Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották. Az omlást követően mindenki, aki imerte a várat, a keletkezett kárról beszélt. A geológus szakember viszont igyekezett a kínálkozó alkalmat kihasználni, és esetleg újabb adatokat szerezni a várdomb geológiai fölépítéséről. Erre kiváló lehetőség nyílt, mikor a robbantás után keletkezett törmeléket a falról eltávolították. Ekkor kb. 20 25 m magas profil került felszínre, mely nagyon szépen láttatja azokat az elmúlt évmilliók során egymásra rakódott üledékeket, melyre végül a várat (a Dobó-bástyát) alapozták. A láthatóvá vált üledék alja miocén portufa, melyben alapos keresgéléssel szép levéllenyomatokat és kagyló kőbeleket lehet gyűjteni. Ebbe az üledékbe vágták bele az 1700-as évek végén azokat a pincéket, amelyek feltehetőleg hozzájárultak a bekövetkezett omláshoz. A miocén üledékekre a pleisztocén idején kavics rakódott, amely azt jelzi, hogy a területen akkoriban patak folyt. A patakkavics fölött helyezkedik el az üleclékösszlet legfiatalabb és egyben legnagyobb érdeklődésre számot tartó része, az ugyancsak a pleisztocén idején lerakódott édesvízi mészkő (mésztufa) vagy ahogy Egerben ismerik, a darázskő". Mai ismereteink szerint a vár nagyrészt ilyen kőzetre épült. A jelenleg folyó kutatások ennek az üledéknek pontos kiterjedését teljes biztonsággal meg fogják állapítani. Annyit azonban már most is tudunk, hogy a Dobó-bástyától északra és délkeletre már 200 évvel ezelőtt is bányászták a puha. faragásra alkalmas darázskövet. A bástyától keletre, a valamikori ágyúdomb alatt szintén megtaláljuk a mésztufát. Megtaláljuk mindkét föld alatti kazamatafolyosóban, mint fekükőzetet. A Dobó-bástya nemcsak a régész, de a geológus számára is érdekes, hiszen a várfalba beépített, törmelékkel és középkori szeméttel kitöltött bástya megőrizte a kitermeléstől az alatta levő darázskövet. A letisztított felületen szépen látszik, hogyan települ a mésztufa az üledékekre. Az üregek leírása A felszínre került mésztufa falban a törmelék alatt két üreget találtak (1. fotó, 1. rajz). Az 1. üreg a Dobó utca szintjéhez viszonyítva 14 m magasságban, a tszf. 175,86 m magasságban nyílik. Hossza a jelenlegi feltártsági állapotban kb. 7 m. Ez a hossz azért hozzávetőleges, mert az üreg egy törmelékkel kitöltött lapos teremben végződik, melynek szálkő falát nem állt módunkban megkeresni. A II. üreg az I.-nél ala-
A felrobbantolt Dobó-bástya mögötti mésztufa fal a két üreg nyílásával
Az I. üreg nyílása A I I. üreg nyílása
csonyabban, az utca szintje fölött 10 m-re nyílik, a tszf. magassága 171,26 m. Ez az üreg végig szálkőben van, s feltehetően egy hátrálva pusztuló barlang maradványa. A két üreg, mint általában a sziklaüregek és barlangok, rögtön felvetették annak a lehetőségét, hogy esetleg a kitöltésükben megőrződött számunkra az elmúlt évezredek élővilágának egy darabja. Ennek felderítésére több alkalommal megvizsgáltuk az üregeket. Az I-gyel jelölt üregben (2. fotó, 2. rajz) a hasadékokból olyan mésziszapot sikerült gyűjteni, ami csont- és csigamaradványokat tartalmazott. Az üledékek előzetes feldolgozása során az előkerült maradványokból arra következtethetünk, hogy a mésztufában levő üledékek kora durván 50 000 60 000 év, ami a pleisztocén utolsó interglaciálisának (rissz-würm) felel meg. További következtetésként megállapítható, hogy a mésziszapot magába záró mésztufa vagy a mésziszappal azonos korú, vagy idősebb, de semmiképpen sem fiatalabb. A II. üregben (3. fotó, 3. rajz) az anyaggyűjtés nem vezetett eredményre, mert ott nem találtunk gyűjtésre alkalmas mennyiségű kitöltést. Ennek oka, hogy a II. üreg egy valamikori nagyobb barlangnak a lepusztulásából maradt meg. Ezt igazolja, hogy a mai üreg belsejében is találhatunk cseppkőmaradványokat. Az I. üreg esetében a felmért üregnagyság esetleg a sokszorosára is bővíthető lenne, ennek technikai kivitelezését azonban akadályozza az a tény, hogy a tufa erősen repedezett, tömbökre tagolt, s láthatóan az eredeti településéhez képest megzökkent. Az üreg eleje kultúrkitöltést is tartalmaz, mivel feltételezhetően a bástya építése során ez az első rész ' volt az, amelyik feltöltődhetett a kultúrszeméttel". Az üreget már Dobó kapitánysága idején is ismerhették, amire abból lehet következtetni, hogy az üreg szája, mint az a rajzon is látszik, félig el van falazva. Feltételezzük, hogy a falat a bástya építése után törmelék fedte. összefoglalva: A fentiekben elmondottak alapján a Dobó-bástya leomlásával igaz. hogy kultúrtörténetünk egy jelentős objektumának egy részét vesztettük el, ugyanakkor olyan ismereteknek a birtokába kerültünk, amik elzárva maradtak volna előlünk. A helyreállítás során ezért törekedni kellene arra, hogy amenynyiben statikailag megoldható, a fal egy része a későbbiek során is bemutatható legyen. Ezt a profilt úgy kellene kialakítani, hogy lehetőleg az I. üreg is hozzáférhető maradjon, s így biztosítva legyen az esetleges későbbi feltárás vagy anyaggyűjtés lehetősége. Amennyiben az itt javasolt út nem járható, akkor sem fog elveszni a most még feltárásban látható profil és a két üreg, mert a sokirányú vizsgálatok során igyekeztünk annyi adatot gyűjteni, hogy a későbbi elemző munkához elegendő legyen. FÜKÖH LEVENTE KORDOS LÁSZLÓ