A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. Ketts cél vezet bennünket a modell közreadásával:

BEVEZET Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, különös tekintettel a regionális fejlesztési programokra és az azokhoz kapcsolódó várható EU támogatásokra c. munka egyértelmen jövorientált. A pályázatot elnyer Ipari Parkok Egyesület (IPE) ezért az ipari parkok fejldési sajátosságaival csak olymértékben foglalkozik, amennyire ezt a jövbeli (tervezett, javasolt) funkciók, feladatok indokolják. Ez a metódus nem gyengíti a munka megalapozottságát, mert az IPE számos tanulmányban, illetve 1997. januárjától rendszeresen megjelen Hírleveleiben folyamatosan foglalkozott az aktuális tennivalókkal éppúgy, mint a távlati (stratégiai) feladatokkal (Lásd: 1. sz. Melléklet). A stratégiai anyag készítése során igyekeztünk elkerülni minden ismétlést, átfedést a gazdasági tárca számára korábban készített szakmai munkákkal. Azzal számolunk, hogy az azokban szerepl ismeretek adottak, ezért csak az idközben történt változásokra utalunk az anyagban (pl.: ma már nem 48%, hanem az ipari parkoknak több mint 60%-a rendelkezik honlappal...). Az IPE nagyon fontosnak tartja, hogy a stratégiával kapcsolatos elgondolásokba bevonja az ipari parkokat is. A regionális workshopok ezért megkülönböztetett szerepet kaptak az anyag összeállításában. Az Egyesület által 2002. októberében és novemberében szervezett regionális workshopokon, a 2002. november 29-i országos konferencián a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiáját, illetve operatív programjait véleményezték az ipari parkok menedzserei, kistérségi megbízottak, és tettek javaslatokat intézkedések, programok, projektek kidolgozására. Ebbe a sorba tartozik az IPE Közgylése is, ahol ez a téma átfogó jelleggel képezte a vita tárgyát. A stratégia kialakításában meghatározó volt a 2003 júliusában megtartott hét regionális workshop, ahol a swot analízist, a koncepció lényeges kérdéseit lehetett megvitatni. A sort a 2003. november 13-án, a GKM-ben, Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Asszony elnökletével megtartott konferencia zárta a csaknem kész stratégiai anyagról. 1

Az IPE kezdettl részese a Nemzeti Fejlesztési Terv munkálatainak, javaslatai jórészt beépültek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programba. Mindemellett az elttünk lev jöv tele van bizonytalansággal. Az ipari parkok pozíciója a programfinanszírozásra épül EU-ban kedvez, hiszen minden ipari park egy pályázatra benyújtott programmal nyerte el az "Ipari Park" címet. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai az ipari parkok számára a jövben számos új lehetséget nyitnak, az együttmködés témakörei kibvülnek, s mind jelentsebb küls forrásbevonással számolhatunk. Ebben a helyzetben rendkívül fontossá lesz, hogy a sporadikus elhelyezkedés ipari parkok egy átgondolt stratégia jegyében dolgozzanak, s hálózattá fejlesztésük átgondoltan, a szinergia-hatások érvényre juttatásával valósuljon meg. A stratégia jegyében egy jól definiált modellre teszünk javaslatot. Ketts cél vezet bennünket a modell közreadásával: - képet szeretnénk adni arról, hogy az ipar- és térségfejlesztési célok elérését milyen ipari park típusok (üzleti-, technológiai-, tudományos-, innovációs-, logisztikai-, stb.) szolgálhatják, s ezeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük, fejldésük érdekében milyen képességek elsajátítása lesz egyre fontosabb, s ezek milyen kormányzati szerepvállalást igényelnek; - bemutatni, hogy az EU-ban az ipari parkok révén a versenyképesség milyen változatos szervezeti és finanszírozási megoldásokon keresztül növelhet, a szken értelmezhet "ipari tevékenység" hogyan tágítható (fként szolgáltatásokkal) az átfogóbb tartalmat kifejez "értéktermel tevékenység" felé. E vonatkozásban a függelékek igyekeznek orientációs utakat bemutatni. Az ország ipari parkjainak fejlesztési stratégiája nem nélkülözheti az EU-ban körvonalazódó, perspektivikus elgondolások figyelembevételét. Kapcsolatot létesítettünk ezért azzal a munkával, amely az EU 5. K+F keretprogram keretében "Az ipari-szolgáltató parkrendszer általános modellje, strukturálódása, mködése, jellegzetes vonásai" címmel számos EU ország kutatóinak bevonásával készül. Köszönet Dr. Cselényi József professzor úrnak aki magyar részrl vesz részt a 2

programban az együttmködésért, hogy több ponton a két munkát össze lehet kapcsolni. A tanulmány készíti tehát inkább a lehetségek bemutatására összpontosítottak, semmint kész receptek ajánlására. Fontosnak tartjuk a világban már mköd parkok tapasztalatainak figyelembevételét de ezeket minden régiónak, parknak egyedileg is fel kell dolgoznia, értékelnie, saját rendszerét kiépítenie. A Stratégiakutató Intézet tanulmánya szemléletesen mutatja be: milyen sokszín ma már a kép a világban. Mindemellett a stratégia nélkülözi a tételes feladatkijelölést, néhány fontos elemre koncentrál (innováció, regionális irányítás, tkebevonás, szolgáltatás, Ipari Park Alap, differenciált struktúra kialakítása, ipari park törvény, stb.). Fontosnak tartjuk a fejlesztések módszertani korszersítését az információtechnológia alkalmazásával. Dr. Detreki Ákos akadémikus és munkatársai által összeállított tanulmány e téren új lehetségekre világít rá. Annak érdekében, hogy a stratégia valóságformáló funkcióra tegyen szert, körvonalaztuk azokat az intézményi, finanszírozási, jogi tennivalókat, amelyek végrehajtását sürgetnek tartjuk. E vonatkozásban reményt kelt az a konzultáció, amit Dr. Csillag István miniszter úrral és Pongorné dr. Csákváry Marianna helyettes államtitkár asszonnyal folytattunk a legfontosabb kérdésekrl. A Magyarországon létrejött ipari parkok nem csupán idbeli (mintegy évtizedes) elnyt élvezhetnek Kelet-Közép Európában, hanem a helyi kezdeményezerbl fakadón megalapozottságot, a helyi adottságokhoz szervesen kapcsolódó, a rugalmas alkalmazkodásra képes struktúrák elnyeit is. Ezt a továbbiakban is olyan értékként tételezzük, amit meg kell rizni. A szerves fejldés során kialakult szubszidiaritás, partnerség az ipari parkok számára olyan további értékek, amelyek érvényre juttatása, illetve továbbfejlesztése közös érdek. Rakusz Lajos elnök Budapest, 2003. november 25. 3

VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ A rendszerváltás utáni idszak talán legjelentsebb technológiapolitikai fejleménye az ipari parkok megjelenése, szerves fejldése, a gazdaságpolitikában stratégiai státus elérése. Fontos szerepük volt abban, hogy a privatizációs hullám elülte után az ország tkevonzó képessége nem esett vissza, s jelenleg 130 ezer embernek biztosítanak munkaalkalmat. 1. Magyarországon jelenleg 160 szervezetnek van "IPARI PARK" címe. Az ipari parkok adták 2002-ben az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át. Az ipari foglalkoztatottak 15,7%- a dolgozik ipari parkjainkban. Az ipari parkokban mköd vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlagot 70%-al haladja meg, s 15%-ra közelíti meg az EU országok termelékenységének átlagát. Az ipari parkokban az "Ipari Park" cím elnyerésének idpontjához, mint bázishoz viszonyítva a betelepült vállalkozások száma 865-el, a foglalkoztatottak száma 50 ezerrel, a termel beruházások értéke 930 Mrd Ft-al, az éves termelési érték 2.400 Mrd Ft-al ntt. Az ipari parkok betelepítettsége, fejlettsége változó. 46 ipari parkba már több mint 10 vállalkozás települt be és parkonként már több mint 500 ft foglalkoztatnak, ezek "ipari park szeren" mködnek. 46 ipari parkban a betelepülés már elrehaladt. 44 ipari parkban a betelepülés megindult, vannak már mköd vállalkozások. 24 ipari parkban még nincs mköd vállalkozás, a fejlesztések a kezdeteknél tartanak. Az ipari parkok betelepítettsége összességében 40%-os. 1997 és 2003 között az ipari parkok számára biztosított összes (IKIM, GKM, Központi TFC és decentralizált TFC, valamint PHARE) támogatás 7,304 Mrd Ft-ot tett ki. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy 1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás 48 Ft érték mködtke letelepedését segítette el. Ez összefügg azzal, hogy a termel 4

beruházás tkeösszetétele gyökeresen változott, korszerbbé vált, fként a mintegy 4,1 Mrd USD külföldi tke betelepedésének köszönheten. 2. Az ipari parkok fejldésében az EU csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremt. Az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehetvé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak ersítése érdekében - a gazdasági növekedésben az innovációt meghatározóvá kívánja tenni, a lisszaboni (2000) és a barcelóniai (2003) csúcsok döntései új (harmadik generációs) innovációpolitikát kezdeményeztek, illetve ersítettek meg, - a K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére), - a regionális fejlesztés terén az EU az elbbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi erforrások bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére, - priorizálja a hátrányos helyzet térségek felzárkóztatását. 3. Az ipari parkok a regionális politika megvalósításában rendkívül fontos funkciót töltenek be: - Valamennyi ipari park egy igényes megvalósíthatósági tanulmány alapján kidolgozott térségfejlesztési programmal rendelkezik. - Az ipari parki programok illeszkednek az adott település, megye, régió, fejlesztési terveihez (rendezési terv, fejlesztési program, koncepció, stb.), s így a regionális program (koncepció) szerves részét képezik. 5

- Az egyes ipari park címeket a gazdasági tárca mindenkori vezetje az önkormányzati törekvések szem eltt tartásával ítélte oda (a pályázatokat bíráló bizottságban a tárcák és civil szervezetek gondoskodtak a sokoldalú és szigorú véleményformálásról). - Az ipari parkok létesítése szinte kizárólag helyi kezdeményezéssel történt és történik. E vonatkozás azért fontos, mert az EU-ban megkövetelt szubszidiaritás elvének ez a szervezdési forma (az országban szinte egyedüliként) teljes mértékben megfelel. - Az ipari parkok hozzájárulhatnak a térségek fejlettségében mutatkozó különbségek mérsékléséhez. A fentiekbl fakadóan szükséges, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájába az ipari parkok regionális divíziói részt tudjanak venni, az ipari parkok a regionális stratégia kialakításának és valóra váltásának érdemi szerepli legyenek. 4. Az ipari parkok fejlesztése során mind az EU, mind az ország prioritásait figyelembe lehet (és kell) venni. Az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritások: - a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése; - a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása; - a környezet védelmének ersítése. E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006 Stratégia" c. dokumentum célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életminség javítása", mint "legfelsbb cél" fogja össze. 6

A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejldést a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) intézkedései hivatottak elmozdítani. A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: - befektetés-ösztönzés; - kis- és középvállalkozások fejlesztése; - innováció; - információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan el tudják mozdítani. 5. Magyarország az innováció terén ellentmondásos intézményhálózattal rendelkezik. A tudománypolitika terén a nemzetközi normáknak megfelel az intézményrendszere (felsoktatás, tudományos intézetek, OTKA, stb.), a publikációk terén fajlagosan (1 M USD-re jutó publikációk számát tekintve) a világ élvonalában vagyunk. A technológiapolitika terén ezzel ellentétes a helyzet: irányító szervezettel (az OMFB megsznése óta) a kormányzat nem rendelkezik, az innovációt szolgáló intézmények sporadikusan mködnek, nemzeti innovációs rendszerrl nem beszélhetünk, a vállalati K+F súlya az EU átlag tört része, lemaradásuk több évtizedes. A regionális innovációs irányítási szint kiépítése, az ipari parkok bekapcsolása a technológiai transzfer folyamatba, tanácsadó szolgáltatások feltételeinek megteremtése, az innovációs szolgáltatások térnyerése: elttünk álló feladat. 6. A kis- és középvállalkozások számára az ipari parkok üzleti lehetségeik kiszélesítését, hatékonyságuk növelését nyújtják, s különösen ha az EU tagja leszünk. Az ipari parkok e vonatkozású fbb feladatai: - közremködés a kistérségi programok, pályázatok kidolgozásában; - részvétel oktatási projektek szervezésében; 7

- szolgáltatások nyújtása kisvállalkozóknak, különösen - logisztikai, - kommunikációs, - informatikai, - képzés, távoktatás, - ügyviteltechnikai területen; - részvétel klaszterek szervezésében, majd mködtetésében; - tanácsadás a KKV-nak pályázatokban való részvétel, illetve pályázatkészítés terén. 7. Az innovációpolitika, ezenbelül különösen a technológiapolitika megvalósításában az ipari parkok új és ígéretes tevékenységi területet jelentenek. Alapvet feladat a szellemi bázis bekapcsolása a parkok munkájába, széleskör együttmködés kialakítása a tudományos intézményekkel, fejleszt vállalatokkal: az EU "harmadik generációs" innovációpolitikájának hazai adaptálása, végrehajtásának elmozdítása. Mindez az ipari parkok irányításában, finanszírozásában, kapcsolataik építésében új megközelítést igényel. Tennivalók: - az ipari parkok differenciált struktúrájának kialakítása (létesül ipari park, tudományos, innovációs, technológiai, integrátor, üzleti, logisztikai parkok), illetve az értékteremtés egyéb park-jelleg intézményeinek beépítése az ipari park rendszerbe (lásd: következ pont); - az ipari parkok finanszírozási rendszerének kialakítása, az Ipari Park Alap létesítése; 8

- a regionális irányítási struktúrák kiépítése, az ipari parkok képviseletének intézményes megoldása, részvétel a regionális fejlesztési tanácsokban; - az egyetemi centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Gyr, Veszprém) térségében regionális tudáscentrumok, tudásközpontok létrehozása, tudományos, technológiai parkokkal, innovációs centrumokkal; - az ipari parkokba történ tkebevonás elmozdítása a legfejlettebb technológiák alkalmazásával, az érdekeltek együttmködésével; - az ipari parkok hálózattá fejlesztése, szolgáltatásaik feltételeinek minségi javítása, - az ipari parkok monitoring rendszerének kiépítése és mködtetése; - az ipari parki menedzserek képzésének, továbbképzésének megoldása. 8. Az ipari parkok ma már igen széles tevékenységi spektrumot fognak át, megérett a helyzet arra, hogy effektív tevékenységeik, illetve fejlesztési céljaik szerint csoportosítsuk e szervezeteket. Az alap-struktúrák: - "Létesül ipari park" (a pályázó szervezet programját a jelenlegi gyakorlatnak megfelelen a gazdasági tárca elfogadta, de a terület még "üres". Megfelel a zöld mezs ipari park címmel rendelkez szervezetek induló státusának). Ide tartozóak lennének a jelenlegi "ipari parkok" közül azok, amelyekben nincs betelepült cég. "Létesül ipari park" címet korlátozott ideig (pl. 5 év) lehetne használni. - "Ipari park". Domináns tényez a beruházás (az alapinfrastruktúra részben kiépült, vannak betelepült cégek, a szervezet viseli az "Ipari Park" címet. Dönten termel tevékenység folyik a parkokban). A jelenlegi ipari parkok dönt többsége ennek a kategóriának felel meg. 9

- "Logisztikai park" dönt elem a logisztikai (szállítmányozás, raktározás, csomagolás, stb.) funkció, de nem zárható ki termel tevékenység sem (pl.: Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park, Debrecen; Harbor Ipari Park, Budapest). - "Integrátor Ipari Park". Térségfejlesztési funkciót is ellát. Már domináns tevékenység a szolgáltatás is. Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, fleg a K+F területén. Foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal. Elsrend feladata tehát szolgáltatások nyújtása, a szükséges infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások többnyire kisvállalatok részére. Jelenleg két ilyen park van: a Sárvári Ipari Park és a BITEP - Budaörsi Ipari és Technológiai Park. A következ egy-két évben (potenciálisan) 10-15 park jöhet számításba e cím elnyerésére. - "Innovációs és technológiai park". A tudományos intézményekkel való együttmködés és a technológiai transzfer egyaránt jellemz a park tevékenységére. A termelés, a térségfejlesztés mellett, a kisvállalkozók innovatív készségének és képességének javítása jelents súllyal van jelen a park munkájában. Többnyire innovációs centrum is helyet kap a parkban (Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park). - "Tudományos park". A tudományos park olyan területi alapon induló szervezdés, mely nagyobbrészt a felsoktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez kötdik, feladata az új technológiákon alapuló vállalkozások létrehozása, illetve azok elsegítése; a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek, valamint a parkokban (vagy azokon kívül) mköd vállalatok között (EU-definíció). Hazánkban ma még nincs mköd tudományos park, de az egyetemi centrumok térségeiben ezek létesítése napirenden van (pl.: INFO-Park Lágymányoson, miskolci, debreceni, pécsi tudáscentrumok) 10

Rekonstrukciós Ipari Parkok. A 160 ipari park kb. 1/3-a olyan rekonstrukciós ipari park, amely a korábbi ipartelepek infrastruktúráján alakult, dönten a külvárosi iparvállalatok ipari szerkezetváltást túlél egységeibl létrejött vállalkozások mködtetésére, valamint a kihasználatlan épületek és területek betelepítésére. Ezen ipari parkok infrastruktúrája többnyire elavult és elhasználódott. Az itt mköd és betelepül vállalkozások többsége magyar kis- és középvállalkozás, amelyek versenyképessége növekedésének alapvet követelménye az infrastruktúra felújítása, korszersítése, a termelés fajlagos energia felhasználásának csökkentése. A stratégiai anyag javasolja ezen parkokat az "ipari park" kategóriába sorolni azzal, hogy preferenciarendszerüket, pályázási feltételeiket az adottságaiknak megfelelen kell kialakítani. (Egyedi programok!) 9. Források Négy pályázati csomagban az alábbi hazai, központi források szükségesek az ipari parkok lehetségeinek kiaknázásához: 11

Pályázati csomagok Mrd Ft GVOP prioritások 2004 2005 2006 Alapinfrastruktúra pályázati összeg 1. 4. 1,5 1,0 0,8 Hálózatépítés pályázat Integrátor-, tudományos-, innovációs-, technológiai parki pályázatok Képzés Mködtetési pályázat 1. 2. 3. 2. 4. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 3. 4. 4,0 4,0 4,0 2,0 3,0 4,0 0,3 0,3 0,3 0,6 0,6 0,6 Összesen 8,4 8,9 9,7 A stratégiának fontos része, hogy e pályázati csomagokon túl egyedi kormányprogramok is induljanak egyetemi tudáscentrumok létesítésére, illetve "barna mezs" parkok kiemelt támogatására. 10. Ipari Park Alap Tekintettel arra, hogy az ipari parkok a vállalkozói szféra innovativitását hosszabb távon tudják elmozdítani, gondoskodni szükséges a fejlesztéshez szükséges források rendelkezésre állásáról nagyobb idtávban is. Megfontolásra 12

javasoljuk ezért az MGYOSZ korábbi javaslatát is figyelembe véve egy Ipari Park Alap (IPA) létesítését. Az IPA kis részben az országos és nemzetközi feladatok ellátását mozdítaná el, nagyobb részben regionális fejlesztési törekvéseket finanszírozna az ipari parki stratégia jegyében. Az IPA-t 2004-tl fokozatosan kellene feltölteni, hogy 2006-ra már 8-9 Mrd Ft kihelyezésére-, a vállalkozói szféra versenyképességének fokozására teremtsen lehetséget. Az IPA felhasználásánál szükségesnek tartjuk a kisvállalkozók "saját er" problémájának enyhítését is. 11. Jogi keretek Az ipari parkok tevékenységének továbbfejlesztésével együtt el kell végezni azokat a kodifikációs munkákat is, melyek révén a parkok menedzserei és a betelepült cégek közötti együttmködés, a tulajdonosi jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése, a kistérségekhez, a régiókhoz, a kormányzathoz fzd kapcsolatok megfelel jogi keretekben valósuljanak meg. Az egyes régiók fejlesztési intézményrendszerének kiépítése (innovációs ügynökségek, alapok, fejlesztési társaságok, stb.) során az ipari parkokkal összefüggésben a jogi szabályozás tennivalóit is el kell végezni. Fontos, hogy a regionális ügyeket ne elkülönülten, hanem a maguk összefüggésrendszerében, átfogó jelleggel rendezzük. Megfontolandó, hogy az Országgylés az ipari parkokról törvényt alkosson. Ez a befektetk számára növelné a biztonságot. Tekintettel kell lenni arra is, hogy Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában az ipari parkokról törvényt fogadtak el éppen a kiszámíthatóság növelése, illetve az e téren meglev versenyhátrányaik mérséklése érdekében. 12. Szervezeti feltételek, kommunikáció, marketing Az ipari parkok stratégiai szerepe, az ezt megvalósító ipari park program nem nélkülözheti azokat a szervezeti intézkedéseket, amelyek a versenyképesség eltérbe állítását az irányítási rendszerben elmozdítják. Ennek pillérei: 13

- a GKM kormányzati feladatainak elvégzését, koordinációs funkcióinak ellátását biztosító szervezet megersítése, - az ipari park program áttekintését biztosító szerzdési és adatbázis rendszer kezelését végz PROMEI Kht. háttérintézményi szerepének ersítése a minsít és monitoring rendszer alkalmazásának megoldására, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló újabb feladatok elkészítésére és végrehajtására a kiterjesztett feladatok ellátását végz létszám és pénzügyi fedezet biztosításával, - az ipari parkok szakmai szervezeteinek (IPE, MATTIP) és rajtuk keresztül az ipari parkok fejlesztésében résztvev vállalkozások, szakértk bevonása a feladatok elkészítésébe és megvalósításába. Az ipari parkok helyi kezdeményezéssel történ létesülésével együtt járt az egyedi kommunikáció és egyedi marketing tevékenység. A tkebevonás, mint elsdleges prioritás a parkokat egymás versenytársává tette, s emiatt késlekedett a parkok hálózattá szervezdése éppúgy, mint együttmködésük a kommunikáció és a marketing terén. A jövben felhasználva a legkorszerbb informatikai technológiát, tekintettel az EU-ban várható verseny e területen való megjelenésére, célul tzve a versenypozíciónk állandó javítását a marketing munkában fokozottan szükséges a parkok együttmködése éppúgy, mint a parkok tevékenységében legközvetlenebb módon részt vev szervezetek (Magyar Fejlesztési Bank, Regionális Holding, ITD-H, PROMEI, Ipari Parkok Egyesület) közötti koordináció megoldása. Az ipari parkok fejlesztési stratégiájának megvalósítása szükségessé teszi a kormány állásfoglalását, kormányszint feladatterv elfogadását és végrehajtását. Budapest, 2003. november 25. 14

1. IPARPOLITIKA - IPARI PARKOK Az ipari parkokat önmagukban nem célszer vizsgálni, csak abban a gazdasági (társadalmi) környezetben, amelyben létrejöttek és fejldnek. Magyarország iparának fejldése számos tanulsággal szolgál. Mindenekeltt azzal, hogy ez az ország képes nemzetközi mércével is igen jelents teljesítményekre. A múlt század elején a nehézipar, az autóipar, a mozdonygyártás, a gyógyszeripar, a villamos gépek és hálózatok terén az európai fejldés élvonalába tartoztak gyáraink és termékeink. A késbbiekben azonban nemzetközi pozíciónkat a legtöbb iparágban feladni kényszerültünk. A tervutasításos rendszer évtizedeiben (1950-1989 között) mind az ipari teljesítmény, mind a szakemberképzés, a humán erforrások terén a leszakadási trend tartóssá vált. A hatvanas évek végén (a gazdasági reform indítása), illetve a nyolcvanas években a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetése (egyéni érdekeltség, kétszint bankrendszer, adórendszer, stb.) eredményeként valamelyest javult pozíciónk, de a termelés hatékonysága, a versenyképesség, a magas minségi követelményeknek biztonsággal megfelel termékek elállításában hazánk és a fejlett iparral rendelkez országok közötti rést nem sikerült csökkenteni. Kiépült ugyanakkor egy olyan szellemi bázis, amely kvázi tudományos nagyhatalommá emelte az országot (Solla de Price: "Kis tudomány - nagy tudomány"). A nyolcvanas évek közepétl a GDP-bl 2,8-3%-ot fordítottunk kutatásra és fejlesztésre, (csak néhány jelents gazdasági potenciállal rendelkez ország múlta felül hazánk tudományos teljesítményének fajlagos mutatóit), országos kutatási programjaink révén idben reagáltunk többek között a számítástudomány, a biotechnológia, a szilárdtest-kutatás korszakváltó fejldésére. A rendszerváltás (1989) után válságos évek következtek. Az ipari teljesítmény 40%- kal, az agrárszféra kibocsátása felére csökkent. Kutatásra és fejlesztésre mind kevesebbet költöttünk: a csökken GDP-n belül az 1987-es szint negyedére esett öt év 15

alatt a K+F ráfordítás aránya. Az ipari kutatóbázis (önálló intézetek, fejleszt vállalatok, vállalati kutatóhelyek) nagyobb része megsemmisült. Mindamellett a 90-es évek erfeszítései, a piacgazdaság intézményi, jogi és financiális feltételeinek megteremtése esélyt teremtettek arra, hogy a kilencvenes évek közepétl a felzárkózás elkezddjön. Az EU integráció reális cél lett, amely új fejldési dimenziókat is nyitott az ipar számára. 1.1. Nemzetközi iparfejldési trendek Az EU-integráció szükségessé teszi, hogy tekintettel legyünk azokra a fejldési trendekre, melyek a fejlett iparral rendelkez országokban kialakultak. Nyilvánvalóan hazánknak nem szükséges azt az utat végig járni, amit ezen országok az elmúlt évtizedek során bejártak. A fejldésük jelenlegi szakaszában kell az EU intézményekhez való integrációt megvalósítanunk, figyelemmel azokra a trendekre, amelyeket ezen országok fejldésének kihívásai, felmerül problémáikra adott válaszai eredményeznek. Ugyanakkor igen gondosan számba kellett (és kell) vennünk: hol rendelkezünk tartalékokkal, komparatív elnnyel, ers pozíciókkal; az integráció kívánta lehetségek milyen iparfejlesztési lehetségeket kínálnak a felzárkózás gyorsítása érdekében. S az informatika nem kínál-e olyan lehetségeket, amelyek gyökeresen új megközelítéseket is reálissá tehetnek? Az utóbbi mintegy három évtizedes idszak nemzetközi iparfejldési változásainak tengelyében számos szakért szerint három igen fontos tényeznek volt meghatározó szerepe. Ezek: - az ipari csúcstechnológiák (melyek révén új ipari tevékenységi területek jöttek létre, alapveten az informatika térnyerésével összefüggésben); - a termel tevékenységhez közvetlenül tartozó szolgáltatások részarányának dinamikus növekedése, (különösen a városi térségekben); - a kis- és középvállalkozások számának, gazdasági szerepének növekedése. 16

1.2. Fordizmustól a poszt-fordizmusig Ezek a változások a fejlett tkés országokban a 60-as években jelentkeztek, s a folyamat a 70-es, 80-as években számos válságjelenség kíséretében tetzött. A válság lényege az volt, hogy a tömegtermelés és a tömegfogyasztás összekapcsolására kiépült fordista termelési modell a hatvanas évek végére, a 70-es évek elejére elvesztette bels tartalékait, az új kihívásokra (energiaválság, környezetvédelmi problémák, informatika) már nem tudott megfelel választ adni*. Eltérbe kerültek a rugalmas rendszerek, mind a társadalmi mechanizmusokban (pl.: döntési rendszer diverzifikálása, demokratizálódás, stb.), mind a gazdaságban (kis sorozat, speciális igények kielégítése a termelésben és szolgáltatásban, stb.). A 80-as években induló új fejldési szakaszt (poszt-fordista periódust) éppen a rugalmas vonások miatt szokták rugalmas felhalmozási rendszernek is nevezni. Figyelmet érdemel, hogy a jelzett három alapveten fontos tényez ma az ipari parkok esetében együttesen, szinergikus hatást kiváltva tud jelen lenni. (Az, hogy a szinergia meg is valósuljon, a parkok dönt többségénél elttünk álló feladat.) A fordizmus és a poszt-fordizmus fejldési szakaszok közötti különbségek a folyamat lényegét érintik, s átfogják a társadalom és gazdaság egészét az állam szerepvállalásától a térszerkezetek átalakulásáig. Az 1. táblázat ezeket a fbb eltéréseket, felfogásbeli és mködésbéli különbségeket hivatott érzékeltetni. * Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, 1992, könyv, MTA Regionális Kutatások Központja 17

1. táblázat A fordizmustól a poszt-fordizmusig (Moulaert, Swyngedouw, 1989 nyomán) FORDIZMUS POSZT-FORDIZMUS ideológia - tömegfogyasztásra épül társadalom - az egyénekre épül társadalom - modernizmus - posztmodernizmus - szocializáció - individualizáció - tömegszerség - sajátosság és alkalmazkodás állam - bürokratikus szabályozás - dereguláció és újraszabályozás (piackonformitás) - merevség - rugalmasság - központosítás - decentralizáció - nemzetközi stabilitás - nemzetközi instabilitás - a piac közvetett szabályozása (ár- és bérpolitika) - a piac közvetlen szabályozása (közös parancsok) - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt a vállalkozások finanszírozzák - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt az állam finanszírozza - gondoskodó állam (a javak társadalmasítása, - liberális állam privatizációja) munka - a munka vertikális szervezése - a munka horizontális (munkacsoportonkénti) szervezése - specializáció - sokoldalúság - bürokratikus hierarchia - a személyes elrehaladás rendszere - egyedi feladatok - összetett munkakörök - egységesített fizetés - személyre szabott fizetés - a munkások felelsségének alacsony foka - a felelsség magas foka (kölcsönös felelsség) - foglalkoztatottsági biztonság - változó foglalkoztatottsági biztonság termelés - tömegtermelés - termelés kis mennyiségekben is hatékony - szabványosítás/uniformizáltság - rugalmas termelés/változatosság - vertikális integráció (néha horizontális) - vertikális integráció - készlet halmozók és jelents tartalékok - tartalékok hiánya - a termelés ex-post ellenrzése - a minség integrált ellenrzése - a termelés a rendelkezésre álló erforrásokhoz - a termelés az igényekhez igazodik igazodik - a költségek csökkentése a fizetések ellenrzésével - képes hosszú távon megtervezni a termelést térszerkezet - a regionális munkaerpiacok homogenizációja (a piacok térbeli megosztottsága) - helyi munkaerpiacok diverzifikációja (a piac társadalmi megosztottsága) - funkcionális térbeli decentralizáció - agglomeráció és térbeli koncentráció 18

1.3. Csúcstechnológia A magyarországi ipari parkokba jelents mértékben települt csúcstechnológiát megtestesít vállalkozás. Alapvet érdek, hogy ez a késbbiekben is jellemz legyen, ezért a csúcstechnológia iparpolitikai szerepe az ipari parkok fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet érdemel. Egy ország gazdaságának nemzetközi versenyképességét nagymértékben meghatározza, hogy termel, szolgáltató tevékenységében milyen súlyt kaphatnak a csúcstechnológiák. Ezzel a fogalommal ezért igen gyakran találkozunk, illetve tapasztaljuk, hogy a csúcstechnológia fogalmát egyfajta mitikus aura veszi körül. Az alábbiakban a csúcstechnológia-fogalom néhány vonását mutatjuk be azzal a céllal, hogy a közös gondolkodást elsegítsük az ipari parkok vonatkozásában. Elre kell bocsátanunk: természetesen e fogalom esetében sincs olyan definíció, amelyet egyedüliként mindenki elfogadna. Még abban sincs teljes kör egyetértés, hogy milyen objektív kritériumok alapján lehet azonosítani a csúcstechnológiákat, a csúcstechnológiai ipart. Az alábbiakban azzal a szkítéssel élünk, hogy termékek gyártásáról fogunk szólni, ez alkalommal a szolgáltatások, szállítás, kommunikáció, stb. ( nem termel ipar ) nem tartoznak a vizsgált körhöz. Ez csak a kezelhetség miatt történik így: az ipar fogalmát egyébként szélesen értelmezzük, beleértve a szolgáltatási szférát is. Többen próbálkoztak a "csúcstechnológiá-t" definiálni (Guermond, Glasweier A., Markusen A.) de nincs egy elfogadott definíció sem. A szakirodalom alapveten négy kritériumot használ. Ezek - az adott ipar által elállított termék technikai igényességének, kifinomultságának foka, - a kutatási-fejlesztési ráfordítások aránya az értékesítésen belül, - a kutatók és mérnökök aránya az összes foglalkoztatottan belül, - a foglalkoztatottak arányának növekedése az adott szektoron (szakterületeken) belül. 19

Ezen kritériumok, mércék önmagukban is sokféleképpen értelmezhetk. Különösen az utóbbi elem az, amelynek alkalmazásával óvatosan kell bánni. Tény kérdés, hogy a csúcstechnológia fontos tulajdonsága, hogy piaci térnyerés jellemzi, s ez a foglalkoztatottak számában is számos statisztikai adat szerint kifejezésre jut. Ugyanakkor az is ténykérdés, hogy a legfejlettebb technológiák alkalmazása esetén a foglalkoztatottak fajlagos termelési értékre vetített száma csökken. A piaci térnyerés és e csökkent tényez eredje általában növekv foglalkoztatotti létszámot eredményez de nem mindig. Lásd a 2. táblázatot. 2. táblázat A csúcstechnológiai szektorok azonosítása Franciaországban a magasan kvalifikált alkalmazottak aránya és a szektorok növekedése szerint Iparág Szakértk, kutatómérnökök %-a az összes foglalkoztatotton belül Az alkalmazottak számának növekedése (%) 1976-1984 Rakéták 27,35 142,4 Informatika 17,78 143,5 Kohászati anyagok 16,73 53,8 Vasúti anyagok 7,91 96,9 Srített gázok 6,81 96,4 Nukleáris anyagok 6,46 382,9 Nem fémes anyagok 6,28 50,6 Összes iparág átlaga 3,02 84,9 (Forrás: INSEE, Structure des emplois es UNEDIC.) A csúcstechnológiai iparágakban a magasan kvalifikált munkaer aránya többnyire meghaladja a 20%-ot. Az amerikai rakétaiparban a tudósok és mérnökök aránya 41% volt tíz évvel ezeltt. Ugyancsak óvatosnak kell lennünk a K+F létszám megítélésénél. Magyarországon az elmúlt 10-15 évben kialakult trend olymértékben eltér a nemzetközi folyamatoktól, 20

hogy kockázatos lenne, ha kell körültekintés nélkül vennénk figyelembe az adottságokat. Helyesebb, ha az egyes ipari ágazatok esetében a nemzetközi adatokra hagyatkozunk. 3. táblázat A K+F ráfordítások az értékesítés %-ában néhány iparágban az USA-ban 1976-ban SIC Iparág K+F az értékesítés %-ában 372/376 Repülgépek/rakéták 12,2 357 Irodagépek, computerek 11,6 366 Kommunikációs berendezések 7,4 367 Elektronikai részegységek 7,4 33 Fém alapanyagok 0,8 24/25 Fa és bútor 0,7 22/23 Textil és ruházat 0,4 (Forrás: National Science Foundation, 1976.) A gyakorlatban a csúcstechnológiai iparok azonosítására különböz listák szolgálnak. Az alábbiakban a francia Ipari Minisztérium INSEE NAP 600 listáját mutatjuk be, melyet az OECD elemzése alapján állítottak össze. A csúcstechnológiai iparágak azonosítását szolgálhatja, ha a többi iparághoz képest nézzük a létszámarányok alakulását, illetve az export bevételekbl való részarányt. Mindkét mutató általában szignifikáns és pozitív eltérést mutat. 21

4. táblázat Csúcstechnológiai tevékenységek listája az INSEE NAP 600-as nomenklatúra alapján, Ipari Minisztérium (Franciaország) Kémia 1722 Szintetikus festékek, színezanyagok 1724 Gyógyszerészeti alapanyagok 1727 Manyagok 1728 Gumi és más rugalmas anyagok 1729 Olajtermékek, természetes és szintetikus aromák Kémiai jelleg termékek 1808 Növényvéd szerek 1810 Mszén, a kohászatban és a gépiparban alkalmazott kémiai termékek Gyógyszerészeti termékek 1901 Speciális gyógyszerészeti termékek Mechanika 2404 Bels égés motorok az autókban és a repülgépeken használatosokon kívül 2407 H- és vízturbinák, duzzasztógátak berendezései Informatika 2701 Információkezelési berendezések, anyagok 2702 Irodagépek Villamossági anyagok 2810 Áramszolgáltatási berendezések a vezérlberendezésektl a kisfeszültség elektronikai teljesítmények alkalmazásáig 2811 Magas feszültség vagy nagy teljesítmény elektromossági anyagok 2812 Kisfeszültség ipari berendezések, relék, jeladási anyagok 2815 Automatikus ipari folyamatvezérl berendezések Elektronika 2911 Távközlési és telefon berendezések, alkatrészek 2912 Radiológiai és orvoselektronikai készülékek 2913 Speciálisan felépített ellenrz és szabályozó készülékek ipari automatákhoz, elektronikus készülékek és berendezések, mérmszerek 2914 Professzionális elektronikai és rádióelektronikai anyagok 2915 Passzív komponensek és kondenzátorok 2916 Elektronikai csövek és félvezetk 2922 Iktató, regisztráló és másológépek a kép és hangtechnikában Repülés és rtechnika 3301 Légijárm cellák 3302 Légijárm hajtómvek és azok berendezései 3303 Speciális repülési berendezések 3304 Gépek, motorok, rbe juttató hordozóeszközök Precíziós mechanika 3401 Órák 3402 Mérlegberendezések, számítógépek, méreszközök 3404 Optikai és precíziós mszerek 3405 Fotó és film anyagok 22

1.4. Hogyan tovább? Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás A fejlett országokban a hetvenes (több országban a nyolcvanas) években a gazdaság egy központból kiinduló dönten ágazati jelleg növekedése fokozatosan elvesztette mködképességét, s a poszt-fordista fejldés követelményeinek (jellemzinek) eltérbe állítása napi feladattá tette a helyi fejlesztést. Ez a kibontakozó új tendencia például Franciaországban a 70-es évektl jelent meg a gondolkodásban, s vált késbb a gyakorlatban is elfogadottá. A folyamat 1982-re jutott el odáig, hogy politikai döntéssel a magyar területfejlesztési törvénynek (1996) megfelel decentralizációs törvény révén a jogi, intézményi keretek meghatározásával a paradigmaváltás, a fordulat a francia gazdaságban kiteljesedhetett, s az új értékrend a gyakorlatban megszilárdulhatott. Jeleznünk kell: nincs arról szó, hogy lenne egy nemzetközileg elfogadott modell, mely megfelel a kihívásoknak, s minderre gyógymódot ad. És különösen nincs olyan modell, amely változatlan lehetne a mind gyorsabban változó világban. Amit hangsúlyozunk, mindössze annyi, hogy a célrendszer igen jelentsen módosult (s állandóan változik). A fejldés új modellje már csak azért sem egyszersíthet le, mivel annak három összeill (s így egyensúlyt teremt) elemét kell létrehozni. A munkaszervezet formáját (ipari paradigma), a felhalmozási rendszer jellemzit (makroökonomiai struktúra), s olyan szabályozási módot, amely az intézményi rendszert, alkalmazott normákat a rendszer integrált részévé teszi. Ez az új iparpolitika függetlenül attól, hogy megvalósulása hogyan manifesztálódik, átfogó (vagy részleges) kormányzati (önkormányzati) tervez munka, illetve döntések segítik mind jobban (elbb-utóbb) teret nyer. És ez a folyamat kitermeli az adekvát szervezeti formáit is, melyek egyike az ipari park. 23

2. JELENLEGI HELYZET 2.1. Kihívások és célok Az ország, a gazdaság helyzetére sok vonatkozásban még 2003-ban is az átmenetiség a jellemz. Túl vagyunk a rendszerváltáson, de a piacgazdaság lehetségeivel még nem tudunk maradéktalanul élni. A gazdaság exportteljesítménye igen jó, de az innovációortientált növekedés tennivalói elttünk vannak. Kiemelked teljesítményt nyújtott az ország a mköd tke bevonásában, de a tkemegtartó képesség, illetve a csúcstechnológia bevonása terén lassan jutunk elre. Jelents és nemzetközileg elismert kutatóbázisunk van, de bekapcsolásuk a gazdasági folyamatokba, a technológiapolitika térnyerése lassúbb a szükségesnél (és a lehetségesnél is). A következ években az EU csatlakozás, az integráció egyértelmvé teszi a már ma is érzékelhet kihívásokat, a célok körvonalazását: - A tudásalapú gazdaság megteremtése a tkebevonás (és -megtartás) növelését, a magas hozzáadott értéket elállító vállalkozások szerepének bvítését, az információs technológia térnyeréséhez szükséges feltételek megteremtését igényli. Ebben az ipari parkok fokozott szerepét az eddigi tapasztalatok alátámasztják. - Az innovációorientált gazdasági növekedés halaszthatatlanná teszi az EU harmadik generációs innovációpolitikájának figyelembevételét a prioritások és a feladatok kidolgozása során. Ennek keretében a nemzeti innovációs rendszer kiépítése (benne az ipari parkok lehetségeinek kiaknázása) meghatározó jelentséggel bír, különös tekintettel az egyetemi centrumok bekapcsolására a gazdasági folyamatokba, illetve a kis és közepes vállalkozások innovativitásának elmozdítására, a szükséges feltételek (szolgáltatások, infrastruktúra, stb.) megteremtésére. - Tekintettel arra, hogy az EU nem az országok, hanem a régiók uniója, a regionális gazdasági fejldés, a regionális innovációpolitika 24

rendszerének kiépítését 2006-ig meg kell oldanunk. Ebben a regionálisan szervezd ipari parkok, illetve a kistérségek és ipari parkok szimbiózisának fejldését megkülönböztetett figyelembe kell részesíteni. A gazdaság-fejlesztési stratégia új dimenziójaként jelenik meg a regionalitás, az ebben rejl energiák aktiválása. - Az EU támogatási politikájában meghatározó kritérium a versenyképesség. Jóllehet már az 1957-es Római Szerzdés is célul tzte az USÁ-hoz és Japánhoz történ felzárkózást ez mindmáig nem valósult meg. A Lisszaboni csúcs 2000-ben egy igen fontos programot* fogadott el: 2010-ig meg kell állítani a lemaradást, illetve a gazdaság versenyképessége terén az EU-nak javítania kell pozícióját mindenekeltt az USÁ-hoz képest. A barcelóniai csúcs 2003-ban megersítette az EU elkötelezettségét az innováció, a felzárkózás mellett. Ez a célkitzés különösen a most csatlakozó országok számára jelent nagy kihívást: a magyar gazdaság termelékenységi szintje az EU országok átlagának felét alig haladja meg. (Az ipari parkok termelékenységi szintje viszont már közelíti az EU átlagát!) Fontos ezért, hogy a finanszírozási rendszert igazítsuk az EU követelményeihez, s a versenyképesség növelését egyes számú prioritásként kezeljük. Az ipari parkok szerepe e téren különösen fontos: interfész funkciót tudnak betölteni a kis és közepes vállalkozások kormányzati (és EU) támogatásában. Mivel a közvetlen támogatást az "összeférhetetlenségi elv" kizárja, a vállalkozói szférában viszont az ipari parkok közbeiktatásával ez megoldható, ez a lehetség az ipari parkokat felértékeli. * "Az Európai Kutatási Térség felé" az Európai Bizottság közleménye, 2000. 25

2.2. Az ipari parkok fejldésének fbb vonásai (swot analízis) Ersségek - a térségben élk számára munkahelyteremtés, - tkebevonás (fejlesztési forráshoz jutás), - hosszabb távra szóló a kormányzat által elfogadott program megléte, - korszer infrastruktúra a betelepült cégeknek, - kedvezbb feltétel szolgáltatások a betelepült cégek számára, - térségfejlesztési tervek megvalósításának elmozdítása, - szakmai együttmködés feltételeinek kialakítása a betelepült vállalkozások számára, - helyi kezdeményezés, ers motiváció, - illeszkedés az országos fejlesztési stratégiai elgondolásokhoz, - logisztikai funkciók ellátása, - ipari struktúraváltás elmozdítása, - partnerkapcsolatok kiépítése, - szellemi kapacitások bevonása (a parkok felénél). Összességében: a parkok f erssége az elmúlt idszakban a munkahelyteremtés, a tkebevonás volt. Gyengeségek - a parkok tkeszegény vállalkozások, - elszigetelt (elkülönült) parki tevékenységek, - mennyiségi jelleg növekedés, - bizonytalan kormányzati támogatás, - fejletlen infrastruktúra, - nem kell szakmai felkészültség a szolgáltatások menedzselése, az EU-s követelmények teljesítése terén, - megközelíthetség (a parkok felénél), - az ipari tradíció hiánya (különösen három régióban), 26

- ipari struktúraváltás kényszere (különösen négy régióban), - konzervatív szemlélet, - az innováció szerepének alulértékelése (nem ismerete), - konkurenciaharc a tkebevonás terén ("egymás alá" ígérés az ingatlanhasznosítás során), - szakismereti hiányosságok (marketing, ingatlanhasznosítás, innováció, K+F technológiai transzfer...), - fejletlen finanszírozási adottságok (hitelhez jutás, kockázati tke, magas kamatok, pályázati témák folyamatosságok hiánya, sajáter...), - elégtelen együttmködés az egyetemi, akadémiai centrumokkal, - KKV-k gyenge jövedelmezsége, tkeszegénysége, beszállítóképessége, - strukturális munkaerpiaci gondok, gyenge mobilitás (lakás...). Összességében: a parkok f gyengesége a tkeszegénység, a nem kell szakismeret. Lehetségek - extraprofithoz jutás, - hálózatok (regionális, országos) kiépítésének lehetsége, - az innováció térnyerése, egyetemi centrumok bevonása a gazdasági folyamatokba, - az EU csatlakozással megnyíló pályázati lehetségek, a forrásbevonás bvítése (gazdasági versenyképesség, regionális operatív parkok, 6. K+F keretprogram), a multinacionális vállalatok részérl a K+F részlegek letelepedésének bvülése, - a regionalitás, a helyi kezdeményezkészség felértékeldése, - partnerkapcsolatok nemzetközi dimenzióban is, - a szolgáltatások súlyának növekedése az iparban, a gazdaságon belül, - a KKV-k támogatásának megoldása, - a beszállítói pozíciók megszerzésének elmozdítása, - brüsszeli (EU-s) forráshoz jutás potenciális lehetsége, - az e-gazdaság, az e-kereskedelem térnyerése, 27

- pénzügyi elnyök (egyszerbb ügyintézés, projektekbe való bekapcsolódás), - a szomszédos országokban közremködésünkkel történ ipari parki hálózatok kiépülése, a partnerkapcsolatok szélesedése, - az ország földrajzi elhelyezkedése Európában, illetve az EU-ban, - innovációs központ néhány szakterületen (biotechnológia, gyógyszer, szoftver, elektronika...), - a gazdasági és turisztikai funkciók szinergiás hatásai (pl.: rekreációs park), - olcsó szolgáltatás, infrastruktúra, (versenyképesség), - hosszabb távú programok révén a kiszámíthatóság növelése, - a regionális fejlesztési döntési folyamatban való részvétel, - a gazdasági struktúra átalakítása a régiók adottságainak figyelembevételével, - az érdekérvényesít képesség javítása, - szimbiózis az ipari parki és a kistérségi fejlesztések között, - a gazdasági különbségek kiegyenlítése a térségek között - kormányzati és EU-s forrásokhoz jutás, - könny megközelítés. Összességében: az ipari parkok a versenyképesség letéteményesei. Veszélyek - a bérek és a bérköltség növekedése a parkok vonzóképességét csökkenti, - ersöd verseny a régiókban, - a menedzserképzés lemarad a parkok által támasztott növekv követelményektl, - az "Ipari Park" címet visel önkormányzatok közvetlenül akarják irányítani a vállalkozásként mköd ipari parkokat, - a tulajdonos fejlesztési célkitzéseinek gyakori módosulása, - a regionális döntési szint kiépülésének elhúzódása, - az innováció EU konform irányítása, adekvát finanszírozási rendszer megoldásának elhúzódása, 28

- a kormányzati szerepvállalás elmaradása a parkok hálózattá szervezdése terén, - a multik távozása az országból, valamint az EU-ból a kis- és középvállalkozások betelepülésének elmaradása a kívánatostól (a mköd tke bevonásának visszaesése), - a fejlett és felzárkózó régiók közötti növekedésbeli különbség tartóssá válása, - megsznik az ipari parkok primer (termelési) infrastruktúrájának támogatása, - az EU-s forrásokhoz jutás feltételei nem épülnek ki idben. Összességében: a f veszély az, ha a parkok nem tudnak felkészülni az EU-s pályázatok készítésére. 2.3. Az ipari park definíciói Az elmúlt idszakban kibontakozott fejldés a világ országaiban az ipari parkok igen változatos típusait hozta létre. Ezzel összefüggésben az ipari park fogalom definiálása is ma már több nézpontból történik, minden egyes konkrét esetben a megfelel fogalmi megközelítést célszer elnyben részesíteni. Megérett a helyzet arra, hogy ma már újólag számba vegyük a lehetséges szervezeti megoldásokat, hogy azokat a stratégia részévé tegyük. Az ipari park olyan telepszeren létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely fként kis- és középvállalkozások számára, a kor színvonalán képes biztosítani a korszer gyártmányok elállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. A park egyfell a termeltevékenységhez elengedhetetlenül szükséges alapinfrastruktúra (energia, víz, telefon, csatorna stb.) igénybevételét teszi lehetvé, másfell pedig olyan szolgáltatásokkal (technológiai infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (ügyvitelszervezés, pénzügyi, számviteli ügyintézés, PR, marketing, logisztika, külkereskedelem bonyolítása, 29

hitelügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás stb.). A park területe egyértelmen behatárolt, mködésérl gazdasági társaság gondoskodik. Ipari parkoknak minsülnek azok a létesítmények, amelyek: - egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvez feltételeket megvehet, lízingelhet vagy bérelhet telkeket, épületeket biztosítanak a betelepül vállalkozásoknak; - a betelepül vállalkozások jellegét tekintve elssorban korszer termel- és/vagy szolgáltatótevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaert foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak; - a hazai és külföldi tke bevonásával dönten olyan innovációt valósítanak meg, amely elsegíti az ipari struktúra átalakítását korszer termékek gyártásával, korszer technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával, a környezet károsítása nélkül; - elnyben részesítik az exportorientált termelést növel késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat; - segítik a hazai szellemi tke (találmányok, K+F eredmények) bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását a gazdasági folyamatokba. Az ipari park felfogható úgy is, mint egy ingatlanfejleszt projekt eredménye. Gyakori az a megoldás, hogy az ingatlanfejleszt építtet különböz funkciójú épületeket, hogy azokat azután bérbe adja. Elfordulhat az is, hogy a projekt megvalósítója egy összefügg terület tulajdonosaként infrastrukturális értéknövel beruházásokat végez extraprofit elérése céljából, majd azt különböz vállalatoknak eladásra kínálja fel, akik azon felépítik saját bázisukat. Mindkét esetben az ingatlanfejleszt a betelepül cégeknek sokoldalú szolgáltatást is felkínál, a beruházás megvalósításához és a mködéshez. 30

A fentiekbl kitnik: nem adható meg olyan definíció, amely mindenki egyetértésével találkozna. Ahogyan általában lenni szokott: az egyes definíciók más-más nézpontból fogalmazzák meg a lényeges elemeket: egyes jellemzket jobban, másokat kevésbé emelve ki. Felfogásunk szerint és talán ez a közös a definíciókban voltaképpen négy kardinális eleme van az ipari parkoknak, mint térszerkezeti struktúráknak: - a területe tulajdonjogilag rendezett és alap-infrastruktúrája mszakilag egyértelmen definiált; - a parknak van gazdája, amely a betelepült szervezetek számára üzleti alapon szolgáltatásokat nyújt; - mind a park infrastruktúrájának megteremtése, mind a parkban elérhet szolgáltatások kedvezményezettek; - a parkon belül értékteremtés (nem kizáróan ipari tevékenység!) folyik. Ezen kritériumok teljesítésének fontos feltétele, hogy az ipari park létesítése, betelepítése, mködtetése legyen szakmailag átgondolt, megalapozott (erre a megvalósíthatósági tanulmány hivatott garanciát adni). Az EU csatlakozás eltérbe állítja - a versenyképesség növelését, - a térségfejlesztési funkciók ellátását. Mindezeket szem eltt tartva eldöntend, hogy Magyarországon az ipari parkokat hogyan csoportosítsuk, milyen strukturálódást tartunk célszernek a következ években. 2.4. Parktípusok Nemzetközi tapasztalat de a fentiek is alátámasztják hogy voltaképpen nincs két közel egyforma ipari park. S az is természetes, hogy ugyanaz az ipari park is állandóan változik. Az ipari parkoknak ez a sokszínsége, a változó szükségletekhez 31