Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA

Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK BEVEZETŐ RÉSZ Az Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet a 2014. december 01. napján megtartott közgyűlésén az Alapszabályt a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény és a 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései szerint módosította, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan, a Lakásszövetkezet alapokmányaként elfogadta, azzal, hogy a módosítások vastag, dőlt betűvel kerültek megjelölésre, illetve azzal, hogy a közgyűlés döntése alapján az Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet a 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezte magát. II. A LAKÁSSZÖVETKEZET NEVE, SZÉKHELYE, CÉLJA, FOGALMA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE II.1. A lakásszövetkezet neve, székhelye: Óbuda 24. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet 1033 Budapest, Polgár utca 7. VI. emelet A lakásszövetkezet cégnyilvántartási száma: Cg. 01-02-052146 A lakásszövetkezet felügyeleti szerve: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Bejegyezve: Fővárosi Kerületek Földhivatala 574/1981. Adószáma: 10100163-2-41 Statisztikai számjele: 10100163701012101 II.2. A lakásszövetkezet célja 1. A lakásszövetkezet gazdasági célja a tulajdonosi szemlélet érvényre juttatása mellett a tagok anyagi jólétének előmozdítása, egyben korszerű és gazdaságos közreműködés a tagság sokrétű igényének színvonalas kielégítésében és biztonságos fenntartására, lakóépület állagának megőrzésére és szükség szerinti felújítására, szabályszerű és szakszerű működtetésére, a tagok érdekeinek érvényesítésére létrejött gazdálkodó szervezet keretei között. 2. A szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával, a tulajdonosi szemlélet

2 o l d a l érvényre-juttatásával, a tagok érdekeinek érvényesítésével, a tagok közreműködésével és anyagi hozzájárulásával a lakóépületeket és azok egyéb létesítményeit biztonságosan, szabályszerűen és szakszerűen működtesse, üzemeltesse, fenntartsa, és rendeltetésszerű használatáról gondoskodjék a jogszabályokban foglaltak szerint. II/3. A lakásszövetkezet fogalma 1. A lakásszövetkezet a fenti célok elérése érdekében a lakóépületek építésére és fenntartására, azok működtetésére létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. 2. A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte. 3. A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá nem tag tulajdonosai részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségszerzésre nem törekszik. 4. A lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából e törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével vállalkozási tevékenységet is folytathat. A lakásszövetkezetnek az általa üzletszerűen végzett társasházkezelői, illetőleg ingatlankezelői tevékenység esetén, a társasházakról szóló külön törvény erre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmaznia kell. II.4. A lakásszövetkezet tevékenységi köre (TEÁOR) a TEÁOR 08-nak megfelelően 6820 08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése III. A LAKÁSSZÖVETKEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET, HATÁROZATOK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, SZERVEZETE, ÉS SZERVEI MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK III.1. Általános szabályok 1. A lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya az Alapszabály, melynek tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. 2. A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, vagy a közgyűlés által megválasztott két igazgatósági tag vagy az igazgatóság helyett, a közgyűlés által megválasztott ügyvezető elnök képviseli. Az igazgatóság elnökének vagy ügyvezető elnök választása esetén az ügyvezető elnök cégjegyzési joga önálló. E jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem

3 o l d a l korlátozható. 3. Az igazgatósági tagok cégjegyzésének érvényességéhez két, képviseleti jogkörrel felruházott személy együttes aláírása szükséges. Más tag, vagy alkalmazott csak az igazgatóság írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet. 4. Az alapszabály azonban kifejezetten rögzíti, miszerint az igazgatóság helyett megválasztott ügyvezető elnök, csak és kizárólag abban az esetben lehet, nem tag tulajdonos, amennyiben a tagok közül senki nem vállalja az adott tisztség betöltését vagy az adott tag tulajdonost, aki vállalná a tisztség betöltését, a közgyűlés nem választja meg vagy nincsen a tagok között, az alapszabályban rögzített képzettséggel rendelkező személy, aki a kikötött feltételeknek megfelel. 5. Az alapszabály a fentieken túl kifejezetten akként rendelkezik, hogy amennyiben a Lakásszövetkezet képviseletét nem tag tulajdonos ügyvezető elnök látja el, abban az esetben a bankszámla feletti rendelkezési jog csak és kizárólagosan annyiban illeti meg az ügyvezető elnököt, hogy bármilyen átutalást, készpénzfelvételt, kifizetést abban az esetben eszközölhet, amennyiben azt előzetesen, írásban a Felügyelő Bizottság jóváhagyta, engedélyezte. III.2. Törvényességi felügyelet. 1. A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a lakásszövetkezet székhelye szerint illetékes Fővárosi Törvényszék Cégbírósága látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint. III.3. Határozatok bírósági felülvizsgálata. 1. A lakásszövetkezet bármely tagja, és nem tag tulajdonosa kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba ütközik. A jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet jogvesztés terhe mellett, jogvesztő határidőn belül a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell a lakásszövetkezet ellen beadni. 2. A bírósági eljárás megindításának szándékát a felügyelőbizottságnak be kell jelenteni. A bejelentés alapján a felügyelőbizottság a bírósági eljárás elkerülése érdekében a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb tíz napon belül köteles a határozatot meghozó lakásszövetkezet részére a határozat megváltoztatására vagy fenntartására vonatkozó javaslatát megtenni és azt részletesen indokolni. 3. A felügyelőbizottság az intézkedéséről a bejelentés kézhezvételétől számított tíz napon belül írásban tájékoztatja az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost.

4 o l d a l 4. A határozatot meghozó lakásszövetkezet igazgatóság vagy ügyvezető elnök köteles a felügyelőbizottság javaslatának kézhezvételétől számított legkésőbb harminc napon belül a javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról dönteni és arról az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost valamint a felügyelőbizottságot haladéktalanul írásban értesíteni. 5. A keresetindítás határideje a felügyelőbizottsághoz intézett írásbeli bejelentés kézhezvételétől az igazgatóság, ügyvezető elnök fent meghatározott döntése közléséig nyugszik. Ha azonban a nyugvást követően a keresetindítási határidőből tíz napnál kevesebb van hátra, e határidő további tíz nappal meghosszabbodik. III.4. A szövetkezeti önkormányzat 1. A lakásszövetkezet tagsága a jogszabályok keretei között maga dönt a lakásszövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében. 2. Választás útján létrehozza a Törvényben kötelezően előirt szövetkezeti szerveket, továbbá megállapítja, módosítja a jogszabályi keretek között a saját szükségletei által igényelt Alapszabályzatot. Ellenőrzi a lakásszövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét, beszámoltatja a tisztségviselőket. III.5. A lakásszövetkezet önkormányzati szervei, szervezete, működése, szabályai A lakásszövetkezet szervezete: közgyűlés tisztségviselők, azon belül igazgatóság vagy ügyvezető elnök felügyelő bizottság 1. Közgyűlés 1.1. A közgyűlés a lakásszövetkezet legfőbb önkormányzati szerve. 1.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) Az alapszabály megállapítása és módosítása. b) Az igazgatóság tagjainak, az igazgatóság elnökének, elnökhelyettesének, illetőleg ügyvezető elnökének megválasztása, felmentése. c) A felügyelő bizottság tagjainak és elnökének, vagy feladatokat ellátó más

5 o l d a l személy megválasztása, felmentése. d) A tisztségviselők díjazásának megállapítása, annak kifizetését megelőzően annak elfogadása e) Az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén pótbefizetés elrendeléséről. f) Döntés az éves költségvetési előirányzatról. g) A lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása, a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása. h) Döntés az alapszabály keretei között a fel nem osztható vagyonról. i) Belépés az érdekképviseleti szervekbe és kilépés onnan. j) Tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása. k) Döntés a lakásszövetkezet belső szervezetének kialakításáról. l) Döntés a lakásszövetkezet lakóépületei üzemeltetési, és felújítási költség hozzájárulási befizetésekről a rendeltetésszerű működtetés biztosításához szükséges mértékben. m) Döntés az esetleges felújítási kölcsön felvételéről, annak összegéről, a tulajdonostársak befizetési kötelezettségéről és jogi biztosításáról. n) Döntés új létesítmények létrehozásáról, és az ezzel kapcsolatos költségekről. o) Döntés a lakásszövetkezeti tulajdonban levő helyiségek, üzletek stb. esetleges elidegenítéséről, hasznosításáról, a hasznosítás módjának megváltoztatásáról. p) A Lakásszövetkezet vagyonbiztosítását, felelősségbiztosítását ellátó biztosító társaság kiválasztása. q) A Lakásszövetkezet esetleges üzemeltetését ellátó gazdasági társaság kiválasztása, az előzetesen kiírt pályázat alapján. r) Új munkaerő felvételéről történő döntéshozatal, amennyiben az alapbér összege a mindenkor hatályos minimálbér kétszeresét meghaladja, a meglévő munkakörök estleges bővítéséről való döntéshozatal, munkavállaló vagy tisztségviselő bármilyen esetleges továbbképzésen történő részvételéről történő döntéshozatal. s) Döntés mindazokban, amiket a törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 1.3. A közgyűlés összehívása 1.3.1. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV törvény 16. (4) bekezdésben rögzített tartalmú meghívó és hirdetmény útján össze kell hívni. A közgyűlést az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök a tagok és nem tagok részére megküldött meghívó és jól látható hirdetmény útján hívja össze.

6 o l d a l Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább 10 %-a vagy a felügyelő bizottság az ok, a napirendi pontok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök nem fogadja el, illetőleg a kézhezvételtől számított legkésőbb 45 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, illetve a felügyelő bizottság a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra sem tesz eleget ezen kötelezettségének, az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására. 1.3.2. A közgyűlés időpontját legalább 15 nappal a megtartása előtt, a napirend egyidejű közlésével kell írásban meghirdetni és a tagok részére a meghívót és mellékleteit írásban is megküldeni. A meghívó egy példányát lépcsőházanként, jól látható helyen is ki kell függeszteni, üvegezett, zárt szekrényben. 1.3.3. A közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét; b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; c) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. 1.3.4. A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. 1.3.5. A tagok legalább 10%-ának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére, amennyiben az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően benyújtották az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni. 1.3.6. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a lakásszövetkezet bármelyik önkormányzati szervének, vagy bármelyik tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön bármely testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben. 1.4. A Közgyűlés határozatképességére vonatkozó szabályok 1.4.1. A közgyűlés a tagok legalább 50% + 1 jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a 15 napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb (megismételt) közgyűlést kell tartani- az eredeti napirenddel. A megismételt közgyűlés összehívására a legkorábbi időpontnak 3 napon túlra kell esnie, az eredetileg meghirdetett időponthoz képest. A megismételt közgyűlés időpontját a meghívóban, hirdetményen pontosan fel kell tüntetni. A megismételt

7 o l d a l közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, melynek tényét a meghívóban kötelező feltüntetni. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése tárgyában. 1.4.2. Mind a közgyűlés, mind a megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot. a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben, kérdésben érvényes határozatot hozni nem lehet. 1.4.3. A közgyűlés a határozatait általában a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza, az alapszabályban és a törvényben jelzett kivételekkel. A közgyűlésen lakásonként /használati egységenként/ csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni akkor is, ha a lakás /használati egység/ több tag tulajdonában van. 1.4.4. A közgyűlésen nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 1.5. A közgyűlés levezetésére vonatkozó szabályok 1.5.1. A közgyűlés levezető elnökére az igazgatóság tesz javaslatot, amelyet a jelen lévők nyílt szavazással döntenek el. Levezető elnök az a személy, akit a jelen lévők többsége elfogadott. Javaslat hiányában vagy a javasolt személy közgyűlés által történő elutasítása esetén, a közgyűlést bármely jelenlévő levezetheti, akinek személyét a közgyűlés megszavazza. 1.5.2. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen a) a közgyűlést levezető elnök nevét, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét, b) a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a meghatalmazottak nevét jelenléti ívet, a közgyűlés határozatképességét, a tárgyalt ügyek /indítványok/ összefoglalását, külön kérés esetén a felszólaló által elmondottakat szó szerint c) a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag aláírásával hitelesíti. 1.5.3. A jegyzőkönyv, a jelenlévő tagok hozzájárulásával hangfelvétel útján is készíthető. Abban az esetben amennyiben van olyan tag vagy nem tag tulajdonos, aki nem járul hozzá a hangfelvétel készítéséhez, kötelező a hangfelvevő kikapcsolása abban az esetben, amikor a nemmel szavazó tag vagy nem tag felszólal. Hangfelvétel készítése esetén is az írásbeli

8 o l d a l jegyzőkönyv elkészítése a hangfelvétel alapján kötelező. 1.5.4. Egy tag vagy nem tag tulajdonos maximum 5 percig szólalhat fel a közgyűlésen és csak és kizárólag az adott napirendi ponthoz, ezt követően a levezető elnök a szót másnak átadja. 1.5.5. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. 1.6. Képviselet a közgyűlésen 1.6.1. A lakásszövetkezet tagját (tulajdonosát) a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás útján lehet képviselni. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű (két tanú előtt aláírt) magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a tag (tulajdonos) milyen körben ad felhatalmazást a képviseletére. A meghatalmazott minden megkötés nélkül felhatalmazást kaphat arra, hogy a napirendi pontokat illetően a tag (nem tag tulajdonos) nevében és helyette szavazzon, de a tag (tulajdonos) a meghatalmazásban előírhatja, hogy a meghatalmazott a nevében valamely napirendi pontot illetően hogyan szavazzon. 1.6.2. Az írásbeli meghatalmazás abban az esetben érvényes, amennyiben abból a meghatalmazó és meghatalmazott személye pontosan megállapítható és beazonosítható (a meghatalmazó, meghatalmazott nevén és lakcímén kívül legalább anyja neve vagy születési hely, idő, vagy személyigazolvány szám) és a meghatalmazást 2 tanú aláírásával ellátta (tanúk esetében is a fent leírt, beazonosíthatóságra vonatkozó szabályok érvényesek) vagy a meghatalmazást ügyvéd által ellenjegyzett, közjegyző által készített okiratba foglalták. 1.6.3. Tagot (tulajdonost) lehet általános meghatalmazás alapján is képviselni. Az általános meghatalmazást tartalmazó okiratot az Igazgatóságnak vagy az ügyvezető elnöknek kell átadni. 1.6.4. Ebben az esetben az általános meghatalmazással rendelkező személyt kell meghívni a közgyűlésre. 1.6.5. A fent megjelölt meghatalmazásokat a közgyűlés megnyitása előtt át kell adni az igazgatóság elnöke, illetve igazgatósági tag vagy ügyvezető elnök részére. A meghatalmazást nem lehet érvényesnek tekinteni, amennyiben azt a tanúk, a meghatalmazó és meghatalmazott együttes jelenlétének hiányában írják alá. 1.6.6. Nem lehet meghatalmazott az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, továbbá az esetleges könyvvizsgáló.

9 o l d a l 1.6.7. A meghatalmazott a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok tíz százalékát. 1.7. Az írásbeli szavazás eljárási szabályai az alábbiak: 1.7.1. Lehetőség van arra, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Nem lehet írásban szavazni a tv. 15. (1) bek. a-g/ pontjaiban meghatározott kérdésekben. 1.7.2. Az írásbeli szavazás módja: a) Az Igazgatóság az írásbeli szavazásra bocsátott ügyben a szavazás előtt köteles a tagokat írásban tájékoztatni az adott ügy lényegéről, azokról a kérdésekről, amelyek a megfelelő szavazat kialakításához feltétlen szükségesek. Lehetőség szerint meg kell jelölni, hogy a tagok az adott kérdésről hogyan juthatnak bővebb információkhoz; b) Az írásbeli szavazásra bocsátott javaslatot a Felügyelő Bizottságnak véleményeznie kell és ezt a véleményt is meg kell küldeni a tagoknak c) A tagokat tájékoztatni kell a határozatképességi és döntéshozatali szabályokról, amelyek megegyeznek a közgyűlési szabályokkal; d) A tagokkal közölni kell a szó szerinti határozati javaslatot, javaslatokat; e) Közölni kell a határozati javaslatra, javaslatokra adható lehetséges szavazatot ( IGEN, NEM, TARTÓZKODOM ), f) Közölni kell a szavazás idejének, a tag aláírásának helyét; g) Közölni kell a szavazat leadásának végső határidejét, a leadás módját, helyét; h) Tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy az Igazgatóság milyen határidőn belül fog tájékoztatást adni a szavazás eredményéről; i) A tagokkal közölt iratnak tartalmazni kell a közlés dátumát, az Igazgatóság elnökének és a Felügyelő Bizottság elnökének aláírását. j) Az igazgatósági tájékoztatót és a Felügyelő Bizottság véleményét a szavazás megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban kell a tagoknak kiküldeni. 1.7.3. Az írásbeli szavazatok leadására a tagoknak legalább 15 munkanapot kell biztosítani. 1.7.4. Az írásbeli szavazatok összeszámlálása: a) Az Igazgatóság a Felügyelő-bizottság egyetértésével a szavazatok összeszámlálására köteles szavazatszámláló bizottságot létrehozni, amelyben egy igazgatósági és egy felügyelő bizottsági tag vesz részt, vagy az igazgatósági tag helyett az ügyvezető elnök,

10 o l d a l illetve rajtuk kívül minden lépcsőházból egy lakásszövetkezeti tag. b) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálásának eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet az igazgatósági tag és felügyelő tag írnak alá és a két lakásszövetkezeti tag hitelesíti. c) A szavazatok összeszámlálásáról készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban résztvevő tagok számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavaztok számát, azt, hogy a szavazás érvényes volt-e, vagy érvénytelen. d) Fel kell tüntetni az IGEN, NEM, TARTÓZKODOM szavazatok számát és meg kell állapítani, hogy a határozati javaslat (javaslatok) elfogadásra vagy elvetésre került-e (kerültek-e). 1.7.5. Az írásbeli szavazásról készült jegyzőkönyvet, a közgyűlési jegyzőkönyvek irattárolására vonatkozó szabályok szerint kell kezelni és megőrizni. 1.7.6. Írásbeli szavazás útján hozott döntés csak és kizárólag abban az esetben hozható meg érvényesen, amennyiben valamennyi tag számához viszonyított 50 % + 1 a szavazatát azonos módon adja le. 1.7.7. Nem lehet írásban szavazni: a.) igazgatóság tagjainak, elnökének megválasztása, felmentése, b.) felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, c.) tisztségviselők díjazásának megállapítása, d.) döntés az igazgatóság beszámolójának az elfogadásáról, e.) döntés a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat, közös költség előleg) elfogadásáról, adózott eredmény felhasználásáról, veszteség fedezetének forrásáról, pótbefizetés elrendeléséről, f.) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszüntetésének elhatározása, g.) kiválás esetén vagyon felosztása, h.) lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészek használata, hasznosítása, annak megváltoztatása, i.) döntés érdekképviseleti szövetségbe történő belépésről, kilépésről j.) döntés az Alapszabály keretei között a fel nem osztható vagyon sorsáról, k.) döntés az esetleges peres eljárások megindításáról, l.) tisztségviselők elleni feljelentésről, kártérítési per megindításáról való döntés. 1.8. A tagok, nem tag tulajdonosok tájékoztatása a közgyűlési határozatokról és a jegyzőkönyvről 1.8.1. Az Igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő 30 napon

11 o l d a l belül, kézbesítés útján közölni kell. 1.8.2. A fentiek szerint kell közölni a nem tag tulajdonosokkal is, azokat a határozatokat, amelyek a lakásukkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkoznak 1.8.3. A közgyűlési jegyzőkönyveket valamennyi tag megismerheti, abba betekinthet és arról a másolási költség megfizetésével egyidejűleg, másolatot kérhet. 1.9. A közgyűlési szavazás speciális esetei: a) az igazgatóság és a felügyelő bizottság megválasztásáról és felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt. Megválasztott az, aki a szavazatok több mint 50 %-át megkapta. b) a lakásszövetkezeti tulajdon változását érintő ügyekben az összes tag legalább kétharmadának igenlő szavazatára van szükség, c) szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. d) az alapszabály csak és kizárólag a jelenlévő tagok kétharmados többségű igen szavazatával és valamennyi tag felének a szavazatával módosítható; e) A közgyűlés titkos szavazás útján választja meg és hívja vissza az igazgatóság tagjait és elnökét vagy az ügyvezető elnököt, a felügyelő-bizottság tagjait és elnökét f) A nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítására és a szavazatok számbavétele során ideértve az írásbeli szavazást is a nem tag tulajdonost is figyelembe kell venni. 1.10. Közgyűlési Határozatok Könyve 1.10.1. Az Igazgatóságnak a közgyűlési határozatokról és azok végrehajtásáról nyilvántartást kell vezetni, (Közgyűlési Határozatok Könyve) amelynek évenkénti bontásban tartalmazni kell a határozatokat a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján. A határozatokat minden évben új sorszámmal ellátva kell vezetni. 1.10.2. A Közgyűlési Határozatok Könyvében rögzíteni kell: a) a közgyűlések időpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét, a szavazáskor jelen lévő tagok nem tag tulajdonosok, illetve a meghatalmazott

12 o l d a l személyek által a határozatokra leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát. 2. A Lakásszövetkezet ügyvezetése az igazgatóság, ügyvezető elnök 2.1. A lakásszövetkezet közgyűlése legfeljebb öt év időtartamra, három tagú igazgatóságot vagy az igazgatóság helyett ügyvezető elnököt választ, titkos szavazással. A közgyűlés az igazgatóság mandátumát öt évnél rövidebb időben is meghatározhatja. 2.2. Az igazgatóság, egyúttal a lakásszövetkezet elnökét a közgyűlés külön titkos szavazással választja meg. 2.3. A közgyűlés, igazgatóság választása helyett határozhat ügyvezető elnök megválasztásáról, akinek a megválasztására vonatkozó időtartamra, az igazgatóság megválasztásánál található időtartamok érvényesülnek. 2.4. Az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök a jogszabályok, továbbá a közgyűlési határozatok, valamint az alapszabály előírásainak megfelelően szervezi és irányítja a lakásszövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. 2.5. Az igazgatóság vagy az ügyvezető elnök dönt és intézkedik minden olyan lakásszövetkezeti ügyben, amelyet a jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés, vagy a lakásszövetkezet más szervének a hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. 2.6. Az igazgatóság vagy ügyvezető elnök hatáskörébe különösen az alábbiak tartoznak, amelyek egyúttal az igazgatóság legfontosabb feladatai: a) Az épületek, és egyéb létesítmények tekintetében gondoskodik a lakásszövetkezet és az egyes tagok érdekeinek védelméről, felújítás esetén a szavatossági és ezzel összefüggő kártérítési igények érvényesítéséről. b) Rendszeresen ellenőrzi az épületek és a lakások állapotát, gondoskodik az épületek jó és gazdaságos üzemeltetéséről és karbantartásáról. c) Gondoskodik a felújítási munkák szakszerű előkészítéséről és megvalósításáról. d) A lakásszövetkezet tulajdonát képező helyiségek /gondnoki lakás, nem

13 o l d a l lakás céljára szolgáló helyiségek, stb./ bérbeadásáról dönt, a bérbeadás, hasznosítás közgyűlés által meghatározott feltételeinek megfelelően és elkészíti a bérleti szerződéseket a mindenkori piaci viszonyok és az érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével, gondoskodik a lehetséges beépítésről, valamint az egyéb felhasználásról. e) A lakásszövetkezet által történő felújítási kölcsön felvétele esetén kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a kölcsön összegszerűségét megalapozó, műszakilag is alátámasztott adatokat és a kölcsön fedezetének, a visszafizetés rendjének, valamint a tulajdonosok fizetési kötelezettségének adatait, gondoskodik arról, hogy a lakásszövetkezet a kölcsön visszafizetési kötelezettségének időben és megfelelően tegyen eleget. f) Gondoskodik a tag és a nem tag tulajdonosok, továbbá a bérlők fizetési kötelezettsége teljesítésének nyilvántartásáról, nem fizetés esetén a felszólításokról. A 60 napon túli nem fizetés esetén intézkedik a pénz behajtásáról, szükség esetén bírósági úton is. g) Szükség esetén pótbefizetést rendelhet el az üzemeltetési költségek hiányának fedezetére. h) Az igazgatóság, amennyiben a tag költséghátralékban van, jogosult az adóst fizetési határidő megjelölésével, írásban felszólítani. Amennyiben a felszólítás ellenére, az abban írt határidőben sem fizeti meg tartozását, fizetési meghagyás kibocsátást kezdeményez, illetőleg a legalább 3 havi közös költséget kitevő hátralékban lévő taggal szemben a lakásingatlanára jelzálogjog bejegyzését kérheti, külön közgyűlési felhatalmazás nélkül. A jelzálogjog törlésére a hátralék megfizetése esetén haladék nélkül köteles intézkedni. Az alapszabály kifejezetten rögzíti, miszerint a régi tulajdonos valamint az új tulajdonos az adott albetéthez tartozó esetleges közös költség tartozás megfizetéséért egyetemleges felelősség terheli. Az igazgatóságnak a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos részére az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, nem kereste jelzéssel az igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó vagy tartózkodási helyre,

14 o l d a l székhelyre, telephelyre megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be. i) Gondoskodik a tagnyilvántartás naprakész vezetéséről és felülvizsgálatáról. j) Gondoskodik a nyilvántartáshoz szükséges nyilatkozatok, adatok beszerzéséről a lakásszövetkezet tagjaitól, illetve a nem tag tulajdonosoktól és az üzlethelyiségek bérlőitől. k) Gondoskodik a lakásszövetkezeti vagyon kezeléséről, megóvásáról és gyarapításáról. l) Kidolgozza a lakásszövetkezet ügyviteli rendjét és elkészíti a lakásszövetkezet belső szabályzatait. m) Megállapítja a lakásszövetkezet alkalmazotti létszámát, meghatározza azok feladatait, elkészíti az alkalmazottak munkaköri leírásait és munkaszerződéseit. n) Jegyzőkönyvet készít az igazgatósági ülésekről, amelyek kötelezően havonta kerülnek megtartásra. o) Havonta egy alkalommal fogadóórát tart. p) Összehívja a közgyűlést és gondoskodik a közgyűlés előkészítéséről. A közgyűlésen hozott határozatokról külön nyilvántartást vezet és gondoskodik azok végrehajtásáról. q) Évente legalább egyszer, legkésőbb az aktuális év május 31. napjáig bezáróan, számot ad a közgyűlésnek a végzett munkáról, a lakásszövetkezet működéséről, pénzügyi-, vagyoni- és jövedelmi helyzetéről, az igazgatóság tevékenységéről, és a közgyűlés elé terjeszti a lakásszövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos számszaki adatokat. Előterjeszti a következő évi bevételi és költségelőirányzatokat. Illetve legalább félévente tájékoztatja a tagokat és nem tagokat az ismert e-mail címeken és a postaládába történő tájékoztató bedobásával a Lakásszövetkezet aktuális pénzügyi, gazdasági helyzetéről, szükség esetén a jogi eljárásokról. r) Az igazgatóság tagjait a végzett munkáért a közgyűlés által jóváhagyott tiszteletdíj illeti meg. Közgyűlési jóváhagyás nélkül tiszteletdíj kifizetésére lehetőség nincsen. s) Az igazgatósági tagság mandátuma lejártával, visszahívással, lemondással, a tag halálával, vagy jogszabályban meghatározott egyéb módon szűnik meg. t) Az Igazgatóság a szövetkezet tagjának a lakásszövetkezetre, illetőleg jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, a felvetett kérdésekre, a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban köteles választ adni. u) Az Igazgatóság a tag, illetve nem tag tulajdonos tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás esetén a tag, illetve tulajdonos kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, akkor a nyilatkozatban meg kell jelölni a hátralék összegét. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló

15 o l d a l felelősségre a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak. 2.7. Az Igazgatóság testületként működik. Ügyrendjét a törvény és jelen alapító okirat szabályait figyelembe véve maga jogosult megállapítani. 2.8. Az igazgatósági ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 2/3- a jelen van. Az Igazgatóság döntéseit, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. 2.9. Az Igazgatóság szükség szerint, de általában havonta tart ülést, amelyet az elnök hív össze. Soron kívül össze kell hívni az igazgatósági ülést, ha azt bármely igazgatósági tag, a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy a felügyeletet gyakorló szerv az indok megjelölésével indítványozza. 2.10. Amennyiben a lakásszövetkezet a teljes üzemeltetésével külső ingatlankezelő és üzemeltető gazdasági társaságot kíván megbízni, az erre vonatkozó közgyűlés összehívását megelőzően, az igazgatóság, ügyvezető elnök köteles pályázatot kiírni. 2.11. Az igazgatóság döntéseit egységesen köteles meghozni, bármely kötelezettségvállaláshoz egyhangú döntésre és a Felügyelő Bizottság jóváhagyására van szükség. Amennyiben az adott kérdésben nem tudnak egységes döntést hozni, kötelesek a közgyűlés összehívására. 2.12. Az Igazgatóság, illetve az ügyvezető elnök nem jogosult határozott idejű szerződések megkötésére, csak és kizárólag közgyűlési felhatalmazás alapján, valamint nem köthet állandó, folyamatos teljesítésű vállalkozási szerződést havi, nettó 200.000.-Ft-ot azaz kettőszázezer forintot meghaladó vállalkozási, megbízási díj ellenében, olyan vállalkozóval, illetve gazdasági társasággal, amelynek tagja, vezetője szövetkezeti tag, vagy szövetkezeti tag közeli hozzátartozója, élettársa. Ez alól a közgyűlés felmentést adhat, de a felmentést előzetesen, szerződéskötést megelőzően kell beszerezni. 2.13. Az igazgatóság, illetve az ügyvezető elnök, abban a nem várt esetben, amennyiben a kiadások bármilyen okból meghaladják vagy láthatóan meg fogják haladni az éves költségvetést és ez az összeg a teljes költségvetéshez viszonyítottan meghaladja a teljes költségvetés 10 %-át, kötelező a közgyűlés összehívása. 3. A Felügyelő Bizottság 3.1. A közgyűlés legfeljebb öt (5) év időtartamra, titkos szavazással legalább három tagból álló felügyelő bizottságot, és külön titkos szavazással a bizottság tagjai közül elnököt választ. A felügyelő bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

16 o l d a l 3.2. A felügyelő bizottság ellátja a tagok tulajdonosi- és önkormányzati érdekeinek védelmét, és ennek keretében a lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. 3.3. A Felügyelő bizottság a) A lakásszövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhatja, a lakásszövetkezet irataiba betekinthet. b) Szükség esetén az igazgatóság figyelmét felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el, bármely lakásszövetkezeti tisztségviselőtől, tagtól, alkalmazottól felvilágosítást kérhet, akik a felvilágosítást, tájékoztatást nem tagadhatják meg. c) Indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a rendkívüli közgyűlés összehívását. Javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására. d) Összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget az erre vonatkozó kötelezettségének. e) Az éves beszámoló alapján a tv. 23. (3) bekezdés véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a lakásszövetkezet gazdálkodásáról. E nélkül az éves beszámoló tárgyában nem hozható érvényes határozat. f) Véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is. g) Tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol. h) A felügyelő bizottságot az igazgatósággal együtt a végzett munkáért a közgyűlés által jóváhagyott tiszteletdíj illeti meg. Közgyűlési jóváhagyást megelőzően tiszteletdíj kifizetésére lehetőség nincsen. i) A lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet. A tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg. j) A felügyelő bizottsági tagság a mandátum lejártával, visszahívással, lemondással vagy a tag halálával, illetve a törvényben rögzített egyéb esetekben szűnik meg. k) A Felügyelő Bizottság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg, üléseit az elnöke hívja össze. A Felügyelő Bizottság, akkor határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van. 3.4. A lakásszövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatait és azok tárgyában és az Igazgatóság 30 napon

17 o l d a l belül a közgyűlés 60 napon belül köteles határozni, állást foglalni. A felügyelő bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az általa megbízott tagja az igazgatóság ülésein és a lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz. 4. A tisztségviselők 4.1. A lakásszövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke, az igazgatósági tagok, az igazgatóság helyett megválasztott ügyvezető elnök, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. Az elnök tartós akadályoztatása esetén közgyűlés összehívása kötelező. 4.2. A tisztségviselőket a közgyűlés titkos szavazással választja. Megválasztott, aki a közgyűlésen jelenlévők 50 % +1 szavazatát elnyerte. Az igazgatóság elnöke és tagjai valamint az ügyvezető elnök, illetve a felügyelő bizottság tagjai, a felügyelő biztos csak és kizárólag megbízási jogviszony keretében láthatják el a feladataikat, a munkaviszony létesítése a Lakásszövetkezettel valamennyi tisztségviselő esetén kizárt. 4.3. Nem lehet tisztségviselő a) aki nem tagja a lakásszövetkezetnek vagy életvitelszerűen nem tartózkodik a Lakásszövetkezet által kezelt lakásban; ez alól kivétel képez az ügyvezetői elnöki tisztség, amely feladatot elláthat azon természetes személy is, aki nem tagja a Lakásszövetkezetnek, illetve tulajdonnal nem rendelkezik a Lakásszöveten belül, a jelen alapszabályban rögzített feltételek fennállása esetén; b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c) aki büntetett előéletű; d) aki valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél; e) aki lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget; f) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg; g) gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet a lakásszövetkezet vezető tisztségviselője az, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt; h) aki a 2013. évi V törvényben rögzített szabályok alapján vezető tisztségviselő nem lehet;

18 o l d a l i) akinek 2 hónapot meghaladó közös költség tartozása áll fenn; j) a jogi személy tag képviselője; k) nem lehet, nem választható meg tisztségviselőként az a lakásszövetkezeti tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a lakásszövetkezetnél üzletet bérel, vagy a lakásszövetkezettel bármilyen megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján vállalkozási kapcsolatban áll. A közgyűlés az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. 4.4. Közeli hozzátartozó és élettárs nem lehet vezető tisztségviselője ugyanannak a lakásszövetkezetnek. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénzkezeléssel és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között is. A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja nem választható meg a felügyelő bizottság tagjává. 4.5. Ugyanaz a személy más lakásszövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál nem lehet tisztségviselő, és nem választható az ottani felügyelő bizottság tagjává sem, és nem tölthet be egyéb más funkciót sem. 4.6. A tisztségviselők az ilyen személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni tisztségükből fakadó tevékenységük során. Kötelességük megszegésével a lakásszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. 4.7. Nem terheli az előző bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak írásban bejelentette és írásban igazolhatóan kezdeményezte közgyűlés összehívását. 4.8. Azt a tényt, hogy a fent meghatározott kizáró okok (a továbbiakban: kizáró okok) nem állnak fenn, a) a tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy, b) a tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a közgyűlés által erre kijelölt lakásszövetkezeti szerv (a továbbiakban: lakásszövetkezeti szerv) részére hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. c) A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a tisztségviselőt annak a lakásszövetkezeti szerv részére történő igazolására, hogy a tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró

19 o l d a l ok. Ha a tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a lakásszövetkezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő részére megtéríti. d) A lakásszövetkezeti szerv a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. e) A fent említett személyes adatokat a lakásszövetkezeti szerv a tisztségviselő választásának időpontjáig vagy a megbízatás elfogadása esetén a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli. f) A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni. 4.9. Megszűnik a tisztségviselő megbízatása a) a megbízatás időtartamának lejártával, b) a megválasztó szervhez intézett lemondásával, c) a tisztségviselő halálával, d) a közgyűlés általi felmentésével, e) a tagsági viszonyának megszűnésével, feltéve, hogy a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges, f) ha az összeférhetetlenséget vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg, g) törvényben meghatározott egyéb okból. 4.10. A tisztségviselők felmentésről a közgyűlés titkos szavazással dönt. 4.11. A lakásszövetkezet törvényes képviselője az elnök, aki egyúttal az igazgatóság elnöke is. Az elnök a lakásszövetkezet működését és gazdálkodását a jogszabályok és az alapszabály keretei között a közgyűlés és az igazgatóság határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Tevékenységéről az igazgatóságnak köteles rendszeresen beszámolni. 4.12. Az elnök tartós távolléte és akadályoztatása esetén feladatkörét az elnökhelyettes veszi át. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak feladatait az igazgatóság elnöke, illetve a felügyelő bizottság elnöke határozza meg. 4.13. A megszűnt megbízatású tisztségviselő az igazgatóság írásbeli felkérése és

20 o l d a l a közgyűlés felhatalmazása alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. 4.14. Amennyiben a tisztségviselők megbízatása bármilyen okból megszűnik kivéve a halál esetét kötelesek az új tisztségviselők irányába a birtokukban lévő valamennyi irattal, dokumentummal, pénzzel elszámolni és egy tételes, részletes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekről is tételes leírást készítenek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megszűnt megbízatású tisztségviselőnek az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatát. Az átadás-átvételi eljárást az új megbízatású tisztségviselő megválasztását követő harminc napon belül le kell folytatni. 4.15. Időközi választás esetében az új tisztségviselők megbízási jogviszonyának a vége, a többi, korábban megválasztott tisztségviselők megbízási jogviszonyának végéig tart. 4.16. Az időközi választás szabályai megegyeznek a rendes választás szabályaival. 4.17. A tisztségviselők megválasztásának közös szabályai: a) a választani kívánt személy semmilyen olyan más tisztséget nem tölt be, amely a hatályos jogszabályok alapján összeférhetetlennek minősül, b) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát bemutatja, kivéve, ha munkaköréből adódóan ez egyértelműen szükségtelen. 5. Tisztségviselők díjazása, feladatok ellátáshoz szükséges szakmai követelmények 5.1. A tisztségviselők díjazásának meghatározása, elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A díjazás megállapítására és elfogadására minden esedékes év, éves rendes közgyűlésén kerül sor, az elvégzett munka mértékében, melynek arányát a közgyűlés határozza meg. A díjazás kifizetésére, a beszámoló közgyűlést követően miután a közgyűlés a tisztségviselők munkáját értékelte évente egyszer kerülhet sor, a közgyűlés által meghatározott mértékben. 5.2. A tv. 4. (2) bekezdés d/ pontjára figyelemmel a lakásszövetkezet a tisztségviselők feladatai ellátásához szükséges szakmai követelményeket az alábbiakban határozza meg:

21 o l d a l a) igazgatósági tagság betöltéséhez feltétel, hogy a tisztséget betöltő kellő mélységig ismerje a szövetkezeti lakások fenntartásával, üzemeltetésével és a lakásszövetkezet működtetésével kapcsolatos előírásokat. Ismerje a lakásszövetkezet helyi sajátosságait, legyen tisztába a lakásszövetkezeti vagyon kezelésével, annak gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezésekkel, és ismerje az alapvetően non profit jellegű szervezetekre vonatkozó előírásokat. b) Az igazgatóság elnöke az a/pontban írtakon felül legyen képes az igazgatóság munkáját összefogni, legyen tárgyalóképes, és tudja alkalmazni a közgyűlési és a fenti rendelkezésekben előírtakat. c) Az Igazgatóság tagjainak lehetőleg legalább középfokú végzettséggel vagy műszaki, közgazdasági ismeretekkel, de minimum középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. A felsőfokú végzettség és a műszaki ismeretek megléte az ügyvezető elnök választása esetében kötelező feltétel. d) A felügyelő bizottság tagja ismerje az a/pontban írtakat, ezen felül megfelelő élettapasztalata felhasználásával legyenek ismeretei számviteli és közgazdasági téren, de minimum középiskolai végzettsége legyen, e) A lakásszövetkezet ügyintéző szervezetében lévőkkel szemben a tevékenységük szerinti mindenkor hatályos rendelkezésekben előírtak alkalmazandók. IV. TAGSÁGI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK A LAKÁSSZÖVETKEZETBEN. 1. A lakásszövetkezetnek tagja, aki: a) az Alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, írásbeli nyilatkozatban az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri, valamint a lakásszövetkezet céljainak megfelelően előirt fizetési- és más kötelezettségének teljesítését vállalja, továbbá b) a lakás tulajdonosa, c) fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén hozzájárul természetes személy a tartozásának az illetményéből történő levonásához, a megfelelő illetményrésznek a lakásszövetkezet javára történő engedményezésével, jogi személy vagy bankszámlával rendelkező más személy az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez. 2. A tagsági viszony kérdésében kérelemre az igazgatóság dönt a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén, de legfeljebb 3 hónapon belül, a tv. 36. -ában megfogalmazottak betartásával. A legközelebbi közgyűlésen az

22 o l d a l Igazgatóság a döntéséről tájékoztatja a közgyűlést. 3. A lakásszövetkezetnél a tulajdonos jogosult személy tagfelvételi kérelme ha az a IV/1. pontban szabályozott feltételeknek megfelel nem utasítható el. 4. A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód elvét meg kell tartani. 5. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévet betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. A tizennegyedik életévet betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a lakásszövetkezetnek. 6. Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező megfelel az alapszabályban szabályozott feltételeknek. 7. A tagsági viszony a felvételi kérelem időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. 8. Ha a lakás több személy tulajdonában, illetve használatában van, mindegyik tulajdonostárs kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe. 9. A tagfelvételi kérelem elutasítása miatt keletkező vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. 10. A nem tag tulajdonos fizetési kötelezettségének bizonyítására a IV/1. c pontban foglaltakat kell alkalmazni. 11. Ha a tag a lakásszövetkezetből kilép, illetve kizárják, az engedményező nyilatkozat továbbra is érvényben marad mindaddig, amíg a volt tagnak tartozása van. 12. A közokiratba foglalt engedményező nyilatkozat végrehajtható okirat. Ha a tag, vagy a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesíti, az igazgatóság az engedményező nyilatkozat alapján a munkáltatótól, vagy a nyugdíjfolyósítótól kérheti az esedékessé vált tartozás illetményéből való levonását. 13. A lakásszövetkezeti tagsági viszony akkor is megszűnik, ha a tagnak a lakásra, vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga, vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik. A tagsági viszony megszűnése esetén az állandó, illetve ideiglenes használat joga is megszűnik. 14. A lakásszövetkezeti tagság megszűnik: a tag halálával,