A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Európai kilátások: az euróövezet gazdasági fellendüléséhez a növekedés belső motorjai egyelőre még gyengék 213. szeptember Technikai értelemben véget ért a recesszió az eurózónában az idei év második negyedévében, miután a gazdaság,-kal bővült április és június között a megelőző három hónaphoz képest. A bizalmi indexek a korábban vártnál kedvezőbb kilátásokat jeleznek előre 213 második felére, ami a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából is derűlátásra adhat okot. Az euróövezet GDP-je ugyanakkor az idei év egészét tekintve még zsugorodhat, s csak jövőre várható növekedés: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a monetáris unió gazdasága 213-ban,-kal csökken, míg 214-ben 1,-kal nő, az Európai Központi Bank viszont mindössze 1,-os bővüléssel számol jövőre. Az eurótérségben a növekedés legfontosabb hajtóereje továbbra is a külső környezet maradt, míg az alacsony belső kereslet jelenti az európai gazdasági növekedés legsúlyosabb akadályát. A restriktív fiskális politika visszafogja a közösségi kiadásokat, a magas munkanélküliség miatt alacsony a háztartások fogyasztása, a bizonytalan kilátások és a szűkös hitelkínálat pedig fékezi a vállalati beruházásokat. Ráadásul a tagországok versenyképessége egyrészt általánosan romlott, másrészt a különbségek szélesedtek is, mivel az egyes országok eltérő sebességben hajtanak végre szerkezeti reformokat. Összességében a belső kereslet az idei első negyedéves 1,9 után 213. április és június között 1, százalékponttal csökkentette a GDP-növekedés ütemét, míg Kormányzati fogyasztás GDP (jobb t.) a nettó export,9, ill.,5 százalékponttal növelte a dinamikát (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon) százalékpont 1. ábra: A belső kereslet hozzájárulása a GDP-hez az eurózónában 3 2 1-1 -2-3 -4 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Beruházás A tartalomból Forrás: Eurostat, MFB Háztartási fogyasztás - - - - A meglepően jó magyar beruházási adat is támogatta a magyar gazdaság növekedését a második negyedévben... (5. oldal) A gyengélkedő hazai feldolgozóipar szinte egyetlen húzóágazata továbbra is a járműgyártás... (6. oldal) Visszafogott üzleti tevékenység, javuló profitabilitás és stabil tőkehelyzet jellemzi a bankszektort... (7. oldal) Csökkenő kamatok, mérséklődő hitelezési aktivitás a bankrendszerben... (8. oldal) A lakosság töretlenül törleszti hiteleit és növeli megtakarításait... (9. oldal) Tíz éves csúcson a foglalkoztatási ráta, négy éves rekord mélységben a munkanélküliség... (1. oldal) Ismét mérséklődött a fogyasztói árindex Magyarországon... (11. oldal) Növekvő befektetői óvatosság, csökkenő jegybanki alapkamat, gyengülő forint... (12. oldal) Romló költségvetési egyenleg, meredekebbé váló hozamgörbe... (13. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Az eurózóna gazdasága hat negyedév folyamatos visszaesést követően,-kal bővült az idei második negyedévben a megelőző három hónaphoz képest (az előző év azonos időszakához viszonyítva a visszaesés -,-ra lassult). Az elemzői várakozásoknál valamelyest kedvezőbb növekedési adat Németország és Franciaország mellett a periféria gazdaságainak vártnál jobb teljesítményének volt köszönhető: a PIIGS országok közül Portugáliában mérték az Európai Unión belül a leggyorsabb GDP-bővülést negyedéves alapon, míg Spanyolországban és Olaszországban is érezhetően mérséklődött a viszszaesés mértéke. A leggyengébb teljesítményt a magországok közül Hollandia mutatta: a németalföldi ország gazdasága 211 utolsó negyedéve óta folyamatosan zsugorodik éves alapon, míg Ciprus GDP adataiban az idei év elején eszkalálódó pénzügyi válság erőteljes hatása érezhető (2. ábra). Az eurózóna gazdaságának második féléves várható teljesítménye szempontjából kedvező, hogy az üzleti hangulat 213. április óta folyamatosan javul az ágazatok többségében, bár a bizalmi indexek továbbra sem érték el sem a hosszú távú átlagos szintet, sem az egyértelmű növekedést jelző tartományt. A beruházásokat tekintve ugyanakkor kedvezőtlen jel, hogy az építőipari cégek egyelőre nem tapasztaltak pozitív változást a piaci feltételekben, sőt az idei év első felében tovább romlottak a kilátásaik. A háztartások fogyasztásának alakulása szempontjából optimizmusra adhat okot, hogy a fogyasztói bizalom tavaly év vége óta folyamatosan erősödik (3. ábra). Bár a fogyasztási és beruházási kilátások már javulni kezdtek, az európai adósságválság távolról sem látszik megoldottnak, ami áttételesen a restriktív fiskális eszközök alkalmazása mellett a gazdasági szereplők bizalmának alakulásán keresztül hosszú távon lassítja a kilábalás ütemét. A bizonytalanságot fenntartó fejlemények közé tartozik, hogy a nyáron nyilvánvalóvá vált, miszerint Görögország további segítségre (új mentőcsomag, további adósságelengedés stb.) szorul, aminek a módjáról és mértékéről várhatóan csak a szeptemberi német választásokat követően születik döntés. Emellett több tagországban (pl. Olaszország, Lengyelország) is komoly problémákba ütközhet a vállalt hiánycél idei teljesítése, ami szintén fokozhatja a bizalmatlanságot a reálgazdasági- és a pénzpiaci szereplők körében (4. ábra). A monetáris unió tagországaiban alkalmazott restriktív fiskális eszközök az Európai Bizottság előrejelzése szerint is legfeljebb lassítani tudják majd az államadósság növekedését: habár a költségvetési egyensúly megteremtéséért tett erőfeszítések eredményeként az elsődleges mérlegek többlete valamelyest mérsékli a tagállamok tartozásait, a korábbi adósságokkal öszszefüggő kamatkiadások jelentős terhet jelentenek (5. ábra). Az elmúlt egy évben közeledtek egymáshoz a hosszú lejáratú állampapírhozamok az euróövezetben, mivel a meghatározó jegybankok (Fed, Bank of England, Bank of Japan) eszközvásárlási programjai miatt bővülő likviditás és élénk kockázatvállalási kedv jellemezte a nemzetközi pénzügyi piacokat. A kedvező hangulatban elsősorban a periférikus tagállamok relatíve magas kötvényhozamai mérséklődtek, így enyhültek a kamatterheik, könnyebbé vált a deficites költségvetések finanszírozása is. A tavaszi hónapoktól kezdődően a Fed egyre erőteljesebb jelzései az amerikai kötvényvásárlási program szűkítésével kapcsolatban azonban az eszközárak csökkenését, a 2 1-1 -2-3 -4 2. ábra: A GDP alakulása (negyedév/negyedév) az eurózónában, ill. az Európai Unióban*,15,1,5 -,5 -,1 -,15 213.I. n.év 213. II. n.év *Íro., Málta, Luxemburg: nincs elérhető adat -,2-1 -1 százalékpont Forrás: Eurostat, MFB Portugália Finnország Németország Litvánia Egyesült Királyság Csehország Dánia Franciaország Lettország Románia EU-27 Lengyelország Eurózóna Szlovákia Ausztria Belgium Észtország Magyarország Bulgária Spanyolország Svédország Olaszország Hollandia Szlovénia Ciprus 3. ábra: Bizalmi indexek alakulása az eurózónában Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 Ipar Fogyasztás Kiskereskedelem Építőipar Szolgáltató szektor 4. ábra: A GDP-arányos költségvetési egyenleg alakulása néhány eurózóna tagállamban - - - - 12 8 4-4 Forrás: Eurostat, Európai Bizottság, MFB 23 8, 24 85, 25 88, 92, 95, 96, 29 21 211 212 213 214 Elsődleges egyenleg Növekedési hatás Egyéb hatás 26 27 28 5. ábra: Az államadósság alakulása és az egyes tényezők hozzájárulása a változáshoz az eurózónában Forrás: Európai Bizottság, MFB *az Európai Bizottság prognózisa alapján 29 Eurózóna Spanyolország Franciaország Olaszország Portugália Németország 21 211 212 213* 214* 2 1-1 -2-3 -4 - - - - -1-1 1 9 9 8 8 Kamatkiadás-hatás Inflációs hatás GDP-arányos államadósság (jobb t.) 2 213. szeptember
kötvényhozamok emelkedését idézték elő világszerte. Amenynyiben a pénzpiaci likviditás-szűkülés bekövetkezik, és a befektetési kedv tartósan gyengül, az ismét az eurózóna-országok költségvetési mozgásterének szűküléséhez vezethet a következő hónapokban, s ez visszafoghatja a belső keresletet (6. ábra). Annak ellenére, hogy a gazdaság az élénkülés jeleit mutatja, rekord magas szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta 213. második negyedévben az eurózónában (12,) és az Európai Unió egészében is (11,). A PIIGS országok mellett az év eleji pénzügyi válság következtében Cipruson (16,) és az újonnan csatlakozott Horvátországban (16,) a legmagasabb a munkanélküliek aránya az aktív lakosságon belül. A kedvezőtlen munkaerőpiaci feltételek, a munkahely elvesztésétől való félelem okozta bizonytalanság a korábban felvett hitelek visszafizetése és a megtakarítás növekedése mellett jelentősen visszafogja a háztartások fogyasztását (7. ábra). Ennek eredményeként a kiskereskedelmi forgalom 211 második negyedéve óta folyamatosan zsugorodik (éves szinten), 213. április és június között,-kal maradt el az egy évvel ezelőtti, és 2,-kal a 21-es értéktől. Az idei év második felében az euróövezet recessziójának enyhülésével lassulhat a munkanélküliségi ráta emelkedése (az Európai Bizottság az idei év egészére 12,-os rátával számol), azonban a munkaerőpiaci feltételek javulása elhúzódhat, ami tartósan alacsony belső keresletet eredményezhet a következő években az eurózónában (8. ábra). Számításaink szerint ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta az eurótérségben 22-ra a válság előtti szintre süllyedjen (28: 7,), 214 és 22 között átlagosan évi 3,4-3,-kal kellene bővülnie a monetáris unió gazdaságának. Ezzel szemben például az IMF a 214-218-as periódusban átlagosan mindössze 1,-os GDP-növekedést jelez előre, ami alapján az évtized hátralevő részében a munkaerőpiaci feltételek csak mérsékelt javulására számíthatunk. A gyenge munkaerőpiaci helyzet ugyanakkor akadályozhatja a fogyasztás bővülését is. A munkaerőpiac magára találását azonban a lassú növekedés mellett más (strukturális) tényezők is akadályozhatják. A foglalkoztatottak számának csökkenését az elmúlt években tompította a részmunkaidős munkakörök emelkedése: az alulfoglalkoztatottak (olyan munkavállalók, akik szeretnének teljes állást, de erre nincs lehetőségük) aránya az aktív népességen belül a 28-as 3,4-ről 3,9%-ra emelkedett 212-re, számuk tavaly 4 ezerrel nőtt (9. ábra). A növekedés gyorsulásával ugyanakkor a munkaadók először ebben a dolgozói körben növelik a foglalkoztatás intenzitását, ami visszafoghatja az új munkahelyek teremtését. Szintén lassíthatja a munkaerőpiac jelenlegi mélypontról való kilábalását, hogy folyamatosan nő az inaktív népességen belül a passzív munkanélküliek (rendelkezésre álló, de munkát nem keresők) aránya, akik valamilyen személyes jellemző, vagy az adott régió kedvezőtlen lehetőségei miatt reménytelennek ítélik a munkakeresést (csak 212 és 211 között negyedmillióval bővült a számuk). Emellett a fiatalok körében tartósan magas munkanélküliség azzal a következménnyel is járhat, hogy a növekedés beindulásakor bizonyos korosztályok munkához jutása a hiányzó munkatapasztalat miatt akadályokba ütközhet. 7. ábra: A kiskereskedelmi forgalom és a munkanélküliség alakulása az Európai Unióban* (213. II. negyedév) Munkanélküliségi ráta változása (százalékpont, 213. II. n.év - 212. II. n.év*) Munkanélküliségi ráta éves változása (százalékpont, fordított skála) 6 4 2-2 GR CY E NL M P I HR RO DK SLO CZ A B F BG PL FIN SK D S UK H IRL EST R² =,68 Forrás: Eurostat, MFB *Luxemburg nélkül LV -4-1 -1-1 Kiskereskedelmi forgalom (213. II. n.év / 212. II. n.év**) *Észto., Görögo., Olaszo., Letto., Ausztria, Egyesült Királyság: 213. I. n.év - 212. I. n.év **Görögo., Horváto., Olaszo.: 213. I. n.év / 212. I. n.év -2-1 1 2 3 2 5 2 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 ezer fő 27.1 6. ábra: 1 éves állampapírhozamok néhány tagországban * év/év, szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok Forrás: Eurostat, Reuters, MFB 27.7 26.I 28.1 26.III 8. ábra: A munkanélküliségi ráta és a GDP alakulása az eurózónában Forrás: Eurostat, MFB 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Munkanélküliségi ráta (összes korosztály, bal t.) -1363,3 Foglalkoztatott (alulfoglalkoztatott nélkül) 28.7 29.1 4,1 Alulfoglalkoztatott (részmunkaidős) 29.7 21.1 Gazdaságilag aktívak 245,7 Munkanélküli 211.III 212.I 212.III LT GDP: 1 negyedévvel elcsúsztatva 11,6 Munkakeresők (nem áll rendelkezésre) 251,6 Nem keres munkát (rendelkezésre áll) 213.I 213.III GDP (jobb t.) 9. ábra: Az aktív és nem aktív népesség alakulása (212/211) az eurózónában 21.7 Németország Franciaország Olaszország Spanyolország 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7-1112,9 Egyéb inaktív Gazdaságilag nem aktívak - - - Forrás: Eurostat, MFB 3 213. szeptember
A kedvezőtlen munkaerőpiaci feltételek mellett finanszírozási oldalról is bizonytalan az euróövezet növekedése. A hitelezési folyamatokat tekintve az eurózónában mind a lakosságnak, mind a vállalatoknak nyújtott kölcsönök állománya zsugorodik: a fogyasztási és a vállalati hitelek volumene éves szinten 3,6, ill. 5,-kal csökkent 213. júliusban, a céges kölcsönök esetében az euróövezet országai közül már csak Belgiumban és Finnországban bővült a hitelállomány (1. ábra). További ösztönzést a monetáris politika a konvencionális eszközökkel már kevésbé tud adni: az Európai Központi Bank (ECB) alapkamata május óta történelmi mélyponton,,5-on áll, míg a vállalati, ill. lakossági hitelek átlagos kamata rekord alacsony szinteken mozog (11. ábra), az ECB által májusban bejelentett, a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekkel biztosított, eszközfedezetű értékpapírok piacának beindítására irányuló kezdeményezése pedig egyelőre nem vezetett érdemi intézkedésekhez. Az eurótérség gyenge hitelezési dinamikája mögött a pénzintézetek tőkehelyzete, limitproblémái, hosszú távú forrásainak hiánya mellett vélhetően az is szerepet játszik, hogy csökkent a hitelképes európai vállalatok, ill. ígéretes projektek száma, ami a monetáris unió strukturális problémáiból, a tagországok és a vállalatok romló versenyképességéből fakad. A foglalkoztatási, hitelezési, fogyasztási és beruházási trendeken túl egyre jobban visszaveti az euróövezet növekedési lehetőségeit a tagországok közötti divergencia felgyorsulása, ami abból ered, hogy a szükséges strukturális reformokat nem egyformán hajtották, ill. hajtják végre a tagállamok. Az Economist Intelligence Unit befektetői véleményeken alapuló, országkockázatokat összesítő indexe szerint különösen nagymértékű a befektetői klímában a visszaesés néhány olyan gazdaságban (pl. Olaszország, Spanyolország), amely méreténél fogva magával rántja az uniós átlagot is, s a tagállamok közti különbségek szélesedésével a közösségi szintű szakpolitikai intézkedések hatásfoka is romlik (12. ábra). A divergencia mellett ugyancsak kedvezőtlen, hogy 21 óta a nagyobb eurótérségbeli gazdaságok mindegyikében romlik a befektetői környezet. A differenciálódás felgyorsulása abban is megfigyelhető, hogy a részvénypiaci trendek szerint az eurózónán belül elsősorban a német vállalatok piaci értéke nőtt, ami azt jelzi, hogy eszközeik, kilátásaik, jövedelemtermelő képességük kedvezőbb befektetői megítélés alá esik, mint a többi tagországban működő vállalatoké. A válság nyomán átalakuló világgazdaságban Európán belül a németországi vállalatok erősödtek meg leginkább (versenyképességüknek, rugalmasságuknak, valamint a kínai gazdaság húzóerejének köszönhetően), ráadásul a globális hatású likviditásbővítési programok pozitív hatása a monetáris unión belül elsősorban a német gazdaságban csapódott le, míg a többi ország részvénypiaca ebből kevésbé profitált. Ez azt is jelzi, hogy az euróövezeten belüli vállalati különbségek erősödtek, s a periférikus országok vállalatai egyre jobban lemaradnak a tőkéért zajló globális versenyben, ami az eurótérség egészének növekedési kilátásait is beárnyékolja (13. ábra). 1 1 - - -1 - - - - - - 13. ábra: GDP-növekedés* az eurózónában és részvénypiaci indexek alakulása* az euróövezet néhány tagországában - - - - - - - 1999.12 2.6 2.12 21.6 21.12 22.6 22.12 23.6 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 22.12 1. ábra: GDP-növekedés*, valamint a fogyasztási hitelek, lakáshitelek és vállalati hitelek növekedésének üteme az eurózónában (év/év) * év/év, szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok GDP (jobb t.) Lakáshitel (bal t.) 12. ábra: GDP-növekedés az eurózónában* és néhány tagország befektetési kockázatának megítélése** * év/év, szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok GDP Franciaország Spanyolország 23.1 23.7 24.1 24.7 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 * év/év, szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok ** 28. január = 1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 GDP (bal t.) DAX 3 (német) FTSE MIB (olasz) Németország Olaszország Forrás: Eurostat, Reuters, MFB Forrás: ECB, Eurostat, MFB Fogyasztási hitel (bal t.) Vállalati hitel (bal t.) 11. ábra: Betéti és hitelkamatok az euróövezetben Forrás: ECB, MFB 23.6 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 Lakossági hitel- és betéti kamat különbözet (jobb t.) Vállalati hitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakáshitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakossági betéti kamat (max. 1 éves futamidő, új lekötés, bal t.) Forrás: Economist Intelligence Unit, Eurostat, MFB **csökkenő kockázat 1 15 2 25 3 35 4 45 5 55 6 Eurostoxx 5 (eurózóna) CAC 4 (francia) IBEX 35 (spanyol) - - - 6 5 4 3 2 1 százalékpont pont (-1 skála) 14 13 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 4 213. szeptember
Gazdasági növekedés A meglepően jó beruházási adat is támogatta a magyar gazdaság növekedését a második negyedévben A német Ifo intézet 213. augusztusi felmérésének eredményei a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos optimizmus elbizonytalanodására utalnak (1. ábra). A második negyedévben a kínai növekedés üteme tovább lassult (7, év/év). A fejlett régiók közül egyedül az amerikai gazdaság teljesít stabilan jól (évesített ráta: 2,). Az eurózónában technikai értelemben véget ért a recesszió (negyedéves alapon,-kal bővült a GDP), ugyanakkor az előző évhez viszonyítva, volt a visszaesés mértéke (2. ábra). A magyar gazdaság öt negyedév után nőtt ismét éves szinten (+, év/év), a térségben azonban csak a tovább zsugorodó Csehországnál volt jobb a teljesítménye (3-4. ábra). A termelési oldalon az agrárium és az építőipar, a felhasználási oldalon pedig a belső kereslet (háztartások fogyasztása: +,, bruttó állóeszköz-felhalmozás: +4,9%) támogatta a hazai növekedést, míg az import erőteljes (+4,) megugrása miatt a nettó export 1,2 százalékponttal fogta vissza a GDP bővülését (5. ábra). A beruházások volumene 4,-kal nőtt az idei második negyedévben. A vártnál sokkal jobb adat elsősorban az állami fejlesztéseknek volt köszönhető, míg a versenyszférán belül a feldolgozóiparban stagnáltak (-,) a beruházások (6. ábra). 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex 2. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) 14 14 1 12 12 1 1 1 1 8 8 1 6 4 2 Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213. III Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése 6 4 2 26.I Forrás: Reuters, MFB 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Kína Eurózóna Németország USA* - - - - 3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 4. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 1 1 * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok - - - - - - - - - - - - -1 * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB -1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország - - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I Negyedév/negyedév (bal t.) 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Év/év (jobb t.) - - 5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 6. ábra: A versenyszféra és a költségvetési szektor beruházásainak alakulása (év/év) Magyarországon 1 5 5 4 5 4 százalékpont -5-1 -15-2 -25 - - - - -1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Végső fogyasztás összesen Bruttó felhalmozás Nettó export GDP-növekedés (jobb t.) 3 2 1-1 -2-3 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Versenyszféra beruházásai Költségvetési szektor beruházásai 3 2 1-1 -2-3 5 213. szeptember
Külkereskedelem és ipar A gyengélkedő hazai feldolgozóipar szinte egyetlen húzóágazata továbbra is a járműgyártás 213. júliusban a hazai export (euróban számolt) értéke 4,4, míg a az importé 4,-kal (év/év) bővült, a külkereskedelmi többlet pedig az egy évvel korábbinál 41,7 millióval több, 421,6 millió eurót (124,5 ) tett ki (1. ábra). A német üzleti kilátások javulásával az év második felében a kivitel növekedésének mérsékelt gyorsulása várható (2. ábra). Az ipari termelés 213. júliusban 4,-kal nőtt (év/év) a nyers, ill. 2,-kal a naptárhatástól tisztított adatok alapján, az előző hónaphoz képest pedig,-kal emelkedett. Az év első felében az ágazat teljesítménye 1,-kal volt alacsonyabb, mint 212 hasonló időszakában (3. ábra). A feldolgozóipar továbbra sem tud magára találni (213. június: -, év/év), az exportmegrendelések ismét csökkentek (-7,), a belföldi megrendelések viszont 5,-kal nőttek. Az idei első félévben a járműgyártás mellett csak a vegyianyag gyártás területén volt mérhető komolyabb mértékű emelkedés, míg a számítástechnikai és elektronikai termékek előállítása mellett a gyógyszeripar fogta vissza leginkább az ágazat eredményeit (4-5. ábra). Az építőipar teljesítménye 213. júniusban 12,-kal nőtt (év/év), az év első hat hónapjában pedig már 7,-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az új megrendelések 19,-kal emelkedtek éves szinten júniusban (6. ábra). 1. ábra: Az euróban számolt export és import alakulása (év/év) Magyarországon 2. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év) 4 3 4 3 115 11 IFO-index: 3 hónappal eltolva 3 2 2 2 15 1 1 1 1 95-1 -1-1 9-2 -2-2 85-3 -3-4 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7-3 -4 8 75 * 3 hónapos gördülő átlag Forrás: KSH, CESifo, MFB 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1-4 -5 Import Export IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Export volumen* (jobb t.) 3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 3 1 6 3 2 1 4 2 1 2 1-1 -2-3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 - -1-1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) -2-4 -6 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) -1-2 -3 5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (213. január - június) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) Járműgyártás 112, 6 1 Vegyi anyag előállítás 16, Egyéb feldolgozóipar 13, Villamos berendezés gyártása 11,9% Fafeldolgozás 99, Élelmiszer, ital, dohány gyártás 96,9% Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 96, Fémfeldolgozás 96, Gumi, műanyag termék gyártása 95, Gépgyártás 95, Gyógyszergyártás 9, Számítógép, elektr. termék gyártása 85, FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN 98, * az előző év azonos időszaka = 1 8 9 9 1 1 11 11 4 2-2 -4-6 -8 29.3 * 3 hónapos gördülő átlag 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 1 - -1-1 -2 6 213. szeptember
A bankszektor helyzete Visszafogott üzleti tevékenység, javuló profitabilitás és stabil tőkehelyzet jellemzi a szektort Az idei év első hat hónapjában a részvénytársasági hitelintézetek 23,3 milliárd forintos adózás utáni nyereséget értek el. Egy évvel korábban,3 milliárdos volt a veszteség, ami a kilátások javulását sugallja, ugyanakkor a lakossági devizahitelek pénzügyi rendszerből történő kivezetését célzó kormányzati törekvés várhatóan újabb terheket ró a szektorra (1. ábra). A profitabilitás idei javulását az eszközállomány, a hitelállomány, valamint a közvetlen külső források állományának zsugorodása kísérte, azaz defenzív stratégiát követve javult a szektor jövedelmezősége (2-3. ábra). A bankok alapvetően a hitelezés visszafogásával, a hitel/betét arány csökkentésével reagáltak az elhúzódó válságra, ugyanakkor az elmúlt hónapokban tapasztalt fejlemények (pl. a hitel/betét ráta csökkenésének megtorpanása) azt jelzi, hogy a gazdasági növekedési kilátások javulásával vélhetően módosul ez a stratégia és fokozatosan aktivizálódnak a pénzintézetek a hitelpiacon (4. ábra). Kedvező jel, hogy a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése 212-ben megállt, ugyanakkor az idei évben egyelőre nem indult el érdemi csökkenés (5. ábra). A bankrendszer tőkehelyzete régiós összehasonlításban továbbra is stabil: a hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 213 derekán 16, volt, 1,8 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (6. ábra). 5 4 3 2 1-1 -2-3 1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye 174,4 23 275,1 314,2 356,8 Adózás előtti eredmény Adózott eredmény 24 25 26 27 324,7 236,6 29,1 28 3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai 29 12,3 21 * MFB, EXIM, KELER nélkül -243,3 211 Forrás: PSZÁF, MFB 212-164, 213.I 73, 23,3 213.II 2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 213.6.3 212.12.31 211.12.31 21.12.31 29.12.31 28.12.31 27.12.31 5 669,3 5 856, 6 386,5 6 399,5 6 64,1 7 17,2 6 566,4 15 938,8 16 66,1 25 66,9 26 31, 28 797,3 19 121,8 19 8,1 18 873, 29 177,9 2 23,3 24 375,7 16 69,9 28 125,3 28 996,4 5 1 15 2 25 3 Forrás: PSZÁF, MFB * MFB, EXIM, KELER nélkül Eszközállomány Hitelállomány Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június - 213. június) 25 2 Belföldi betétek Közvetlen külföldi forrás Forrás: PSZÁF *MFB, EXIM, KELER nélkül 25 2 25 22 2 17 * MFB, EXIM, KELER nélkül 25 22 2 17 15 1 5 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 15 1 5 15 12 1 7 Vállalati hitel/betét arány 5 Lakossági hitel/betét arány 2 Forrás: PSZÁF, MFB Összes hitel/betét arány 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 15 12 1 7 5 2 5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem teljesítő hiteleinek aránya 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban 2 * MFB, EXIM, KELER nélkül 1 1 1 1 1 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 Forrás: PSZÁF, MFB 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 2 1 1 1 1 1 17, 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 Forrás: PSZÁF, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 17, 17, 16, 16, 15, 15, 14, 14, 13, 13, 12, 12, Teljes hitelállomány Vállalat Lakosság Önkormányzat Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia 7 213. szeptember
Vállalati forráshelyzet Csökkenő kamatok, mérséklődő hitelezési aktivitás a bankrendszerben A magyarországi vállalatok a monetáris lazítás következtében egyre kedvezőbb áron juthatnak forintban nyújtott banki kölcsönökhöz: az 1-5 éves, ill. 5 év feletti hitelkamatok átlagos mértéke idén júliusra 7,46, ill. 7,2-ra, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 23-ig visszanyúló adatai alapján egyaránt új mélypontra süllyedt. A térségben a bolgár és román vállalatok drágábban, míg a szlovák, cseh és lengyel cégek továbbra is lényegesen olcsóbban kaphatnak banki hitelt, mint magyarországi versenytársaik (1-2. ábra). A hazai pénzintézetek ugyanakkor viszonylag alacsony (a régióban a lengyel és a szlovák után a harmadik legkisebb) felárat alkalmaznak a kölcsönök árazásában (3. ábra). Magyarországon a vállalati szektorban júliusban 36, milliárd forinttal bővült a forintkölcsönök, s 94,8 milliárd forinttal csökkent a devizahitelek állománya a tranzakciók nyomán. Előbbiben az MNB Növekedési Hitelprogramjának első pillére (kedvezményes forinthitelek nyújtása), utóbbiban a program második pillére (devizahitelek forintra váltása) is szerepet játszhatott, a hitelezés ugyanakkor egyelőre összességében visszaesését mutat, akárcsak egyre több régióbeli gazdaságban (4-5. ábra). A vállalati hitelek körében új mélypontra, 14,-ra csökkent az öt évnél hosszabb futamidejű kölcsönök aránya (6. ábra). 1 1 1 1. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 * 3 hónapos bankközi kamatok 1 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 bázispont Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 3. ábra: A minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* és a jegybanki alapkamat közti kamatfelár Forrás: ECB, jegybanki honlapok, MFB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 5. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 1 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 bázispont 1 1 1 1 1 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15 28.1 29.1 2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB 29.4 4. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Devizahitel Forinthitel Összes hitel Forrás: MNB, MFB 29.7 * hó végi állománnyal súlyozva 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 1 1 1 1 1 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15 5 5 7 2 Lejárat nélkül 4 3 2 1-1 -2 27.12 Forrás: ECB, MFB 28.3 28.6 * euróra konvertált állományok 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia 4 3 2 1-1 -2 6 5 4 3 2 1 211.1 211.4 211.7 Forrás: PSZÁF, MFB 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 * MFB, EXIM, KELER nélkül 2 19% 1 1 1 1 1 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) 8 213. szeptember
Fogyasztás, megtakarítás A lakosság töretlenül törleszti hiteleit és növeli megtakarításait A nyár elején megtört a fogyasztói bizalom hónapokig tartó emelkedése Magyarországon, s egyelőre nem látszik egyértelmű irány az index alakulásában (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom két hónap növekedés után éves szinten,-kal esett viszsza 213. júniusban, az idei második negyedévben azonban összességében 1,-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A lakossági vásárlások megtorpanását jelzi ugyanakkor, hogy az előző hónaphoz képest a csökkenés (-1,9%) 29. július óta nem látott mértékű volt. A júliusi előzetes adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom 1,-kal (év/év) nőtt (2-3. ábra). A háztartások finanszírozási képessége közel 4 milliárd forinttal javult az idei második negyedévben, elsősorban a megtakarítások növekedésének köszönhetően. A csökkenő betéti kamatok miatt a lakosság 187,4 milliárd forinttal mérsékelte a tulajdonában lévő készpénz és betét eszközök állományát, s 384,5 milliárd forinttal növelte értékpapír-befektetéseit. A lakossági hitelállomány 28 második negyedéve óta mért legalacsonyabb szintre (868, ) csökkent. Az állomány előző negyedévhez viszonyított mérséklődésében a nettó hiteltörlesztés, ill. a forintárfolyam erősödéséből fakadó átértékelődési hatás egyharmad - kétharmad arányban játszott szerepet (4-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 Forrás: GKI, MFB 27.3 27.6 27.9 27.12 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon - - - - Hónap/hónap (bal t.) - Év/év (jobb t.) - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 - - - - -1-1 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása a föbb termékcsoportok szerint (naptárhatástól tisztított volumenindexek) 4. ábra: A háztartások finanszírozási képességének alakulása - - - - -1 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 Nem élelmiszer termékek Üzemanyagok 212.12 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 Élelmiszerek Kiskereskedelem összesen - - - - -1 6 4 2-2 -4-6 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Nettó hatás* (bal t.) Pénzügyi eszközök* (bal t.) *tranzakciók szerinti változás; 4 negyedéves gördülő átlag Pénzügyi kötelezettségek* (bal t.) Finanszírozási képesség (a GDP %-ában, jobb t.) Forrás: MNB, MFB 5. ábra: A háztartások tulajdonában lévő készpénz és betét eszközök, illetve értékpapírok tranzakció szerinti alakulása 6. ábra: A háztartások hitelállományának változása 1 8 6 Forrás: MNB, MFB 1 5 1 Forrás: MNB, MFB 11 1 4 2 5 9 8-2 -5 7-4 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Készpénz és betétek Értékpapírok -1 6 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Tranzakciók (bal t.) Átértékelődés (bal t.) Hitelállomány (jobb t.) 9 213. szeptember
Munkaerőpiac Tízéves csúcson a foglalkoztatási ráta, négy éves rekord mélységben a munkanélküliség A május-júliusi időszakban 29 nyara óta nem látott szintre süllyedt a munkanélküliségi ráta (1,) (1. ábra), a foglalkoztatási ráta (51,9%) pedig tíz éves rekord szintre emelkedett. Az intézményi adatgyűjtés alapján az alkalmazásban állók száma is mérsékelt ütemben emelkedett (+13,4 ezer fő, év/év) a második negyedévben (2. ábra), habár a versenyszférában 213. április és június között 4,3 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiacra továbbra is jellemző vegyes kép abból fakad, hogy a foglalkoztatás bővülését a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest tartósan magas szintje (3. ábra) mellett a (magyarországi kötődéssel rendelkező) külföldön dolgozó magyarok számának dinamikus emelkedése (+2,) is segítette. Az ágazatok közül egyedül a közigazgatásban növekedett érdemben a foglalkoztatottak létszáma, ami szintén a közmunkaprogram felfutásával magyarázható (4. ábra). A júliusban bejelentett 48,8 ezer új munkahelyek között továbbra is többségben (7,) voltak a támogatott állások, kedvező jel ugyanakkor, hogy a regisztrált nem támogatott álláshelyek száma éves szinten már harmadik hónapja emelkedik (5. ábra). 213. júniusban a bruttó átlagkeresetek 2,-kal, míg a nettó bérek 5,-kal nőttek éves szinten (6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon 15 1 1 1 1 5 ezer fő 5-5 1 1 9% ezer fő -5-1 - - ezer fő -1-15 175 15 125 1 75 5 25 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 2 15 1 5-5 -1-15 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 ezer fő -15-2 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II * KSH munkaerő-felmérés alapján ** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.) 213.I 213.II - - Forrás: KSH, MFB 4. ábra: A foglalkoztatottak számának változása az egyes ágazatokban, ill. a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozó magyarok számának alakulása (213. II. n.év / 212. II. n.év) 6 5 4 3 2 1-1 55,2 Összesen -1,3 Mezőgazdaság 11,1 Feldolgozóipar -6,5 Egyéb ipar 6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 2,1 Építőipar 47,6 Közigazgatás 2,2 Egyéb szolgáltató szektor 42,1 Közfoglalkoztottak száma 17,1 Külföldön dolgozó magyarok száma ezer darab 18 15 12 9 6 3 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 6 4 2-2 -4-6 Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 1 1-28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 1 1-1 213. szeptember
Infláció Ismét mérséklődött a fogyasztói árindex Magyarországon A Brent-típusú kőolaj átlagos napi világpiaci ára 213. augusztusban 3,-kal volt magasabb (111,3 dollár/hordó), mint júliusban. A szíriai konfliktus eszkalálódásával, valamint a katonai beavatkozás esélyének növekedésével a kőolaj ára a hónap végén kilőtt, s február óta nem látott szintre (116 dollár fölé) ugrott (1. ábra). 213. júliusban az eurózónában és Kínában is az előző hónaphoz hasonlóan alakult a fogyasztói árak éves emelkedése (1,6, ill. 2,), míg az USA-ban 1,8-ról 2,-ra gyorsult a pénzromlás üteme. (2. ábra). A várakozásokkal ellentétben nem emelkedett, hanem ismét csökkent az inflációs ráta Magyarországon: 213. júliusban a 12 havi fogyasztói árindex 1, volt az egy hónappal korábbi 1,9% után. Az előző hónaphoz képest az árak átlagosan,-kal csökkentek (3. ábra). Részben szezonális okokra vezethető vissza az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek árának jelentős mérséklődése, a gyenge belső keresletet jelzi ugyanakkor, hogy az árfolyamgyengülés hatását az eladók nem tudják érvényesíteni áraikban (4-5. ábra). Az inflációs alapmutatók alapján a fogyasztói árindex további mérséklődése nem várható (6. ábra), a lakossági energiaárak ismételt csökkentése ugyanakkor ezt felülírhatja. 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában 65 6 13 12 1, 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, 55 5 45 4 11 1 9 Forrás: Reuters, MFB 8 211.1 211.4 211.7 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó 5, 2,, -2, 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 USA Eurózóna Kína 5, 2,, -2, 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 4. ábra: Fogyasztói árak változása az előző hónaphoz képest a főbb termékcsoportok szerint (213. július) Egyéb cikkek, üzemanyagok, Szolgáltatások, Szeszes italok, dohányáruk, Forrás: MNB, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Fogyasztói árindex Maginfláció 5. ábra: Az élemiszerek és ruházkodási cikkek árának változása (hónap/hónap), valamint a havi átlagos forint/euró árfolyam az adott év júliusában 1,,, -, -1, -1, -2, -2, -3, -3, 265 27 275 28 285 29 295 3 35 Forrás: KSH, MNB, MFB 31 29 21 211 212 213 Élelmiszerek (bal t.) Ruházkodási cikkek (bal t.) HUF/EUR árfolyam (jobb t.) fordított skála Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés 28.1 28.4 Élelmiszerek Ruházkodási cikkek Összesen -2, -, -, -1, -, Forrás: KSH, MFB - - - 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Forrás: MNB, MFB 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve 11 213. szeptember
Árfolyamok Növekvő befektetői óvatosság, csökkenő jegybanki alapkamat, gyengülő forint A Fed monetáris szigorítása a korábban vártnál hamarabb, már idén ősszel elindulhat, ami növekvő nyomás alá helyezte a közép-kelet-európai devizákat augusztusban. A forint,4, a lengyel zloty és a román lej,6-,-ot gyengült az euróval szemben (a hónap végén egy euró 3,8 forintot ért), míg a régiós menedékdeviza szerepet betöltő cseh korona,-ot erősödött. A svájci frankkal, ill. az amerikai dollárral szemben,4, ill.,-ot veszített értékéből a hazai fizetőeszköz (1-2. ábra). A forint gyengülése a romló nemzetközi klíma (3. ábra) mellett a magyarországi jegybanki kamat alakulására vezethető viszsza. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot augusztus végén új történelmi mélypontra, 3,8-ra csökkentette, s a piaci szereplők további mintegy 2 bázispontos kamatvágást áraznak be (4. ábra), így a külföldi befektetők számára a magyar eszközökön, különösen az állampapírokon egyre kisebb hozamprémium érhető el (5. ábra). A forintot emellett augusztusban is gyengítette a lakossági devizahitelek kivezetésével kapcsolatos kormányzati törekvést övező bizonytalanság, mivel konkrétumok hiányában a találgatások szerint a lépés várhatóan további terheket ró a hazai bankszektorra. A reálgazdasági kilátások év eleje óta tartó javulása egyelőre legfeljebb fékezi a forint gyengülésének ütemét (6. ábra). 1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213-ban 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1 1 1 CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR * 212.12.31.=1 1 1 1 31 35 3 forint gyengülése Forrás: ECB, MFB 26 25 24 1 1 295 23 1 1 29 22 9 9 213.1 Forrás: ECB, MFB 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 euróval szembeni árfolyamerősödés 213.7 213.8 9 9 285 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 21 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása 4. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat pont, fordított skála 9 1 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 Forrás: ECB, Reuters, MFB forint erősödése tőzsdeindex emelkedése 33 32 31 3 29 28 27 26 25 24 36 34 32 3 28 26 24 22 2 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 213.8.3-án (jobb t.) 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 212.1 212.4 212.7 212.1 S&P 5 (bal t.) 213.1 213.4 HUF/EUR (jobb t.) 213.7 1.21 4.21 7.21 1.21 1.211 4.211 7.211 1.211 1.212 4.212 7.212 1.212 1.213 4.213 7.213 1.213 1.214 4.214 * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatláb-megállapodások (FRA-k) alapján Forrás: ECB, MNB, MFB 34 33 32 31 3 29 28 27 26 25 24 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 211.1 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 211.4 211.7 211.1 212.1 HUF/EUR árfolyam (bal t.) 212.4 212.7 Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) 212.1 213.1 213.4 213.7 bázispont 31 3 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 2.1 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 21.1 211.1 212.1 213.1 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála 12 213. szeptember
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Romló költségvetési egyenleg, meredekebbé váló hozamgörbe Az idei esztendő első hét hónapjában a központi költségvetés hiánya 193,4 milliárd forint volt (a 213 egészére tervezett deficit 125,-a), dupla annyi, mint 212 ugyanezen időszakában. A hiány éves célhoz viszonyított évközi lefutása egyelőre kedvezőtlenebb mind a tavalyi, mind a tavalyelőtti pályánál. A júliusig befolyt állami bevételek ugyan 275,4 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit, viszont ugyanezen összevetésben a kiadások 826,2 milliárd forinttal emelkedtek, s a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok túlköltekezése magyarázza a kiadásnövekedés 9,-át (1. táblázat, 1-2. ábra). Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programjának visszafogásával kapcsolatos várakozások élénkülése visszafogja a globális kockázatvállalási kedvet, ami világszerte, így a közép-kelet-európai térségben is drágítja az adósságfinanszírozást. Augusztusban a 1 éves szlovák (+9 bp), a magyar (+15 bp), a cseh (+34 bp) és a lengyel (+ 38 bp) állampapírhozamok is emelkedtek, s csupán a romániai süllyedt (-5 bp). Júliust követően az előző hónapban is folytatódott a magyar hozamgörbe meredekebbé válása, mivel a rövid hozamok követik a jegybanki kamat csökkenését (3-4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer 212 213 teljesítés (előzetes) I-VII. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-VII. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 9376,7 511,2 54, 1232,4 5376,6 52, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 536,1 46, 1451,3 51,2 35, Társasági adó 342,3 129,9 37,9% 32,8 116,2 36, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 146,5 7,5 48, 312,6 73,5 23, 25,6 83,3 33, 149, 81,6 54,9% 372,7 2168,9 58, 4286,9 2147,7 5, 2747,4 1652,7 6, 2953,2 1526,2 51, Jövedéki adó 929,4 58,2 54, 947,1 491,2 51,9% Lakosság befizetései 169,4 919,6 57, 1657,8 962,9 58, Személyi jövedelemadó 1498,4 861,4 57, 151,6 879, 58, 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 17 15 12 1 7 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és július között (milliárd forint) -783, -73,2-1 12,9-1 367,5-542,5-1 93,3 51,2 536,1 529,8 388,9 61,3 2 147,7 457,1 1 684,3 1 781,1 2 168,9 1 856,7 1 445,9 1 22,2 1 96,4 843,5 919,6 962,9 1 55,1 86,7 1 25,3 526,1 1 1,5 1 35,2 1 555,3-48,9-534,7-518,7-1 4,9-597,4-764,5-629, -756,1-745,9-71,1-716,6-1 188,4-73,3-1 67, -1 317, -1 498,3-1 52,4-1 119,6-1 831,5-346,3-2 339,3-2 459,9-2 685,7-2 739,9-379,7 2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 28 29 21 211 212 213-374,5-364,4-483,4-3 486,1-45,3 28 29 21 211 212 213 A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB 17 15 12 1 7 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 2765,5 1619,1 58, 2847,3 1781,9 62, 1744,3 122,9 58, 184,3 188,2 6, 5 2-2 Forrás: NGM, KSH I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 5 2-2 213.3.29 3. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 213.4.5 213.4.12 213.4.19 213.4.26 213.5.3 213.5.1 213.5.17 213.5.24 213.5.31 213.6.7 213.6.14 213.6.21 213.6.28 213.7.5 213.7.12 213.7.19 213.7.26 213.8.2 213.8.9 213.8.16 213.8.23 213.8.3 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 1 1 9% 4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése Forrás: ÁKK, MFB 211.7 211.8 211.9 211.1 211.11 211.12 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 1 1 9% 13 213. szeptember