Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
Az előadás tartalma I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer II. Energiahatékonyság III. Megújuló energia IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás V. Eredmények jövőkép 2
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer EU 2030-as klíma és energia politikai keretprogram jellemzői 2030-as keret: a 2050-es Dekarbonizációs Útitervvel és az Energia Útitervvel összhangban A fenntarthatóság, ellátásbiztonság és versenyképesség pillérekre épül Hármas célok (ÜHG, megújulók,energiahatékonyság) továbbvitelének kérdése Eltérő érdekek a régió országain belül 3
ktoe I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Energiafelhasználás alakulása 18500 Magyarország végső energiafogyasztásának alakulása 18000 17500 17000 16500 16000 15500 15000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Eurostat A 2000-es szinten van jelenleg az energiafogyasztás A 2005-ös csúcshoz képest -10 %-os csökkenés 4
1000 tonna CO2 ekvivalens I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Üvegházhatású gáz kibocsátás alakulása 85000 Magyarország ÜHG kibocsátásának alakulása 80000 75000 70000 65000 60000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Eurostat 2000 óta 15 %-kal csökkent a hazai ÜHG kibocsátás A 2005-ös szinthez képest 16 %-os csökkenést értünk el 5
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Üvegházhatású gáz kibocsátás Energia szektor a legnagyobb kibocsátó 6
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer Hazai klíma és energiapolitikai keretrendszer Energiastratégia 2030 kitekintéssel 2050-re Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 kitekintéssel 2030-ig 7
II. Energiahatékonyság EU 2020 Klíma-energia célkitűzések Energiahatékonyság 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 1,5 %-os, éves energia-megtakarítási kötelezettség A központi kormányzati épületek 3%-os éves felújítása 8
Primerenergia felhasználás, PJ II. Energiahatékonyság Épületenergetika: Kiemelkedő lehetőség az energiahatékonyságban 9
II. Energiahatékonyság Épület teljes életciklusa 10
kwh/m 2 év II. Energiahatékonyság Épületeink jelenlegi helyzete európai viszonylatban 300 250 Magyarország A főbb szektorok aránya az épületek primerenergia-felhasználásán belül 2011-ben 200 150 100 50 0 MMagyar a g y a rország o r s z á g EU-27 PPasszív a s s z íház v h á z A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kwh/m 2 év) az EU átlagához viszonyítva, 2000-2007 11
II. Energiahatékonyság Az új Energiahatékonysági Irányelv átültetése Új jogszabályi keretrendszer készül Megújuló Energiáról és Energiahatékonyságról szóló törvény (MET) Megújuló energia szabályozás Egységes törvényi struktúra Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 4,2 milliós hazai épületállomány Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez Az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók 12
III. Megújuló energia Az EU 27 megújuló energiatermelésének fejlődése MEGTÖRŐ EURÓPAI LENDÜLET A Kormány a megújuló energiaforrásokat a komplex zöldgazdaság-fejlesztés szerves részének tekinti, amely integrálódik a kapcsolódó iparágak bővítéséhez: környezetipar, mezőgazdaság. 13
III. Megújuló energia Az 1969/2013. (XII.18) Korm. határozat értelmében az NCsT felülvizsgálatra kerül Indokai: - Nemzetközi környezet változása - A támogatási rendszerek válsága - Technológiai fejlődés - A gazdasági környezet változik - NCsT energiamix nem reális A felülvizsgálat során figyelembe vesszük: - A technológiai fejlődést - A fogyasztók teherbíró képességét - A biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex hatásait - Új finanszírozási instrumentumok bevezetésének lehetőségét új irányvonal 1. Potenciál a megújuló alapú hőtermelésben (TÁVHŐ) Biomassza potenciál Geotermikus potenciál 2. Decentralizált megújuló energiatermelés növelése Lakosság és KKV szektor - napelemek telepítése 14
III. Megújuló energia Hazai megújuló energia helyzetkép 16% 14% 12% 10% 8% 6% Összesen terv Összesen tény 4% 2% 0% 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 9,6 %: 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést Tovább csökken az ország energiafelhasználása 15
III. Megújuló energia Növekvő fűtési dominancia 2009 2010 2011 2012 Zöldáram aránya csökken Zöldhő aránya növekszik 16
PJ/év 2030-ig III. Megújuló energia Hazai biomassza potenciál előrejelzések 350 300 250 200 150 100 50 0 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Tudományos Akadémia Európai Környezetvédelmi Ügynökség Vidékfejlesztési Minisztérium Hatalmas a potenciál 17
PJ III. Megújuló energia Bioenergia helyzetkép Hazai Bioenergiai felhasználás 60 50 40 30 20 Szilárd biomassza Biogáz Bioüzemanyagok 10 0 2009 2010 2011 2012 A magyar megújuló energiamix meghatározó része (2012: 81%) EU 2020-as megújuló energiamix 44 %-a A legszélesebb körben elérhető megújuló energiahordozó Fenntarthatóan előállítható Magyarország kiváló agröokológia adottságai 18
kw III. Megújuló energia Megújuló energia alapú, háztartási méretű kiserőművek kapacitása, 2008-2013 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000-2008 2009 2010 2011 2012 2013 Biogáz - - 50 74 1 175 306 Vízenergia 16-39 39 90 64 Szélenergia 10 59 97 128 251 395 Napenergia 363 465 992 2 883 12 525 31 210 Háztartási méretű kiserőművek terén hatalmas a fejlődés 19
kw III. Megújuló energia Megújuló energia alapú, 0,05<0,5 MW beépített kapacitás alatti kiserőművek kapacitása, 2008-2013 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000-2008 2009 2010 2011 2012 2013 Biogáz 2 272 2 040 2 536 5 063 5 313 6 475 Vízenergia 2 317 2 317 2 317 2 637 2 637 2 637 Szélenergia 275 275 275 275 275 275 Napenergia - - - 456 1 315 3 706 20
MW/GWh III. Megújuló energia 250 Biogáz Tény és Terv adatok 200 150 100 50 0 MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh 2009 2010 2011 2012 biogáz TÉNY 24 96 24 112 49 188 50 235 biogáz TERV 14 85 17 101 21 125 Biogáz területén a tervek felett teljesítünk 21
ktoe III. Megújuló energia 100 RES Távfűtés 80 60 40 20 0 2009 2010 2011 2012 Ebből távfűtés/távhűtés[1] TÉNY 58 66 75 85 Ebből távfűtés/távhűtés[1] TERV 3 5 18 Várakozáson felüli a távhő megújuló energia részaránya és energiamennyisége 22
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás nemzetközi áttekintése Ország Távfűtés részaránya Svájc 3,50% Németország 14% Magyarország 15% Ausztria 21% Csehország 49% Dánia 50% Lengyelország 52% Izland 95% Dánia 2013-tól új építésű épületnél nem lehet fűtőolaj vagy gáz fűtés 80,5 % kogenerációból származik 20 % hulladékból származik Koppenhága a lakások 90 %-a távhő ellátású Ausztria 1950-es évek óta folyamatosan növekszik a távhő részaránya 70-75 % kapcsolt energiatermelés Bécs: a világ legnagyobb távhőrendszere 22 % hulladékból származik Izland A világon legnagyobb távfűtés részaránya Legnagyobb része geotermiából származik 23
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás hazai jelentősége Összes lakásszám Magyarországon: 4 300 000 Távfűtött lakások száma: 640 000 Távfűtött lakások részaránya: 15 % Összes távfűtött lakásszám Budapesten: 238 000 Távfűtött lakások részaránya Budapesten: 30 % A távhőszolgáltatás klímavédelmi jelentősége: 24 PJ primerenergia megtakarítás évente 1,34 millió t CO2 kibocsátás megtakarítás évente 24
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Eszközök: Út a hatékonyabb távhőrendeszerek felé Horizontális intézkedéscsomag: EED Megújuló és energiahatékonysági törvény Távhőfejlesztési CsT. Energiahatékonysági CsT. Lakossági energiahatékonysági programok Vállalkozásfejlesztési programok Megújuló és hulladék; 6% Szén és olaj; 7% A hazai távfűtés tüzelőanyag megoszlása Maradékhő; 6% Földgáz; 81% E N E R G I A H A T É K O N Y S Á G Földgáz alapú, rossz hatékonyságú B i o m a s s z a G e o t e r m i a H u l l a d é k Z Ö L D Versenyképes távfűtés Í T É S 25
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 26
V. Eredmények - jövőkép Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási rendszerek Beruházási támogatások KEOP (szerződött): 163 Mrd Ft Lakossági energiahatékonyság (megítélt): 37,9 Mrd 2013-tól Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer EU ETS III kvótabevételekből KEHOP az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetése, az energetikai kiemelt terület Termelési támogatások KÁT működik, stabil emelkedtek az átvételi árak a megújuló termelésre vonatkozóan csak kedvező változások voltak évi 20-30 Mrd Ft kifizetés (kiegyenlítő energia nélkül) HMKE kompenzáció 2013 év végére 32.000 kwp összteljesítmény H - tarifa 27
Támogatott zöldgazdaság-fejlesztési projektek, db 28
Támogatott zöldgazdaság-fejlesztési projektek, Mrd Ft 29
Milliárd Ft V. Eredmények - jövőkép Megvalósult lakossági energiahatékonysági programok eredményei A 2008-2013. között kiírt pályázatok eredményeképp 638 993 399 kwh/év energia-megtakarítás érhető el. Megvalósult korszerűsítések Összes beruházási költség Összes támogatás (lakás darabszám) (Mrd Ft) (Mrd Ft) 2001-2013 évi pályázatok 421 490 235,87 81,18 Lakossági energiahatékonysági pályázatok keretében kifizetett támogatások időszaki megoszlása 16 14 12 10 Lakossági energiahatékonysági pályázatok keretében folyósított állami támogatás, évenkénti kifizetés 2001-2009: 39% 2010-2013: 61% 8 6 4 2 0 2 001 2 002 2 003 2 004 2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 2 011 2 012 2 013 30
V. Eredmények - jövőkép A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Prioritási tengely megnevezése 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása - A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése - Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése - A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátás-csökkentési célok végrehajtására Alap Teljes összeg EU+HUN (Mrd HUF) A teljes keret %-ában KA 293,57 26,3 ÖSSZESEN: 1117,77 100 A prioritások keretösszegei a Partnerségi Megállapodásban rögzítettek, mely a COM számára a napokban benyújtásra kerül. Az energiahatékonysági célok eléréséhez a tervek szerint a TOP, a VEKOP és a GINOP is jelentős forrással járulhat hozzá. 31
32
Köszönöm a figyelmet! Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár sajto@nfm.gov.hu 33