónak kell lennie. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi-kormányközi szervezetek rövidítésére és nevére is (lásd a tanács R 1414/2007-1. sz. ESA -ügyben hozott határozatát). A következő védjegyeket elutasították, mivel az Európai Unió QO188. sz. oltalom alatt álló zászlója címertani utánzatát tartalmazónak tekintették: Közösségi védjegybejelentés száma: 2 305 399 Közösségi védjegybejelentés száma: 448 266 Közösségi védjegybejelentés száma: 6 449 524 29. oldal

Közösségi védjegybejelentés száma: 7 117 658 Közösségi védjegybejelentés száma: 1 106 442 (a T-127/02. sz. ügy) A közösségi védjegy száma: 4 081 014 (1640 C) Közösségi védjegybejelentés száma: 2 180 800 (a T-413/11. sz. ügy) Az Európai Unió zászlójának (a fenti QO188. sz.) címertani utánzatát illetően jelentősnek minősül, hogy a) a képen 12 ötágú csillag szerepel, b) a csillagok köralakban vannak elrendezve és nem érnek egymáshoz, és c) a csillagok elütnek a sötétebb háttértől. Különösen figyelembe kell venni, hogy a körben elrendezett tizenkettő csillagból álló alakzat az Európai Unió jelvényének (a jelvény) legfontosabb eleme, mivel erőteljes üzeneteket közvetít: a) az arany csillagok köre az európai népek közötti szolidaritást és harmóniát jelképezi, és b) a tizenkettes szám a tökéletességre, a teljességre és az egységre utal. A jelvény másik eleme az alakzatot megfelelően kiemelő háttérszín (lásd a Fellebbezési Tanács R 1401/2011-1. sz. ügyben hozott határozatának 21. pontját). A fentiekből következik, hogy az EU-zászló fekete-fehérben történő ábrázolása is címertani utánzatnak tekinthető, ha a csillagok a sötét háttértől olyan módon ütnek el, hogy az az uniós zászló fekete-fehér másolatának benyomását kelti (lásd a fenti 1 106 442. sz. közösségi védjegybejelentést). Ezzel szemben a következő példa azt az esetet szemlélteti, amelyben a kör alakban elrendezett csillagok fekete-fehér másolata nem kelti azt a benyomást, hogy ez az uniós zászló fekete-fehér másolatát ábrázolja: 30. oldal

A következő három eset nem minősül az Európai Unió zászlója címertani utánzatának, mivel nem kör alakban elhelyezkedő tizenkét csillagot ábrázol (azaz mindhárom védjegy elfogadásra került): Közösségi védjegybejelentés száma: 7 142 731 Közösségi védjegybejelentés száma: 5 639 984 Közösségi védjegybejelentés száma: 6 156 624 A következő nem címertani utánzat, mivel noha a csillagok sárgák nincs kék (vagy sötét) háttér: 3. Annak ellenőrzése, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy azt sugallja-e a nagyközönségnek, hogy kapcsolat áll fenn a jogosult és a nemzetközi szervezet között, vagy pedig félrevezeti-e a nagyközönséget az ilyen kapcsolat fennállását illetően. A kapcsolat sugallása nemcsak akkor áll fenn, ha a nagyközönség azt hinné, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások az adott szervezettől származnak, hanem akkor is, ha a nagyközönség azt hiheti, hogy az árukat vagy szolgáltatásokat a szervezet jóváhagyja, garantálja, vagy ahhoz egyébként kapcsolódik (lásd a Törvényszék T-413/11. sz. EUROPEAN DRIVESHAFT SERVICES -ügyben hozott 2013. január 15- i ítéletének 61. pontját). A körülmények megfelelő értékelése érdekében az elbírálónak a következőket kell figyelembe vennie: a közösségi védjegybejelentés által lefedett áruk/szolgáltatások; az érintett nagyközönség; a védjegy által közvetített átfogó benyomás. Az Európai Unió zászlóját illetően az elbírálónak értékelnie kell, hogy van-e átfedés az igényelt áruk, illetve szolgáltatások és az Európai Unió tevékenységei között, szem előtt tartva, hogy az Európai Unió számos ágazatban aktív, valamint az ipar és kereskedelem valamennyi területén szabályozza az árukat és szolgáltatásokat, amint 31. oldal

ez az elfogadott irányelvek nagy változatosságából is egyértelműen kitűnik. Az elbírálónak hasonlóképpen figyelembe kell vennie, hogy ezekről a tevékenységekről még az átlagos fogyasztó is tudhat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elbíráló az esetek többségében nagy valószínűséggel talál kapcsolatot. Végezetül, a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének a) pontjával ellentétben, amelynél elegendő, ha a megjelölés a jelvényből vagy a címertani utánzatából áll vagy azt tartalmazza, a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének c) pontja átfogó értékelést igényel. Ebből következik, hogy az állami jelvényektől és zászlóktól eltérően az elbírálónak figyelembe kell vennie a védjegyet alkotó más elemeket is. Emiatt nem zárható ki, hogy a megjelölés összes más eleme arra a következtetésre vezethet, hogy a nagyközönség nem kötné össze a megjelölést nemzetközi-kormányközi szervezettel (lásd a T 413/11. sz. EUROPEAN DRIVESHAFT SERVICES -ügyben hozott 2013. január 15-i ítélet 59. pontját). Továbbra is az uniós zászlót illetően meg kell még jegyezni azt, hogy főszabályként a közösségi védjegybejelentésben a szóelemek például az EURO és az EURÓPAI még inkább utalnak a kapcsolatra, mivel az igényelt áruk és szolgáltatások tekintetében egy uniós ügynökség általi hivatalos jóváhagyás, minőségellenőrzés vagy garanciavállalás jeleként foghatók fel. A következőkben két példa látható arra, amikor az Európai Unióval való kapcsolat megállapítást nyert: Áruk és szolgáltatások Indokolás 16. osztály: Időszaki és egyéb kiadványok 42. osztály: Jelentések és tanulmányok készítése autókhoz, motorkerékpárokhoz és kerékpárokhoz kapcsolódóan A védjegyet valamennyi áru és szolgáltatás tekintetében elutasították a következő okokból: (26) A fogyasztók ezen a piacon tudatában vannak annak, hogy milyen fontos azon vállalatok hitelessége, amelyek olyan drága és potenciálisan veszélyes árukról készítenek felméréseket és jelentéseket, mint amilyenek a járművek. A fogyasztók annak is tudatában lehetnek, hogy maga az Európai Unió is folytat ilyen tevékenységet az Euro E.N.C.A.P-vel való társulása révén, amely független értékelést nyújt a járművásárlóknak az európai piacon eladott autók biztonságáról és teljesítményéről. E tényekre és arra a tényre figyelemmel, hogy a jogosult védjegyének része az európai jelvény felismerhető címertani eleme, valószínű, hogy a nagyközönség azt feltételezné, hogy a közösségi védjegyben található tizenkét sárga csillagot magába foglaló uniós jelvény a jogosult és az Európai Unió kapcsolatára utal. 32. oldal

Áruk és szolgáltatások 9. osztály: Számítógépes hardverek, számítógépes szoftverek, adattároló eszközök. 41. osztály: Kongresszusok, kollokviumok, konferenciák, szemináriumok és szimpóziumok szervezése és lebonyolítása; oktatás és képzés; szakképzési és továbbképzési tanácsadás. 42. osztály: Számítógépes programok készítése, gondozása és frissítése; számítógépes programok tervezése; számítógépekkel kapcsolatos szaktanácsadás; hardver és szoftver bérbeadása; számítógépes adatbázis használati idejének értékesítése. Indokolás A védjegyet valamennyi áru és szolgáltatás tekintetében elutasították a következő okokból: a Fellebbezési Tanács megállapította, hogy a bejelentő állításától eltérően volt némi átfedés a bejelentő által kínált áruk és szolgáltatások, valamint az Európa Tanács és az Európai Unió tevékenységei között. A Fellebbezési Tanács többek között hivatkozott az Európai Unió CD-ROM-on (azaz adattároló eszközön) is elérhető Hivatalos Lapjára, az Európa Tanács és az Európai Unió által változatos területeken kínált szemináriumokra, képzési programokra és konferenciákra, valamint az említett intézmények által a nagyközönség számára elérhető nagyszámú adatbázisra, különösen az EUR-Lex-re. Tekintettel az Európa Tanács és az Európai Unió által kínálható áruk és szolgáltatások széles választékára, a lajstromozni kért áruk tekintetében nem zárható ki, hogy az érintett nagyközönség azt hiheti, hogy valamiféle kapcsolat áll fenn a bejelentő és az említett intézmények között. Ennek megfelelően a Fellebbezési Tanács helytállóan állapította meg, hogy az igényelt védjegy lajstromozása valószínűleg azt a benyomást keltené a nagyközönségben, hogy kapcsolat áll fenn az igényelt védjegy és a szóban forgó intézmények között. 4 Annak ellenőrzése, hogy a lajstromozást engedélyezték-e Amennyiben a bejelentett védjegy lajstromozásának engedélyezésére bizonyíték nincs, az elbíráló kifogást fog emelni a lajstromozás ellen. A kifogásban szerepelnie kell az oltalom alatt álló jelképnek, a 6ter. cikk szerinti listán szereplő számának megadásával. Az elbírálónak egyértelműen fel kell tüntetnie az elutasított árukat és szolgáltatásokat, és meg kell indokolnia, hogy a védjegy miért sugallja a nagyközönségnek az érintett szervezettel fennálló kapcsolatot. Az ilyen kifogástól csak akkor lehet eltekinteni, ha a bejelentő igazolást hoz az illetékes hatóságtól a védjegy lajstromozásának engedélyezésére. Az elutasítás terjedelme: a nemzetközi-kormányközi szervezetek zászlói és jelképei tekintetében az elutasításban meg kell határozni az érintett árukat, illetve szolgáltatásokat, azaz azokat, amelyek vonatkozásában a nagyközönség az elbíráló szerint kapcsolatot látna a védjegy és a szervezet között. 33. oldal

2.8.3. A Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikkében nem említett kitüntetések, jelvények vagy címerek oltalma a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja alapján A KVR 7. cikke (1) bekezdése i) pontjának megfelelően nem kerülnek lajstromozásra azok a védjegyek, amelyek a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikkében nem említett olyan kitüntetést, jelvényt vagy címert tartalmaznak, amelyekhez különleges közérdek fűződik, kivéve, ha a lajstromozásához az illetékes hatóság hozzájárult. Amint az fentebb látható, a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja minden más olyan kitüntetésre, jelvényre vagy címerre utal, amelyet a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint nem jelentettek be, tekintet nélkül arra, hogy azok az említett Egyezmény 6ter. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében vett államok vagy nemzetközi-kormányközi szervezetek, vagy pedig az ugyanazon cikkben nem említett állami szervek vagy intézmények, így tartományok vagy önkormányzatok jelvényei. Emellett az ítélkezési gyakorlat szerint a KVR 7. cikke (1) bekezdése i) és h) pontjainak alkalmazási köre hasonló, és azok legalább egyenértékű védelmet biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontját nem csak akkor kell alkalmazni, amikor a fent említett jelképeket egy védjegy vagy annak egy része pontosan lemásolja, hanem akkor is, ha a védjegy e jelképek címertani utánzatából áll vagy azt tartalmazza. E rendelkezés bármely eltérő értelmezése következtében a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja alacsonyabb szintű védelmet nyújtana, mint a 7. cikk (1) bekezdésének h) pontja. Ugyanezen érvelés mentén a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontját kell alkalmazni akkor is, ha a védjegy alkalmas a nagyközönség megtévesztésére a védjegy tulajdonosa és azon szervezet közötti kapcsolat fennállása tekintetében, amelyre a fent említett jelképek utalnak. Más megfogalmazásban a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontjával nyújtott oltalom feltétele a védjegy és a jelkép közötti kapcsolat fennállása. Egyébként a KVR 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti oltalomnál tágabb oltalmat kapnának azok a védjegyek, amelyekre a közösségi védjegyről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja vonatkozik (lásd a T-3/12. sz. MEMBER OF EURO EXPERTS -ügyben hozott 2013. július 10-i ítéletet). A 7. cikk (1) bekezdésének i) pontja nem határozza meg a különleges közérdek fogalmát. Ésszerű azonban azt feltételezni, hogy ennek jellege változhat és magában foglalhatja például a vallási jelképeket, a politikai jelképeket vagy a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter. cikkében nem említett állami szervek vagy intézmények, így tartományok vagy önkormányzatok jelképeit. Mindenesetre a fennálló különleges közérdeknek nyilvános dokumentumban például nemzeti vagy nemzetközi jogi eszközben, rendeletben vagy más normatív aktusban kell megjelennie. A Törvényszék kimondta, hogy különleges közérdek áll fenn akkor, ha egy jelkép az egyik nemzetközi kormányközi szervezet valamelyik tevékenységéhez kapcsolódik (lásd a T 3/12. sz. MEMBER OF EURO EXPERTS -ügyben hozott 2013. július 10-i ítélet 44. pontját). A Törvényszék kimondta különösen, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja akkor is érvényesül, ha a jelvény pusztán felidézi az Európai Unió valamely tevékenységi területét, és akkor is, ha ez a tevékenység csak egyes uniós tagállamokat érint (lásd ugyanott, a 45-46. pontot). 34. oldal

Ez megerősíti azt, hogy a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja értelmében tekintett oltalom azokra a jelképekre is vonatkozik, amelyekhez csak egyetlen tagállamban vagy annak egy részén fűződik különleges közérdek (a KVR 7. cikkének (2) bekezdése). Az olyan kitüntetést, jelvényt vagy címert tartalmazó védjegyek vizsgálata, amelyhez különleges közérdek fűződik, négy lépésből áll. 1 Azon jelkép megkeresése, amelyhez különleges közérdek fűződik. 2 A jelkép és a lajstromoztatni kívánt védjegy összehasonlítása. 3 Annak ellenőrzése, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy azt sugallja-e a nagyközönségnek, hogy kapcsolat áll fenn a jogosult és azon hatóság között, amelyre a jelkép utal, vagy pedig félrevezeti-e a nagyközönséget az ilyen kapcsolat fennállását illetően. 4 Annak ellenőrzése, hogy van-e az ügyiratban bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a megfelelő hatóság a lajstromozást engedélyezte. 1 Azon jelkép megkeresése, amelyhez különleges közérdek fűződik Jelenleg nincs olyan jegyzék vagy adatbázis, amely az elbírálók számára lehetővé tenné annak megállapítását, hogy melyik jelképhez fűződik különleges közérdek, különösen valamely tagállamban vagy annak egy részén. Ezért valószínűleg továbbra is a harmadik személyek észrevételeiből fog eredni az ilyen jelképekkel szemben emelt számos kifogás. A vörös kereszt példa az olyan jelképekre, amelyekhez különleges közérdek fűződik; ennek oltalmát a hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben aláírt Egyezmény (http://www.icrc.org/ és http://www.icrc.org/web/eng/siteeng0.nsf/htmlall/genevaconventions) biztosítja. A Genfi Egyezmény alapján a következő jelképek részesülnek oltalomban: A jelképek mellett az elnevezések is oltalom alatt állnak (balról jobbra) a következők szerint: a vörös kereszt, a vörös félhold és a vörös kristály. Az olimpiai ötkarika egy másik példa az olyan jelképekre, amelyekhez különleges közérdek fűződik, az olimpiai jelkép oltalmáról szóló Nairobi Szerződésben meghatározottak szerint. A Nairobi Szerződésben szereplő fogalom-meghatározás szerint Az olimpiai jelkép öt egymásba fűződő - balról jobbra haladva - kék, sárga, fekete, zöld és piros karikából áll. Kizárólag az olimpiai karikákból áll, függetlenül attól, hogy azok egy vagy több színből állnak-e. 35. oldal

A következő jelképet nem tekintették olyannak, amelyhez különleges közérdek fűződik: Az újrahasznosítás jelképét (a bal oldalon) nem tekintették oltalom alatt állónak e rendelkezés alapján, mivel egy kereskedelmi jelképről van szó. 2 A jelkép és a lajstromoztatni kívánt védjegy összehasonlítása A lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag azon jelkép pontos másolatából áll, amelyhez különleges közérdek fűződik, vagy azt tartalmazza? Vagy a lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag a címertani utánzatból áll vagy azt tartalmazza? a) A lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag a jelkép pontos másolatából áll vagy azt tartalmazza? Ha igen, folytassa a következő lépéssel. b) A lajstromoztatni kívánt védjegy kizárólag a jelkép címertani utánzatából áll vagy azt tartalmazza? A vizsgálat megegyezik a nemzetközi-kormányközi szervezetek zászlói és jelképei tekintetében követendővel, azaz a jelképnek és a védjegynek (vagy a védjegy azon részének, amely a jelkép másolata) meglehetősen hasonlónak kell lennie. A következő példákban szereplő védjegyek elutasításra kerültek, mivel a vörös kereszt jelképet vagy annak címertani utánzatát tartalmazták. 36. oldal

Elutasított közösségi védjegybejelentések WO 964 979 Közösségi védjegybejelentés száma: 2 966 265 Közösségi védjegybejelentés száma: 5 988 985 Másfelől számos jól ismert vörös keresztet hagyományosan használtak és még mindig használnak: ezeknek egy védjegybe való beépítése nem minősülne a vörös kereszt másolatának. Az ilyen híres keresztekre példák az alábbiak: A Templomos lovagok keresztje Szent György kereszt A máltai kereszt A következő védjegyet elfogadták, mivel az a templomosok keresztjének két másolatát tartalmazta. Nem esik kifogás alá a keresztet fekete-fehérben (vagy szürkeárnyalatos változatban) tartalmazó védjegy. A KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja alapján a vöröstől eltérő színű kereszt sem kifogásolható. 37. oldal

Elfogadott közösségi védjegybejelentések Közösségi védjegybejelentés száma: 8 986 069 Közösségi védjegybejelentés száma: 9 019 647 Közösségi védjegybejelentés száma: 9 025 768 3 Annak ellenőrzése, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy azt sugallja-e a nagyközönségnek, hogy kapcsolat áll fenn a jogosult és azon hatóság között, amelyre a jelkép utal, vagy pedig félrevezeti-e a nagyközönséget az ilyen kapcsolat fennállását illetően. A kapcsolat sugallása nem csak akkor áll fenn, ha a nagyközönség azt hinné, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások az adott hatóságtól származnak, hanem akkor is, ha a nagyközönség azt hiheti, hogy az árukat vagy szolgáltatásokat a hatóság jóváhagyja, garantálja, vagy azok a hatósággal egyéb módon kapcsolatosak (lásd a Törvényszék T-3/12. sz. MEMBER OF EURO EXPERTS -ügyben hozott 2013. július 10-i ítéletének 78. pontját). A körülmények megfelelő értékelése érdekében az elbírálónak a következőket kell figyelembe vennie, a fentieknek megfelelően: a közösségi védjegybejelentés által lefedett áruk/szolgáltatások; az érintett nagyközönség; a védjegy által közvetített átfogó benyomás. Az elbírálónak értékelnie kell, hogy van-e átfedés az igényelt áruk, illetve szolgáltatások és a szóban forgó hatóság tevékenységei között, és hogy erről az érintett nagyközönség tudomással bírhat-e. Az elbírálónak különösen az Európai Unióval kapcsolatban kell figyelembe vennie, hogy az számos területen aktív, amint ez az elfogadott irányelvek nagy változatosságából is egyértelműen kitűnik. Emellett az elbírálónak figyelembe kell vennie a védjegyet alkotó többi elemet is. Emiatt nem zárható ki, hogy a megjelölés összes más eleme arra a következtetésre vezet, hogy a nagyközönség nem kötné össze a megjelölést az érintett hatósággal (lásd a Törvényszék T 3/12. sz. MEMBER OF EURO EXPERTS -ügyben hozott 2013. július 10-i ítéletének 107. pontját). Továbbra is az EU-t illetően meg kell még jegyezni azt, hogy főszabályként a közösségi védjegybejelentésben a szóelemek például az EURO és az EURÓPAI még inkább utalnak a kapcsolatra, mivel azok az EU általi jóváhagyás jeleként foghatók fel (lásd a Törvényszék T 3/12. sz. MEMBER OF EURO EXPERTS -ügyben hozott 2013. július 10-i ítéletének 113. pontját). 38. oldal

Például a Törvényszék (a T-3/12. sz. ügyben) megerősítette, hogy a következő védjegy (a 6 110 423. sz., a 9., 16., 35., 36., 39., 41., 42., 44. és 45. osztályra vonatkozó közösségi védjegybejelentés) a KVR 7. cikke (1) bekezdésének i) pontjába ütközik, mivel az Euro jelkép címertani utánzatát tartalmazta. 4 Annak ellenőrzése, hogy a lajstromozást engedélyezték-e Van-e az ügyiratban bizonyíték arra, hogy a lajstromozást a megfelelő hatóság engedélyezte? Amennyiben ilyen bizonyíték nincs, az elbíráló kifogást fog emelni a bejelentett védjegy lajstromozása ellen. A kifogásban szerepelni fog a jelkép, és a bejelentő számára tartalmazni fog minden szükséges részletet, különösen az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a jelképhez miért fűződik különleges közérdek [ha például annak oltalmát nemzetközi instrumentum adja, az erre az instrumentumra való hivatkozással; a vörös kereszt esetében ez a hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben aláírt Egyezmény (http://www.icrc.org/ és http://www.icrc.org/web/eng/siteeng0.nsf/htmlall/genevaconventions)]. Az ilyen kifogástól csak akkor lehet eltekinteni, ha a bejelentő igazolást nyújt be, hogy a megfelelő hatóság a védjegy lajstromozásához hozzájárult. Az elutasítás terjedelme: az olyan jelképek tekintetében, amelyekhez különleges közérdek fűződik, az elutasításban meg kell határozni az érintett árukat, illetve szolgáltatásokat, azaz azokat, amelyek vonatkozásában a nagyközönség az elbíráló szerint kapcsolatot látna a védjegy és a hatóság között. 39. oldal