MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 016. május. KÖZÉP SZINT I. 1) Tekintsük a következő két halmazt: G {1;;;4;6;1} és H {1;;4;8;16}. Elemeik felsorolásával adja meg a G H és a H \ G halmazokat! G H {1;;4} H \ G {8;16} Összesen: pont ) Ha 1kg szalámi ára 800Ft, akkor hány forintba kerül 5dkg szalámi? 5dkg a 100dkg -nak 5 5 -ad része, így a 5dkg szalámi ára is -ad része a 100 100 5 100dkg szalámi árának, vagyis 800 980 Ft. 100 Összesen: pont ) Oldja meg az alábbi egyenletet a nemnegatív valós számok halmazán! x 4 A nemnegatív valós számok halmazán számolunk, ezért a négyzetre emelés jelen esetben ekvivalens átalakítás. ( x ) (4 ) 6 x 4 4096 Összesen: pont 4) Hány olyan háromjegyű pozitív egész szám van, amelynek minden számjegye különböző? A százas helyiértékre 9 féle számjegyet írhatunk (1;;;4;6;7;8;9), a tízes helyiértékre is 9 félét, mivel minden számjegyet csak egyszer használhatunk fel, és egyet már kiválasztottunk, viszont a 0-t is választhatjuk. Az egyesek helyére pedig már csak 8 féle számjegyet írhatunk. Így összesen 9 9 8 648 ilyen háromjegyű szám van. Összesen: pont 5) Egy hatfős társaságban mindenkit megkérdeztek, hány ismerőse van a többiek között (az ismertségek kölcsönösek). Az első öt megkérdezett személy válasza: 5,4,,,1. a) Ábrázolja gráffal a hatfős társaság ismertségi viszonyait! b) Hány ismerőse van a hatodik személynek a társaságban?:
a) (5) (4) (1) () () b) A hatodik főnek az ábráról leolvasva ismerőse van. Összesen: pont 6) Oldja meg a következő egyenletet a valós számok halmazán! Válaszát három tizedesjegyre kerekítve adja meg! 10 A kifejezést logaritmus alá visszük és alkalmazzuk a logaritmus azonosságát. lg x lg10 x lg lg10 lg x, lg10 Összesen: pont 7) Adja meg az alábbi állítások logikai értékét (igaz vagy hamis)! A. Ha egy szám osztható 6-tal és 8-cal, akkor osztható 48-cal is. B. Ha egy pozitív egész szám minden számjegye osztható -mal, akkor a szám is osztható -mal. C. A 48 és a 10 legnagyobb közös osztója a 1. A. Hamis, hiszen fordítva lenne igaz. B. A -mal való oszthatóság feltétele, hogy a számjegyeinek összege osztható -mal, és ha az összeadásban minden tag osztható -mal, akkor az összeg is osztható. Tehát az állítás igaz. C. 48 és 10 legnagyobb közös osztója 4, így az állítás hamis. Összesen: pont 8) Egy számtani sorozat negyedik tagja 7, ötödik tagja 5. Határozza meg a sorozat első tagját! Megoldását részletezze! A számtani sorozat differenciája egyenlő bármely tagjának és az azt megelőző tagnak a különbségével, vagyisd a5 a4 5 7 1. A sorozat első tagja a1 a4 d 7 ( 1) 4. Összesen: pont
9) Egy fiókban néhány sapka van. Tekintsük a következő állítást: A fiókban minden sapka fekete. Válassza ki az alábbiak közül az összes állítást, amely tagadása a fentinek! A. A fiókban minden sapka fehér. B. A fiókban nincs fekete sapka. C. A fiókban van olyan sapka, amely nem fekete. D. A fiókban nem minden sapka fekete. A helyes tagadás C és D. 10) Ábrázolja a ;6 intervallumon értelmezett Összesen: pont x x függvényt! (4 pont) A függvény grafikonja az abszolútérték függvény grafikonjából származik, az abszolút értéken belüli x miatt vízszintesen pozitív irányba toljuk. Az abszolút értéken kívüli x miatt pedig függőlegesen negatív irányba toljuk az eredeti függvényt. Ábrázolás Végül a függvényt a megadott intervallumra szűkítjük. Összesen: 4 pont 11) Oldja meg a sin x 1 egyenletet a valós számok halmazán! x k k Összesen: pont 1) Az osztály lottót szervez, melyben az 1;;;4;5 számok közül húznak ki hármat. Tamás a ;;5 számokat jelöli be a szelvényen. Számítsa ki annak a valószínűségét, hogy Tamásnak telitalálata lesz! Számítását részletezze! (4 pont)
1) 5 Az összes lehetséges húzás száma 10, amely az összes esetek száma. A kedvező esetek száma pedig 1, hiszen egyféleképpen tudjuk kiválasztani a nyertes szelvényt. 1 Így a keresett valószínűség P 0,1. 10 Összesen: 4 pont II.A a) Oldja meg az alábbi egyenletet a valós számok halmazán! x 6 x 7 ( x 5) (5 pont) 4 b) Oldja meg az alábbi egyenlőtlenséget a valós számok halmazán! x x 0 (5 pont) a) Először felbontjuk a zárójelet, közös nevezőre hozunk, majd felszorzunk a nevezővel. x 6 x 4 7 x 10 4 4( x) x 10 Az egyenletet tovább egyszerűsítve a megoldás x. Ellenőrzés behelyettesítéssel vagy ekvivalenciára hivatkozással. b) Megoldjuk az x x 0 egyenletet, melynek gyökei x1 1 x lesznek. Mivel a másodfokú kifejezés főegyütthatója pozitív, ezért a parabola értékei a 1; intervallumon kisebb vagy egyenlők 0 -nál. és Összesen: 10 pont 14) Az ABCD húrtrapéz oldalainak hossza: AB 5 cm BC,5 cm CD cm és DA,5cm. a) Számítsa ki a trapéz szögeit! (5 pont) b) Határozza meg az ABC és ACD háromszögek területének arányát! (5 pont) c) A trapéz belső szögeit egy-egy 5mm sugarú körívvel jelöltük. Számítsa ki a négy körív hosszának összegét! a) Berajzoljuk a húrtrapéz C csúcsból kiinduló magasságát, majd az így keletkezett BCT derékszögű háromszögre felírunk egy koszinuszszögfüggvényt.
1,5 cos 0,6, amelyből 5,1,5 A húrtrapéz alapon fekvő szögei egyenlők, ezért 5,1. Továbbá a húrtrapéz egy száron fekvő szögeinek összege 180, így 180 5,1 16,87. b) A BCT háromszögre Pitagorasz-tételt írunk fel: m,5 1,5 cm Így az ABC háromszög területe 5 5cm T ABC. Az ACD háromszög területét az ABCD trapéz és az ABC háromszög területének különbségeként számítjuk ki. (5 ) T ABCD 7cm T T T cm ACD ABCD ABC TABC Így a háromszögek területének aránya T ACD 5. c) Mivel a trapéz belső szögeinek összege 60, így a négy szöghöz tartozó körívek hossza összesen egy 5mm sugarú kör kerületével egyenlő. A kérdezett ívhossz ezért K 5 10 1,4mm. Összesen: 1 pont 15) A kereskedelemmel foglalkozó cégek között több olyan is van, amely állandóan emelkedő fizetéssel jutalmazza a dolgozók munkavégzését. Péter munkát keres, és két cég ajánlata közül választhat: I. ajánlat: Az induló fizetés 00 000 Ft, amit havonta 5000Ft -tal emelnek négy éven át. II. ajánlat: Az induló fizetés 00 000 Ft, amit havonta % -kal emelnek négy éven át. a) Melyik ajánlatot válassza Péter, ha tervei szerint négy évig a választott munkahelyen akar dolgozni, és azt az ajánlatot szeretné választani, amelyik a négy év alatt nagyobb összjövedelmet kínál? (7 pont) A Péter szerződésében szereplő napi 8 óra munkaidő rugalmas, azaz lehetnek olyan napok, amikor 8 óránál többet, és olyanok is, amikor kevesebbet dolgozik. 6 óránál kevesebbet, illetve 10 óránál többet sosem dolgozik egy nap. Az alábbi táblázatban Péter januári munkaidőkimutatásának néhány adata látható.
b) Számítsa ki a táblázatból hiányzó két adatot, ha tudjuk, hogy január hónap munkanapján Péter átlagosan naponta 8 órát dolgozott! (6 pont) a) Az I. ajánlatban Péter havi fizetése egy 5000 differenciájú számtani sorozat egymást követő tagjai, ahol a sorozat első tagja 00000. Így az 00000 47 5000 első 48 tag összege S48 48 15 40 000Ft. A II. ajánlatban egy mértani sorozatot írhatunk fel, melynek első tagja 00000, kvóciense 1,0. Itt az első 48 tag összege: 48 1,0 1 S ' 48 00000 1,0 1 15 870 700Ft. Mivel II. ajánlat során a négy év alatti összjövedelem nagyobb, a II. ajánlatot érdemes választania. b) Jelöljük x -szel a 8 óra munkával töltött napok számát, illetve (4 5 x) 10 x a 9 óra munkával töltött napok számát. Tudjuk, hogy átlagosan naponta 8 órát dolgozott, ezért az alábbi egyenletet írhatjuk fel. 4 6 5 7 x 8 (10 x) 9 10 8, amelyből x Vagyis Péter napon dolgozott 8 órát, és 7 napon dolgozott 9 órát. Összesen: 1 pont
II.B 16) Egy hat kérdéses tesztben minden kérdésnél a megadott három lehetőség (A, B és C) közül kellett választani a helyes választ. A tesztet tíz diák írta meg. Az alábbi diagram az egyes feladatokra adott választok eloszlását mutatja. A teszt értékelésekor minden helyes válaszra 1 pont, helytelen válaszra pedig 0 pont jár. Tudjuk, hogy a tíz diák összesen 5 pontot szerzett. a) Határozza meg az összes jó és az összes rossz válasz számát, és készítsen ezekről kördiagramot! (4 pont) b) Igaz-e, hogy minden kérdésre az a jó válasz, amit a legtöbben jelöltek be? Válaszát indokolja! Éva, János és Nóra is megírták ezt a tesztet. Egyetlen olyan kérdés volt, amelyre mindhárman jól válaszoltak. Három olyan kérdés volt, amit Éva és János is jól válaszolt meg, kettő olyan, amire János és Nóra is, és egy olyan, amire Nóra és Éva is jó választ adott. Két olyan kérdés volt, amelyet csak egyvalaki oldott meg helyesen hármuk közül. c) Hány pontot szereztek ők hárman összesen ezen a teszten? (5 pont) Az egyik diák nem készült fel a tesztre, válaszait tippelve, véletlenszerűen adja meg. d) Mekkora valószínűséggel lesz legalább egy jó válasza a tesztben? a) A jó válaszok száma 5, a rossz válaszok száma 5. A 10 diák összesen 60 választ adott, ezért 1 válasz 6 -nak felel meg a kördiagramon. Így a jó válaszok száma egy 10 -os körcikk, a rossz válaszok számát pedig egy 150 -os körcikk szemlélteti. (5 pont)
b) Az ábráról leolvasva, ha az állítás igaz lenne, akkor tanulók összesen 5 6 6 7 6 6 6 pontot szereztek volna, viszont azt tudjuk, hogy 5 jó válasz volt, ezért az állítás hamis. c) A megválaszolt kérdések számát egy Venn-diagramon ábrázoljuk. Azért a két feladatért, amit csak egyedül oldottak meg pont jár, így összesen 1 1 11 pontot szereztek. d) 6 Az összes eset száma 79, ennyiféleképpen lehet kitölteni a tesztet. A kedvező esetek számát megkaphatjuk úgy, hogy az összes eset számából levonjuk a kedvezőtlen esetek számát. 6 Hogy egy válasz se legyen helyes 64 -féleképpen lehetséges, így a kedvező esetek száma 79 64 665. 665 A keresett valószínűség pedig P 0,91. 79 Összesen: 17 pont 17) a) Az ABC háromszög két csúcsa A( ; 1) és B (;7), súlypontja az origó. Határozza meg a C csúcs koordinátáit! b) Írja fel a hozzárendelési utasítását annak a lineáris függvénynek, amely -hoz 1-et és -hoz 7 -et rendel! (A hozzárendelési utasítást x ax b alakban adja meg!) (5 pont) c) Adott az A( ; 1) és a B (;7) pont. Számítsa ki, hogy az x tengely melyik pontjából látható derékszögben az AB szakasz! (9 pont) a) A háromszög súlypontjának koordinátái a csúcsok megfelelő koordinátáinak számtani közepe, a C( c1; c ) pont koordinátáira felírhatóak az alábbi egyenletek. c1 0, amelyre c 1 0 1 7 c 0, amelyre c 6 b) A függvény képe egy egyenes, meredeksége 7 ( 1) 4 m. ( ) A (;7) ponton átmenő 4 meredekségű egyenes 4 egyenlete pedig y 7 ( x ), így a 4 hozzárendelés szabálya x x.
c) Jelöljük a kérdéses pontot P -vel! Mivel a P pont az x tengelyen van, így a második koordinátája 0. Ha Px ( ;0), akkor PA ( x; 1) és PB ( x;7). PA és PB vektorok pontosan akkor merőlegesek egymásra, ha PA és PB vektorok skaláris szorzata 0. ( x) ( x) ( 1) 7 0 x 9 7 0, amelynek gyökei x1 4 és x 4. (4 pont) Tehát a feladatnak két megoldása van, (4;0) 1 P ( 4;0). Összesen: 17 pont 18) Zsófi gyertyákat szeretne önteni, hogy megajándékozhassa a barátait. Öntőformának egy négyzet alapú szabályos gúlát választ, melynek alapéle 6cm, oldaléle 5cm hosszúságú. Egy szaküzletben 11cmoldalú, kocka alakú tömbökben árulják a gyertyának való viaszt. Ezt megolvasztva és az olvadt viaszt a formába öntve készülnek a gyertyák. (A számítások során tekintsen el az olvasztás és öntés során bekövetkező térfogatváltozástól.) a) Legfeljebb hány gyertyát önthet Zsófi egy 11cm oldalú, kocka alakú tömbből? (6 pont) Zsófi az elkészült gúla alakú gyertyák lapjait szeretné kiszínezni. Mindegyik lapot (az alaplapot és az oldallapokat is) egy-egy színnek, kékkel vagy zölddel fogja színezni. b) Hányféle különböző gyertyát tud Zsófi ilyen módon elkészíteni? (Két gyertyát különbözőnek tekintünk, ha forgással nem vihetők egymásba.) (6 pont) Zsófi a gyertyák öntéséhez három különböző fajta varázskanócot használ. Mindegyik fajta varázskanóc fehér színű, de a meggyújtáskor (a benne lévő anyagtól függően) az egyik fajta piros, a másik lila, a harmadik narancssárga lánggal ég, Zsófi hétfőn egy dobozba tesz 6 darab gyertyát, mindhárom fajtából kettőt-kettőt. Keddtől kezdve minden nap véletlenszerűen kivesz egy gyertyát a dobozból, és meggyújtja. c) Számítsa ki annak a valószínűségét, hogy Zsófi az első három nap három különböző színű lánggal égő gyertyát gyújt meg! (5 pont) a) A gúla oldallap magasságának kiszámításához Pitagorasz-tételt írunk fel: 5 4, majd a gúla magasságához újra alkalmazzuk: m 4 7,65cm. Ezután kiszámoljuk a gúla térfogatát. V gúla 6 7 1 7 1,75cm
Egy kocka alakú tömb térfogata Vkocka 11 11cm, így egy kockából 11 41,9, azaz 41 gyertya önthető ki. 1,75 b) Az alaplapot kétféleképpen lehet kiszínezni. Az oldallapok lehetnek ugyanolyan színűek, mindegyik kék, vagy mindegyik zöld, ez összesen két eset. Lehet három oldallap zöld és egy kék, vagy három oldallap kék és egy zöld, ez is összesen két eset. Olyan festésből, amikor két oldallap zöld és két oldallap kék, szintén kétféle lehet, attól függően, hogy az ugyanolyan színű lapok szomszédosak vagy szemköztiek. Az oldallapokat tehát hatféleképpen lehet kiszínezni, így összesen 6 1 különböző színezés készíthető. c) Az első gyertya bármilyen színű lánggal éghet. Annak, hogy a második gyertya más színű lánggal ég, 4 5 a valószínűsége. Annak, hogy a harmadik gyertya más színű lánggal ég, mint az első kettő, 4 a valószínűsége. Ekkor a kérdéses valószínűség 4 1 5 4 5 P 0, 4. Összesen: 17 pont