TÁJÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A TÁLLYAIT LLYAI- FÉLMEDENCÉBEN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A SZŐLŐ TERMŐHELYI ADOTTSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSÉRE Nyizsalovszki Rita
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS 2. A TERÜLET TOPOGRÁFIAI HELYZETE, TÁJBEOSZTÁSA 3. A TERÜLET TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI A mintaterület földtörténeti vázlata Geomorfológiai adottságok Klimatikus adottságok Vízrajz Talajadottságok Növényzet 4. A TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSA 5. A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK ÉS A TERÜLETHASZNÁLAT KAPCSOLATA A vizsgálat módszere A domborzati adottságok értékelése A morfológiai nagyformák termőhelyi adottságai és területhasználatuk 6. A FEJLŐDÉS JELENLEGI TENDENCIÁI, LEHETSÉGES ÚTJAI 7. ÖSSZEFOGLALÁS 8. FELHASZNÁLT IRODALOM 9. SUMMARY
A témaválasztás indoklása Tokaj-Hegyalja a debreceni földrajzi iskola hagyományosan kiemelt kutatási területe. Tokaj-Hegyalja nyugati oldala komplex tájökológiai módszerekkel még kevésbé megkutatott. Tállya és környéke a Tokaji borvidék kiemelkedő körzete. Személyes okok.
A dolgozat célkitűzése A Tállyai-félmedence és az azt övező hegységperem komplex tájökológiai vizsgálata, tájértékelése. A természetföldrajzi adottságok mezőgazdasági szempontú értékelése. A tájpotenciálok minél pontosabb feltárásával és értékelésével tudományosan megalapozott javaslatokat tudjak tenni az optimális területhasználat kialakítására.
A mintaterület lehatárolása A mintaterület elhelyezkedése
326000 Krakó (402 m) Szár-hegy 463 m Murány 511 m Molyvás-tetõ 500 m Galambos-tetõ 485 m 420 325000 Patócs 206 m Kopasz-hegy 416 m Hollós-tetõ 484 m 370 324000 Vár-hegy 490 m 320 270 Vány-hegy 415 m 220 323000 Fürdõs-tetõ 337 m 170 322000 321000 810000 811000 812000 813000 814000 815000 816000 A mintaterület határa A mintaterület domborzata Koldu -Hercegköves-hegy 480 m 0 1000 120 Patócs-hegy 206 m Gomboska 480 m Kopasz-hegy 416 m Murány 511 m Palota-hegy 241 m TÁLLYA Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m Vány-hegy 415 m Fürdõs-tetõ 340 m Koldu-Hercegköves 277,5 m 460 440 420 400 380 360 340 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 0 1000 A mintaterület 3 dimenziós domborzatmodellje
Kutatási módszerek 1. A szakirodalom tanulmányozása és értékelése. 2. Terepi adatgyűjtés Térképezés: - geomorfológiai formakincs (1998) - területhasználat (1999) -a szőlővirágzás idő- és térbeli eloszlása (1999, 2000) Terepi mérések: - cönológiai felvételezések (2000, 3 alkalommal) - a talajvízvízszint ingadozása (havonta 1999-2001) - a felszíni és felszín alatti vizek vízminősége (2000-2001, 4 alkalommal) - mustfok értékek (2000, 2001) - 239 talajfúrás 3. A terepi adatok és minták feldolgozása: - A víz és talajminták feldolgozása a DE Földrajzi Intézetének Laboratóriumában. - Alkalmazott térinformatikai szoftverek: Surfer for Windows 6.0, Idrisi for Windows 2.0, ArcView GIS 3.2, AutoCAD 14. - Statisztikai értékelés: SPSS for Windows 9.0 szoftver, egyszerű korrelációs vizsgálatok: Microsoft Excel 97 program. Cserepes kőtenger Hegyvidéki árvalányhajas félszáraz gyep
A pleisztocén felszínfejlődés és formakincs vizsgálata A pleisztocén felszínfejlődés vizsgálata saját üledékminták feldolgozásával. 326000 Murány 511 m 420 325000 324000 Patócs-hegy 206 m 2. feltárás Kerek-domb 176 m Bánya-patak Palota-hegy 241 m 3. feltárás Kopasz-hegy 416 m Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m 370 320 270 Az 1. számú feltárás a Nyerges-hegyről induló krioglacis-n 323000 Szerencs-patak Kispatak Nyerges 237 m 1. feltárás Vár-patak 220 170 120 322000 Koldu-patak Koldu 321000 810000 811000 812000 813000 814000 815000 816000 0 1000 A geomorfológiai feltárások elhelyezkedése a Tállyai-félmedencében Az 1. számú feltárás szemcseösszetételi görbéi (1-80 cm, 2-100 cm, 3-120 cm, 4-150 cm)
Geomorfológiai térkép készítése. Macskaugró szikla Macskakő szikla Felfagyásos törmelék a Köves-hegyen Cserepes-kőtenger
Pleisztocén lejtőüledékek vizsgálata 5 katéna alapján. 250 m 326000 Rohos 5. sz. katéna Murány 511 m 420 240 m 325000 324000 4. sz. katéna Patócs-hegy 206 m Bánya-patak Palota-hegy 241 m 1. sz. katéna 2. sz. katéna Kopasz-hegy 416 m 3. sz. katéna Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m 370 320 270 230 m 220 m 210 m T/228 T/227 T/226 323000 322000 Szerencs-patak Kispatak Vár-patak 220 170 120 200 m T/225 50 m 100 m Az 1. számú katéna elhelyezkedése Koldu Koldu-patak 321000 810000 811000 812000 813000 814000 815000 816000 0 1000 A mintavételi katénák elhelyezkedése a mintaterületen A 225-228 sz. minták szemcseösszetételi görbéi
Talajtani eredmények A mintaterület talajadottságai a talaj iránt kevésbé igényes szőlő számára megfelelőek. Módszer A talajtakaró vastagságának vizsgálata: 239 fúrás segítségével. Talajtulajdonságok vizsgálata: 43 db talajminta 326000 325000 324000 323000 322000 28 27 29 26 25 44 7 24 23 53 54 8 9 52 65 10 12 14 585756 37 38 50 51 13 55 36 4243 49 35 34 11 39 33 31 32 60 48 61 6263 41 40 4 47 2 1 171615 64 46 45 21 22 6 18 19 20 71 30 70 81 82 83 84 75 69 68 76 77 73 72 74 79 80 85 86 87 88 89 66 67 92 93 94 78 95 9796 99 98 101 100 102 103 105 109 108 104 106 110 107 115 116 118 117 131 111 112 119 132 120 133 113 114 121 134 122 123 135 136 126 125 124 138 139 140 137 143 147 148 142 141 59 242146 127 128 129 130 144 145 152 150 151 149 204 205208 206 209 217213 212 207 225 210 216 214 224 223 211 218 215 222 221 219 220 226227228229 231240 230 232 241 236 233 235 234 Murány 511 m 153 154 156 155 Kopasz-hegy 416 m 165 161 163 164 158 159 157 160 166 167 168 202 201 200 172 171 173 174 175 178177176 179 188 199198 197 196 190 169 187 170 203 180 181 192 191 194 193 195 189 186 185 184 Hollós-tetõ 484 m 183 Vár-hegy 490 m 182 480 460 440 420 400 380 360 340 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 Jelmagyarázat Lejtőhordalék-talaj Raman-féle barna erdőtalaj Váztalaj A talajmintavételi fúrások elhelyezkedése a mintaterületen 321000 Koldu Koldu 810000 811000 812000 813000 814000 815000 816000 0 1000
Eredmények A több évszázados bolygatottság (talajerő-visszapótlás, meszezés) eredményeként a talajtípusra jellemző talajtulajdonságok (humusz, CaCO 3 ) módosultak. Patócs 206 m Palota 241 m Dorgó 385 m Vár-hegy 490 m Az intenzív művelés és a mozaikos területhasználat következtében a talajtakaró vastagságára mozaikosság jellemző. 1-réti talaj, 2-lejtőhordalék-talaj, 3-Raman-féle barna erdőtalaj, 4-agyagbemosódásos barna erdőtalaj, 5-váztalaj, 6-öntéstalaj, 7-település, 8-bánya A Tállyai-félmedence genetikus talajtérképe A Tállyai-félmedence lejtőüledék-vastagság térképe
A kutatás célja: Vízföldrajzi kutatások A vizsgált terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben szegény. A vizsgálatokban veszélyeztetettsége miatt kiemelt szerepet kapott a talajvíz vizsgálata. A talajvíztükör térbeli és időbeli mozgásainak, a mozgás időjárási tényezőkkel való kapcsolatának vizsgálata. 326000 325000 324000 323000 322000 Hegyes-árok Patócs-hegy 206 m Szerencs-patak Murány-árok Csirkés-árok Büdös-árok Kispatak Bánya-patak Palota-hegy 241 m Murány 511 m Koldu-patak Kopasz-hegy 416 m Galambos-patak forrás Kristályforrás Csíkhegy-patak Hidegkútforrás Papokkútja Halastó- Vár-patak Koldu A vízminőség általános állapotfelmérése. Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m Vár-forrás 420 370 320 270 220 170 120 A Tállyai-félmedence élő és időszakos vízfolyásai 321000 810000 811000 812000 813000 814000 815000 816000
1. A talajvíz mozgásának vizsgálata A település belterületén: 40 talajvízkút segítségével. (1999. július-2001. június között havonkénti mérés) Eredmény A víztükör szintje évszakos ingadozást mutat és szoros összefüggésben áll az időjárási tényezőkkel. A mintaterület talajvizeinek mozgása nem kezelhető teljesen egységes rendszerként. A víz a fő lefolyási irányt (DNy) fogja követni. 0m É 100m 200m 300m 400m 1 2 180 m 175 m 170 m 165 m 160 m 155 m 150 m 145 m 140 m 135 m 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 1999.VII.12 VII.21 VIII.16 IX.4 X.8 XI.20 2000.I.21 II.11 III.10 IV.14 V.19 VI.14 VII.17 VIII.23 X.28 XII.9 2001.II.2 III.16 IV.10 V.12 VI.15 A vizsgálati terület talajvizének hidroizohipszái és áramlási viszonyai az észlelt legmagasabb talajvízállás esetén (1:talajvíz-áramlási irány, 2: Tállya belterületi határa -800-900 -1000-1100 -1200-1300 -1400-1500 -1600-1700 -1800-1900 A talajvízszint és a csapadék ingadozása a mérési időszakban (1999.VII-2001.VI) 31 1 2 23 7 11 28 35 13 29 Csapadék
2. Vízminőség vizsgálatok Vízmintavételezés 2000-2001: 4 alkalommal. 324200 16 14 Eredmények: A talajvíz állapota igen kedvezőtlen, különösen kiemelkedő nitrátértékeik miatt. A felszíni vízfolyások és a források vízminősége kielégítő. 324200 324000 323800 19 27 25 21 16 24 14 2 3 23 13 5.00 4.50 4.00 324000 323800 323600 323400 323200 323000 39 19 27 25 37 21 33 34 35 811400 811600 811800 812000 812200 24 2 3 40 31 23 13 0 100 200 300 400 500 8 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 mg/l A nitrát-szennyezettség eloszlása a tállyai talajvízkutaknál 323600 40 8 3.50 3.00 2.50 323400 37 2.00 39 1.50 323200 35 31 1.00 0.50 323000 33 34 811400 811600 811800 812000 812200 0.00 mg/l Az ortofoszfát szennyezettség eloszlása tállyai talajvízkutaknál 0 100 200 300 400 500
Klíma vizsgálatok A terület mozaikos domborzati viszonyai következtében mezo- és mikroklimatikus változatosság jellemző. A vizsgálat módszere: Nincsenek mérési adatok ezért a szőlő fenofázisainak (virágzás, bogyóérés) térképezése. Murány 511 m Hollós-tetõ 485m Gomboska 480 m Tállya 1988-1998 mustátvételi mázsajegyek segítségével 2000-2001-ben refraktométerrel Statisztikai feldolgozás. Független változók (tengerszint feletti magasság, kitettség, lejtőszög) és a függő változók (mustfok, szőlővirágzás) kapcsolata. 460 440 420 400 380 360 340 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 Patócs-hegy 241 m Virágzás térképezés: 1999-2000. Mustfok térképezés: Vár-hegy 490 m 0 Jelmagyarázat 1999. Június 7 Június 11 Június 8 Június 12 Június 9 Június 13 Június 10 Június 14 A mintaterület szőlővirágzás-térképe 1000
Eredmény: Kijelölhető volt a szőlőtermesztés szempontjából legkedvezőbb lejtőzóna: a 170-200 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő, D-DK-i kitettségű, 25 o feletti lejtőszögű lejtőrészek. A mustfok értékei alapján szerkesztett, és a szőlővirágzás eltéréseit feltüntető térkép ugyanazokat a lejtőrészeket fedik le. A mintaterület mustfok-és virágzás térképe
Botanikai vizsgálatok A vizsgálat célja: A parlagok a kultúrtáj leginkább fajgazdag területei: fontos ezek faj- és biotópvédelme. A különböző korú parlagterületek szukcessziós állapotának vizsgálata milyen irányba tart a parlagok növényzetének fejlődése. A vizsgálat módszere: 40 kvadrát cönológiai felvételezése 3 alkalommal: 2000. áprilisában, júniusában és augusztusában. 30 évnél idősebb parlag a Patócs-hegyen
A vizsgálat eredménye: A parlagosodási folyamat végstá-diumaként mozaikos erdőssztyepp alakul ki. 0-10 év 10-20 év 30 év felett 20-30 év
Természetvédelmi értékek felmérése a parlagterületeken. Hegyvidéki félszáraz gyep Hegyvidéki árvalányhajas félszáraz gyep
A vizsgálat célja: A természetföldrajzi adottságok és a területhasználat kapcsolata Az egyes természetföldrajzi adottságok szerepe a szőlőterületek 1886 előtti és mai (1999) kiterjedésében. A vizsgálat módszere: A területhasználat térbeli statisztikai elemzése.
Eredmények: Az elmúlt 150 évben a hagyományos vertikális szerkezet módosult, a területhasználat mozaikossá vált. A szőlőtermesztés térszíne módosult. A természetföldrajzi tényezők mellett a gazdaság érdekek szerepe vált meghatározóvá. Az egyes természetföldrajzi adottságok szerepe a szőlőtelepítések helyének megválasztásában az évszázadok során módosult. Szerk. Frisnyák Sándor A területhasználati ágak hagyományos övezetes elrendeződése Tokaj-Hegyalján (1: szántó, 2: szőlő, 3: rét, legelő, 4: erdő) Tállya környékének területhasználati térképe
1. Orográfiai adottságok A szőlőművelés az elmúlt 150 év alatt az ún. szoknya területére, vagyis a 200 m-es szintvonal alá húzódott. A parcellák zöme 300 m tszf-i magasság alatt helyezkedett el korábban és ma is. 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0 1886 előtt 1999-ben 400 m felett 301-400.9 m 200-300.9 m 161-200.9 m 101-160.9 m A tengerszint feletti magasság értékeinek megoszlása a vizsgálati területen A szőlőterületek megoszlása A szőlőterületek tengerszint feletti magasságának megoszlása A tengerszint feletti magasság értékeinek eloszlása a vizsgálati területen
2. Völgysűrűség, a domborzat tagoltsága 1,86 km/km 2 1,2 km/km 2 3. Relatív relief 100-150 m/km 2 80 m/km 2 A mintaterület völgysűrűség térképe A mintaterület relatív reliefenergia-térképe
4. Lejtőszög A lejtőszög-értékek eloszlása a vizsgálati területen A Tállyai-félmedence lejtőkategória térképe A szőlőterületek megoszlása lejtőkategóriánként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1886 előtt 1999-ben A szőlőterületek megoszlása 25,0< 17,0-25,0 12,0-17,0 5,0-12,0 0,0-5,0
5. Lejtőkitettség É ÉK K DK D DNY NY ÉNY A lejtők irányának eloszlása a vizsgálati területen A Tállyai-félmedence lejtőkitettség-térképe 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% % ÉNY NY DNY D DK K ÉK É A szőlőterületek lejtőkitettségének megoszlása 1886 előtt 1999-ben A szőlőterületek megoszlása
6. Geológiai adottságok Markáns változás a vulkáni törmelékes és kiömlési kőzetek arányában. Az andezit geoökológiai barriert képez a szőlő számára. Formáció a teljes területből Részesedés a szőlőterületekből 1886 előtt 1999-ben Összesen Összesen Összesen Horzsaköves riolitüvegtufa 0,002 0,00 0,00 Horzsakőlapillis riolittufa 0,244 0,39 0,20 Riolit ártufa 20,130 3,13 2,20 68,018 73,40 Horzsakő riolitüvegtufa 5,551 2,88 0,70 86,60 Zeolitos riolitüvegtufa 6,466 1,78 0,20 Áthalmozott riolittufa 10,919 14,54 10,30 Hullott riolittufa 48,822 50,68 73,00 Savanyú piroxénandezit 1,342 0,21 0,00 Savanyú tömbös andezit 4,331 13,316 3,02 9,70 2,10 3,80 Piroxénandezit 10,980 6,47 1,70 Horzsaköves riolit 0,183 0,21 0,00 Szürkeerezésű riolit 0,811 0,36 0,00 16,653 16,64 Fluidális riolit 4,453 3,77 2,50 9,40 Riolit 7,869 12,30 6,90 Horzsaköves perlit 0,183 0,183 0,14 0,14 0,00 0,00 Diatómaföld 0,671 0,671 0,11 0,11 0,20 0,20 Limnikus összlet 1,159 1,159 0,00 0,00 0,00 0,00 Mindösszesen 100 % Az egyes litológiai formációk területi részesedése a Tállyai-félmedencében Új telepítés a Hasznos-dűlőben
A kutatás gyakorlati alkalmazhatósága Kijelölhető volt a szőlőtermesztés szempontjából legkedvezőbb lejtőzóna: A 170-200 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő, D-DK-i kitettségű, 25 o feletti lejtőszögű lejtőrészek. 1999 Parlagterület a Dongó-dűlőben Tudományos kutatási eredményekkel sikerült alátámasztanom a történelmihagyományos tájhasználat visszaállítása felé irányuló spontán folyamatokat. 2002
A fejlődés jelenlegi tendenciái, lehetséges jövőbeni útjai Az egyes természetföldrajzi adottságok szerepe a szőlőtelepítések helyének megválasztásában az évszázadok során módosult. Piacgazdaság kihívásai. A területhasználat folyamatos változásban van. helyreállhat a hagyományos területhasználat. A Világörökség cím elnyerése.