Módszertani levél Intézetünk története a Magyar Vöröskereszt, akkori nevén a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egyletének megalakulásáig, 1881. május 16-ig nyúlik vissza. A Központi Segélyező Nőegylet, valamint a Vöröskereszt segítségével és szervezésében indult be a magyar nővér- és ápolónőképzés, melyhez egy újonnan épülő központi kórház létrehozása biztosíthatta a megfelelő szakmai hátteret. 1882 októberében megkezdődött a kórház építése, ekkor jött létre a ma is látható pavilonrendszerű épületegyüttes. Az építkezés befejezését követően, 1884. október 19-én ünnepélyes keretek között I. Ferenc József avatta a Vöröskereszt Erzsébet Kórházává épületeinket. Az ápolóképzés fejlődésével, a Vöröskereszt és különböző adományok, alapítványok anyagi támogatása révén a Kórház kapacitása, ágyszámai folyamatosan emelkedtek Az I. világháború éveiben hadikórház szerepét töltötte be az ekkorra már 800 ágyasra duzzasztott intézet. A háború hatására a Vöröskereszt anyagilag kimerült, így már csak 28 aktív ágyat tudott működtetni összesen 2 pavilonban. Ilyen körülmények késztették a Vöröskeresztet arra, hogy az Erzsébet Kórházat bérbe adja 30 évre a Magyar Posta Betegbiztosító Intézetének. Ismét a fellendülés és a népszerűség évei következtek, amelynek következtében minden épületet renováltak, a parkot felújították, valamint új épület is felhúzásra került. A 1926 júniusában nyílhatott meg az újjávarázsolt kórház és szanatórium. 1944-45-ben, Budapest ostroma alatt több pavilont is bombatalálat ért, az ápolónőképző épületét le is kellett bontani. December 28-án a hadikórházat leszerelték, ettől kezdve a Vöröskereszt polgári kórháza lettünk. 1 / 5
1945-48 a helyreállítás, újjáépítés időszaka volt. Újraindult az ápolónőképzés is. 1949. január 1-i hatállyal a kórházat államosítják, a nevünk a továbbiakban Budapesti Állami Kórház, majd Győri úti Állami Kórház, kicsit később Alkotás utcai Állami Kórház lett. 1949 májusában a népjóléti miniszter az kéri a kórház igazgatójától, dr. Molnár Béla Emiltől, hogy az 1942 óta működő Országos Sportorvosi Intézet által beutal beteg vagy sérült sportolókat vegye fel a kórház és gyógykezelje. A Rendelőintézet Sportklinika néven válik ismertté. A Sportbiológiai Kutató Laboratórium 1950 áprilisában idetelepül és társintézményünk lesz. Új nevünk: Sportklinika és Sportorvosi Kutató Laboratórium. Ünnepélyes megnyitása 1951. február 23-án volt. Feladatául az egészségügyi miniszterhelyettes az élsportolók és a XII. kerület sportolók ambuláns ellátását jelölte meg. Ezzel elérkeztünk a Sportkórház megalapításához. 1952-ben az egészségügyi miniszter kiadta a 8300-25/1952. Eü. M. sz. utasítást, melyben rendelkezett a testnevelés és a sportegészségügyi hálózat, az Országos Intézet (OTSI), a BTSI, a megyei-, járási-, városi-, budapesti kerületi rendelők, az egyesületi szakorvosok feladatairól. Ez a rendelet kodifikálja az intézet létrejöttét, feladat- és hatáskörét, szervezetét. 1952-ben Magyarország a Helsinki Olimpián rendkívüli sikereket ért el. A sikerekben jelentős 2 / 5
segítséget nyújtottak a keret-, és az egyesületi orvosok, valamint az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet összes részlege. Az intézetben folytatódott a pavilonok helyreállítása, felújítások, új részlegek és szakmák beindítása történt. 1967-ben a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa kiadta a sportolók egységes minősítési és nyilvántartási szabályzatát, mely a sportorvosi engedélyekkel foglalkozik. A rendszerváltásig kialakításra került a rehabilitációs ellátás, a fizikoterápia, a mentálhigiénia és sportpszichológia, továbbá speciális laboratóriumok és rendelők is létrejöttek. Bevezetésre kerültek a terheléses vizsgálatok, kibővítésre került a belgyógyászati ellátás (Belgyógyászati-Kondicionáló Osztály), megalakult a Sportsebészeti és Ortopédiai Osztály. Megkezdődött a számítógépes adatrögzítési rendszer kialakításának előkészülete a versenysportolók vizsgálati eredményeinek nyilvántartásában a Sportorvosi Ellenőrzési Osztályon. 1988-ban a szöuli Olimpiai Játékok után külön szervezetként működik tovább a Doppingellenőrző Vizsgálati Laboratórium. 1990-ben lett a kórház hivatalos neve Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI). Az ekkor elkészült Szervezeti és Működési Szabályzat, mely olyan szervezeti és vezetési struktúrát jelenített meg, mely kisebb változtatásokkal több mint egy évtizedig az intézet működésének alapját képezte. 1995-ben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási köréből a Minisztérium keretébe került át a sportolók sportorvosi vizsgálatainak anyagi támogatása, mellyel egy közvetlenebb szakmai irányítási és felügyeleti funkció is együtt járt. 3 / 5
1995-ben az OSEI egy lényegében használaton kívüli telekrész értékesítésével próbálta a pénzügyi, felújítási, karbantartási gondokra a fedezetet találni. Sajnos az Intézet gazdasági helyzete továbbra is folyamatosan romlott. 1996-ban megérintette Intézetünket is az összevonás szele, melynek alapján az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézettel, valamint az Országos Rehabilitációs Intézettel működtünk volna együtt az ORFI telephelyén. Ez a változtatás szerencsére nem valósult meg. 1998-ban felmerült a Kórház Semmelweis Egyetemhez való integrációja, mely szintén nem történt meg. Ezzel egyidőben folyamatos ígéreteket kaptunk, hogy az Intézet épületeinek rekonstrukciója megvalósulhat, erre az anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. Szakmai sikereinkért, intézeti munkánkért, valamint tudományos tevékenységünkért többszörösen is dicséretben részesültünk. Az ezredfordulóra a Sportkórház helyzete több területen is kritikussá vált. Súlyos anyagi gondokkal küzdött, eszközei, létesítményei meglehetősen elavultak voltak. Felmerült, hogy pavilonrendszerű épületeink egy esetleges felújítás után sem üzemeltethetőek gazdaságosan, helyzetünket csak egy új klinikai tömb létrehozásával tudnánk elfogadhatóvá tenni, megoldani. 2002 februárjában a kivitelezési munkák megkezdődtek, de a költözés elmaradt, mert az építkezés nem fejeződött be. (Reményeink szerint ez rövidesen megvalósulhat ) 4 / 5
Az elmúlt néhány évben fenyegette Intézetünket a megszűntetés és a fekvőbeteg ágyszámok csökkentése is, melyből egy jelentősen leredukálódott ellátási körrel rendelkező Intézetként kerültünk ki. 2009. július 15-ével új főigazgatója lett az Országos Sportegészségügyi Intézetnek, akinek messzemenő elképzelései, megvalósítási tervei nyomán remélhetőleg ismét szárnyra kap ez a sokat sanyargatott, de szakmailag felmagasztalt Intézet. Számítunk sportolóink, betegeink, pácienseink töretlen bizalmára, mellyel a magyar sportegészségügyi ellátást és egyben Intézetünket támogatják. 5 / 5